Készült: 2020.09.19.01:57:12 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

253. ülésnap (2009.12.15.), 59. felszólalás
Felszólaló Ágh Péter (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:28


Felszólalások:  Előző  59  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ÁGH PÉTER, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Hamar munka ritkán jó, mondhatnánk a nagy hirtelenjében elénk került T/11436. irományszámú törvényjavaslatra, amely "Az ifjúsággal kapcsolatos egyes közfeladatokról" szóló címet viseli, és szocialista képviselők nyújtották be bő egy hete.

Hamar munka ritkán jó, de még ezt sem mondhatjuk ezen törvénytervezetre, hiszen szocialista képviselőtársaim konzervből főztek; ezen törvénytervezet mint szakmai javaslat már hosszú hónapok óta olvasható volt az ifjusagitorveny.hu webes felületen. Tehát maga a szöveg, amelyet a beterjesztők befogadtak, elénk hoztak, akár kiérlelt is lehetne, ahogyan sajnos nem az.

Ha már törvényről beszélünk, nem szabad elmenni a nemrég konszenzussal elfogadott ifjúsági stratégia mellett. Az elmúlt évek stratégia-, illetve törvény-előkészítési munkái során folyamatosan szakmai, politikai vita tárgya volt, hogy mely dokumentum elfogadása az elsődleges feladat: az ifjúsági stratégia legyen az alapja a jogalkotási munkának, és a törvény teremtse meg a stratégiában foglaltak végrehajtásának kereteit, garanciáit, avagy a törvény adjon felhatalmazást, illetve fogalmazzon meg kötelezettséget a stratégia elkészítésére vonatkozóan?

Az első esetben nyilvánvalóan szerteágazó szabályozási munkára van szükség, különösen a nemrég a kormány által az Országgyűlés elé terjesztett javaslat esetében. A nemzeti ifjúsági stratégiáról szóló H/9965. számú országgyűlési határozati javaslat mellékletét képező dokumentum ugyanis számos területen javasol mélyreható változásokat. A javaslatok ugyanis egyaránt érintik a gyerekügyek, a gyermekvédelem, a szociális ellátás, a közművelődés, az egészségügy, a munkaerő-piaci szolgáltatások és a közfeladatok ellátásának megannyi alrendszerét. A javasolt változások kizárólag komplex, az alrendszereket egységesen és szinergikus módon érintő jogalkotási munkával érhetők el. A kezdeményezők által javasolt törvényszöveg e kritériumnak azonban sajnos nem felel meg.

A második esetben a stratégia megalkotásának folyamata meg kell hogy egyezzen a törvényben foglaltakkal. Jelen esetben a törvényjavaslat 5. §-a ellentmond az országgyűlési határozat 2. pontjának. Természetszerűleg ellentmondás van továbbá a NIS előkészítése, megalkotása és értékelésének tervezett menete, illetve a törvényjavaslat szövege között.

A benyújtott törvényjavaslat több helyen ellentmond a NIS-ben, illetve a cselekvési tervben megfogalmazottakkal. Kérdés, hogy volt-e összehasonlító elemzés a parlament által elfogadott NIS és a benyújtott törvényjavaslat között. Mi úgy tapasztaltuk, hogy ez nem történt meg.

Az a tény, hogy a kormány javaslatára az Országgyűlés nagy konszenzusos többséggel elfogadta a nemzeti ifjúsági stratégiát, eldöntötte a két dokumentum sorrendiségével kapcsolatos vitákat, e sorrend pedig meghatározza, hogy mely dokumentumnak kell melyikre reagálnia, mely dokumentumnak melyiket kell figyelembe vennie. Mondható természetesen az, hogy a NIS a kormány előterjesztése, a törvényjavaslat pedig az MSZP néhány képviselőjének a kezdeményezése, de látni kell, hogy a jelen helyzetben a pártvirtus vagy a belső elégedetlenség, esetleg a kezdődő választási kampány inkább ellene hat az ifjúsági ügyben régen áhított és minden eddiginél szükségesebb közmegegyezésnek, illetve tisztánlátásnak.

Az eredeti kezdeményezők azt írják az ifjusagitorveny.hu weboldalon: Terveink szerint ősszel a kampány olyan helyzetet teremt, amely nem engedi a két nagy párt kihátrálását a másik által generált jelentős presztízsveszteség nélkül. Véleményünk szerint egy, a felnövekvő generációk és Magyarország társadalmi, gazdasági fejlődésének, kilátásának és jövőjének tekintetében meghatározó törvény elfogadását valódi konszenzus kell hogy övezze, ahogyan ez történt a nemzeti ifjúsági stratégia esetében is. Már maga a cím sem tudja egyértelműen meghatározni, hogy miről is van szó, ágazati törvényről vagy kerettörvényről. Sajnos a tartalom is ehhez hasonló, mert ameddig egyes kérdésköröket, fogalmakat a lehető legnagyobb mélységig tisztázni, meghatározni kíván, addig más területeket, témákat finoman szólva is felületesen kezel. A szövegnek már az értelmező részében is olyan megfogalmazással találkozhatunk a korosztályi körülhatárolásnál, amely részben ellentmond a NIS-ben megjelölt korosztályi meghatározásnak.

Fontosnak tartjuk jelezni, hogy a törvénytervezet több ponton beválthatatlan ígéreteket vetít a kezdeményezéshez kapcsolódók elé. A törvénytervezet olyan ígérethalmazok laza szerkezetének tűnik, amely mögött nincsen költségvetési fedezet, sem a NIS-re jellemző szakmai konszenzus.

Mi támogatunk minden olyan kezdeményezést, amely előmozdítja egy, az ifjúsággal kapcsolatos közfeladatokat szabályozó törvény megalkotását, legyen az a törvény akár átfogó, akár szűken, a harmadlagos szocializációs terekre koncentráló, de csak a NIS-hez hasonló szakmai egyeztetések és a NIS eredményeinek, hatásainak tükrében. Ezen eredmények vagy eredménytelenségek először bő két év múlva, a NIS-hez kapcsolódó első cselekvési terv befejeztével lesznek elemezhetőek és értelmezhetőek. Addig is egy ilyen ifjúsági törvénynek néhány képviselőn és az ifjúsági életben szürke eminenciásként jegyezhető személyen kívül nincs más haszna.

Néhány megjegyzést azért engedjenek meg tartalmilag is. A 4. § d) pontja rendelkezne az ifjúsági jogok országgyűlési biztosi tisztjének létrehozásáról. Ez mint a figyelem fokozása az ifjúsági korosztály felé, üdvözlendő, de érdemi vita ebben a témában még nem zajlott, a biztosokkal sem egyeztettek, valamint fennáll az az általános szakmai kérdés is, hogy a felügyelendő területek továbbosztásával ildomos-e az országgyűlési biztosok számát tovább növelni. Az viszont tény, hogy a jövő évi költségvetés semmiféle ilyen fedezetet nem tartalmaz egy esetleges biztosi poszt létrehozása kapcsán.

A 19. § (4) bekezdése a nemzeti ifjúsági képviselet részeként említi a civil ifjúsági szervezetek tagozatát. Amennyiben ilyen, azaz törvényi szabályozottságú testületről beszélünk, annyiban ellehetetlenítjük annak európai képviseleti működését, hiszen az Európai Ifjúsági Fórum 073601. számú határozatának ellentmond a törvényi szabályozottság ténye.

A törvénytervezetnek vannak pozitív elemei is. A 23. §-tól a 27. §-ig érdemi indokolás nélkül, részleges névváltoztatás mellett leírják a gyermek- és ifjúsági alapprogramok és a regionális ifjúsági tanácsok jelenlegi rendszerét. Ezt a dekoncentrált forrásmegosztó rendszert a polgári kormány idején dolgozta ki az akkori ifjúsági tárca és civil partnerei.

A tegnapi napon a bizottsági üléseken elhangzott, és a mai plenáris ülésen is hallhattuk Török Zsolt képviselő úrtól, hogy a szöveg nem az ő szellemi termékük. Azt gondolom, ez mindenesetre megnyugtató. Megnyugtató azért, mert a tárgyalt törvénytervezet 31. § (4) bekezdése azt mondja: "A Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány és az általa kezelt ingatlanvagyon értékesítésre átkerül a Nemzeti Vagyonkezelő ZRt.-hez." Arról most nem szólnék, milyen jó kezekben is van az állami vagyon, ha az MNV ZRt.-nél van, továbbá arról sem beszélnék, hogy a kormányzati intézkedések 2002 nyara óta hogyan tették tönkre, majd üresítették ki a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítványt.

Arra viszont felhívnám a beterjesztők figyelmét, hogy ez év nyarán fogadta el a parlamenti többség, azaz ők is a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényt, valamint az egyéb szociális tárgyú törvények módosításáról rendelkező törvényt.

(11.50)

Ez a törvény - ha emlékeznek a szocialista képviselőtársaim - kétszer is végszavazásra került a plénumon, mert a köztársasági elnök úr megfontolásra visszaküldte, tehát a szocialista képviselők is elolvashatták volna, sőt kétszer is elolvashatták volna az elfogadás előtt a szövegét, amelyben az 52. § rendelkezett a Gyermek és Ifjúsági Alapprogramról és a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítványról szóló törvény második részének hatályon kívül helyezéséről, törölve ezzel a közalapítványra vonatkozó szövegrészt, azóta így talán az illetékes bíróság már meg is szüntette az NGYIK-t. Ha tehát az előterjesztők ismernék az általuk támogatott törvényeket, akkor talán nem rendelkeznének ezen törvénytervezetben egy már nem is létező közalapítványi vagyonról. De ugyanezen szövegrész második fele is felettébb érdekes, amely a Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum Kht. esetleges értékesítéséről szól. Itt sem érdemes hosszasan időzni az előterjesztés szakmai minőségén, hiszen közel fél esztendeje a kht.-k kötelező átalakulással nonprofit kht.-k lettek nevükben is, de ennél érdekesebb a vélelmezett, sugallt privatizációja az egyetlen megmaradt és felettébb értékes állami ifjúsági táboroztatási vagyonelemnek, Zánkának.

Tisztelt Képviselőtársaim! A jelenleg tárgyalt törvénytervezet szakmailag elhibázott elemek sorát tartalmazza, az előterjesztés minden érdemi konzultációt nélkülöz, így veszélybe sodorja azt a konszenzus közeli állapotot, amely néhány hónapja a nemzeti ifjúsági stratégia elfogadásakor köztünk még megvolt. Ezen javaslat beterjesztése a fenti szempontok miatt hiba volt, és bár nem vitatom az előterjesztők jó szándékát, illetve az alapcélnak az ifjúságról gondoskodó állami szerep törvényi újragondolásának, szabályozásának szükségességét, az előterjesztést alkalmatlannak tartjuk általános vitára. Kérem az előterjesztőket, hogy azt vonják vissza, hogy így el tudjunk jutni az elkövetkezendő, akár a következő ciklusban egy társadalmilag, az ifjúsági társadalomban is nagy konszenzusnak megfelelő ifjúsági törvényhez.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  59  Következő    Ülésnap adatai