Készült: 2020.02.17.18:44:46 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

66. ülésnap (2007.04.24.), 32. felszólalás
Felszólaló Tállai András (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 15:06


Felszólalások:  Előző  32  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

TÁLLAI ANDRÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés olyan napirendet tárgyal most, amely már több mint tízéves gyakorlata a parlamentnek. Az Állami Számvevőszék a saját tevékenységéről minden évet követően terjedelmes jelentést foglal össze, amelyet az Országgyűlés bizottságai és maga a parlament is megtárgyal, majd országgyűlési határozat formájában azt el is fogadja.

Az Állami Számvevőszék tevékenységére véleményem szerint az a jellemző, hogy az állami intézmények működése tekintetében példaértékű lehet a közszféra számára. Példaértékű lehet abban a tekintetben, hogy nagyon törekednek arra, hogy a személyi állomány tekintetében egyre magasabb színvonalon, magasabb szakképzettségű és felkészült emberekkel lássák el az Országgyűlés által rájuk bízott feladatot. Munkájukra jellemző az alaposság, a részletesség, és ami kiemelendő, hogy elsősorban a törvényeknek, a jogszabályoknak való megfelelés. A tevékenységüket politikamentesen végzik.

Az Állami Számvevőszék tevékenységéhez a háttér biztosított. Az Országgyűlés a költségvetésben biztosítja a pénzügyi hátteret, a pénzügyi forrásokat. 2006-ban 2 milliárd 719 millió forintból gazdálkodott az Állami Számvevőszék. Biztosítva van az infrastruktúra, az épületek, az informatika és a telekommunikáció. Az Állami Számvevőszék a kor követelményeinek megfelelő háttérrel és eszközrendszerrel rendelkezik ahhoz, hogy a rábízott feladatokat magas színvonalon tudja elvégezni. Az Állami Számvevőszék feladata 2006-ban sem volt más, mint az azt megelőző években, hiszen törvények írják elő, hogy milyen feladatot kell elvégeznie. Ennek a megalapozását és részletezését egy ellenőrzési tervbe foglalják, amelyet utoljára - a 2006-ost - még 2005-ben az önálló számvevőszéki bizottság fogadott el. Az ÁSZ ez alapján az ellenőrzési terv alapján végezte az elmúlt évben is a munkáját. Az Állami Számvevőszék feladatát törvények, jogszabályok, az önálló Állami Számvevőszékre vonatkozó törvény és az alkotmány határozza meg. Feladatot határoz meg számára maga az Országgyűlés, a kormány, de az ellenőrzés ütemezését és hogy azon belül milyen ellenőrzés legyen elvégezve, maga az Állami Számvevőszék elnöke határozza meg.

Az elmúlt évben az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek 50 százalékát szabályszerűségi vizsgálatok és ellenőrzések jellemezték, 33 százalékát átfogó ellenőrzések, és 17 százaléka volt az úgynevezett teljesítmény jellegű ellenőrzés. Ahogy már az Országgyűlés plénuma előtt elhangzott, 2006-ban az Állami Számvevőszék feladatát, tevékenységét elvégezte, 61 ellenőrzési jelentést, illetve egy hatvankettediket, a saját tevékenységéről szóló jelentést tárt a nyilvánosság és az Országgyűlés elé. Emellett az Állami Számvevőszék egyéb feladatokat is elvégez, például a kormány hitelfelvételének ellenjegyzését, véleményezési jogkörrel bír, és bizonyos személyi kérdések, a felügyelőbizottsági elnökök kinevezése tekintetében javaslattételi jogkörrel rendelkezik.

Melyek a tapasztalatok, amelyek az Állami Számvevőszék tevékenységét jellemzik és jellemezték az elmúlt évben is? Az Állami Számvevőszék a kormány munkáját tekintve úgy működik, mint egy önkormányzatnál vagy egy munkahelyen a belső ellenőrzés. Ha a belső ellenőr munkáját figyelembe vesszük, és azt a későbbiek során beépítjük a saját munkánkba, akkor természetszerűleg hatékonyak és eredményesek tudunk majd lenni. Ha azonban ezt figyelmen kívül hagyjuk, akkor érdekes módon találkozunk az ellentmondásokkal, a konfliktusokkal, a nehézségekkel.

Véleményem szerint az Állami Számvevőszék 2006. évi jelentésének legfontosabb mondatai a következők - ezt a 9. oldalon találják meg az országgyűlési képviselők -: "Az Állami Számvevőszék különböző területeken és témákban végzett ellenőrzései során kénytelen azzal szembesülni, hogy az államháztartási működés és gazdálkodás szervezeti és szabályrendszerére összpontosító intézményi reformok nem kiérlelt és elfogadott átfogó fejlesztési koncepciók, összehangolt stratégiák mentén bontakoznak ki.

(11.00)

Átfogó stratégia hiányában esetenként egymást keresztező, egymásnak ellentmondó prioritások is hatnak. A változtatásokat nem támasztják alá előzetes hatástanulmányok és más értékelő dokumentumok. A költségvetési információs rendszer sem képes megfelelően alátámasztani a feladatellátás tényleges költségeinek és hatásainak elemzését. A források hasznosításának nyomon követése, értékelése még azokban az esetekben sem valósul meg, amelyekben a felhasználást konkrét célokhoz kötötték. A folyamatosan változó jogszabályi környezet is gyengíti a költségvetési biztonságot. Évek óta ismétlődően jelezzük azt is, hogy a költségvetési és zárszámadási törvényjavaslatok információtartalma nem segíti az átláthatóságot, és nem ad elegendő támogatást a megalapozott döntéshozatalhoz."

(Az elnöki széket dr. Áder János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Lehet, hogy itt az Állami Számvevőszék jelentésének a tárgyalását be is kellene fejezni, mert véleményem szerint ez a néhány mondat az, ami a lényege az állami számvevőszéki jelentésnek, ez a néhány mondat az, amely meghatározza az előttünk lévő és különösen a kormány előtt lévő feladatokat. Úgy gondolom, ezek azok a mondatok, amelyek igazolják azt, hogy egy teljesen új szemléletű gondolkodás szükséges az országban az állam, a kormányzat részéről, az Országgyűlés részéről, a közszféra részéről a közpénzügyek tervezése, kezelése és felhasználása tekintetében. Az Állami Számvevőszék elnöke, igaz, nem a jelentésben, de más médiákban egyértelműen halaszthatatlan feladatnak nevezte az előttünk lévő feladatot.

Én úgy gondolom, eljött az idő, eljött a pillanat, amikor szembe kell nézni mindenkinek a valósággal és a tényekkel. Fogadjuk el, hogy az Állami Számvevőszéknek nincsenek politikai céljai, nincs megfelelési kényszere sem a politikának, sem közvetlenül a választóknak. Az Állami Számvevőszék felkészültsége olyan, amely egyértelműen alátámasztja azt, hogy a véleményére adni kell. A mai túlpolitizált Magyarországon fogadjuk el, hogy a pénzügyeink tekintetében az Állami Számvevőszék olyan szervezet, aminek a hangjára, véleményére, javaslatára adni kell. Nyilvánvaló, hogy ez vezérelte az Állami Számvevőszéket a tekintetben, hogy "A közpénzügyek szabályozásának tézisei" kiadványt a parlamenti jelentés mellé tegye, és ezzel fölhívja az ország figyelmét, hogy mi a teendő a közpénzügyek tekintetében.

Szeretnék néhány dolgot kiemelni, hogy hogyan jutott el Magyarország oda, hogy azt kell mondanunk, hogy a közpénzügyek tekintetében halaszthatatlan feladataink vannak, a közpénzügyek változtatása, szabályozása tekintetében. Miért van erre szükség? Segítségül hívom magát az állami számvevőszéki jelentést, minden adat, minden vélemény abból fog elhangzani.

Magyarországon az államadósság növekedésének mértéke 2002-től évente meghaladja az 1000 milliárd forintot. Ezt megelőzően ez az összeg 500 milliárd forint volt.

Az Állami Számvevőszék véleménye szerint a költségvetések terén sem a bevételek struktúráját, sem a kiadások struktúráját tekintve nem történt semmilyen jelentős változás.

Csak elmondom, hogy ma Magyarországon az Állami Számvevőszék kettő minisztériumnak a jelentését elutasító véleménnyel látta el, ez a két minisztérium az Ifjúsági, Szociális és Családügyi Minisztérium, és teljesen megdöbbentő módon a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium. Ez utóbbi esetében az a hihetetlen tény, hogy folytatólagos volt, hiszen 2004-re és 2005-re is jellemző volt ez a súlyos törvényszegés, amelynek végén az Állami Számvevőszék maga mondta, hogy elutasítja a beszámolójukat.

A költségvetési hiányok tekintetében szeretném jelezni, hogy éppen a mai - és ez az állami számvevőszéki jelentéshez nem közvetlenül kapcsolódik, de éppen a mai - sajtóban megjelent a hír, hogy Magyarország a költségvetési hiány tekintetében a 27 európai uniós ország összehasonlításában a 27. helyen áll. Olyan kirívó eredménnyel, hogy igaz, hogy kedvezőbb lett a költségvetési hiány, mint ahogy azt eredetileg kommunikálták, 9,2 százaléka a GDP-nek, azonban így is toronymagasan az utolsó helyen kullogunk. Minket Olaszország követ 4,4 százalékkal, Lengyelországnak 3,9 százalék a GDP-arányos hiánya.

Nem akarom a futball Európa-bajnokságot idehozni, de nem tudom, milyen összefüggés van, hogy éppen Lengyelországban a legkisebb a költségvetési hiány, utána következik Olaszország közvetlenül, és majd csak a végén kullog Magyarország, de a költségvetés hiánya és a futball-Eb rendezése között természetesen semmilyen összefüggés nincs, látszólag.

A társadalmi alapokkal kapcsolatban, mivel nagyon fogy az időm, egyetlenegy megállapítást emelnék ki, hogy mintegy ötszörösére nőtt az elmúlt években az egészségügyi alapok és a nyugdíjalapok hiánya. A helyi önkormányzatok tekintetében úgy gondolom, jelentős eredményeket tud fölmutatni egyrészt az önkormányzatiság rendszere, és ezt köszönheti az Állami Számvevőszéknek, hiszen az elmúlt négy évben minden önkormányzathoz eljutott az Állami Számvevőszék, és úgy érzem, az önkormányzat az a kör, ahol az Állami Számvevőszék megállapításait kellő súllyal és gondossággal kezelik, és változtatnak is a felvetések következményeként. Ma azt tudjuk elmondani, hogy az önkormányzatok rendszerében egyébként jobb a helyzet, mint az állam szabályozása tekintetében.

Nagyon megdöbbentő, hogy a költségvetési bizottság a jelentését a 4. pont kihagyásával terjesztette az Országgyűlés elé. Ez a 4. pont nem szól másról, amit nem fogadott el a költségvetési bizottság, mint arról, hogy a kormányt felkéri arra a pénzügyi biztonság erősítése érdekében, hogy hasznosítsa a tézisekben megfogalmazottakat, és készítse elő a törvényjavaslatokat. Örömhír számunkra, hogy a gazdasági bizottság ezen módosító javaslatával élni fog az Országgyűlés előtt.

Tisztelt Országgyűlés! Én úgy gondolom, hogy formájában ez az állami számvevőszéki jelentés hasonló az előző évekéhez, mégis egy mérföldkő és áttörés a tekintetben, hogy a mellé tett 15 pontos téziseket az Országgyűlésnek megfontolásra javasolja az Állami Számvevőszék, az Állami Számvevőszék elnöke. Nekünk az a javaslatunk, a Fidesz-frakciónak, hogy ezeket a téziseket az Országgyűlés tárgyalja meg külön napirendként, ezeket a téziseket foglaljuk országgyűlési határozatba, és ebben az országgyűlési határozatban egyértelműen jelöljük meg, hogy a kormánynak e tekintetben mi a feladata, jelöljük meg, hogy az Országgyűlésnek mi a feladata.

Egyúttal szeretném megköszönni az Állami Számvevőszék minden munkatársának, akik részt vettek egyrészt a jelentés készítésében, másrészt pedig különös tekintettel a jövőbe mutató tézisek összeállításában, hogy segítenek abban, hogy az a folyamat, amely a közpénzekre jellemző, az államadósság növekedése, a költségvetési hiány elszaladása, a szabályozatlanság az állami vagyon kezelése tekintetében végre kimondta az Állami Számvevőszék is azt, hogy elég, tűrhetetlen, változtassunk. A Fidesz-frakció, az ellenzék e tekintetben partner lesz, hogy a jövőt megváltsuk.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  32  Következő    Ülésnap adatai