Készült: 2024.03.29.01:07:47 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

178. ülésnap (2012.04.10.),  61-67. felszólalás
Felszólalás oka Interpelláció megtárgyalása
Felszólalás ideje 10:47


Felszólalások:   55-61   61-67   67-74      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Mint hallhattuk, a képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem önöket, elfogadják-e azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 191 igen szavazattal, 56 nem ellenében, 35 tartózkodás mellett elfogadta.

Nyakó István képviselő úr, jegyző úr, az MSZP képviselője, interpellációt nyújtott be a közigazgatási és igazságügyi miniszterhez: "Feltámadt-e a kormány lelkiismerete?" címmel. Nyakó István képviselő urat illeti a szó, parancsoljon!

NYAKÓ ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Államtitkár Úr! 2012 húsvétját sok keresztény-keresztyén közösség jogfosztottként ünnepelte, hiszen egyházukat az Orbán-rezsim egy tollvonással felszámolta. (Moraj és közbeszólások a kormányzó pártok padsoraiból: Jaj! - Szégyen!) Ez nemcsak nekik, nemcsak nekünk, nemcsak minden jóakaratú embernek széles e hazában, de az Európai Tanács égisze alatt működő Velencei Bizottságnak is sok volt. Szóvá is tettek egy-két problémát; ha nem hallottak róla, akkor tájékoztatnám önöket.

(14.50)

A bizottság jelentése után a kormány azonnal nyilatkozott, sőt lázas munkába kezdett, legalábbis ami a bíróságokat illeti. Bejelentések hangoztak el a kormányzat illetékeseinek részéről, amelyben a bírósági reform bizottsági kritikáinak a figyelembevételét ígérték. Az, hogy ez megtörtént-e, s hogy ez kielégítette-e a tekintélyes és független alkotmányjogászokból álló szakértői testület elvárásait, még nem tudjuk. Ami viszont biztos, az úgynevezett egyházi törvénnyel kapcsolatos kormányzati lépéssorozat biztos nem elégítette ki a tudós testület véleményét, többek között azért, mert nem tudunk ilyenről. Mintha a kormány nem olvasta volna végig a Velencei Bizottság levelét, mintha csak az első fejezetet kapták volna meg, pedig tárcaegyeztetési problémák nem lehetnek, hiszen mind az egyházi ügyek, mind a bíróságok egy tárca alá, Navracsics miniszter úr tárcája alá tartoznak.

A Velencei Bizottság szerint probléma van, méghozzá bőven. És akkor, a teljesség igénye nélkül néhány kritikai észrevételüket hadd idézzem! Az egyházi törvény túlzó és önkényes kritériumokat fogalmaz meg az egyházként való elismeréshez. Súlyos aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy az egyházként való elismerés folyamatának végén politikai döntés születik, politikai szelektálás zajlik. Elfogadhatatlan a Velencei Bizottság számára, hogy a törvény megszületésével több tucat vallási közösség veszíti el egyházi státusát, különösebb ok nélkül.

Kérdezem ezért kedves államtitkár urat, hogy megkapták-e a Velencei Bizottságnak az úgynevezett egyházügyi törvénnyel kapcsolatos észrevételeit tartalmazó levelét. Ha megkapták, hol lehet olvasni az ezzel kapcsolatos álláspontjukat? Ha megfogadták a Velencei Bizottság álláspontját, mit kívánnak lépni a törvény korrigálásával kapcsolatban?

Várom megtisztelő válaszát. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A válaszra Rétvári Bence államtitkár úrnak adom meg szót. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ön a Velencei Bizottság álláspontjának bizonyos részeit itt és most nem ismertette, valószínűleg nem véletlenül. Például a Velencei Bizottság leszögezte, hogy Magyarországon teljes mértékben biztosított a vallásszabadság és a vallásgyakorlás joga, teljes lelkiismereti szabadság van Magyarországon. (Taps a kormánypártok soraiban.) Fontosnak tartom, hogy ezt a Velencei Bizottság is elismerte, hiszen önök az előző hónapokban sokszor pontosan azzal támadták a kormányzatot, hogy a vallásszabadságnak az alapjoga sérül.

Azt hiszem, egyértelmű, hogy a Velencei Bizottság is leszögezte és a magyar kormány mellé állt e tekintetben, ahogy ők mondták, liberális és nagylelkű kerete a vallásszabadságnak az új magyar egyházügyi törvény. S azt is elismerte a Velencei Bizottság, hogy az államok széles körű méltánylás alapján, tehát belső szervezeti és szervezési szabadsággal rendelkeznek azzal kapcsolatban, hogy miképpen ismerik el a különböző egyházi testületeket, és a legitim Magyarországnak az a szándéka - ezt a Velencei Bizottságtól idézem ismételten -, hogy igyekszik visszaszorítani a vallási közösségek közül a tiltott és káros okokból létrejött vallási közösségeket, vagy azokat, akik személyes haszonszerzés céljából egyáltalán nem vallási közösségnek, hanem, hogy úgy mondjam, pénzszaporító helynek tartják a saját egyházukat, így próbálnak adót elkerülni, és így élnek vissza az egyházi státussal. Ön is tudja, hogy korábban 350 bejegyzett egyház és felekezet volt. Ezek közül mindösszesen 80 jelentkezett a mi minisztériumunknál, adott magáról kvázi életjelet, a többi egyház és felekezet vagy már nem működött, vagy pedig önmaga ezzel ismerte el, hogy nem törvényes szándékokra jött létre.

A kritériumokkal kapcsolatban, amit ön is mondott, a célunk az volt, hogy a visszaéléseket vissza tudjuk szorítani amellett, hogy nyilvánvalóan mindenkinek biztosítjuk a vallásszabadság jogát. Magyarország nem egyedi azzal, hogy húszévi magyarországi vagy százévi nemzetközi működést követel meg, ez nem egy önkényes kritérium. Ha csak egy kicsit nyugatabbra nézünk: Ausztriában 10, illetve 20 éves működést követelnek meg, attól függően, hogy milyen jellegű egyházi elismerést kér valaki, nemzetközi szinten pedig kétszáz éves egyházi tevékenységet. De nézzünk keletre: Romániában 12 év, nézzünk északra: Litvániában 25 éves hasonló kritériumok vannak. Tehát egyáltalán nem nevezhető önkényesnek ez a kritérium, ez inkább, azt mondom, objektív kritérium, hogy ilyenfajta hosszabb időn át tartó működéshez kötjük az egyházi státus elismerését. De ettől függetlenül ha van egy közösség, amelyik nemzetközi szinten már több mint száz éve tevékenykedik, akár magyarországi tevékenység nélkül is regisztrálhatja magát Magyarországon egyházként, hiszen nemzetközi szinten már bizonyított.

Azt, hogy politikai döntésen alapulna az eljárás, természetesen teljes mértékben vissza tudjuk utasítani, hiszen megvan az objektív kritériumrendszer a törvényben arra vonatkozóan, hogy milyen kritériumokat kell megnézni, s a népi kezdeményezés szabályai vannak felhívva ebben a törvényben arra vonatkozóan, hogy milyen eljárásrendben kell végigmenni ahhoz, hogy valamelyik egyházként itt a parlamentben el tudjunk ismerni. Ön is tudja, hogy első körben a jelentősebb felekezetek közül azok kerültek be, amelyek vagy szerepeltek már több mint száz évvel ezelőtt a magyarországi törvényekben, vagy azóta nagyobb magyarországi elismerésre tettek szert, a második körben pedig harminc fölé bővült a magyar elismert egyházak és felekezetek listája, kiegészülve a nagy nemzetközi protestáns kisebb egyházak tagjaival, illetve kiegészülve a nagy világvallások magyarországi reprezentánsaival.

Ezzel Magyarország igencsak az élvonalba került az elismert egyházak tekintetében az Európai Unión belül, bár nem volt rossz a helyzet, amikor 14 felekezet volt, akkor is volt nyolc olyan ország az Európai Unión belül, ahol csak egy vagy a magyarnál kevesebb egyházat ismertek el. Máltán és Olaszországban csak egy-egy egyházat ismernek el, de Ausztriában 14, Szlovákiában és Romániában 18, Lengyelországban 15 törvényben foglalt egyház van. S az, hogy a parlament fogadja el, melyek kerülhetnek be az egyházak közé és melyek nem, Belgiumban is ismert, hiszen ott föderális törvénynek kell elismernie, az osztrák parlamentnek is van elismerési jogköre, de a román és szlovák törvényhozásnak is vannak olyan döntései, amelyekkel egyházakat ismert el. Tehát az európai jogtól ez egyáltalán nincs távol. És pontosan azért fogadtunk el egy új törvényt, hogy egzakt és a visszaélést kiiktató új feltételei legyenek az egyházi elismeréseknek. De természetesen továbbra is konzultálunk minden nemzetközi szervezettel, amely Magyarországhoz fordul.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Megkérdezem Nyakó István jegyző urat, képviselő urat, hogy elfogadja-e az államtitkári választ.

NYAKÓ ISTVÁN (MSZP): Fontos volt, hogy a végére odarakta ezt a mondatot államtitkár úr, hiszen nem velem vitatkozik, hanem a Velencei Bizottság alkotmányjogászaival, független szakembereivel. Ezzel együtt objektív kritériumokról ne beszéljünk, hiszen az objektív kritériumok megléte esetén azért mégis akadt egy-két egyház, amelyekről úgy gondolták önök mint parlamenti többség, hogy mégsem férnek bele az egyházi státusba.

Nézzék, a feltámadás ünnepe után sokan azt gondolták a jogfosztottak közül, hogy talán az önök lelkiismerete is feltámad, hiszen itt nemcsak közösségekről beszélünk, hanem több olyan egyháztagról beszélünk, akik lelkileg lettek megnyomorítva. Ezt értsék meg! Több ezer munkavállalóról és több ezer ellátottról beszélünk, tízezrekről, akik oktatási intézményben, idősek otthonában, szociális intézményekben éltek eddig, nem tudják, hogy holnap mi lesz velük. Ha van lelkiismeretük, akkor velem együtt önök ezt a választ nem fogadják el, uraim.

Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Mint hallhattuk, képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Ezért tisztelettel kérdezem, hogy elfogadják-e azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 192 igen szavazattal, 55 nem ellenében, 35 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációs időszak végére értünk, s most áttérünk az azonnali kérdésekre. (Zaj.)

Megkérem azokat a képviselőtársaimat, akik halaszthatatlanul fontos hivatali feladatuk ellátása miatt elhagyják az üléstermet, hogy azt a lehető legnagyobb csendben és gyorsasággal tegyék annak érdekében, hogy a munkánkat zavartalanul tudjuk folytatni. Elnézést kérek Steiner Pál képviselő úrtól mindaddig, amíg nem tudom neki megadni a szót. (Rövid szünet.)

Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk munkánkat. Steiner Pál képviselő úr, az MSZP képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a belügyminiszternek: "Miért fontos a belügyminiszternek, hogy egy szélsőséges, vállaltan antidemokratikus párt vezetőjével nyilvánosan közbiztonsági, szakmapolitikai kérdésekben vitát folytasson?" címmel. Steiner Pál képviselő urat illeti a szó. Parancsoljon, képviselő úr!




Felszólalások:   55-61   61-67   67-74      Ülésnap adatai