Felszólalás adatai

KÖRÖMI ATTILA (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Korabeli sajtóhírek szerint Sólyom László, az Alkotmánybíróság egykori elnöke, az Alkotmánybíróság teljes ülésének véleményét és tájékoztatását mellőzve, tisztségéből való távozása után 1998-ban eddig tisztázatlan körülmények között és állami pénzen vásárolt társasházi lakásba költözött, melyet a mai napig is használ.

Sólyom László máig fennálló lakáshasználatát a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1997. évi LXXIX. törvény biztosította. Azonban az e törvény által szabályozni kívánt területtől idegen rendelkezéseket - azaz többek között azt, amelynek alapján az Alkotmánybíróság volt elnöke a társasházi lakáshoz hozzájutott - a 2000. évi XXXIX. törvény aggályos voltuk miatt hatályon kívül helyezte. Összességében tehát az 1997 és 2000 közötti három évtől eltekintve az Alkotmánybíróság elnöke tisztségéből távozva nem volt és ma sem jogosult állami lakáshasználatra.

A tisztánlátás, a tanulságok levonása és az állami vagyongazdálkodás átláthatósága, kifehérítése érdekében ennek a konkrét esetnek a körülményeit indokolt tisztázni. Azért önnek teszem fel a kérdéseimet, mert a Sólyom László lakáshasználatának alapját időlegesen biztosító 1997. évi LXXIX. törvény 46. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy kérelem esetén a megfelelő lakást a Miniszterelnöki Hivatalnak kell biztosítania.

Tisztelt Miniszter Úr! Kérdéseim tehát a következők:

1. A törvény előírásainak megfelelően, mely szerint a lakáshasználat biztosítása kérelemre indul, Sólyom László mikor, kitől és milyen módon kérelmezte a lakáshoz juttatását? Ennek szabályos, írásba foglalt dokumentuma föllelhető-e?

2. Ki döntött a Sólyom család által használt társasházi lakás megvétele, kiválasztása ügyében?

3. Mennyibe került a Sólyom László által használt lakás az államnak, valamint melyik konkrét költségvetési sor biztosította erre a fedezetet? Kellett-e a kifizetés érdekében pénzt átcsoportosítani, vagy valamilyen tartalékkerethez nyúlni?

4. A társasházi lakás tulajdoni lapjának bejegyzése szerint - csak a tény kedvéért - mekkora a Sólyom László által használt társasházi lakás, a bejegyzések szerint a lakásnak ki a hivatalos tulajdonosa, kezelője?

5. A vételáron kívül milyen jogcímen és mekkora összegű egyszeri, valamint milyen jogcímeken és mekkora összegű folyamatos költségek terhelik az államot Sólyom László lakáshasználatával kapcsolatban?

6. Amennyiben az Ab volt elnöke beköltözik a Sándor-palotába, úgy mi történik az általa használt állami lakással? Ki rendelkezik ebben az esetben a társasházi lakásról?

7. A Sólyom Lászlóéhoz hasonló lakáshasználat lehetőségét a köztársasági elnökön kívül a négy másik legfőbb közjogi tisztséget betöltő személyek közül kik vették igénybe a mai napig?

Tisztelettel várom válaszait.