Készült: 2024.03.29.00:53:35 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

277. ülésnap (2013.05.14.), 220-222. felszólalás
Felszólaló Dr. Schiffer András (független)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 16:07


Felszólalások:  Előző  220 - 222  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. SCHIFFER ANDRÁS (független): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslatokkal kapcsolatban ugyanúgy, mint ahogy az előző hetekben az elektronikus anyakönyvezésre vonatkozó törvényjavaslatnál is már elmondtam, az LMP alapvetően támogatólag áll hozzá. Nyilvánvalóan olyan alapvetően, valóban szakmai jellegű törvényjavaslatokról van szó, amelyek jó esetben és megfelelő előkészítés esetén hozzásegítik az állampolgárokat ahhoz, hogy az ügyeiket egyszerűbben tudják intézni, hozzásegítik a magyar kis- és középvállalkozásokat, hogy jó esetben sokkal kevesebb bürokratikus akadállyal kelljen szembenézni, kevesebb bürokratikus akadály nehezítse a boldogulásukat.

Ezzel együtt részben formai eljárási, részben pedig néhány tartalmi kifogásunk van az előttünk fekvő törvénycsomaggal kapcsolatban. Először is szeretném megjegyezni, hogy az egy dolog, hogy egy ilyen mérvű törvényjavaslatot, aminél ráadásul az államtitkár asszony a dolognak jelentőséget adva, ki is fáradt a pulpitushoz, ezt miért úgy nyújtja be a kormányzat, hogy pénteken benyújtja, hogy akkor tessék-lássék módon a parlament tárgyalja. Pontosan akkor, ha egy ilyen nagy jelentőségű, és főként, amit már képviselőtársaim említettek, ilyen szerteágazó, nagyon sok jogszabályt módosító törvényjavaslatról van szó, akkor különösen fontos lenne az, hogy a parlamentnek, a szakbizottságoknak, több szakbizottság is tárgyalja ezt a törvénycsomagot, legyen kellő idejük a törvényjavaslat megtárgyalására. Arról nem is beszélve, hogy egy ilyen törvényjavaslatnál, aminek a célja elvileg az, hogy egy állampolgárbarát közigazgatás alakuljon ki, ahol egyszerűsödik az ügyintézés az egyszerű állampolgár, a hazai kis- és középvállalkozások számára, talán le kellene folytatni azokat az egyeztetéseket, amelyeket egyébként a jelenlegi parlament által elfogadott jogalkotási törvény előír.

Igen, a jogalkotási törvény, illetve a vele párban elfogadott, általunk is megszavazott, az állampolgárok részvételét a jogalkotásban szavatoló törvény előírja azt, hogy amikor kivételesen nem a frakciókormányzás zajlik, nem Vas Imre terjeszt elénk egy törvénycsomagot, hanem a kormány alkotmányos rendeltetésének megfelelően, akkor a megfelelő társadalmi egyeztetéseket le kell folytatni. Erről sem kaptunk tájékoztatást az államtitkári expozéban, mint ahogy arról sem, amit ellenzéki képviselőtársaim már említettek, hogy szintén a jogalkotási törvény előírja, főleg egy átfogó szabályozás esetén, hogy tárják az Országgyűlés elé azt a hatástanulmányt, amelyet jó esetben, ha törvényesen jár el a kormány, a jogszabály előkészítése során elvégeztek.

Ennél a törvényjavaslatnál az LMP számára a hatástanulmány nem pusztán valami afféle ellenzéki kukacoskodás, és nem pusztán csak arról van szó, hogy bátorkodunk felhívni a kormányzat figyelmét arra, hogy talán a törvényeket illenék, és főleg a jelenlegi parlament által alkotott törvényeket illenék tiszteletben tartani. Egy olyan törvényjavaslat kapcsán, amelyik egészen új alapokra helyezi a közigazgatás működését, ha úgy tetszik, paradigmatikus változást idéz elő az egész magyar közigazgatásban és ezzel kapcsolatban viszont az ügyeiket intéző állampolgárok életében is, bizony nagy szüksége lenne minden döntéshozónak arra, hogy pontosan lássa nem pusztán csak a költségvetési oldalát egy ilyen átállásnak, hanem azt is, hogy valóban ez az áttérés ilyen hatályba léptetési határidőkkel nem okoz-e fennakadást a hatósági ügyintézésben.

Azért lennénk kíváncsiak egy hatástanulmányra a törvényjavaslat kapcsán, úgy, ahogyan azt a jogalkotási törvény előírja, hogy valóban jó lelkiismerettel mondhassuk azt a szavazásoknál, a zárószavazásnál, hogy ez a törvényjavaslat valóban megkönnyíti az állampolgárok életét, valóban állampolgárbarátabbá teszi a közigazgatást. Ha nincsen hatástanulmány, azt kockáztatjuk, hogy egy olyan törvényt fogad el az Országgyűlés, ami könnyen lehet, hogy a közigazgatásban és ezzel összefüggésben az állampolgárok életében is csak káoszt okoz.

Azt kellene világosan látnunk, hogy túl azon, hogy ez a törvényjavaslat elolvasva, kielemezgetve többé-kevésbé elfogadható, csak éppen azt nem látjuk, hogy fel van-e készülve arra a közigazgatás, hogy a törvényben előírtakat végre tudja hajtani, felkészült-e a magyar közigazgatás arra, hogy ilyen hatályba léptetési határidőkkel meg tudja úgy valósítani az átállást az elektronikus ügyintézésre, hogy az ne okozzon az állampolgárok életében fennakadást, ne okozzon jogsérelmet az állampolgároknak. Erre lennénk kíváncsiak, és ezért lennének fontosak a hatástanulmányok, ezért kellene a jogalkotási törvényt egy ilyen törvény esetén betartani.

(18.00)

Ezért kellene a szakbizottságok számára a törvényjavaslattal egyidejűleg bemutatni azt, hogy itt van az a hatástanulmány, amit a minisztérium megrendelt és elvégzett, hogy ilyen és ilyen módon tudja a közigazgatás teljesíteni a törvényben foglaltakat, és ilyen és ilyen társadalmi egyeztetéseket folytatott le a kormányzat úgy, ahogy ezt egyébként a jogalkotási törvény előírja. Ez hiányzik. Hiányzik az a beszámoló, hogy milyen állampolgári egyeztetéseket folytattak le akkor, amikor polgárbarát közigazgatást kívánnak megteremteni, és hiányzik az a hatástanulmány, ami meggyőzi a döntéshozó parlamenti képviselőket, hogy ez az átállás, a törvényben foglaltak végrehajtása zökkenőmentes lesz, és nem okoz fennakadást az emberek életében.

Tisztelt Országgyűlés! Még mindig a törvénycsomag általános rendelkezéseivel összefüggésben szeretném megjegyezni azt, hogy változás lenne a hatósági szervezetrendszerben az, hogy a kormányablak gyakorlatilag hatósági szervként jár el. De nézzük meg, hogy a Ket. 19. §-át hogyan egészíti ki az előttünk fekvő törvényjavaslat: "Törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott ügyekben az integrált ügyfélszolgálat - a továbbiakban: kormányablak - az ügyre vonatkozó külön jogszabályban meghatározott, az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság mellett az elsőfokú eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak minősül", és a (18) bekezdés szerint a kormány fogja eldönteni azokat az ügytípusokat, amelyekben a kormányablak az ügyre vonatkozó jogszabályban meghatározott hatóság mellett első fokon jogosult eljárni.

Ez így, államtitkár asszony, az a helyzet, hogy kevés. Nem világos a törvényjavaslat jelen formájában az, hogy ki fog dönteni, hogy egy ügyben két versengő hatóság közül melyik fog eljárni, mikor jár el a kormányablak, és mikor pedig a másik hatóság. Megelőzés alapján dől el, hogy melyik hatóság fogja lefolytatni az eljárást? Esetleg ügyfélbarát módon az ügyfél lakóhelyétől mért távolság fogja eldönteni? Az a helyzet, hogy jelenleg pontosan az az intézmény, amely horizontálisan gyakorlatilag az összes közigazgatási eljárástípust érinti, tehát a kormányablak intézményére vonatkozó módosítás jelenleg olyan formában szerepel itt a törvénycsomagban, ami - hát finoman szólva - nincs elvarrva. Nem világos jelenleg, és vélhetően nem lesz világos a jogalkalmazó ügyintézőknek és így az embereknek sem, akik az ügyeiket szeretnék minél egyszerűbben elintézni, hogy adott ügyben melyik hatóság lesz illetékes az ügyében.

Talán célszerű lenne képviselői módosító javaslatokat megelőzve, ha a kormány maga tisztázná még a törvényjavaslat vitája során ezt a kérdést, világossá tenné azt, hogy mikor jogosult a kormányablak eljárni elsőfokú hatóságként, és mikor más hatóság, milyen elvek szerint lép be egy ügybe a kormányablak, és mikor van az, hogy viszont más szakhatóság, más hatóság beelőzi a kormányablak eljárását. És természetesen, ha ilyen szempontokat meghatározna a kormány, akkor célszerű lenne figyelemmel lenni olyan szempontra, ami alapvetően az állampolgárok életét könnyíti meg, tehát például a lakóhelytől mért távolság ilyen szempont lehet.

Tisztelt Országgyűlés! Maga a Ket. módosítása fölsorol több tucat olyan hatósági nyilvántartást, amelyik ezentúl közhitelű nyilvántartásnak fog minősülni. Egészen pontosan, ha megnézzük a törvényjavaslatot, akkor 96 nyilvántartástípust érint ez a módosító csomag, viszont a 96 nyilvántartástípus közül néhány fájóan hiányzik. Nem igazán érthető az LMP számára, hogy miért hiányoznak a közhitelű nyilvántartások listájából a természet védelméről szóló '96. évi LIII. törvény alapján vezetett nyilvántartások. Az a gondunk, hogy miután maga a természetvédelmi hatóság vezet nagyon fontos, olyan nyilvántartásokat, amelyek a természeti értékeink megőrzését szolgálják, így például a védett területekről, egyedi tájértékekről, védett barlangokról, lápokról, forrásokról, hogy ezeket a nyilvántartásokat miért nem kívánja közhitelű nyilvántartássá tenni ez a törvénycsomag. Az a félelmünk, hogy amennyiben ezek a természetvédelmi típusú nyilvántartások nem lesznek közhitelű nyilvántartások a törvénycsomag hatálybalépése után, úgy óhatatlanul ezeknek a természeti értékeknek a védelmi garanciái gyengülni fognak.

Erre nem válasz az, hogy jó néhány ilyen természetvédelmi jellegű adat az ingatlan-nyilvántartásban is feljegyzésre kerül. Egyrészt azért, mert nem kimerítő, tehát nem minden, amit ma a '96. évi LIII. törvény felsorol, hogy miket kell nyilvántartania a természetvédelem hatóságnak, nem minden bejegyzés olyan, hogy az visszaköszön az ingatlan-nyilvántartási hatóságnál.

A másik: ahhoz, hogy ezeket a természeti értékeket fokozottan védeni lehessen, ahhoz, hogy nemcsak az állampolgároknak, az állami szerveknek, az önkormányzati szerveknek is pontos képük legyen arról, hogy milyen természeti örökség megőrzéséről, átörökítéséről kell gondoskodniuk, világos, közhiteles természetvédelmi nyilvántartásokra lenne szükség. Ebben várnám államtitkár asszony válaszát, már csak azért is, mert amit az alaptörvény előír azzal kapcsolatban, hogy a jövő generációk számára hogyan kell a természeti értékeinket megőrizni, abból egyenesen következik az, hogy a természetvédelmi törvényben előírt nyilvántartásoknak közhitelű nyilvántartásoknak kell lenni, tehát bárki azoknak a hitelességében megbízhasson. Szeretnék arra is utalni, hogy bár nem illik már régi alkotmánybírósági határozatokat idézni, de a 28/94-es alkotmánybírósági határozat annak idején kimondta, hogy a természet védelmének már elért, törvényben biztosított szintjéből visszalépni nem lehet.

Ha visszalépünk arról a szintről, hogy ezek a nyilvántartások egyenrangúak azokkal a nyilvántartásokkal, amiket most egységesen és nagyon helyesen közhitelű nyilvántartásként kezel a törvényjavaslat, akkor ez visszalépés, egy olyan visszalépés, ami egyébként a hatályos alaptörvény rendelkezéseivel is ellentétes.

Szeretnék még egy aggályt megemlíteni. A törvényjavaslat sok minden más törvény mellett a villamosenergia-törvényt is módosítja. A villamosenergia-törvény javasolt módosítása a jövőben nem teszi szükségessé az építési hatósági engedélykérelmet a kisfeszültségű magánvezeték építéséhez, ha azt kizárólag olyan ingatlanon építenék meg, amelynek tulajdonosa az építéshez hozzájárult. Ezzel az a gondja az LMP-nek, hogy amennyiben ezekben az ügyekben mellőzzük a hatósági eljárást - mondván, az ingatlantulajdonos hozzájárult -, ez komoly szomszédjogi, tehát polgári jogi, birtokjogi konfliktusokhoz vezethet, tehát amennyiben ezeket a kisfeszültségű elektromos magánvezetékeket engedély nélkül lehet építeni. Hiszen nyilvánvaló, hogy ezeknek a vezetékeknek az építése nemcsak az adott telektulajdonost zavarhatja, hanem a szomszéd telkek tulajdonosait is, különböző szempontból, például adott esetben egészségi kockázatokra hivatkozva őt zavarhatja. Az a gondunk, hogy amennyiben ezekben az ügyekben nem kell lefolytatni az engedélyeztetési eljárást, akkor ez a szomszédok, egyéb ügyfelek állampolgári részvételi jogait komolyan és eléggé érthetetlen, megalapozatlan módon korlátozza.

Tisztelt Országgyűlés! A Ket. módosításával kapcsolatban szeretnék azért utalni arra is, hogy az természetesen nagyon fontos dolog, hogy ez a törvénycsomag tartalmaz komoly adatvédelmi garanciákat. Viszont az adatvédelmi garanciák akkor teljesek, ha az állampolgárnak arra is joga van, hogy megtudja a hatóságtól azt, milyen adatát továbbítják, milyen adatait kezeli a hatóság, és milyen adatát mikor, hol, kinek továbbítja. Az LMP azt kezdeményezi... Én először kezdeményezek egy perc hosszabbítást, ha lehetséges.

ELNÖK: Tessék!

DR. SCHIFFER ANDRÁS (független): Köszönöm szépen, elnök úr. Az LMP azt kezdeményezi egy módosító javaslatban, hogy a közigazgatás készüljön föl arra, hogy minden állampolgárnak kérésre adja ki azt, hogy pontosan milyen adatokat tárol róla, minden állampolgár a saját ügyeiben - de kizárólag a saját ügyeiben, a saját adatai iránt - szabadon, bátran kutakodhasson.

(18.10)

Nem egy utópia, amit kérünk, ezt a rendszert Észtországban már alkalmazzák, nincs ok arra, hogy Magyarországon az információs önrendelkezési szabadság ne terjedhessen ki arra, hogy én mint állampolgár megtudhassam azt, hogy rólam pontosan melyik hatóság milyen adatot kezel, milyen adatot továbbít. Fontos lenne, hogy az ügyfél kérésére az állami közhiteles nyilvántartásokban kialakított összes adat hozzáférhető legyen, mindenki megtudhassa azt, hogy pontosan az állam mit tud róla. Ez az egyik alapja annak, hogy elérjünk az "átlátható állam-átláthatatlan polgár" utópiájához.

Köszönöm szépen.




Felszólalások:  Előző  220 - 222  Következő    Ülésnap adatai