Készült: 2020.07.08.12:38:14 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

41. ülésnap (2010.11.02.), 8. felszólalás
Felszólaló Dr. Rétvári Bence (KDNP)
Beosztás közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 4:53


Felszólalások:  Előző  8  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! A Lehet Más a Politika zöldpártként érkezett a parlamentbe, de ahogy elnézem, mára sárga színre váltottak. (Az LMP képviselői sárga pólót viselnek, amelyen piros szív mellett "AB" felirat látható.) Bízom benne, hogy mire beérik ez a párt, addigra nem a piros színt fogja magára ölteni (Taps a kormánypártok soraiban.), bár a retorika sok tekintetben pont azokra hajazott, akiket ön is korholt az előzőekben.

Nagyon örülök annak, hogy ön a kormány választási programjából és a kormányprogramból indul ki, és azt olvassa. Csak arra hívom fel a figyelmét, hogy olvassa el annak a legelső fejezetét is, amely a közérdekről, a közérdek újbóli érvényesítéséről, a közérdeknek a magánérdekkel szembeni érvényesítéséről szól. A 98 százalékos különadó pont erről szól, ami ott az I. fejezetben hosszú oldalakon keresztül van citálva, nevezetesen hogy nem azoknak az embereknek a privát 20, 30 vagy 40 milliója számít, hanem a közérdek, az, hogy az emberek szemét nagyon élesen szúró végkielégítések ne lehessenek a közszférában. A 98 százalékos különadóra való utalás ott volt a kormányprogramban is. Kérem, hogy ezt a részt is olvassa el. Jó, hogy a másik részét olvassa, természetesen annak is igyekszünk majd megfelelni a négyéves munkánk során, de arra kérem, hogy erre is legyen figyelemmel.

Ön azt mondja, hogy a népszavazás tárgyköreit szűkítjük. No de ön is tudja, hogy 2007-ben vált az Alkotmánybíróság döntései nyomán teljesen egyértelművé, hogy a járulékkérdések ugyanúgy tilalom alá esnek. Csak egy jogértelmező, jogbiztonságot növelő lépés a mostani, ön által is idézett, Lázár János frakcióvezető úr által előterjesztett javaslatban, hogy ezek között konkrétan meg is nevezzük a járulékkérdéseket.

Számunkra nagyon fontos a szavahihetőség, ezért is fontos, hogy ön is olvassa a programunkat. Mi ezt a választások során is nemegyszer előhoztuk. A BKV-ügy robbantotta ki a végkielégítéssel kapcsolatos botrányhullámot. S láttuk, hogy nemcsak a BKV-nál, hanem a MÁV-nál, a Fejlesztési Banknál vagy az Állami Autópálya Kezelőnél is hányféle ilyen juttatás van. Elmondom önnek, hogy egy szakértő 10 379 772 forintos végkielégítéssel hagyja ott a MÁV-ot, egy koordinátor pedig 5 815 000 forinttal. De ezek csak a kisebb összegek, ezek azok az emberek, akik alsóbb részen dolgoznak. Nyilván vannak ennél sokkal magasabbak is. Például egy számviteli vezető 30 395 599 forinttal hagyja el a céget, míg egy 2005-ben érkezett tanácsadó 25 millió forintot vihet el, ennyi a búcsúpénze, a bánatpénze.

Szerintem ezek a dolgok mindannyiunk számára vállalhatatlanok. Ahogy önt megismertem a parlamenti felszólalásaiból, biztos vagyok benne, hogy az ön számára is vállalhatatlanok. Éppen ezért szerintem az önök számára is az lenne a legigazságosabb megoldás, ha ezeket a javaslatokat támogatnák, a közérdeket a magánérdek fölé helyeznék.

Azokat a szólamokat, amiket arról mondott, hogy hova került a jogállam, mi a helyzet Magyarországon a demokráciával, már nem először hallom itt. Amikor alkotmánybírákat választottunk, ugyanez hangzott el: a Fidesz beülteti a kádereit az Alkotmánybíróságba, vége az alkotmányos kontrollnak, mert a Fidesz pártkatonákkal tölti fel az Alkotmánybíróságot. Szinte szóról szóra ugyanezek a mondatok hangzottak el az LMP-től és más pártok részéről is itt a Parlament falai között. Most pedig arról, amit korábban pártkatonákkal föltöltött Alkotmánybíróságnak nevezett, hirtelen 180 fokkal megváltoztatta a véleményét, és a demokrácia utolsó bástyájaként emlegeti az Alkotmánybíróságot, amelyet a Fidesszel szemben kell megvédeni. (Taps a kormánypártok soraiban.) Mint utólag kiderült, akkor nem kellett volna a demokráciát védenie, mert a demokrácia köszöni szépen, jól van, és most sem kell védeni, mert abban biztos vagyok, hogy Magyarország e javaslat elfogadása után is demokratikus jogállam marad.

Arra pedig felhívnám a figyelmét - mivel nemzetközi példákat, európai uniós joggyakorlatot említett -, az Európai Unió igencsak megosztott abban a kérdésben, hogy az alkotmánybíróságok, az alkotmánytanácsok vagy az észak-atlanti térségben, Amerikában a legfelsőbb bíróság hogyan gyakorolhatja a különböző kasszációs jogköreit. Van köztük olyan, amelyik csak alapjogi kérdésben nézheti és vitathatja meg a törvényeket, csak ilyen szempontból vizsgálhatja. Ön is tudja, hogy van olyan volt köztársasági elnökünk, aki az alapjogi bíráskodást tartotta célravezetőnek a magyar Alkotmánybíróság számára is, s nem ad hoc, egyedi adójogi vagy más kérdések vizsgálatát, hanem az alapjogi bíráskodást. Éppen ezért vannak olyan alkotmánybíróságok Európában fejlett demokratikus jogállamokban is, ahol ez nem lehetséges, vagy az alkotmánybíróságok önmaguk gyakorolnak önmérsékletet, és nem foglalkoznak ilyen kérdésekkel.

Bízom benne, hogy ebben a kérdésben talán önök is meg tudják változtatni az álláspontjukat, és nem fújnak egy követ a szocialistákkal.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  8  Következő    Ülésnap adatai