Készült: 2020.10.26.23:12:44 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

190. ülésnap (2001.03.05.), 86. felszólalás
Felszólaló Dr. Boros Imre (FKGP)
Beosztás a PHARE program koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Expozé
Videó/Felszólalás ideje 12:20


Felszólalások:  Előző  86  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. BOROS IMRE tárca nélküli miniszter, megbízott földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló országgyűlési határozati javaslat benyújtását a tervezési-statisztikai régiók kialakítása, hazánk európai uniós csatlakozása és a hatályban lévő szabályozás gyakorlati tapasztalatainak hasznosítása indokolja.

Az EU regionális politikájának megfelelően '99-ben az országos területfejlesztési koncepcióval összhangban hét tervezési-statisztikai régió került kijelölésre, amelyek teljes egészében megfelelnek az Európai Bizottság statisztikai hivatala által kialakított NUTS-rendszernek.

Hazánk az EU-csatlakozásból adódó elvárásoknak eleget tett, és a jövőben is eleget kíván tenni. A még teljesebb összhang érdekében azonban további intézkedésekre van szükség. A javaslatban ennek megfelelően kiemelt feladatként fogalmazódik meg a programfinanszírozásra való áttérés és a strukturális alapok fogadására történő felkészülés.

A javaslat kidolgozása során megvizsgáltuk a programfinanszírozás bevezetésének lehetőségét. Megállapítottuk, hogy az eltelt rövid időszak nem tette még lehetővé, hogy a regionális fejlesztési tanácsok olyan mélységig kidolgozzák fejlesztési programjaikat, illetve azok finanszírozási tervét, amelyek lehetővé tennék támogatási rendszerünk alapvető, ennek megfelelő módosítását. Ezért a programfinanszírozás fokozatos, de az uniós csatlakozásig megvalósuló bevezetését javasolnánk.

A regionális fejlesztési programok kidolgozása mellett szükség van még a fejlesztési programok rendszerének felépítésére, illetve összehangolására. Ez utóbbi célkitűzésnek és egyúttal az EU jogos elvárásának fog eleget tenni hazánk a nemzeti fejlesztési terv elfogadtatásával, illetve elfogadásával.

A javaslat megfogalmazza azt is, hogy a fejlesztési programok kidolgozása mellett fontos a strukturális alapok támogatási rendszerének a megismerése. Ezt a Phare 2000. évi programja is szolgálja. A Phare 2000. évi programja segélyének igénybevételéhez szükséges előzetes nemzeti fejlesztési terv, és a kijelölt kísérleti régiók előzetes regionális fejlesztési programjai elkészültek egyébként tavaly. A Phare 2000. évi programja a hét régióból csak háromban teszi lehetővé a támogatási gyakorlat megszerzését ez ügyben.

A kormány a Phare 2000. évi magyarországi programja prioritásának meghatározása mellett a nem kísérleti régiók felkészülése érdekében is hatékonyan intézkedett. Az intézkedés lényege, hogy az előzetes nemzeti fejlesztési tervben meghatározott prioritások figyelembevételével a további négy régiónak is ki kellett dolgozni az előzetes fejlesztési programját, és az ezek végrehajtásához szükséges forrásokat a központi költségvetésben is tervezni kellett, ezek ténylegesen betervezésre kerültek.

A programok végrehajtásához szükséges források tehát a 2001-2002. évi költségvetési törvényben bent vannak, elfogadásra kerültek. A programfinanszírozás szabályainak megfelelően a nem kísérleti régiók programjai megvalósulásának figyelemmel kísérése, folyamatos értékelése céljából monitoringbizottságokat állítunk be, ezek felkészítése folyamatban van. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a területfejlesztési támogatások '97. évi szabályozása több kedvező hatással járt.

 

 

(18.30)

 

A területfejlesztési célkitűzések elérése érdekében az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendelet elfogadásával megvalósult az elkülönített állami pénzalapok, fejezeti előirányzatok összehangolt felhasználása. A szabályozás jelentős előrehaladást hozott a különböző támogatási források pályázati rendszerének egységesítésében. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi törvény a területfejlesztési célelőirányzatok legalább 50 százalékának decentralizálását írja elő. A rendelkezésre álló forrásból a megyei területfejlesztési tanácsok a szabályozásnak megfelelően 50 százalékot kapnak. A fennmaradó 50 százalék a területfejlesztés központi célkitűzéseinek megvalósítását szolgálja. Kedvező tendencia, hogy a területfejlesztési célelőirányzatból nyújtott támogatások közel kétharmada a munkahelyteremtéshez, munkahelymegtartáshoz, valamint a vállalkozóvá válást elősegítő ipari parkok, inkubátorházak létesítéséhez kapcsolódott.

A területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatásból elsősorban az EU-csatlakozás szempontjából is jelentős szennyvízkezelő-beruházások kapták a legnagyobb mértékű támogatást. Az Európai Unióhoz való csatlakozás követelményei és a gyakorlati tapasztalatok viszont azt jelzik, hogy az elért eredmények még csak kezdeti lépésnek tekintendők, és szükséges a területfejlesztés támogatási rendszerének további reformja. Ezért a benyújtott javaslatban megfogalmazott támogatási célok EU-konformak, a társadalomban bekövetkezett fejlődésre épülnek és az ország előtt álló jelentős feladatok megvalósítását szolgálják. A területfejlesztési célelőirányzat nagyobb arányú decentralizálásával tovább növekszik a térségi intézmények pénzügyi eszközrendszere.

Szeretném hangsúlyozni, hogy a területfejlesztési támogatás olyan kiegyenlítő felzárkózást elősegítő támogatás, amely a többi tárca által nyújtott támogatással párhuzamosan adható. Ez a pluszforrás teszi lehetővé a támogatás mértékének differenciálását, a területi különbségek csökkentését. Célunk ugyanis a meglévő fejlődésbeli különbségek mérséklése, a további leszakadás megakadályozása.

A tapasztalatok alapján indokolt növelni a decentralizált kereteket. A területfejlesztési célelőirányzatból a szubszidiaritás elvének erősítése érdekében a javaslat a területfejlesztési célelőirányzat 65 százalékának a decentralizálását írja elő az eddigi 50-nel szemben. A megyei területfejlesztési tanácsok 30 százalékot, a regionális fejlesztési tanácsok 35 százalékot kapnának ily módon. A központi keret 50 százalékról 35 százalékra csökkenne. A megyei területfejlesztési tanácsok esetében a felosztás alapját képező számítási módon nem javasolunk változtatást, így a megyék közötti elosztási arányok csak a megyék fejlődésében bekövetkező változások alapján módosulhatnak.

A regionális fejlesztési tanácsok esetében a területfejlesztési célelőirányzatból rendelkezésre álló forrás olyan felosztását javasoljuk, amely differenciált támogatásokat tesz lehetővé. Tekintettel arra, hogy az EU támogatási elvei szerint jelenleg az ország egész területe az egyes számú támogatási célterületbe - objective one - sorolható be, ezért az elmaradott térségek támogatási feltételei korlátozás nélkül az ország egészére érvényesek. A regionális szinten felosztásra kerülő forrásokból ezért minden régió, így a közép-magyarországi is részesedik. A felosztás alapján az ország legfejletlenebb és legfejlettebb régióiban élő, egy főre jutó támogatás 2:1 arányra vezet, megyei szinten ez 3:1 arányban marad. A támogatási célok esetében a területfejlesztési célelőirányzatnál új támogatási formaként javasoljuk a humánerőforrást, beleértve az oktatást, a szakipari képzést, a munkanélküliek regisztrációját, valamint az egészségi állapot megőrzését biztosító feltételek támogatását.

A területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatásból továbbra is csak önkormányzati fejlesztéseket lehet támogatni. Az eddig támogatott termelői infrastrukturális beruházások mellett azonban lehetőség nyílik az intézményi beruházások, valamint a települési rendezési tervek előkészítésének támogatására is. A célkitűzéseknek természetesen minden esetben környezetbarát módon kell megvalósulniuk. A kedvezményezett térségek besorolásához egyszerűsítettük a mutatószámrendszert, átláthatóbb, ellenőrizhetőbb módszert alakítottunk ki. Az eddig négy kedvezményezett térségtípusból hármat javasolunk meghagyni. Az elhagyni javasolt, tartós munkanélküliséggel sújtott térségtípus ugyanis az elmaradottság, az ipari vagy mezőgazdasági szerkezetátalakítás következménye, elhagyása azért nem érinti a kedvezményezett térségi körbe való bekerülést. Ennek megfelelően csak a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott, az ipari szerkezetátalakítási és vidékfejlesztési térségtípusok megtartását ajánljuk. A társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek besorolásánál a mutatók csökkentésére törekedtünk, kiküszöbölve az egy-egy mutatócsoportból adódó súlyozási torzulást.

Az alkalmazott mutatószámok csökkentése mellett egy új, a földrajzi elhelyezkedésből adódó eltérő mutató alkalmazását is javasoljuk. Ez a mutató azt jelzi, hogy egy térség településeiből a térségközpont vagy a legközelebbi térségközpont, a megyeszékhely vagy megyei jogú város hány perc alatt érhető el közúton. Ez az Európai Unióban is alkalmazott mutató megfelelő jelzőszám a közigazgatási, oktatási, egészségügyi intézmények és a szolgáltatások elérhetőségére. Az ipari szerkezetátalakítási térségek besorolásánál alkalmazott feltételrendszeren, miután bevált és ez harmonizál az EU-szabályokkal, nem óhajtunk változtatni.

A vidékfejlesztési térségek közé a vidéki kistérségek közül azokat a térségeket javasoljuk beemelni, amelyekben a munkanélküliség az országos átlagot meghaladja, és az egy főre jutó személyi jövedelemadó alapja az országos átlag alatt marad. A vidéki jelleg mellett tehát halmozottan hátrányos helyzetű térségek kerülhetnek be a kedvezményezetti körbe. A kedvezményezett térségeken kívül is jelentős különbségek adódhatnak egy-egy település helyzetében, amelyet a térségi besorolás nem tud figyelembe venni. Ezért változatlanul javasoljuk, hogy az önkormányzati szabályozás keretében a társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések is kerüljenek be a területfejlesztés szempontjából kedvezményezettek körébe. A támogatási források szétaprózódásának megakadályozása érdekében a kedvezményezett térségek lakónépességének felső határát a javaslat az ország lakónépességének egyharmadában határozza meg.

A tisztelt képviselőtársakat arra kérem, hogy a területfejlesztési támogatási rendszerek reformja és az Európai Unióhoz történő csatlakozás érdekében ezt az alapvető fontosságú országgyűlési határozatot támogatni és elfogadni szíveskedjenek.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  86  Következő    Ülésnap adatai