Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindhárom törvényjavaslat egységes célja, hogy az Országgyűlés által 2016. november 22. napján elfogadott, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény, vagyis az új Pp. 2018. január 1-jei hatálybalépésének zökkenőmentes megvalósulása, továbbá a jogrendszer koherenciájának és egységének megőrzése érdekében alkosson jogszabályt.

Az együttes tárgyalásra kerülő törvénycsomag legterjedelmesebb javaslata az új Pp. hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/17165. számú előterjesztés. A törvényjavaslat 73 törvényt módosít, köztük olyan nagy terjedelmű, kódexszintű törvényeket, mint az illetéktörvény, a csődtörvény, a cégtörvény, a hagyatéki eljárásról szóló törvény, a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvény.

A törvényjavaslatban található módosítások egy része technikai jellegű, míg a módosítások nagy része alapos megfontolást igénylő tartalmi változást jelent, hiszen az egyes törvényekben szabályozott peres eljárási szabályokat hozzá kellett igazítani az új Pp. osztott perszerkezetéhez, megváltozott szabályozási logikájához és az új terminológiájához.

A T/17166. számú másik törvényjavaslat szintén szorosan kapcsolódik az új polgári perrendtartáshoz. A szabályozás kialakításánál kihívást jelentett, hogy a bíróság hatáskörébe tartozó nemperes eljárások száma a 2016. évi statisztikát alapul véve már meghaladta az 1 milliót, melyek közül a polgári ügyek száma közel 700 ezer volt. Ezek az eljárások jellegüket tekintve is nagyon különbözőek, több mint százfajta polgári nemperes eljárás létezik. E nemperes eljárások heterogén jellege indokolja, hogy a törvényjavaslat csak azokat a legfontosabb, az új Pp.-től való eltérést jelentő legalapvetőbb szabályokat jelenítsék meg, melyek valamennyi polgári nemperes eljárásban alkalmazandók. Ezek közül ki kell emelni, hogy a nemperes eljárások nem különülnek el perfelvételi és érdemi tárgyalási szakra, mely kézenfekvőnek tűnhet, pedig vannak kifejezetten perszerű nemperes eljárások is, ahol bizonyítást vesz fel a bí­róság és tárgyalást tart. Például ilyen a szelle­mi­tulajdon-védelem, az iparjogvédelem területén van.

Szintén fontos eltérés az új Pp. szabályaitól, hogy a polgári nemperes eljárásokban főszabály szerint nincs helye magánszakértő alkalmazásának, mert az új Pp.-beli konstrukció az ellenérdekű felek meglétére, a kontradikcióra épül, a nemperes eljárásokban pedig jellemzően nincs ellenérdekű fél. Emellett a polgári nemperes eljárások körében rendelkezni kell a peres eljárásokra irányadó és alapvetően ott értelmezhető ítélkezési szünet főszabályként történő kizárásáról is.

A harmadik, a T/17167. számú törvényjavaslat a költségmentességi és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazását vette célba, erről szól. Az állam kötelezettsége olyan intézményrendszer működtetése, amelynek keretében támogatás nyújtható a jogvitában érintett felek számára azért, hogy a jogérvényesítésnek ne legyen akadálya a jogi ismeretek hiánya, illetve az sem, hogy a fél az eljárás során felmerülő költségeket jövedelmi és vagyoni helyzete miatt nem képes megfizetni. Erre tekintettel a jogi segítségnyújtásról szóló törvény döntően rászorultsági alapon jogi képviseletet biztosít, és a támogatott személyt mentesíti a képviselet költségének előlegzése vagy viselése alól. Másfelől az illetékről szóló törvény, továbbá az egyes eljárási törvények az eljárások miatt felmerülő költségek előlegzése vagy viselése alóli mentességet eredményező költségkedvezményeket biztosítanak.

A törvényjavaslat a tárgyi kedvezménnyel preferált eljárások körében döntően nem változott. A javaslat azokban az eljárásokban biztosítja a költségkedvezményt a jövedelmi és vagyoni viszonyoktól függetlenül, amelyben elbírálandó jogviszony társadalmilag kiemelt jelentőségű, vagy ahol az eljárásnak nincs alternatívája. A javaslat a személyes, tehát alapvetően a jövedelmi és vagyoni helyzettől függő költségkedvezmények szabályozását jelentősen megújítja.

A javaslat a személyes költségfeljegyzési jog bevezetésével széles körben hatékonyan biztosítja a rászorult személyek számára a bírósághoz fordulás joga gyakorlásának tényleges lehetőségét. Mindezek alapján a Kereszténydemokrata Néppárt támogatja mindhárom törvényjavaslatot, kérem, támogassák önök is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)