Készült: 2020.02.27.04:03:43 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

66. ülésnap (2007.04.24.), 110-112. felszólalás
Felszólaló Tállai András (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:06


Felszólalások:  Előző  110 - 112  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ha jól látom, összesen kilenc darab módosító javaslat érkezett a törvényjavaslathoz.

Tudjuk, hogy ez a törvényjavaslat nagyon érdekes utat járt be, hiszen az elmúlt évi elfogadását követően az Alkotmánybíróság február 28-ával megsemmisítette az eredeti törvényt, amelynek az a lényege, hogy azoknak a vállalkozásoknak is fizetniük kell úgynevezett elvárt adót, azaz egy minimumadót, amely vállalkozások veszteségesek és jövedelmet nem termelnek. Tehát egy bizonyos adót akkor is fizetni kell, ha a vállalkozás jövedelmet nem termel. Az Országgyűlés ebben az esetben is elvárja tőle, hogy fizessen. Több mint 300 ezer vállalkozást érint ez az országban.

Módosító javaslatainknak a 2. számú javaslattal kezdve az a lényege, hogy a nem fizetés időpontját próbáljuk módosítani. A törvényjavaslat eredeti időpontja az alakulás éve, és ezt az időt próbáljuk két évre kitolni mind a társas vállalkozások esetében - ezt a 2. számú módosító javaslat tartalmazza -, mind az egyéni vállalkozások esetében, amit az 5. számú módosító javaslat tartalmaz. Mi tehát azt mondjuk a módosító javaslatunkban Domokos Lászlóval és Szatmáry Kristóffal egyetemben, hogy a kezdő vállalkozásoknál ne határozzuk meg, hogy ha december 30-án megalakul, és még egy évig veszteséges, akkor is fizetnie kelljen, ha nem tud eredményt produkálni, hanem adjunk még egy év lehetőséget számukra. Sajnálattal látjuk, hogy egyetlen bizottság és az előterjesztő sem támogatta ezt a javaslatot.

A 3. pontban lévő javaslatnak az a lényege, hogy azokra a vállalkozásokra, amelyek alkalmazottat foglalkoztatnak, ne vonatkozzon a törvényjavaslat hatálya. Ennek az a lényege, hogy ha alkalmazottja van, akkor egyébként is fizet társadalombiztosítási járulékot, személyi jövedelemadót és egészségbiztosítási járulékot. Mivel eleve adófizető, ne sújtsa az Országgyűlés, illetve a kormány olyan törvénnyel, hogyha nem képes eredményt termelni, de ha kvázi kényszervállalkozó, családi vállalkozó, akkor megfizeti önmaga, egy alkalmazottja vagy egy kisegítő családtag után a járulékot és az élőmunka közterheit, akkor ez a szabályozás ne vonatkozzon rá. Sajnálattal tapasztaljuk, hogy ezt sem támogatta egyik bizottság sem és az előterjesztő sem.

A 4. pontban Font Sándor képviselő úr adott be javaslatot, amelynek az a lényege, hogy levonható legyen a minimumadó alapjából, tehát csökkentse a bevételt a szabad forgalomban áruba bocsátott áruk után fizetett jövedéki adó összege is. Így lényegében megnövekszik az a levonható összeg, ami teljesen racionális és értelemszerű, hogy a jövedéki adó összege után ne kelljen még külön a minimumadót, az elvárt adót is megfizetni. Teljesen érthetetlen módon sajnos ezt sem támogatta egyetlen bizottság és az előterjesztő sem.

Kérdezem, hogy a 8. és a 9. pontokat új szakaszban tárgyaljuk vagy együttesen.

ELNÖK: Együttesen.

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): A 8. pontban az előbb említett három képviselő azt javasolja, hogy a becslés módszere ne terjedjen ki ezen törvényjavaslat adóalanyaira, azokra a vállalkozásokra, amelyekre ez a törvényjavaslat vonatkozna, hiszen a becslés módszerét nem erre az esetre találták ki, amikor az adóalany egyszerűen képtelen bizonyítani, hogy mi alapján állapította meg az adóját vagy mulasztotta el az adóbefizetést. Jelen esetben minden dokumentum rendelkezésre áll, a becslés módszere erre az esetre véleményünk szerint semmiképpen nem alkalmazható.

Egyelőre köszönöm szépen a figyelmet.




Felszólalások:  Előző  110 - 112  Következő    Ülésnap adatai