Készült: 2021.06.13.12:48:21 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

200. ülésnap (2017.02.21.), 164. felszólalás
Felszólaló Czerván György (Fidesz)
Beosztás Földművelésügyi Minisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka előterjesztő nyitóbeszéde
Videó/Felszólalás ideje 9:24


Felszólalások:  Előző  164  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

CZERVÁN GYÖRGY, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az utóbbi évek időjárási viszonyaira visszatekintve folyamatosan tapasztaljuk, hogy a szélsőséges időjárási események valószínűsége, valamint azok kedvezőtlen gazdasági, környezeti és társadalmi hatása növekszik.

A Magyarországot is sújtó klímaváltozás legérzékenyebb területe vitathatatlanul a mezőgazdaság, amelynek egyik legfontosabb feladata a lakosság biztonságos élelmiszerrel történő ellátása. A mezőgazdaság kockázatainak növekedésével e feladat végrehajtása veszélybe kerülhet. Emiatt egyre nagyobb hangsúly helyeződik a mezőgazdasági kockázat megelőzésére és a kockázatkezelésre, amelyre a kormányzat mindig is kiemelt figyelmet fordított. Ennek szellemében jött létre 2012-ben az öngondoskodás magasabb szintjét szolgáló kétpilléres mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer, amelynek első pillérét a károk legfeljebb 80 százalékát térítő agrárkárenyhítési rendszer, második pillérét pedig a maximum 65 százalékos támogatási intenzitást is elérő mezőgazdasági biztosításidíj-támogatás jelenti.

A tisztán hazai forrásokból működő agrárkárenyhítés a mezőgazdasági kockázatok széles körét fedi le. Aszály, belvíz, fagykár, jégeső, felhőszakadás, vihar és mezőgazdasági árvíz. A rendszerben részt vevő termelők száma jelenleg közel 74 ezer. Ennek megfelelően a kárenyhítésbe bevont területek nagysága is jelentős, 2016-ban 3,7 millió hektár.

A termelőknek fizetendő kárenyhítő juttatás fedezetét biztosító Kárenyhítési Alap jelentős forrásokkal rendelkezik ma már akár egy természeti csapásokkal sújtott rendkívüli év támogatási igényeinek kielégítésére is. Kárenyhítő juttatás jelenleg azon károsultaknak ítélhető oda, akik egyéb feltételek teljesítése mellett 30 százalékot meghaladó terméskieséssel és 15 százalékot meghaladó üzemi szintű termelésiérték-csökkenéssel érintettek.

A mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer második pillérét jelentő, uniós társfinanszírozású mezőgazdasági biztosításidíj-támogatás iránt a termelői érdeklődés folyamatosan nő. Míg a támogatási program 2012. évi indulásakor a mezőgazdasági díjtámogatott biztosítások díjállománya összesen másfél milliárd forint volt, a támogatást pedig 1600 termelő vette igénybe, addig 2016-ban már 7,8 milliárd forint díjállományról és 11 200 támogatott termelőről beszélhetünk.

(17.20)

A két pillér szervesen kiegészíti egymást, hiszen a kedvezőtlen időjárási események hasonló kárai után fizetnek ellentételezést, ráadásul a termelő az első pillérben akkor kaphat teljes mértékű, vagyis maximum 80 százalékos kárenyhítő juttatást, ha megfelelő mezőgazdasági biztosítási szerződéssel is rendelkezik, enélkül csupán ennek az összegnek a felére számíthat. Mindazonáltal a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer társadalmi gazdálkodói elismertségét kizárólag a folyamatos, a termelői igényekkel és az uniós szabályokkal is összhangban lévő fejlesztésekkel lehet fenntartani. Jelen módosítások is e célok mentén születtek.

A javasolt főbb változtatásokat három pontban lehet összefoglalni. Az első javaslat: a rendszert javasoljuk kibővíteni az országos talajgenerátoros jégkármegelőző rendszerrel, amelynek kiépítése a vidékfejlesztési program forrásaiból valósulhat meg. A törvénymódosítás révén kívánjuk megteremteni a már felállt rendszer működésének finanszírozási hátterét, amelyre a Kárenyhítési Alap forrásai tudnak olyan módon fedezetet szolgálni, hogy az nem tesz szükségessé további termelői befizetéseket. Évente az alapból legfeljebb 1,5 milliárd forint összeget tervezünk jégkármegelőzésre fordítani. Az így felhasznált összeg a károk megelőzését és nem az utólagos kártalanítást szolgálja, ezért hatékony befektetés, csökkenti a jégesőkár utáni kifizetéseket, és maximálisan összhangban van a kárenyhítési rendszer céljaival. A dél-dunántúli már működő, hasonló rendszer tapasztalatai alapján csak a mezőgazdaságban 1 forint ráfordítással az elmúlt évtizedek átlagában 33 forint 60 filléres termelési értéket lehetett megmenteni.

Fontos azt is látni, hogy a rendszernek nemcsak az ágazat, de a gazdaság egyéb szereplői, a lakosság és általában minden jégesőkárnak kitett vagyonnal rendelkező személy és szervezet a haszonélvezője lesz. Erre való tekintettel lehetővé kell tenni, hogy más ágazatok vállalkozásai is önkéntesen hozzájárulhassanak az alap forrásaihoz. Az önkéntes befizetések ösztönzése érdekében 2017-től a felajánlással élő gazdasági szervezetek társaságiadóalap-ked­vez­ményben is részesülhetnek a hozzájárulásuk 50 százalékának mértékéig.

A második javaslat: a jelenlegi 15 százalékos üzemi szintű termelésiérték-csökkenési limit a folyamatosan fejlődő agrárkárenyhítési rendszerben mára már komoly szűrőként funkcionál, így a kifizethető kárenyhítő juttatások esetenként elmaradnak a termelők által tapasztalt károktól, hiszen gyakran az egyik kultúrában keletkezett kárt a másik kultúra jó termése kompenzálja. A Kárenyhítési Alapban 2012-től kezdődően megfelelő pénzösszeg halmozódott fel, amely viszont nem az állam zsebében, hanem a károsultaknál van a legjobb helyen, ezért az agrárkormányzat az eddigi üzemi szint helyett a károsult növénykultúra szintjére tervezi levinni a 15 százalékos termelésiérték-csökkenési limitet. Így a károsodott termelők szélesebb köre részesülhet az eddigieknél magasabb összegű kifizetésekből anélkül, hogy az az alap működőképességét középtávon veszélyeztetné.

A harmadik javaslat: a 2012-ben és 2015-ben bekövetkezett súlyos légköri aszályok tapasztalatai alapján javasoljuk kiegészíteni a jelenlegi aszálydefiníciót, amelynek az a célja, hogy az agrárkárenyhítési rendszer keretében a nyári időszakok hősokkja miatti aszálykárok is kompenzálhatóak legyenek. Előfordulhat ugyanis, és elő is fordult, hogy bár elegendő csapadék jellemzi az adott időszakot, mégis a magas hőmérséklet miatti párolgás következtében a csapadék nem jut el a talajba, így a termelőket a lehullott csapadék ellenére is jelentős károk érik.

A definíció módosítása az Országos Meteorológiai Szolgálat elmúlt nyarak hőmérsékleti és csapadékadatainak és a károk bekövetkezésének együttes elemzésén alapul. Az előbbi három nagy horderejű változtatáson túl kisebb technikai módosításokat is elvégeztünk a törvényen, amelyek a mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázissal kapcsolatos rendelkezési jogra, az abból származó adatok kezelésére, továbbá a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás vidékfejlesztési programból történő végrehajtása miatti pontosításokra terjednek ki.

Itt említem meg, hogy a 2016-os kárenyhítési évhez kapcsolódóan a közeli napokban mintegy 3300 károsult termelő részesülhet 5 milliárd forint összegű kárenyhítési juttatásban, túlnyomórészt az elmúlt év tavaszi fagy- és jégesőkárai után, vagyis a rendszer jelenleg is hatékonyan működik, de jelen esetben valljuk, hogy ezen még lehet javítani.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előzőekből bizonyára önök előtt is világossá vált, hogy az agrárkormányzat új megoldásokkal folyamatos erőfeszítéseket tesz a hazai mezőgazdasági kockázatkezelési képesség növelése, sikere és annak társadalmi elismertsége érdekében. A javasolt módosítások bírják a széles szakmai közvélemény támogatását, továbbá 2016 decemberében megszereztük az Európai Bizottság jóváhagyását is, így annak kihirdetése előtt uniós szempontból sincs akadály.

A bemutatott módosítások szükségesek és időszerűek, ezért javaslom, hogy a tervezetet az Országgyűlés fogadja el. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  164  Következő    Ülésnap adatai