Készült: 2020.06.02.11:12:18 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
8 197 1998.09.08. 2:30  196-199

DR. SZAKÁCS IMRE (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Az önkormányzati választások közeledtével, az elmúlt hetek sajtóhíreit figyelve újból és újból megválaszolatlan kérdésként merül fel a választópolgárok körében, hogy az országgyűlési választásoknál technikai szempontból hússzor nagyobb feladatot jelentő és ennek megfelelően lényegesen költségesebb önkormányzati választások pénzügyi fedezete miért nem biztosított.

Az ez évi költségvetésben erre előirányzott, majd márciusban az előző kormány által megnyirbált, illetve a ténylegesen rendelkezésre álló összegekkel kapcsolatban eltérő és ellentmondó hírek kerültek napvilágra, amelyek abban az egy kérdésben egyeztek csak meg, hogy a választások rendelkezésre álló fedezete nem teszi lehetővé a parlamenti választásokhoz hasonló gyors és zökkenőmentes lebonyolítást.

A választások szűkös pénzügyi kerete - a lassúbb adatfeldolgozáson és így csak egy nappal később összesített eredményen kívül - a választások lebonyolításában részt vevő köztisztviselők számára különösen is hátrányos, mivel tiszteletdíjukra várhatóan már nem nyújt fedezetet.

Felvetődik a nyilvánvaló kérdés, hogy az előző kormány tulajdonképpen miért csökkentette az önkormányzati választásokra szánt költségvetési keretet, és vajon milyen megfontolásból tartotta elegendőnek a lefaragott összeget, amikor elég pontos számítások voltak a szükséges keretre vonatkozóan.

További, nem elhanyagolható kérdés az is, honnan vették a bátorságot arra, hogy fél évvel az önkormányzati választások előtt ilyen jelentős összeget csoportosítsanak át más területre vagy területekre. Vajon nem áll-e ezen elhibázott döntés meghozatala mögött az akkori kormányzat megingathatatlan önbizalma, bármivel is indokolták a döntést magát.

A választások közeledte és az üggyel kapcsolatban napvilágot látott eltérő, időnként ellentmondó hírek indokolttá teszik, hogy kimerítő választ kapjunk az elmúlt hetekben felmerült és a fentiekben ismertetett kérdésre, annak érdekében, hogy a választópolgárok végre a valóságnak megfelelő képet alkothassanak az önkormányzati választások finanszírozásáról és a kormány ezzel kapcsolatos intézkedéséről. Várom válaszát. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
49 57 1999.02.11. 1:20  3-111

DR. SZAKÁCS IMRE ifjúsági és sportminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót elnök úr. Tisztelt Ház! A mai délelőtt folyamán második ellenzéki képviselőtársunk teszi szóvá a tévéközvetítés elmaradását. Azt gondolom, képviselőtársainknak ebben teljesen igazuk van, magam sem értem, hogy a Magyar Televízió a tisztelt Ház munkájáról miért nem közvetít. Azonban a felszólalásokat figyelő rádióhallgatók akár úgy is értelmezhetik a felszólalásokat, hogy erről a megváltozott munkarend tehet.

Szeretném itt, Ház előtt kijelenteni, hogy akiknek az a feladatuk, hogy a Ház munkájáról televíziós közvetítésben tudósítsák az országot, jó előre tudhattak arról, hogy a Ház munkarendje meg fog változni, azaz felkészülhettek volna arra, amennyiben persze ez az oka a televízióközvetítés elmaradásának, felkészülhettek volna arra, hogy februártól kezdődően háromhetes munkarendre tér át a parlament. Én ezért bízom abban, hogy az Országgyűlés elnöke kivizsgálja, hogy miért maradt el a tévéközvetítés, és erről később tájékoztatja a képviselőket.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
62 57 1999.04.13. 2:19  54-62

DR. SZAKÁCS IMRE ifjúsági és sportminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az ön által feltett kérdésekben határidő-mulasztást említ, méghozzá sorozatosat. Az említett közalapítványok esetében a különböző jogszabályok, törvények - így többek között a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány, valamint a Gerevich és Wesselényi Közalapítványok esetében is - vonatkoznak a minisztériumra. E törvény szerint és általában a miniszterek feladat- és hatásköri változásáról szóló törvény alapján március 31-éig szólnak azok a határidők, amelyeket a minisztériumnak be kell tartania.

Tekintettel arra, hogy ma április 13-a van, megállapítható, hogy a minisztérium és a kormány a törvény rendelkezéseinek a végrehajtásával késésben van. Ennek az az oka, hogy a kormány számára előterjesztést tevő ifjúsági és sportminiszter az előterjesztést március 24-ével küldte meg tárcaközi egyeztetésre. Nem olyan könnyű ezeknek az alapító okiratoknak a módosítását eszközölni, ugyanis ahhoz, hogy meg lehessen tenni, az alapítványok kuratóriumának adatszolgáltatására lenne szükség. A Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány esetében például 1998. június 16-án az alapító okirat mellékletéhez csatolt ingatlanokat a Talent Szervező Kft.-be apportálta az alapítvány. Többszöri kérésünk ellenére sem volt hajlandó egyik közalapítvány sem részletes és teljes egészében a kért adatokat szolgáltatni, ezért vagyunk késésben a törvényhez képest. Ebből az Ifjúsági és Sportminisztérium számára mintegy húsz nap róható fel.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
62 61 1999.04.13. 1:06  54-62

DR. SZAKÁCS IMRE ifjúsági és sportminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt képviselő úr! Szeretném elmondani, hogy miniszter úr több alkalommal személyesen invitálta a kuratóriumi elnököket megbeszélésre, de a kuratórium elnökei elhárították ezt a megbeszélést, tanácskozást azzal az indoklással, hogy állampolgári kötelezettségeiknek tesznek eleget. Ez természetesen méltányolható dolog, de úgy beállítani a közalapítványok alapító okiratának módosítását, melyben kizárólag a minisztériumot terheli a felelősség, méltánytalan.

Szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy a minisztérium többször sürgető levelekben kérte azokat a szükséges adatokat a kuratórium elnökétől, illetve a kuratóriumtól, amelyek alapján a kormány felé olyan előterjesztést lehet tenni, amely minden alaki követelménynek eleget tesz. Ezeknek az adatszolgáltatásoknak a kuratórium, illetve a kuratórium elnöke folyamatosan, késedelmesen vagy nem teljes egészében tett eleget.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

(13.10)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
62 83 1999.04.13. 2:01  80-88

DR. SZAKÁCS IMRE ifjúsági és sportminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az ön adatai helytállóak. Valóban a közalapítvány tavaly júniusban, tehát már a választások után bevitte a Talent Szervező Kft.-be ezeket az ingatlanokat, apportálta. A döntést a Miniszterelnöki Hivatal illetékes politikai államtitkára a Fővárosi Bíróságnál megtámadta, azonban a Fővárosi Bíróság ezt a kérelmet elutasította. Így 1998. október 18-án jogerőre emelkedett. Az alapító képviselője többször jelezte a kuratórium döntésével kapcsolatos aggályokat. Azonban ezeket a kuratórium nem vette figyelembe. Az is igaz, amit a kérdésében megfogalmazott, mármint az, hogy az Inter-Európa Bankkal kötött 58 milliós hitelszerződés az 1997. évi CLVI. törvény 16. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltakkal ütközik. Ezt egyébként a felügyelőbizottság is megállapította.

(13.30)

A felügyelőbizottság jelentéséből megállapíthatóan azonban ennél is nagyobb problémát jelent az, hogy a közalapítvány által gondozott, úgynevezett rehabilitációs program finanszírozási helyzete megalapozatlan. Ezzel kapcsolatban a felügyelőbizottság mintegy 63 millió forint hiányt mutatott ki, amely összeget azonban a közalapítvány kuratóriuma vitatott. Nézetük szerint ez a hiány nem több, mint 42 millió forint.

Az azonnali kérdésre adott válasz keretei között nincs módomban részletesebben bemutatni a közalapítvány finanszírozásával kapcsolatos különböző problémákat. Az utolsó kérdésére pedig a fennmaradó egy percben kívánok válaszolni. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
62 87 1999.04.13. 0:43  80-88

DR. SZAKÁCS IMRE ifjúsági és sportminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. A felügyelőbizottság napokban elkészült jelentésével összhangban valóban további alapítói intézkedések válnak szükségessé, ez teljesen természetes. Ezeket az alapítói intézkedéseket a kormány következő ülésére előterjesztjük - az alapító elé.

Ebben az előterjesztésben javaslatot teszünk a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány alapító okiratának módosítására, s egy új kuratórium jelölésére. Ezekről az intézkedésekről és az új kuratórium jelöléséről a képviselő urat a kormány döntését követően tájékoztatni fogom. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
67 95 1999.05.04. 2:01  92-100

DR. SZAKÁCS IMRE ifjúsági és sportminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Legjobb tudomásom szerint Deutsch Tamás miniszter úr jó egészségnek örvend, és nem szed gyógyszereket, maximum vitaminkészítményeket.

A kérdésre rátérve: képviselő úr helyesen említette az időrendi sorrendben megtörtént eseményeket, azonban azt elfelejtette hozzátenni, hogy a miniszter úr ezeknek a lépéseknek a megtételét a sporttörvény alapján hozta meg; annak a sporttörvénynek az alapján, amelyet 1996-ban a szocialista-SZDSZ párttöbbségű parlament hozott meg.

Az is igaz, hogy a döntések következményeként - aminél hozzá szeretném tenni, hogy nemcsak lehetősége volt a miniszter úrnak, hanem a törvény alapján kötelessége közbelépni olyan esetben, amikor valamelyik szakszövetség sorozatban, bizonyíthatóan törvénysértő módon működik, tehát kötelező volt neki valamilyen intézkedést tenni - a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség különböző módon reagált.

Szeretném azt leszögezni a parlament nyilvánossága előtt, hogy az Ifjúsági és Sportminisztérium és a sportminiszter úr is a probléma és a kérdés rendezésére csak olyan megoldást tud elfogadni, amely nem veszélyezteti sem a Magyar Labdarúgó Szövetség nemzetközi működését, tehát nem kockáztatjuk a felfüggesztését, ennek alapján nem szenvedhet kárt egyetlen klubcsapat, egyetlen igazolt játékos sem a nemzetközi színtéren. Biztosíthatom önöket, hogy ennek a megoldásnak az érdekében dolgozunk a minisztériumban.

Köszönöm. (Taps a Kisgazdapárt padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
67 99 1999.05.04. 1:02  92-100

DR. SZAKÁCS IMRE ifjúsági és sportminisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Az utóbbi időben sorozatosan megjelenik az, hogy a Magyar Szocialista Párt képviselői olyan ügyekben próbálnak meg politikai feszültséget kelteni, amelyeknek nemzetközi kihatása is van. (Derültség és zaj az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) Szeretnénk megkérni önt, hogy azokat a kérdéseket - legyen az koszovói válság, legyen az politikusok családtagjainak a megfigyelése, a sportban tapasztalható kérdések - ne használják fel pártpolitikai szempontok alapján. Ne a Szocialista Párt szempontjai alapján próbálják megítélni, hiszen ezekben a kérdésekben is szükség van arra, hogy egységes képet tudjunk felmutatni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.)

(13.40)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
67 133 1999.05.04. 1:46  130-140

DR. SZAKÁCS IMRE ifjúsági és sportminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Urak! Négy gondolatot szeretnék hozzátenni a bizottsági jelentéshez kiegészítésként.

Az első az lenne, hogy a Vasas Sport Club vezetése saját bevallása szerint is erejét meghaladó teherként élte meg a Vasas sportlétesítményeinek folyamatos üzemeltetését és fejlesztését.

A második, amit ezzel kapcsolatban el szeretnék mondani, hogy a szóban forgó üzemeltetési szerződés április 28-án elkészült, illetőleg április 28-án minden zökkenő nélkül, a sportegyesület által használt állami tulajdonban való létesítmények átadása az Ifjúsági és Sportminisztérium felé megtörtént.

A használati szerződés szándékaink szerint - amelyet megküldtünk a sportegyesület vezetésének - e hónap közepéig szeretnénk, ha aláírásra, megkötésre kerülne, és e használati szerződés alapján használhatnák továbbra is a klub sportolói a Vasas sportlétesítményeit.

Végül pedig szeretném elmondani, hogy megítélésünk szerint e konstrukció alapján az egyéb hasznosításból befolyó összegek, amelyeket a sportlétesítmény használatáért egyéb hasznosítók befizetnek, teljes egészében a sportlétesítmény továbbfejlesztésére fordíthatók.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
67 143 1999.05.04. 3:08  140-152

DR. SZAKÁCS IMRE ifjúsági és sportminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársam! Az állami tulajdonban lévő sportcélú ingatlanok száma és az azokat használó sportegyesületek száma jelentősen kisebb, mint a Magyarországon bejegyzett sportegyesületeké. Ilyen szempontból ezt a kérdést úgy feltenni, mint a sportegyesületek ellehetetlenítését, annak a megnehezítését, hogy ők a sportlétesítményeket használják, azt gondolom, nem helytálló összevetés, hiszen közel háromezer sportegyesület működik ma Magyarországon, és az állam tulajdonában, különböző állami szervek kezelésében lévő sportlétesítmények száma alig egy tucat.

A kormányzat és az Ifjúsági és Sportminisztérium is a magyar sport továbbfejlődésének egyik fontos momentumaként, kérdéseként kezeli a sportlétesítmények helyzetét. Köztudott, hogy a magyar sportcélú ingatlanok, sportlétesítmények eléggé lerobbant állapotban vannak, egy-két kivételtől eltekintve.

 

(14.20)

Nélkülözhetetlennek tartjuk azt, hogy ezt az infrastrukturális fejlesztést és az ingatlanok állagmegóvását, fejlesztését úgy oldjuk meg - főleg az állami tulajdonú ingatlanoknál -, ami a sport későbbi fejlődésének szolgálatában áll. Ezért a minisztérium dolgozik annak a koncepciónak a teljes kimunkálásán, amelyet képviselőtársam is említett. Folynak a szakértői egyeztetések más tárcákkal, sportegyesületekkel, és ezt május 15-éig a tárca benyújtja a kormány elé. A kormány vélhetően június közepén-végén dönteni fog ebben a kérdésben, azaz vagy elfogadja a benyújtott javaslatot, vagy valamilyen módosításokkal, de a döntést halogatni nem lehet.

Szeretném elmondani azt is, hogy miniszter úr az ifjúsági és sportbizottság megkeresésére mindig a bizottság rendelkezésére áll. Annak az ígéretének, amelyet az első bizottsági ülések egyikén tett - mármint a minisztérium megalakulását követő bizottsági ülések egyikén tett -, hogy kéthavonta rendszeresen beszámol a minisztérium működéséről, eleget tett, és ennek a jövőben is eleget kíván tenni.

Végezetül szeretném elmondani, hogy a minisztérium azon a megoldáson munkálkodik az állami tulajdonban lévő sportlétesítmények tekintetében, amely mindenki számára megnyugtató, és a magyar sport fejlődésének szempontjából előremutató módon kezeli a kérdést.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
79 238 1999.06.15. 4:08  235-241

DR. SZAKÁCS IMRE ifjúsági és sportminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Úr! Ha egy mondattal szeretnék a kérdésére válaszolni, akkor azt mondanám, hogy az Ifjúsági és Sportminisztérium mindent megtesz annak érdekében, hogy sporteseményeken, sportrendezvényeken hasonló tragikus események ne következhessenek be.

Konkrétan a Salgó-ralival kapcsolatosan a következőket tudom mondani:

A Magyar Nemzeti Autósport Szövetség az 1989. évi II. törvény alapján bejegyzetten működő társadalmi szervezet. Az Ifjúsági és Sportminisztériumnak a szövetség felett törvényességi felügyeleti jogköre nincs. Ennek megfelelően felkértem a szövetség elnökét és Salgó-rali szervező bizottságának elnökét, hogy saját hatáskörben vizsgálják ki a sajnálatosan bekövetkezett balesetek hátterét és a balesetek közvetlen kiváltó okait. A lefolytatott vizsgálat alapján az alábbiakról tudom tájékoztatni a tisztelt Országgyűlést:

Az összes gyorsasági szakasz hosszú évek óta része a Salgó-ralinak, ezért mind a rendezők, mind a versenyzők számára jól ismertek. A versenyre kidolgozott biztonsági terv megfelelt a magyar és a nemzetközi sportelőírásoknak. A rendezői létszám felülmúlta a szabályokban előírtat, sőt, a nemzetközi ajánlásokat is. A versenyt megelőzően a közreműködő rendőrök számát megduplázták, s a helyi regionális televíziókban oktatófilmet sugároztak arról, hogyan kell viselkedni, melyek azok a szakaszok, veszélyes helyek, ahova nézők nem állhatnak. A verseny folyamán végig két kihangosítóval felszerelt autó haladt a mezőny előtt, amelynek feladata a közönség tájékoztatása és a pálya ellenőrzése volt. A frekventált szakaszokon a veszélyhelyeket külön megjelölték.

A verseny a rossz idő ellenére igen nagy érdeklődés mellett zajlott le, becslések szerint 120-150 ezer ember is kíváncsi volt a rali eseményeire. A verseny megtekintésére kilátogató nézők egy része azonban a rendezők legnagyobb igyekezete ellenére sem tartotta be a biztonsági előírásokat, és ez, sajnos, a versenytől függetlenül is munkát adott a rendezőknek, illetve az egészségügyi személyzetnek.

Több esetben le kellett például állítani a futamot, mert a nézők között tömegverekedés tört ki, melyet csak a rendőrök segítségével sikerült megszüntetni. A versenyen egyébként két nap alatt négy személyi sérüléssel járó baleset is történt, amelyben az egyik ez a halálesettel végződő tragikus eset is volt.

A baleset után a szervező bizottság úgy döntött, hogy a versenyt berekeszti, s az utolsó gyorsasági szakaszt törli a versenyből. Annak demonstrálására, hogy a versenyzők versenyezni szeretnének, de a nézői fegyelmezetlenségek miatt ezt biztonságosan nem lehet, a versenyben lévő mezőny zárt oszlopban, rendőri kísérettel, gyászlobogó alatt haladt át az utolsó szakaszon. Sajnálatosan az ilyenfajta nézői fegyelmezetlenségek nem csak magyar sajátosságnak tekinthetők, külföldi tv-állomások híradásában ugyanis tapasztalhattunk ehhez hasonló eseményeket. Hiba lenne azonban a Salgó-ralit a halál versenyeként beállítani, tekintettel arra, hogy a verseny eddig több mint 25 éves történetében ez volt a második alkalom, amikor ilyen sajnálatos esemény következett be.

A jelenlegi helyzetben rendelkezésre álló adatokból arra lehet következtetni, hogy a halálos baleset nem hozható összefüggésbe esetleges rendezési hibákkal. A minisztérium vezetése a rendőri vizsgálat lezárásáig - hiszen egy rendőri vizsgálat is folyamatban van -, a szövetség elnökségének bevonásával kíván visszatérni ennek az esetnek a tisztázására.

Szeretném elmondani, hogy a múlt évben a sporttörvény módosítása során a kormány felhatalmazást kapott arra, hogy a sportesemények rendezésével s a nézők biztonságával kapcsolatos feladatot rendeletben határozza meg. Ez ebben az évben a kormány elé kerül.

Kérem válaszom elfogadását. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
81 16 1999.06.22. 5:25  13-17

DR. SZAKÁCS IMRE ifjúsági és sportminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Frakcióvezető-helyettes Úr! A polgári kormány kinyilvánította, hogy számára a legfontosabb feladat a magyar családok helyzetének javítása. Minden családban a középpontban a gyermek áll, a szülők azért dolgoznak, hogy gyermekeiknek a lehető legjobb életfeltételeket biztosítsák.

A legtöbb családban gondot okoz a nyári szünidőben a gyermekek felügyelete, s ezért azt szeretnék, hogy amíg a családfenntartók dolgoznak, a gyermekek biztonságos, egészséges körülmények között tölthessék a szünidőt, ezért kíséri fokozott figyelem a nyári gyermekprogramok alakulását.

Igen örvendetes, hogy évről évre növekvő kínálattal, egyre színvonalasabb programokkal találkozhatunk. A települési önkormányzatok és intézményeik, az egyházak, a gyermek- és ifjúsági szervezetek, karitatív mozgalmak sokszínű, gazdag programot kínálnak a gyermekeknek. Sokan közülük soha nem várnak az állam vagy a kormány segítségére, nehéz körülmények között a maguk erejéből keresik és találják meg a megoldásokat, és ugyanakkor természetesen örülnek annak, ha a költségvetés is hozzá tud járulni elképzeléseik megvalósításához.

Mielőtt rátérnék az Ifjúsági és Sportminisztérium által kiírt pályázatok kérdésére, szeretném leszögezni: a kormány számára a gyermek egész évben gyermek, nem csak a nyári szünidőben, és éppen ezért a családok támogatását nem lehet csak a nyári gyermekprogramok támogatásának összegén lemérni, mint ahogy a nyári gyermeküdüléseknek nem egyedüli állami támogatási forrása a minisztériumunk által kiírt pályázatok. Az előbbi esetben nem szabad megfeledkezni például a családi pótlékról, a gyedről, a gyermekek után járó adókedvezményről.

Az utóbbiaknál pedig ne feledkezzünk meg arról, hogy a gyermekek és családok nyári üdülését a költségvetés az 1999. évben 834 millió forinttal támogatja, és az üdülési csekkek felső határát a költségvetési törvény 2,5 milliárd forintban jelöli meg, amely csekkeket a Nemzeti Üdülési Közalapítvány juttatja el a rászorulók részére.

Az állam mellett a települési önkormányzatok is jelentős részt vállalnak a gyermekek üdültetésében, nemcsak azzal, hogy üdülőhelyek, táborok jelentős részét üzemeltetik, hanem közvetlenül is hozzájárulnak az iskolás korú gyermekek nyári programjainak lebonyolításához, a felügyelő pedagógusok jelenlétének biztosításához. Hozzá kell tennem azonban, hogy adataink szerint a legnagyobb támogatást maguk a családok adják gyermekeiknek, ez így természetes. Elmúlt már az az idő, amikor a mindenható állam az élet minden egyes területéről maga kívánt gondoskodni.

A fentiekből kitűnik, hogy az Ifjúsági és Sportminisztérium pályázataival csupán kiegészítő támogatást nyújt, hozzájárul mások forrásaihoz. Az ez évben kiírt pályázat keretösszege 53 millió 496 ezer forint volt, amely így valóban kevesebb, mint az 1998. évi támogatás. Emellett azonban a minisztérium más forrásból is segíti a nyári szünidőtöltés megszervezését. Jelenleg folyamatban van a szabadidősport-programok pályázatának elbírálása, amelyre 40 millió forint áll rendelkezésre. Az eddigi feldolgozás alapján a beérkezett pályázatok körülbelül 35 százaléka nyári ifjúsági sporttáborok, sportprogramok, edzőtáborok megvalósítását szolgálja. A zánkai gyermek- és ifjúsági üdülő költségvetésében 60 millió forint áll rendelkezésre nyári gyermeküdültetésre, amely több tízezer kisgyermek zánkai nyaralását hivatott biztosítani, többek között Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei gyermekekét is.

 

(9.40)

 

Fontos kiemelni, hogy Zánkán ez évben a minisztérium külön támogatásának jóvoltából 220 fogyatékos gyermek tölti el majd a nyári szünidőt. Így összességében egymaga az Ifjúsági és Sportminisztérium közel 200 millió forintot fordít gyermektáboroztatásra, a tavaly több minisztérium által összeadott hasonló nagyságú összeghez hasonlóan. A nyári szünidei programok támogatására kiírt pályázat felhívása május 3-án jelent meg. A pályázók 5949 pályázatot nyújtottak be, amelyből csak 359 volt érvénytelen. Sikerült tehát megvalósítani azt a célunkat, hogy egyszerű, mindenki számára könnyen teljesíthető pályázati feltételeket szabjunk. Egyébként a beérkezett igények l milliárd 283 millió forintot tettek ki. Az érvényes 5590 pályázatból 3119 pályázat nyert, amely összességében 166 ezer 378 gyermek nyári szervezett, felügyelettel ellátott szabadidős programjának megvalósítását teszi lehetővé.

Mint korábban már említettem, mivel kiegészítő támogatás nyújtására vállalkoztunk, érdemes egy másik adatot is ismertetni. A 150 ezer forint alatti támogatási kérelmek 56,8 százaléka nyert, a 150-500 ezer forint közötti támogatások 38 százaléka, míg az 500 ezer forint fölöttieknek csupán 5,2 százaléka. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Az ismertetett adatokból is kitűnik, hogy a kormány mindent megtesz azért, hogy a gyermekek nyári programjai szervezett módon és megfelelő állami támogatással valósuljanak meg. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
88 157 1999.09.28. 2:06  154-162

DR. SZAKÁCS IMRE ifjúsági és sportminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Válaszom elején szeretném megnyugtatni Eger város polgárait: nagy vállalkozásukhoz, az egri Makovecz-uszoda felépítéséhez a kormány támogatási szándéka természetesen továbbra is fennáll.

A miniszter úr az alapkő letételekor ezt a támogatási szándékot fogalmazta meg, amely a beruházás számszerűsítésekor 320 millió forintos önkormányzati igényként jelent meg. Minisztériumunk megítélése szerint Eger város korábbi vezetése jó döntést hozott, amikor egyébként az ország jelenleg legnagyobb volumenű fedett uszodájának megépítése mellett tette le voksát. Kár, hogy az önkormányzati választások során ez a kérdés politikai színezetet kapott, és a beruházás tavaly októberi leállítása nem jelentéktelen többletforrást igényelt. Egy kicsit úgy érezzük, hogy az önkormányzat új vezetése saját megfontolatlan döntése után mást hibáztat annak következményeiért. De az egri polgárokat nem igazán a múlt érdekli, hanem az, hogy miben tud a kormányzat segíteni nekik.

Az önkormányzat és a minisztérium vezetői között több alkalommal szóba kerültek az állami támogatás odaítélésének lehetséges módozatai. Ezek közül az egyik a minisztérium által kiírt, sportlétesítmények fejlesztésére szánt közel egymilliárd forintos pályázat. Belátható, hogy a rendelkezésre álló összeg egyharmadát jelentő egri pályázat nem volt reális, mint ahogy nem volt reális a kecskeméti 206 milliós, a mohácsi 153 milliós, a sátoraljaújhelyi 283 milliós, a soproni 550 milliós vagy a debreceni 172 milliós, esetleg a veszprémi 160 milliós pályázat sem, hiszen ezek megítélése esetén a kistelepülések nem juthattak volna pályázati forráshoz.

Ennek ellenére a jövő hétre egy újabb megbeszélést kezdeményeztünk az önkormányzat vezetőivel, miként tudjuk ezt a támogatást számukra biztosítani. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
88 161 1999.09.28. 1:04  154-162

DR. SZAKÁCS IMRE ifjúsági és sportminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Mint említettem, a kormányzat részéről a minisztérium vezetése és az önkormányzat vezetése a jövő héten leül, megnézzük azokat a lehetőségeket, amelyek többcsatornás támogatás, forrás-odaítélés során tudja biztosítani az uszoda megvalósításának állami támogatását.

Itt azért szeretném elmondani, hogy a minisztérium sportpályázati rendszerén kívül szándékaink szerint a címzett támogatási rendszerben lehet forrást találni, illetőleg elég jelentős források vannak a megyei területfejlesztési alapokban. Egy bizonyos: az egri Makovecz-uszoda állami támogatással fel fog épülni.

Kérem, végül vegyék figyelembe azt is - nem szívesen hozom föl -, hogy ebben az évben a rendkívüli időjárás káreseményeinek enyhítésére Heves megye 5 milliárd forintot kapott, amelyhez az Ifjúsági és Sportminisztériumban 150 millió forintot zároltak. Mi is szívesebben adtuk volna ezt az összeget uszodaépítésre, mint a nem várt károk enyhítésére.

Köszönöm. (Dr. Hankó Faragó Miklós közbeszólása. - Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
93 380 1999.10.19. 2:42  375-381

DR. SZAKÁCS IMRE ifjúsági és sportminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Azt gondolom, hogy a mohácsi sportcsarnok ügyében elmondott hozzászólása azt a sport iránti elkötelezettséget tanúsítja, amelyet öntől már megszoktunk, illetőleg azt is, hogy nagyon szeretné, hogy Mohácson végre fölépüljön az a hosszú ideje vajúdó sportcsarnok.

Azt azért el kell mondani, hogy nemcsak Mohács van hasonló helyzetben az országban, nagyon sok helyen indultak meg főleg az 1990-94 közötti időszakban az akkori csarnoképítési, tornacsarnok-építési programban tornacsarnok-építések, amelyek közül nem mindegyik fejeződött be és vannak még félkész állapotban lévők. Az Ifjúsági és Sportminisztérium, a sportkormányzat szerette volna folytatni ezt a tornacsarnok-építési programot, azonban nyilván a költségvetési kondíciók nem tették ezt lehetővé, azonban arra volt pénzünk vagy volt forrásunk, állami keret, hogy a pályázati rendszerben lehetőséget biztosítsunk sportlétesítmény-beruházásra.

A mohácsi önkormányzat is pályázott a sportcsarnok befejezésére, tehát megtették azt a lépést, amivel a pályázati forráshoz hozzá tudnának jutni, sajnos azonban a pályázat az előzsűrizés során kizárásra került. Ennek az oka az államháztartás működési rendjéről szóló jogszabály, amely kizárja a jóval korábban megkezdett beruházások állami támogatását. Ettől függetlenül azt gondolom, hogy összefogással - mint ahogy a képviselő úr is említette, korábban a lakosság téglajegyekkel, s a többivel járult ehhez hozzá - az Ifjúsági és Sportminisztérium szeretné megvalósítani azt a lehetőséget egy jogszabály-módosítás során, hogy ezeket a félbemaradt beruházásokat, amelyek közül a településeken torzóként áll ott némelyik, de arra a célra, amelyre egyébként a pénzt belefektették, nem alkalmas, hiszen rendeltetésszerű sporthasználathoz nem mindegyik alkalmas, tehát hogy ezeket a torzókat a jövőben be lehessen fejezni.

Kérem a képviselő urat, hogy ezt a választ a mohácsi polgárokkal is tudassa. Az Ifjúsági és Sportminisztérium, hangsúlyozom még egyszer, azon van, hogy ezek a félig elkészült, nem teljesen befejezett sportlétesítmények ebben a ciklusban befejezésre kerülhessenek. Köszönöm szépen. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
98 4 1999.11.09. 4:35  1-5

DR. SZAKÁCS IMRE ifjúsági és sportminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Az Ifjúsági és Sportminisztérium megalakulása óta egyik legfontosabb céljának tekinti a hazai sportlétesítmények fejlesztését. A jelenleg meglévő létesítmények sajnos nem képesek a sportolni vágyók szabadidős, illetve látványsportigényeinek kulturált, minden szempontból kielégítő környezetet biztosítani, az iskolák testnevelési feladatainak megfelelő módon eleget tenni. A létesítmények állapota nem egy esetben alkalmatlanná teszi őket a rendeltetésszerű, illetve rendszeres használatra. Hiányoznak a modern multifunkciós, több ezer férőhelyes, az ezredforduló igényeinek megfelelő csarnokok, melyek nemzetközi versenyek lebonyolítására is lehetőséget nyújtanak.

Ezek hiányát érezhetjük a jelentős világesemények megrendezésére benyújtott pályázataink elbírálásakor is. Ezért is volt égető szükség egy alapjaiban új, átfogó, a meglévő létesítmények fejlesztését, valamint újak építését célzó programra. Az állami tulajdonban lévő sportlétesítmények sok szereplő között megosztott vagyonkezelői joga, valamint a működtetésre, felújításra fordítható különböző forrásokból érkező támogatások átláthatatlanságának tisztázására készítette el a minisztérium az állami tulajdonú sportlétesítmények egységes vagyonkezelésének a koncepcióját. Ennek értelmében valamennyi állami tulajdonban lévő sportcélú ingatlan a sportügyekért felelős tárca kezelésébe kerül, megkönnyítve és átláthatóvá téve ezek fenntartását, működtetését és fejlesztését.

A nem állami tulajdonú sportlétesítmények építésére, korszerűsítésére és rekonstrukciójára a minisztérium által kiírt pályázatok rendkívüli érdeklődést váltottak ki. A sok ezer pályázat azt bizonyította, hogy az egészségesebb életmód érdekében szinte minden városi vagy vidéki település hajlandó forrásokat biztosítani. A pályázat négy kategóriája biztosította, hogy ne csupán egy bizonyos réteg élvezhesse az elnyert támogatások segítségével teremtett sportolási lehetőségeket. Így az iskolai testnevelés, a szabadidősport és a látványsport területének szereplői mindannyian részesülnek a pályázaton nyert összegek segítségével felépülő, megújuló létesítmények kínálta sportolási alkalmakból.

A polgárok sportolási lehetőségeinek bővítése mellett ugyancsak igen fontos a létesítmény felújításának, rekonstrukciójának gazdaságélénkítő hatása is, melynek leginkább a kistelepüléseken, az elmaradottabb régiókban van nagyon jelentős munkahelyteremtő hatása, de legalább ilyen lényegesek a kis- és középvállalkozások számára nyújtott lehetőségek is. Biztosíthatom frakcióvezető-helyettes asszonyt és minden sportbarátot, a minisztérium tervei szerint a 2000. évben is kiemelt helyen kezeli a létesítmények kérdését.

(9.10)

Tovább kívánja folytatni a sportcélú állami ingatlanok egységes kezelése irányába tett lépéseit, valamint a nem állami tulajdonú létesítmények építésének, felújításának támogatását is. A kormány vállalkozói tőke bevonásával tervezi a Népstadion, valamint a környezetében lévő létesítmények teljes rekonstrukcióját. Az Ifjúsági és Sportminisztérium a stadion és a környező létesítmények felújítására olyan pályázatot kíván kiírni, amely vonzóvá teszi a programot a hazai és a külföldi befektetők számára. Magyarországnak az Európai Unió átlagát kétszeresen meghaladó gazdasági fejlődési üteme a sportgazdaság szereplői számára is vonzó befektetési lehetőségeket kínál.

A Népstadion felújítását célzó projekt mellett a tárca tervében szerepel egy ugyancsak fontos elképzelés, mégpedig a sportolók minél színvonalasabb olimpiai felkészülését biztosító úgynevezett olimpiai centrumok létesítése. A mintegy 6-8 darab olimpiai centrum elsősorban azon 10-12 sportág sportolóinak otthona lenne, melyek tradicionálisan jól szerepelnek az olimpiai játékokon, de felkészülésükhöz hazánkban nem állnak rendelkezésükre méltó körülmények.

Összegezve: a tárca folytatja a megkezdett fejlesztéseket, és bevonja ezekbe a működő tőkét is, kímélve az adófizető polgárok pénzét, ezzel biztosítva az ezredforduló igényeit is kielégítő, kulturált, európai szintű sportolási lehetőségeket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
106 4 1999.12.07. 2:20  1-5

DR. SZAKÁCS IMRE ifjúsági és sportminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm a napirend előtti hozzászólását. Azt gondolom, hogy a kormányzat ez ügyben elfoglalt álláspontja teljesen egyértelmű és világos. A kormányzat sem szeretné azt, ha a közoktatási intézményekbe gyermekszervezetekhez kapcsolódóan politikai töltetű, politikai felhangokkal rendelkező szervezetek vagy politikai pártok léphetnének be. Az irányvonal teljesen egyértelmű, hiszen a közoktatási intézmények esetében nemcsak politikai, hanem például kereskedelmi reklámtevékenység sem megengedett. Azonban azt gondolom, mindenki belátja, hogy gyermekszervezetekre - amelyek a gyermekek szabadidős vagy nyári programjait szervezik - szükség van.

Ha az a törvényjavaslat, amit képviselő úr - mint említette - benyújt a parlament elé, beleillik a kormányzati irányvonalba, akkor a kormányzat érdeklődéssel várja, és ha megfelelő garanciákat, biztosítékokat nyújt arra, hogy gyermekszervezetekkel összefüggésben ne lehessen politikai célú eszközöket alkalmazni, illetve ilyen célra ne lehessen felhasználni gyermekszervezeteket, akkor a kormányzat is vélhetően támogatni fogja.

Még egy gondolatot szeretnék ezzel kapcsolatban elmondani: ugyanakkor azt gondolom, élesen meg kell különböztetni a gyermek- és ifjúsági szervezeteket. Az ifjúsági szervezeteknél ez a kérdés egy bizonyos korosztály fölött így nem vetődik fel. Az ifjúsági szervezeteknél fontos szempont, hogy az ifjúság a politikai közéletben is meggyőződésének, nézeteinek megfelelően szabadon részt vehessen.

Még egyszer szeretném leszögezni, a kormányzat sem támogatja, sőt nem veszi jó néven, ha gyermekszervezetek politikai szervezetekkel kerülnek összefüggésbe, vagy ha a gyermekszervezetekben tevékenységet vállaló gyermekeket politikai célzattal próbálják befolyásolni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
106 281 1999.12.07. 2:05  278-282

DR. SZAKÁCS IMRE ifjúsági és sportminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Rögtön az elején szeretném megnyugtatni és egyben tájékoztatni is önt, hogy az említett Szacsvay Imre-díj és a díj megalapításakor kitűzött célok természetesen nem merültek feledésbe. Egyfelől az Ifjúsági és Sportminisztérium ad elismeréseket azoknak, akik ezt kiváló munkájukkal kiérdemlik, másfelől éppen az átalakulás folyamata jellemző ebben az évben az ifjúságpolitika területére is.

A minisztérium megalakulása óta eltelt közel egy esztendő tapasztalatai segítenek minket abban, hogy a jövőben a nagyszerű emberi teljesítményeket el tudjuk ismerni. A magyar kormány számára fontos, hogy mindazok, akik a gyermekek és fiatalok szellemi, erkölcsi és testi fejlődésében, jogaik érvényesítésében, szociális helyzetük javításában kiemelkedő érdemeket szereznek, azok elismerésben részesüljenek.

A kitüntetésekkel és a díjazásokkal kapcsolatban az ifjúság és a sport területén is két tendencia volt eddig megfigyelhető. Az egyik az, hogy a létező díjak egy része mind anyagilag, mind erkölcsileg inflálódott, értékét vesztette. A másik jelenség, hogy nagyon fontos területek és ezáltal igazán értékes munkát végző ifjúsági és sportszakemberek díjazása nem volt megoldott, mivel nincs a területhez kapcsolódó díj alapítva.

Tekintettel arra, hogy az Ifjúsági és Sportminisztérium létrehozása után azokat a területeket, amelyek az ISM illetékességi körébe is tartoznak - így természetesen az ifjúsági ügyeket is beleérve - egységes formában kívánjuk szabályozni, ezért az Ifjúsági és Sportminisztériumban folyik a megvalósítása annak a miniszteri rendeletnek, amely egyszerre szabályozza és így átláthatóvá teszi a különböző elismerő díjakat. A miniszteri rendelet megalkotásával az a célunk, hogy a fiatalokat, gyermekeket segítő személyek mellett különösen nagy hangsúllyal szerepeljen a fogyatékos gyermekeket foglalkoztató személyek elismerése.

Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
111 30 1999.12.20. 4:59  27-30

DR. SZAKÁCS IMRE ifjúsági és sportminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Frakcióvezető-helyettes Úr! Azt gondolom, hogy aki csak egyetlenegy alkalommal is járt a Budapest Sportcsarnokban - akár egy sportrendezvényen, akár egy kulturális rendezvényen -, elszoruló szívvel nézte azokat a képsorokat a tévében, amikor a BS égését mutatták. Az Ifjúsági és Sportminisztérium teljes vezetése még aznap délelőtt helyszíni szemlét tartott, és megtette azokat a szükséges gyors lépéseket, amelyek azt célozták, hogy a keletkezett kárt minél előbb felszámoljuk, és az újjáépítés elindulhasson.

Egy öttagú operatív bizottságot állítottunk fel, amely koordinálta ezeket a munkákat. Megtörtént a minisztériumon belül azoknak a pénzügyi forrásoknak az átcsoportosítása, ami lehetőséget ad többek között arra, hogy a csarnok őrzését, védését lehessen biztosítani, lehetőséget ad arra, hogy azoknak a kereskedőknek, akiknek az árukészlete megsemmisült a csarnokban, közel 60 millió forint értékben a bérleti díj részarányos részét visszatérítse az intézmény.

 

(15.30)

Szeretném itt, az Országgyűlés előtt is elmondani, hogy azok a hírek, amelyek felreppentek, hogy a tűzoltó, tűzjelző berendezések nem megfelelően működtek, nem felelnek meg a valóságnak. Az elmúlt három év során a Budapest Sportcsarnok vezetése több mint 40 millió forintot költött a tűzjelző berendezések modernizálására: folyamatosan a legújabb fejlesztésű tűzjelző berendezéseket építették be.

Az első jelzés után 4 percen belül elment a riasztás a tűzoltósághoz, ez tehát nem lehetett oka a tűz gyors terjedésének. Hogy ennek mi az oka, azt majd a szakértői tűzoltósági és rendőrségi vizsgálatok derítik ki. A kormány is rögtön intézkedett abban a kérdésben, hogy a sportcsarnok a lehető legrövidebb időn belül újjáépüljön. A miniszterelnök utasítást adott, hogy az Ifjúsági és Sportminisztérium a mostani keddi kormányülésre készítsen egy olyan előterjesztést, amely a jelentésen túl tartalmazza azt, hogy milyen kormányzati költségvetési forrásokat kell ahhoz átcsoportosítani, hogy az a probléma, amit a BS kiégése is jelent, egyrészt az intézmény költségvetésében, másrészt az Ifjúsági és Sportminisztérium költségvetésében rendezésre kerüljön, valamint abban a tekintetben is, hogy milyen alternatívák, milyen lehetőségek merülnek fel a BS újjáépítése során.

Magánemberként is elmondhatom, hogy megható volt érzékelni, hogy a Budapest Sportcsarnok üszkös romjai láttán nem tíz, nem tízezer, hanem tízmillió vagy talán még annál több szív is dobbant egyszerre, hiszen a határon túlról is nagyon sok segítő felajánlás érkezett. Itt szeretném megragadni az alkalmat, hogy a kormányzat, a minisztérium nevében köszönetet mondjak mindazoknak - legyenek azok magánszemélyek, gazdasági társaságok, egyesületek -, akik segítségüket felajánlották akár anyagi értelemben; szeretném jelezni, hogy egy számlát nyitottunk, amely számlán jelen pillanatban több, mint 4 millió forint gyűlt már össze; s azoknak a határokon túli szervezeteknek is, amelyek szintén anyagi segítséget ajánlottak föl.

Bizonyos vagyok abban, tisztelt Országgyűlés, hogy a kormányzat a lehető legrövidebb időn belül gondoskodik arról, hogy a Budapest Sportcsarnok újjáépüljön, s minél előbb fogadhassa azokat a sportolókat, művészeket, azokat a sportbarátokat, szurkolókat, azt a művészetet szerető közönséget, akik eddig is látogatták a sportcsarnokot. Ebben a munkában nagyon nagyra értékeljük azt az összefogást, amely az országban megjelent, és kérek mindenkit ezen a fórumon is, hogy a jövőben is támogassák ezeket a céljainkat, törekvéseinket.

Köszönöm a szót. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
114 4 2000.02.01. 3:27  1-4

DR. SZAKÁCS IMRE, ifjúsági és sportminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Frakcióvezető-helyettes Úr! Azt gondolom, az elmúlt időszakban jól kitűnt, hogy a kormánynak nagyon fontos a magyar ifjúság, a magyar gyermekek kérdése. Ezt a feladatot a kormány az Ifjúsági és Sportminisztériumon keresztül valósítja meg.

Szeretném elmondani, hogy ebben az évben először jelent meg az Ifjúsági és Sportminisztérium költségvetésében az ifjúsági turizmus támogatására mintegy 375 millió forintnyi előirányzat. Ez az előirányzat fedezi a mai napig is állami tulajdonban lévő Zánkai Gyermek- és Ifjúsági Központ támogatását és a fiatalok turisztikai programjainak megvalósítását, pályázati támogatását. Talán nem mindenki előtt tudott, de Zánkán nagyon széles körű az a szolgáltatás, amellyel a fiatalokat, gyermekeket fogadjuk; fogyatékos gyermekek nyári táboroztatásán keresztül különböző gyermekszervezetek, szervezett csoportok táboroztatását oldjuk meg.

Az Ifjúsági és Sportminisztérium, valamint a Gazdasági Minisztérium közötti megállapodás értelmében szintén ebben az évben a két minisztérium közösen mintegy 200 millió forintot fordít ifjúsági táborozási, turisztikai programok támogatására, valamint az ifjúsági turisztikai információs rendszer kiépítésére.

A napokban zajlott le a gyermek- és ifjúsági alapprogram, szabadidős programok támogatására kiírt pályázatok beadásának, illetőleg elbírálásának határideje. Több mint 2000 szervezet, iskola, közösség nyújtott be támogatási igényt. Ebből is látható, hogy hatalmas igény mutatkozik a korosztályban a szabadidős programok megszervezésére, lebonyolítására. Az igények teljes körű kielégítésére természetesen nincs mód, ezért is tartjuk luxusnak, hogy jórészt kihasználatlanul áll egy kifejezetten gyermek- és ifjúsági üdültetési célokat szolgáló ingatlan.

Szeretném elmondani, hogy az Ifjúsági és Sportminisztérium nyitott arra, hogy átvegye azokat a feladatokat, amelyeket jelen pillanatban az Úttörőszövetség lát el, és egy olyan tábort, egy olyan, gyermekek üdültetését kiszolgáló tábort működtessen, amely lehetőséget nyújt arra, hogy több magyar gyereknek legyen módja szünidejéből legalább egy hetet kulturált környezetben, értékes szabadidős programokkal eltölteni. Annál is inkább nyitottak vagyunk erre, mert Zánka kitűnő példát szolgáltat arra, hogy miképpen férhet meg egymás mellett a kedvezményes diák- és gyermeküdültetés és a szálláshelyek idegenforgalmi célú értékesítése, amelyeknek bevételei visszafordíthatóak az ifjúság, a fiatalság programjainak finanszírozására.

 

(13.10)

Azt gondolom, ezzel a nyilatkozattal a kormányzat kinyilvánítja azt a szándékát, hogy amennyiben a frakcióvezető úr kérésének megfelelően az Úttörőszövetség átadná, az állam átvenné ezt az ingatlant, és működtetné továbbra is arra a célra, amelyre eredetileg is hivatott volt.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
114 150 2000.02.01. 2:13  147-150

DR. SZAKÁCS IMRE ifjúsági és sportminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm a kérdését, úgy gondolom, hogy az abban felvetettek aktuális problémákat érintenek, méghozzá azt a sajnálatos jelenséget, hogy míg hazánk sportolói rendre kimagasló eredményeket érnek el nemzetközi viadalokon, addig a társadalom többi tagjának sportolási szokásai messze alulmaradnak a kívánt mértéktől, a polgárok egészségi állapota rossz, a társadalomban nem megfelelő szintű a szabadidős és a rekreációs célú sportolás kultúrája.

Mint a képviselő úr előtt is bizonyára ismert, a kormány programjának sportról szóló része új alapokra helyezte a kormányzat sporttal kapcsolatos elképzeléseit. A mostani az első kormány, amely összhangban az Európai Sportcharta alapelveivel, legfontosabb preferenciaként nevesítette a polgárok sportját, a szabadidősportot.

A képviselő úr által említett törvényes intézkedések, jogszabályi lehetőségek terén, a tárgyalt téma természetéből fakadóan, erősen korlátozottak. A testedzés szabályozása területén az Ifjúsági és Sportminisztérium eddig az alábbi intézkedéseket hozta: folyamatos egyeztetés van az Ifjúsági és Sportminisztérium, valamint az Oktatási Minisztérium között afelől, hogy a készülő kerettantervekben a testnevelésórák minimálisan kötelező száma legalább három-négy legyen hetente; továbbá az ifjúsági és sportminiszter kezdeményezi a tanítási órák időtartamának 40 percre történő csökkentését, hogy ezáltal a megtakarított időt testnevelési órákra lehessen fordítani. A honvédségben ismét alkalmazzák az 1996-ban megszüntetett reggeli torna intézményét, annak érdekében, hogy a sorkatonai szolgálat ideje alatt is biztosítva legyen a honvédek testedzésének lehetősége.

A 2000. évi költségvetés kötötté tette a Belügyminisztérium fejezetében az önkormányzatoknak juttatott normatívát a diáksporttal kapcsolatosan, ez ebben az évben az 1,6 milliárd forintot is meghaladja.

A két perc nem elég arra, hogy a további intézkedéseket is elmondjam, de azt hiszem, ebből is látható, hogy a kormányzat mindent megtesz ennek érdekében. Köszönöm. (Taps a Fidesz és az FKGP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
117 249 2000.02.08. 4:04  246-252

DR. SZAKÁCS IMRE ifjúsági és sportminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Hivatkozhatnék arra, hogy ön az interpellációját nem házszabályszerűen mondta el, hiszen az októberben leadott szöveg és amit ön elmondott, teljesen más, de éppen azzal szeretném a kormányzat együttműködéséről biztosítani az egrieket, hogy nem élek ezzel a kifogással, és válaszolok az ön kérdésére. (Taps a kormánypártok padsoraiban. - Kuncze Gábor: Ez igen! Válaszol!)

A kormányprogramnak megfelelően a tavalyi év során a beruházási programok középpontjában a sportlétesítmények fejlesztése állt. Összességében 7 milliárd forint került felhasználásra erre a célra a tavalyi év során, amelyből 2,5 milliárd forint költségvetési forrás volt.

Heves megyében 23 település több mint 20 millió forinttal részesült az Ifjúsági és Sportminisztérium pályázati támogatásából. Egerben 4 millió forint támogatással összességében 13 millió forint értékben valósulhatott meg sportlétesítmény-beruházás. Ezeknek az adatoknak a birtokában joggal merül fel a kérdés, hogy az egri uszoda beruházása miért lett ügy.

Ennek megértéséhez tekintsünk egy kicsit vissza! Eger városának régi vágya, hogy nagy múltú és méltán híres úszó- és vízilabdasportjának méltó helyszínt, egy igényes modern uszodát építsen. Erről döntött az előző önkormányzati testület, és 1998 második félévében megkezdődött a beruházás.

Nem mindenki értett egyet azonban a sportlétesítmény megvalósításával, és az önkormányzati választásokon a jelenlegi városvezetés az uszoda megépítése ellen kampányolt. A választásokat követően az új polgármester leállította a beruházást, és hónapokon keresztül folyt a vita a közgyűlésben, illetőleg a városban. Aláírásgyűjtés, demonstrációk követték egymást. Az egriek azonban a továbbépítés mellett döntöttek. A közgyűlésben pedig a leállításhoz nem volt meg a szükséges többség.

A pár hónapos leállásnak azonban több tízmilliós pluszköltség lett a következménye. A kormány támogatja a helyi közösségek kezdeményezéseit, amelyek a sportlétesítmények építését célozzák. Különösen igaz ez az uszodaépítésekre. Így volt ez az egri uszoda esetében is. Összegszerű, konkrét ígéret azonban soha nem hangzott el kormánytag részéről. Nem is hangozhatott el, hiszen az uszoda beruházási összege is változott az idők folyamán. Elég csak a leállás miatti többletköltségre hivatkozni; illetve az Ifjúsági és Sportminisztérium által nyújtott pályázati támogatás kiírása csak 1999 tavaszán jelent meg. Ennek keretösszege bár több mint 900 millió forint volt, az önkormányzat 320 milliós igénye messze meghaladta a teljesíthetőség határait.

A minisztérium nevében javaslom, keressük együtt a megvalósításhoz szükséges anyagi támogatások lehetőségeit. Az bizonyos, hogy ekkora összegű támogatást csak több csatornán keresztül lehet az uszoda beruházásához biztosítani. Az egyik lehetőség az idén is megjelenő ifjúsági és sportminisztériumi pályázatok, amelyekben lesz sportlétesítmények beruházásáról szóló támogatás, de már most jelzem, hogy a teljesíthetőség határain belüli pályázati forráshoz lehet jutni.

Egy másik lehetőség az állami címzett támogatások rendszere, amelyre sajnos, tavaly nem nyújtott be pályázatot az egri önkormányzat. Végül a regionális forrásokat is igénybe kell venni, hiszen a sportlétesítmény nemcsak Eger polgárait, hanem vélhetően a vonzáskörzetébe tartozó települések igényeit is ki fogja szolgálni.

Bizonyos vagyok abban, hogy ha az uszoda építése során összefogás van, és a lehetséges forrásokat hiánytalanul feltárják, megépül az egri uszoda. Ebben ajánlja a segítségét az Ifjúsági és Sportminisztérium.

Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
123 180 2000.03.01. 3:00  177-193

DR. SZAKÁCS IMRE ifjúsági és sportminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Kedves Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A kormány örömmel fogadta a parlament ifjúsági és sportbizottságának törvényjavaslatát, amely a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló törvény módosítását kezdeményezte a decemberben tűzvészben kiégett Budapest Sportcsarnok mielőbbi újjáépítése érdekében.

A kormány két ok miatt is támogatja a benyújtott törvényjavaslatot: az első, hogy nagyon jó kezdeményezésnek tartjuk a Szocialista Párt parlamenti frakciójának decemberi felvetését, amely lehetőséget teremt azoknak az adófizető állampolgároknak a Sportcsarnok újjáépítésében való részvételre, akik élni kívánnak ezzel a lehetőséggel.

Az újjáépítésben ritkán tapasztalható társadalmi összefogás valósult meg: akik tehették, felajánlásokkal, pénzadományokkal támogatták az ügyet, de sokan keresték meg az Ifjúsági és Sportminisztériumot, hogy bár adománnyal nem tudnak hozzájárulni a Budapest Sportcsarnok újjáépítéséhez, de személyi jövedelemadójuk 1 százalékát szívesen rendelnék erre a célra.

 

 

(15.30)

 

A kormány határozatával a Ifjúsági és Sportminisztérium erre a célra megnyitott számlájára történt befizetéseket közérdekű kötelezettségvállalásnak minősítette, és így a törvényi szintű, mértékű adókedvezmény igénybevételére jogosította az adományozókat.

A másik ok, amely miatt a kormány támogatja az indítványt, hogy szakmailag is helyes törvényjavaslat, a parlamenti pártok teljes egyetértésével, konszenzusával született, ezzel is demonstrálva azt a társadalmi összefogást, amely a Budapest Sportcsarnok újjáépítésével összefüggésben kialakult.

A kormány továbbra is támogatja a politikai pártok parlamenti frakciói konszenzusán alapuló javaslatot. Meg kell említeni, hogy amikor a kormányzat látta, hogy a támogatott javaslat technikai okokból csak az 1999. évi adóbevallások benyújtási határidején túl léphet hatályba, s hogy a szocialista frakció eredeti elképzelése megvalósulhasson, nevezetesen, hogy már ebben az évben is az adózó, aki rendelkezni kíván a Budapest Sportcsarnok újjáépítése érdekében adója 1 százalékáról, ezt megtehesse, az újjáépítés koordinálásával megbízott miniszteri biztos a Testnevelési és Sportmúzeummal megállapodott, így lehetőség nyílt, hogy a törvény alapján jogosult felajánlásokat elfogadhassa a múzeum, és így az idei rendelkezéseket befogadja. A jövő évben esedékes bevallásoknál pedig már a most tárgyalás alatt álló törvényjavaslat megnyitja a lehetőséget közvetlenül a Budapest Sportcsarnok újjáépítésére történő rendelkezésről.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
123 196 2000.03.01. 0:15  193-205

DR. SZAKÁCS IMRE ifjúsági és sportminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, kedves elnök asszony. Jelzem, hogy a beterjesztett határozati javaslatot mint bizottsági indítványt a kormány nem támogatja.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
123 212 2000.03.01. 2:03  205-212

DR. SZAKÁCS IMRE ifjúsági és sportminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Kedves Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Nem csodálkozom azon, hogy Bauer képviselőtársam nem az eredeti napirend utáni témáját mondta el. Nyilván az az indulat, amely képviselőtársam szívében dúl, elhomályosította a szemét, és nem vette észre, hogy rossz lapot vett elő. (Bauer Tamás ingatja a fejét. - Tóth István nevet.)

Ugyanakkor a képviselő úr szájából elhangzottak olyan állítások, amelyekről, azt gondolom, nemcsak a tisztelt Ház, hanem a kedves rádióhallgatók is jó, ha tudják, hogy milyen módon történtek.

Az az eset, amelyet a képviselő úr említ - azaz az Országos Rádió és Televízió Testület televíziós frekvenciák elosztásáról szóló döntése - még a Horn-kormányzat idején született, amikor az ORTT-ben az akkori kormánypártoknak - tehát a Szocialista Pártnak és a Szabad Demokraták Szövetségének - volt többsége. (Bauer Tamás: Nem volt többség!) A döntésben természetesen, amely a bíróság előtt folytatódó TV3-, illetőleg RTL klubos pert illeti, egyáltalán nem bizonyos, hogy azok a személyek részt vettek, és azon a módon, amit a képviselő úr megpróbált előadni.

A másik nagy tévedés az, hogy ugyan a bírósági szakasz valóban megszűnt a perben, hiszen az alperes új tulajdonosa visszavonta a keresetet, a bírósági szakasz azonban nem fejeződött be, így bírósági szakban lévő ügyről van szó, ahol a felülvizsgálati kérelem során a Legfelsőbb Bíróság akár meg is változtathatta volna a korábbi döntését, hiszen épp erre vonatkozik a felülvizsgálati kérelem.

Azt gondolom, hogy szerencsés, ha a rádióhallgatók tudják azt, hogy olyan információk hangzottak el Bauer képviselő úr szájából, amelyek vagy nem teljes egészében felelnek meg a valóságnak, vagy durva csúsztatásokat tartalmaznak. Köszönöm. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
127 219 2000.03.21. 4:12  216-222

DR. SZAKÁCS IMRE ifjúsági és sportminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő asszony! Köszönöm a kérdését, hiszen ezzel lehetőség nyílik arra, hogy itt a tisztelt Ház előtt is a napokban a sajtóorgánumokban megjelent és minden alapot nélkülöző állításokat cáfolni lehessen, illetve tényadatokat lehessen közölni.

A Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram tanácsa 1995-től működik. Már a kezdetektől fogva a program költségvetésének végrehajtását, a pályázatok kiírását és azok elbírálását, lebonyolítását az alapprogram tanácsa volt hivatott lebonyolítani. Ez a tanács a kezdetektől fogva paritásos alapon állt fel, felerészben kormányzati, minisztériumi delegáltakból, a másik felerészben pedig civil szervezetek és ifjúsági szervezetek delegáltjaiból. Az alapprogram tanácsa 1999-től átalakult, a korábbi ifjúsági érdekegyeztető fórumok képviselői helyett az Ifjúsági és Sportminisztérium stratégiai partnerei, valamint a történelmi egyházak ifjúsági szervezetei kerültek be, de részt vesz az alapprogram tanácsában a Nagycsaládosok Országos Egyesülete is. Az alapprogram tanácsának mint döntéshozó szervezetnek a létszáma csökkent, azonban a korosztályos ifjúsági szervezeteket a korábbi három helyett öt fő képviseli a tanácsban.

Az alapprogram tanácsa 1999. december 15-én kilenc kategóriában írt ki pályázatokat, ezekre 5470 pályamunka érkezett be. A pályázatokat - mint említettem - az alapprogram tanácsa bírálja el, ebbe az Ifjúsági és Sportminisztériumnak nincs beleszólása. A tanács 1637 pályázatot bírált el pozitívan, összesen több mint 314,5 millió forint összegben. Ezek többek között több száz általános és középiskolai program lebonyolítására szolgáltak fedezetül, illetve a támogatottak közé több mint kétszáz települési önkormányzat is bekerült, amelyeknek játszótér-építési programját támogatja a GYIA. A tanács döntéshozatalába - mint említettem - a minisztériumnak nincs beleszólása. A tanács önmaga dönti el, hogy milyen pályázatokat milyen feltételekkel ír ki, önmaga bírálja el és hozza meg a döntést. Szeretném jelezni, hogy a tanács tagjai között egyetlenegy ifjúsági politikai szervezethez kötődő tag van, az is egy baloldali szervezet.

A kérdés az volt, hogy elvették-e a gyermekektől az adott pénzt vagy sem. Ez nézőpont kérdése. Szeretném emlékeztetni a képviselő asszonyt, hogy épp a Fidelitas élt javaslattal az Országgyűlés felé, amelynek a lényege az volt, hogy a politikai szervezetekhez kötődő ifjúsági szervezetek a jövőben ne pályázhassanak állami pénzekre, de erre nem volt fogadókészség a parlamentben.

Kérdés volt az is, helyes vagy nem helyes, hogy így döntött a GYIA tanácsa. Ezt is több nézőpontból lehet nézni. Egy bizonyos, az ön adatai teljesen pontosak voltak, ez annak a nyilvánosságnak köszönhető, amely a tanács munkáját övezi. A pályázat kiírása, elbírálása és ennek közzététele teljesen nyilvános, az interneten bárki megtekintheti, nem úgy, mint 1996-97-ben, amikor a pályázati rendszeren kívül is milliós nagyságú támogatásokat kaptak különböző baloldali szervezetek, a Xénia Láz vagy a Magyar Úttörők Szövetsége.

Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypárti oldalon.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
132 269 2000.04.11. 0:12  268-270

DR. SZAKÁCS IMRE ifjúsági és sportminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A kormány az előterjesztést elfogadásra javasolja. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból. - Kuncze Gábor: Ez szép beszéd volt!)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
132 378 2000.04.11. 2:48  375-378

DR. SZAKÁCS IMRE ifjúsági és sportminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Azt gondolom, hogy Szabó Lukács képviselőtársunk hozzászólása azt bizonyítja, hogy ez a kormány katasztrófahelyzetekben a helyén áll, és tudja ezeket a helyzeteket kezelni. Valóban, az az együttérzés és az a hang, amely kicsendült a képviselőtársam felszólalásából, alátámasztja a kormány helyes intézkedéseit. Az, hogy a jelenlegi árvízhelyzetben 37 milliárd forintot a tárcáktól átcsoportosít ennek a katasztrófának a kezelésére, a kormányzat gyors lépéseit bizonyítja.

Ugyanez a helyzet, katasztrófa történt a Budapest Sportcsarnokkal is tavaly decemberben, amely katasztrófa kezelésére a kormány ugyan még nem hozta meg a döntést, de a szándéka az, hogy ezt a katasztrófát is kezeli.

Én igazán annak örülnék, ha a gátak is megépülnének, a jövőben biztonságban érezhetné az árvíz sújtotta vagy veszélyeztetett területen élő lakosság a vagyonát, életét, s ugyanakkor a sport, illetőleg a művészetek világának kedvelői is olyan sportlétesítményt birtokolhatnának, amely a leégett Budapest Sportcsarnokot helyettesíti. Nem gondolom, hogy helyes, ha a kettőt egymással szembeállítjuk, hanem az a helyes, ha mind a kettőt kezeli a kormány.

A Sportcsarnokkal kapcsolatban el szeretném mondani, hogy ez volt az országnak az egyetlen olyan sportcsarnoka, amely nemzetközi szintű versenyek rendezésére lehetőséget biztosított atlétikában vagy más sportágban, és az egyetlen olyan sportcsarnoka volt, ahol olyan kulturális rendezvényeket lehetett lebonyolítani, amelyeket több ezret, tízezret meghaladó nézőszámban láttak, élveztek végig a nézők.

Nem veszélyezteti a Sportcsarnok tervezett felépítése, újjáépítése az árvíz sújtotta területek katasztrófaelhárítását. Ön is nagyon jól tudja, hogy az elmúlt években, évtizedekben elhanyagolt gátépítés nagy ütemben folyik, a kormány a tavalyi évben is, ebben az évben is jelentős anyagi forrásokat és erőket csoportosít át ennek érdekében.

Bízom abban, hogy az ország ezeket a lépéseket majd úgy fogja értékelni, hogy a gátak is megépültek, és majd a képviselő úrral közösen részt veszünk a Sportcsarnok avatásán is. Köszönöm.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
137 155 2000.05.02. 4:11  152-157

DR. SZAKÁCS IMRE ifjúsági és sportminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Azt hiszem, teljesen egyetérthetünk önnel a kérdés felvetésében, tudniillik a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány egyébként egy hibátlan, tökéletes működés mellett sem alkalmas arra, hogy egy ilyen fogyatékos fiataloknak szóló szakképző programot lebonyolítson és véghez vigyen. Megállapítható, hogy elhibázott lépés volt a program megvalósítását egy jórészt a korábbi KISZ-vagyon működtetésével foglalkozó közalapítvány feladatává tenni, minthogy sem profiljába nem illeszthető be, sem az ehhez szükséges szakértelem nem állt rendelkezésre.

Éppen ezért döntött úgy a kormány a 21/67/1999. számú határozatával, hogy a szociális és családügyi minisztert, az oktatási minisztert és az ifjúsági és sportminisztert kérte fel, hogy vizsgálják meg, hogyan lehet a fogyatékos tanulók képzését és munkába állását segítő program eddigi finanszírozásával összefüggő kérdéseket megoldani, valamint tegyenek javaslatot az iskola továbbműködtetéséhez szükséges feltételek biztosítására.

Ez a fogyatékosprogram, amelyet az NGYIK, a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány kezelt, egyfajta állatorvosi ló is lehet, hiszen egy olyan program született, amely mindenki megítélése szerint jó, nagyon fontos a fogyatékos fiatalok szakképzése, ezen keresztül bevonása az egészséges emberek mindennapi életébe; tehát egy ilyen, egyébként támadhatatlan programot hogyan lehetett úgy megoldani, aminek az eredménye az lett, hogy a közalapítvány mintegy 1,5 milliárd forintot kapott a program megvalósításához, ebből az összegből három épület felújítása és további épületrészek építése indulhatott meg. Az összeg, amely férőhelyenként 5 millió forintos támogatást jelent, óriási, és jelentősen meghaladja hasonló intézmények beruházási igényeit. Hasonló programokkal összevetve két és fél-háromszoros többletösszeget jelent, ebből is látható, hogy pazarló beruházásról van szó.

Pazarló azért is, mert a 1,5 milliárd forint beruházás ellenére a jelenlegi intézmények nem alkalmasak arra, hogy a gyerekek szakképzését véghez vigyék. A 320 gyerek befogadására alkalmas intézményből jelenleg 260 fiatal oktatása oldható meg, az ideiglenes elhelyezés vaságyakon történik, tehát teljesen igénytelen a dolog.

Hogy miért tart itt az egész helyzet, abban nagy szerepe van a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány volt kuratóriuma és elnöke tevékenységének. A Varjú László vezette kuratórium mintegy hidegháborút folytatott az Ifjúsági és Sportminisztériummal a tavalyi év második felében - meg merem kockáztatni a kifejezést -, elszabotálta ezeknek az intézményeknek a finanszírozását. Azok az összegek, amelyek egyrészt normatív támogatásként, másrészt pedig kiegészítő támogatásként kerültek a közalapítványhoz, nem kerültek oda az iskolához, ezért halmozódhatott fel ez a közel 30 millió forintos köztartozás.

Az Ifjúsági és Sportminisztérium megpróbálta kezelni ezt a helyzetet, különmegállapodást kötöttünk a rehabilitációs programot folytató iskolával, és ebben az évben először egy 13 millió forintos gyorssegéllyel tudtuk a finanszírozási problémát megoldani, illetőleg folyamatosan finanszírozzuk havonta.

Még egy mondat: a bíróság az új közalapítvány kuratóriumát bejegyezte, azonban ezt Varjú László megtámadta nyilvánvaló időhúzással.

Kérem válaszom elfogadását. (Taps a Fidesz soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
142 261 2000.05.23. 4:13  258-264

DR. SZAKÁCS IMRE ifjúsági és sportminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Kedves Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Ahogy a képviselő asszony sem a március 21-én elhangzott interpellációját kívánta megismételni, én sem az akkori válaszomat mondom el, így talán lehetőség nyílik arra, hogy a képviselő asszony, meghallgatva válaszomat, ezt most elfogadja.

Mint a képviselő asszony is tapasztalhatta, 1994 és 1998 között kialakult egy sajnálatos gyakorlat az ifjúsági célokat szolgáló költségvetési források szétosztásánál. Ez abban mutatkozott meg, hogy az MSZP-hez kötődő ifjúsági szervezetek - elsősorban a Baloldali Ifjúsági Társulás - esetenként jelentős támogatást kaptak kormányzati vagy a kormány által létrehozott közalapítványi forrásokból.

A polgári kormány a Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram működését új alapokra helyezte. A 14 fős GYIA-tanácsba, amely az ifjúságpolitikai célokra szánt költségvetési források jelentős hányadát kezeli, az Ifjúsági és Sportminisztérium csak egy főt delegált. A korábbi időszakhoz képest viszont jelentősen megnőtt a korosztályi képviselők száma, és nagy számban vesznek részt civil szervezetek is a döntésben, mint például a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, vagy a sok száz egyesületet megjelenítő Országos Gyermek- és Ifjúsági Parlament, vagy a Magyar Gyermek- és Ifjúsági Tanács.

Azt gondolom, hogy a kormány és az ISM intézkedése biztosítja, hogy a korábbi hagyományok, a protekcionizmus, amire a képviselő asszony is utalt kérdésében, ne élhessenek tovább. Ez a garanciája annak, hogy a GYIA-tanács az Ifjúsági és Sportminisztérium megelégedésére nem politikai alapon hozza meg a döntéseit, mint ezt az előző kormányzati ciklusban tette. A tanács nyílt pályázatokat ír ki, és azok elbírálása során azt elemzi, hogy a megvalósítani kívánt program megfelel-e a pályázati kiírásnak, valamint azt, hogy végiggondolt, szakmailag megalapozott elképzelésről van-e szó; egyszóval azt vizsgálja, hogy jó-e a megvalósítandó program vagy nem jó.

Egyébként a legutóbbi pályázati elbírálás során 315 millió forintról döntött a tanács, és ennek mindösszesen 3,7 százaléka került vállaltan politikai tevékenységet folytató szervezetekhez, a többi 96 százalék iskoláknak, önkormányzatoknak és egyesületeknek került átadásra táborok és ifjúsági programok lebonyolítására. Tehát leszögezve, hogy nem volt prioritás a politikai szervezetek támogatása, az általuk elnyert összeg a teljes pályázati keretösszeg elenyésző részét képezi, és vélhetően a nyertesek pályázatai voltak a legjobbak, amelyek évek óta sikeresen működő nyári ifjúsági táborok megrendezésére, határon túli magyar fiatalok részvételével rendezett konferenciasorozatra vonatkoznak. Erről nem kell többet mondani; javaslom a képviselő asszonynak, hogy ha a GYIA-tanács döntéseinek folyamatára kíváncsi, akkor forduljon közvetlenül a tanácshoz. Magukról a pályázatokról és az azokról való döntésekről az interneten bárki azonnal tájékozódhat.

Azt azonban meg kell említenem, hogy éppen e helyzet kezelésére tett javaslatot a Fidelitas. Ennek lényege, hogy a politikai pártokhoz köthető ifjúsági szervezetek - mintegy önkorlátozva magukat - ne vegyenek részt a pályázatokon, és kölcsönösen fogadják el ezt az elvet. Sajnálatos, hogy végül egyedül a BIT, a Szocialista Párt ifjúsági szervezete volt az, aki ebben nem volt partner, elutasította a javaslatot, sőt a parlament által a társadalmi szervezetek támogatására kiírt pályázatból egyedül a fiatal baloldal részesült támogatásban emiatt.

Végül tiltakoznék a képviselő asszony kérdése mögött rejlő állítás ellen, miszerint a politikai célokat is nyíltan felvállaló szervezetek kevésbé hasznos tevékenységet folytatnak, mint más civil szervezetek. Ez már csak azért sem állja meg a helyét véleményem szerint, mivel egyébként tisztán civil szervezetek is belefolyhatnak politikai jellegű kérdésekbe; ilyenek voltak például a környezethez és a természetvédelemhez kapcsolódó esetek.

Összegezve: azt gondolom, hogy megfelelő választ adtam a kérdésére, és kérem a képviselő asszonyt, hogy fogadja el a válaszomat. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
159 188 2000.09.26. 4:07  185-190

DR. SZAKÁCS IMRE ifjúsági és sportminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány zűrzavaros működésével összefüggésben nem ez az első eset, hogy a parlament nyilvánossága előtt kérdések merülnek fel.

A polgári kormány 1998-as hivatalba lépését követően aggasztó tények hívták fel a figyelmet a közalapítvány Varjú László által vezetett kuratóriumának tevékenységére, amelynek következményeként mára az eredeti, gyermek- és ifjúsági táboroztatási célokat szolgáló ingatlanvagyonnak szinte teljesen nyoma veszett, az eredetileg 26 ingatlanból, melyek könyv szerinti értéke együttesen 2 milliárd 451 millió forint volt, jelenleg három ingatlan, 22 millió forint értékben található a közalapítvány tulajdonában.

Ez év februárjában az Állami Számvevőszék elvégezte a vizsgálatokat, és a meglévő iratok eddigi áttekintése után nyugodtan kijelenthetjük, hogy az aggodalmak nem voltak megalapozatlanok, hiszen olyan értékes és korábban sok millió fiatal üdülését szolgáló ingatlanok vesztek el a gyermeküdültetés számára, mint a révfülöpi ifjúsági szálloda, a debreceni ifjúsági centrum, a földszigeti ifjúsági tábor, a győri Aranypart Hotel, a csopaki üdülőház, a novákpusztai kastélyszálló vagy a kiskőrösi ifjúsági központ. (Sasvári Szilárd: Ez igen!)

Valóban a polgári kormány által jogszerűen kinevezett új kuratórium nem tudott hivatalba lépni ez év január 1-jén, mivel Varjú László, a régi kuratórium elnöke a bírósági bejegyzést nyilvánvalóan időhúzási szándékkal, fellebbezés benyújtásával megakadályozta. A Legfelsőbb Bíróság július 6-án kelt, a fellebbezést elutasító végzése után kezdhette csak meg munkáját a törvényes kuratórium. Így nyolc hónapra sikerült működésképtelenné tenni a közalapítvány döntéshozatalát. Ennek eredményeként nyolc hónapig nem születhettek kuratóriumi döntések, az Állami Számvevőszéknek a Varjú László által vezetett kuratóriumot több ponton elmarasztó és intézkedési kötelezettségeket előíró vizsgálati anyagával összefüggésben sem. Az alapítói jogokat gyakorló Ifjúsági és Sportminisztérium sem fért hozzá a közalapítvány gazdálkodási dokumentumaihoz, mivel Varjú László azokat ügyvédi letétbe helyeztette. Az Állami Számvevőszék az ez év februárjában történt vizsgálatát követően rendőrségi feljelentést tett Varjú László ellen.

A megmaradt ingatlanvagyon nagyobb részét a Varjú László vezette kuratórium '98. június 19-én, tehát a polgári kormány hivatalba lépését követően az egyszemélyes Talent Kft.-be apportálta, ennek következtében ezen ingatlanok felett már a kft. gyakorolta a tulajdonosi jogokat. A közalapítvány kuratóriuma 1999 elején, az ISM közigazgatási államtitkárának kifejezett kérése ellenére több ingatlan értékesítéséről döntött. Az Állami Számvevőszék idén februárban megjelent vizsgálati jelentése alátámasztotta az aggodalmakat, ugyanis megállapította, hogy több ingatlan értékesítése esetén nem készült aktuális ingatlanforgalmi szakvélemény, melyből kifolyólag vagyoni kár érte a közalapítványt.

Igaza van a képviselő úrnak abban, hogy a Varjú László vezette kuratórium felhatalmazása alapján ez év nyarán a Talent Kft. az apportált ingatlanok nagy részét értékesítette, vagy a közalapítvány hatáskörébe még áttételesen sem tartozó cégeknek hosszú távra bérbe adta. Ezek a cégek valóban érdekes összefüggésbe hozhatók a közalapítvány kifogásolt jogügyleteivel, szövevényes tulajdonlási rendszerükkel egyazon érdekcsoportba tartoznak. Ezeket az ügyeket a tranzakció gazdaságossági, jogszerűségi vizsgálatának alapján kell megítélni, mellyel kapcsolatban az ÁSZ-jelentésben szerepelnek további vizsgálatot igénylő kérdések.

A minisztérium feltett szándéka, hogy az új kuratóriummal együttműködve az Állami Számvevőszék által feltárt hiányosságokat megszüntesse, és reméli, hogy az új kuratórium a jövőben mindenki megelégedésére szolgáló, áttekinthető és hatékony működést alakít ki. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
178 493 2000.12.04. 3:15  490-493

DR. SZAKÁCS IMRE ifjúsági és sportminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Nagyon örülök, hogy a Magyar Köztársaság parlamentjének ülésén - még ha ily késői-korai órán is - sor került a népművészek anyagi megbecsülésével foglalkozó kérdés megválaszolására.

"A népművészet mestere" kitüntető címet az 1040/1953-as minisztertanácsi határozat alapította, így a kitüntető cím adományozása első ízben 1953-ban történt. '53-tól '98-ig, 46 év alatt összesen 270 alkotót tüntettek ki "A népművészet mestere" kitüntető címmel történő elismeréssel.

Az előadóművészeknek csak 1983-tól kezdődően adományozták a kitüntető címet, így érthető, hogy ez idáig sokkal kevesebben nyerték el a nagy megtiszteltetést jelentő elismerést.

A nyugdíjminimumhoz járuló havi pótlék ma már semmiképpen sem alkalmas az össztársadalmi szempontokból is jelentős életművek anyagi elismerésére. Éppen ezért a támogatás rendszerének és összegének megváltoztatása szükségesnek látszik. A kormány erkölcsi és alkotmányos kötelességének tekinti a nyugdíjak értékállóságának biztosítását. Alapcélunk a nyugdíjak reálértékének megőrzése, és törekszünk arra is, hogy mérsékeljünk a nyugdíjrendszeren belül felfedezhető különbségeket.

Fontos cél továbbá a nyugdíjak reálértékének lehetőség szerinti emelése, így a következő időszak törvényalkotási programjában, a 2001-es és a 2002-es évi költségvetés előkészítése során is kiemelt figyelmet fordítottunk az idős kor méltóságának megteremtésére is. Ezt a nehéz helyzetet - több civil szervezettel egyetértésben - a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma a felismerésen túl kormány-előterjesztés elkészítésével is orvosolni kívánja. A Népi Iparművészeti Tanács, a Magyar Művelődési Intézet, az Országos Népművészeti és Háziipari Szövetség és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége 1997 második felében kezdeményezte, hogy "A népművészet mestere" kitüntetéssel rendelkező személyek nyugdíj-kiegészítési rendszere módosításra kerüljön.

A NKÖM-ön belüli előkészítés után megkezdődött a törvénytervezet közigazgatási államtitkári, valamint tárcaközi egyeztetése. A tárcáktól visszaérkezett segítő észrevételek belekerültek a tervezetbe, ezt követően sor került a Pénzügyminisztérium és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma képviselői között egy előkészítő tárcaközi egyeztetésre, ahol a Pénzügyminisztérium képviselője elmondta, hogy az előterjesztéssel kapcsolatos észrevételüket nem a járadék pénzügyi nagyságrendje miatt tették, annak mértékét, megvalósíthatóságát nem érzik akadálynak.

Tisztelt Képviselő Úr! Azt hiszem, valamennyi képviselőtársam nevében megköszönhetjük önnek, hogy felhívta figyelmünket a népművészek nyugdíjjárulékának jelentőségére. A törvényjavaslat elkészült. Reményeink szerint a válaszban elhangzottakat nemsokára egy új törvényjavaslat részletes vitájának keretei között ismerhetjük meg, melynek végeredményeképpen ismét méltó javadalmazásban részesülhetnek a népművészet mesterei Magyarországon.

Köszönöm. (Dr. Takács Imre tapsol.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
179 345 2000.12.05. 1:56  342-345

DR. SZAKÁCS IMRE ifjúsági és sportminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, hogy a válaszom előtt tájékoztassam az olimpiai nyitó- és záróünnepségekkel kapcsolatos bevett gyakorlatokról.

Eszerint a házigazda ország rendezőbizottsága minden olimpia alkalmával megkeresi a részt vevő országok mindegyikét, annak érdekében, hogy az adott ország nemzeti himnusza autentikus előadásmódban, az ország nemzeti büszkeségét nem sértve hangozzék el. Ez a XXVII. nyári olimpiai játékok megrendezése során is megtörtént. Az ausztrál szervezők a Magyar Olimpiai Bizottság segítségét kérve eljuttatták hozzánk az általuk rögzített Himnuszt, amelyet szakértőkkel megvizsgáltattunk, és a jóváhagyó válaszunkat tartalmazó CD-lemezt lepecsételve visszajuttattuk a részükre.

Ezen túlmenően a nyitó-, illetőleg a záróünnepség során elhangzott bármilyen zenei aláfestés, betétdal, egyéb hangzóanyag összeállításába a magyar csapat vezetésének, a magyar minisztériumnak semmiféle beleszólása nem volt. Talán önök is tudják, hogy az ausztrál, sydneyi rendezők milyen titokban készítették elő mind a záró-, mind a nyitóünnepséget, úgyhogy erről sem a magyar csapat, sem pedig az Ifjúsági és Sportminisztérium nem rendelkezett semmilyen információval. Így természetesen a képviselő úr óhajának sem tudok eleget tenni, s felelőst sem áll módomban megnevezni, viszont biztos vagyok abban, hogy az ausztrál szervezők a lehető legnagyobb jóindulattal próbáltak eljárni.

Természetesen ezt a tapasztalatot a jövőben úgy próbáljuk meg hasznosítani, ahogy a képviselő úr a kérdésfeltevésében javaslatot is tett rá.

Köszönöm. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
185 83 2001.02.12. 3:33  80-98

DR. SZAKÁCS IMRE ifjúsági és sportminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Azt gondolom, hogy a tavaly decemberben elfogadott sporttörvény egy apró hibáját, amely mondatszerkesztési hiba, senki nem vette észre. Nem kívánom a kormány vagy a sportkormányzat felelősségét kivonni ez alól, hiszen a jogszabály-előkészítés a minisztériumban történt, valóban a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségi összetételére vonatkozó jogszabályszövegből az "elnökség" szó kimaradt. Így nem teljesen egyértelmű a szabályozás, holott a jogalkotó szándéka arra vonatkozott, hogy az elnökség összetételének 50 százalékát meghaladó részt tegyék ki az olimpiai sportágak képviselői.

A módosítás azért fontos és került a Ház elé - és egyben megragadom az alkalmat, hogy köszönetet mondjak mind az ifjúsági és sportbizottságnak, mind pedig azoknak, akik képviselőként támogatták, hogy ez a törvénymódosító javaslat a Házban megkapja a Házszabálytól történő eltérést -, mert a sporttörvényből fakadó feladatok végrehajtása napi feladat. Hamarosan összeül a Magyar Olimpiai Bizottság, és a sporttörvény előírásainak megfelelően végre fogják hajtani a tisztújítást, illetve a különböző választásokat. Nem lenne szerencsés, ha egy nem teljesen tisztázott vagy egyértelmű törvényszöveg alapján járnának el, ez később akár vitákra is okot adhatna.

Az ifjúsági és sportbizottság megragadva az alkalmat, az első javaslathoz kapcsolódóan fogalmazta meg a második javaslatot, hogy egy olyan méltánytalanságot küszöböljön ki, amely az olimpiai járadékosok járadékmegállapításához kapcsolódik. Az előző években a gyakorlat az volt, hogy az előző évi átlagkereseteknek a KSH által megadott összegéhez igazították a járadék alapját, és ennek a számítási módnak hagyományosan a bruttó összeg volt az alapja. Az új törvény, amelyet decemberben a parlament elfogadott, a nettó számítási alapot vezette be. Azt gondolom, az is nagyon méltányos kezdeményezés az ifjúsági és sportbizottság részéről, hogy az olimpiai járadékban részesülők nagyon széles köre - hiszen a sporttörvény decemberi módosítása lényegesen kibővítette a járadékban részesülők körét - ne méltánytalanul egy vagy két évig nem emelkedő összeggel kapja meg a járadékát.

Tehát köszönet mindenkinek, aki ebben részt vett. Számomra úgy tűnik, hogy a Házban e törvénymódosítási javaslat kapcsán sikerült felülkerekedni a különböző pártérdekeken, sikerült a választások előtti évre jellemző kommunikációt kiiktatni, hiszen példa- és jelzés értékű az, hogy a Ház több mint 90 százalékkal támogatta a Házszabálytól való eltérést e kérdésben, így a parlament már a holnapi nap folyamán megtarthatja a végszavazást is.

Tehát a kormány támogatja az előterjesztést, és kérjük a tisztelt Házat, hogy szavazataikkal önök is támogassák a módosítás elfogadását.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
185 101 2001.02.12. 3:21  98-101

DR. SZAKÁCS IMRE ifjúsági és sportminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Már hozzászoktam a közel hároméves parlamenti képviselőségem alatt ahhoz, hogy Bauer Tamás képviselőtársunk a polgári kormány működéséről vagy a polgári kormány vezetőjének, Orbán Viktornak a tevékenységéről pozitív módon hozzászólni nem tud, a kormány bármilyen tevékenységét csak negatív módon tudja ezekben a napirendi utáni kis felszólalásaiban jellemezni.

Még az jut eszembe, amit egyébként Bauer Tamás képviselőtársam némelyik felszólalásának címül adott, hogy "Hiszi is vagy csak mondja?". Hiszi-e vajon Bauer Tamás, hogy amiket itt elmond, az az ország lakosságának, a rádió hallgatóinak hihető? Ugyanis tudni kell, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úrnak a Vigadóban tartott immár harmadik, hagyományos évkezdő beszédét a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület meghívására és felkérésére teszi. Tehát nem a miniszterelnök választja ki a helyszínt, nem a miniszterelnök választja ki az időpontot, hanem a Polgári Együttműködés Egyesület meghívásának tesz eleget.

Lehet persze ezt az egyesületet, amely egy nagyon tiszteletre méltó civil szervezet, fideszes holdudvarnak vagy bármi másnak nevezni, azonban a képviselő úr bizonyára emlékszik arra, hogy ennek az egyesületnek az alapítói között tisztelhetjük és tudhatjuk a Magyar Köztársaság jelenlegi államfőjét, dr. Mádl professzor urat is. Azt gondolom, hogy ha ilyen szemszögből nézzük az egyesület működését, akkor talán a rádióhallgatók is és akik figyelemmel kísérik Bauer Tamás képviselőtársam felszólalásait, másképp értékelik ezt a meghívást.

Azt is el kell mondani, hogy a miniszterelnök úr Vigadóban elmondott beszédének nagyon sok elemét épp a mai parlamenti ülésszak nyitóbeszédében is elmondta, amely beszédre a parlamenti frakcióknak lehetőségük nyílt, hogy reagáljanak, vitát kezdeményezzenek, s erre a miniszterelnök úr választ is adott. Azok a tévénézők, akik figyelemmel kísérték ezt a vitát, azt gondolom, meggyőződhettek arról, hogy a miniszterelnök úr olyan beszédet mondott, amely mindenképp az ország és a nemzet érdekében együttműködésre, összefogásra hívta fel ebben a parlamenti ülésszakban a pártokat, illetőleg a parlamenti képviselőket.

Bízom abban, hogy Bauer Tamás képviselő úr is talán majd egyszer megfogadja ezt a felhívást, és nem a megosztottság, az állandó ellenkezés irányába, hanem tényleg az együttműködés és az együttmunkálkodás irányába mozdul el, hiszen ennek a nemzetnek most, az európai uniós csatlakozás küszöbén, az új évezred hajnalán erre lenne a legnagyobb szüksége.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
185 117 2001.02.12. 2:01  114-117

DR. SZAKÁCS IMRE ifjúsági és sportminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársam! Egy szó ütötte meg a fülemet a felszólalásában: a kábítószerek szabad használata.

Egy gondolatot szeretnék ehhez hozzáfűzni. Ön is tudja mint kormánypárti képviselő, hogy a polgári kormány a leghatározottabban fellépett a kábítószer-fogyasztással, -forgalmazással szemben. A büntetőjog szigorításán túl, amely immár nemcsak a kábítószer forgalmazását, terjesztését rendeli büntetni, hanem a kezdeményezésünkre a fogyasztóknak is egyfajta fenyegetettséget jelent, az Ifjúsági és Sportminisztérium a sajátos eszközeivel - többek közt a parlament által elfogadott, kábítószer-fogyasztás visszaszorítására szolgáló nemzeti stratégia előterjesztésével is - azon munkálkodik, hogy Magyarországon a kábítószereket nemhogy szabadon lehessen fogyasztani, hanem egyáltalán ne lehessen hozzájutni.

Mi azt szeretnénk, ha gyermekeink az iskolában nem tudnák meg, nem ismerhetnék meg a kábítószert. Mi azt szeretnénk, ha a fiatalok ahelyett, hogy kábítószert árusító szórakozóhelyeken töltenék az idejüket, sportolással és egyéb olyan szabadidős tevékenységgel foglalkoznának, amely testi-szellemi épülésüket szolgálja, és ezért ez a kormány megtesz mindent.

Tehát a felszólalásával kapcsolatban csak abban szeretném önt megerősíteni, illetőleg azt kifejezni, hogy a kormány azon van, hogy Magyarországon a kábítószer-probléma mint olyan ne legyen a jövőben probléma, a kábítószer-fogyasztás visszaszorításra kerüljön, a kábítószert forgalmazók, a kábítószert terjesztők pedig megérdemelt büntetésüket, szabadságvesztésüket tölthessék le.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
191 20 2001.03.06. 4:05  17-20

DR. SZAKÁCS IMRE ifjúsági és sportminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! A kedves tévénézőknek és rádióhallgatóknak mondom, hogy a kormányzati munkamegosztás alapján a sport jellegű kérdésekre természetesen az Ifjúsági és Sportminisztérium ad választ.

Keller László képviselőtársam megkímélt attól, hogy a napirend előtti felszólalási lapot végig felolvassam, hiszen felszólalási szándékát azon a nyomtatványon jelezte, amelyet még az előző parlamenti ciklusban az akkori elnök, Gál Zoltán rendszeresített, és valóban ebben minden tekintetben a sportról, abban is a magyar labdarúgó-válogatottról volt szó. Azt gondolom, hogy ha már a sport kerül szóba ilyen tekintetben is, ez csak az Ifjúsági és Sportminisztérium kitűnő munkáját dicséri, hiszen látszik, hogy az, ahogyan a mi a magyar társadalmat megszólítottuk, nevezetesen, hogy szeretnénk egy sport szellemű Magyarországot, a Szocialista Párt képviselőinek soraiban is meghallgatásra talált. Bár mi abban a tekintetben is sport szellemű Magyarországot szeretnénk, hogy a fair play szabályait tartsák be azok a játékosok, akik ezen a pályán fociznak, úgy tűnik azonban, hogy ez bizonyos pártoknak, frakciótagoknak nem mindig sikerül (Bauer Tamás közbeszól.), hiszen ha Keller képviselőtársunk a fair play szabályai szerint próbált volna eljárni, akkor valószínűleg a felszólalása címének is azt adta volna, ami annak tartalmában is megjelent.

Azt gondolom, arra, hogy a szabályokat nem tartják be a parlamenti frakciók, bizonyos pártok tagjai, nemcsak a vagyonbevallások kérdése mutat rá, hiszen jól tudjuk (Közbeszólások az MSZP és az SZDSZ padsoraiból: Vizsgálóbizottságok!), hogy van a parlamentnek egy elfogadott határozata, amely kimondja, hogy minden képviselőnek be kellett nyújtania a 2000. december 31-ei állapotnak megfelelő bevallását, és ennek a szocialista párti, valamint a szabad demokrata képviselők nem tettek eleget. De ezt csak zárójelben jegyeztem meg. Abban is a szabályok figyelmen kívül hagyására lehet rávilágítanunk, hogy Keller képviselőtársam nem a mostani rendszeresített felszólalási nyomtatványt töltötte ki. (Derültség az MSZP padsoraiból. - Balczó Zoltán: Érdemi választ is lehet adni!)

A magyar nemzeti válogatottal, azt gondolom, nincs gond, a szurkolók nem kritizálják, hiszen legutóbb is idegenben, rendkívül nehéz időjárási viszonyok és mély talajú pályán 1:1-es döntetlent ért el. (Dr. Hack Péter: Kisgazdapárt!) Azt gondolom, hogy a magyar szurkolók azt az erőfeszítést, amelyet a nemzeti válogatottunk ez ügyben tett, értékelik. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Gyenge teljesítmény!) Gyenge teljesítményről sem lehet beszélni, hiszen idegenben és olyan pályán, amely labdarúgásra, focizásra igazán nem volt alkalmas, 1:1-es döntetlent elérni, tiszteletre méltó dolog. Azt gondolom, ha már a szocialista párti képviselőtársaink is ennyire fontosnak tartják a sportot, akkor azokat az értékeket is meg kellene fontolni és becsülni, amelyek a sportban benne vannak: az egymásért való küzdeni tudást, a közös célok elérésében egymás segítését. Annál is inkább, hiszen a csapat előtt egy nagyon nagy küszöb áll; nevezetesen, hogy az Európai Unió csapatain belül tudjon a magyar válogatott is focizni, és ebben igazán a fair play szabályain túl azok az értékek, amelyek a sportban fellelhetők, nagyon fontosak lennének.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
195 197-201 2001.03.26. 4:58  194-201

DR. SZAKÁCS IMRE ifjúsági és sportminisztériumi államtitkár: A kormány nevében lehet válaszolni?

 

ELNÖK: Elnézést, államtitkár úr.

 

DR. SZAKÁCS IMRE ifjúsági és sportminisztériumi államtitkár: Bocsánat, nem nyomtam meg a gombot.

 

ELNÖK: A kormány részéről az államtitkár úr, Szakács Imre államtitkár úr kíván reagálni az elhangzottakra.

 

DR. SZAKÁCS IMRE ifjúsági és sportminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Nem első alkalom, hogy itt késői órában Bauer képviselő úr napirendi utáni hozzászólására van szerencsém válaszolni. De egész egyszerűen muszáj ezeket megtenni, hiszen azok a késő esti rádióhallgatók, akik meghallgatják ezeket a hozzászólásokat, akár azt is gondolhatnák, hogy Bauer képviselő úrnak igaza van. (Bauer Tamás: Bizony, bizony!) Pedig attól, hogy ő nagyon sokszor elmond valami olyan dolgot, amelyet meggyőződésem szerint ő sem gondol komolyan (Bauer Tamás: De! De!), attól még ez egyáltalán nem lesz igaz. (Bauer Tamás: Komolyan gondolom!)

Ugyanis azok, amiket most már rendszeresen fölhoz, teljesen egyértelműen olyan durva csúsztatások, vagy a valóságnak meg nem felelő állítások, amelyekre mindenképpen kell reagáljon az ember ilyen fél 11 körüli időszakban is. Képviselő úr elmondta, hogy a Televízió kuratóriumának összetétele hogyan áll, de akár a Rádiót is mondhatta volna, ezt valószínűleg elfelejtette. (Bauer Tamás: Mondtam!) Hozzá kell persze azt tenni, amit ő sosem tesz hozzá, hogy az MSZP-SZDSZ országlása idején elfogadott médiatörvény szabályai szerint (Bauer Tamás: A Fidesz is elfogadta.) a kuratórium összetételében a kormánypártok és az ellenzéki pártok azonos számú képviselőt delegálnak, s hogy az ellenzéki pártok a mai napig, azaz két év alatt képtelenek voltak megegyezni az általuk delegálható személyekben, arról igazán nem gondolom, hogy a kormánynak kellene tennie. De képviselő úr most már két és fél éve ezekben az esti felszólalásaiban ezt mindig elmondja.

Ugyanígy a háromhetes ülésezését is a parlamentnek mint valami óriási jogmegvonást próbálja feltüntetni. (Mécs Imre: Helyesen!) Holott teljesen természetes azoknak a kedves rádióhallgatóknak is, hogy egy rendszerváltást követő 10. évben a Magyar Köztársaság parlamentjének már nincsenek akkora jogalkotói feladatai, mint a rendszerváltás után, amikor a szocialista rendszer törvényeiből kellett egy jogállami törvényrendszert átalakítani. S természetesen vannak olyan képviselők, mint Bauer képviselőtársam is, aki imád itt benn ülni a parlamentben és figyelemmel kísérni a munkát, amit egyébként én becsülök, mert kevesen vannak ilyenek. De azt gondolom, hogy azért, mert ő ezt szereti csinálni, nem kéne ráerőltetni minden képviselőtársunkra.

A szombati tüntetéssel kapcsolatban megint csak annyit szeretnék mondani, hogy itt több tízezres tömeget mond, én azt mondom, hogy több ezren voltak. Ezekben a számokban valószínűleg nagy csatározás lesz. Egy biztos, hogy többségében azok a szakszervezeti aktivisták voltak jelen, akik valamilyen módon, esetleg anyagilag is kötődnek a szakszervezethez, és a munkavállalók széles tömegei, akik egyébként a szakszervezeti tagságban mint a munkavállalói oldal érdekképviseletét ellátó szervezetben bíznak, még csak a szakszervezetek körében sem voltak jelen. Hiszen a szakszervezeteknek csak egy bizonyos része vett részt ebben a tüntetésben.

Azt gondolom, hogy a kormány az elmúlt két és fél évben igenis bebizonyította, hogy konszenzusra törekszik. Szeretne egy olyan polgári Magyarországot építeni és útjára engedni, amelyben azokat az értékeket, amelyek nagyon fontosak a magyar társadalom számára: a család, a munka, a nemzeti önazonosság, megpróbálja konszenzus útján, megfelelő módon a társadalommal elfogadtatni. Nos, vannak olyan szervezetek és politikai erők, amelyeknek ez nem szimpatikus, amelyek ezt nem szeretnék. Nem szeretnék, hogy a családoknak jobb legyen az életük, nem szeretnék, hogy a magyar fiatalok többsége felsőoktatási intézménybe járjon, nem szeretnék azt, hogy a lecsúszott rétegek fölzárkózhassanak a jobban menő osztályrétegekhez. Nos, azoknak ez nyilván a szemét szúrja, és megpróbálják minden lehető módon kritizálni.

Sajnálom, hogy képviselőtársam is ezek közé tartozik, és azt javaslom neki, hogy inkább kísérje figyelemmel a tényleges tényeket és történéseket, és akkor talán nem ragadtatja magát ilyen késő esti órán olyan felszólalásra, amelyben nagyon durva csúsztatások is jelen vannak.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
196 8 2001.03.27. 5:03  5-8

DR. SZAKÁCS IMRE ifjúsági és sportminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Természetesen az Ifjúsági és Sportminisztérium nevében elsősorban a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány ügyeiről tudnék pontosabb felvilágosítást adni, azt azonban már itt a válasz elején elmondhatom, hogy kísérteties hasonlóság fedezhető fel a Nemzeti Üdülési Közalapítvány, illetőleg a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány jelentős vagyonvesztésében.

Kísérteties hasonlóság, hiszen mindkét esetben arról van szó, hogy korábban állami tulajdonban lévő, igen nagy értékű ingatlanok, amelyek az egyik esetben az idősebb emberek és családok üdülését szolgálták, másik esetben pedig gyermek- és ifjúsági üdültetési célokat szolgáltak, 1994 és '98 között gyanús módon eltűntek, illetőleg jelentős értékcsökkenésen estek keresztül.

A Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány esetében - ahogy képviselő úr is mondta - a jelentős számú ingatlanból a közalapítvány tulajdonában szinte alig maradt, és a hasonlóság a Nemzeti Üdülési Közalapítvánnyal hasonló módon abban érhető tetten, hogy mindkét közalapítvány különböző gazdasági társaságok láncolatát hozta létre, amely a gazdasági társaságokba apportálta ezeket az ingatlanokat. Így kikerültek az alapító, illetőleg a közalapítvány kuratóriumának a hatásköréből, és ezek a gazdasági társaságok, illetőleg azoknak a tulajdonosai, résztulajdonosai, működtetői húzzák a hasznot ezekből az ingatlanokból, amelyeknek döntő többsége azt az eredeti funkcióját, amiért létrehozták és amelyért korábban működött - nevezetesen, hogy nagyon olcsó szállást biztosítson nyári nyaraltatásra gyerekeknek, illetőleg az ifjúsági szervezeteknek vagy családoknak -, ezt a célt a jövőben nem tudja betölteni.

A Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány esetében azt is el kell mondani, hogy a Horn-kormány által kinevezett kuratórium megbízatása 1998 végén lejárt, azonban a polgári kormány által kinevezett új kuratórium nem tudott nyolc hónapig hivatalba lépni, hiszen az előző kuratórium tagjai, vezetője - nyilvánvalóan időhúzási szándékkal - megakadályozta jogi úton, bírósági fellebbezésekkel, hogy az új kuratóriumot és az alapító okirat módosítását bejegyezzék.

Nem nagyon értettük, hogy erre miért van szükség (Varga Mihály: Vitték a vagyont.), hiszen a közalapítvány elsősorban az ifjúsági turizmus és az ifjúsági üdültetés céljait szolgálta, azonkívül közismert, hogy fogyatékos gyerekek szakképző iskolarendszerét működtette, azonban amikor az új kuratóriumnak végre már sikerült beletekintenie a korábban zárolt iratokba, amibe még az alapító sem tudott belenézni, kiderült, hogy valószínű okai abban lelhetők fel, amiről képviselőtársam is beszélt, nevezetesen ennek az ingatlanvagyonnak az elherdálása.

A kuratórium megtette a szükséges vizsgálati lépéseket, felmérte a dokumentációk és az egyéb rendelkezésre álló információk alapján a vagyonvesztés mértékét. Megpróbálta kibogozni azokat a nagyon szövevényes szálakat, amelyeket a különböző gazdasági társaságokban tetten érhető vagyonmozgás jelentett, és erről egy jelentésben számolt be az alapítónak, azaz az ifjúsági és sportminiszternek.

 

 

(8.50)

 

A napokban történnek meg azok a szükséges jogi lépések, amelyeket a jelentés után kötelessége mind a kuratóriumnak, mind pedig az alapító képviseletében az ifjúsági és sportminiszternek megtennie. Bízunk benne, hogy azt az ingatlanvagyont, amely a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány tekintetében korábban ifjúsági turisztikai, gyermektáboroztatási célokat szolgált, legalább részben sikerül visszaszerezni, azaz az állam, a közalapítvány tulajdonába, és bízunk abban, hogy talán egypár év múlva ezek az ingatlanok újra fiatalokat fogadhatnak, újra gyerekek nyári táborozását segíthetik elő, és azoknak, akiket felelősség terhel ennek a vagyonnak az elherdálásában, elkótyavetyélésében, esetleg büntető eljárás keretén belüli felelősségre vonása megtörténik.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
196 201 2001.03.27. 4:14  198-203

DR. SZAKÁCS IMRE ifjúsági és sportminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Gratulálok a mély kutatómunkához, amellyel az adatokat felderítette. Képviselőtársaimnak mondom, hogy ez tényleg komoly elismerést érdemel, mert azok az anyagok, azok az információk, azok a bírósági döntések, földhivatali bejegyzések elég nehezen érhetőek tetten, illetve ez az egész folyamat, ami a csillebérci úttörőtábor magánkézbe kerülését jelenti.

Az Úttörőszövetség a két ingatlan közül az egyiket, miután ingyenesen ajándékba kapta a Kommunista Ifjúsági Szövetségtől, 1990. június 8-án 180 millió forint vételáron értékesítette az első vevőnek, a Vector Kft.-nek. Ezután az ingatlan többszöri tulajdonoscserén esett át, így ez a természetvédelmi terület megítélésünk szerint már nem perelhető vissza, csak az állapítható meg, hogy annak idején a Magyar Úttörők Szövetsége ezt jogszabályellenesen értékesítette.

Megítélésünk szerint a Kommunista Ifjúsági Szövetség nem ajándékozhatta volna oda ingyenesen a Magyar Úttörők Szövetségének a csillebérci tábort, hiszen 1989. június 27-én, a szerződések aláírása pillanatában - és majd visszatérek arra, hogy miért szerződéseket mondok - a KISZ már nem létezett, így értelemszerűen nem is ajándékozhatta el ezt az ingatlant. A KISZ ugyanis az utolsó kongresszusán, 1989. április 22-én kimondta a megszűnését. Hogy miért két szerződésről vagy szerződésekről beszélek? Azok a fiatal kommunisták, akik ezt az egész jogügyletet végigvitték, ez alatt a rendelkezésre álló rövid idő alatt - három nap állt rendelkezésre a földtörvény módosításának hatálybalépése és az ajándékozási szerződés létrejötte között - megpróbálták körülbástyázni a jogügyletet, ezért két szerződés készült. Az egyikben a KISZ volt az ajándékozó, a másikban pedig a DEMISZ, gondolván minden lehetőségre. Azonban a DEMISZ sosem volt a KISZ-nek jogutódja, sosem volt ingatlan-nyilvántartásilag a csillebérci úttörőtábor kezelője, ezért nyilván ajándékozni sem ajándékozhatta el.

A képviselő úr harmadik kérdésére a válasz az, hogy annak idején, tehát '90 körül, az első eladás után még valóban támadható lett volna a kert eladása, de álláspontunk szerint ez most már nem tehető meg. A képviselő úr az interpellációjában szóba hozta a Mobilber Kft.-t, mint a tábor állítólagos tulajdonosát, akinek az Úttörőszövetség eladta az ingatlant. Nos, a Mobilber Kft. jelenleg nem lelhető fel ebben az országban. A Csillebérc-per első tárgyalása után a bíróság idézni kívánta a céget, azonban a cégkivonatban található címen, a XII. kerület Konkoly-Thege Miklós utca 21. szám alatt - ez természetesen ugyanaz, mint a csillebérci úttörőtábor címe - senki nem vette át az idézést, és új címet sem adott meg a cég.

 

 

(15.30)

 

 

Az Ifjúsági és Sportminisztérium, miután ezeket a jogi visszásságokat tapasztalta, a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal közösen a magyar független bírósághoz fordult, hogy a csillebérci úttörőtábort visszaszerezze az államnak.

A jelen pillanatban a bíróság elfogadta a keresetlevelet; megkeresésünk, keresetlevelünk tárgyalás alatt áll.

Természetesen a magyar állam, az Ifjúsági és Sportminisztérium és a Kincsári Vagyoni Igazgatóság is mindent megtesz annak érdekében, hogy a csillebérci úttörőtábor újra visszakerüljön állami tulajdonba.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz és az FKGP padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
205 32 2001.05.08. 0:11  31-33

DR. SZAKÁCS IMRE ifjúsági és sportminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A kormány támogatja a javaslatot, elfogadásra ajánlja az Országgyűlésnek.

Köszönöm. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
210 18 2001.05.29. 4:18  15-18

DR. SZAKÁCS IMRE ifjúsági és sportminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Azt gondolom, abban egyetérthetünk, hogy a rendszerváltoztatás során a gazdasági rendszerváltoztatásnál a munkaerőpiac is jelentősen változott. Olyan helyzet állt elő Magyarországon, amely korábban nem volt jellemző: a nagyfokú munkanélküliség. Nyilván minden kormány és minden állam megpróbálja megfelelő módon szabályozni a belső munkaerőpiac rendjét, s ennek keretében természetesen ezt a mindenkori magyar kormányok is megtették.

Azzal kapcsolatban, amit ön problémaként most fölemlített, el szeretném mondani, idén nyáron is megvan annak a lehetősége, hogy főleg magyar anyanyelvű, külföldi állampolgárságú fiatalok nyáron nyári idénymunkán a mezőgazdaságban részt vehessenek. Az ön által említett 8/1999-es szociális és családügyi miniszteri rendelet lehetőséget ad ugyanis az egyéni engedélyen túl a csoportos keretengedély és az ezen alapuló további egyéni engedélyek kiadására.

Én azt készséggel elismerem, hogy a korábbi szabályozás, a 63/97-es kormányrendelet és az ehhez kapcsolódó 2097/97-es kormányhatározat, amely az ifjúsági építőtáborokról szólt, ezt a lehetőséget megszüntette. De hát azt önöknek is be kell látni, hogy ez egy olyan rendszert tartott volna fenn, amely elsősorban a rendszerváltoztatást megelőző szocialista nagyvállalati, mármint a mezőgazdasági nagyüzemi tevékenységhez kapcsolódó lehetőségeket biztosított.

Én biztos vagyok abban, hogy azok a mezőgazdasági vállalkozók, akik szívesen veszik igénybe nyáron külföldi, de magyar anyanyelvű fiatalok munkáját a mezőgazdaságban, a munkaügyi központokon keresztül, a hatályos szabályozások alapján is megtalálják annak a módját, hogy rendezett és szabályozott módon alkalmazzák ezeket a fiatalokat.

Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy igazán a megoldást az jelenti majd, amit ön is említett, ez az úgynevezett státustörvény, amelynek a tárgyalása jelenleg a parlament előtt folyik, hiszen ez alapján - amennyiben a parlament elfogadja a kormány javaslatát - a szomszédos államokban élő magyaroknak, és így természetesen a szomszédos államokban élő magyar fiataloknak is, az egyes kedvezményeiről szóló rendelkezéseknek az a célja, hogy a határainkon túl élő magyarok számára ideiglenes munkavégzésük esetén más külföldi munkavállalásától eltérő s annál kedvezőbb szabályokat állapítson meg.

Az éppen tárgyalás alatt álló törvény által a foglalkoztatás megkönnyítése érdekében lehetőség nyílik arra, hogy a munkavállalási jogszabályi feltételek megteremtésével kapcsolatos kiadások, így különösen az ahhoz szükséges iskolai végzettség, szakképesítés, munkaalkalmasság előzetes igazolásához szükséges eljárás költségeinek megtérítését például ezek a magyar származású, külföldi állampolgárságú fiatalok akár pályázat útján is megszerezzék és érvényesíthessék.

Azt gondolom, ezek a szabályozások afelé mutatnak, hogy lehet, hogy az ön megítélése szerint most ebben az évben, ebben a nyári szezonban nem lesz olyan gördülékeny a külföldi származású magyar fiatalok foglalkoztatása a mezőgazdaságban, de a státustörvény hatálybalépésével szerintünk ez a kérdés megoldódik, azaz Erdélyből, a Vajdaságból, a Kárpátaljáról nyugodtan jöhetnek a magyar fiatalok nyári idénymunkára, a mezőgazdaságban megtalálják a munkalehetőségeket. Bízom benne, hogy mind a magyar mezőgazdasági kisvállalkozók, középvállalkozók, mind pedig a határon túli magyar fiatalok igényei kielégítésre találnak.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
211 354 2001.05.30. 4:17  351-354

DR. SZAKÁCS IMRE ifjúsági és sportminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársam! Igen, mi hiszünk abban (Taps a kormánypártok soraiban.), hogy bizonyos fontos kérdésekben nemzeti összefogással meg lehet valósítani olyan dolgokat, amelyek talán most sokak szemében meghökkentő gondolatnak tűnnek, egy olyan összefogást hozni mögéjük, nemzeti összefogást, amellyel megvalósulhatnak ezek az elképzelések, ezek az álmok. (Taps a kormánypártok soraiban. - Bauer Tamás a tapsoló képviselőknek: Felállva!)

Nagyon komolyan gondolja ez a kormány, hogy ennek a kis közép-európai népnek, amelynek 40 éven keresztül külső elnyomás, diktatúra sorsát kellett elszenvednie, a rendszerváltoztatást követő tizedik évben megvan arra az esélye - egy nagyon jól prosperáló gazdaságban, egy olyan térségben, amelynek sikerült levetkőznie a szocialista blokk gazdasági terheit, azt a tudatromboló szocialista szellemiséget, amely semmivel sem vitte volna előre korábban -, hogy egy ilyen nagy vállalkozásba belefogjon. Komolyan gondolja a kormány, hiszen olyan beruházásokat hajt végre a sport területén, amelyekkel a következő három évben 12,7 milliárd forintból felújítja a különböző sportlétesítményeket. Ez a kormány évente több mint 1 milliárd forintot fordít pályázat útján sportlétesítmények fejlesztésére és felújítására.

Fura lehet ez önnek, képviselőtársam, hiszen az MSZP-SZDSZ-kormányzás idején különösebb építésbe nem kezdtek, nem fogtak, sőt azt is megakadályozták, ami mögött a nemzeti érzés... - és a honfoglalás 1100 éves (Bauer Tamás: Nemzeti Színház...) évfordulójának méltó megünneplését szerette volna a nemzet elérni. Én tehát megértem, hogy ez a kormány, amely építkezik, amely perspektívát ad az országnak, az ön szemében nem szimpatikus.

Ugyanakkor arra is szeretném felhívni a figyelmét, hogy a felszólalásában ön is - úgymond - ellentétbe keveredett önmagával: az egyik pillanatban azt mondta, hogy egy jól prosperáló gazdaság van, amely a következő tíz évben is növekszik, a következő pillanatban meg azt mondja, hogy a kormány nem arról beszél, mi van ezzel a gazdasággal, hogy rossz állapotban van. Szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy ilyen logikai bukfenceket is említett.

Ugyanakkor azt is el szeretném mondani, hogy az olimpia megrendezésének nem feltétlenül egy metró megléte vagy nemléte a kérdés. (Bauer Tamás: Kettőé!) Athénnak, amely város 2002-ben megrendezi az olimpiát, sincs metróközlekedése, mégis megkapta a megrendezés jogát. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy úgy tűnik, itt az olimpia tekintetében sikerül összefogni a társadalom különböző erőit, a politikai erőket is. Nagyon örültem neki, hogy Kovács László, a Magyar Szocialista Párt elnöke is úgy nyilatkozott, hogy ezt egy jó ötletnek, elképzelésnek tartja, amely érdemes arra, hogy megvizsgáljuk, hogy e mögé felsorakozva ez az ország kiléphessen a világ porondjára, hogy úgy jelenhessen meg, mint aki képes egy olimpiát megrendezni.

Mi hisszük, hogy képes erre az ország, és arra szeretnénk kérni képviselőtársamat és képviselőtársamon keresztül a Szabad Demokraták Szövetségét is, hogy sorakozzon fel emögé, ne pedig - úgymond - akadályozza vagy kételyeivel megbénítsa ezt a nagy vállalkozást.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
214 200 2001.06.11. 4:06  197-200

DR. SZAKÁCS IMRE ifjúsági és sportminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt szokták mondani, hogy a gyökértelen növényt elfújja a szél, és azt a nemzetet, amelyik nem emlékezik múltjára, nem idézi azt emlékezetébe, gyökértelen növényhez lehet hasonlítani.

Én azt gondolom, amit képviselőtársam elmondott, az részben sem fedi a valóságot, hiszen épp a szocializmus évei alatt, a szocialista tábor összekovácsolása okán nem ismerhette meg azokat a történelmi tragédiánkhoz, múltunkhoz kötődő tényeket nagyon sok százezer, millió fiatal, aki akkor növekedett fel, hiszen Trianonról beszélni az 50-es évektől a 90-es évek elejéig nem lehetett (Bauer Tamás: Ez nem is igaz!), a történelemkönyvekben az ezzel kapcsolatos tények nagyon cenzúrázottan jelentek meg. Ugyanakkor azt gondolom, hogy ezeknek a felelevenítése és a mai fiatalság között az emlékezés azokra a honfitársainkra, akiket elszakítottak az anyanemzettől, fontos dolog a mai fiatalság számára.

Azt gondolom, hogy azokat a történelmi ereklyéket, amelyek a trianoni nemzetcsonkításra emlékeztetnek, semmiképpen nem lehet irredentának mondani; ez emlékezés arra, ami akkor Magyarországgal történt.

 

 

(20.40)

 

 

Ugyanakkor azt is el szeretném mondani, hogy a magyar kormány, a polgári kormány nagyon komoly erőfeszítéseket tett, hogy a Trianon óta külföldön élő magyar ajkú honfitársainkat, testvéreinket megfelelő módon próbálja Magyarországhoz, az anyaországhoz integrálni, lehetőséget adva arra, hogy gyakrabban látogathassanak haza, munkalehetőséghez, tanulási lehetőséghez jussanak itthon, gyógyászati, szociális ellátásban részesülhessenek, ha rászorultak. Képviselőtársam hozzászólását egyenes következményének látom a Szabad Demokraták Szövetségének az úgynevezett státustörvényben elfoglalt álláspontjához kapcsolódóan, hiszen önök nem támogatják azt, hogy a határon túli magyarok könnyebben tudjanak munkát vállalni itthon, hogy könnyebben juthassanak oktatási lehetőséghez vagy más szociális, egészségügyi ellátáshoz.

Durva csúsztatásnak tartom azt, hogy ezeket a megemlékezéseket Trianonra önök most, illetőleg képviselőtársam most a Horthy-rendszer felelevenítésével próbálja összehozni. A magam korán keresztül kimondottan nevetségesnek is tartom, hogy a Fideszt ilyen módon próbálja összemosni, hiszen mi egy modern, európai, konzervatív polgári pártnak állítjuk be magunkat, amely olyan értékeket hordoz, amelyeket Európában mindenhol elismernek, támogatásra érdemesnek és méltónak tartanak.

Képviselőtársamnak a mai napirend utáni hozzászólását én beteszem abba a sorba, amivel képviselőtársam egy Guinness-rekordot próbál megdönteni; teljesen mindegy, hogy miről van szó, csak a hozzászólásainak a számát kívánja növelni, hogy különböző kiadványokban a legtöbbet hozzászóló képviselő megtisztelő címét kiérdemelje. (Dr. Kökény Mihály: Az sem semmi!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
214 214 2001.06.11. 5:04  203-214

DR. SZAKÁCS IMRE ifjúsági és sportminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Igen, amióta az újságokban, médiákban megjelent a felvetés, hogy Magyarország pályázhatna a 2012-es olimpia rendezésére, nagyon sok vélemény jelent meg ezzel kapcsolatosan. Én is azt látom, amit a képviselő úr, hogy az utóbbi időben, ahogy haladtunk előre az időben, és az emberek barátkozhattak ezzel a gondolattal, egyre több támogatója van ennek a felvetésnek. Egy internetes újságban, ahol szavazni lehetett erről a kérdésről, az ott véleményt nyilvánítóknak több mint a fele támogatta azt, hogy Magyarország pályázzon ennek az olimpiának a megrendezésére, és vágjunk bele ebbe a nagy vállalkozásba.

Azt is elgondolkodtatónak tartom, hogy úgy tűnik, ebben egy pártpolitikától független támogatás is felmerült, hiszen a legnagyobb ellenzéki párt elnöke is megfontolásra méltónak találta az ötletet, és emögött azt a felismerést látom, hogy vannak, akik túl tudnak lépni azon a rögtön felmerülő első gondolaton az ötletre, hogy vajon mennyibe fog ez nekünk kerülni. Már egy korábbi napirend utáninál a múlt héten elmondtam, hogy minden olyan felvetés, amely a polgárokra jutó adónövelést vagy egyéb financiális kérdéseket vet fel, eltévelyedett, nem idevaló, hiszen ez nemcsak egy olimpiának a megrendezését jelenti, hanem az összes ahhoz kapcsolódó beruházás megvalósítását is.

Nagyon jól tudjuk, hogy amikor a Forma-1-es futamokra augusztusban a külföldi vendégek beérkeznek, nemcsak azon mérik le Magyarországot, hogy vajon milyen a Hungaroring, a körülötte lévő szolgáltatások lehetősége, hanem amikor Hegyeshalomnál vagy más helyen átlépik a határt, akkor bizony megnézik, hogy vannak-e autópályák, milyen a közlekedési lehetőség, ha az autópálya mellett megáll egy benzinkútnál, ott milyen a kiszolgálás, és nagyon sok hasonló módon, azaz az olimpiai beruházással összefüggésben nagyon sok más, nemcsak a fővárosban, hanem az ország teljes területén szükséges beruházásokat is meg kell valósítani.

Arról már nem is beszélve, hogy a szállodai kapacitás és a különböző infrastruktúrák beruházása is jelentős összeg. Adatként csak annyit szeretnék elmondani, hogy a barcelonai olimpia megrendezése során a katalán állam a teljes beruházásoknak alig 10 százalékát fordította a sportlétesítmények fejlesztésére és beruházására. A beruházásoknak közel 90 százaléka turisztikai, idegenforgalmi és közlekedési infrastruktúra fejlesztésére fordítódott. Ezek a beruházások természetesen utána az adott ország, így Magyarország, a magyar lakosság, a magyar polgárok kényelmét és komfortosabb érzését fogja biztosítani, és nem lebecsülendő valóban az a bevétel, amely az olimpia két hetén túlmenően is megjelenik, hiszen itt nemcsak a jegybevételekkel kell számolni, hanem majdan az idelátogató turistákkal, Magyarország szépségére, a főváros szépségére kíváncsi turistákkal is.

Szerintem az is egy elhibázott nézet, amikor kimondottan a főváros és a kormány közötti, egyébként meggyőződésem szerint nem meglévő ellentétet próbálják szítani. Teljesen természetes, hogy egy Magyarországon rendezendő olimpia fő központjának a fővárosnak kell lennie, és így a fővárosi beruházásokat is mindenképp meg kell valósítani. Teljesen rosszindulatú az a beállítás, amikor azt mondják, úgy próbálják ezt a kérdést egyesek felvetni, hogy most a kormány és a főváros vezetése között ebben valamilyen feszültség legyen; nem is lehet, hiszen a főpolgármester úr is üdvözölte az ötletet, és a fejlesztésekkel kapcsolatos kérdéseit megfogalmazta.

Összegezve: azt gondolom, hogy nemzeti összefogás tűnik a pályázat körül körvonalazódni, és ha bízunk benne, hiszünk benne, hogy ezt meg tudjuk valósítani, nemzeti összefogással ez sikerülni is fog.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
215 246 2001.06.12. 4:09  241-249

DR. SZAKÁCS IMRE ifjúsági és sportminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Nem állítom azt, amit Bogár államtitkár úr az ön előző interpellációjával kapcsolatban mondott, hogy cinikus, gonosz és demagóg, én csak azt mondom, hogy nem igazán az olimpiai eszme nemességéhez igazodó volt a kérdése. (Taps a kormánypártok és a függetlenek soraiban.)

 

(17.10)

 

Az első felvetés, miszerint a miniszterelnök úr meghívatta magát a World Sports Forumra, amely a világ egyik legrangosabb, legtekintélyesebb sportfóruma - úgy is lehetne mondani, hogy a sport Davosa -, természetesen teljesen abszurd felvetés (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.), hiszen ezen valakinek fölszólalni és előadást tartani rendkívül nagy megtiszteltetés, és csak olyanokat hívnak oda, akiknek nagyon komoly sportmúltjuk és -kapcsolatuk van. (Derültség és taps az MSZP padsoraiban. - Dr. Kis Zoltán: A megyei II-ben!)

Önnek abban is igaza van, hogy az olimpiákat városok rendezik, azonban... (Zaj, közbeszólások az SZDSZ és a MSZP soraiból.) Megkérem képviselőtársaimat, hogy ha bele akarnak kiabálni, nyugodtan tegyék, de nem megy a dolog egyszerre. (Horn Gábor: Ahogy önök az előbb tették! - Az elnök csenget. - Horn Gábor: Olyan szimpatikus!)

Az olimpiák rendezése tehát általában úgy működik, hogy kell hozzá az adott nemzeti olimpiai bizottság szándéka, egy város, amely valóban elvállalja a rendezést, és természetesen az adott nemzeti kormány szándéknyilatkozata, hiszen ehhez a vállalkozáshoz, beruházáshoz állami garanciát is vállalni kell.

Arra a kérdésére, hogy hol kívánja a kormány megrendezni: természetesen ez jelen pillanatban csak egy szándék, hiszen a pályázat benyújtásának szándéka nem azt jelenti, hogy a pályázatot feltétlen meg is nyeri az adott pályázó ország. Egy-egy olimpiára több város pályázik, az eredmény pedig a Nemzetközi Olimpiai Bizottság döntése alapján születik.

Szeretném azonban elmondani, hogy a kormány következetes sportlétesítmény-fejlesztési koncepcióval rendelkezik, hiszen elkezdődött a stadionoknak egy olyan rekonstrukciós programja, amely három év alatt közel 13 milliárd forint állami támogatással valósul meg. Folyamatban van az Ifjúsági és Sportminisztérium által azoknak az olimpiai edzőtáboroknak és edzőtermeknek, edzőparkoknak a kialakítása, amely szintén jelentős sportberuházást jelent.

Ugyanakkor az is természetes, hogy egy olimpia megrendezése nemcsak sportlétesítmények beruházását jelenti, hanem jelentős infrastrukturális beruházásokat is. Elég, ha csak a barcelonai olimpia beruházásait megnézzük. Az arra fordított teljes, közel 9 milliárdos beruházási összegnek alig 10 százalékát fordították közvetlenül sportlétesítmény-beruházásra a katalánok, a fennmaradó összeget a szállodai infrastruktúrára, közlekedésre és egyéb olyanra, amely az odalátogatóknak megfelelő feltételeket nyújtott, hogy jól érezzék magukat és élvezzék az olimpiát.

Ezek a beruházások természetesen meg kell hogy valósuljanak, bár az is jellemző, hogy nem egy városban van valamennyi olimpiai sportág versenyeinek a lebonyolítása, hanem ez eltérő. Így természetes, hogy Magyarországon sem csak a főváros fejlesztését jelenti ez. Amikor az olimpiára látogatók ideérkeznek, átlépik Hegyeshalomnál vagy bármely más határnál az országunk határát, akkor az autópályán végighaladva, az olimpia színhelyéig eljutva is benyomásokat szereznek, és ezeknek olyanoknak kell lenni, amelyek megnyugtató, jó képet festenek az országról.

Ezért azt kérem, hogy mindenki támogassa ezt a vállalkozást. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
217 386 2001.06.19. 5:04  383-386

DR. SZAKÁCS IMRE ifjúsági és sportminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, kedves elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Való igaz az ön megállapítása: ahogy a közvélemény tudomást szerzett arról, hogy a polgári kormány pályázatra ösztökélné a fővárost és a 2012-es olimpia megrendezését célnak tűzi ki, rögtön másnap már ellenhangok is megjelentek, amelyek finomodtak, és - ahogy a képviselő úr is mondja - a hátbatámadás után oldaltámadásba mentek át.

(23.00)

 

Hiszen ugyanakkor ezzel párhuzamosan az interneten különböző újságokban felmérések készültek, hogy a lakosság hogyan fogadja ezt az ötletet, ezt a felvetést. Látszott, hogy a lakosság többsége szimpatizál az ötlettel, azt gondolja, hogy ez egy olyan cél, amelyet érdemes kitűzni a nemzet elé, érdemes egy nemzeti összefogást összehozni e cél érdekében, hiszen egy olimpia megrendezésének a joga olyan előnyöket jelent nemcsak Magyarország, hanem az egész térség számára, ami nemcsak a nemzeti önbecsülésünket, hanem egy jelentős gazdasági fejlődést is indukálhat. Ezeknek a fényében ezek a hangok valóban már nem hátba támadósak, hanem oldalba támadósak lettek, azonban érdemes megnézni, hogy honnan jönnek ezek a hangok.

Az első szabadon választott kormánynak a rendszerváltoztatás után nagyszabású terve volt arra, hogy a honfoglalás 1100 éves évfordulóját méltó módon ünnepelhesse meg a nemzet. Tudjuk, hogy 1994-ben kormányváltás volt, és az azt követő szocialista-liberális kormány ezt a tervet elvetette, azt a lehetőséget a nemzetnek, hogy megünnepelje a honfoglalás millecentenáriumát, nem adta meg. Nem véletlen, hogy ha politikai oldalról érik támadások az olimpia megrendezésének az ötletét, akkor ezekből a körökből, ezekből a politikai körökből érkeznek ezek a támadások.

Van egyébként ennek egy óriási logikai bukfence is, hiszen a liberális oldalról érkező támadásoknál legfőképpen a főváros nem megfelelő infrastruktúrája az indok, és ebben felhánytorgatják - egyébként nem igaz, de állandóan felhánytorgatják az elmúlt három évben -, hogy ez a kormány nem ad megfelelő támogatást a főváros fejlesztésére. Ha nekik ez lenne az érdekük, akkor az lenne természetes magatartás tőlük, hogy támogatják az olimpia megrendezésének az ötletét, hiszen ez természetes módon a fővárosban nemcsak a sportlétesítményeknek a fejlesztését, hanem az összes fővárosi infrastruktúra, kezdve a közlekedéstől, szállodakapacitás-fejlesztés, panziókapacitás-fejlesztés, és egyéb olyan szolgáltatások bővítését jelentené, amely mindenképpen a fővárosban lakók és a főváros érdekét is szolgálja. De úgy tűnik számunkra, hogy az oktalan és csak azért is a polgári kormány akaratával, elképzeléseivel, ötletével szembenállás a saját érdekeiket is háttérbe szorítja, és nem partnerek ebben.

Ettől függetlenül a polgári kormány nagyon bízik abban, hogy - főleg, ha megszületnek azok a szakértői anyagok, amelyeknél már konkrét, számszerű értékekre lehet támaszkodni, elemzésekkel lehet a gazdasági hasznát, illetőleg a beruházások későbbi megtérülését megnézni - ezek a hangok egyre csendesebbek lesznek, és sikerül egy nemzeti összefogást e mellé a gondolat mellé felállítani. Hiszen, mint említettem, egy olimpia megrendezése az utóbbi húsz évben mért adatokkal mindenképpen rentábilis és nyereséges vállalkozás, másrészről pedig az adott nemzet olyan infrastrukturális fejlesztését valósítja meg egy adott körzetben, városban vagy régióban, amely utána az ott lakóknak az életminőségét is jelentősen emeli, nem beszélve arról, hogy egy sikeres olimpia megrendezése után a világ nemzetei mindig elismeréssel adóznak a rendező országnak, a rendező nemzetnek. Én azt gondolom, hogy ezeket a szempontokat kellene figyelembe venni azoknak, akiket a képviselőtársam oldalba támadóknak nevez, és valóban lenne egy olyan eszme, amely mögé fel lehetne sorakoztatni egy nemzeti közmegegyezést és akaratot.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
218 168 2001.06.26. 4:48  165-168

DR. SZAKÁCS IMRE ifjúsági és sportminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A Ház falai között ez nem az első hozzászólás, amely a 2012-es olimpia pályázatával kapcsolatos.

Szeretném újra elmondani, hogy a 2012-es olimpia megpályázása egy olyan vállalkozás a nemzet részéről, amely nem képzelhető el úgy, hogy emögött ne legyen széles nemzeti összefogás. Nem képzelhető el, hiszen, mint korábban is elmondtam, egy sikeres olimpiai pályázat nem képzelhető el anélkül, hogy a Nemzeti Olimpiai Bizottság, amely egy társadalmi szervezet, az a város, amely beadja a pályázatot, illetőleg az adott kormányzat, amely a pénzügyi garanciákat biztosítja, ne legyen összhangban, ne akarjon egyet és ne ugyanaz legyen a cél. Ilyen szempontból már három olyan szervezetnek az együttes akarata és összefogása szükséges, amely lehetetlenné teszi azt, hogy bármilyen erő ma Magyarországon a többiek akaratának, elképzelésének figyelembevétele nélkül dönthessen ilyen kérdésben.

A másik nagyon fontos elem, hogy mióta a köztudatba bekerült ez a kérdés, a legkülönbözőbb közvélemény-kutatásokat szervezik ez ügyben, és a megkérdezetteknek a többsége szimpatizál az ötlettel, úgy gondolja, hogy ez egy olyan vállalkozás, olyan kihívás az ország, a főváros, a nemzet előtt, a magyar sportélet előtt, amely mindenképpen pozitív, és érdemes belevágni, megfontolni. Emögött egyébként, úgy tűnik, egyre szélesebb egység is kialakul, politikai szinten is, épp egy mai napilapban olvastam, hogy a főváros egyik helyettes főpolgármestere úgy nyilatkozott, hogy a 2012-es olimpia megrendezése támogatandó cél.

Biztos vagyok abban, hogy azok a gondolatok, amelyeket a képviselő úr a legnagyobb magyartól, Széchenyi Istvántól idézett, megfontolandók mindenki számára, hiszen az is elhangzott, hogy ha egy ilyen vállalkozásba belevág a nemzet, az nemcsak a fővárosnak, hanem az egész országnak hozhat a konyhájára. Nem igazak azok a tételek, hogy nem elég fejlett az ország, a gazdasága nem bírná el, erőnket meghaladó lenne az a fejlesztési tőkeigény, amely egy sikeres olimpia megrendezéséhez szükséges.

Gondoljunk csak a mexikói olimpiára 1968-ban: Mexikó sokkal rosszabb anyagi, gazdasági, pénzügyi helyzetben volt 1968-ban közép-amerikai államként, mint jelenleg Magyarország, és akkor a jelenlegi állapotot hoztam fel, nem pedig a 2012-est; rosszabb állapotban kitűnő olimpiát tudott megrendezni, amelynek a megrendezése után Mexikó nemzetközi presztízse a világ nemzetei között jelentősen megnőtt, mindenki elismeréssel adózott az olimpia megrendezéséért.

Én úgy gondolom, hogy egy volt szocialista tömbbeli országnak - a reménybeli rendezés közel húsz évvel a rendszerváltoztatás után valósul meg - bizonyítania kell, hogy ez a közép-európai régió, Magyarország, amelyik annak idején szovjet elnyomás, szovjet gazdasági rend, a Varsói Szerződés, illetőleg a KGST keretei között mozgott, sikerült a negyven évnyi hátrányt ledolgoznia, van olyan helyzetben, hogy sikeresen meg tud egy ilyen nagy világeseményt rendezni.

(16.50)

 

Ehhez azonban az kell, amit a képviselő úr is mondott, hogy ebben a nemzet döntő többsége egyetértésre jusson, és azokat a hagyományokat, azokat az értékeket, amelyeket a felszólalásában a képviselő úr is jelzett, ápolva, továbbvive, közösen küzdjünk azért, hogy sikeres olimpiát tudjon rendezni ez az ország, ez a nemzet. Azt gondolom, hogy ez mindenkinek az érdeke. Ez a politikai erők érdeke, ez a főváros érdeke és ez az egész ország érdeke.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
222 117 2001.09.05. 2:05  51-280

DR. SZAKÁCS IMRE ifjúsági és sportminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Herczog Edit képviselő asszony felszólalására szeretnék reagálni.

Egyrészt, képviselő asszony, nem a kormány dönt a Széchenyi-terv pályázatairól, hanem a Gazdasági Minisztériumban vannak szakbizottságok, a különböző pályázati kategóriákhoz kapcsolódóan szakértők tesznek ajánlatot a gazdasági miniszter felé, aki aláírja végül is a pályázati anyagot.

Az, hogy most ön szerint a saját választókerületében külföldi tulajdonú vagy magyar vállalatok kapnak, én ezt azért egy kicsit tamáskodva fogadom, szeretném, ha majd ebben egyeztetnénk utána, és megnéznénk ezt a listát. Az viszont biztos, hogy a Széchenyi-terv egy lehetőségként van meghirdetve, nyilván azok tudnak élni a Széchenyi-terv nyújtotta fejlesztésekkel és lehetőségekkel, akik részt vesznek a pályázaton.

 

 

(14.40)

 

 

Aki nem pályázik, az nem is nyerhet, ilyen szempontból én azt gondolom, az ön által felvetett dolog ezen a két helyen erősen megkérdőjelezhető. Biztos vagyok benne, hogy ugyanakkor más választókerületben, például az én választókerületemben, Győrben, döntő többségében pedig a nyugati határhoz közel bizony elég sok külföldi befektető által működtetett vállalkozás van. Döntő többségében a magyar kis- és középvállalkozások azok, akik pályázatot nyújtottak be; persze, ehhez az is kell, hogy a helyben lévő országgyűlési képviselő felhívja a magyar kis- és középvállalkozások figyelmét a Széchenyi-terv nyújtotta lehetőségekre, segítséget nyújtson nekik a pályázatok kitöltésénél, és egyáltalán azzal kapcsolatban, hogy milyen lehetőségeik vannak. És miután ezt elősegítettük, így a beérkezett pályázatokban nyilván lehet nagyobb számban a magyar közép- és kisvállalkozást köszönteni; Győrnél ez a lehetőség állt fenn.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
223 152 2001.09.06. 4:38  149-152

DR. SZAKÁCS IMRE ifjúsági és sportminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Azt gondolom, hogy egy fontos kérdésre világít rá Bauer Tamás képviselőtársam napirend utáni felszólalása. Nevezetesen arra, hogy a magyar nemzetnek azokat a tagjait, azokat a tudósokat, művészeket, akik olyan teljesítményt tettek le nemcsak a nemzet, hanem a világ elé, a világ asztalára, ami a magyar nemzet elismertségét, a magyar alkotókészségnek, a magyar művészeti és tudományos világnak nemzetközi elismeréseket hoz, nos ezeket a kiváló művészeket és tudósokat megfelelő módon el kell ismerni, a mindenkori államnak kötelessége, hogy az ő teljesítményüket megfelelően díjazza.

A hozzászólást hallgatva végül is ezt a napirend utáni felszólalást úgy értékelem, hogy Bauer Tamás dicsérőleg szól erről a kérdésről, hiszen ha a díjazottakat nézzük, például Teller Ede, a hidrogénbomba atyjaként emlegetett világhírű magyar tudós a háború előtt ezt a kitüntetést származása miatt vélhetően nem kaphatta volna meg. Időszerű volt, hogy ez a kitüntetés az ő nyakába is odakerüljön. Az én ismereteim szerint és ismerőseim körében, ha erről a témáról beszélgettünk, mindenki elismeréssel nyilatkozott a Corvin-láncról, egy olyan magas kitüntetésként minősítette, amely napi politikai ügyektől és szándékoktól messze áll, azok felett van. A mindenkori miniszterelnök, a mindenkori kormányfő Kossuth-díjakat is ad át, és mint tudjuk, az ötvenes évek elején - minden értékítélet nélkül mondom ezt - bányászok, szövőnők, fonónők is megkaphatták ezt a kitüntetést. Egy biztos: szükség van arra, hogy a nemzet nagy gondolkodóit és művészeit ki tudjuk tüntetni.

Azt, hogy ezt a kormányfő adja át, azért tartom kritikaként megfogalmazva képviselőtársam szájából furcsának, főleg arra hivatkozva, hogy az államfő mintegy a nemzet egységét jeleníti meg, hiszen ha visszaemlékezünk az államfő tavalyi parlamenti választására, tudjuk jól, hogy a jelenlegi államfőt éppen a Szabad Demokraták Szövetsége és a Szocialista Párt képviselőinek nem támogatása okán kellett egy háromfordulós procedúrában megválasztani. Kíváncsi lennék, ha ezt a magas kitüntetést, a Corvin-láncot az államfő adná át, milyen kifogást találtak volna az SZDSZ-es képviselők. Esetleg azt, hogy ők nem szavaztak a köztársasági elnökre? Azt gondolom, hogy ezeken a napi politikai vitákon felül kellene emelkedni. Azt kellene megnézni, hogy kik azok a személyek, akik megkapják ezt a magas kitüntetést, azt kellene megnézni, hogy az ő tevékenységük valóban olyan, amely a világ elismerésére, de a magyar nemzet elismerésére mindenképp méltó, és azt kellene megnézni, hogy e mögött az elismerés mögött nem egy ember, nem a miniszterelnök, hanem a magyar állam, azaz a magyar nemzet áll.

Minden kitüntetett úgy nyilatkozott, hogy nagy megtiszteltetésként élte meg, hogy megkapta ezt a magas kitüntetést, senki nem tiltakozott ellene. Azt gondolom, nagyon rossz ízű az olyan jellegű hozzászólás - és képviselőtársam, ezt a hozzászólását nem ilyennek értékelem -, amely kétségbe vonná a Corvin-lánc értékét, a kitüntetés erkölcsi és akár anyagi elismerésének súlyát.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

 

 

(Az elnöki széket Gyimóthy Géza, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
223 160 2001.09.06. 5:09  157-160

DR. SZAKÁCS IMRE ifjúsági és sportminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Való igaz, hogy az olimpia rendezésének gondolata, illetőleg tulajdonképpen a pályázat ennek a rendezéséhez, miután bekerült a köztudatba, azóta nagyon sokfelé téma. Különböző felmérések és közvélemény-kutatások alapján a magyar polgárok jelentős része jó ötletnek tartja és támogatja a rendezés megpályázását. Azt gondolom, hogy szerényebb képességgel megáldott politikusok is fel tudják mérni az ilyen közhangulat jelentőségét, és azok a kezdeti ellenállások, illetve olyan kezdeti hangok, amelyek fantazmagória vagy őrültség szintjére próbálták a bejelentést levinni, pár nappal a bejelentés után elhallgattak, és a közvélemény-kutatási eredmények, illetőleg az emberek fogadtatása, az ötlet fogadtatása után ők is a támogatók közé álltak be.

Ilyen szempontból azt gondolom, ez teljesen természetes, hogy egyfajta nemcsak társadalmi egység alakul ki a pályázat mellett, hanem azon túlmutató politikai egység is, hiszen korábban a Magyar Szocialista Párt elnöke is támogatólag nyilatkozott az olimpia pályázatáról, illetőleg a Szabad Demokraták Szövetsége is, és természetesen a MIÉP is úgy nyilatkozott, hogy ez egy jó, támogatható gondolat és ötlet. Nemcsak azért, mert emögött egyfajta nemzeti egységet lehet felsorakoztatni, és mint tudjuk jól, erre nagy szüksége van a magyar polgároknak, hanem amiatt is, mert mindenki, aki egy kicsit is belegondol egy ilyen pályázatnak a jövőjébe és a mélységeibe, tudja jól, hogy ebből bizony nagyon sokat profitálhat az ország, nagyon sokat profitálhat az a város, amelyik a rendezője - és mint ilyen, természetesen Magyarország tekintetében ez csak a főváros lehet.

Ha megnézzük Szöultól kezdődően, hogy igazán egy-egy olimpia rendezésének ki a nyertese, akkor jól láthatjuk, hogy az a város, amely a rendezési jogot elnyeri. Olyan fejlesztések történnek ugyanis ezen a területen, amelyek nemcsak a sportlétesítményeket érintik, hanem természetes módon az egyéb szolgáltatásokat is, akár a szállások, a szállodai kapacitások tekintetében, a szórakoztatóipar és természetesen a közlekedés tekintetében is, hiszen nem elég, hogy gyönyörű szép, egyébként a sportvilág csodálatát, elismerését kivívó sportlétesítményeink vannak, ahhoz az is szükségeltetik, hogy amikor a sportolók mozognak az olimpia ideje alatt, egyik helyszínről a másikra mennek a nézők, akkor olyan infrastruktúra szolgálja ki őket, amellyel gyorsan és kényelmesen eljuthatnak a céljukhoz. Ezek a feltételek minden egyes eddigi olimpiánál megtörténtek, úgyhogy ha - bár én nem tudok - egy fővárosi vezető fejével gondolkodnék, akkor kimondottan kívánatosnak tartanám egy ilyen olimpia megrendezését, hiszen ez maga után vonná a főváros közlekedésének fejlesztését is.

Valószínű, hogy e gondolatok mentén és a politikai szembenállás, a napi politikai acsarkodások és rövid távú politikai érdekek félretételével döntött így a főváros többsége. Tudom jól, hogy a fővárosban, az ott ellenzékben lévő pártok kezdettől fogva támogatták ezt a felvetést és az ötletet.

Azért azt el szeretném mondani a képviselő úrnak, hogy ez a felvetésnél azért több, bár mindenki úgy gondolja, hogy a miniszterelnök úr lausanne-i, a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnál tett látogatásával merült fel ez az ötlet. Ez nem így történt. Ez a kormány nem az a kormány, ahol a kormányfő egy felvetését, mondjuk, a nyugdíjasok reptetését bedobja; az ifjúsági és sporttárca már jóval ezt megelőzően megkezdte az erre való felkészülést, felmértük a lehetőségeket, beszereztük az előző olimpiákat rendező városoknak és olimpiai bizottságoknak a véleményét, egyeztettünk a Magyar Olimpiai Bizottság vezetőivel, és így sikerült egyébként azt az egységet kialakítani, ami mára felállt, hogy a kormány is, a Magyar Olimpiai Bizottság is és akkor a rendező városként belépő főváros is egyöntetűen tudja támogatni ezt a pályázatot.

Bízzunk benne, hogy ez így egy sikeres pályázat lesz. (Taps a Fidesz soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
225 137 2001.09.25. 2:11  134-141

DR. SZAKÁCS IMRE ifjúsági és sportminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Legelőször szeretném leszögezni, hogy az RTL Klub pályázata teljesen megfelelt a kiírásoknak, tehát érvényes pályázat volt.

Egyébként mint magánember én is szomorúan vettem tudomásul, hogy ez a döntés született a Hungaroring Sport Rt. menedzsmentje részéről. Mint tévénéző is szomorú vagyok, hiszen a Forma–1 futamait az elmúlt évtizedekben, több mint tíz éve a Magyar Televízió közvetítésein keresztül ismerhettem jómagam is meg. Ugyanakkor tulajdonosi szempontok is szerepet játszanak ebben a döntésben, és mint tulajdonos azt kell mondanom, hogy a Hungaroring Sport Rt. menedzsmentje jó döntést hozott.

Amiről esetleg ön nem tud, el kell mondani, hogy Magyarországon három olyan televízió van, amely a földi sugárzás kategóriájának, ennek a kitételnek megfelel, ezekből valóban kettő pályázatot nyújtott be.

Azt is tudni kell, hogy ez egy lejárt szerződés, tehát a Formula–1 Management Ltd.-vel, amely a Forma–1-es futamok gazdája, szerződés van, és a jövő évben újabb öt évre meg kellett hosszabbítani a televíziós közvetítési szerződéseket. Erre írt ki pályázatot a Hungaroring, amelyben az RTL Klub pályázata összességében több mint négyszeresen teljesítette túl az MTV ajánlatát, a készpénzfizetés tekintetében másfélszeresen; olyan promóciós és hirdetési feltételekben, amelyek szintén megjelentek, pedig lényegesen többet adott, hiszen az RTL tulajdonosán és az RTL-hálózaton keresztül például azt a német piacot tökéletesen le lehet fedni reklámokkal, ahonnan - a jegybevételből és a turisztikai bevételből - a német származású szurkolók többsége Magyarországra érkezik.

Így azt kérem, fogadják el, hogy ez a döntés érvényes, valós pályázatra, a legjobb szempontok alapján történt meg.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
225 141 2001.09.25. 1:15  134-141

DR. SZAKÁCS IMRE ifjúsági és sportminisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Nem a miniszter, nem a minisztérium, hanem a Hungaroring Rt. menedzsmentje döntött, mert neki volt erre joga.

Kettő: teljesen mindegy, hogy a költségvetésből a Magyar Televíziót támogatjuk, vagy pedig a Hungaroring Rt.-t, ugyanis a Magyar Televízió a korábbi években a szerződéssel szemben sem adta oda azt a közvetítési jogdíjat a Hungaroring Rt.-nek, amely egyébként a szerződésekben lekötött volt, azaz a Magyar Televízió nem teljesítette a korábbi szerződésekben a fizetési kötelezettségét a Hungaroring Rt. felé.

Fontos dolog, hogy a Hungaroring Rt.-nek meglegyen a bevétele. Ezt az RTL Klub ajánlata banki garanciával biztosítja, ami az MTV-nek szintén nem volt meg, azaz az MTV a pályázathoz nem nyújtott be banki garanciát.

El szeretném még mondani, hogy a FOM-nak, tehát ennek a nemzetközi cégnek a célkitűzései egyértelműen az európai standard felé mutatnak, és ők kérték, hogy egyébként az RTL tulajdonosi hálózatával meglévő szerződésüket itt is figyelembe lehessen venni. Egyébként a szerződés alapján és a jogtulajdonosság alapján neki ebbe beleszólási lehetősége is lett volna.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
225 275 2001.09.25. 4:18  272-278

DR. SZAKÁCS IMRE ifjúsági és sportminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Túlzás nélkül állíthatom, hogy interpellációjában a kérdések sem felelnek meg a valóságnak, azok sem igazak, nemhogy azok az állítások, amelyeket megfogalmaz benne. Kérdésében azt állítja, hogy a Cél Sportegyesület nevezetű betéti társaság, a mi nyilvántartásaink szerint a Cél Sportegyesület társadalmi szervezetként, egyesületként van bejegyezve. Ön azt állítja, hogy a bérlő nem adta le azokat a tárgyakat, amelyek az épületben tartós használatban voltak. Nos, ez sem igaz, a bérlő leadta ezeket a tárgyakat szeptember 15-én.

De hogy magára a kérdésre rátérjek, nem igaz az, hogy vihart kavart a hír, amely szerint ez eladásra került. Alaptalanok azok a kifogások, amelyek a pályázattal kapcsolatosak. Nincs eljárási hiányosság, s nem egymilliárd forintért építette annak idején a Dunavidéki Vendéglátó-ipari Vállalat mint építtető ezt az épületet. Egyébként úgy nagyjából a kérdés a továbbiakban rendben van.

El kell mondani, hogy egy olyan épületről van szó a Velencei-tó partján, amely rendkívül lerobbant állapotban van. Azoknak a céloknak, amelyek ifjúsági, szórakozási vagy sportcélokat jelentenek, jelen állapotában az épület nem felel meg. Az Ifjúsági és Sportminisztérium felmérette, hogy mennyibe kerülne a felújítása, s az közel 200 millió forintot tett ki. Ennyi nem volt a tárcánál, ezért döntöttünk úgy, hogy értékesítésre meghirdetjük nyílt pályázat útján. A nyílt pályázatot a Sportfólió Kht. bonyolította le, erre bárki - mivel meghirdetett nyílt pályázat volt - jelentkezhetett. Egyetlenegy pályázó volt, aki viszont olyan vételárat ajánlott, amely elfogadhatatlan volt a kiíró számára.

 

 

(16.00)

 

Ezért történt az, hogy azt az egy pályázót, aki a nyílt pályázaton jelentkezett, egy második körben a Sportfólió Kht. felhívta, hogy az eredeti ajánlatát emelje meg, és ha ezt megteszi, akkor a szerződés létrejöhet vele. Nos, a Cél Sportegyesület ezt megtette. Ilyen szempontból semmilyen eljárási szabálytalanság nem történt.

Képviselő úrnak az az információja is téves, hogy a helyi önkormányzatnak felajánlotta volna a Sportfólió Kht. 180 millió forintért az épületet. Nem kereste meg, és nem ajánlotta fel. Az önkormányzat kereste meg a Sportfólió Kht.-t azzal, hogy ingyenesen adja az önkormányzat tulajdonába ezt az ingatlant, és ha ezt nem teszi, akkor ingyenesen bocsássa használatba, például a rendőrségnek. Tudni kell, hogy a korábbi bérlő az éves bérleti díjat bruttó 800 ezer forintban állapította meg, és ha utánaszámolunk, kiderül, hogy durván százéves bérleti díjnak megfelelő összegért értékesítette a Sportfólió Kht. az ingatlant. Ez tehát jó eladás volt, főleg úgy, hogy a befolyt vételárat sport-, illetve ifjúsági célú ingatlanok felújítására fordítja.

Az illetéktörvény feltételei szerint az egyesületi formában működő szervezetnek természetesen nem kell fizetnie. Az ingatlan adásvételi ára megfelel a piaci értéknek. Három ingatlanbecslő értékelte fel korábban az ingatlant, amely 90-100 millió forint közötti értéken volt. A meghirdetés, a nyilvános pályázat után az az ár maradt, amit a vevő fizetett, tehát az a piaci ár. Szeretném hangsúlyozni, hogy az eladásból az ifjúság és a sport jár jól, hiszen a Cél Sportegyesület szerződésben vállalta, hogy sport- és ifjúsági célra fogja hasznosítani az ingatlant, tehát ez továbbra is az ifjúságé és a sporté marad. A külföldi fiatalok pedig nyilván igénybe vehetik, és az ingatlan a Velencei-tó partján továbbra is ifjúsági és sportcélokat fog szolgálni.

Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypárti oldalon.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
242 99 2001.11.27. 2:12  96-103

DR. SZAKÁCS IMRE ifjúsági és sportminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Hasznot mindenkinek, annak a sok ezer embernek, és úgy tudom, hogy képviselő úrnak is, aki rendszeresen, évtizedek óta kilátogat a római-partra, hiszen a vízi turizmusnak és az evezésnek nagy kedvelője. Tehát mindezeknek hasznot hajt.

Az Ifjúsági és Sportminisztérium, amikor átvette a római-parti csónakházak kezelését, olyan állapotokat talált, amelyek egyszerűen lesújtóak voltak. Aki kijár oda, tudja jól, hogy a hatvanas-hetvenes évek óta fel nem újított, nagyon rossz komfortfokozatú és lepusztult, leélt állapotú ingatlanokat lehetett ott találni. Ahhoz, hogy ezeknek egy korszerűsítése, a harmadik évezrednek megfelelő felújítása megtörténhessék, forrásokat kellett szerezni. Ehhez került eladásra az a három csónakház, amiről a képviselő úr is beszél. Ez beleillik a Sportlétesítmények Rt. azon fejlesztési koncepciójába, amely két éven belül a Római-part egyébként magánkézben lévő és nagyon szépen fejlődő területeihez hasonló módon egy kulturált csónaktárolást, illetőleg üdülőszoba-kiadást tesz lehetővé az érdekelteknek.

Szeretném elmondani, hogy nemcsak eladás történt ennek a fejlesztésnek a céljából, hanem vétel is, hiszen olyan területeket vásárolt a Sportlétesítmények Rt., ami a fejlesztéshez az eladott csónakházakból befolyt pénzekből több ezer kispénzű, vízi turizmusban, vízi sportban érdekelt számára komfortos körülményeket biztosít.

 

 

(13.30)

 

Szeretném azt is elmondani, hogy a kérdéssel az ifjúsági és sportbizottság ellenőrző albizottsága is foglalkozott, amely megállapította, hogy mind gazdasági racionalitásában, mind szabályszerűségében, mind pedig a garanciák tekintetében megfelelő módon járt el a Sportlétesítmények Rt. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
242 103 2001.11.27. 1:14  96-103

DR. SZAKÁCS IMRE ifjúsági és sportminisztériumi államtitkár: Képviselő Úr! Szeretném elmondani, hogy a 2001. évben 224 üdülőszoba-ingatlanra volt megkötött szerződés, csónakálláshelyre pedig 806 darabra. Tehát ennyien érintettek ebben a kérdésben a három eladott ingatlan tekintetében.

Az új tulajdonos megkereste a bérlőket, és a bérlők közül 135-en jelezték, tehát több mint 60 százalékuk, hogy a 2002. évben is meg kívánják kötni a bérleti szerződést az üdülőszobák tekintetében; ez megtörtént. Tehát akik élni kívánnak a jövő évre is ezzel a bérlettel, azoknak az új tulajdonos ezt biztosította.

A csónakálláshelyekkel kapcsolatban pedig arról, hogy változatlanul a régi álláshelyre lesz megkötve a szerződésük, értesítést kaptak a csónaktulajdonosok; aki ezzel élni kívánt, azzal most van folyamatban a szerződéskötés a 2002. évre. Megjegyzendő az is, hogy többen jelezték a csónaktulajdonosok közül, hogy nem kívánnak ezzel élni, mert eladják a csónakjukat, vagy nem kívánnak ezzel élni.

Azt szeretném mondani, hogy itt mindenkinek az érdeke figyelembe lett véve. Meggyőződésünk szerint a legkedvezőbb megoldás született ebben a kérdésben.

Köszönöm. (Taps a Fidesz és az FKGP soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
246 222 2001.12.10. 1:46  219-222

DR. SZAKÁCS IMRE ifjúsági és sportminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Bauer képviselőtársam felszólalásával kapcsolatban csak egy rövid észrevételt tennék. Egyrészt a képviselő úr folyamatosan a Fideszt emlegette, holott a Fidesz mindig is elkötelezett híve volt a szólás- és sajtószabadságnak. Aki ennek a pártnak a rendszerváltoztatás óta folytatott tevékenységét figyelemmel kíséri, ezt tanúsíthatja.

A másik pedig az, hogy minden ilyen beadvány, Répássy képviselő úr vonatkozó törvényjavaslata is ezt az utat járta, maga a javaslattevő kérte, hogy előzetesen az Alkotmánybíróság a kihirdetés előtt kontrollálja és nézze meg, hogy megfelel-e az alkotmányossági előírásoknak.

A harmadik pedig az, hogy ellenzéki képviselőtársaink az elmúlt időszakban előszeretettel hozták elő a sajtószabadság megsértését Magyarországon. Az összes eddigi európai uniós vizsgálat és a különböző emberi szabadságjogokkal foglalkozó nemzetközi szervezetek vizsgálatai Magyarországon ebben az évben, a tavalyi évben, azt megelőzően azt támasztották alá, hogy Magyarországon a sajtó szabad, semmi olyan intézkedés, semmi olyan mozgás, semmi olyan kezdeményezés nincs, ami a sajtószabadságot veszélyeztetné. Azt gondolom, ilyen szempontból a képviselő úrnak ez a felvetése sem állja meg a helyét.

Köszönöm a figyelmüket. (Dr. Kosztolányi Dénes tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
246 226 2001.12.10. 3:45  223-226

DR. SZAKÁCS IMRE ifjúsági és sportminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Egyrészt a kormány részéről van, aki reagáljon, bár a Pénzügyminisztérium felkérése alapján válaszolok, nyilván az ő anyagukból.

Valóban, a beregi térségben, Tiszazugban kilenc hazai biztosító foglalkozik vagyonbiztosítással. Az ismételt árvízi károkkal összefüggésben a biztosítók megvizsgálták a kockázatvállalási stratégiájukat, és azokat hozzáillesztették üzletpolitikájukhoz, intézeti kapacitásukhoz, illetőleg vagyonbiztosítási lehetőségeikhez. Ezt követően a kilenc biztosító különféle döntéseket hozott: volt olyan, aki valóban az árvíz- és belvízkockázatot a következő biztosítási időszakra már nem vállalta, míg más biztosítók eddig biztosítatlan vályogépületekre nem fogadnak el újabb biztosítási ajánlatot, illetőleg vannak olyanok, akik egyedi kockázati elbíráláshoz kötik. Az ott élőknek meg kell nézni a biztosítási piacon a különböző biztosítók ajánlatait, és bizony elképzelhető, hogy az ott lakóknak utána kell menni, és azokhoz a biztosítókhoz bejelentkezni, akik egyedi elbírálással vállalják a biztosítást.

A képviselő úr elmondása alapján az helyes információ, hogy az elmúlt időszakban jelentős beruházások történtek ezen a vidéken árvízvédelmi szempontból, több mint hétmilliárd forintot költött a kormány a március 4-i árvízi védekezés során. Ha ezt megnézzük, akkor a kockázatvállalás alapján a kiépített védművek a biztosítási kockázatot valóban egyértelműen csökkentik.

 

 

(21.10)

 

 

Tehát a biztosítóknak az árban lefelé kellene mozogni, illetve nyitni a lakosság felé. Az azonban bizonyos - és ezt kvázi magánvéleményként mondom -, hogy nincs állami biztosító, megszűnt, ezzel összefüggésben nincs az államnak olyan lehetősége, hogy kvázi biztosítón keresztül kötelezően biztosítási szerződést kössön az említett épületekre. Az viszont biztos, mint ahogy eddig mind a három évben, amikor árvízi károk keletkeztek a Felső-Tisza vidékén az áradások miatt, hogy a kormány azoknak az embereknek, azoknak a családoknak a segítségére sietett, akik nem rendelkeztek biztosítással és a biztosító nem térítette meg a kárukat. Hiszen ön is hallhatta a híradásokban, hogy végül is határidőre vagy azt kicsit túllépve ugyan, de a fedél nélkül maradt családoknak a kormány biztosította a fedelet, felépültek azok a házak, amelyekbe beköltözhettek ezek a családok.

A kormány ennyit tud tenni; a piaci viszonyok között működő biztosítótársaságok pedig a piac törvényeinek megfelelően működnek. Amelyik család biztosítani akarja az épületet, megtalálhatja azt a biztosítót, aki hajlandó ezt a biztosítást megkötni, akár a vályogból épült épületekre is.

Köszönöm szépen.