Felszólalás adatai

A mi módosító javaslatunk itt a lisszaboni szerződéssel kapcsolatos ír aggályokról szóló jogszabály kihirdetéséhez és az erre vonatkozó politikai nyilatkozathoz, hogy kerüljön bele ebbe a nyilatkozattervezetbe, hogy az Országgyűlés a jegyzőkönyv kihirdetését jó alkalomnak tekinti arra is, hogy felhívja a figyelmet a tagállami egyenlőséget sértő helyzetre, amit a termőföldtulajdon kérdésében Magyarország uniós csatlakozási szerződése teremtett, egyben felkéri a kormányt, hogy kezdeményezze annak módosítását.

Ez az a valódi előrelépés, amit el lehetne érni azáltal, hogy önök hivatkoznak arra, hogy az íreknek sikerült az, ami csak kevés országnak, hogy a lisszaboni szerződés alól bizonyos témakörökben ők mentesüljenek. Hozzáteszem, hogy a politikai nyilatkozattervezetben a Fidesz-KDNP-kormányzat úgy kívánja feltüntetni, hogy az Magyarország számára is egyfajta előny, hogy az írek kiálltak a saját alkotmányukért, és ez számunkra is következményekkel bírhat.

Elmondtuk az általános vitában, hogy ez nincsen így. Az, hogy az írek a lisszaboni szerződés bizonyos passzusai alól felmentést kaptak, az nem jelenti azt, hogy ez Magyarország esetén is meglenne, hogyha mi nem éltünk ezzel. Emlékeztetnék, hogy például az alapjogi charta alól Lengyelország és az Egyesült Királyság felmentést kapott, illetőleg az utolsó pillanatban gyanús körülmények között a csehek is kizsarolták magukat az alapjogi charta alól. Ennek egyébként számos más következményei is voltak. Itt a Beneš-dekrétumok megvédése volt - emlékeztetnék arra - az a cél, amit maguk elé tűztek, és amit sikerült elérni azáltal, hogy ők is utólag az alapjogi charta alól ki tudták - máshogy nem tudom megfogalmazni - zsarolni magukat. Persze, kellett ehhez egy hazaáruló miniszterelnök, Bajnai Gordon, aki ehhez 2009-ben hozzájárult mint Magyarország kormányfője, és hozzájárulását adta ahhoz a döntéshez, hogy a csehek utólag bejelentett kifogásaik alapján kikerüljenek a charta alól.

Viszont azáltal, hogy ezekre az esetekre rávilágítunk, és akár a csatlakozási szerződésünk módosítása kapcsán elérjük azt a helyzetet, hogy legalább érjünk annyit, mint az eredeti 15-ök, és a termőföld viszonylatában is ugyanazokat a szabályokat alkalmazhassuk, tehát a termőföldet ne tekintsék a mi esetünkben sem tőkének, és itt a tőke szabad áramlása köréből kivonásra kerüljön, ahogy az a 15, már bent lévő tagország esetében megteremtődött, ezt bele kellene fogalmazni egy ilyen politikai nyilatkozattervezetbe, és ezután következhetne az, hogy a kormányzat valóban kezdeményezi akár a csatlakozási szerződésünknek is a módosítását. Erre lehetőség van, ezt a folyamatot csak jogilag meg kell indítani. Ahogy elmondtam, ezt tökéletesen meg tudták tenni a kirekesztő és egyértelmű faji megkülönböztetést alkalmazó Beneš-dekrétumok esetében vagy a Beneš-dekrétumok megóvása érdekében, akkor nekünk a magyar termőföld védelme egy sokkal nemesebb, sokkal szentebb és sokkal legitimebb cél, amit ugyanígy el kellene érni.

Hogyha ezt a módosító javaslatot nem fogadja el az Országgyűlés, akkor valóban csak a politikai szlogenek szintjén marad az, amit politikai nyilatkozattervezetként szeretnének beterjeszteni. Mert ahogy elmondtam, azok a részek, amelyek csak az íreket érintik, azok nem vonatkoznak Magyarországra és a magyar alaptörvényre sem. Nagyon örülünk neki, hogy az írek megvédték az alkotmányukat és abban a családjogi rendelkezéseket, de semmiféle hatása nincs Magyarországra, a többi rész, ami meg a többi országra is vonatkozik, azok meg általában olyan deklaratív kijelentések, amelyek egyébként is következtek a különböző európai uniós alapszerződésekből. Tehát itt akár a katonai függetlenségre is lehet gondolni, ami Magyarország esetében azért nem állhat fenn, hiszen NATO-tagországként, mivel mi benne vagyunk ebben a szövetségi rendszerben, ugyanúgy, hogyha egy NATO-tagországot támadás ér, akkor beavatkozási kötelezettségünk van az 5. cikkely alapján.

Tehát ránk az ír esetben meglévő katonai függetlenség ezért nem vonatkozik, és a többi megállapításuk is sajnos, amelyeket az ír kifogás tartalmaz, és nemcsak Írországra, hanem a többi tagországra is vonatkozik, ezek sem olyanok, amelyekkel tulajdonképpen Magyarország előrébb lenne. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Egy percet lehet kérni, elnök úr? És akkor be is tudom fejezni. Köszönöm szépen.

Tehát summa summarum, azt szeretnénk, hogyha a kormányzat valóban lépne és valóban mintát venne az írekről, és valódi kérdésekben haladna előre, nem pedig jó alkalmat látna abban, hogy az egyébként más nemzetek által nagyon helyesen nemzeti minimumként kivívott aggályokat, amikor be kell iktatni megfelelő törvényekbe, akkor mellé teszi a kormányzati propagandát, de sajnos a konkrét jogszabályok kapcsán nem teszi meg azokat a lépéseket, amiket meg kellene tenni az Európai Unió felé és a magyar önrendelkezés megvédése érdekében. Mi arra biztatjuk önöket, hogy tegyék meg, és ehhez a támogatást tőlünk biztos, hogy megkapják.

Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiból.)