Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ahogy már az előbb elhangzott és mindenki elmondta, 59 törvény módosítása van ebben a jogszabályban, a 2020-as központi költségvetés megalapozásáról szóló jogszabályban. Sokan ismertették már ezeket a pontokat, és én is azt a megoldást választottam, hogy ebből párat kiemelve megerősíteném, kritikát fogalmaznék meg, mert úgy gondolom, az a dolgunk, hogy a 2020-as költségvetés még jobb legyen, hiszen ahogy hallottuk, ez a családok költségvetése, a családok támogatásának költségvetése.Magát a felszólalásomat három fő központi témára építeném, mások is így tettek. Az egyik az önkormányzatok. Ahogy az előbb elhangzott képviselőtársamtól, a falugondnoki szolgálattal kezdeném. Én ezt egy pozitív intézkedésnek gondolom, pontosan azért, mert szükség van ezekre a falugondnoki szolgálatokra, mert nem egy esetben a gyógyszerek kiváltását végzik el ezen intézményesített keretek között, és igenis helyes az, hogy 600 főről 800 főre nő, két év múlva pedig ez 1000 főre fog növekedni.

De ugyanezzel az intézkedéssel kapcsolatosan el szeretném mondani, hogy önök is belátták, hogy valóban szükség van ezekre az intézkedésekre, mert elöregednek ezek a kistelepülések. És akkor itt most egy kicsit kritikát fogalmaznék meg, ugyanis láthatóan ezeken a településeken idősek élnek, zömében egyedül. Ez miért van? Mert nincsenek ezeken a településeken perspektívák, ezt be kell látni. Tehát mit tehet a kormányzat? Ezeken a kistelepüléseken is lehetőségeket kell biztosítani. És amikor több mint 500 zsáktelepülés van Magyarországon, akkor el kellene azon gondolkodni, hogy mit lehet tenni, hogy őket bevonjuk a vérkeringésbe. Mert zömében, én úgy gondolom, hogy ez az 500 zsáktelepülés érintett ezzel a törvényjavaslat-módosítással, ugyan van köztük egy város is. Tehát én úgy gondolom, hogy ez egy pozitív intézkedés, és igenis erre szükség volt.

Szintén elhangzott már a Start szociális szövetkezet intézménye. Itt egy olyan észrevételt fogalmaznék meg, hogy nem egy helyen az önkormányzatok a közfoglalkoztatotti jogviszonyra, erre a tevékenységre építettek beruházásokat. És azt hallgattuk az egyik miniszteri meghallgatáson, hogy 40 ezer fővel csökkent a közfoglalkoztatottak száma, ami pozitív, mert bízunk benne, hogy ők az elsődleges munkaerőpiacon el tudtak helyezkedni. Na de, amikor az önkormányzat több millió forintért beruházott, és most nincs, aki megcsinálja, nincs, aki használja ezeket az eszközöket, akkor igencsak elgondolkodtató, hogy szükség volte ezekre a beruházásokra. Én bízom abban, hogy a Start szociális szövetkezet intézménye megoldást fog jelenteni ezekre a problémákra, és az önkormányzatok fogják majd tudni használni azokat a beruházásokat, amelyek az elmúlt években elkészültek.

Szó volt szintén önkormányzati témában az ingó vagyon ingyenes átruházásáról, és itt példaként államtitkár úr a díszpolgári oklevelek átadását említette mint ingyenes átadás. Ez nagyon helyes, de én nem tudom kiolvasni a törvényből, hogy ez csak erre vonatkozik, és bujkál bennem a kisördög, hogy ezek az ingó vagyonok… Tehát itt a képviselő-testületek hatáskörében lesz mind az értékhatár, mind a részletszabályok kidolgozása, majd azt az önkormányzati rendeletekből megtudjuk, de közelednek a választások, igen, ez a 2020-as költségvetés, de akkor most ez arról szól, hogy amilyen ingóságot amilyen értékhatáron az önkormányzat szeretné, akkor azt átadhatja? Ugye, ingóságnak minősül minden, ami nem ingatlan, tehát gépjárművekről is beszélünk? Arról is beszélünk, amit esetleg a közfoglalkoztatotti hálózaton keresztül beszereztek? Mindenre vonatkozik? Ez számomra nem derült ki, és úgy gondolom, hogy ebben a jogszabályban ezt pontosítani kellene, mert minden ingóság, ami nem ingatlan, és ezek lehetnek nagyon nagy értékű eszközök, és  ahogy ezt elmondtam  a közfoglalkoztatotti beruházásoknál beszerezett eszközökre is vonatkozik. Ez lett volna az első olyan témakör, amit az önkormányzatokkal kapcsolatosan szerettem volna elmondani.

A másik témakör a turisztikai térségek fejlesztésével kapcsolatos észrevételem. Szintén volt már róla szó, több képviselőtársam is említette, de arról kevésbé volt szó, hogy ami eddig meg volt határozva, hogy a száz százalékban állami tulajdonban álló nonprofit gazdasági társaság  a jelenlegi szabályozás szerint  majd megvalósítja ezeket a kiemelt állami turisztikai beruházásokat, ez kiegészül azzal, hogy már nemcsak a megvalósítást bízzák erre a száz százalékban állami tulajdonban álló nonprofit gazdasági társaságra, hanem a létrejött létesítmény üzemeltetését, fenntartását, hasznosítását is majd ez a cég tudja elvégezni. De amire fel szeretném hívni a figyelmet, az az, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. kiszervezheti ezt a feladatot egyéb gazdasági társaságnak, és ott nincs ott, hogy nonprofit. Azért nekem ez így megütötte a szememet, hogy nincs ott, hogy nonprofitnak kell lenni ennek az egyéb gazdasági társaságnak.

Azért én úgy gondolom, ha a nemzeti vagyon védelme a fontos, akkor itt is fontosnak kellene lenni, hogy nonprofit gazdasági társaságok legyenek. Mert azért azt látjuk, hogy ezek a turisztikai fejlesztések, igen, nagyon fontos, hogy minél több ilyen legyen, tudom, hogy ez a 2020-as költségvetést megalapozó vita, de azért a 2019-es évben kissé anomália, ami most a Balaton partján folyik, mert igen, kell a pénz, igen, nagyon jó, hogy beruházások vannak a strandokon, de eljutottunk oda, hogy itt a szezon és betonozó meg viacolort lerakó munkások mellett terítik le a strandolni vágyók a törölközőt, mert így futottak össze a fejlesztések, és annyira merev szabályokat határoztak meg itt a pályázatok kiírásánál, ami semmiképpen sem nevezhető sem hatékonynak, sem turisztikai célból fontos vagy inkább azt mondanám, hogy észszerű beruházásnak. Tehát ha itt még nemcsak nonfprofit, hanem egyéb mindenféle gazdasági társaság is érkezhet ebbe a rendszerbe, az igencsak aggályos.

Még kettő apró módosításról szeretnék beszélni, apró, pár soros, de mégis annál nagyobb kiterjedésű. Az egyik a cégnyilvánosságról szóló törvény. A kérdésem az, hogy nem gondolták-e, hogy megváltoztatják ennek a jogszabálynak a nevét. Tehát az, hogy cégnyilvánosság, amikor becsukjuk a kaput, és elvesszük a lehetőséget, hogy mindenki megismerje díjmentesen? És az, hogy önök azt gondolják, hogy ezek az üzletszerű és visszaélésre okot adó körülmények? Elnézést, innentől kezdve akkor nekünk mint képviselőknek is az a havi öt-tíz, amit államtitkár úr is mondott, ennyi fog rendelkezésre állni, hogy megismerjünk olyan adatokat, amelyek a képviselői munkánkhoz is szükségesek? És egyéb más olyan szerepelők is lehetnek, akiknek igenis nagyon fontos, hogy a cégnyilvánosság és a cégadatok nyilvánosságra kerüljenek.

Tehát én azt gondolom, hogy a piac működését akadályozzák  mert mi a cégnyilvánosságnak pont a lényege? Hogy a piaci szereplők megismerjék ezeket a gazdasági társaságokat. Szőröstül-bőröstül, igen, a titkokat is, hogy ki kinek, hogyan… Most akkor Cégközlönyt kell majd bogarászni mindenkinek? Vagy az is akkor innentől kezdve nem hozzáférhető díjmentesen? Szóval, ez egy olyan dolog, ami, én úgy gondolom, hogy semmiképpen sem elfogadható, sőt nagyon káros lesz Magyarország gazdasági versenyképességére és a gazdasági versenyképesség javítására, amit önök mondanak, hogy ez a 2020-as költségvetés egyébként a gazdaságvédelemről és annak élénkítéséről szól.

Még egy utolsó mondat, az pedig a minősített adat védelméről szóló jogszabály módosítása. Szomorúan vettem tudomásul, hogy nem sikerül 2020-ig elvégezni azt az informatikai beruházást, ezt kitolják 2022-re. Kérdezem én, mit csináltak ennyi ideig, hogy nem sikerült még mindig ezt a rendszert felépíteni.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az ellenzéki padsorokból.)