Készült: 2020.02.24.17:13:06 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

252. ülésnap (2002.02.26.), 18. felszólalás
Felszólaló Csurka István (MIÉP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előtti felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 4:27


Felszólalások:  Előző  18  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

CSURKA ISTVÁN (MIÉP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Feltéve, de meg nem engedve, hogy az MSZP elnökének módjában lesz beváltania ígéretét és a Terror Házát az emlékezés és megbékélés házának nevezteti el, az emberben kérdések tolulnak fel. Ha egyszer a Terror Háza a nyilas terror és a kommunista terror háza egyaránt, akkor az emlékezés és a megbékélés mindkettőre vonatkozik, és így a Magyar Szocialista Párt a nyilas terrorral is meg akar békülni, és arra is emlékezni akar, nem csak a sajátjára, a kommunistára.

Ez pedig egy olyan terv, amely mellett nem szabad szó nélkül elmennünk. A nyilas terrorral való megbékélés kilátásba helyezése a Szocialista Párt részéről az egész magyar demokrácia eddigi eredményeit és alkotmányos rendünket is fenyegeti. Mert természetesen a kommunista terrorral való megbékélést sem tartjuk elfogadhatónak, de azt még megértjük, hogy bizonyos kötődések miatt, a szocialista múlt terrorisztikus elemei miatt a terror eme fajtájának a nyílt elítélésétől a Szocialista Párt tartózkodik, de hogy ugyanígy a nyilas terrorral is meg akar békülni, azzal a nyilas terrorral, amelyet mindannyian elítélünk és amelynek elítélésére való kötelezettség benne van a békeszerződésben, az már végképp elfogadhatatlan.

Az Országgyűlésre pedig azért tartozik ez a kérdés, mert a Magyar Szocialista Párt a jelenlegi politikai felállásnak az egyik főszereplője, és ha minimális mértékben, de megvan a lehetősége arra, hogy az elképzeléseit valóra váltsa, és - mintegy a Molotov-Ribbentrop-paktum mintájára - olyan rendszert vezessen be hazánkban, amelyben nosztalgikus emlékezés tárgya lesz a nyilas és a kommunista terror egyaránt. Mondanom sem kell, mekkora nehézséget vált ki ez majd ki az európai integrációban, amelynek pedig legalábbis szóban lelkes hívei a szocialisták.

Ezenkívül általános társadalmi kérdéseket is előránt ez az ellentmondásosság. Önkéntelenül adódik ugyanis a kérdés, mekkora kárt tesz a társadalomban, mennyire zavarja meg az állampolgárok tisztánlátását és mérlegelési képességét, ha van a magyar politikai szereplők között egy ennyire ellentmondásos szereplő: egyszerre rábólintani mind a nyilas, mind a kommunista terrorra; elfogadni a Beneš -dekrétumokat, melyek több százezer magyar jogfosztását jelentették, és az azokkal szembeni állásfoglalást felróni a kormányfőnek; ugyanakkor háttér-együttműködésben lenni olyan szlovákiai erőkkel, amelyek még a Beneš -elveknél is kegyetlenebbül, de azokat helyeselve üldözik jelenleg is a szlovákiai magyarságot (Szórványos taps a MIÉP és a Fidesz soraiból.); 23 millió román munkavállalótól félteni a magyar piacot, és előtte megszavazni a státustörvényt; megkövetelni, hogy a rendőrség foglaljon állást egy baseballütős galád merénylet elkövetőjének háttere tekintetében, de vállat vonni, és "na és?"-t mondani, amikor a törvényes ítélet megszületik az érintettségről. Még végtelen sokáig lehetne sorolni az önellentmondásokat.

Vagyis az a kérdés, elfogadható-e, hogy egy ennyire belső tartás nélküli, elvtelen, mindennek az ellenkezőjét is vállaló és a színét sem képviselő párt legyen az egyik főszereplője a magyar demokráciának. Szerintünk nem fogadható el. Az a párt, amelynek nincs világos, következetes vonalvezetése, amely nem képviseli a társadalom meghatározott részét, amely egyszerre szolgál a pénzoligarchiának és a szakszervezeteknek, az idegenszerűségnek és közben magyarnak mondja magát, annak nem a politikai életben - és ott is csak egy kis jóakarattal -, hanem a cirkusz porondján van a helye, a fűrészporban vagy az elefánt mögött ballagva, egy nagy lapáttal és vesszősöprűvel a kezében. (Derültség a Fidesz soraiban.)

Köszönöm. (Taps a MIÉP és a Fidesz soraiból.)

 




Felszólalások:  Előző  18  Következő    Ülésnap adatai