Készült: 2020.07.09.09:39:38 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

43. ülésnap (2010.11.08.), 386. felszólalás
Felszólaló Dr. Rétvári Bence (KDNP)
Beosztás közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Előadói válasz
Videó/Felszólalás ideje 14:29


Felszólalások:  Előző  386  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mindenekelőtt köszönöm Bárándy Gergely képviselő úrnak, hogy azt mondta, a kormány egyre elegánsabb. Nagyon szépen köszönjük, hogy a módszereinket így minősíti.

Valóban igyekeztünk ebben a törvényjavaslatban - mint a nemzeti együttműködés egyik fontos alrendszere - felmutatni azt, hogyan kívánjuk majd ezt sok tekintetben alkalmazni. Így, amint az már korábban is elhangzott, száznál is több civil szervezet nyilvánította ki a véleményét. Ők is elmondták itt-ott a kritikájukat, és sok esetben természetesen az egybeesett azzal, amit itt képviselőtársaim megfogalmaztak, mert mindannyian azzal kezdték, hogy alapvetően örülnek is, hogy ez a társadalmi egyeztetést, a jogalkotásban való társadalmi részvételt sokkal magasabb törvényi szintre emeli, az eddigi teljesen sporadikus gyakorlattal szemben.

Természetesen minden frakcióból befogadunk módosító javaslatokat, amint azt talán önök is itt-ott említették, a legtöbbet az MSZP-ből, de ezt ne érezzék semmiképpen személyes célzásnak, de az LMP-ből, a Jobbikből is több módosító javaslatot fogadunk el, a 2., 7., 10., 13., 22., 31., 33., 38., 40. pontnál és további pontoknál is, ahol, ha nem is az önök módosítóját, de egy ahhoz egy kicsit korrigáló kapcsolódó módosítóval más képviselőtársaimnak is a szinte azonos tartalmú módosítását el fogjuk fogadni, tehát igyekszünk akár szimbolikusan, de praktikusan is minél többet elfogadni, hiszen nagyon jó javaslatok születtek a módosítók között. Igyekszem mindenre körülbelül válaszolni, ami itt elhangzott, amennyire csak lehet.

Egyéni indítványok, ugye, ezzel kezdték képviselőtársaim az érvek sorát, hogy a képviselői egyéni indítványok, a bizottsági indítványok miért nem kerülnek ugyanilyen egyeztetés alá. Én azért azt mondanám, hogy először mindenki mutasson akkor e téren maga is valamilyen készséget, hiszen itt számtalan szocialista, jobbikos, LMP-s javaslat már feküdt a parlament asztalán, de egyiknél sem láttam semmilyen olyan záradékot, amely arról szólt volna, hogy bárkit is megkérdeztek volna előzetesen, csak úgy, legalább szimbolikusan annak az eltökéltségnek a jegyében, amiben most a kormányt itt ostorozták, hogy itt-ott-amott nem kötelező az egyeztetés. Legalább a szándékot megmutatták volna az elmúlt fél évben, hogy önök egyeztetni kívánnak, s akár társadalmi szervezetekkel, akár egyházakkal, akár érdek-képviseleti szervezetekkel egyeztetett javaslatokat mutattak volna nekünk itt bent, a parlamenten belül, akkor talán számunkra is hitelesebb lenne az önök igen-igen messze elmenő eltökéltsége az egyeztetésekkel kapcsolatban.

Mi semmiképpen nem kívánjuk a Házszabályt jelen pillanatban kormányszintről befolyásolni. Természetesen megvan a lehetősége, hogy a Házszabályhoz módosító javaslatot előterjesszenek, az szabályozza azt, hogy akár a bizottságok, akár a képviselők milyen javaslatokkal élhetnek. Mi a kormány részéről önmagunknak kívánunk pluszfeltételeket állítani, önmagunk kívánjuk a saját magunk jogalkotását színvonalában javítani, önmagunk kívánjuk a saját kormány-előterjesztéseinket, amelyek egy része természetesen nem is fordul itt meg a parlamentnél, hiszen az kormányrendeletben vagy miniszteri rendeletben nyilvánul meg, nos ezek legitimációját, társadalmi beágyazottságát növelni azáltal, hogy konzultációnak vetjük alá. Úgyhogy, ha önök egy jó gyakorlatot - itt a best practice elve, hogy itt a környezetvédelemben nevelkedett és pallérozott képviselőtársaimnak is példát mondjak - itt megvalósítanak, akkor ezt a példát nyilvánvalóan örömmel fogja minden frakció követni, és a kormánypárti képviselők is ugyanolyan hevesen fognak egyeztetni, mint ahogyan azt önök megteszik a saját javaslataikkal kapcsolatban. Javasolom önöknek, hogy talán járják ki ezt az ösvényt, hogy utána minél többen járhassanak ezen a kitaposott úton önök után.

Az Országgyűlés honlapján 15 nappal korábban legyen elolvasható ez a javaslat. Lehet, hogy ez lesz az egyik ösvény, amit önök kitaposnak, hogy ez így jelenjen meg. Mi a saját honlapjainkon kormányzati szinten ezt meg fogjuk tenni magunknak, szabályokat elérünk, nyilvánvalóan ami a mi munkánkat növeli, de úgy gondoljuk, ez hasznos, ezt az áldozatot meg kell hozni, mert ez a jogalkotás minőségét fogja javítani, de hogyha önök képviselőként ilyent szeretnének megtenni, ám tegyék a saját javaslataikkal, vagy a későbbiekben akár javasolják a Házszabály módosítását is.

Mi az a kiemelt beruházás, mi ez a fogalom? Mi az a kiemelkedő közérdek? Egyrészről azok a törvényjavaslatok, amelyek ilyesfajta korlátozás alá esnek, ott is egy alacsonyabb szintű konzultációra, egy egyoldali kommunikációra azért lehetőség nyílik, ha nem is fogadjuk be nyilván a gyors eljárás miatt ezeket a javaslatokat, amelyeket az érdek-képviseleti szervezetek megfogalmaznak, de mindenképpen a mi irányunkból a tájékoztatás az ő irányukba megtörténik, tehát itt egy alacsonyabb szintű egyeztetés lezajlik. Ez a kiemelkedő közérdek is, hasonló fogalmak a jog más területein előfordulnak, tehát ezek bevett, mind a törvényalkotó részéről, mind a bíróságok részéről már alkalmazott fogalmak, igyekeztünk ebben a jogszabályban nem új fogalmakat, hanem a jogtestben már létező működő fogalmakat használni, tehát ezek onnan átvehetők és használhatók.

A bizottságok is kapják meg a beérkezett különböző javaslatokat. Erre, mint az előbb is említettem, kapcsolódó módosító javaslattal mi is be fogunk nyújtani egy szövegvariánst, ami abszolút ezt a célt szolgálja, amit ellenzéki képviselőtársaim megneveztek. A bizottságok, tehát nem egyenként a bizottsági tagok, hanem maguk a bizottságok hozzá fognak férni azokhoz a benyújtott civil javaslatokhoz vagy akár az egész törvényjavaslathoz benyújtott összes civil javaslathoz, amire igény mutatkozik az ő részükről.

Ki lehet stratégiai partner? Többen is felvetették ezt a kérdéskört. Itt mi azért adtunk a miniszternek valamiféleképpen valóban diszkrecionális jogkört, hiszen nagyon nehéz meghatározni pontosan, ki lehet stratégiai partner. Ugye, itt, azt hiszem, LMP-s javaslat az, hogy ha valaki bejelentkezik, s előtte megalapozott véleményt nyújtott be, akkor onnan kezdve őt kötelező stratégiai partnerként elismerni. Ezzel nem oldottuk meg a problémát, csak odébb toltuk, mert ki az, akinek megalapozott véleménye van. Tehát onnan kezdve abba lehet belekötni, hogy ki dönti el, mi a megalapozott vélemény. Itt a bizalom elve nélkül nagyon nehéz lesz konszenzusra jutni, és éreztem némi gyanakvást az ellenzék egyik-másik képviselőjének a felszólalásában, ha csak áttételesen is.

Úgyhogy itt mindenképpen egyfajta bizalmat azért feltételeznünk kell, illetőleg érettséget az adott miniszter részéről, hogy nyilvánvalóan vannak olyan szakmai szervezetek, amelyek nem ellenzékiek vagy kormánypártiak, hanem szakmaiak. Feltételezzük azt, hogy vannak olyanok, akik nem köthetők egyik vagy másik politikai oldalhoz, hanem egy kamara, mint mondjuk, a vállalkozók vagy az orvosok, vagy a szakszervezetek a munkavállalók érdekeit képviselik, és nem feltétlenül mindig csak politikai erőtérben mozogva hozzák meg a saját maguk döntéseit vagy állásfoglalásait.

A hatásvizsgálatok nyilvánosságával kapcsolatban igyekeztünk a lehető legszélesebbre tenni a kört, ahol ezek megjelenhetnek.

Az önkormányzatoknál szintén, az önkormányzatok rendkívül sokszínűek. Nem lehet ugyanazt megszabni a Fővárosi Önkormányzatnak és egy 300 fős Somogy megyei településnek, hogy ugyanolyan szabályokat alkosson a társadalmi részvételre, de ettől függetlenül kötelezővé tettük számukra, hogy azért belátható időn belül alkossanak erről egy jogszabályt, hogy ők az adott, helyben szokásos módokat mégis hogyan vinnék még tovább, akár egy falugyűlés, akár internet, akár a nyilvános üléseken való hozzászólási lehetőségek formájában, akár egyénileg, tehát személyeknek, akár a különböző bejegyzett, nem bejegyzett, formális, informális csoportoknak bizottsági ülésen, képviselő-testületi ülésen. Tehát itt azért jó, ha ők maguk alakítják ki a saját formáikat, pont azért, mert rengetegféle település van, egy megyei önkormányzat, egy települési önkormányzat nem ugyanolyan feladatokkal bír.

(23.30)

Illetve nem akartunk rombolni ezzel a jogszabállyal, hiszen nagyon sok önkormányzatnál már van jól kialakult formája az ilyesfajta részvételnek, azt semmiképpen nem akartuk egy törvényen áthúzni, hiszen lehet, hogy nagyon jó formák alakultak ki egyes települések esetében.

A határon túli szervezeteket mi beleértjük teljesen természetesen. Nem akartuk ezt külön kiemelni, hogy határon inneni vagy határon túli, úgyhogy nyilvánvalóan nemzetpolitikai téren egy nemzetpolitikai államtitkárság stratégiai partnerséget nemcsak Magyarországon bejegyzett, hanem határon túl bejegyezett szervezetekkel is létre fog hozni. Ugyanakkor vannak olyanok, akik nyilván nem fognak létrehozni, mondjuk, a belgazdasággal foglalkozók. És nem akartuk félreérthetővé tenni, hogy akiknek nincs benne a praxisában, azoknak is kellene ilyet kialakítaniuk. Szerintem annyira egyértelmű ez, hogy ezt is lehet, úgyhogy ne adjunk félreértésre okot olyan szakterületeknél, ahol ez nem releváns, de itt is el szeretném mondani, meg minden úton-módon egyértelművé fogjuk tenni, hogy akinél ez természetesen fontos, hogy határon túli szervezettel lépjen stratégiai partnerségre, az tegye meg. Innen is biztatom őket. A kormány eddigi politikájából, azt hiszem, ez teljesen egyértelmű, hogy ilyesfajta együttműködésnek nem állunk az útjába.

Mik az egyéb formák - kérdezte egyik képviselőtársunk -, milyen egyeztetések vannak? Szintén itt helyben kialakult eszközök vagy adott esetben kialakult eszközök lehetnek, mint szórólapok, tájékoztató kiadványok, falugyűlések, meghallgatások rendezése. Csak úgy gondoltuk, hogy egy törvénybe ilyesfajta felsorolás nem illik bele, mert túlságosan a végrehajtás szintjén van, de ezek azok az egyéb egyeztetési formák, és még ezen kívül nyilván számtalan más is kitalálható vagy alkalmazható, amelyeket itt a törvényben nem határoztunk meg, de akár a Szilágyi képviselőtársunk által említett helyi, települési tanácsoknak - nem tudom pontosan, mi volt a neve - a létrehozatala is lehet ilyen. De ettől függetlenül ezt nem kívántuk ebben a jogszabályban ennyire részletezni. Itt a nagyobb elveket és fontosabb szabályokat tisztáztuk az együttműködéssel kapcsolatban.

Bárándy képviselőtársam javaslataira annyit reagálnék, szintén arra, hogy az egyéni indítványokat, módosító javaslatokat előtte bocsássuk társadalmi vitára. Javaslom, hogy akkor Lamperth Mónika képviselőtársa is járjon elöl ebben példával, és mutassa be nekünk, hogy például ő a saját javaslatait pont itt kikkel egyeztette le, és meglátjuk, hogy ez kicsit lassítja a benyújtási határidőket vagy nagyon. Nyilvánvalóan ezért jó, ha magát a koncepciót is előtte, abban az esetben, ha nagyobb jogszabályról van szó, mint arra a tervezetünk lehetőséget is biztosít, már vitára bocsátjuk, hiszen akkor az ilyesfajta részletkérdések később nem merülhetnek föl, hiszen ha az általános elvekben valamelyest egyetértünk, akkor nyilvánvalóan látható, hogy melyik az a módosító javaslat, ami abba az irányba belepasszol, és melyik az, ami azzal ellentétes.

A kiemelkedő közérdek fogalmára szintén válaszoltam, de mondom, hogy ezeket is közzétesszük, amiket ettől függetlenül nem bocsátunk egyeztetésre; illetőleg ha csak jogot állapít meg, akkor ne legyen egyeztetés. Én nem vagyok olyan régóta itt képviselő, mint a képviselő úr, de azért kevés olyat láttam, amelyik csak egyértelmű jogot megállapító jogszabály lenne. Azért általában a jogok - mint az természetes is - párosulnak kötelezettségekkel, úgyhogy úgy gondolom, hogy ez nem kifejezetten életszerű, hogy ilyenek előforduljanak. Ezért nem tudtuk támogatni ezt, de sok más esetben Lamperth Mónika képviselő asszony javaslatait támogattuk a módosítók során, vagy akár még Schiffer képviselő úr, frakcióvezető úrnak a bevezető részhez benyújtott módosító javaslatát is támogattuk.

Szintén úgy látom, hogy egyetértés van mindnyájunk között abban, hogy a lobbitörvény rosszul működött, hiszen egyetlenegy módosító indítvány sem érkezett azzal kapcsolatban, hogy ne kerüljön hatályon kívül helyezésre a jelenlegi lobbitörvény. Ezek szerint minden frakció elismerte, hogy az nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Nagyon szépen köszönöm önöknek, hogy mind az általános, mind a részletes vitában ilyen alaposan végigmentünk ezen a törvényjavaslaton. Nagyon sok módosító javaslat érkezett, nem is gondoltuk volna, hogy ilyen sokan tisztelnek meg minket azzal, hogy saját javaslataikat elmondják. Ezek egy része szerintünk nem ebbe a törvénybe, későbbi törvényekbe valók, amelyek főleg hosszabb kifejtését igényelték egy-egy együttműködési formának, de ettől függetlenül úgy érzem, hogy a civil szervezetek nem véletlenül érezték ezt minőségi előrelépésnek, hiszen innentől kezdve nemcsak egy-egy miniszter aktuális döntésétől függ, hogy kiket von be vagy nem a kormány ügyrendjének egyébként sokkal könnyebben változtatható szabályaiban jelenik meg az, hogy mi a jogalkotásban való társadalmi részvétel, hanem törvényben van lefektetve, és minden társadalmi szervezet emancipálva érezheti magát a jogalkotás folyamatában. Hiszen mint ahogy itt elhangzott az önök felszólalásaiban is, nemcsak a fizetett érdekkijáróknak lesznek ezentúl jogaik a magyar jogalkotás rendszerében, hanem átlátható módon, közérdekű adatnak nyilvánított stratégiai partneri megállapodásokkal vagy más átlátható együttműködési formákkal, mint az általános egyeztetés.

De mindenkinek, aki úgy érzi, hogy bele kell hogy szóljon a törvényalkotásba, ezentúl lehetősége lesz rá, átlátható keretek között, és senkinek sem lesz a véleménye - mármint aki a nevét fölvállalja - pusztába kiáltott szó, hiszen kötelezően, mindenkire tipizált vélemények szerint választ kell adnia a kormányzatnak abban az összefoglalóban, ami az általános egyeztetés végén hangzik el.

Bizonyára lehetne még nagyon sok kérdésben még nagyobb társadalmi részvételt biztosítani, de úgy érzem, hogy ez minőségi ugrás nagyon sok tekintetben. Próbáljuk ezt ki, nézzük meg a következő években, hogy a kormány jogalkotását miként tudják segíteni a civil szervezetek, és bízom benne, hogy ez minőségi jogalkotást eredményez, ami mindnyájunk javára szolgálhat.

Még egyszer köszönöm a vitában való részvételüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  386  Következő    Ülésnap adatai