Felszólalás adatai

TÓBIÁS JÓZSEF (MSZP), a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A jelen törvényjavaslat a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vonatkozásában kíván eleget tenni egy régóta áhított társadalmi igénynek, nevezetesen annak, hogy átlátható, valódi teljesítményt nyújtó és takarékos gazdálkodás alakuljon ki mind az állami tulajdonban levő gazdasági társaságok, mind pedig az önkormányzati társaságok tekintetében; ennek érdekében egyrészt törvényi szintre emelni a javadalmazás nyilvánosságára vonatkozó szabályokat, korlátozni a különböző testületek létszámát, továbbá ésszerű korlátok közé szorítani a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek, felügyelőbizottsági tagjainak, valamint munkavállalóinak juttatásait.

A jelen javaslat elfogadása esetén átlátható, nyilvános és a teljesítményhez kötődő finanszírozási rendszert eredményezhet a köztulajdonban levő gazdasági társaságoknál. Éppen ezért éppen most, a társadalmi igényre válaszol a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportja törvénytervezetet nyújtott be a Ház elé, hogy ez megvitatásra kerüljön, és a lehető legrövidebb időn belül még elfogadást is nyerjen.

Ezt tükrözi, hogy az előttünk levő törvénytervezet, amely a gazdasági társaságok takarékosabb működését tűzi ki céljául, átfogó módon nemcsak az állam tulajdonában levő gazdasági társaságokra, hanem az önkormányzati társaságokra is egységesen, komplexen kell hogy egységes feltételrendszert és szabályozókat alakítson ki. Teljesen jogos az a választópolgári igény ma Magyarországon, hogy legyen végre világos, átlátható, nyilvános és a teljesítményhez kötődő finanszírozási rendszer a közszolgáltatásokat működtető, köztulajdonban levő gazdasági társaságoknál.

Négy cél köré csoportosítható a törvénytervezet: takarékos, átlátható, nyilvános és valódi teljesítményt nyújtó kell legyen. Fontos, hogy minden, a köztulajdonban működő gazdasági társaságnál legyen nyilvános a belső munkaszervezet, a javadalmazások, a vonatkozó szabályozások pedig kerüljenek a cég papírjai és a nyilvánosság által hozzáférhető módon közzétételre.

A javaslattal szeretnénk szabályozni a felügyelőbizottságok és az igazgatótanácsok létszámát, valamint ezen bizottságok és igazgatóságok javadalmazását is. A törvényjavaslat értelmében egy igazgatótanács elnökének juttatása legfeljebb a mindenkori minimálbér hétszerese, az igazgatótanács tagjáé pedig ötszöröse lehetne. Az igazgatótanácsi tagoknál az ötszörös, a felügyelőbizottsági tagoknál pedig a háromszoros szorzó lehetne a maximum.

A vezetői munkavállalói szerződés maximuma a mindenkori jegybankelnök fizetésének, egyhavi fizetésének egynegyede lehetne.

(19.10)

Fizetést csak egy igazgatótanácsi és egy felügyelőbizottsági tagság után lehetne felvenni. Aki ennél több felügyelőbizottsági vagy igazgatótanácsi tagságot szeretne betölteni, azt a jövőben csak társadalmi munkában végezhetné el. Végkielégítést, a sokat emlegetett és ma a köznyelvben megfogalmazott jogos igényt, a végkielégítéseket csak hat hónapban, míg a felmondási időt három hónapban maximálná a javaslat. A titoktartási passzus, amely csak azokban az esetekben lépne életbe, ahol a közszolgáltatást végző intézménynek, a közszolgáltatást végző cégnek van a piacon versenytársa, itt lehetne érvényesíteni ezt a típusú passzust. Ennek a mértékét is szabályozza a törvényjavaslat.

Az MSZP kezdeményezése alapján fontosnak tartjuk, hogy ellentétben a parlament előtt lévő országgyűlési határozati javaslattal, ne csak az állami tulajdonú társaságoknál, hiszen a válság nemcsak az állami tulajdonban lévő társaságoknál kényszeríti ki az átláthatóságot, a nyilvánosságot és a takarékos gazdálkodást; ugyanez igaz kell hogy legyen, ha a válságkezelés okán az állam magán kezdve, de az önkormányzatoknál is kéri ugyanezeknek az elveknek az érvényesítését, hiszen az önkormányzati gazdálkodás szoros relációban van éppen az előbb tárgyalt költségvetés tekintetében az állami gazdálkodással.

Szeretném megjegyezni, hogy a válságkezelés, amely az elmúlt egy évben sok tekintetben meghatározta e parlament falai között a javaslatokat, a kezdeményezéseket, ebben a tekintetben az állam magán kezdte a takarékoskodást, csökkentve a miniszterek fizetését, valamint az állami vállalatok vezetőit felkérte a kormány saját jövedelmük mérséklésére. Ez a példa azonban az önkormányzatok tekintetében sajnos alig volt jellemző. Elenyésző azoknak az önkormányzati testületeknek a száma, amelyek ezzel kapcsolatos határozatot hozva magukon kezdték volna a takarékoskodást. Ezért is fontos, hogy egy egységes szerkezetben tekintsük át a közszolgáltatásban dolgozók, a közszolgáltató cégeket vezető igazgatóságok, menedzsmentek, illetve felügyelőbizottságok kérdését.

A kormány egy most, szeptember 15-én hatályba lépett rendeletben szabályozta, hogy nyilvánosságra kell hozni minden olyan vezető tisztségviselő pénzbeli juttatásait, akik állami, önkormányzati többségi befolyással működő gazdasági társaságoknál dolgoznak. Azt gondolom, ez volt az első, de nem az egyetlen lépés az átláthatóság és a nyilvánosság megteremtése érdekében. Ez a törvényjavaslat egységes szabályozásba öntve a köztulajdon védelmét erősíti, megerősíti a törvényjavaslat elfogadásával azt a szándékát a társadalom előtt a politikai erők mindegyike, hogy elkötelezett, hogy a jövőben csak takarékos és a nyilvánosság lehető legszélesebb kontrollja által biztosított szabályozás működjön Magyarországon.

Azt gondolom, álságos lenne az a magatartás, hogyha egy általános vitában arról polemizálnánk, vajon az állami tulajdonban lévő gazdasági társaságoknál célszerű-e és indokolt-e önmagában felvetni a takarékosság és a nyilvánosság jelzőjét, miközben 3167 önkormányzatban ugyanerre nem kerítünk sort. Tehát tisztelettel kérem ellenzéki képviselőtársaimat, értsünk abban egyet, hogy lehet, hogy a konkrét szakmai kérdésekben vitánk van, de általában véve ma Magyarországon a választópolgárnak a saját szempontjából nemcsak az állami tulajdonra kell figyelnie, hanem helyben, az ő településén működő gazdasági társaságok tevékenységét is joga van ugyanolyan átláthatósággal és nyilvánossággal mérlegelnie.

Újdonság, ha azt vesszük, ebben a javaslatban a kormányrendelethez képest, hogy a vezető tisztségviselők, a felügyelőbizottsági tagok, a vezető állású munkavállalók mellett az önállóan vagy másokkal együttesen cégjegyzésre vagy bankszámla feletti rendelkezésre jogosult munkavállalók, valamint munkáltatók működése szempontjából meghatározó jelentőségű munkakört betöltő egyéb munkavállalók pénzbeli juttatásait is nyilvánosságra kell hozni. A jelen törvényjavaslat szerint a jövő évtől a köztulajdonban álló gazdasági társaságnál munkaviszonyban álló személy személyi bére, alapbére, valamint vezető tisztségviselőjének havi díjazása legfeljebb a Magyar Nemzeti Bank elnöke tárgyévi összes keresete egytizenkettedének, tehát egyhavi fizetésének egynegyede lehetne.

A jövő évtől a rendelkezés - ha elfogadjuk a jogszabályt, értelemszerűen - biztosítaná, hogy a köztulajdonban álló gazdasági társaságoknál felügyelőbizottság létrehozása kötelező, illetve a zártkörűen működő részvénytársaságnál az igazgatóság létszáma a társaság jelentőségétől, méretétől, működésétől, jellegétől függően három vagy öt fő, a nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű gazdasági társaságoknál pedig legfeljebb hét fő lehetne.

Szabályozná ugyanez a törvénytervezet a felügyelőbizottságok létszámát: 200 millió forint alatti három fő, ezt meghaladó jegyzett tőke esetében pedig öt fő lenne a felügyelőbizottsági tagság létszáma. A felügyelőbizottság elnökének havi díjazása ez esetben nem haladhatná meg a legkisebb munkabér ötszörösét, a felügyelőbizottsági tagok esetében pedig ugyanennek a minimálbérnek a háromszorosát.

2011. január 1-jétől lépne hatályba az a rendelkezés, amely kimondja, hogy a köztulajdonban álló, 200 millió forint jegyzett tőkét meghaladó gazdasági társaság felügyelőbizottsága elnökének személyére az Állami Számvevőszék tesz javaslatot.

Tisztelt Képviselőtársaim! A jelen javaslat tehát maximalizálná az állami tulajdonú cégekben az igazgatóság, illetve felügyelőbizottság létszámát, továbbá fizetési plafont is bevezetne. Azt gondolom, megnyugtató lehetne, hogyha mind a fizetések, mind a személyes adatok e tárgykörben nyilvánosságra kerülnének.

Mivel általános vitáról van szó, fontos, hogy a nyílt jogalkotási törvény életbe lépése óta számos olyan civil szervezet fogalmaz meg különböző jogszabályokhoz javaslatokat, véleményeket, amelyek olykor, intenzitásukban gyakran, olykor viszont kevésbé jelennek meg e Parlament falai között.

Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a Társaság a Szabadságjogokért egy véleményt küldött el minden előterjesztőnek a törvényjavaslattal kapcsolatban. Azt is fontosnak tartom megjegyezni, hogy e mozgalom minden egyes céljával és a koncepciójával egyetért. További javaslataik voltak, amelyeket mi a magunk részéről támogatandónak tartunk, és azt is gondolom, módosító formájában ezek beépíthetők egy egységes javaslatba.

Csak felvetésképpen három pontot szeretnék az önök figyelmébe ajánlani. Fontosnak tartják, hogy ne csak a javadalmazás mértékének legyen plafonja, hanem vele egyidejűleg az államháztartás rendszereiben már érvényben lévő üvegzsebtörvény legyen életbe léptetve ezen jogszabálytervezetben is, nevezetesen az állami tulajdonú gazdasági társaságoknál az 5 millió forintnál nagyobb szerződések vagy az 5 millió vagy annál nagyobb értékű szerződések 60 napon belül történő nyilvánossá tétele az adott adatvédelmi szempontok alapján minden olyan tulajdonú társaságnál, amelyik ilyent köt. Ez egy fontos szabály, mert elősegíti, hogy nemcsak a javadalmazás tekintetében nyílik meg az átláthatóság, hanem a takarékos gazdálkodás és annak az üzleti tervnek az érvényesítése, amellyel elindul egy gazdasági társaság egy adott naptári évben.

A másik ilyen javaslat arra vonatkozott, hogy különbséget kell tenni a felső vezetői és a középvezetői szint között. Az adatvédelmi ombudsman egy állásfoglalására hivatkozva ők azt javasolják - és mi ezt elfogadjuk -, hogy a felső vezetők tekintetében a személyes adat nyilvánossá tételével, javadalmazásával és juttatásaival, annak nyilvánossá hozatalával középvezetői szinten bőven elég, ha a feladat, a tevékenységi kör és a javadalmazás jelenik meg, ezzel is biztosítva, hogy a középvezető felelőssége nem azonos a bankszámla felett rendelkezésre jogosulttal vagy pedig a cég nevében eljáró döntéseket hozni tudó felső vezető felelősségével.

A szocialista frakció összességében, képviselőtársaim, tehát nyitott minden ésszerű, a civilek felől, a parlamenti ellenzék felől megjelenő javaslatokra. Egyetlenegy szempontot szeretnék a figyelmükbe ajánlani: erre a törvényre szüksége van ma a parlamentnek, szüksége van a politikai bizalom helyreállításában, amelyre ma persze lehet azt mondani, hogy folytatunk egy főváros-vidék vitát, de higgyék el, tisztelt képviselőtársaim, ez a kollektív érdeke ma a politikai osztálynak.

(19.20)

Vagy nyilvánossá teszünk mindent, transzparensen takarékos gazdálkodást mutatunk be, vagy nem lesz más, mint a politikai adok-kapokban egymást fogjuk lerántani, és egy ponton túl a választók azt mondják, hogy egyik kutya, másik eb, egyik 19, a másik egy híján 20. Eközött kell tehát választani. Azt hiszem, hogy a jelen törvényjavaslat elfogadása fontos lépés a nyilvánosság megteremtése érdekében, hogy a köztulajdonban álló gazdasági társaságok működése átlátható és költséghatékony legyen a jövőben. Ezért kérem a javaslathoz a tisztelt Ház együttműködését és elfogadását.

Köszönöm a figyelmüket, köszönöm szépen, elnök úr. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)