Készült: 2020.09.21.18:13:17 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
5 130 2006.06.19. 1:04  19-145

ÁGH PÉTER (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! A szocialista padsorokból hallhattuk, hogy a tandíj milyen módon érintené a fiatalokat. Gyakran elhangzik a sajtóban is, hogy ez a minimálbér negyvenszeresét kitevő kereset esetén sújtja a fiatalokat, ami bruttó 208 ezer forintot jelent. Viszont ha ennek a nettó összegét vesszük, ez 100-120 ezer forint körüli összeg körül mozog, ami azt jelenti, hogy ebből a pénzből egy fiatalnak családot kell alapítani, ebből a pénzből egy fiatalnak lakást kell vásárolnia, ebből a pénzből egy fiatalnak a diákhitelt kell törlesztenie, és önök még ezeket a terheket meg akarják növelni.

Ezt ezért tartjuk elfogadhatatlannak, hiszen véleményünk szerint az, hogy a fiatalok állandóan az önök megszorításainak áldozatai, nem tartható. Nem tartható az a politika, amit az elmúlt négy évben önök követtek.

Köszönöm. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Úgy van! - Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
5 186 2006.06.19. 3:11  145-197

ÁGH PÉTER, az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A bizottsági ülésen az ellenzéki képviselők nemmel szavaztak a T/231. számú törvényjavaslatra, amely nemes egyszerűséggel egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról címet viseli. A salátatörvény valódi neve: Gyurcsány-csomag. Mi, ellenzékiek a Gyurcsány-csomagra nemet mondtunk. Nemet, hiszen nem erről volt szó; nemet, mert brutális terhet ró a lakosságra, a kisemberekre.

Kevesebb teher, több lehetőség, nagyobb biztonság - szólt az MSZP választási programja. A bizottsági ülésen is több képviselőtársam felemlegette azt, hogy dübörgő gazdaságról, már-már magyar csodáról hallhattunk a kampányban. Hiába figyelmeztetett minket az Unió pénzügyi biztosa, az Állami Számvevőszék, letagadták, hogy baj van. A választások után azonban hirtelen minden megváltozott, kiderült, hogy valóban baj van, nagyon nagy baj, az elmúlt négy év kormányzásának köszönhetően. Azt a sok hibát, melyet az elmúlt ciklusban elkövettek, az emberekkel akarják megfizettetni.

Mit láthatunk ebben a salátatörvényben? Önök emelni kívánják az általános forgalmi adó jelenlegi kulcsát 15-ről 20 százalékra. Ennek következtében emelkedni fognak az alapvető élelmiszerek árai, a lakásfenntartással kapcsolatos szolgáltatási díjak fogyasztói árai. Az áfaemelés következtében tehát a családok havi megélhetési költségei 8-16 ezer forintig terjedő skálában emelkednek.

Mit láthatunk még a Gyurcsány-csomagban? Például azt, hogy a 3,5 százalékos többletjárulék-fizetéssel csökken a munkavállalók nettó fizetése, miközben a munkaadók terhei nem változnak. Ezt a kormányoldal képviselői is elismerték. Emellett a Gyurcsány-csomag a nyugdíjasokat sem kíméli, hiszen többletterhet rónak a nyugdíj mellett vállalkozást végző magánszemélyekre. Önök felül kívánják vizsgálni az ártámogatásokat. A felülvizsgálat azonban súlyos következményekkel jár. A családok fűtési számlái rendkívül nőni fognak, a rezsikiadások 8-16 ezer forintig növelhetik a kiadásokat havonta.

Önök e salátatörvényben jelentős mértékben szűkíteni kívánják a személyi jövedelemadóban meglévő adókedvezmények körét. Szűkíteni - ilyen szavaktól hemzseg a Gyurcsány-csomag. Szűkítenek, csökkentenek, leépítenek, hogy rendbe tegyék az elmúlt négy év hibáit. Ezeket a terheket a kisemberekre hárítják, míg a tőketulajdonosokat a Gyurcsány-csomag csak 20 százalékban érinti.

A felszólalásom elején ismertetett MSZP-s szlogen, azaz kevesebb teher, több lehetőség, nagyobb biztonság valójában így hangzik: nagyobb teher, kevesebb lehetőség, kisebb biztonság. Ez a hintapolitika lényege.

A törvényjavaslatot ezért a bizottsági ülésen az ellenzék nem tudta támogatni. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Így van! - Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
12 40 2006.07.04. 3:58  25-251

ÁGH PÉTER, az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Országgyűlés! Az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság fideszes és kereszténydemokrata tagjai nem tartották alkalmasnak általános vitára a felsőoktatási törvény módosítását. Nem tudtuk támogatni az elképzelést több ok miatt is. Ezek közül a legfontosabb - mint ahogy elhangzott más felszólalók részéről is - a tandíj bevezetését érintő elképzelés volt.

A bizottsági ülésen is elhangzott, hogy a kormányoldal képviselői folyamatosan cáfolták, hogy a tandíj bevezetésre kerülne. Önök a kampányban hangsúlyozták az ingyenes diploma megszerzésének lehetőségét. Ezzel szemben mit látunk? Új hét, új tandíjkoncepció. A most tervezett lépés ellentétes a korábbi ígéretekkel, de még a korábbi ígéretekkel ellentétes kormányprogrammal is. (Babák Mihály: Bontsuk ki az igazságot!) A FER-nek nevezett tandíj egy fokkal brutálisabb, mint a kormányprogramban szereplő utólagos képzési hozzájárulás. Míg az utólagos képzési hozzájárulás bevezetésével a pályakezdő életét nehezítették volna meg, most már az odáig vezető utat is kérdésessé teszik. Hogyan lehet minél több bőrt lehúzni a diákokról? - erről szól ez a mostani javaslat. A FER nem elég, hogy nem fair, de a mozaikszó valójában ezt jelenti: főiskolások, egyetemisták, rettegjetek! (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.)

A bizottsági ülésen elhangzott, hogy a tandíj bevezetése növeli a teljesítményorientáltságot, esélyt teremt azoknak, akik igazán tanulni akarnak. Álszent érvelésnek tartjuk ezt. Tudják önök, mennyi pénzből él egy hallgató egy hónapban? Mennyi az a pénz, amiből minimállét módban megél egy mai diák? Ha már az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság tagjaként szólalok fel, akkor jó, ha erről ejtünk egypár szót, mint ahogy megtörtént ez a bizottsági ülésen is. 65-70 ezer forint ez az összeg. Ebben az összegben benne van az albérlet vagy kollégium díja, a rezsi, az étkezés, az utazás, a jegyzetek és a könyvek, valamint a fénymásolás és a nyomtatás. Az egyetemista lét tehát most sem ingyenes. Önök ezeket a kiadásokat akarják tovább növelni.

Nagyon nehéz előteremteni ezt a bizonyos 60-70 ezer forintot. Csak hogy el tudják képzelni, röviden ismertetem, hogy ez hogyan történhet. Egy, az átlagnál jobban tanuló diák körülbelül havi 10 ezer forintot kap ösztöndíjként, azaz még további 55 ezer forintot kell előteremtenie havonta csak a megélhetésre, és akkor még nem volt színházban, moziban, és a ruházkodásra sem költött. Ha felveszi a diákhitelt, akkor is további 30 ezer forint hiányzik havonta, amit vagy neki, vagy a családjának kell biztosítania. A 10 ezer forintos tandíj jelentős többletköltség, diákmunkásként 20-25 órányi plusz munkával lehet megkeresni ennyit, ami könnyen a tanulás rovására mehet, csökkentve ezzel az ösztöndíj megszerzésének lehetőségét; csökkentve ezzel azt a lehetőséget, hogy a diák bekerüljön a tandíjmentes 15 százalékba.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ugye, önök is látják ezek után, hogy ez a javaslat csak tovább növeli a társadalmi megosztottságot? Ezzel kapcsolatban hangzott el a bizottsági ülésen, hogy ez a javaslat nemcsak esélyegyenlőséget nem teremt, de még az esélyközeliséget is csökkenti.

A társadalmi szolidaritás egyik igen fontos területe az oktatási rendszer nyílttá, a családok szociális helyzetétől való függetlenné tétele. Egy olyan országban, ahol a lakosság mintegy 30 százaléka a szegénységi szint alatt él, és további 50 százalék alig jobban, a tandíj bevezetése az arra alkalmas fiatalok tízezreit zárhatja ki évente a felsőbb tanulmányokból.

(11.10)

Az igazságosság elve tehát itt is hamis. A tanulási utak bezárása társadalom- és fejlődésellenes. Mindezek miatt a tandíjat és az azt tartalmazó javaslatot általános vitára alkalmatlannak tartottuk.

Köszönöm a szót. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
12 200 2006.07.04. 5:07  25-251

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Eörsi Mátyás képviselő úr előbbi hozzászólására reagálva eszembe jutott egy vicc, amely úgy szól, hogy a liberális apuka találkozik egy ismerősével (Dr. Eörsi Mátyás: Előre mondom, hogy ez nagyon rossz vicc lesz.) - nagyon rossz vicc lesz? azért elmesélem -, miközben a gyerekét sétáltatja. Az ismerőse megkérdezi tőle, hogy jaj, de szép ez a gyerek, fiú-e vagy lány, ő meg csak annyit mond rá, ha majd nagy lesz, akkor eldönti. Ezek alapján lehet, hogy a László Tamás képviselő úr által felvetett dolgoknak van értelme.

Nem fogok tíz percig beszélni, hiszen a kormányoldal képviselőiről láthatóan lepörögnek azok a gondolatok, amelyeket ellenzéki oldalról felvetünk. Önök folyamatosan az igazságosságra, az esélyegyenlőségre hivatkoznak, és teszik ezt a reformok nevében. Hivatkoznak Széchenyire, Kossuthra, a nagy reformerekre; ők azonban építettek, önök viszont ennek az ellenkezőjét teszik. Ez jól látható.

Szabó képviselő úr sarcnak nevezte a mi kommunikációs szlogenünket. Nos, a tandíj - nevezhetjük akár sarcnak, akár pénzbehajtásnak - mindenképpen elvesz, most éppen a fiataloktól.

Egyébként hálátlan feladat lehet az Arató Gergelynek és Sándor Klárának, hogy pont nekik kell jelen lenni a közoktatási és a felsőoktatási törvény módosításáról szóló vitában, hiszen - ahogy több képviselőtársunk már elmondta - pont ők voltak azok, akik kacsának, mi több, nonszensznek minősítették azt az elképzelést, ami a kampányban többször is megjelent, hogy lesz tandíj; ők azt mondták, hogy nem lesz tandíj. Sándor Klárától most délután hallhattuk, akkor még nem tervezték, hogy lesz tandíj. Hát hogy változnak az idők! Változás 2006 - ebben megnyilvánul a dolog. (Zaj az SZDSZ soraiban.)

Ennek ellenére már a második tandíjkoncepcióval állnak elő. A mostani javaslatuk brutalitását az is mutatja, hogy számos európai országban a legmagasabb tandíj kisebb, mint a nálunk most bevezetni kívánt legalacsonyabb összeg. Norvégia, Franciaország, Svédország, Csehország, Szlovákia, Görögország, Skócia, Németország, Izland és Szlovénia. Tehát hangsúlyozom még egyszer: ezekben az országokban a legmagasabb tandíj is alacsonyabb, mint a nálunk bevezetni kívánt legalacsonyabb tandíj, a 150 ezer forint. Ezek után tényleg Kóka Jánost lehet idézni: minket irigyel Európa. (Dr. Eörsi Mátyás: Mondd azt is, aki olcsóbb!) Eörsi Mátyás képviselő úr bizonyára majd szót fog kapni, és akkor állandó beszólásait a köz számára is el tudja mondani. Köszönjük.

Ha már az európai országoknál tartottam - Eörsi Mátyás képviselő úr, benyomja a gombot? -, akkor érdemes a bolognai nyilatkozatot is elővenni, amelyben a tanulás közjónak van megnevezve. A tanulást mi is közjónak tartjuk, és nem magánügynek. Önök magánügynek tartják, és ez alapján várják el, hogy a tandíj bevezetésre kerüljön a diákok által. De nem magánügy az orvosok, a tanárok, az óvónők tevékenysége, amikor elvárjuk azt, hogy segítsenek, oktassanak minket. Önök szerint ez nem közjó. Véleményünk szerint viszont közjó, míg önöknek pénzbehajtási lehetőség.

A választási ígéreteiket két hónap alatt felejtették el, az azt követő ötlet, az utólagos képzési hozzájárulás szőnyeg alá söpréséhez ennyi idő se kellett. Korábbi felszólalásomban már mondtam, az utólagos képzési hozzájárulással a pályakezdők életét nehezítették volna meg, most már az odáig vezető utat is bizonytalanná tennék. Hogyan lehet minél több bőrt lehúzni a diákokról? - erről szól ez a javaslat. A tandíj bevezetése csökkenti a diákok közötti szolidaritást, közösségi szellemet és kohéziót, hiszen csak a társuk kárára tudnak bejutni a tandíjmentes 15 százalékba. A 15 százalékba való bekerülést az is nehezíti, hogy a diákoknak munkát kell vállalniuk ahhoz, hogy fedezni tudják a felsőoktatásból fakadó kiadásokat. A vállalt munka azonban a tanulástól veszi el az időt. Az alsó, de még a középosztályból származó diákok is így rendkívül hátrányos helyzetből indulnak.

Mindezek után kijelenthető, hogy önök a félelem pedagógiájára építenek: féljenek a diákok a tandíjtól. (Dr. Eörsi Mátyás közbeszól.) Eörsi Mátyás úrnak mondom: féljenek a diákok a tandíjtól. Ez az önök logikájának a lényege. Ezért mondtam a bizottsági kisebbségi vélemény ismertetésekor, hogy a FER nem fair, s valójában mit jelent ez a mozaikszó: fiatalok... - Eörsi Mátyás úr, meghallgat, ha már ennyire élénk figyelemmel kísérte eddig is a felszólalásomat? -, tehát a FER mint mozaikszó azt jelenti, hogy főiskolások, egyetemisták, rettegjetek!

Köszönöm a szót. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
45 100 2006.12.18. 2:07  99-106

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Úgy tűnik, a tandíj bevezetése után önök továbbra is hadban állnak a fiatalokkal. Jól emlékszünk még arra a szocialista ígéretre, mely úgy szólt, hogy biztosítjuk a diákok számára az ingyenes közlekedést az iskola és a lakóhely között. Nos, úgy tűnik, ennek pont az ellenkezője az igaz. Önök elveszik a diákoktól, a fiataloktól a kedvezményes utazás lehetőségét. A nappali tagozatos hallgatók az eddigi 67,5 százalék helyett 50 százalékos kedvezményt kapnak az iskola és a lakóhely között. A levelező és esti képzésben részt vevő hallgatóktól pedig egy az egyben elveszik a kedvezményt.

Kóka miniszter úr kiállította a számlát, a hazugság árát nekünk, magyar fiataloknak kell megfizetni. Lassan eljutunk oda, hogy Nagykanizsáról Debrecenbe drágább lesz eljutni, mint Londonba. Most már értjük azt a gyurcsányi mondatot, mely szerint Magyarország számára a legnagyobb tehertétel az, hogy mi, magyar fiatalok itt Magyarországon szeretnénk érvényesülni, itt, Magyarországon szeretnénk megtalálni a számításainkat.

Nos, önök aztán dolgoznak rajta rendesen, hogy valóban nehézzé tegyék a fiatalok életét itt, Magyarországon. Nem elég, hogy hazug módon bevezették a tandíjat, és lecsökkentették az államilag finanszírozott helyek számát a felsőoktatásban, most már az iskolába való eljutást is meg akarják akadályozni azáltal, hogy elveszik a fiataloktól, a diákoktól a kedvezményes utazás lehetőségét. Szégyen, amit művelnek az országgal, és szégyen, amit művelnek velünk, magyar fiatalokkal!

Miniszter Úr! Miért akarják a választási ígéretekkel teljesen ellentétes módon elvenni a fiataloktól az utazási kedvezményt?

Köszönöm szépen, és várom megtisztelő válaszát. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
45 104 2006.12.18. 0:34  99-106

ÁGH PÉTER (Fidesz): Tisztelt Miniszter Úr! Tulajdonképpen az ön felszólalásából az hangzott ki, hogy a MÁV adósságait a diákokkal akarják megfizettetni. Önök azt ígérték, hogy ingyen lesz az utazás az iskola és a lakóhely között, ennek ellenére ez máshogy lesz. Tehát önök hazudtak.

Tisztelt Miniszter Úr! Én megértem, hogy ön, miközben helikopterről szemléli az országot, eközben nem tud szolidaritást vállalni a magyar fiatalokkal, ennek ellenére azt kérem, fogadja meg a HÖOK javaslatát, vagyis vonja vissza ezt a kezdeményezést. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Így van!)

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
62 54 2007.04.03. 6:10  39-187

ÁGH PÉTER, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A bizottság felállításával valóban magunk is egyetértettünk, és annak működéséhez sok sikert kívánunk. A 2002-es kormányváltás után azonban számos olyan dolog történt, amelyet ennek a bizottságnak majd fel kell dolgoznia. Nézzük, hogy mik voltak ezek, amelyek tulajdonképpen oda vezettek, hogy most ilyen mértékű drogfogyasztással találkozunk.

A 2002-es kormányváltás után az MSZP-SZDSZ vezette koalíció új, liberális irányba terelte a büntetőjog-alkotást és a kábítószer-fogyasztás megítélését. Mindenki előtt ismertek az akkor nyilvánosság előtt zajló, sokszor igen kemény hangvételű viták. Az akkori kormányon belül egyértelműen az SZDSZ álláspontja érvényesült. A jogalkotási irányról 2002-ben az Alkotmánybíróság is ítéletet mondott. A szabályozás módosítása hibás lépés volt, a szigorúbb büntetési tételek ugyanis semmit sem érnek a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményeknél az egyik oldalon, ha a másik oldalon sokszor átgondolatlanul megnyílik a büntetés elkerülésének lehetősége. Az adatok is ezt támasztják alá.

2003-ban mintegy 3300 kábítószerrel összefüggő bűncselekmény történt. 2004-ben drasztikus emelkedés indult, 6700-ra, duplájára nőtt, ami 2005-ben 15 százalékkal tovább emelkedett, 7700 ismertté vált bűncselekményre. Az elkövetők 20 százaléka bizonyult kábítószerfüggőnek az elkövetés időpontjában, 2003-ban ez 13 százalék volt. A 11. és 12. évfolyamon tanuló diákok 52 százaléka tíz vagy több alkalommal fogyasztott már valamilyen tiltott szert. Az elmúlt tíz évben rohamosan csökkent a kipróbálást és a fogyasztást veszélyesnek tartó fiatalok aránya. A marihuána esetében 1995-ben 80 százalék, 1999-ben 76 százalék, 2003-ban már csak 59 százalék tartotta veszélyesnek a kipróbálást, ezért különösen veszélyes az SZDSZ-nek az a magatartása, amely megengedő politikát folytat. Míg 2000-ben 15 ezer ecstasy tablettát foglaltak le, addig 2003-ban 135 ezer, 2004-ben közel 170 ezer tablettát.

Tisztelt Országgyűlés! Az imént felsorolt adatok is azt mutatják, hogy a jelenlegi jogi háttér nem megfelelő, a bűnmegelőzés nem hatékony, a megelőzési programok még elégtelenek, támogatásuk csökkenő tendenciát mutat. Közben az állam egyre kevesebbet költ ezen a területen is. Az Állami Számvevőszék 2005. évi jelentése szerint a kábítószer-fogyasztás megelőzéséhez kötődő fejezeti kezelési előirányzatok 2001-2004 között növekvő, 2005-ben jelentősen csökkenő összeget jelenítettek meg. Ez tovább csökkent 2006-ban és 2007-ben is. A prevenció és a megelőzés tekintetében 40 százalékkal kevesebb pénz van például a 2007. évi költségvetésben, mint 2002-ben vagy 2001-ben volt.

Ha megnézzük a kezelések történetét, ezen a területen is nagyon nagy elmaradása van az országnak. Sajnos, a rendőrség és a vám- és pénzügyőrség erre a területre vonatkozó megerősítése sem történt meg.

Több felszólaló is elmondta már, hogy a középiskolai évek alatt nőtt a tiltott szert kipróbálók aránya. Ugyanakkor azt látjuk, hogy az iskolai pályázati rendszerben működő prevenciós tevékenység folyamatosan csökkent. 2003-ban 540 intézmény részesült támogatásban, és 190 ezer diákot érintett a prevenciós megelőzés, 2004-ben már 332 a támogatásban részesülő intézmények száma, akkor már csak 130 ezer diákot érint ez a program, 2005-ben pedig már csak 114 ezer diákot érint 309 intézményben. Azt gondolom, ezek után kijelenthetjük, hogy valóban komoly és súlyos problémák vannak, amelyekkel foglalkozni kell, amelyekkel törődni kell, ezért nem fogadható el az a határozati javaslatban szereplő felvetés, hogy a jelentésekkel csak háromévente és ne kétévente találkozzon az Országgyűlés. Ezzel ugyanis módosítanánk azt a rendeletet, azt az országgyűlési határozatot, amelyet 96/2000. számmal fogadtak el annak idején, és amely a kétévenkénti tájékoztatást határozta meg a nemzeti stratégiával kapcsolatban.

A következők miatt nem tudjuk elfogadni a jelentést és a határozati javaslatot. A nemzeti stratégiát az Orbán-kormány indította el nagyon fontos lépésként. A stratégia biztosítja azt, hogy a kormánynak és az Országgyűlésnek ne csak joga, hanem kötelezettsége is legyen a megfelelő tájékozódás ebben az ügyben. Az adatok, amelyeket felsoroltam, és amelyek a kormánypárti képviselők padsoraiban is elhangzottak, valóban nagyon rémisztőek, és azt mutatják, hogy nagyon komoly társadalmi problémáról van szó. A statisztikai adatok tehát egyértelműen romló tendenciáról beszélnek, szükség van tehát a folyamatos ellenőrzésre és az Országgyűlés tájékoztatására. Kijelenthetjük, hogy a kormány rossz úton jár, ha tovább folytatja azt a gyakorlatot, amelyet az MSZP-SZDSZ-koalíció 2002 óta folyamatosan folytat.

Nem értünk egyet a szabályozással és az ezen a területen tett jogi lépésekkel. Nem támogatunk semmilyen drogliberalizációra épülő esetleges kormányzati szándékot vagy lépést. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a megelőzés kérdésére, a fiatalok tájékoztatására. Az erre tett kormányzati lépéseket kevésnek tartjuk, az erre költött költségvetési források szűkösek és csökkenő tendenciát mutatnak. Ennek függvényében valóban nagyon hasznos és fontos volt az, hogy az Országgyűlés felállította ezt a bizottságot, amely remélem, hogy valóban érdemben tud foglalkozni ezzel a rendkívül komoly társadalmi problémával, ugyanakkor a kormánynak fel kell adni azt a politikáját, amelyet a drog megengedésével kapcsolatban folytatott, és amelyet jelentősen alátámasztott az elmúlt évek gyakorlata.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
67 99 2007.05.07. 1:44  98-105

ÁGH PÉTER (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! Ahány nap, annyi kínos lelepleződés. Az elmúlt hetek arról szóltak, hogy minden nap kiderült valami gyanús, valami tisztességtelen, valami korrupcióra lehetőséget adó ügy a kormány háza tájáról. A Magyar Nemzet 2007. április 20-i számában beszámolt egy alapítvány és egy egyesület létrehozásáról, amelynek lehetősége nyílik majd az ifjúsági célú állami pénzeszközök lehívására. Az alapítvány életre hívói között találjuk az ifjúság világában csillebérci ügye miatt hírhedté vált Rácz Pétert, valamint Butor Klárát, a szocialisták pártigazgatóját. A Magyar Nemzet információi szerint már egy találkozó is létrejött a frissen megalakult alapítvány vezetői és a miniszterelnök, valamint több magas rangú szocialista politikus között. Meglehetősen furcsa, hogy a miniszterelnök egy éppencsak létrejött ifjúsági alapítvány vezetőit fogadja, ha csak nem az új arisztokrácia közpénzek iránti vonzódásának újabb fejezetének lehetünk tanúi.

Államtitkár Úr! Kérem, tájékoztasson arról, hogy mi volt a közpénzek lehívására képes, Rácz Péter és Butor Klára által életre hívott alapítvány vezetői, valamint Gyurcsány Ferenc között létrejött találkozó témája! Államtitkár Úr! Kérem, tájékoztasson arról, hogy milyen állami forrásokra kívánja rátenni a kezét az MSZP pártigazgatójának nevével is fémjelzett alapítvány! Kérem, tájékoztasson arról, hogy milyen szerepet szán a kormányzat a bíróság által másfél éves felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt Rácz Péternek az ifjúságpolitika terén!

Várom válaszát! (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
67 103 2007.05.07. 1:01  98-105

ÁGH PÉTER (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! Úgy gondolom, hogy van takargatnivaló. Nem hiába írta azt Rácz Péter egy e-mailben az alapítvány és az egyesült vezetőinek, hogy "Ahogy azt gondoltuk, a Magyar Nemzet nyomozásba kezdett a Színtér Alapítvány és a Grund Klubhálózat ügyében. A kérdések sorában egyrészt firtatják az úttörőszövetséggel való kapcsolatot, az esetleges személyi átfedéseket, valamint azt, hogy állami pénzekre pályázott-e a Színtér Alapítvány. Azt javasoljuk, hogy a nyilatkozatok elől lépjetek el." Azt gondolom, nemhiába javasolja Rácz Péter, és gondolom, nemhiába volt ez a találkozó a miniszterelnök és az MSZP-pártigazgató között, hiszen ő nem pártigazgatóként találkozott, hanem ennek az alapítványnak a vezetőjeként. Ez a találkozó is alátámasztja azt a gyanúnkat, hogy véleményünk szerint az új arisztokrácia úttörőinek a közpénzekre fáj a foguk, és a hamarosan megjelenő "Legyen jobb a gyerekeknek!" programhoz kapcsolódó pályázatokban kívánnak majd részt venni, és szocialista kapcsolatokat kihasználva akarnak meggazdagodni.

Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
68 90 2007.05.08. 1:10  35-111

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Amikor a mellékletet szemléltem, meglepődtem azon, hogy kimaradt ebből a 86-os út fejlesztése, sok szó esett már erről. Már csak azért is meglepődtem, hiszen az önkormányzati választások finisében maga Kóka János ígérte meg, hogy ez meg fog történni, és a teljes útszakasz felújításra kerül.

Azt gondolom, az, hogy ki kinek üzen, valóban fontos dolog, hiszen az Országgyűlés képviselői azért ülnek itt, mert őket megválasztották valahonnan, és azért a térségért tenniük kell. De ki kinek üzen? Ha Kóka János ezt üzente a szombathelyieknek az önkormányzati választások finisében, hogy a koalíció jelöltjeire szavazzanak, akkor igenis ezt a szavát be kell tartani, és ne arról szóljon ez a javaslat, ne azt üzenje Kóka János, hogy a szombathelyieknek a szavahihetetlenségével kell szembesülnie.

Ipkovich György szólt a politikai akaratról. Azt gondolom, ez a politikai akarat megvan, a Vas megyei képviselők együttesen támogatják azt, hogy a 86-os út fejlesztése megtörténjen, bekerüljön ebbe a bizonyos mellékletbe. Azt kérem a kormányoldaltól, azt kérem az Országgyűléstől, hogy fogadja be ezt a javaslatot.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
92 16 2007.09.25. 5:08  15-18

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A kormányoldal képviselői bátran, határozottan és büszkén beszélnek mindig a felsőoktatásban hozott intézkedéseikről. Bátran, határozottan és büszkén beszélnek arról, hogy lezárták azt a korszakot, amikor sok fiatal tudott bejutni a felsőoktatásba. Önök ezt a mennyiségi változások kora lezárásának tekintik. Így tett Hiller István a napirend előtti felszólalásában is, a múlt héten.

Bátran, büszkén és határozottan beszélnek ma már ennek okáról, a tandíjról. Nem mindig tették ezt. Emlékszünk, az országgyűlési választások előtt még cáfolták ennek tervét. A helyzet a kormányprogram elfogadásának időszakában már változott, hiszen akkor utólagos képzési hozzájárulásról volt szó. Bár ez is ellentétes volt a korábbi ígéretekkel, de ezt a tanulmányi időszak után kellett volna fizetni. Ekkor Arató Gergely - 2006. május 23-án tett nyilatkozatában - még arról beszélt, hogy a közvetlenül fizetett tandíjat nem támogatják, mert az távol tartaná a hallgatókat az egyetemektől. Hiába mondta az MSZP, hogy nem lesz tandíj, hiába mondta Arató Gergely, hogy nem támogatja a képzési idő alatt fizetett tandíjat, amikor eljött az idő, megszavazták azt.

A tanulmányaikat most megkezdő fiatalok hamarosan több mint százezer forintot fognak fizetni. Államtitkár úr! Erről a tervükről miért nem beszéltek bátran, büszkén és határozottan, amikor a fiatalok támogatását kérték a kampányban? Miért kellett átverni a fiatalokat?

Az államtitkár úrnak igaza lett. A közvetlenül fizetett tandíj távol tartja a hallgatókat a felsőoktatástól. 2006-ban még 132 ezren jelentkeztek egyetemekre, főiskolákra, idén ez a szám már csak 108 ezer. 24 ezer fiatal nem mert belevágni az egyetemi életbe. Drasztikus szám ez a korábbi évek csökkenéseihez képest. Az OECD legújabb jelentéséből kiderül, hogy Magyarországon a legnehezebb azon családok helyzete, akik gyermeküket felsőoktatási intézménybe kívánják járatni. Magyarországon már-már ott tartunk, hogy a gyerekvállalás egyenlő a szegénység vállalásával. Önök eközben persze arról beszélnek, hogy a rendszer segíti a szegényeket.

Tisztelt Államtitkár Úr! Tudja, mennyi egy hallgató átlagos havi megélhetése? Körülbelül 70-80 ezer forint, és ez csak a minimális létmódot jelenti. Ebben benne van a szállás költsége, az étkezés, a könyvek, a jegyzetek beszerzése, az utazás.

(9.40)

Egy, az átlagnál jobban tanuló diák körülbelül havi 10 ezer forintot kap ösztöndíjként, azaz még további 55 ezer forintot kell előteremtenie havonta csak a megélhetésre. Ha felvette a diákhitelt, akkor is további 30 ezer forint hiányzik havonta, amit vagy neki, vagy a családjának kell biztosítania. A havi tandíj így jelentős többletköltség, diákmunkásként 20-25 órányi pluszmunkával lehet megkeresni ennyit, ami könnyen csökkenti a tanulásra fordítható időt, és ezzel beszűkül annak a lehetősége, hogy valaki ösztöndíjat kapjon, vagy esélyes legyen, hogy bekerüljön abba a bizonyos 15 százalékba, akik mentesülnek a tandíj fizetése alól.

Államtitkár úr, önök gyakran hivatkoznak a versenyre. Egy olyan versenyben vagyunk, amelyben már-már nemcsak a legszegényebbek, de egy átlagos, két gyermeket nevelő szülő sem tudja a gyermekeit beíratni. Önök azt mondják, hogy a verseny segíti a felsőoktatást. Mi viszont úgy látjuk, hogy önök nem versenyt hirdetnek, hanem megakadályozzák a verseny lehetőségét. Ebben a versenyben eleve el van döntve, ki a győztes, a gazdag fiatalok, a gazdag szülők, a gazdag családok. Ez nem verseny, ezt bundának nevezik. A jelentkezési adatokból kiderül: 24 ezren nem tudták vállalni a nevezést ebben a versenyben. Sokak számára pedig időközben fog kiderülni: a felsőoktatás a gazdagok pályája. A tandíj bevezetésével ugyanis nem a diákok szorgalmán és tehetségén, hanem szüleik pénztárcájának vastagságán fog múlni a továbbtanulás lehetősége. A kormány részéről most az államtitkár úr bizonyára fel fog állni, és elmondja azt, hogy miért rossz a mi érvelésünk. Lehet mondani bármit, a lényeg ettől nem változik: amikor eljön az idő, akkor majd be kell fizetni azt a bizonyos csekket.

Államtitkár úr, miért nem mondták a kampányban büszkén, határozottan azt, hogy a tandíj bevezetésére készülnek, amikor korábban ön úgy vélekedett, hogy nem támogatja a képzési idő alatt fizetett tandíjat, hiszen az távol tartja a hallgatókat az egyetemektől? Akkor miért szavazta meg azt? És most, amikor mindenkinek több mint százezer forintot kell majd fizetnie, elismeri-e azt - és a jelentkezési adatokból egyértelműen kiderül, hogy csökkent a jelentkezők száma -, hogy igaza volt korábban, és rossz döntés volt ennek a tandíjnak a bevezetése? Itt a büszkeség (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) és a határozottság ideje.

Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
94 44 2007.10.02. 11:53  21-93

ÁGH PÉTER, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Szocialista Párt vezérszónokától jórészt általános dolgokat hallottunk, de amit hallottunk konkrétumot - például az ifjúsági stratégia -, már hallottuk 2002-ben is, mégsem lett belőle semmi, mint ahogyan nem lett az ifjúsági törvényből sem. Felszólalásom elején az anyag problematikus pontjaira szeretném felhívni a figyelmet, majd pedig meg szeretném ismertetni önöket egy alternatív jelentéssel, tehát kicsit konkrétabb szeretnék lenni, mint a Magyar Szocialista Párt vezérszónoka volt.

Önmagában már elég sajnálatosnak tartjuk azt a tényt, hogy most, 2007 végén kell tárgyalni ezt a jelentést. Azt gondolom, ha most kerül erre sor, akkor lehet, hogy érdemes lett volna már a 2006-os évet is egybevenni, hogy lássuk, mit kell tenni ezen a téren, főképp annak tükrében, hogy elkészültek különböző intézkedések, például a "Legyen jobb a gyermekeknek" program.

Statisztikai adatokról szó esett az elején, azért tennék pár megjegyzést ezekkel kapcsolatban. A vagyoni helyzet felmérése, a lakáskörülmények megjelölése kizárólag az "Ifjúság 2004" felmérésre alapoz. Ezt azért tartjuk csúsztatásnak, mert a polgári kormány által kidolgozott lakástámogatási rendszer első hatékony eredményei éppen 2004-ben realizálódtak. Tehát indokolt lett volna a jelentésben bázisadatként az "Ifjúság 2000" számadatait is feltüntetni.

A gazdasági aktivitás kiindulópontja a 15-24 éves népesség aktivitási rátájának vizsgálata, amely a jelentés szerint a felét sem éri el az EU 15 tagállama átlagának. Ugyancsak csúsztatás tapasztalható a jelentésben az ifjúsági munkanélküliségi ráta bemutatásakor, hiszen a KSH munkaerő-felmérési adatai 2006-ra vonatkoznak, ugyanakkor az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai 2005. évi adatok, és ebben a regisztrált pályakezdő álláskeresők száma eltér a KSH felmérésétől.

Az "Ifjúság 2004" kutatási adatai szerint azok, akik alacsony iskolai végzettséggel kerülnek ki az iskolapadokból, gyorsan kiszorulnak a munkaerőpiacról, és nagyon nehezen kerülnek oda vissza. Nem tér ki a jelentés arra sem, hogy milyen a nemek szerinti megoszlás, és milyen kormányzati intézkedést igényel például a 15-29 év közötti termékeny korú nők részmunkaidős vagy atipikus munkavégzési lehetőségének a megteremtése.

Az informatikai társadalom című fejezet korcsoportos megoszlása általánosságokat tartalmaz, nem tér ki a magyarországi információs társadalom alapvető problémáira az ifjúság körében. A kormányzati intézkedések minisztériumonként sorolják fel azokat a törekvéseket és programokat, amelyekre az 1995-ös országgyűlési határozat kötelezi őket. Olyan általános meghatározásokat, mondhatni, sztereotípiákat tartalmaznak ezek, amelyeket bárhova be lehetne építeni, gondolok itt például az esélyegyenlőség-teremtő fejezetre. Ugyanez elmondható a magyarországi roma tanulók tanulmányi támogatásáról, mert a jelentés semmi egyébről nem ír, mint hogy a köz- és felsőoktatásban tanuló roma diákok számára speciális tanulmányi ösztöndíjrendszert kell biztosítani.

(11.10)

Nem elemzi a jelentés a támogatási keret felhasználásának tényét és eredményességét. Úgy gondoljuk, a hatékonyságról beszélni kell egy ilyen jelentésben, és ajánlásokat kell megfogalmazni a jövőre nézve.

Véleményünk szerint a jelentés nem tartalmazza azokat a civil és egyházi intézkedéseket, amelyek hatékonyan hozzájárulhatnak az ifjúság helyzetének és életkörülményeinek folyamatos figyelemmel kíséréséhez. A tavaszi ülésszakon elfogadott "Legyen jobb a gyermekeknek" című országgyűlési határozati javaslat 25 éves programot ír elő a kormánynak. A jelentés készítői még utalást sem tesznek arra, hogy a jelentésben szereplő tényadatok mennyiben segíthetik az Országgyűlés határozatában előírt negyedszázados gyermekprogramot.

Tisztelt Országgyűlés! Ha már szó esett a "Legyen jobb a gyermekeknek" programról, akkor hadd említsek meg egy nevet: Ferge Zsuzsa. Azt gondolom, mindenki ismeri ezt a nevet. A gyermekszegénység elleni küzdelem rövid távú programjának elkészítésére a miniszterelnök kérte fel az ismert szociológust, aki ezt el is készítette 2005 végén, 2006 elején. A nagy dérrel-dúrral bejelentett programot aztán a kormánypártok képviselői elvetették, akkor is, amikor a Fidesz és a KDNP frakciója javasolta, hogy ez kerüljön be a "Legyen jobb a gyermekeknek" című programba önálló fejezetként.

Most egy Ferge Zsuzsa ajánlásával ellátott jelentést szeretnék a figyelmükbe ajánlani. A civil ifjúsági éves jelentés, 2005, első oldalain az ismert szociológusnő így fogalmaz: "Maga ez a kötet nem más, mint egy elsősorban az ifjúságról szóló civil jelentés. Ennek a parlament jelentésével egyidejűleg kellett volna elkészülnie, a kettőt együtt kellett volna az Országgyűlésnek tárgyalnia. Ám sem a gyermekekről, sem az ifjúságról évek óta nem készül hivatalos jelentés. Mint ahogy a kezünkben lévő minta elfogultság- és demagógiamentesen ad statisztikákkal jól alátámasztott képet fájdalmas nehézségekről, a központi szándékokkal ellentétesen alakuló folyamatokról, mulasztásokról és olykor sikerekről, továbbá sok javaslatot tartalmaz még megtehető civil és főként kormányzati lépésekről, nagyon alkalmas lenne arra, hogy az Országgyűlés komolyan vegye, és többek között ennek alapján vizsgálja meg saját sürgős feladatait."

A jelentés tehát abban az esetben, ha csak statisztikai adatokat sorol, és a minisztériumok feladatköreiből másol be ténykedéseket, pusztán egy papírhalmaz. Úgy gondoljuk, ajánlásokat is meg kell fogalmazni. Rá kell mutatni arra, hogy mi következik mindabból, amit leírtak. A jelentés azért van, hogy megtudjuk, hogy az Országgyűlés megtudja, mik a problémás pontok. Nem öncélú tehát, fel kellene hívni a figyelmet arra, hogy mi a feladatunk, a kormánynak milyen intézkedéseket kell, illetve kellene meghozni. Ebben a tekintetben figyelembe kellett volna venni a 2006 telén megjelent parlamenti és kormányzati véleményformálókhoz eljuttatott, Ferge Zsuzsa által ajánlott 2005-ös civil ifjúsági jelentést. Ez az a kötet. (Felmutatja.)

A kiváló szakemberek által készített jelentés a helyzetértékelést követően jó néhány ajánlást megfogalmaz. Fontosnak tartom, hogy ezek közül a szakmai ajánlások közül pár a Ház falai között is elhangozzon, ha már a képviselők nem tárgyalják ezt a jelentést. Fontos, hiszen a kormány által beterjesztett anyag öncélú, nem mutat rá arra, hogy mi következik az ott leírtakból.

A "gyerekek a családban" témakörében a civil jelentés rámutat arra, hogy érdemes vállalni a születések számának növelését ösztönző családpolitikát.

Az oktatás területéről kiemelném a civil jelentés következő ajánlását: a középfokú oktatást érintően mindenképpen szükség van a szakképzési rendszer gyökeres átalakítására. Történtek erre lépések, de azt gondolom, hogy az ott megfogalmazott gondolatok mindenképpen figyelembe veendők.

A foglalkoztatottság kérdéskörét érintően a civil jelentés szerint többek között a következő területeken van szükség céltudatos fejlesztésre: a fiatalok munkaerő-piaci felkészítése az iskolarendszeren belül, gyakorló szakemberek közreműködésével történjen. Emellett nyíljon lehetőség a munkaerő-piaci projektek egymásra épülésére. Csak pár pont a foglalkoztatottság területén látható kihívásokból.

A fiatalok művelődési szokásaival kapcsolatban a civil jelentés a kulturális olló nyílásáról, azaz a kulturális javakhoz való hozzáférés esélyének a romlásáról fogalmaz meg figyelembe veendő gondolatokat.

A fiatalok vagyoni helyzetével kapcsolatban kiemelik a szerkesztők, hogy fontos a regionális különbségek csökkentése. Ahogy az anyag fogalmaz: a regionális hatás még erőteljesebb hátrányokat okoz, ha párosul a városok és falvak közt meglévő egyenlőtlen esélyekkel a fiatalokat nevelő háztartások esetében.

Az egészségügy terén is találunk megszívlelendő mondatokat a civil éves ifjúsági jelentésben. Így felhívják arra a figyelmet, hogy az egészséges életmódra nevelés kapcsán a fiatalokat körbevevő társas, társadalmi környezetre is koncentrálni kell.

A peremhelyzetben lévő gyermekekkel és fiatalokkal kapcsolatban sajnos egy cseppet sem szívderítő, ám őszinte mondatot olvashatunk: jelenleg nem remélhető, hogy a gazdasági helyzet drasztikus romlásának terhei mellett megfékezhető lenne a marginalizálódás folyamata.

A gyermek és ifjúsági civil szektor megerősítése érdekében a civil jelentés sürgeti, hogy végre jöjjön létre az előző ciklusban sokat emlegetett ifjúsági törvény, amelyet bár a kormány korábban elfogadott, mégsem lett belőle semmi.

Az anyag megfogalmazza azt is, hogy a jogszabályi környezet és a finanszírozási rendszer átalakításával biztosítani kell, hogy minél több civil szervezet vehessen át önkormányzati feladatot.

Az ifjúsági kormányzatról szólva a jelentés kiemeli, hogy meg kell alkotni az országos ifjúsági programot, és utólag meg kell vizsgálni annak megvalósulását, illetve hatását az ifjúsági éves jelentésekben.

Tisztelt Országgyűlés! A civil ifjúsági jelentés utolsó pontjában az ifjúsági forrásokkal foglalkozik. Azt gondolom, itt is vannak megszívlelendő gondolatok. Ilyen például a következő: a jövőben a költségvetés tervezése kapcsán a felnövekvő generáció és az egész társadalom érdekében arra kell törekedni, hogy a költségvetési támogatások kiszámíthatók legyenek, az egyszer már meglévő források ne tűnhessenek el, és lehetőleg a mértékük ne csökkenjen. A jelentés szerint törvényben való kimondása kívánkozik annak is, hogy a Gyermek- és Ifjúsági Alap számára az éves költségvetési törvényben meghatározott támogatás összege nem lehet kevesebb, mint a tárgyévet megelőző évben biztosított költségvetési forrás.

Fontosnak tartom, hogy ezeket a szakmai ajánlásokat megismertessem önökkel, ha már a kormány által beterjesztett anyag nem tartalmaz ilyeneket, nem tartalmaz megoldási lehetőségeket, nem tartalmazza azt, hogy a jelentés számaiból mi következik. Kimaradt ez az anyagból, mint ahogy kimaradt sok minden más. 2005-ös jelentésről beszélünk. 2005 az előző ciklus vége volt már, és ma már láthatjuk azt, hogy jó pár olyan ígéret nem teljesült, amit a fiataloknak tettek a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. Elég, ha csak azt említem önöknek, hogy a kormánypártok képviselői azt ígérték, hogy ingyenes lesz a diákok számára az utazás. Mára már láthatjuk, hogy ez mennyire nem igaz.

Kíváncsian várom majd azt az évet, amikor 2007-ről fogunk tárgyalni, és akkor majd önöknek például azt kell megmagyarázniuk és azt a helyzetet kell értékelniük, hogy a tandíj bevezetése milyen hatást ért el a fiatalok körében. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt részéről már most van erre egy ajánlásunk: Magyarországnak nemet kell mondania a tandíjra. A 2005. évről szólva pedig azt gondolom, hogy a felsorolt szakmai ajánlásokat meg kell fontolni, és a jövőben fontos, hogy amellett, hogy statisztikai tényadatokat közlünk, különböző irányokat is megfogalmazzunk, hogy az Országgyűlés tudja, milyen irányban kell a munkájának mennie, és a kormánynak milyen intézkedéseket kell hoznia.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
94 88 2007.10.02. 1:52  21-93

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Nagy László képviselő úr hozzászólása ihletett arra, hogy hozzászóljak a vitához. Sok mindent mondott a legfiatalabb képviselő - azt gondolom, hogy némi kiegészítésre mindenképpen szorulnak az elhangzottak.

Arról beszél a Magyar Szocialista Párt képviselője, hogy mit tanul egy ifjúsági szervezet tevékenysége által a magyar fiatal, milyenfajta kép alakulhat ki a közélettel kapcsolatban. Én azt gondolom, hogy vannak jó példák, és vannak rossz példák. Jó példa, mindenképpen pozitív, hogyha elmondjuk, hogy voltak időszakok, amikor a parlamenti pártok ifjúsági szervezetei meg tudtak állapodni bizonyos kérdésekben, például együtt léptünk fel a magyarverések ellen Esztergomban, és számos ilyen kérdés volt, amikor, azt gondolom, példát mutattunk saját pártjainknak is, példát mutattunk a magyar fiataloknak is, hogy vannak olyan kérdések, amelyekben össze lehet fogni. Aztán vannak olyan kérdések - és ezek már a fiatalokat érintő kérdések -, amelyekben nem mindig sikerült ezt megtenni. Például a Fiatal Baloldal volt az, amely a sokat idézett tandíj kapcsán levelet írt nekünk, hogy nem támogatják a képzési idő alatt fizetett tandíjat, tették ezt 2006 tavaszán, az országgyűlési választásokat követően, ennek ellenére, amikor eljött az idő, akkor mégiscsak megszavazták azt.

Vannak tehát kérdések, ifjúságpolitikai, fiatalokat érintő kérdések, amelyekben, azt gondolom, azért nem lehet együttműködni, mert ők, önök nem akarják meghallani a mai magyar valóságot, nem akarják látni a mai magyar fiatalok tényleges helyzetét. Ebben a helyzetben könnyű azt mondani a miniszterelnöknek, hogy a legjobbat akkor teszik a fiatalok, hogyha elmennek külföldre. (Csizmár Gábor: Nem mondott ilyet a miniszterelnök!) Én azt gondolom, hogy más a megoldás (Csizmár Gábor: Ilyet nem mondott a miniszterelnök, úgyhogy nem kell vele vitatkozni!), és az ezekben a padsorokban ülő emberek más megoldást kívánnak a fiataloknak.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
95 310 2007.10.08. 1:22  203-317

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Örülök, hogy ebben a vitában őszinte szavak hangzottak el a kormányoldal részéről. Többen is kimondták azt, hogy ez a megszorító intézkedés tulajdonképpen pénzkivonás volt a rendszerből. Annak még jobban örültem volna, ha a kormányoldal képviselői ezt akkor is megteszik, amikor a pedagógusokkal találkoznak, és a Hoffmann Rózsa által idézett szeptemberi konferencián a miniszterelnök nemcsak arról beszél, hogy baj az, ha a tanárok nem kapnak elég megbecsülést, baj, ha elkerülik a pedagóguspályát, hanem arról is beszél, hogy az ő intézkedéseiknek köszönhetően közel 10 ezer pedagógusnak szűnt meg a munkahelye.

Azt gondolom, ezt is ki kell mondani, és amikor a pedagógusokkal találkoznak, akkor nemcsak a pozitív ideálképekről kell beszélni, hanem arról is, hogy pénzkivonást hajtanak végre, és az ő intézkedéseiknek köszönhetően több ezer embernek szűnt meg a munkahelye; több ezer embernek, akik valóban a nemzeti sorskérdés egyik meghatározó válfajával foglalkoznak. A miniszterelnök is erre utalt akkor, amikor arról beszélt, hogy az iskola és a kultúra ügye nemzeti ügy, nemzeti sorskérdés. Azt gondolom, hogy ha ezen a területen problémák vannak, azt fel kell vállalni az érintettekkel való találkozás alkalmával is.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
95 318 2007.10.08. 4:09  317-331

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Az idő előrehaladtára való tekintettel megpróbálok rövid lenni. Több indítvány is érkezett a jelentéshez, ezzel kapcsolatban pár kérdést szeretnék feltenni a tárca képviseletében jelen lévő államtitkár úrhoz.

Szóba kerül a nemzeti ifjúsági stratégia, szóba kerül az Ifjúság 2008 című kutatás indítványozása. A nemzeti ifjúsági stratégiáról nem most hallunk először. Ennek a stratégiának az óhaja már felmerült több évvel ezelőtt is, és először Jánosi György minisztersége alatt kezdődött egyfajta átfogó munka ennek kidolgozása érdekében, és Török Zsolt, aki az egyik beterjesztője ennek az indítványnak, 2003-ban az egyik parlamenti felszólalásában arról beszélt, hogy abban az évben már megszülethet ez a bizonyos stratégia.

2007 van, a Magyar Szocialista Párt frakciója most ismét benyújtotta a javaslatát, hogy készüljön el ez a stratégia. Kérdezem én, mi történt az elmúlt öt évben. Mi történt, főleg annak a függvényében, hogy ez a stratégia még Gyurcsány Ferenc ifjúsági és sportminisztersége alatt is készülőben volt, hiszen például behívták mind a négy parlamenti párt ifjúsági szervezetének a vezetőit, hogy megbeszélést kezdeményezzenek ennek a kidolgozásáról. Ennek ellenére mégis eltelt jó pár év, és azt gondolom, hogy ennek a stratégiának a szükségessége mindenképpen indokolt, és mindenképpen fontos, hogy beszéljünk róla.

De mi történt az elmúlt öt évben? Miért nem készült ez el? Miért most áll elő vele a Magyar Szocialista Párt, mintha feltalálta volna a spanyolviaszt, hiszen már öt éve elvileg ők ezt minisztériumi szinten készítik? Arról is olvastam az elmúlt évek összesítői alapján, hogy ebbe még különböző európai uniós szakértőket is bevontak. Tehát látszódott az a munka, hogy ez történik, és egyszerűen érthetetlen számomra, hogy akkor az elmúlt öt évben miért nem történt semmi, miért most kell ismét ezt benyújtani, hiszen ennek már itt kellene lennie az asztalunkon.

Szintén ilyen - és ezt már az én kapcsolódó módosító indítványom tartalmazza -, hogy az Országgyűlés végre foglalkozzon az ifjúsági törvénnyel. Az ifjúsági törvény megint csak egy ilyen hosszú utat járt be az előző ciklusban, annak idején nagyon sokszor szóba került, és ha jól emlékszem, akkor talán az előző ciklus működésének a végén a kormány el is fogadta, de az országgyűlési választások miatt a parlamentnek már benyújtani nem tudta.

Mindenképpen szükségesnek tartom, hogy az ifjúsági törvényt végre fogadja el az Országgyűlés, a kormány ennek érdekében tegye meg a határozatijavaslat-tervezetét, hiszen ez is egy szükséges törvény, azt gondolom. S amikor az általános vitában beszéltünk a jelentésről, akkor is szóba hoztam azt a bizonyos civil jelentést, amely szintén szorgalmazza ennek a törvénynek az elfogadását és a Ház általi megtárgyalását.

Tehát államtitkár urat arra szeretném kérni, hogy ha tud itt a részletes vita kapcsán tájékoztatást adni arról, hogy az elmúlt öt évben miért nem történt meg ennek a sokszor, sokat idézett nemzeti ifjúsági stratégiának a valós kidolgozása és benyújtása a tisztelt Ház elé, akkor arról világosítson fel minket, és arról is, hogy az ifjúsági törvényt szándékozik-e beterjeszteni a kormány, van-e ilyen terve, főleg annak függvényében, hogy, mint mondom, az előző kormány ezt már tárgyalta, és állítólag el is fogadta. Ha pedig nem, én a módosító javaslatomban mindenképpen arra teszek indítványt, hogy ezt 2008. szeptember 1-jéig tegye meg, foglalkozzunk ezzel, és legyen végre Magyarországnak egy ifjúsági törvénye, összhangban a már-már megvalósult európai uniós irányelvekkel és az elfogadott törvényekkel.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
95 330 2007.10.08. 0:45  317-331

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Örülök annak, hogy több kérdésben konszenzus kezd kialakulni. Azt gondolom, hogy viszont nem szabad megállnunk a nemzeti ifjúsági stratégia kidolgozásánál. Fontos, hogy ha már stratégiát készítünk, akkor legyen egy olyanfajta jogszabály, ami összegzi a fiatalokat érintő kérdéseket, ami összefoglalja a támogatások körét, a civil szervezetek hogyan pályázhatnak, tehát számos olyan kérdéskör van, amit egy ifjúsági törvény nagyon jól tud szabályozni. Nemhiába volt ez az előkészítő munka az elmúlt négy évben, amely folyamatosan zajlott. Azt gondolom, annak a tapasztalatait felhasználva semmiképpen sem szabad elfeledkeznünk az ifjúsági törvényről, és nem szabad megállnunk egy bizonyos stratégiánál. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
103 148 2007.10.29. 1:46  147-154

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt időszak kormányzati intézkedéseiből kiderült, a kormány csak akkor számít a fiatalokra, hogyha kampány van, és kell a szavazatuk. Ezt láttuk, sokszor beszéltünk róla a tandíj esetében, és ezt látjuk más intézkedések esetében. Tudjuk azt, hogy a tandíj vitájában sértődötten tagadták, hogy ezt vezetnék be, de amikor eljött az idő, akkor megszavazták azt. Mára kiderült ennek drasztikus hatása, több tízezerrel kevesebb diák jelentkezett a felsőoktatási intézményekbe, mint korábban.

A fiatalokat azonban nemcsak a tandíj kapcsán felejtették el, hanem az őket érintő törvényjavaslat kidolgozása kapcsán is. Az előző ciklusban Gyurcsány Ferenc ifjúsági és sportminiszterként még legfontosabb feladatának mondta az ifjúsági törvény kidolgozását. Minden miniszter így volt ezzel Jánosi Györgytől Göncz Kingáig. Az előző ciklusban 334 millió forintot költöttek el a törvényjavaslat kidolgozására. Ez, hogyha az akkori javaslatot nézzük, paragrafusonként 14 millió forintot jelent, ennek ellenére semmi nem lett az egészből. Az előző ciklusban odáig jutott az ügy, hogy amikor az illetékes bizottságok tárgyalták, akkor még a kormánypárti képviselők is leszavazták ezt a javaslatot. Azóta teljesen elfelejtették az ifjúsági törvény kidolgozásának feladatát a kormánypárt képviselői, nem lett ebből semmi sem, hiába mondta Gyurcsány Ferenc, hogy ez a legfontosabb feladata miniszterként.

Államtitkár úr, hol van az ifjúsági törvény? Mit csináltak az elmúlt öt évben? Mi értelme volt az elköltött több száz millió forintnak?

Várom megtisztelő válaszát. (Szórványos taps az ellenzéki oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
103 152 2007.10.29. 1:07  147-154

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen. Államtitkár úrtól megint csak a kifogásokat hallhattuk, a hárítást; azt, hogy miért nem készült semmi az elmúlt öt évben, arra nem kaptunk választ.

Államtitkár úr a megalapozottságról beszél. Kérem szépen, az elmúlt öt évben bőségesen volt idő arra, hogy ezt az ifjúsági törvényt megalapozzák, akár Göncz Kinga minisztersége alatt is.

(16.10)

334 millió forintot költöttek az előkészítésre. Azt gondolom, hogy ezek után valaminek itt kellene lennie a Ház előtt, egy olyan javaslatnak, nem olyannak, mint az előző, amit még a kormánypárti képviselők sem támogattak, hanem olyannak, amit a Ház valóban el tudna fogadni.

Azt látom, hogy önök ahelyett, hogy valóban az ifjúság ügyeivel foglalkoznának, készítenének például ifjúsági törvényt, foglalkoznának például azzal, hogy mindenkinek lehetősége lenne a továbbtanulásra, lehetőség legyen az otthonteremtésre, lehetőség legyen jó munkahely megszerzésére, ehelyett önök folyamatosan elfelejtik a fiatalokat. Ha legközelebb a fiatalokról szóló jogszabály kerül a Ház elé, javaslom, hogy az "elfelejtett nemzedék" kifejezéssel illessék azt.

Köszönöm. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
126 20 2008.02.26. 5:02  19-22

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. "Ostoba politikai kampány" - hallhattuk Arató Gergely korábbi felszólalásában, és a mostaniban is erre utalt. Én azt gondolom, hogy ostoba politikai kampány nem most folyik, hanem folyt 2006-ban, amikor például az államtitkár úr is ostobának nézte a választókat, a fiatalokat, és kijelentette - 2006. február 14-ei újsághír -, hogy a szocialista politikus szintén nemet mondott a tandíjra, azt is elmondta, hogy az új felsőoktatási törvény azt is rögzíti, hogy 12 félév ingyenes az államilag finanszírozott képzésben. Államtitkár úr, ön ostobának nézte a fiatalokat és a magyar választópolgárokat is.

Az azóta kialakult helyzetet lehet persze magyarázni. Lehet magyarázni, hogy miért csökkent a felsőoktatásba jelentkezők létszáma. A számok önmagukért beszélnek. 24 ezerrel kevesebben adták be a felvételi jelentkezési lapjukat 2007-ben, mint 2006-ban. Nemhiába, hiszen ha megnézzük a magyarországi tandíj mértékét, akkor azt láthatjuk, hogy lassan már olcsóbb Franciaországban tanulni, mint idehaza. Ha kiszámoljuk, hogy mennyi a havi minimálbérből kifizethető tandíj mértéke, akkor azt láthatjuk, hogy Franciaországban öt és fél év, míg idehaza alig fél év. Azt gondolom, hogy ezzel egyértelmű a helyzet. Az önök kormánya azt üzeni a fiataloknak, hogy ha nem gazdag szülők gyermeke vagy, akkor ne akarj továbbtanulni.

Az elmúlt napokban az országot jártam. Több megyében is találkoztam fiatalokkal, városvezetőkkel. A városok vezetői mindenhol hangsúlyozták, hogy rendkívüli módon megnehezült a vidéki fiatalok bejutási lehetősége, esélyegyenlőségi lehetősége, hiszen az ő városukban is csökkent a felsőoktatásba jelentkezők száma. A fiatalok, egyetemisták pedig arról számoltak be, hogy egy hazug, lenéző érvelést tapasztalnak a kormánypártok részéről velük szemben.

Nézzünk egy-két érvet, amelyet önök hangoztatnak és a tényeket! Túl sok az egyetemista - ezt lehet hallani az önök kommunikációjából. Nem igaz, hiszen az OECD-országokban a felsőoktatásban végzettek aránya átlagosan 26 százalék. Ehhez képest hazánk jelentősen elmarad a 17 százalékos értékkel.

Túl sok az ingyenélő egyetemista - ezt is lehet hallani. Tulajdonképpen az államtitkár úr most is erről beszélt az iménti felszólalásában. A gyerekek egyetemi tanítása eddig sem volt ingyenes. Tudtuk, hogy a felsőoktatási lét magas terheket ró a családokra. A kutatások szerint az egyetemisták havi megélhetési költsége - tudom saját tapasztalat alapján - 80-90 ezer forint. Látom, hogy az ismerőseimnek, a barátaimnak ez milyen nagy nehézségeket jelent.

Túl sok az ingyenélő egyetemista, aki tíz év alatt végzi el az egyetemet - ezt is lehet folyamatosan hallani. Eddig is csak 13 félévet finanszírozott az állam, azon felül fizetni kellett.

Kevés a szakmunkás, akire sokkal nagyobb szükség lenne - ezt is mondták a fiatalok érvként, amelyet önöktől hallanak, és ami alapján feleslegesnek tűnnek. Ugyanakkor fontos leszögezni, hogy nem azért kevés a szakmunkás, mert sok az egyetemista. Teljesen abszurd a kőművesek, ácsok hiányát a jogász- vagy orvoshallgatók számával magyarázni. Továbbá tegyük hozzá azt is, hogy a KSH adatai szerint a szakmunkások körében magasabb a munkanélküliség, mint az egyetemi végzettséggel rendelkezőknél.

Végül azt is folyamatosan halljuk, hogy túl sokat költ az ország a felsőoktatásra. Nem igaz, hiszen a magyar adatok az OECD-országok átlaga közelében vannak. A hallgatók fele ma is fizet tandíjat, tudjuk, költségtérítéses képzésben. Az ő tapasztalatuk bizonyítja, hogy fizetési kötelezettségük egyáltalán nem erősíti megrendelői pozíciójukat a felsőoktatásban. Fizetnünk kell a buszbérletért és a vonatjegyért is, de ettől még nincs befolyásunk arra, hogy a menetrendet betartva közlekedjenek, vagy tisztábbak legyenek a járművek.

Emellett azt is lehet hallani, amikor a tandíj mellett érvelnek, hogy a legjobb 15 százalék be tud kerülni ingyenes képzésbe. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy pont a szegények azok, akik ki tudnak ebből szorulni, hiszen nekik a felsőoktatás mellett el kell menni dolgozni, hogy elő tudják teremteni azt a bizonyos 80-90 ezer forintot. Ha pedig dolgozik, akkor már eleve kevesebb ideje jut arra, hogy a tanulással tudjon foglalkozni, és be tudjon kerülni ebbe a bizonyos 15 százalékba.

Államtitkár úr, azt kell hogy mondjam, önök használnak ebben a kampányban ostoba érveléseket. Jó lenne már végre, ha észrevennék, hogy az önök politikája semmi másról nem szól a tandíj kapcsán, mint hogy ha nem gazdag szülők gyermeke vagy, akkor ne akarj továbbtanulni, ugyanis a továbbiakban már ezen tények alapján nem a diákok szorgalmán és tehetségén múlik a továbbtanulás lehetősége, hanem a szüleik pénztárcájától függ.

Köszönöm szépen. Ezt a politikát kell elutasítani március 9-én. (Taps az ellenzéki pártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
131 171 2008.03.17. 2:11  170-177

ÁGH PÉTER (Fidesz): Tisztelt Miniszter Úr! A kormánypártok számára katasztrofális vereséget hozó szociális népszavazás óta eltelt egy hétben a kormányzati tisztviselők folyamatosan azt hangsúlyozzák, hogy nincs pénz az egészségügyre és nincs pénz a felsőoktatásra.

Túl azon, hogy a költségvetés főösszegének 1 ezrelékét megmozgató változtatásra való képtelenség önmagában felveti a kormányzati alkalmatlanság kérdését, az is némiképpen hiteltelenné teszi az önök érvelését, hogy egy még el sem indult kormányzati program kommunikációjára nagy hirtelen el tudtak költeni 1,6 milliárd forintot. Emellett nem okoz gondot az új kormányzati luxusautó-flotta beszerzése sem. Nap mint nap hallunk tehát olyan híreket, amelyek arról szólnak, hogy ha az önök luxusáról, az önök barátainak jutalmazásáról vagy a kormány PR- és kommunikációs kiadásairól van szó, akkor megtalálják a forrást.

Ebbe a sorba illeszkedik az a múlt heti hír is, amely szerint új szakállamtitkárt neveztek ki a Pénzügyminisztériumba, akinek a feladata - meglehetősen talányosan fogalmazva - a minisztériumok közötti együttműködés és a házon belüli egyeztetés biztosítása lesz. Az új szakállamtitkár Gyurcsány Ferenc bizalmasának, Szilvásy György miniszter úrnak a felesége. Egy szakállamtitkár fizetése 750 ezer forint, ehhez jönnek a különböző juttatások.

Miniszter úr, erre van pénz? Közben pedig, ha a népakarat el nem törölte volna, még mindig napidíjat, vizitdíjat és tandíjat szednének a fiataloktól és a betegektől. A tények azt mutatják sajnos, hogy amire akarnak költeni, arra megtalálják a forrásokat. (Gőgös Zoltán: Bunkó vagy.) Van pénz új luxusautókra, kommunikációra és most éppen új szakállamtitkárra.

Miniszter úr, mi szükség van arra, hogy Szilvásy György feleségét szakállamtitkárrá nevezték ki? Biztosan megér havi 750 ezer forintot, hogy Gyurcsány Ferenc bizalmasának a feleségét vezetői állásba helyezzék?

Köszönöm szépen, és várom megtisztelő válaszát. (Gőgös Zoltán: Ott volt előtte is. - Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
131 175 2008.03.17. 1:14  170-177

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Miniszter Úr! Ajánlom önnek a Rokonok című könyvet, biztosan haszonnal tudja forgatni. Ugyanis bármi történik, a lényeg a lényeg marad, ugyanis a közpénzek a rokonok kezében maradnak. (Gőgös Zoltán: Bunkó vagy.) Nem tudom, hogy mit szól ehhez például Keller László volt közpénzügyi államtitkár.

Ami pedig a kormányzat luxuskiadásait érinti. Önök elköltöttek volna 142 milliárdot kormányzati negyedre. Az Egészségügyi Minisztérium éppen most folytat közbeszerzést 700 millióra a kommunikáció tekintetében. Luxusautók flottájának beszerzésére 370 millió forintot költöttek. (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Orbán Viktor mennyit költött?) A Magyar Posta épp most fordít 600 millió forintot kommunikációra és PR-ra. (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Te Trabanttal jársz?) Az APEH 432 millió forintot akar elkölteni száz új autó beszerzésére.

Jól látható ebből, hogy amire akarnak költeni, arra tudnak költeni, arra megtalálják a forrásokat, legyen az új szakállamtitkár, legyen az új luxusautó, legyen az tanulmány vagy bármilyen más olyan kiadás, ami az önök érdekeit szolgálja.

Miniszter Úr! (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Ehelyett a felsőoktatásra és az egészségügyre kellene költeni.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban. - Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Te miből vetted a terepjárót?)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
141 189 2008.04.28. 2:11  188-192

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! A világon minden tizenkilencedik percben meghal egy nő méhnyakrákban. Kortól szinte függetlenül bárki lehet érintett. A méhnyakrák világviszonylatban és Magyarországon is a második leggyakoribb daganatos megbetegedések közé tartozik a nők körében. Évente több mint ezer új esetet fedeznek fel. Közel 500 nő, anya, feleség, nagymama hal meg minden évben hazánkban a méhnyakrák miatt, pedig ezek az esetek mind elkerülhetőek lennének.

A rákot okozó HPV-vel szemben van lehetőségünk cselekedni. A világon körülbelül 600 millió humán papillomavírussal fertőzött ember él, az új fertőzések 75 százaléka a 15-24 évesek között fordul elő. A fiatalokat tehát különösen fenyegeti a HPV és az ebből következő rákos megbetegedések.

A WHO ajánlása szerint a fiataloknak javasolt leginkább az oltás. Ezzel az oltással egyébként számos más, a férfiakra veszélyes ráktípus is megelőzhető. A betegség megelőzése vagy az abból való kigyógyulás érdekében azonban most hatalmas összegeket kell kifizetniük a magyar embereknek, nőknek és férfiaknak egyaránt, hiszen a vírus mindenki számára halálos fenyegetést jelenthet.

A védőoltás és a szűrés két lehetséges eszköz a HPV elleni harcban. Jelenleg mindkettőért fizetni kell. A vakcina azon négy HPV ellen véd, amelyek a legnagyobb gyakorisággal vezetnek méhnyakrákhoz. Ez a vakcina vényköteles, amelyet a társadalombiztosítás nem támogat. A szűrésekért mindenkinek fizetnie kell, ezt ugyanis az Egészségbiztosítási Pénztár csak akkor támogatja, ha egy nőről egyértelműen kiderült, hogy méhnyakrákja van.

Tisztelt Államtitkár Úr! Kérdezem, van-e lehetőség az ingyenes HPV-szűrésre Magyarországon, tekintettel a fertőzött nők magas számára. Kérdezem továbbá, hogy miért nem támogatja az Egészségbiztosítási Pénztár a vakcina megvásárlását.

Köszönöm szépen, és várom válaszát. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
144 12 2008.05.06. 4:23  11-14

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy egy bibliai példával kezdjem. Ha Mózes azon gondolkodott volna, miután lejött a Sion-hegyről, hogy miképpen lehet kijátszani a tízparancsolatot, bizonyára nem jutott volna be az ígéret földjére.

Az emberek akarata is egyfajta törvény. Önök azonban csak azon törik a fejüket, hogy hogyan lehet keresztbefeküdni több mint 3 millió választópolgár akaratának, amely március 9-én a tandíj eltörléséről határozott. Azt már régen tudtuk, hogy nem juthatunk be abba az új Magyarországba, amit önök az ígéreteikben megjelenítettek, hiszen akkor most nem lenne miről beszélni. A tandíjkérdés akkor már nem lenne sokadik éve napirenden, hiszen 2006-ban még arról beszéltek, hogy nem vezetnek be olyan rendszert, amely a képzési idő alatt ró anyagi terhet a hallgatókra.

A népszavazás után még nem telt el két hónap, önök azonban ismét azon gondolkodnak, hogyan lehet kijátszani az emberek akaratát. Gyurcsány Ferenc az egyik kereskedelmi csatornán arról beszélt, hogy a Rektori Konferencián együtt dolgoznak egy új javaslaton. Lehet, hogy csak véletlen elszólás volt, hiszen Hiller István utána rögtön tagadta, hogy tandíjról lenne szó. Ám amint azt megszokhattuk önöktől: amit tagadnak, az igaz. Az új javaslat szerint sokkal több fiatalnak sokkal többet kellene fizetni. Persze csak három év múlva, hogy így játszhassák ki a népszavazási döntést.

Horn Gyula belebukott a tandíjba. Március 9-én önök is belebuktak. Miért kell ennyire görcsösen ragaszkodni ehhez a felhatalmazás nélküli rögeszméhez? Önök felhatalmazás nélkül kormányoznak, és most ismét egy felhatalmazás nélküli javaslaton gondolkodnak. Tisztelt képviselőtársaim, ez rossz irány.

A mostani javaslat minden korábbinál nagyobb sarcot követel a hallgatóktól. A népszavazáson elutasított javaslat egy-két százezer forintos terhet rótt volna a hallgatókra, ami miatt tízezrekkel csökkent a felsőoktatásba jelentkezők száma, az új elképzelés azonban már évi egy-két millió forintról szól. Ha ebből a javaslatból törvény lesz, akkor az évente felvett 65 ezer hallgatónak alig a harmada fog eljutni a diplomáig. Diákok tízezrei hagyják majd félbe tanulmányaikat, mert egyetlen gyengébb félév finanszírozását nem tudják megengedni maguknak. Gondoljunk arra, hogy orvosképzés esetén 1,3 milliót kellene fizetni.

A javaslat tönkretenné szinte az összes vidéki intézményt is, hiszen vannak olyan iskolák, amelyek beiskolázási területe olyan helyen van, ahol a társadalom ottani tagjai, a fiatalok nem tudnák fizetni a tandíjat. Végül pedig az államot is tönkretenné és az adófizetőket is megkárosítaná az új tandíj, hiszen feleslegesen finanszírozná egy-két évig fiatalok tízezreinek a tanulmányait, akik egy rosszabb félév után kénytelenek lennének a diploma megszerzése előtt otthagyni az iskolát, mivel nem képesek fizetni a többmilliós tandíjat.

(9.30)

Ez a rendszer lenne igazságos? Ma száz nappali képzésre felvett diák közül nyolcvan tanul állami finanszírozásban. A rektori javaslat értelmében ugyanannyi hallgatóból nyolcvannégyen fizetnének, és csupán tizenhatan, a színötösök nem. Ez társadalmi katasztrófához vezetne, hiszen csak az maradna benn a rendszerben, aki vagy zseni, vagy rengeteg pénze van. A szülőket már a mai, elvileg ingyenes felsőoktatás is a végletekig leterhelte. Gondoljunk arra, hogy egy diák megélhetési költsége minimálisan 70-80 ezer forint. Kétségbeejtő, de számos olyan vidéki családról hallani, akik jelzáloghitelt vettek fel a házukra, hogy gyermekük tanulmányait finanszírozni tudják. Az sem mellékes, hogy ma még egyetlen felmérés sem bizonyította, hogy a fizetős diákok jobban teljesítenek, mint az ingyenes képzésben részt vevők, sőt Magyarországon ennek inkább az ellenkezője tapasztalható.

Kérem a kormánypártot, hogy verje ki végre a fejéből a tandíjat. Az emberek döntöttek; a '90-es években több tízezren vonultak az utcára, 2008-ban pedig több mint hárommillióan az urnákhoz, és mondtak igent a tandíj eltörlésére. Nincs tehát miről beszélni, az emberek véleménye következetes és világos. Nincs felhatalmazásuk ennek a rögeszmének a bevezetésére.

Köszönöm szépen. (Taps az MDF és a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
180 219 2008.11.24. 1:50  208-242

ÁGH PÉTER, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mint elhangzott, 10 nem szavazat volt, erre szeretnék magyarázatot adni. Ha nagyon röviden szeretném összefoglalni a véleményünket, akkor nagyjából két-három pontban tudnám ezt megtenni.

Először is a törvénymódosítás lehetőséget ad arra, hogy a képzések meghatározását, mint arról már korábban is szó volt, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok végezzék el. Kiköthetik, hogy a régióban mely képzéseket támogatnak és melyeket nem. A kormány által a régiók nyakára ültetett bizottságoknak ez a joga szinte már diktátumnak fogható fel. Az intézményfenntartók ugyanis alulreprezentáltak ezekben a bizottságokban. Példaként a Nyugat-Dunántúlt nézve, nehéz többségi döntéssel olyan kezdeményezést letenni az asztalra, amelyet Mosonmagyaróvártól Nagykanizsáig mindenki hasznosnak tart és elfogad.

Félő, hogy a döntések megszületésében különböző lobbik, előítéletek arathatnak diadalt. Önök ezzel ez intézkedésükkel átnyúlnak a szakképzést fenntartó megyék, önkormányzatok felett. Nem szól azonban az előterjesztés a képzés előírásának érvényesítéséről, menetéről és következményeiről. Nagyon örülünk annak, hogy a fuvarozók jól tudtak lobbizni, és a velük kötött megállapodás bekerült ebbe a törvényjavaslatba. De talán nem kellene elfeledkezni más területekről sem.

A javaslat nemzeti önrészt teremt a részben uniós forrásból finanszírozott nemzeti tehetségprogramhoz, ámbár az Oktatási és Kulturális Minisztérium fejezetében további félmilliárd van elkülönítve erre a célra. Sajnos meg kell jegyeznem, hogy a nemzeti tehetségprogram finanszírozásának szabályozása ma már fogalommá vált, a zuschlagosítás lehetőségét teremtheti meg. Az elhangzottak miatt az előterjesztést nem tudtuk támogatni.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
182 172 2008.12.01. 2:02  171-174

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Október közepén írásbeli kérdéssel fordultam az Oktatási és Kulturális Minisztériumhoz, amelyben azt tudakoltam, hogy kap-e kormánygaranciát Szombathely városa az állandó kőszínház megépítésére. Konkrét választ nem kaptam, pedig őszintén reménykedtem benne. Tettem ezt azért, mert a város szocialista polgármestere, Ipkovich György korábban arról beszélt, hogy Gyurcsány Ferenccel 6 milliárdos támogatásról tárgyalt. Bár ennek egyhatoda megérkezett, de a további milliárdokról semmilyen hír nincs.

Az elmúlt időszakban sokat lehetett hallani arról, hogy a pénzügyi és gazdasági válság miatt nagyberuházások leállítását tervezi a kormány. Ezek a hírek roppant elbizonytalanítják a vasi megyeszékhely lakóit. A város régi álma ugyanis az állandó kőszínház létrehozása. Szombathely megyei jogú város önkormányzati frakciói a kormány támogatásában reménykedve mindannyian a színházalapítás mellett tették le voksukat. A mai árakon számolva a színházépítés minimum 6-7 milliárd forintba kerülne, így teljesen kizárt, hogy ezt a költséget a város önerőből fel tudná vállalni. A város költségvetése az elmúlt évek szocialista gazdálkodása miatt óriási problémákkal küszködik. Ebben a helyzetben világosan kell látni, hogy van-e stabil forrás vagy nincs színházépítésre.

Tisztelt Államtitkár Úr! A tárca írásbeli kérdésemre adott válasza megdöbbentette a vasi megyeszékhely közvéleményét. A miniszter ebben ugyanis semmi mást nem tett, mint ismert tényeket írt le. Például azt, hogy a színházat Weöres Sándorról nevezték el. Államtitkár úr bizonyára kinéz annyit a szombathelyi ellenzéki képviselőkből, hogy ezt a tényt azért ismerjük. Azt azonban továbbra sem tudjuk, és ezúttal tisztelettel kérdezem, hogy kap-e Szombathely városa kormánygaranciát ebben a ciklusban arra, hogy megépül a városi kőszínház.

Köszönöm szépen. (Taps az MDF és a Fidesz soraiban. - Közbeszólás ugyanott: Bravó!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
187 124 2009.01.29. 2:14  123-130

ÁGH PÉTER (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! A Fidesz által korábban benyújtott kérdésekre adott válaszokból kiderült, hogy a szocialista kötődésű cégeknek óriási mértékben juttattak közpénzeket. Kiderült, hogy az állami vezetők holdudvartartásra használják a tanácsadási szerződéseket. Számtalan olyan kirívó, szükségesnek nem éppen nevezhető tanulmány keletkezett az elmúlt években, amelyek egyáltalán nem indokolhatók, mert azokból az ország nem profitált.

A tanácsadási szerződések közös vonása, hogy jelenlegi vagy volt MSZP-s képviselők, háttéremberek cégével köttettek nagy részben. Az egyik szocialista képviselő családi cége - miközben hivatalosan orvosi eszközökkel foglalkozik - kulturális témájú tanácsokat adott 5 millió forintért. A Centrum Párt volt elnöke sem maradhatott ki természetesen a függetlennek épp nem minősülő szakértők listájáról. De a sort hosszasan tovább lehetne folytatni.

Az egyik hetilap kimutatása szerint tucatnyi pártember kapott nagy értékű megbízásokat konferencia-előkészítésre, tanácsadásra. Az MSZP-s "ifjútörökök" közül is nagyon sokan voltak a tűzközelben, hiszen a milliós megbízásokban ők is nagyban részesültek, koordináció címén. A baráti szakértőkről sem feledkezett el természetesen a kormány. Újságírók, volt kormányzati emberek és természetesen az MSZP volt kampányfőnöke is részesült a milliós megbízásokból.

Megvizsgálva azt, hogy miről adtak tanácsot ezek az urak, azt lehet látni, hogy ezek általában olyan ügyek voltak, amiből semmi sem lett. Gondoljunk csak az új tulajdonosi programra vagy az adórendszer átalakítására. Hol vannak ezek a kormányzati lufik? Rég kipukkadtak. Úgy látszik azonban, hogy az állami pénzek sohasem pukkannak ki, ha szocialista kötődésű emberek megbízásáról van szó. Ezt láthattuk az elmúlt években, és ezt láthatjuk most is.

Államtitkár úr! Ez lenne az új Magyarország, amit önök korábban ígértek? Sajnos az emberek és mi is csak azt látjuk, hogy miközben az ország egyre rosszabb helyzetbe kerül, addig önök trükkök százaival, tanácsadás, tanulmányírás címén játsszák ki a közpénzt a szocialista kötődésű holdudvarnak.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
187 128 2009.01.29. 1:06  123-130

ÁGH PÉTER (Fidesz): Államtitkár úr, szemezgettünk, és csak pár példát mondanék arra, hogy tényleg feleslegesek voltak ezek a tanulmányok. Például a Miniszterelnöki Hivatalnak miért kell arról tanulmányt íratni, hogy "Alávetett test, alávetett státus"? Azt hiszem, a cím önmagáért beszél. De ugyanebbe a kategóriába tartozik a "Játékok, bútorok, textil".

De hogy politikai indíttatásúakat is mondjak: Pártstratégiák a 2006-os választásokon; A magyar sajtó megosztottsága Orbán Viktor 2002-es beszédeinek tükrében. Volt egy korábbi tanulmány: A Fidesz 2002. december 1. és 2003. január 15. napja között folytatott kommunikációja a sajtó tükrében.

Ezek mind a Miniszterelnöki Hivatal által megrendelt tanulmányok az elmúlt évekből. Teljesen igaz rá az - és nem érzelmi felindulásból mondom, hanem mert a tények erről beszélnek -, hogy ezek valóban nem szolgálták az ország érdekét, ezek csak az MSZP érdekét szolgálták, ugyanis a hozzá közel álló emberek ezért megkapták a pénzt, az MSZP pedig közpénzből tudott elvégezni olyan kutatásokat, olyan elemzéseket, ami csak a párt számára volt fontos. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
192 147 2009.03.02. 1:58  146-149

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! A múlt héten megdöbbenve olvastuk a következő hírt. A Brüsszelből menetrendszerűen induló belga járaton utazott több MSZP-s politikus, köztük Simon Gábor, az MSZP választmányi elnöke és Molnár Csaba közlekedési miniszter. Az újság információja szerint a ferihegyi leszállásnál az egyik légikísérő megkérte Simon Gábort, hogy kapcsolja ki a mobiltelefonját, mert zavarja a repülőgép leszállásának biztonságát. A lap megjegyzi: a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szocialista államtitkára - már hazai pályán érezve magát - gúnyosan belenevetett a légikísérő arcába. A gép földet érése után viszont a szigorított nemzetközi biztonsági előírásoknak megfelelően az utasszállító hangosbemondójában megkérték Simon Gábort, hogy jelentkezzen - áll az újságcikkben.

Az ember egy kicsit hitetlenkedve olvasta ezt az újságcikket. Először azt hittük róla, hogy kacsa. Ám egy televíziós műsorból kiderült: az eset valóban megtörtént, sőt, az államtitkár megalázva érezte magát, mert rajta számon kérték a szabályok betartását. Bízom benne, hogy a Gyurcsány-kormány tagjai is tudják, hogy a repülésbiztonsági intézkedések az összes utas érdekében születtek. Nem szabad emberéleteket kockáztatni akkor sem, ha valaki az MSZP választmányi elnöke, és így törvények felettinek érzi magát. Jól tudjuk azt - különböző beszámolók szerint -, hogy a repülésbiztonsági intézkedések be nem tartása nem egy alkalommal okozott már problémát.

(16.10)

Volt, amikor a robotpilóta állt le, volt, amikor a gép egyszerűen megfordult.

Tisztelt Államtitkár Úr! A tárca másik államtitkára példamutatás helyett félrebeszél, miután kiderült, hogy neki semmit sem jelentenek a repülésbiztonsági intézkedések. Hogyan akarnak így elvárni az emberektől jog- és szabálykövető magatartást?

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
206 150 2009.04.28. 9:21  149-153

ÁGH PÉTER (Fidesz), a napirendi pont előadója: Engedjék meg, hogy az elején egy pontosítást tegyek. A leírásban történt egy hiba: nem a Soros Found, hanem Soros Fund Management LLC magyarországi káros pénzügyi tevékenységét feltáró vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló határozati javaslat fekszik előttünk.

Nos, mi vezetett odáig, hogy létrehozzuk ezt a vizsgálóbizottságot? A PSZÁF megállapította, hogy a Soros Fund Management LLC állt az OTP elleni, 2008. október 9-ei támadások mögött. Azt gondolom, hogy az ügy szempontjából fontos, hogy megvizsgáljuk a PSZÁF jelentését, hogy hogyan is történt ez a bizonyos támadás.

A PSZÁF által elindított eljárás megindításának közvetlen apropóját az képezte, hogy 2008. október 9-én 16 óra 27 perctől kezdődőden az OTP Bank részvényeire három eladási ajánlatból több tőzsdei ügylet jött létre a Budapesti Értéktőzsdén 4350 és 3855 forint közötti kötési árakon.

A kötések felügyelet általi észlelése, azok időzítése, mennyisége és piacra gyakorolt hatása alapján egyértelműen felvetették a tiltott piacbefolyásolás megvalósultának lehetőségét. A PSZÁF által lefolytatott vizsgálatból kiderült, hogy a közreműködő, londoni székhelyű befektetési szolgáltató felügyelethez eljuttatott válaszában elmondta, hogy a Soron Fund által részére megadott instrukciók végrehajtásának részvényárfolyamra gyakorolt következményeit, hatásait a társaság, a Soros Fund számára jelezte, amely ennek ellenére ragaszkodott az elképzeléseinek megfelelő kivitelezéshez.

A felügyelet az általa feltárt és kronológiailag rendszerezett tényállási elemek összességét tekintve megállapította, hogy a 3855 forintos záróárat és ezzel a 9,29 százalékos negatív irányú elmozdulást az egész ügylet, vagyis a 390 ezer darabra adott megbízás részét képező, összesen 251 ezer darab OTP-törzsrészvénynek a Soros Fund által adott instrukciókra épülő részvényswapügylet keretében a tőzsdei kereskedés zárószakaszában és árlimit alkalmazása nélkül történt eladása eredményezte.

A társaság professzionális piaci szereplőként a swapügylet részvénylábának végrehajtásával kapcsolatos piaci hatásokkal tisztában volt, vagy az adott helyzetben elvárható gondossággal eljárva e hatások tudatában kellett volna lennie. A felügyelet releváns tényként rögzítette azt is, hogy a zárószakaszban teljesült ügyletek az OTP-részvények kereskedésére vetítve a napi teljes kereskedési volumen több mint 7 százalékát tették ki. A PSZÁF határozata aláhúzza, hogy a londoni székhelyű befektetési szolgáltató 2008. november 13-án kelt és a brit társhatóságokon keresztül teljesített adatszolgáltatása szerint a Soros Fund 2008. október 10-én 390 ezer darab OTP-részvényre kötött ellenirányú vételi ügylettel zárta pozícióját.

Mint arról már korábban beszéltem, a Soros Fund a londoni székhelyű befektetési szolgáltató által a folyamatos telefonos kapcsolattartás során felé közvetített indikatív árra vonatkozó információkra alapítottan tudta, illetve az adott helyzetben egy professzionális piaci szereplőtől elvárható gondossággal tudnia kellett volna, hogy az általa egy ügyletként kezelt részvényswap során az adott instrukciók a swap részvénylábánál olyan ügyletkötés-sorozatot eredményeznek, amelyek a részvények árfolyamát erőteljesen lefelé nyomják, illetve amelyek alkalmasak a napi átlagárnál akár jóval alacsonyabb záróár beállítására.

A londoni székhelyű befektetési szolgáltató és a Soros Fund közötti rögzített telefonbeszélgetések bizonyítják, hogy a társaság nem kívánta figyelembe venni az ügyletkötések magyar piacon bekövetkező hatásait. Kifejezetten kérte, hogy a kötéssorozat részeként a 251 ezer darab részvény értékesítésére - a londoni székhelyű befektetési szolgáltató által az árfolyam erőteljesebb lefelé hajtásának elkerülése céljából felajánlott - 4 ezer forintos árlimit nélkül piaci áron kerüljön sor.

Mindezek után a Soros Fundot a PSZÁF a legnagyobb bírság megfizetésére kötelezte. A felügyelet a legmagasabb bírságtétel alkalmazásánál kiemelten súlyos körülményként vette figyelembe és értékelte, hogy az ügyletkötésre a magyar pénz- és tőkepiac számára különösen érzékeny időszakban került sor, az ügyletkötés a negatív piaci fejlemények által kiemelten érintett, a magyar pénz- és tőkepiacon a magyar tőkepiaci indexben meghatározó súllyal rendelkező kibocsátó részvényeire irányult, azok árfolyamára különösen negatív hatással volt.

Továbbá a PSZÁF kiemelte, hogy a társaság az ügyletkötéseknél a magyar piacra gyakorolt hatásait nem kívánta figyelembe venni, magatartásának e következményeit előre látta, abba belenyugodott. A felügyelet eljárásában a társaság a felügyelet nyilatkozattételre való felhívására érdemben nem válaszolt, rögzítette ezt is a PSZÁF határozata.

Nos, mindezek után figyelembe véve azt a tényt, hogy a PSZÁF által vizsgált időszak mellett a forint ellen is összehangolt spekuláció valósult meg, vizsgálóbizottság felállítását javasoltuk.

(17.20)

A forint elleni támadás azért is fontos, hiszen a nemzeti fizetőeszköz gyengülése az ország iránti bizalmat, a legnagyobb hazai bank papírjainak esése pedig a bankrendszer stabilitását veszélyeztette. Az eset kapcsán született elmarasztaló hatósági határozat és pénzbírság szükséges, de nem elégséges következménye a tőkepiacot ért támadásnak. A vizsgálóbizottság felállítása során azt gondoljuk, hogy szükséges megvizsgálni a történteket már csak annak érdekében is, hogy elkerüljük a hasonló támadásokat a jövőben, valamint emellett fontos a felelősök megnevezése is.

Így a vizsgálat tárgyának a következő időszakban a következő kérdésekre kell kiterjednie. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete határozatában szereplőkön kívül milyen egyéb piaci szereplők vettek részt az OTP elleni támadásban? Kinek a megbízásával járt el a Soros Fund Management LLC? Ki volt és milyen szerepe volt a támadásban a PSZÁF által közelebbről meg nem nevezett, általam is sokat idézett londoni székhelyű befektetési szolgáltatónak? Milyen formában lehet egységesen fellépni az OTP kisrészvényesei nevében, hogy veszteségeiket a Soros Fund Management LLC megtérítse? A 2008. szeptemberi időszaktól az ügyben érintett piaci szereplők részt vettek-e a hazai deviza kereskedelmében, illetve milyen szerepet töltöttek be a piaci forgalom befolyásolásában? Továbbá amit utolsó lehetőségként meg kell vizsgálni a vizsgálóbizottságnak, hogy van-e összefüggés az OTP meggyengítése és a MOL Zrt. közelmúltban történt részvényeladási tranzakciója között. Azt gondolom, hogy ez a hat fő terület, amelyről az elkövetkezendő időszakban beszélnünk kell.

A vizsgálóbizottság szervezeti rendjéről csak röviden szólnék. Az előzetes egyeztetések alapján a bizottság 8 főből állna, amelynek tagjai országgyűlési képviselők. A tagokra a képviselőcsoportok vezetői tesznek ajánlást az alábbiak szerint: az MSZP 3 fővel képviseltetné magát, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség 3 fővel, az SZDSZ 1 fővel, a KDNP pedig 1 fővel. A létrejött vizsgálóbizottság a tevékenységéről a későbbiekben jelentést készít, amelynek tartalmazza kell a bizottság által elvégzett feladatokat, a bizottság által meghatározott eljárási rendet és vizsgálati módszereket, a bizottság ténybeli és jogi megállapításait, annak bemutatását, hogy megállapításait milyen bizonyítékokra alapította. A vizsgálat által érintett szerv vagy személyek észrevételeit a lefolytatott vizsgálat módszereire és megállapítására vonatkozóan szintén tartalmaznia kell ennek a jelentésnek, amint tartalmaznia kell a szükséges intézkedéseket is a jövőt illetően.

Azt gondolom, hogy az elmúlt egy hónapot tekintve, amióta előttünk van ez az anyag, látva a bizottsági hozzáállást, egy pozitív fogadtatásban részesült a pártok többségétől ez a javaslat. Nagyon bízom benne, hogy az elkövetkezendő időszakban a vizsgálóbizottság tevékenysége során meg tudjuk vizsgálni azokat a kérdésköröket, azt a hat fő területet, amelyről beszéltem a vizsgálóbizottság feladatait érintően. Erre hívom a parlamenti pártok képviselőit. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
213 178 2009.05.25. 2:07  177-181

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A korábbi ciklusban az ifjúsági törvény megalkotását ígérték a szocialista politikusok a fiataloknak. El is költöttek ennek előkészítésére több mint 300 millió forintot, azután, ahogyan az a szocialista politikusok ígéretével lenni szokott, nem történt semmi. Valami hasonló figyelhető meg ebben a ciklusban is.

Az Országgyűlés 2007-ben kérte fel a kormányt, hogy 2008. december 31-éig terjessze elő a nemzeti ifjúsági stratégiát. A tavalyi év vége óta hónapok teltek el, ennek ellenére még mindig nem lehet tudni, mikor kerül a parlament elé a nevezett stratégia.

Hasonló csend tapasztalható az "Ifjúság 2008" kutatás tekintetében is. Korábbi írásbeli kérdésemre azt válaszolták, hogy 2009. március 15-én tartják ennek a sajtóbemutatóját. Most május van, és a tárca sem a nyilvánossággal, sem a parlamenttel nem ismertette a gyorsjelentést. Igaz, május 12-én, szinte már titokban, a tárca kirakta a honlapjára. A kutatás és a stratégia hónapokig tartó csúszása, azt gondolom, jól szemlélteti, hogy a kormány mennyire félvállról kezeli a fiatalokat és problémáikat.

Tisztelt Államtitkár Úr! Hogyan áll jelenleg a nemzeti ifjúsági stratégia ügye? Mi az oka annak, hogy még mindig nem nyújtották be azt a parlamentnek? Mennyi pénzt költöttek a nemzeti ifjúsági stratégia előkészítésére? Készült-e költség- és háttérszámítás a stratégia finanszírozásának pénzügyi feltételeire? Miért csak a kitűzött bemutatót követő második hónapban ismerhettük meg az "Ifjúság 2008" kutatás gyorsjelentését a tárca honlapjáról? Mikor tájékoztatják az Országgyűlést, annak képviselőit, illetve a nyilvánosságot a gyorsjelentés, illetve a kutatás tapasztalatairól? Mennyi pénzt költöttek az "Ifjúság 2008" kidolgozására?

Várom az államtitkár úr válaszát. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
214 32 2009.05.26. 2:51  25-35

ÁGH PÉTER, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! A szerencsejáték szervezéséről szóló törvény módosítását a költségvetési bizottság többször is megtárgyalta. A bizottsági ülésen elhangzott ellenzéki vélemények szerint a kormánynak számos olyan fontosabb üggyel kellene foglalkoznia most, melyek a családokat, azok biztonságát érintik, ahogy erről Tukacs István is beszélt.

Ezek helyett most itt fekszik előttünk ez a törvény. Volt olyan képviselőtársunk, aki a tervezetet a pénzmosás újabb lehetőségeként és annak legalizálásaként minősítette. A bizottsági ülésen szóba került, hogy Keller képviselő úrnak államtitkárként bőven lett volna ideje arra, hogy kormányálláspontként terjessze elő ezt a javaslatot, hét év állt rendelkezésre ennek benyújtására. Ez alatt ezt nem tette, ennek alapján fogalmazódott meg a bizottsági ülésen egy fideszes képviselőben az a kérdés az előterjesztő felé, hogy miért akarja a saját frakcióját belevonni egy olyan ügybe, amiben a saját kormánya nem volt korábban partner.

Mindemellett nem szabad figyelmen kívül hagyni azokat a véleményeket sem, amelyek szerint a törvényjavaslat megnyitja a kaput a külföldi off-shore cégek előtt. Egyes nézetek szerint ugyanis a kártyatermek legalizálása a hazai hátterű off-shore cégeknek és a külföldi pókerszervezésre specializálódott társaságoknak ad lehetőséget a megtollasodásra. Szakértők szerint az elképzelés egyértelműen a külhoni, vélhetőleg ugrásra kész pókerszervezőknek kedvez.

Kérdés az is, hogy vajon vállalják-e a mindeddig különösebb ellenőrzések nélkül működő pókertanyák a költséges legalizálást. Szakértők arról is beszélnek - ahogy Keller képviselő úr is beszélt erről -, hogy nem módosításra lenne szükség, hanem egy új szerencsejáték-törvényre. Abban is kifejezték álláspontjukat a hozzáértők, hogy a szociális kérdések olyan aspektusban is felmerülhetnek, hogy a pénznyerő automatákba dobott segélyekről kellene talán beszélni.

Felszólalásom elején hivatkoztam arra az ellenzéki véleményre, hogy a kormánynak és a kormányzó pártoknak jelen válsághelyzetben más, az emberek életkörülményeit javító intézkedésekkel kellene foglalkozni. Mindezek alapján is nevetségesnek tűnik az a félmilliárdos bevétel, amelyet ettől a javaslattól remélnek. Nyilvánvalóan ebből a keretből sem a gyermeküket nevelők, sem más hátrányos anyagi egzisztenciával rendelkező csoportok nem kerülnek könnyebb helyzetbe. Így ez a bevétel nem hozná előnyösebb helyzetbe azokat, akiknek gondot jelent a közüzemi díjak befizetése, a gyerekek taníttatása, hiába hivatkoztak erre a javaslatot benyújtó szocialista politikusok.

Összességében tehát azt lehet mondani, hogy megint nem a rászorulók, hanem a bizonytalan hátterű cégek járnak jól. Ennek alapján a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény módosítását nem tudtuk támogatni a bizottsági ülésen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
218 76 2009.06.22. 0:03  75-76

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm, elnök úr, megvárnánk a miniszterelnök urat.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
219 76 2009.06.29. 0:04  75-76

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Megvárnánk a miniszterelnök urat.

(14.00)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
220 84 2009.09.14. 1:55  83-92

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.) Tisztelt Miniszterelnök Úr! Augusztusban arról olvashattunk, hogy a reálkeresetek az első félévben 3,2 százalékkal maradtak el az előző évitől, míg a foglalkoztatottság a tavalyi év hasonló időszakához képest 4,1 százalékkal csökkent.

Az adatok azt mutatják, hogy az eddigi kormányzati megszorító intézkedések teljesen értelmetlenek és feleslegesek voltak, mert az emberek életét ugyan nem javították, megkeserítették, a gazdasági mutatók azonban nehogy javultak volna, romlottak, miniszterelnök úr.

Ez valószínűleg jövőre is így lesz. A különböző szakemberek már arról beszélnek, hogy a reálkeresetek 2010-ben tovább fognak csökkenni. Az emberek azt látják, hogy miközben egyre rosszabb, egyre nehezebb életkörülmények között élnek, addig azok, akik őket ilyen kellemetlen helyzetbe hozták, ilyen nehéz helyzetbe hozták, mindig találnak forrást, ha felesleges kiadásokról van szó.

Úgy tűnik, hogy van pénz, ha kommunikációról, végkielégítésekről, olyan teljesen felesleges és megmagyarázhatatlan kiadásokról van szó, mint ami a mai újságokban is olvasható volt. A Közbeszerzési Értesítőben jelent meg az a hír, miszerint 24 milliárd forintot költenek szoftverbeszerzésre; 24 milliárd forintot akkor, amikor a gyermekétkeztetés kétharmadát a jövő évi költségvetés tervezete szerint el kívánják venni. Hogy is van ez, miniszterelnök úr?

Az ön elődei miközben folyamatosan arról beszéltek, hogy nincs pénz, mindig találtak forrást a felesleges kiadásokra. Miniszterelnök úr, miért folytatja elődei hagyományát? (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
220 90 2009.09.14. 1:23  83-92

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Miniszterelnök Úr! Lehet, hogy ön nem ura a helyzetnek, és nem ura a saját kormányának. A 24 milliárd forintos kiadásról már tettem szót, de elég csak augusztusig visszamenni. Ott azt láthatjuk, hogy a Miniszterelnöki Hivatal 200 millió forintért rendelt meg kommunikációs kampányt. Nem határozta meg, hogy milyen üzenetet kíván átadni a magyar embereknek. Nyilvánvalóan nincsenek olyan eredmények, amelyekre büszkék lehetünk. Bár ön itt megpróbált felsorolni az ön ismerősi környezetéből pozitív dolgokat, azt gondolom, hogy mi, akik az emberek között járunk, azt láthatjuk, hogy folyamatosan, napról napra megérzik a brutális megszorításokat, és napról napra rosszabbul élnek.

És igenis, miniszterelnök úr - bár nem beszélt erről válaszában -, például a gyermekétkeztetési normatívának a csökkentése igenis egy rendkívül rossz, egy újabb rossz megszorítás lesz a számukra, és megint csak nehezebb helyzetbe fogja hozni a magyar embereket, a magyar családokat. Eközben pedig önöknek folyamatosan van pénze (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) kommunikációra, felesleges kiadásokra.

Ismétlem: ma 24 milliárd forintot adnak ki teljesen felesleges kiadásokra, ami szoftverek beszerzését érinti. Nem hiszem, hogy most erre kellene (Az elnök ismét csenget.) pazarolni az adófizetők pénzét. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
221 32 2009.09.15. 7:32  17-37

ÁGH PÉTER, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ma 2009. szeptember 15-e van, az idő kezd lehűlni, elmúlt a forróság. Miért is érdekes ez? Azért, mert napról napra távolabb kerülünk 2008. december 31-től. Egy 2007-es határozatunk szerint ugyanis a kormánynak a nemzeti ifjúsági stratégiát közel egy éve kellett volna az Országgyűlés elé terjesztenie, így én azt állítom Török Zsolttal szemben, hogy ezt a kormány időben nem tette meg.

Szinte már meg sem lepődünk azon, hogy ez nem került benyújtásra, hiszen az, ami az úgynevezett ifjúságpolitika területén történt, nehezen hívható másként, mint botránynak, és itt nem elsősorban a Szocialista Párthoz kötődő Zuschlag-féle pénzlenyúlásra gondolok; az is jól leír egy folyamatot, egy gyakorlatot, egy szokást. De érdekes gyakorlatot láthatunk a kormány részéről akkor, amikor a fiatalokkal mint egy intézményrendszer részeseivel kellett foglalkozni, pontosabban: kellett volna foglalkozni. Azért használom a "kellett volna" kifejezést, mert a szocialista politikusok vagy kihasználták, vagy leépítették az ifjúsággal foglalkozó területet. Gondoljunk csak az előző miniszterelnökre, aki ifjúsági miniszterként kezdte, majd miniszterelnökként bizonyára úgy érezte, hogy mindent megtett, amit lehetett, így gyorsan meg is szüntette a tárcát. Politikai ugródeszkának használta a fiatalokkal és a sporttal foglalkozó területet, majd, amikor már nem volt rá szükség, gyorsan fel is áldozta.

Mára olyannyira leépült ez a terület, hogy - információim szerint - hét ember dolgozik a minisztériumban. Tisztelt hölgyeim és uraim, hét ember foglalkozik a magyar ifjúsággal. Ha az intézményrendszerben ilyen jellegű leépülést láthatunk, akkor mit várhatnánk a fiatalokat érintő dokumentumok, határozatok, jogszabályok területén? Semmit. Pedig várakozás volt, az bizony volt; volt, már csak azért is, mert Jánosi György, a Medgyessy-kormány első minisztere, majd utódja, Gyurcsány Ferenc is arról beszélt, hogy legfontosabb feladatának tekinti az ifjúsági törvény megalkotását.

Akkor még törvényről beszéltek, nem stratégiáról. Gyorsan el is költöttek 334 millió forintot, aztán, ahogy az lenni szokott, el is felejtették az egészet. Mégiscsak érdemes megjegyezni, hogy ez a 334 millió forint az akkori javaslatot tekintve paragrafusonként 14 millió forintot jelentett, de kidobott pénznek bizonyult ez az összeg. Tudom, örülnünk kéne, hogy a stratégia nem került ennyibe, de azért érdemes elgondolkodni, hogy abból a 334 millió forintból hány játszóteret, falusi focipályát lehetett volna rendbe hozni. De nem lett se focipálya, se játszótér, se törvény. Lett azonban stratégia, amelyről minden pozitívuma ellenére el kell mondani, hogy pótcselekvés. Bár a mögötte álló szakemberek részéről nyilvánvalóan a tenni akarást láthatjuk, a politikai szándék így foglalható össze: csináljunk valamit gyorsan, hogy mégse mondhassák azt, hogy semmit sem tettünk. Ezt a kormányzati szándékot olvashattuk ki abból a történeti folyamatból, ami ennek a stratégiának a megszületéséhez vezetett, ezt láthatjuk az intézményrendszer leépítéséből, az elfeledett ifjúsági törvényből és abból, hogy mi indokolta a stratégia megalkotására benyújtott határozati javaslatot 2007-ben.

Akkor foglalkoztunk, tisztelt képviselőtársaim, a gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeinek alakulásáról szóló jelentéssel. Ehhez kapcsolódva érkezett egy módosító indítvány, amely azt javasolta - akkor is elmondtam, most is elmondom -, hogy a kormánypárt már 2003-ban is stratégiát alkotott volna, aztán nem történt semmi, pedig például Török Zsolt is arról beszélt hat évvel ezelőtt, hogy a stratégia még abban az évben, tehát 2003-ban elkészülhet. Még Gyurcsány Ferenc miniszterként is összehívta a parlamenti pártok ifjúsági szervezeteit, hogy egyeztessenek a stratégia megalkotásáról, de ez a dokumentum nem született meg. 2007-ben aztán benyújtották az erről szóló javaslatot ismét, mindezt úgy kommunikálva, mintha feltalálták volna a spanyolviaszt. Természetesen nem találtak fel semmit, a politikai cél csak az volt, hogy ezzel semlegesítsék azt az ellenzéki javaslatot, amely a törvény megalkotását kezdeményezte.

2009. szeptember 15-e van, ma ott tartunk, hogy végre az általános vitában foglalkozhatunk ezzel a stratégiával. Török Zsolt idézett 2003-as prognosztizálásához képest több mint hat év vajúdása, mellőzöttsége vezetett a mai naphoz. Úgy tűnik, hogy az ifjúsággal kapcsolatos törvényalkotás, stratégiaalkotás lassan felzárkózik az új alkotmány megalkotásához, az arról szóló gondolkodáshoz szükséges szintidőhöz.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az, hogy félvállról kezelték az ifjúságot, nemcsak a dokumentumok előkészítésén látszik, hanem az ifjúság állapotán, a fiatalok állapotán. A rendelkezésre álló legfrissebb kutatás, az "Ifjúság 2008" riasztó képet tár elénk.

A magyar fiatalok 80 százaléka úgy érzékeli, hogy az elmúlt évek során romlott az általános életszínvonal, s csupán 7 százalékuk tapasztal javulást önnön és családja környezetében. Még beszédesebb, hogy relatív többségük az elkövetkező időszakban sem bízik kedvező változásban. 38 százalékuk saját, 47 százalékuk pedig az ország helyzetében is további visszaesésre számít. Hazánkban 420 ezer fiatal él a szegénységi küszöb alatt, s közel kétszer ennyien akadnak, akiknek mindennapi életszínvonala nem éri el a létminimumot. A társadalmi mobilitás hiánya általános, az egzisztenciális nehézségek ma tehetséges fiatalok tízezrei számára teszik lehetetlenné a feljebb jutást.

Nem kevésbé fontos a munkavállalás ügye. A diákok 51 százaléka ma kedvezőtlennek vagy nagyon kedvezőtlennek értékeli esélyeit a munkaerőpiacon. Aligha beszélhetünk oktalan pesszimizmusról. A magyar fiatalok foglalkoztatottsága európai uniós összehasonlításban is alacsony. Egyre többen töltenek be képzettségük alatti munkakört, s napjainkra minden negyedik fiatal munkanélküliként kezdi a pályafutását.

A fenti problémagócok közül számosat magában foglal a nemzeti ifjúsági stratégia. Azt kell mondanom, hogy miközben a koncepció támogatható elemeket is tartalmaz, legfőbb gyengesége fölött nem hunyhatunk szemet. A kormány elkésett vele, nem kicsit, nagyon. Hét szűk esztendő, az ifjúságpolitikát mostohasorba taszító kormányzás után a kabinet maga sem várhatja el, hogy szándékait komolyan vegyük.

A 24. órában vagyunk. A magyar fiatalok ügyének rendezése, körülményeik és kilátásaik javítása, tudatos életvitelük ösztönzése mégis a következő kormány feladata lesz, a következőé, mert az eggyel rá következő idején már valóban késő lenne. Nagy hiba volt az elmúlt hét év semmittevése, hiszen felnőtt egy nemzedék, egy elfelejtett nemzedék.

Köszönöm a szót. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
223 74 2009.09.22. 9:23  65-128

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Érdeklődve hallgattam a szocialista képviselőtársak gondolkodását. Meglepő volt például Winkfein Csabának az a kijelentése, amely arról szólt, hogy a kézzelfogható eredményeket a következő kormánytól várja. Bár nem is volt annyira meglepő; az volt ebben a meglepő, hogy azt mondta, a következő szocialista kormánytól. Nyilvánvalóan erre viszonylag kevés esély van. (Winkfein Csaba: Képviselő úr, figyelni kellene!) Viszont az elmúlt 6-7 évben sajnos... (Dr. Lamperth Mónika: Mindenről ez jut az eszébe...) Az elmúlt 6-7 évben, Lamperth Mónika képviselő asszonynak is mondom, sajnos semmilyen kézzelfogható eredmény nem történt a fiatalok érdekében. Ez nagyon szomorú. El kellene olvasni az "Ifjúság 2008" kutatást, és ebből láthatnák azt, hogy nem kézzelfogható eredmények, de kézzelfogható drasztikus számok vannak ebben az anyagban, amelyek alapján azt láthatjuk, hogy a fiatalok saját bevallásuk szerint úgy érzik, hogy 80 százalékuknak romlott az életszínvonala, és mindössze 7 százalék beszél arról, hogy javulás következett be. Ez az anyag megemlíti azt is, hogy 420 ezer fiatal él a szegénységi küszöb alatt, és közel kétszer ennyien vannak, akiknek a mindennapi életszínvonala nem éri el a létminimumot.

Tehát semmifajta látványos javulás nem következett be az elmúlt 6-7 évben, semmifajta olyan történés, amire büszkék lehetnének. Most az utolsó pillanatban érkezett hozzánk ez az anyag, az utolsó pillanatban, annak ellenére, hogy erről már 2003-ban szó volt, már Jánosi György minisztersége alatt, Gyurcsány Ferenc minisztersége alatt végig arról beszéltek, hogy be fognak terjeszteni egy ifjúsági stratégiát, és nemcsak hogy ifjúsági stratégiát, de ifjúsági törvényt is. Aztán - de ezt már elmondtam a múlt héten is - ahogy ez lenni szokott, elköltöttek nagyon sok pénzt különböző tanulmányokra, az ifjúsági törvény esetében 330 millió forintot, ez az akkori anyagot nézve 14 millió forintot jelent paragrafusonként. Tehát látványosan úgy tűnt, hogy egy komoly munka zajlik, aztán ennek ellenére semmilyen, ugyancsak kézzelfogható eredmény nem született.

(12.30)

Ennek ellenére mi megpróbáltunk a stratégia kidolgozása kapcsán egyfajta konstruktív viselkedést, hozzáállást tanúsítani, és így számos javaslatot is megfogalmaztunk. Engedjék meg, hogy ezek közül egypárat ismertessek.

Mi úgy látjuk, hogy a gyermekvállalási kedv élénkítése lehet az egyedüli megoldás az évtizede húzódó demográfiai válságból történő kilábalásra. Elszomorító, hogy eközben önök a családi pótlékot csökkentik. Mi az egyeztetések során azt javasoltuk, elmondtuk azt a véleményünket, hogy az európai példák alapján a családi adózás opcionális bevezetése lehetne az egyik lehetséges megoldás a demográfiai válság csökkentésére.

A tanulás és a környezet című fejezet első mondata így szól: "Magyarországon túl sok gazdasági és társadalmi akadály áll a tanulás útjában." Mi továbbra is kiállunk a tanulás és a továbbtanulási esélyegyenlőség mellett. Ellenezzük a kistelepülések iskoláinak bezárását, mert az rombolja a helyi közösségeket, anyagi és fizikai terhet ró a kistelepüléseken élő családokra, és csökkenti a helyben boldogulás esélyét.

Ha már az oktatásnál tartunk, akkor ne felejtsük el azt a 2002-es szocialista ígéretet, amely szerint ingyenessé, díjmentessé teszik az utazást az otthontól az iskoláig közlekedő fiatalok számára. Akkor ez így volt, most már ez is elfelejtődött.

A köz- és a felsőoktatás minőségi javításának záloga a képzés és a munkaerő-piaci szereplők közötti hatékony kapcsolat. A pályakezdők versenyképessége az egész ország versenyképességének a fokmérője, éppen ezért minden külföldön élő fiatalt, külföldön dolgozó fiatalt arra kell bátorítani, meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy itthon próbáljon meg egzisztenciát teremteni magának. Bízunk benne, hogy ha megvalósul az, amit Winkfein Csabával közösen szeretnénk, akkor a stratégia is hozzájárul ehhez a célhoz.

A több évszázados, gazdag nevelési örökség birtokában a bölcs megújulás útjára lépve a mai magyar egyházi iskolarendszer hatékonynak, meggyőzőnek és időszerűnek mondható. Nem véletlen, hogy a magyar gimnazisták 17 százaléka választja az egyházi iskolák valamelyikét a tanulás színhelyéül. Éppen ezért javasoltuk az egyeztetések során, hogy az egyházi iskolák oktatásban, nevelésben betöltött megkerülhetetlen szerepéről érdemben vizsgálódjon a nemzeti ifjúsági stratégia.

Szólni kell a környezetvédelemről is. A környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése. Messzebb tekintve, a környezeti nevelés a bioszféra és benne az ember megőrzését, fenntartását célozza. Célja a természetet, az épített társadalmi környezetet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. Alapelv, hogy a környezeti nevelés élethosszig tartó folyamat, amely a születéstől az élet végéig tart, éppen ezért a problémakör alaposabb vizsgálatát hiányoltuk a nemzeti ifjúsági stratégiából.

Elmondtuk azt is az egyeztetések során, hogy kormányzati szinten javasoljuk egy közösségi életre ösztönző rendszer bevezetését, amely a társadalmilag hasznos tevékenységeket díjazná. Annak idején mi ki is dolgoztunk erről egy programot, új nemzedék kártyának hívták ezt.

"Cselekedj lokálisan, gondolkodj globálisan" lehetne a mottó a következő gondolatmenethez. A világban megerősödött globalizációs folyamat kiváltotta a vele szemben ható folyamatokat is: a regionalizációt és a lokalitást. Ezek lényege, hogy az erőforrások és a döntések a helyi közösségek érdekeiben csoportosuljanak. A pályakezdő fiatal ebben a megújult rendszerben csak a helyi kultúra széles körű ismeretével válhat versenyképessé lokálisan is. A mi célunk 12 éve változatlan: teret és lehetőséget biztosítani az új nemzedéknek, hogy közösséggé formálódva tapasztalatot szerezzenek, megismerjék azokat a közösségeket, amelyekben saját maguk dolgoznak, a saját városukat, és egyben megismerkedjenek a politika világával is. Ne csak beleszólhassanak, hanem bele is szóljanak a jövő Magyarországának alakításába. Ezért javasoltuk azt, hogy indikátorként tüntessék fel a fiatalok közéletben való arányos reprezentációját.

Meg kell jegyezni, hogy a NIS egyetlen alkalommal sem utal a kistérségi szintre mint lehetséges cselekvési területre. Lehet, hogy ezzel kapcsolatban is érdemes lett volna valamifajta koncepciót felmutatni.

A területi egyenlőtlenségek és a problémák sokszínűsége miatt fontosnak tartjuk, hogy a helyi képzési igények és a helyi problémák minél markánsabban megfogalmazódjanak. Fontosnak tartjuk a regionális szolgáltató irodák módszertani és szakmai munkájának a megerősítését, hiszen a helyben megfogalmazott igények kielégítésére, a területi egyenlőtlenségek felszámolására képzési és fejlesztési programok további elindításával adhatnak hatékony választ az irodák.

S még egy utolsó kérdéskört is meg szeretnék említeni, a vitában ma is és a korábbi alkalommal is elhangzott, hogy tulajdonképpen melyik az a korosztály, amelyet lefed a nemzeti ifjúsági stratégia. Ez pontosan nincsen definiálva, viszonylag rugalmasan kezeli a hatálya alá tartozó fiatalok életkorát. Mi ezért azt javasoltuk, hogy a NIS-ben ezt az életkort 15-29 év közöttire korlátozzuk. Ennek indoklásaként elmondható, hogy a magyarországi nagymintás ifjúságkutatások ezt a korosztályt vizsgálják már 2000 óta. A NIS-ben megjelenő indikátorok előállítása is csak akkor lehetséges, ha a stratégia pontosan meghatározza, hogy az adatok kikre, milyen életkorra vonatkoznak.

Ezek voltak tehát azok az érdemi észrevételek, amelyeket az egyeztetések folyamán megfogalmaztunk. Mi is fontosnak és kiemelendőnek tartjuk azt, hogy helyes, hogy ebben a különböző pártok, a pártok ifjúsági szervezetei részt vettek, részt vettek a civilek, nagyon itt volt már az ideje ezen stratégia megszületésének. És ahogy Pettkó András is megfogalmazta, talán éppen az a legnagyobb értéke jelen pillanatban most, hogy egyáltalán itt van, az asztalunkon fekszik, annak ellenére, hogy ennek már évekkel korábban meg kellett volna születnie, már csak azért is, mert a legutóbbi alkalommal ennek a beterjesztését 2008. december 31-éig ígérték meg.

Ez nem történt meg, úgyhogy a kormánynak így nincsen mit megköszönni, viszont mindenképpen meg szeretném köszönni azoknak a szakmai, hozzáértő embereknek a munkáját, akik részt vettek ennek az anyagnak a kidolgozásában. Azt gondolom, hogy az alapgondolatokkal egyet tudunk érteni, és bízunk benne, hogy a cselekvési terv is hasznos és jó megoldásokat fog tudni adni.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
223 88 2009.09.22. 2:06  65-128

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Én egyetértek a magam részéről Pettkó András képviselő úrral, amikor azt kérte, hogy a módosító indítványok leadására estig nyíljon lehetőség, azt gondolom, hogy ez mindenki számára jó alkalmat és lehetőséget teremt.

Érdeklődve hallgattam Bókay képviselő úr felszólalását, aki arról beszélt, hogy a felsőoktatásban jelentős változás, jelentős pozitív változás állt be, hivatkozott itt a felsőoktatásban részt vevők számára is. Azért, ha már ifjúságról van szó, és ha már felsőoktatásról, akkor ne felejtsük el azt az intézkedést, amely mégiscsak csökkentette egy adott évben a felsőoktatásba jelentkezők számát, ez pedig az ön által is megszavazott tandíj volt. Ha visszaemlékszik, tisztelt Bókay képviselő úr, akkor a tandíj bevezetése kapcsán pontosan azokat az érveket mondták el önök ellenérvként, amit most pozitív érvként próbált felhozni, nevezetesen, hogy a felsőoktatási diplomával rendelkezők jobb munkaerő-piaci lehetőséggel rendelkeznek. Örömmel hallgatom, hogy azóta megváltozott a véleménye. Bízunk benne, hogy a szocialista kormány már véglegesen elvetette ezt az ötletet, és soha többé nem fog eszébe jutni, bár annak idején azt gondoltuk '94 és '98 között, amikor egyszer már bevezették, és akkor eltörlésre került a polgári kormány által, most egy népszavazás kellett hozzá. Úgyhogy, Bókay képviselő úr, csak óvatosan a felsőoktatás kérdéskörével.

Winkfein képviselő úrnak pedig én is csak azt tudom mondani, amit Rétvári Bence már elmondott, ha a kormányon múlt volna, akkor ennek az anyagnak elvileg már 2003-ban itt kellett volna lenni. A múltkori alkalommal is elmondtam, amikor az általános vitát folytattuk, hogy Jánosi György és Török Zsolt képviselő úr is arról beszélt, hogy akár már abban az évben, tehát 2003-ban a képviselők asztalán lehet ez a bizonyos stratégia. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Ez nem történt meg.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
223 100-102 2009.09.22. 2:11  65-128

ÁGH PÉTER (Fidesz): (Hangosítás nélkül.) Bókay képviselő úr, akkor tisztázzuk...

ELNÖK: Mikrofont, képviselő úr! (Dr. Lamperth Mónika: A fiatal korának tudjuk be, hogy nem használja a mikrofont.)

ÁGH PÉTER (Fidesz): Én nem vagyok olyan régóta a parlamentben, mint Lamperth Mónika képviselő asszony, de remélem, ezért nem vet meg engem. Elnézést.

Tisztelt Elnök Úr és Bókay Képviselő Úr! Bízom benne, az ön számára az nem jelent egyenlőségjelet, ha a költségtérítéses képzést és az általános tandíjat egymás mellé rakjuk. Az nyilvánvalóan nem ugyanaz a rendszer. Ha önökön múlt volna, akkor a magyar fiatalok nagy többsége fizetett volna tandíjat. S nem hiába hivatkoztam arra, hogy miután megtörtént ez, az azt követő évben jelentősen csökkent a felsőoktatási intézményekben az államilag finanszírozott képzésre jelentkezők száma. Erre hivatkoztam. Meg lehet nézni az adatokat, ön is ezt fogja látni, s azt gondolom, hogy akkor nem fog ebben kételkedni.

Winkfein képviselő úr arról beszélt, hogy 2002-ig jó lett volna látni egy olyan csomagot, stratégiát vagy valamit, ami a fiatalokkal foglalkozott volna. Csak hogy címszavakban mondjak pár intézkedést, Winkfein képviselő urat emlékeztetném a diákhitel bevezetésére, az akkori tandíj eltörlésére, az otthonteremtési támogatásra, a családi adókedvezményre és arra, hogy a fiatal pályakezdőknek akkor sokkal jobb lehetőségeik voltak, mint most. S akkor például volt ifjúsági minisztérium, amely kidolgozta az ifjúsági törvény tervezetét. Akkor már egy törvény megszületett, s önök az azt követő évben azt ígérték, hogy lesz egy stratégia. Ki lehet számolni, hogy 2003 óta hány év telt el.

Szóba került még az, hogy mi milyen fiatalokat szeretnénk látni tizenöt év múlva. A következő két percben azt is elmondom, hogy szerintünk milyen országot szeretnének látni a fiatalok, milyenben szeretnének élni.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
223 108 2009.09.22. 1:19  65-128

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Bókay úr, megnéztem az adatokat. 2006-ban, amikor még nem volt tandíj, 132 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba, 2007-ben, amikor volt már az önök által bevezetett, az ön által is megszavazott tandíj, 108 ezer volt ez a szám, s eközben az érettségizők száma stagnált. Ennek alapján nem gondolom, hogy megáll az a gondolatmenet, amiről ön beszélt.

De azt ígértem, arra mindenképpen reagálni szeretnék, hogy a fiatalok milyen országot szeretnének látni. Én azt gondolom, hogy olyan országot, és azt szeretnék a fiatalok, ha olyan képet alakítanánk ki nekik, mi politikusok, amiben a tanulás nem lehet kiváltság, a munkahely nem lehet vágyálom, s az érvényesülésnek nem csak az az egyik lehetséges útja, hogy elmennek külföldre dolgozni. Nekünk itt a Házban, s nyilvánvalóan mindenkinek azon kell dolgoznia - ennek a kormánynak is, a következő kormánynak is -, hogy legyen lehetőség arra, hogy itthon is tudjanak boldogulni, és ennek alapján tudjanak családot alapítani, tudjanak otthont teremteni, és ez se legyen csupán vágyálom számukra.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
223 114 2009.09.22. 1:16  65-128

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Ha már ilyen fiatalos szlenggel élt Török Zsolt képviselő úr, akkor talán úgy is le lehet írni, hogy mi történt, vagy mi nem történt az elmúlt hét évben, hogy kéró, meló, okosság nuku. Ugyanis sokszor szó volt már arról a mai nap folyamán, hogy mennyire nuku az, ami itt történt a munka, otthon, családalapítás, otthonteremtés területén. Én azt gondolom, hogy ezekre a kérdésekre kell megoldást találni.

Szóba került itt még egy 1993-as program is, nevezetesen, hogy Török Zsolt szerint az akkori Fidesz-programban az szerepelt, hogy tandíjat akartak volna bevezetni. Hát nem tudom, Török Zsolt képviselő úr emlékszik-e arra, hogy ki volt az, aki eltörölte a tandíjat. Ha jól emlékszem, akkor az egy Fidesz-kormány volt; egy MSZP-kormány szavazta meg, és egy Fidesz-kormány törölte el. De ha már mondta magáról Török Zsolt, hogy ő öreg bika, akkor arra nem tudom, emlékszik-e, hogy egy 2002-es MSZP-s programban az volt olvasható, hogy a fiatalok számára ingyenes nyelvvizsga, ingyenes jogosítvány lesz és ingyenes közlekedés az iskola és az otthon között. Hát ebből sem lett semmi, mondhatnánk, hogy nuku, képviselő úr.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
223 126 2009.09.22. 1:07  65-128

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Nem értem, hogy Török Zsolt képviselő úr miért mondta azt, hogy nem beszéltünk a stratégiáról. A legelső és talán leghosszabb felszólalásomban végig arról beszéltem, hogy melyek voltak azok a javaslatok, amit hasznosnak tartottunk volna, ha beépülnek a stratégiába, melyek voltak azok, amelyek beépültek és mi javasoltuk őket.

Az pedig, hogy az azt követő vitában számos kérdés előkerült a fiatalok eddigi élethelyzetéről, azt gondolom, nagyon helyes, hiszen most van itt a fóruma és lehetőség arra, hogy beszéljünk azokról a kérdésekről, amik nagyon ritkán kerülnek a közérdeklődés középpontjába. Hiszen a mai gazdasági válságban, kiélezett politikai helyzetben ritkán tudunk, ritkán van lehetőségünk arra, hogy beszéljünk a fiatalok helyzetéről, pedig igenis ez egy nagyon fontos téma, és azért is gondolom azt, hogy jó volt, hogy szóba került az, hogy mi történt itt az elmúlt hét évben, és talán a kormánynak is egy önvizsgálatot jelenthet ez a mai vita arra, hogy lássa azt, hogy mennyire negatív tendenciák mutatkoztak meg a fiatalokat érintően.

Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
224 71-73 2009.09.28. 2:00  70-79

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm, elnök úr, elfogadom.

ELNÖK: Képviselő urat illeti a szó.

ÁGH PÉTER (Fidesz): Tisztelt Miniszter Úr! Ön még nem volt miniszter, amikor a híradásokból hallhatott a különböző villaügyletekről. A kétes szocialista palotaépítkezésekkel kapcsolatban már akkor is számos kérdést felvetett a sajtó, számos kérdést felvetett az ellenzék. Felmerült például, hogy Juhász Ferenc korábbi honvédelmi miniszter a tárcához beszállító cégek munkáját vette igénybe. Figyelhetett Boldvai László esetére is, amely arról szólt, hogy a képviselői fizetésből nem éppen futja olyan palotára, amelyet Salgótarjánban a lakótelep mellé építtetett. Úgy tűnik, hogy ön nem hallotta ezeket a villabotrányokat, vagy ha hallotta is, nem tanult belőlük.

Az egyszerű választópolgár azonban értetlenül figyeli a szocialista politikusok építkezéseit. Azt lehet látni ugyanis, hogy amíg az emberek utolsó tíz- és húszezer forintjait kisajtolja a költségvetés, addig a szocialista hatalmi elit él, mint Marci Hevesen. Az új költségvetéssel mindenki rosszul jár, kivéve a hatalmával visszaélő szocialista elitet. Miniszter úr, felháborító, hogy amíg ön az elmúlt húsz év legbrutálisabb költségvetését terjeszti be, addig ön százmilliókért épít villát, ráadásul tudatosan törvénysértő módon. Amikor önnek erre reagálnia kellett, akkor szinte az hallatszott ki a válaszából, hogy ön van olyan gazdag, hogy nyugodtan törvényt sérthet. Nincs más hátra, miniszter úr, hogy ha valaki tudatosan törvényt sért, akkor le kell mondania. Hivatalban maradása ugyanis annak a nyílt beismerése lenne, hogy a kormány a törvények fölé helyezte magát. Ugye, miniszter úr, ezt ön sem akarja? (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
224 77 2009.09.28. 1:08  70-79

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Miniszter úr, a sajtóban olvashattunk arról, hogy a szakértők szerint lett volna más törvényes megoldás is erre az egész esetre. Ehelyett nem hallhattunk mást, mint - ahogy ön is mondta, valóban - egy cinikus választ.

Úgy látjuk, hogy ebben a helyzetben önnek le kell mondania. Le kell mondania, hiszen ez egyben a jogállamiság kérdése is, és a távozása egyrészt példamutató lenne, másrészt pedig azt jelentené, hogy van politikai felelősség. Azt jelentené, hogy a jogalkotó követni akarja a jogszabályokat. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból.) Amennyiben azonban nem mond le, akkor az felhívást jelent az emberek számára arra, hogy ők is nyugodtan megtehetnek bármit. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból.) A szocialista képviselők is nyugodtan megtehetnek bármit, mint azt már sokszor megtették, most például belebeszélnek az ember beszédébe.

Úgyhogy, miniszter úr, azt szeretném öntől kérni, hogy fontolja meg még egyszer a lemondását. Ugyanis ha a helyén marad, akkor azzal bizonyítja az emberek számára azt, hogy ebben az országban már tulajdonképpen a jogszabályok semmit sem számítanak. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
226 188 2009.10.05. 2:25  181-205

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. A módosító indítványomat röviden szeretném ismertetni, és amellett szeretnék érvelni. Azt fogalmaztuk meg, hogy a stratégiában kerüljön megnevezésre, hogy a 15-29 éves korosztállyal kapcsolatban a jövőben intenzíven szeretnének foglalkozni, méghozzá az elkövetkezendő ifjúságkutatások tükrében. Azért gondoltuk ezt, ugyanis véleményünk szerint túlságosan általános és túlságosan nagy teret enged meg, ha tulajdonképpen már 10 éves kortól ebbe az ifjúságba úgymond mindenkit beleveszünk. Már csak azért is fontos kérdés ez, mert az ifjúságkutatások, amiket 2000 óta tartanak, pontosan ezt a korosztályt vizsgálják, erről a korosztályról vannak adataink.

Ennek alapján látjuk például azt, hogy míg négy évvel ezelőtt a legfontosabb probléma a drogok kérdése volt, addig 2008-ban - nyilván a szocialista kormányzás hatására is - a munkanélküliség volt. A munkanélküliség volt az, amitől a leginkább félnek a mai fiatalok. Erre is megoldást kell találni, de számos olyan kérdést meg kell oldani, amit a stratégia vagy részletez, vagy nem, ugyanis ilyenek is vannak. Hiába értéksemleges a stratégia, annak ellenére igenis vannak olyan témakörök, amelyekkel érdemes lett volna foglalkozni. Elég, ha csak azt említem, hogy a média milyen hatással van a gyermekekre, elég, ha csak azt említem, hogy a környezetvédelem milyen szerepet játszik a felnövekvő nemzedékek életében. Ennek kapcsán mi elmondtuk annak idején az egyeztetések során, hogy ezzel érdemes lenne foglalkozni, ezek sajnos nem kerültek be az anyagba.

Ennek ellenére mi azért tudunk a stratégia mellé odaállni, mert nem akarjuk gátolni azt, hogy végre nyolc év után valami történjen az ifjúságpolitikában, még akkor is, ha ez csupán pótcselekvés. Ugyanis már sokszor beszéltem arról a vitában, hogy itt számos dolognak kellett volna születnie a fiatalokat érintően, akár az ifjúsági törvényt lehetne itt megnevezni, vagy akár stratégiát is, hiszen azt már 2003-ra ígérték, akkor beszéltek erről először, ennek ellenére semmi nem lett. Most legalább akkor a stratégiai irányokat jelöljük ki, és bízunk benne, hogy már egy következő kormány, amely figyel a fiatalok problémáira, meg is tudja oldani azokat.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
226 196 2009.10.05. 1:14  181-205

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Azért volt ilyen intenzív vita akár az általános vitában, akár most is az ifjúsági törvényről és az ifjúsági stratégiáról, mert a Szocialista Párt ezt ígérte, ezzel akart előállni az ifjúság területén, és ennek kapcsán nem lett semmi, és nyilvánvalóan az ellenzéki képviselőkben van egyfajta felháborodás, hiszen mást vártak, és mást kaptak. Például az ifjúsági stratégiát is vártuk volna, hogy 2008. december 31-éig előterjesszék, aztán valahogy ez nem történt meg. Most ősz van, és most vitatkozunk arról, hogy a részletes vitában milyen módosító indítványok kerültek az asztalunkra.

De azért azt nagyon fontos leszögezni, és aláhúznám a Szabóné Müller Timea felszólalásában elmondottakat, hogy valóban, sem a minisztérium, sem a politika nem akart például abba beleszólni, hogy milyen korosztály legyen kijelölve, bár nyilvánvalóan voltak irányok és jól érzékelhető mozgások, de az én módosító javaslatom megfogalmazása is a szakmával való egyeztetés kapcsán, folyamán alakult ki. Úgyhogy a szakma véleményét próbáltam képviseltetni ebben a módosító indítványban, és örülök, hogy ilyen nagy konszenzust sikerült teremteni.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
249 10 2009.12.01. 5:10  9-12

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tegnap fogadta el a kormánypárti többség a jövő évi költségvetést, amely az emberek utolsó tíz- és húszezer forintjait veszi el. Azt mondják, hogy erre azért volt szükség, mert a gazdasági válság ilyen helyzetbe sodorta az országot. Ugyanakkor azt mindig elfelejtik megjegyezni, hogy Magyarország már a gazdasági válság előtt is óriási bajban volt. A magyar költségvetés hiánya 2006-ban európai rekordnak számított, a deficit mértéke egyedül a háború sújtotta Libanonban volt nagyobb. Fontos megjegyezni azt is, hogy 2007-ben Magyarországon volt az Európai Unión belül a legkisebb gazdasági növekedés. Ezen adatok alapján jól látható, hogy a válságot csak fokozta a szocialista kormány ténykedése.

A kormány megszorításai a költségvetés által hosszú távon veszik el a növekedés lehetőségét az országtól, a megszorítások ugyanis a fogyasztás visszaeséséhez vezethetnek. Ez a vállalkozások nehéz helyzetbe jutását váltja ki, ami által dolgozók kerülnek az utcára, márpedig a fogyasztás visszafogása és a munkanélküliség emelkedése sohasem vezetett gazdasági növekedéshez. A költségvetés okozta helyzet miatt újabb iskolák bezárása várható, és összességében megállapítható, hogy a Gyurcsány-Bajnai-korszak politikája nemcsak rövid, de hosszú távon is komoly veszélyt jelent az országnak, különösen a fiatalokat érintően. Az ő jövőjüket zálogosítja el leginkább a szocialista kormány ténykedése.

A fiatalok voltak azok, akiket az elmúlt hét évben leginkább semmibe vett a kormányzat, a fiatalok voltak azok, akiknek bármilyen ígéretet tettek, már a választás másnapján megszegték azt, semmisnek tekintették azokat. 2002-ben még ingyenes nyelvvizsgáról, ingyenes jogosítványról és ingyenes utazásról beszéltek a lakóhely és az iskola között. Nem lett ezekből semmi sem, mint ahogy abból sem, hogy 2006-ra azt ígérték, hogy nem vezetnek be tandíjat. Egy országnak kellett igent mondani ennek az eltörlésére, hogy ezt visszavonják. (Korózs Lajos: Majd ti bevezetitek, ha kormányra kerültök.)

Átalakították mindazokat a jó gyakorlatokat, amelyeket a polgári kormány bevezetett annak érdekében, hogy a fiataloknak esélye legyen otthont teremteni, esélye legyen munkához jutni. Nagyon sok fiatal mára megfogadta Gyurcsány Ferenc felszólítását, és külföldre ment, ott próbál szerencsét találni. A kialakult drámai állapotokkal a kormánynak a saját maga által rendelt ifjúságkutatásból, az "Ifjúság 2008"-ból kellett szembesülnie. Eszerint a fiatalok 80 százaléka szerint nagyon rossz irányba megy az ország helyzete. A felmérésből kiderült, hogy az ifjúság legégetőbb problémái: a munkanélküliség, a pénztelenség és a lakáshoz jutás.

Mit várhatnánk ebben a helyzetben? Várhatnánk talán megoldást a kormánytól, de a kormány csak előre tekint, most, hét év kormányzás után nemrégiben elfogadtunk - közösen, igaz - egy stratégiát, amely a megoldást a jövőbe kívánja helyezni, a mostani problémákra a jelenlegi helyzetben viszont már semmilyen megoldást nem tud és nem is akar nyújtani.

Tekinthetnénk ezek után a Szocialista Párt feltörekvő fiataljaira, csakhogy azt látjuk, hogy ők ahelyett, hogy a fiatalok problémáival foglalkoznának, egyik részük, volt prominenseik a bíróság előtt vannak, másik részük pedig Szombathelyen és Győrben, fidesz.hu-s munkatársnak, Hír TV-s Célpont-munkatársnak kiadva magát próbál adatokat gyűjteni, majd pedig összevágott felvételeken próbálják lejáratni az ellenzéki képviselőket. Ezen tények alapján kijelenthető, hogy az MSZP ifjúsági szervezetére sem számíthatunk.

Ebben a helyzetben, amíg a Bajnai-kormány megsarcolja az embereket, és a fiatal szocialisták reprezentánsai rágalmazó filmeket készítenek, addig a polgári oldal az emberek problémáira kíván megoldásokat találni. Mi, fiatal fideszesek, fidelitasosok elkészítettünk egy vitairatot, amely a fiatalok problémáival kíván foglalkozni, ezekre próbál megoldásokat találni. Ha már önök nem képesek arra, hogy ezzel a problémával foglalkozzanak, akkor miránk lehet számítani, és ennek keretében fogalmaztuk meg az "Új nemzedék" programot, amelyet hamarosan meg fogunk ismertetni az egész országgal, egy országjárás keretében ki szeretnénk kérni a fiatalok véleményét, hogy az elkövetkezendő időszakban olyan intézkedések valósuljanak meg itt, ebben a Házban, amelyeket a fiatalok is magukénak vallanak.

Arra szólítanám fel a fiatal szocialistákat, hogy ők is ahelyett, hogy azzal töltenék az idejüket, hogy különböző rágalmazó filmeket készítenek, és újságírónak adják ki magukat, ahelyett inkább foglalkozzanak az ifjúság valós problémáival. (Moraj az MSZP soraiban. - Az elnök megkocogtatja a csengőt.) Ahelyett, hogy újságírónak adnák ki magukat, ahelyett tényleg ez lenne a feladat - hiszen mi lesz a következő, holnap? Talán rendőrnek adják ki magukat, és igazoltatni fognak?

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
253 59 2009.12.15. 10:28  52-64

ÁGH PÉTER, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Hamar munka ritkán jó, mondhatnánk a nagy hirtelenjében elénk került T/11436. irományszámú törvényjavaslatra, amely "Az ifjúsággal kapcsolatos egyes közfeladatokról" szóló címet viseli, és szocialista képviselők nyújtották be bő egy hete.

Hamar munka ritkán jó, de még ezt sem mondhatjuk ezen törvénytervezetre, hiszen szocialista képviselőtársaim konzervből főztek; ezen törvénytervezet mint szakmai javaslat már hosszú hónapok óta olvasható volt az ifjusagitorveny.hu webes felületen. Tehát maga a szöveg, amelyet a beterjesztők befogadtak, elénk hoztak, akár kiérlelt is lehetne, ahogyan sajnos nem az.

Ha már törvényről beszélünk, nem szabad elmenni a nemrég konszenzussal elfogadott ifjúsági stratégia mellett. Az elmúlt évek stratégia-, illetve törvény-előkészítési munkái során folyamatosan szakmai, politikai vita tárgya volt, hogy mely dokumentum elfogadása az elsődleges feladat: az ifjúsági stratégia legyen az alapja a jogalkotási munkának, és a törvény teremtse meg a stratégiában foglaltak végrehajtásának kereteit, garanciáit, avagy a törvény adjon felhatalmazást, illetve fogalmazzon meg kötelezettséget a stratégia elkészítésére vonatkozóan?

Az első esetben nyilvánvalóan szerteágazó szabályozási munkára van szükség, különösen a nemrég a kormány által az Országgyűlés elé terjesztett javaslat esetében. A nemzeti ifjúsági stratégiáról szóló H/9965. számú országgyűlési határozati javaslat mellékletét képező dokumentum ugyanis számos területen javasol mélyreható változásokat. A javaslatok ugyanis egyaránt érintik a gyerekügyek, a gyermekvédelem, a szociális ellátás, a közművelődés, az egészségügy, a munkaerő-piaci szolgáltatások és a közfeladatok ellátásának megannyi alrendszerét. A javasolt változások kizárólag komplex, az alrendszereket egységesen és szinergikus módon érintő jogalkotási munkával érhetők el. A kezdeményezők által javasolt törvényszöveg e kritériumnak azonban sajnos nem felel meg.

A második esetben a stratégia megalkotásának folyamata meg kell hogy egyezzen a törvényben foglaltakkal. Jelen esetben a törvényjavaslat 5. §-a ellentmond az országgyűlési határozat 2. pontjának. Természetszerűleg ellentmondás van továbbá a NIS előkészítése, megalkotása és értékelésének tervezett menete, illetve a törvényjavaslat szövege között.

A benyújtott törvényjavaslat több helyen ellentmond a NIS-ben, illetve a cselekvési tervben megfogalmazottakkal. Kérdés, hogy volt-e összehasonlító elemzés a parlament által elfogadott NIS és a benyújtott törvényjavaslat között. Mi úgy tapasztaltuk, hogy ez nem történt meg.

Az a tény, hogy a kormány javaslatára az Országgyűlés nagy konszenzusos többséggel elfogadta a nemzeti ifjúsági stratégiát, eldöntötte a két dokumentum sorrendiségével kapcsolatos vitákat, e sorrend pedig meghatározza, hogy mely dokumentumnak kell melyikre reagálnia, mely dokumentumnak melyiket kell figyelembe vennie. Mondható természetesen az, hogy a NIS a kormány előterjesztése, a törvényjavaslat pedig az MSZP néhány képviselőjének a kezdeményezése, de látni kell, hogy a jelen helyzetben a pártvirtus vagy a belső elégedetlenség, esetleg a kezdődő választási kampány inkább ellene hat az ifjúsági ügyben régen áhított és minden eddiginél szükségesebb közmegegyezésnek, illetve tisztánlátásnak.

Az eredeti kezdeményezők azt írják az ifjusagitorveny.hu weboldalon: Terveink szerint ősszel a kampány olyan helyzetet teremt, amely nem engedi a két nagy párt kihátrálását a másik által generált jelentős presztízsveszteség nélkül. Véleményünk szerint egy, a felnövekvő generációk és Magyarország társadalmi, gazdasági fejlődésének, kilátásának és jövőjének tekintetében meghatározó törvény elfogadását valódi konszenzus kell hogy övezze, ahogyan ez történt a nemzeti ifjúsági stratégia esetében is. Már maga a cím sem tudja egyértelműen meghatározni, hogy miről is van szó, ágazati törvényről vagy kerettörvényről. Sajnos a tartalom is ehhez hasonló, mert ameddig egyes kérdésköröket, fogalmakat a lehető legnagyobb mélységig tisztázni, meghatározni kíván, addig más területeket, témákat finoman szólva is felületesen kezel. A szövegnek már az értelmező részében is olyan megfogalmazással találkozhatunk a korosztályi körülhatárolásnál, amely részben ellentmond a NIS-ben megjelölt korosztályi meghatározásnak.

Fontosnak tartjuk jelezni, hogy a törvénytervezet több ponton beválthatatlan ígéreteket vetít a kezdeményezéshez kapcsolódók elé. A törvénytervezet olyan ígérethalmazok laza szerkezetének tűnik, amely mögött nincsen költségvetési fedezet, sem a NIS-re jellemző szakmai konszenzus.

Mi támogatunk minden olyan kezdeményezést, amely előmozdítja egy, az ifjúsággal kapcsolatos közfeladatokat szabályozó törvény megalkotását, legyen az a törvény akár átfogó, akár szűken, a harmadlagos szocializációs terekre koncentráló, de csak a NIS-hez hasonló szakmai egyeztetések és a NIS eredményeinek, hatásainak tükrében. Ezen eredmények vagy eredménytelenségek először bő két év múlva, a NIS-hez kapcsolódó első cselekvési terv befejeztével lesznek elemezhetőek és értelmezhetőek. Addig is egy ilyen ifjúsági törvénynek néhány képviselőn és az ifjúsági életben szürke eminenciásként jegyezhető személyen kívül nincs más haszna.

Néhány megjegyzést azért engedjenek meg tartalmilag is. A 4. § d) pontja rendelkezne az ifjúsági jogok országgyűlési biztosi tisztjének létrehozásáról. Ez mint a figyelem fokozása az ifjúsági korosztály felé, üdvözlendő, de érdemi vita ebben a témában még nem zajlott, a biztosokkal sem egyeztettek, valamint fennáll az az általános szakmai kérdés is, hogy a felügyelendő területek továbbosztásával ildomos-e az országgyűlési biztosok számát tovább növelni. Az viszont tény, hogy a jövő évi költségvetés semmiféle ilyen fedezetet nem tartalmaz egy esetleges biztosi poszt létrehozása kapcsán.

A 19. § (4) bekezdése a nemzeti ifjúsági képviselet részeként említi a civil ifjúsági szervezetek tagozatát. Amennyiben ilyen, azaz törvényi szabályozottságú testületről beszélünk, annyiban ellehetetlenítjük annak európai képviseleti működését, hiszen az Európai Ifjúsági Fórum 073601. számú határozatának ellentmond a törvényi szabályozottság ténye.

A törvénytervezetnek vannak pozitív elemei is. A 23. §-tól a 27. §-ig érdemi indokolás nélkül, részleges névváltoztatás mellett leírják a gyermek- és ifjúsági alapprogramok és a regionális ifjúsági tanácsok jelenlegi rendszerét. Ezt a dekoncentrált forrásmegosztó rendszert a polgári kormány idején dolgozta ki az akkori ifjúsági tárca és civil partnerei.

A tegnapi napon a bizottsági üléseken elhangzott, és a mai plenáris ülésen is hallhattuk Török Zsolt képviselő úrtól, hogy a szöveg nem az ő szellemi termékük. Azt gondolom, ez mindenesetre megnyugtató. Megnyugtató azért, mert a tárgyalt törvénytervezet 31. § (4) bekezdése azt mondja: "A Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány és az általa kezelt ingatlanvagyon értékesítésre átkerül a Nemzeti Vagyonkezelő ZRt.-hez." Arról most nem szólnék, milyen jó kezekben is van az állami vagyon, ha az MNV ZRt.-nél van, továbbá arról sem beszélnék, hogy a kormányzati intézkedések 2002 nyara óta hogyan tették tönkre, majd üresítették ki a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítványt.

Arra viszont felhívnám a beterjesztők figyelmét, hogy ez év nyarán fogadta el a parlamenti többség, azaz ők is a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényt, valamint az egyéb szociális tárgyú törvények módosításáról rendelkező törvényt.

(11.50)

Ez a törvény - ha emlékeznek a szocialista képviselőtársaim - kétszer is végszavazásra került a plénumon, mert a köztársasági elnök úr megfontolásra visszaküldte, tehát a szocialista képviselők is elolvashatták volna, sőt kétszer is elolvashatták volna az elfogadás előtt a szövegét, amelyben az 52. § rendelkezett a Gyermek és Ifjúsági Alapprogramról és a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítványról szóló törvény második részének hatályon kívül helyezéséről, törölve ezzel a közalapítványra vonatkozó szövegrészt, azóta így talán az illetékes bíróság már meg is szüntette az NGYIK-t. Ha tehát az előterjesztők ismernék az általuk támogatott törvényeket, akkor talán nem rendelkeznének ezen törvénytervezetben egy már nem is létező közalapítványi vagyonról. De ugyanezen szövegrész második fele is felettébb érdekes, amely a Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum Kht. esetleges értékesítéséről szól. Itt sem érdemes hosszasan időzni az előterjesztés szakmai minőségén, hiszen közel fél esztendeje a kht.-k kötelező átalakulással nonprofit kht.-k lettek nevükben is, de ennél érdekesebb a vélelmezett, sugallt privatizációja az egyetlen megmaradt és felettébb értékes állami ifjúsági táboroztatási vagyonelemnek, Zánkának.

Tisztelt Képviselőtársaim! A jelenleg tárgyalt törvénytervezet szakmailag elhibázott elemek sorát tartalmazza, az előterjesztés minden érdemi konzultációt nélkülöz, így veszélybe sodorja azt a konszenzus közeli állapotot, amely néhány hónapja a nemzeti ifjúsági stratégia elfogadásakor köztünk még megvolt. Ezen javaslat beterjesztése a fenti szempontok miatt hiba volt, és bár nem vitatom az előterjesztők jó szándékát, illetve az alapcélnak az ifjúságról gondoskodó állami szerep törvényi újragondolásának, szabályozásának szükségességét, az előterjesztést alkalmatlannak tartjuk általános vitára. Kérem az előterjesztőket, hogy azt vonják vissza, hogy így el tudjunk jutni az elkövetkezendő, akár a következő ciklusban egy társadalmilag, az ifjúsági társadalomban is nagy konszenzusnak megfelelő ifjúsági törvényhez.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
255 50 2010.02.16. 0:11  43-73

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Arra szeretném kérni elnök urat, hogy biztosítson lehetőséget arra, hogy a törvényhez módosító javaslatokat az ülésnap végéig lehessen benyújtani. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
255 56 2010.02.16. 3:08  43-73

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Egy jó ifjúsági törvényre - ahogy Pettkó András mondta - valóban szükség van. Viszont eltelt nyolc év úgy, hogy egy jó ifjúsági törvény benyújtására valóban nem került sor. Hiszen emlékezzünk arra - ahogy Rétvári Bence képviselő úr is mondta -, hogy 2002 és 2006 között egészen pontosan 330 millió forintot költöttek el, fizettek ki szakértőknek arra, hogy készítsék elő ezt a bizonyos törvényt. Akkor ez nem történt meg, ebben a ciklusban pedig az utolsó napokra marad a törvény tárgyalása. Azt gondolom, ez jól kifejezi azt, hogy mennyire ad hoc módon és hirtelen álltak neki e törvény tárgyalásának. Csak azért került benyújtásra ez a törvényjavaslat, hogy a szocialista képviselő urak elmondhassák, valamit próbáltak tenni. Az azonban, hogy valamit próbálnak tenni, nem feltétlenül elég. Lett volna ennek a törvényjavaslatnak a jó kidolgozására nyolc év.

Három pontot említettem az általános vita első részében - ezt most is hangsúlyozni szeretném -, amire nem kaptunk választ, viszont valamilyen szinten akár rossz törvényjavaslattá is teheti ezt a szöveget. Ugyanis a benyújtott javaslat több ponton érinti az önkormányzati törvényt, amely kétharmados. Azt gondolom, hogy a benyújtott módosításoknak alapvetően erre kell felhívniuk a figyelmet, ha ehhez be kívánunk adni módosító javaslatokat.

Emellett a mostani törvényjavaslat több ponton ellentétes az Országgyűlés által konszenzussal elfogadott nemzeti ifjúsági stratégiával. Abban egyébként az szerepel, hogy a cselekvési terv alapján a kormánynak kell benyújtani ifjúsági törvényjavaslatot. Erre nem került sor.

Azt gondolom, hogy ez a törvény akár alkotmányellenes is lehet, és ennek alapján bízhatunk abban, hogy az elkövetkezendő ciklusban már egy jó, minden törvénynek és előírásnak megfelelő javaslatot tud kidolgozni a következő parlament.

Arról már csak az említés szintjén szeretnék beszélni, hogy ez a bizonyos törvényjavaslat megsejteti a zánkai gyermeküdülő privatizációját. Azt gondolom, hogy ezzel nem érthetünk egyet, hiszen ez a balatoni objektum olyan kikapcsolódási lehetőséget biztosít a magyar fiataloknak, amire szükség van.

Továbbá az is kérdés, hogy a javaslatban szereplő nemzeti ifjúsági képviselet részeként működő civil ifjúsági szervezetek tagozat nem lehet az Európai Ifjúsági Fórum tagja, mert szervezetének, feladatainak törvényi szabályozottsága ellentmond a Forum COMEM 073501. számú dokumentumában foglaltaknak.

Számos ilyen hiba van, amit módosítani kellene. Ha lenne még idő erre, akkor ezt nyilván meg is tudnánk tenni. De ez az utolsó pillanatban idekerült dokumentum jól tanúsítja azt, hogy a kormány, illetve a szocialista képviselők hűbelebalázs módjára próbáltak meg az utolsó pillanatban foglalkozni az ifjúsággal.

Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

(12.00)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
255 62 2010.02.16. 0:39  43-73

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Én államtitkár úrhoz szeretnék kérdést intézni, ha lehet. Arról nyilatkozott az államtitkár úr az imént, hogy a kormány támogatja a benyújtott javaslatot. A kérdésem az lenne, hogy volt-e összehasonlító elemzés a nemzeti ifjúsági stratégia és a törvényjavaslat között, hiszen látható, hogy ezek számos ponton ütköznek egymással.

Továbbá, a kormány hogyan kívánta azt a helyzetet megoldani, hogy a benyújtott törvényjavaslat által számos költségvetési tétel kellene hogy létezzen, amikor nem létezik? Erre mi a kormány megoldása, ha, tegyük fel, elfogadásra kerülne ez a bizonyos törvény?

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
255 72 2010.02.16. 1:33  43-73

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Csak rövid kiegészítést szeretnék tenni Varga László korábbi hozzászólása kapcsán. Abban arról beszélt, hogy 2002 egy demarkációs vonal volt az ifjúság világát érintően. Azért rögzítsük az igazság és a jegyzőkönyv kedvéért, hogy '98 és 2002 között épült ki a magyar ifjúsági intézményrendszer, az az időszak volt az, amelyre talán most is büszkén tekinthetünk mindannyian vissza, hiszen akkor történtek azok a megalapozó lépések, amelyek mára sajnos teljes mértékben leépültek az elmúlt nyolc év szocialista kormányzásának köszönhetően. Akkor történtek az első lépések például ifjúsági törvény létrehozásának ügyében - erről Rétvári Bence képviselőtársam már beszélt -, és sajnos ez a folyamat akkor megakadt, olyannyira, hogy most jutottunk el ismét odáig, hogy ifjúsági törvényről beszéljünk.

És beszélt Varga László képviselő úr arról, hogy milyen jó, hogy a nemzeti ifjúsági stratégia végre létrejött a tavalyi évben. Azért azt ne felejtsük el, hogy azt is már 2003-ra ígérték, pont Török Zsolt, a mostani törvényjavaslat egyik benyújtója beszélt arról, hogy 2003-ra a nemzeti ifjúsági stratégia elkészülhet. Ehhez képest el kellett telnie 5-6 évnek, hogy azzal az Országgyűlés foglalkozni tudjon. Azt gondolom, hogy a nemzeti ifjúsági stratégia és az ifjúsági törvény elfelejtésének a folyamata jól szemlélteti azt, hogy ez a kormány mennyire elfelejtette a fiatalokat.

Köszönöm szépen. (Dr. Rétvári Bence tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
256 249 2010.02.22. 3:29  249-252

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az elmúlt napokban több városban jártam. Eljutottam Veszprémbe, Székesfehérvárra, Miskolcra, Győrbe, Debrecenbe, Szegedre és több Vas és Heves megyei településre. Azért utaztam el az ország több pontjára, mert személyesen is szerettem volna részt venni az ajánlószelvények gyűjtésében. Tapasztalatot kívántam szerezni, hogy a Fidelitas tagjainak, a Fidesz önkénteseinek miről számolnak be a választópolgárok.

Jómagam 1998 óta veszek részt az ajánlószelvények gyűjtésében, és azt tapasztaltam, hogy ilyen gyorsan még soha nem jutottak el a Fidesz jelöltjeihez a kopogtatócédulák. Vasárnap már több mint 1 millió szelvényt sikerült összegyűjteni. Azt gondolom, hogy ez a szám is bizonyítja, hogy az emberek már nagyon bíznak a változásban. Amikor beszélgettem az ajtót nyitó emberekkel, arról számoltak be keserű szívvel, hogy elegük van a kudarcokból, a semmittevésből és a korrupciós ügyekből. Úgy érezték, hogy az ország megrekedt a fejlődésben, és ennek oka nem csupán a gazdasági világválság, hanem a szocialista kormányzás is, hiszen a megszorító csomagok már 2006 óta sújtják a lakosságot. Talán ez a választópolgári összegzés az elmúlt négy év mérlege is lehet.

Amikor én 2006-ban elkezdtem ezt a ciklust, akkor két területre kívántam különösen koncentrálni. Az egyik a fiatalok ügye, a másik szűkebb pátriám, Vas megye érdekképviselete. Mindkét területen szomorúan lehet összegezni azokat a tapasztalatokat, amelyeket a kormánypártok keltettek bennem. Bármilyen megszorításról volt szó, akkor az a fiatalokat mindig elérte, a Vas megyét érintő fejlesztési javaslatokra szinte mindig nemet mondtak, az önkormányzatok megsarcolása pedig több helyi önkormányzatot lehetetlenített el.

Egy-egy konkrét példát szeretnék kiragadni mindkét területről. Ha az ifjúságra gondolunk, akkor meg kell emlékezni a tandíj bevezetéséről. 2006-ban a kampányban még azt mondták, hogy ilyen jellegű terveik még nincsenek, ehhez képest már a kormányprogramban megjelent az elképzelés, nem sokkal később már meg is szavazták. Egy népszavazás kellett ahhoz, hogy ezt a hazug intézkedést eltöröljék a magyar választópolgárok.

Azt gondolom, a fiatalok a tandíj kérdésén keresztül láthatják, hogy mennyire nem bízhattak a szocialistákban. De nem bízhatnak az MSZP-ben a Vas megyeiek sem. Gondoljunk csak arra, hogy Ipkovich György, Szombathely polgármestere azt ígérte, hogy 2010-re elkészül az új négysávos 86-os út. Az egyik vasi megyeszékhelyen működő, jobboldalisággal cseppet sem vádolható honlap visszaszámlálója méri a még hátralévő napokat. Eszerint még 90 nap van a kormányzati ciklusból. Ez azonban meglehetősen szűkös ahhoz, hogy betartásra kerüljön a kormánypárti képviselők ígérete.

Emellett ne feledkezzünk meg arról, hogy Szombathely városától közel 1 milliárd forintot vettek el a 2010-es költségvetésben, amihez a vasi szocialista képviselők is asszisztáltak. Azon a két területen tehát, amit a szívemen viseltem, csak kudarcokat tapasztaltam a kormánytól és a kormányzó pártok képviselőitől. Legyen tehát az ember fiatal vagy Vas megyei választópolgár, egyről meggyőződhetett: az MSZP-ben nem bízhatnak. Talán ez az elmúlt négy év legfőbb mérlege. Talán ez annak az oka, hogy nagyon sok egykori szocialista szavazó is átadja a legnagyobb ellenzéki pártnak az ajánlószelvényeit. Mi élni szeretnénk ezzel a bizalommal és nem visszaélni. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a függetlenek soraiból.)