Készült: 2024.04.24.08:31:39 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

265. ülésnap (2013.03.26.), 16. felszólalás
Felszólaló Dr. Rétvári Bence (KDNP)
Beosztás közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 5:17


Felszólalások:  Előző  16  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Ami a kormánnyal szembeni demonstrációkat illeti - ahogy képviselő asszony is célzott rá -, azok a különböző akciók, amelyek a spontaneitás látszatát keltették, amelyek úgy tűntek, mintha aktuálisan az elégedetlenségtől összeverődött emberek csoportjából állt volna, az - ahogy egyre több újsághír kerül napfényre - egyre inkább látszik, hogy egyáltalán nem ad hoc, egyáltalán nem általános elégedetlenségből fakad, hanem nagyon is jól kitalált, jól szervezett és jól megcélzott politikai akcióknak a része. (Folyamatos zaj.)

Hiszen az már egy bő hónappal ezelőtt is kiderült, hogy vannak olyan, ilyesfajta szervezők, akik amerikai tanácsadók képzésén vettek részt, mielőtt nagyobb tüntetéseket szerveztek volna. Ez nyilván nem a spontaneitás jele, és az utóbbi napokban pedig olyan hírek is előkerültek, hogy milyen, teljesen titokzatos körülmények között, szabályokkal, különféle információkiszivárgást megakadályozó intézkedésekkel - mint például telefonkikapcsolás, akkumulátorkivétel, zárt helyiségben való megbeszélések - igyekeztek összeszervezni azokat az akciókat, amelyek egyáltalán nem voltak tehát spontának, hanem egy nagyon jól célzott politikai akciónak voltak a részei. És utólag egyre inkább összeáll mindenki számára - aki figyeli a híreket - a kép, hogy pontosan kik és milyen sorrendben szervezik ezeket az akciókat, használva föl erre akár fiatalabbakat, akár idősebbeket, akár utcai demonstrációkra, akár erőszakos akciókra, olyan erőszakos akciókra is, amelyekre a rendszerváltás óta nem volt példa, hogy pártszékházak ellen agressziót indítottak volna. Agresszió amúgy is elsősorban csak szélsőségesebb vagy radikálisabb szervezetek rendezvényén fordult elő (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.), illetőleg Gyurcsány Ferenc rendőrsége által 2006. október 23-án. (Felzúdulás az MSZP padsoraiban.)

Ami a képviselő asszony által a kérdéseiben illetett adatgyűjtést illeti, természetesen mindnyájan várjuk az adatvédelmi biztosnak a jelentését, hiszen ő hivatott arra, hogy megvizsgálja az egész adatgyűjtés rendszerét. Nem szabad semmiképpen, hogy magyar állampolgároknak vagy bárkinek az adatai illetéktelen kézbe kerüljenek, ezt nyilvánvalóan ez a független hatóság meg tudja akadályozni, és megvannak az eszközei is arra, hogy kikényszerítse az ilyesfajta törvénytelenségek megszüntetését. Nagyon sok feltételnek kell megfelelni, és az, ami itt történt az utolsó napokban, hogy állítólagosan azonosító szoftvert telepítettek azoknak a gépére, akik itt rányomtak egyszer akár meggondolva, akár meggondolatlanul egy hozzájáruló gombra, ez hosszú távon is tisztázatlan és talán ellenőrizhetetlen helyzetet teremt az ő adatgyűjtésükkel kapcsolatban.

Tudni kell, hogy kik, miért, milyen országokban és milyen szervezeteken keresztül fogják ezeket az adatokat kezelni, és - ahogy képviselő asszony is említette - az elfogadhatatlan jogállami körülmények között, hogy egy szervezet vezetője már előre azt mondja, hogy amennyiben a vizsgálat eredménye az lesz, hogy törvénytelenségeket talál az Együtt 2014-nek vagy a Haza és Haladásnak az adatgyűjtésében, akkor ez nyilvánvalóan a jogállamnak az állapotát mutatja és nem pedig a kezdeményezők figyelmetlenségét vagy szándékolt törvénysértését.

Én kérek mindenkit, hogy tartsa tiszteletben, hogy Magyarországon a törvények uralkodnak, ezeket a törvényeket bizonyos független szervek betartják, és ne azt mondják, hogy az egész jogállamnak van problémája akkor, amikor igazából ők nem ismerik, vagy ismerik, de szándékosan nem tartják be az egyes jogszabályokat. Furcsának is tartom, hogy előre úgy gondolják, hogy törvénysértést fognak megállapítani. Hogyha ők törvényesen jártak el, akkor miért aggódnának emiatt?

A személyes adatok védelmét az alaptörvény 6. cikke szabályozza. Itt mindenki számára a személyes adatok védelméhez való jogot biztosítja, vagy más nevén az információs önrendelkezési jogot. Ez azt jelenti, hogy mindenki maga rendelkezhet teljesen szuverénül saját adatainak a feltárásáról, ezt felvenni vagy felhasználni az ő hozzájárulása, engedélye nélkül nem lehet. Ez mindig is az érintett önkéntes felajánlásán vagy hozzájárulásán alapul, hogy ki hol, mikor és milyen célra használja ezt fel. Kivételesen törvény is elrendelheti az adatgyűjtéseket kötelező szolgáltatások jegyében, de ennek a köre igen szűk, és nyilván itt közcélra kell hogy irányuljon.

Az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény részletezi, hogy hogyan lehet adatot gyűjteni. Nagyon fontos a célhoz kötöttség. Tehát olyasfajta adatokat szabad csak gyűjteni, amelyek az adott cél elérésére alkalmasak és a megvalósuláshoz is elengedhetetlenek. Mindenképpen az egész folyamatnak tisztességesnek és törvényesnek kell lenni, és akkor, ha különleges adatot kezelnek - például politikai véleményt vagy pártállást -, akkor írásbeli hozzájárulás szükséges az illetőtől. Emlékezhetünk, hogy a HVG is úgy gyűjtött adatokat és hozott le a cikkében köztisztviselőkről, hogy semmifajta hozzájárulásuk nem volt. Részleges (sic!) tájékoztatásra van szükség, adatbiztonsági szabályokat meg kell tartani, hogy védve legyenek a külső behatástól ezek az adatok, illetőleg a tiltakozáshoz való jogot (Az elnök csengetéssel jelzi az idő leteltét.), a törléshez való jogot, a helyesbítéshez és a jogorvoslathoz való jogot biztosítani kell. Ezért fontos, hogy mindezt meg kell hogy előzze az adatvédelmi hatósághoz való előzetes bejelentés.

Várjuk az adatvédelmi biztos úr vizsgálatának az eredményét. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  16  Következő    Ülésnap adatai