Készült: 2024.03.29.13:58:07 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

144. ülésnap (2011.11.30.), 44. felszólalás
Felszólaló Talabér Márta (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 18:16


Felszólalások:  Előző  44  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

TALABÉR MÁRTA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A mai napon elkezdjük a rokkantsági nyugdíjrendszer átalakításához kapcsolódó új intézményrendszer koncepciójáról és egyes törvények módosításáról szóló törvénytervezet vitáját, és ezzel a nyugdíjrendszer átalakítása teljes lesz, a nyugdíjakat a nyugdíjkasszából, az egyéb ellátásokat pedig a nemzeti szociálpolitikai alapból, illetve az egészségügyi alapból fogják biztosítani.

Ezzel a törvénymódosítással a megváltozott munkaképességű, egészségkárosodott személyek ellátórendszerének olyan irányú átalakítására tesz javaslatot a kormány, amivel célja a komplex rehabilitáció eszköztárával a foglalkoztatás elősegítése. De mielőtt a változásokról szólnánk, tekintsünk vissza az elmúlt húsz esztendőre, hogyan is alakult a rokkantsági nyugdíjban részesülők létszáma.

Az elmúlt időszak 1990 óta két fő szakaszra bontható. Az első a 2000-es évek közepéig tartott, a második pedig azóta is tart. A korhatár alatti rokkantsági nyugdíjasok száma 1990-től a 2000-es évek első harmadáig intenzíven nőtt, aztán néhány évig magas szinten stagnált, majd lassú és az elmúlt egy-két évet tekintve gyorsuló csökkenést mutatott. 1990-ben a korhatár előtti nyugdíjasok száma még alig haladta meg a 230 ezer főt, 6 évvel később a létszám már 350 ezer fölé emelkedett, ami több mint 50 százalékos növekedést jelentett. Ez a rendszerváltás utáni időszak a foglalkoztatási sokk időszakának is nevezhető, amikor a munkájukat nagy számban elvesztő emberek egy jelentős része a rokkantsági nyugdíjat választotta vagy találta megoldásnak.

A korhatár alatti rokkantsági nyugdíjasok számának gyors növekedése 1996 után is folytatódott. Ebben már jelentős szerepe volt az 1997-es nyugdíjkorhatár-emelésnek is, így az 1996-os 350 ezer főről 2003-ra 476 ezer főre nőtt a létszám, ami újabb 33 százalékos növekedést jelentett. A helyzet tarthatatlanságát már az előző kormány is felismerte, és tett erőfeszítéseket az ellátórendszer átalakításának irányába.

A 2005-ös 466 ezer korhatár alatti rokkantnyugdíjas száma 2011-re 313 ezer főre csökkent. Az öregségi nyugdíjkorhatárt elért rokkantsági nyugdíjasok száma szintén nőtt mintegy 24 százalékkal az elmúlt 21 esztendőben, de közel sem olyan mértékben, mint a korhatár előtti ellátást igénybe vevőknél. Ha a lakosság egészét nézzük, akkor megközelíti a 10 százalékot a rokkantsági ellátásban részesülők aránya, a munkaképes lakosságot tekintve viszont meghaladja a 12 százalékot. Ez Szlovákiában 6,3 százalékos arány volt, az OECD-országokban pedig 5,8 százalékos, ahogy azt már Soltész Miklós államtitkár úr és Tapolczai Gergely képviselőtársam is említette.

A rokkantsági nyugellátásban részesülők területi megoszlása jól tükrözi az országrészek fejlettségi különbségeit és munkaerő-piaci folyamatait. A kedvezőbb adottságú területeken a rokkantsági nyugellátásban részesülők arányszáma a népesség egészéhez viszonyítva alacsonyabb. Az ellenpólust Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megye jelentik, ebben a két megyében a legmagasabb.

Miért is szükséges a rendszer átalakítása? A jelenlegi átláthatatlan és fenntarthatatlan, emellett sok visszaélésre ad lehetőséget, jelenleg is többek ellen folyik eljárás, és nem ösztönöz munkavállalásra akkor sem, ha az egészségi állapot részben azt lehetővé tenné. A javaslat a megváltozott munkaképességű emberek számára biztosított ellátások egységes rendszerét hozza létre, hogy megteremtse a feltételeket a megváltozott munkaképességű személyek megmaradt, fejleszthető képességeire épülő foglalkoztatás-központú rehabilitációjának, társadalmi integrációjának és foglalkoztatásának elősegítésére.

Az új rendszer szintén társadalombiztosítási alapú lesz, azonban a nyugdíjrendszerű ellátások helyett egészségbiztosítási alapú ellátás kerül bevezetésre. A megmaradt munkaképesség minősítése során teljesen új minősítési rendszer kidolgozására és új kategóriák bevezetésére kerül sor. Rehabilitációs ellátásban részesül majd a foglalkozási rehabilitációra javasolt személyek köre. Rokkantsági ellátást kapnak majd a foglalkozási rehabilitációra nem javasolható egészségkárosodott személyek.

(12.20)

Nézzük, hogy kiket is nem érint a változás! Az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyeket, 384 ezer főt. Ők az ellátásukat rendes öregségi nyugdíjként és nem rokkantnyugdíjként, és a jövőben is változatlan összegben fogják megkapni. Nem érinti az irányadó nyugdíjkorhatár betöltése előtt álló, I. és II. csoportos rokkantsági nyugdíjban részesülőket, mintegy 65 ezer főt. Ők rokkantsági ellátást kapnak, változatlan összegben. Nem érinti az öt évvel az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt álló, jelenleg III. csoportos rokkantsági nyugdíjban részesülőket, 161 ezer főt. Ők rokkantsági ellátást kapnak, változatlan összegben.

Ha összesítve nézzük, akkor elmondhatjuk, hogy az ilyen ellátási formákban részesülőknek mintegy háromnegyedét nem érintik a most bevezetésre kerülő változások.

Kik azok, akiket érint? Érinti az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt több mint öt évvel álló, III. csoportos rokkantsági nyugdíjban részesülő személyeket, akik 111 ezren vannak. Ebben az esetben három dolog történhet. Erre már utaltak képviselőtársaim is, akik a bizottsági többségi véleményeket mondták el. Amennyiben nem kéri állapota felülvizsgálatát az érintett, akkor az ellátás folyósítása 2012. május 1-jével megszűnik. Ha kéri, és a vizsgálat alapján nem foglalkoztatható, illetve rehabilitációja nem javasolt, akkor rokkantsági ellátást kap, változatlan összegben. Ha a vizsgálat alapján foglalkoztathatónak, rehabilitálhatónak minősül, akkor rehabilitációs ellátásban fog részesülni.

Szintén érinti a jelenleg rendszeres szociális járadékban részesülő személyeket, akik az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár előtt több mint öt esztendővel állnak. Itt - hasonlóan az előző helyzethez - amennyiben nem kéri az illető az állapota felülvizsgálatát, úgy az ellátás folyósítása 2012. május 1-jével megszűnik. Ha a vizsgálat alapján nem rehabilitálható és nem foglalkoztatható, rokkantsági ellátást kap, változatlan összegben, amíg a jogosultsági feltételek fennállnak. Ha foglalkoztathatónak és rehabilitálhatónak minősül, akkor rehabilitációs ellátásban részesül.

Az érintettek a változásokról 2012 januárjában levélben értesítést fognak kapni; akik kérik az állapotuk felülvizsgálatát, azoknak 2012. március 31-éig lesz módjuk ezt kezdeményezni.

A felülvizsgálatoknak, illetve az új jogszabály alapján történő orvosszakértői komplex rehabilitációs szakértői vizsgálatnak a leglényegesebb változása a szemléletváltás, ami a korábbi, csak az elveszett egészségi állapot, az elveszett munkaképesség mértékének a meghatározása helyett új szemléletet fog képviselni, a megmaradt egészségi állapotból indul ki, és a foglalkoztatás-központú rehabilitációra koncentrál.

A jogszabálytervezet 3. §-ában foglaltak alapján az új minősítési kategóriák a következők lesznek. "A" kategóriába azok fognak tartozni, akiknél 60 százalék feletti a megmaradt egészségi állapot, ők rehabilitálhatóak, ebben az esetben nem jár támogatás.

"B" kategória esetén 50-60 százalék közé tehető a megmaradt egészségi állapot. "B1" kategória esetén a foglalkoztathatóság rehabilitációval helyreállítható. "B2" kategóriába azok fognak tartozni, akiknél az egészségi állapot mértéke alapján lehetőség lenne a rehabilitációra, azonban az egyéb tényezők - szociális helyzetük, foglalkoztatási előzmények, illetve a vizsgálat során feltárt egyéb személyes körülmények - miatt a minősítő bizottság úgy dönt, hogy nem javasolja a komplex rehabilitációt.

"C" kategóriába a 30-50 százalék közötti egészségi állapottal rendelkezők fognak kerülni. Hasonlóan az előzőhöz, itt is kétfelé válik a besorolás. "C1" lesz az a kategória, akiknél az egészségi állapotnál javasolt a rehabilitáció, a "C2" pedig az, ahol nem.

"D" kategória esetén 30 százaléknál kevesebb a megmaradt egészségi állapot, de önellátásra képesek, és csak folyamatos támogatással foglalkoztathatóak.

"E" kategória esetén az egészségkárosodás jelentős, önellátásra részben vagy egyáltalán nem képes.

A rehabilitációs járadékról megszületett törvény életbelépése óta azt a tapasztalatot lehetett leszűrni, hogy az nem váltotta be teljes mértékben a hozzá fűzött reményeket, hisz közel sem foglalkoztatnak a kívánt mértékben megváltozott munkaképességű embereket a vállalkozások és a közintézmények sem, inkább befizetik a rehabilitációs hozzájárulást. Ha az államnak ilyen jogcímen befizetett összegből - 60 milliárd forintról beszélünk - munkahelyeket hoznának létre akár az önkormányzatok, akár a vállalkozások, akkor 60 ezer új munkahelyet lehetne biztosítani a megváltozott munkaképességű embertársainknak.

Vannak jó példák. Hadd mondjak egyet saját, szűkebb pátriámhoz kötődően, jelesül Várpalotát említve, ahol a megújult Thury-várban jelenleg 18 megváltozott munkaképességű emberrel látjuk el a feladatokat, de van pécsi példa is, ahol a térfigyelő rendszer működtetésében foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű embereket. De talán egy divatmárkát is lehet a mai napon reklámozni, ez pedig az Attitude nevet viseli. Pár hete nyílt meg az első boltja az egyik nagy bevásárlóközpontban, és egy neves hazai tervezőnővel kooperálva megváltozott munkaképességű emberek készítenek világszínvonalú termékeket, nemcsak ennek a márkának, hanem nagy, világszerte ismert cégeknek is. Arra biztatom ezúton is az önkormányzatokat és a vállalkozásokat egyaránt, hogy éljenek a munkahelyteremtésnek ezzel a formájával.

A foglalkoztatási rehabilitáció a jelenlegi bonyolult és néhol pazarló támogatási rendszerét egy egyszerűbb, rugalmasabb rendszerrel szeretnénk felváltani. Az ötféle támogatás helyett kettő lesz, a bér- és költségkompenzáció, illetve - ez is többször elhangzott már a mai napon - bevezetésre kerül a rehabilitációs kártya.

Ahogy az elején említettem, az előterjesztés érinti a szociális törvényt, illetve a gyermekvédelmi és családtámogatási törvényeket is. Melyek ezekben a legfontosabb változások? A szociális törvény esetében az önkormányzatok 2012. január 1-jétől felhatalmazást kapnak arra, hogy a foglalkoztatást helyettesítő támogatást - a rendszeres szociális segély szabályozásához hasonlóan - részben természetben nyújtsák, amennyiben a családban védelembe vett gyermek él.

A lakásfenntartási támogatás természetbeni nyújtásának gördülékenyebbé tétele érdekében a törvény kiegészül a szolgáltató és a jegyző közötti adatcsere tartalmára vonatkozó szabályokkal, továbbá az önkormányzat a jogosultság megállapítását a lakókörnyezet rendezettségének biztosításához kötheti.

A közterületen tartózkodó hajléktalanok jelenleginél nagyobb számban történő ellátására teremti meg a lehetőséget az éjjeli menedékhelyen engedélyezhető férőhelyek maximális számának növelésével, különös tekintettel a téli időszakra vonatkozóan.

A települési, illetve a társulásban részt vevő önkormányzatok a nem állami fenntartású házi segítségnyújtók esetében - ide nem értve az egyházi fenntartásúakat - felhatalmazást kapnak, hogy eldöntsék, beengednek-e más szolgáltatót a településre. Oka a további indokolatlan terjeszkedés és az állami támogatás kiáramlásának megakadályozása. A házi segítségnyújtást biztosító szolgáltatónak be kell szereznie az önkormányzatok hozzájáruló nyilatkozatát működésükhöz.

Azok az idős emberek, akik vállalják a teljes önköltség megfizetését, gondozási szükséglet vizsgálata, illetve jövedelem- és vagyonvizsgálat nélkül is bekerülhetnek a jövőben az idősek otthonába, maximum a férőhelyszám 15 százalékáig.

További változás lesz a segélyben részesülő személyek együttműködési kötelezettségének erősítése érdekében, hogy az utóbbi időszakban több intézkedés is megvalósult, így hangsúlyosabbá vált a közfoglalkoztatásban való részvétel kötelezettsége. A szociális törvény módosítása pedig lehetővé tette, hogy a települési önkormányzat 2011. január 1-jétől a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, 2012. január 1-jétől pedig a rendszeres szociális segély esetében is a lakókörnyezet rendben tartására vonatkozó követelményt írjon elő.

(12.30)

Mi várható a gyermekvédelmi és családtámogatási törvények módosítása területén? Az előterjesztés lehetővé teszi, hogy a családi napközi, illetve a családi gyermekfelügyelet fenntartója a működési engedélyében szereplő férőhelyszám felett több gyermek szülőjével, törvényes képviselőjével köthessen megállapodást. A szolgáltatást azonos időben igénybe vevő gyermekek száma ebben az esetben sem haladhatja meg a működési engedélyben meghatározott férőhelyszámot.

A térítésidíj-szabályok is átalakulnak. Bölcsőde esetében az előterjesztés megteremti annak a lehetőségét a fenntartó számára, hogy az étkezési térítési díjon felül a gondozásért és külön személyi térítési díjat állapíthasson meg a havi rendszeres jövedelem figyelembevételével. A rászoruló, többgyermekes, illetve a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelő családok a jelenlegi kedvezményekkel megegyező mértékű kedvezményekre lesznek a jövőben is jogosultak. A javaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó pénzbeni ellátás természetbeni formában is megállapítható legyen.

Változik a gyermektartásdíj-megelőlegezés felfüggesztésének szabálya. Erre a jövőben csak akkor kerülhetne sor, ha a kötelezett legalább két egymást követő alkalommal minimum a bíróság által megállapított tartásdíj alapösszegének 50 százalékát meghaladó összeget fizet a jogosult részére gyermektartásdíjként, amiből már alaposan feltételezhető a fizetési szándék részéről. Pontosításra kerülnek az ikergyermekek után járó gyermekgondozási segély szabályai, az ikergyermekeket nevelő szülők magasabb összegű gyermekgondozási segélyre akkor is jogosultak a gyermekek egyéves korát követően, ha 30 órát meg nem haladóan vagy otthon folytatnak keresőtevékenységet.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat egy hosszú és alapos előkészítés után került az Országgyűlés és annak bizottságai elé. Számos egyeztetés zajlott le ezen a téren. Úgy gondolom, hogy ez az alaposság megnyugtató lesz a jövőben mindenki számára, mindenki számára valamilyen megoldást nyújtani fog, és egyben lehetővé teszi, hogy a rendszer fenntartható legyen. Ezért kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  44  Következő    Ülésnap adatai