Készült: 2020.02.27.13:15:58 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

252. ülésnap (2002.02.26.), 150. felszólalás
Felszólaló Dr. Lentner Csaba (MIÉP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend utáni felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:16


Felszólalások:  Előző  150  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. LENTNER CSABA (MIÉP): Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A Magyar Köztársaság 2001. évi fizetési mérlege a korábban bejelentett félmilliárd eurós veszteséggel szemben 1 milliárd 248 millióra emelkedett. A jegybanki indoklás szerint az egyik Magyarországon működő nemzetközi nagyvállalat tévedésből nem közölte a hivatalos magyar statisztikai szervezetekkel az export-import forgalmát, amelyet egy bécsi bankon keresztül bonyolított le.

A 720 millió eurós többlethiány következtében Magyarország a külföldről felvett hitelekhez még magasabb kamatfelárral juthat majd hozzá, hiszen a fizetési mérleg hiányának növekedése a hitelezők szemében a magyar országkockázatot tovább növeli, és a többletkamatokat is a nemzetközi nagyvállalatokkal egy gazdasági körben lévő nemzetközi pénzintézetek teszik majd zsebre.

Ugyanakkor örvendetes tény, hogy a Magyar Nemzeti Bank vizsgálata derített fényt a jelentős importtétel eltitkolására, még ha az komoly késedelemmel történt is meg. Az viszont kevésbé örvendetes, hogy mindez következmények nélkül maradhat a még csak meg sem nevezett nemzetközi nagyvállalatra nézve. A Nemzeti Bank vizsgálata a 2001. év mellett a 2000. év fizetésimérleg-tételeivel is foglalkozott. Ugyanaz a nemzetközi nagyvállalat, amely 2001-ben a stiklit elkövette, 2000-ben is hibázott: 428 millió euróval több kiviteli tételt mutatott be a beszámolójában.

A nemzetközi nagyvállalatok magyarországi tevékenysége mindezek tükrében megoldatlannak tűnik, az ellenőrzés nem teljeskörűen és megnyugtatóan megoldott. A multik külföldön lévő anyavállalatai és a Magyarországon működő leányvállalatai közötti elszámolások - mondhatnánk azt is - átláthatatlanok. Elvileg két helyen adóznak, ám a veszteségek és a nyereségek átcsoportosításával igyekeznek kikerülni a saját származási országaikban és Magyarországon is az adózást. Természetesen a Magyar Köztársaság fizetési mérlegének nagyfokú eltérése felveti, hogy a szóban forgó nemzetközi cég esetleg az éves számviteli beszámolójában is pontatlan adatokat közölt a magyar adóhatóságok részére.

Gyakori eset még az anyavállalatok részéről kiállított import-tanácsadási számla, amikor a külföldön lévő központ leszámlázza a magyar leányvállalat részére a tanácsait. Ez szintén aggályos, hiszen ezek a számlaértékek ellenőrizhetetlenek és sokszor valótlanok. Véleményem szerint nem indokolt, hogy a külföldi tulajdonos anyavállalat a magyar cégének pénzért adjon tanácsokat. Ez természetes kötelessége lenne, hiszen a tulajdonosi helyzetéből egyenesen adódik a leányvállalat irányítása és ellenőrzése. A leszámlázott tanácsadói költségek természetesen továbbhárításra kerülnek, beépülnek a nagyvállalatok áraiba.

Hadd mondjak el egy szomorú esetet, amiről a közelmúltban szereztem tudomást. Egy nyugat-dunántúli nemzetközi nagyvállalatnál egy közgazdász szóvá tette az import-tanácsadói számlák fiktív körülményeit, amiért elbocsátásra került. Az pedig már a magyar közállapotokat jelzi, hogy ez a közgazdász kolléga azóta még az APEH-nál sem tudott elhelyezkedni. Ez a magyarországi közállapotokról és erkölcsi értékekről - még egyszer hangsúlyozom - nagyon komolytalan képet fest fel.

Az ügy következményeivel szeretnék néhány szóban foglalkozni. Ha az Európai Központi Bank részéről egy részvevő tagországban a rezidens adatszolgáltatásra kötelezett esetében megalapozott gyanú merül fel azzal kapcsolatban, hogy az EKB statisztikai adatszolgáltatási előírásait megsérti, akkor az EKB-nak és az érintett részt vevő tagország nemzeti bankjának joga van felülvizsgálni a statisztikai információ pontosságát és minőségét, s végrehajtani azok kötelező begyűjtését. Tisztelettel érdeklődnék, hogy a Magyar Köztársaság kormánya, a Magyar Nemzeti Bank, illetve olyan intézmények, szervezetek, államigazgatási egységek, amelyek majd az Európai Unióhoz szeretnének csatlakozni, ez ügyben tettek-e, illetve kívánnak-e lépéseket tenni. Nem utolsósorban pedig legfőképpen arról van szó, hogy a Magyarországon működő nemzetgazdasági pénzügyi folyamatokról illenék az ország kormányának és az Országgyűlésnek megfelelően alapos képet kapni.

Köszönöm a figyelmüket.

 




Felszólalások:  Előző  150  Következő    Ülésnap adatai