Készült: 2020.04.05.15:57:34 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

93. ülésnap (2019.11.18.), 361. felszólalás
Felszólaló Dr. Apáti István (független)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend utáni felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:41


Felszólalások:  Előző  361  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. APÁTI ISTVÁN (független): Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! A Mi Hazánk Mozgalom az egyetlen párt, amely tegnapelőtt Horthy Miklós kormányzó úr Budapestre történő bevonulásának 100. évfordulója alkalmából megemlékezést szervezett. Sikerült méltóképpen megemlékeznünk a magyar történelem egyik kiemelkedő alakjáról. A rendezvény során azt is észlelnünk kellett, hogy a kormányzó tevékenysége nemcsak a mi érdeklődésünket keltette fel, hanem egy kisebb csoportnyi szélsőbaloldali és szélsőliberális tüntető érdeklődését is. Úgy látszott, őket is lázba hozta a rendezvény és a kormányzó úr tevékenysége, csak őket egészen más szempontból, mint minket. Ezt aztán megfejelte néhány baloldali politikus által szervezett sajtótájékoztató és megfűszerezte Budapest újdonsült főpolgármesterének néhány felelőtlen kijelentése, aki egyetemi szintű történelmi ismeretek birtokában van elvileg, éppen ezért esetében nem az iskolázatlanságot, a tudatlanságot, hanem sokkal inkább a szándékos félretájékoztatást és a rosszindulatot kell feltételeznünk. Minősíthetném én is ezeket a szélsőséges liberális tüntetőket, akiktől természetesen nem várjuk el, hogy tiszteljék, nem várjuk el, hogy szeressék a kormányzó urat, nem várjuk el, hogy rajongjanak érte, de azt igenis elvárjuk, hogy egy minimális tiszteletet tanúsítsanak egy 62 évvel ezelőtt elhunyt államférfi irányába.

Próbálok néhány képet, néhány tényt felvillantani vitéz nagybányai Horthy Miklós egészen kivételes életpályájából. Már 14 évesen felvették a fiumei tengerészeti akadémiára, és ez azért is kivételes eredmény, hiszen erre az akadémiára ebben az időben a jelentkezőknek mindössze 7 százalékát találták alkalmasnak, és ő ezen szigorú kritériumoknak is megfelelt. Egészen kiválóan beszélt olasz, horvát, angol, német és francia nyelven, és emellett kiváló sportember is volt, jeleskedett a kerékpározástól a teniszen át egészen a lovaglásig és a vívásig több sportágban, bővelkedett sporteredményekben, vívásban hadseregbajnoki címig is vitte. Negyvenhat évesen már sorhajókapitány volt, amely a szárazföldi haderőben az ezredesi rendfokozatnak felelt meg.

1917. május 15-én, amikor megütköztek az antant hajórajával, súlyos láb- és fejsérüléseket szenvedett, de sebei ellátását követően a hordágyon felvitette magát a parancsnoki hídra, és addig vezényelte a csatát, amíg el nem vesztette az eszméletét. Ötvenévesen lett ellentengernagy, vagyis a császári és királyi flotta parancsnoka, és az ezt követő zűrzavaros időszakban ő ismerte fel a legkorábban, hogy egy szervezett haderő tud csak rendet tenni, éppen emiatt szervezte meg a nemzeti hadsereget először Siófok központtal. Éppen azért, hogy meg tudja menteni Budapestet és meg tudja menteni az országot, 1919. november 16-án, száz esztendővel ezelőtt 8 ezer géppisztolyos katona és 19 tábori ágyú kíséretében bevonult a fővárosba, ahol egy, minden bizonnyal örökké emlékezetes beszédet mondott.

A magyar történelem egyik legnehezebb időszakában vette át ennek az országnak az irányítását. Következett a trianoni trauma, a kormányzósága majdnem derekánál egy gazdasági világválság, majd a második világháború. Nem tudunk még egy ilyen vészterhes időszakot megnevezni, mint amilyen ez volt, és ő ilyen körülmények között állt helyt, és próbálta a magyarság számára a legjobb feltételeket megteremteni. Földreformot hajtott végre, amelynek során kétmillió kis- és középparasztsághoz tartozó magyar embernek adott földet. 1929-re a költségvetési többlet 10 százalékkal haladta meg az utolsó békeév költségvetési többletét. Úgy alakították át a gazdaság szerkezetét, hogy egészen kivételes módon nem a kisembert, nem az alsó és középrétegeket terhelték, hanem az első világháború hadiszállításain meggazdagodott spekulánsokat. Minden ellenkező híreszteléssel ellentétben nem gyűlölt sem faji, sem etnikai alapon. Színleg bizonyos dolgokba beleegyezett, mert egész egyszerűen nem tudott mást tenni a második világháború nehézségei közepette, de valójában soha nem hajtott végre kirekesztő törvényeket.

Ennek egyik legékesebb bizonyítéka, hogy 1944. június 27-én egy páncélosezredet és egy gyalogezredet vonultatott ki, vezényelt ki annak érdekében, hogy a fővárosi zsidóságot ne tudják deportálni és ne tudják elhurcolni. Ha Horthy Miklós háborús bűnös lett volna, ha emberiesség elleni bűncselekményeket követett volna el, amelyről egyetlen parancsot, rendelkezést, utasítást a mai napig nem tudtak bemutatni a szélsőliberálisok, akkor minden bizonnyal a nürnbergi perben marasztaló ítéletet kapott volna, valószínűleg kivégzik vagy élete végéig bebörtönzik. Szabadon élt, egy-két hónap után elengedték, hiszen pontosan tudták, hogy semmifajta vállalhatatlan cselekményben nem vett részt. Nem véletlenül koszorúzták a sírját különböző zsidó szervezetek Estorilban, Portugáliában, ahol elhunyt, hosszú éveken, évtizedeken keresztül.

Éppen ezért ideje lenne erről egy érdemi vitát rendezni. A Mi Hazánk Mozgalom ennek a vitának áll elébe. Kezdeményezzük, hogy a lehető legtöbb helyen közterületet nevezzenek el róla, legyen Budapest posztumusz díszpolgára, a Szent Gellért téren avassák fel a szobrát. Joggal követelünk tehát egy ilyen jeles államférfinak több tiszteletet. Köszönöm szépen. (Taps.)




Felszólalások:  Előző  361  Következő    Ülésnap adatai