Készült: 2020.07.15.02:16:49 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

110. ülésnap (2003.11.24.), 336. felszólalás
Felszólaló Szalai Annamária (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:05


Felszólalások:  Előző  336  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SZALAI ANNAMÁRIA (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! “Valami valahol eltörött, valahol valami nincsen rendjén.ö - idézhetném Dsida Jenő sorait, amikor a médiafinanszírozás jelen rendszeréről beszélek itt a parlament üres székei előtt.

Összeomlás előtt áll a magyar médiatörvény, és összeomlás előtt áll a médiafinanszírozás rendszere. Ennek számos előzménye, számos oka van, csak egypárat, ha felidézünk: eleve veszteséggel alakították meg a közszolgálati televíziót; rászabadult két országos kereskedelmi televízió a magyar médiapiacra; feltehetően alultervezték a közszolgálati médiumok reklámbevételeit; a törvény maga olyan szigorú pénzügyi rendszert ír elő, amely megköti a felhasználás lehetőségeit, a médiafinanszírozás oldalán számos bevételt címkéz, meghatározott célra jelöl meg, és ha jól utánaszámolunk, akkor lehet, hogy ugyanazt a bevételi összeget többször is elkölti.

Ez a rendszer előbb-utóbb megbukott volna mindenképpen; ezt a folyamatot gyorsította az elmúlt évben a Sláger Rádió, az egyik kereskedelmi rádió nem jogkövető magatartása. Ez a kereskedelmi rádió egyszerűen úgy döntött, hogy nem hajlandó a koncessziós szerződésben vállalt kötelezettségét fizetni. Ahelyett, hogy a hatóság erélyesen fellépett volna és megszüntette volna ezt a szerződést, csökkentette a díjfizetési kötelezettséget. Ezt követte egy másik kereskedelmi rádió is, így a bevételi oldal lényeges mértékben csökkent. Ezt a kormány nem kívánta, nem is kívánja a jövőben semmiféle formában pótolni.

Aztán a végső csapás a médiafinanszírozás rendszerére az üzemben tartási díj úgymond átvállalása, hiszen a kormány azt mondja, hogy átvállalja, de valójában nem vállalta át, hiszen most valamennyien fizetjük az üzemben tartási díjat, most nemcsak azok fizetik, akik korábban úgy érezték, hogy fizetniük kell, hanem valamennyiünk zsebéből vándorolnak az adóforintok a közmédiumba.

Az üzemben tartási díjat a kormány önkényes módon és önkényes mértékben vállalta át. Önkényesen, kicsit előre futott, amikor választási ígéretét kívánta teljesíteni: előbb utasította, emlékezhetünk jól, annak idején a Magyar Postát, hogy szüntesse meg a díj befizetését egy kormányhatározattal, mielőtt még egyáltalán behozta volna a parlament elé, hogyan kívánja a médiafinanszírozás rendszerét újjágondolni. Önkényes mértékben is döntött a kormány akkor: ebben az ominózus 2002-es kormányhatározatban, júniusi kormányhatározatban még az üzemben tartási díj teljes egészét kívánta volna átvállalni úgymond, de aztán később csodák csodájára ezt az összeget jelentősen csökkentette, és csak azt a részét teszi be a médiafinanszírozásba, amit a jogkövető, a fizetést vállaló állampolgárok korábban befizettek.

(22.00)

Tehát azokat jutalmazta, akik korábban nem voltak hajlandók fizetni az adó jellegű üzemben tartási díjat, és csak a csökkentett mértékű forrást hajlandó befizetni a közmédiumok bevételi kasszájába. Törvénytelen ez a finanszírozási mód, hiszen gazdasági függőséget okoz a közmédiumoknak és a médiahatóságnak is természetesen. Minden egyes forintot, ami bekerül a közmédiumok finanszírozásába, a kormánytöbbség, a parlamenti többség dönti el, semmiféle automatizmus nincs benne. Ilyen értelemben sikerült a politikai függőséget is megteremteni, és valamennyi közmédium sorsa, illetve a hatóság sorsa a kormány kegyeitől függ. Ez alkotmányellenes. Van több alkotmánybírósági határozat is, ami ezt nem tenné lehetővé, de így az Európai Unióban sem fogunk dicséretet kapni, sőt kíváncsi leszek arra a jelentésre, amit majd a kormány jövőre írni fog, hiszen az Európai Unió pontosan előírja, hogy a finanszírozásnak a feladatokkal arányosnak kell lennie, és olyan módszerrel kell finanszírozni a közmédiumokat, hogy ne függjenek a költségvetéstől se közvetlen, se közvetett formában. Egyik feltételnek sem felel meg a jelenlegi rendszer.

Mi szerettük volna az üzemben tartási díj átvállalása után törvényi keretekben rendezni a kérdést, hiszen nem az a kérdés tulajdonképpen, hogy most az állampolgárokkal fizettetik-e az üzemben tartási díjat, vagy a költségvetésből fizetjük-e a közmédiumokhoz a szükséges támogatást, ez egy döntés kérdése. Erről persze nem kérdezett meg senkit a kormány, illetve a kormányzati többség annak idején. A kormányon belül vagy a kormánypártokon belül nyilván volt erről vita, hiszen az egyik SZDSZ-es kurátor mondta azt, hogy ez nem volt egy igazán okos cselekedet. Mi ezt nem is vitatjuk, hogy okos, nem okos; az a probléma, hogy törvénytelen helyzetet eredményezett. Benyújtott akkor az ORTT egy javaslatot, hogy hogyan lehetne megfelelő módon szabályozni a jövőben a médiafinanszírozást, ezt a kormánypártok elutasították. Benyújtottuk mi is, természetesen ezt zsigerből elutasították a kormánypártok. Majd próbáltak valami olyasmit elénk terjeszteni, ami ezt a törvénytelen rendszert rögzítette volna, és arra próbáltak bennünket ösztönözni, hogy ehhez adjuk a támogatásunkat. Na, mi ehhez nem fogjuk a támogatásunkat adni. Csak a magyar alkotmánynak és az európai uniós ajánlásoknak megfelelő módszert kívánunk a jövőben is támogatni.

A médiatörvény korlátozza, illetőleg pontosan szabályozza az ORTT bevételeinek a mérlegét. Tavaly 400 millióval adtak önök kevesebbet az ORTT-nek. Akkor, tavaly Szabó úr azt mondta itt, a vita során, hogy a bevételi főösszegek nem lesznek elegendőek a médiahatóság megnövekedett igényeinek megfelelő feladatának ellátására. Igaza volt, nem volt elég ez az összeg, mindenki tudta akkor is. Ezért az ORTT átcsoportosított a műsorszolgáltatási alaptól forrásokat. Ennek a következménye az lett, hogy különféle pályázatokat nem tudtak kiírni, a hálózatfejlesztés hátrányt szenvedett, és más olyan kötelezettségek hátrányba kerültek, amelyeket az ORTT-nek el kellett volna látnia. Jól látható, hogy most is csak akkor tudja az ORTT a költségvetését egyensúlyban tartani, ha egy könyvelési misztikával egyszerűen megint át fog csoportosítani, és megint a műsorszolgáltatási alap lesz a károsult. A mostani kimutatásból már jól látszik, hogy a műsorszolgáltatási alapnál 925 millió forint hiány van. A hiányt nem lehet elosztani. A megoldás csak az lenne, ha olyan médiafinanszírozási rendszert alakítanánk ki, amelyben a közmédiumok is megfelelő mértékben jutnának támogatáshoz, és a médiahatóság sem lenne kiszolgáltatva a kormánynak, a kormányzati többségnek.

Jól látható, hogy az ORTT-vel szemben is a költségvetés egy politikai nyomásgyakorlást alkalmaz, és feltehetőleg ennek az a célja, hogy az ORTT-t, azaz a médiahatóságot gyengítsék, holott az európai uniós tendenciák ezzel ellentétesek, és az országjelentésekben korábban már utaltak is arra, hogy Magyarországon a hatóságot erősíteni kellene. Ezzel szemben a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére egy vízió, egy médiakoncepció azt írja, hogy a médiahatóságnak most is túlhatalma van, és éppen ezért valahogy szét kellene több részre szakítani, oszlatni, tovább gyengíteni. Feltehetőleg a költségvetés ily módon történő beterjesztése is ezt a célt szolgálja, hasonlóképpen, ahogy a közmédiumoknál, hogy a gazdasági nyomásgyakorlással érjék el a politikai nyomásgyakorlást. Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  336  Következő    Ülésnap adatai