Felszólalás adatai

DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Folytatnám a 107., 122., 130., 147. és 179. ajánlási pontokkal. A 107. pontot a 179. összefüggésében vesézném ki. Itt arról van szó, hogy mind a két oldalról pénzt szeretne hagyni a Jobbik Magyarországért Mozgalom az ajánlatkérők zsebében, egyrészt megtakarítás formájában, másrészt pedig törvényes, legális pluszbevétel formájában.

A 107. ajánlási pont különösen a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben, vagy mostani kifejezéssel élve a kedvezményezett kistérségekben lévő meghatározott ajánlatkérői körre vonatkozna, nevezetesen a külön jogszabályban meghatározott, megjelölt kedvezményezett kistérségben lévő, 10 ezer lélekszám alatti önkormányzati ajánlatkérőkre, helyi önkormányzatokra, ezek társulásaira, valamint mindezek költségvetési szerveire vonatkozna, ugyanis az ellenőrzési díjak az utóbbi években szinte már elviselhetetlen terheket, többletkiadásokat jelentettek az önkormányzatok számára. Egyébként ez volt talán az egyetlen jobbikos módosító javaslat, amely a tavaly nyári átfogó módosítás során átment, és maga Fónagy államtitkár úr is támogatta, és ennek megfelelően a végszavazáson is keresztülment. Ezt nagy lelkesedéssel, nagy örömmel fogadták az ország legszegényebb térségeiben lévő önkormányzatok, hiszen ily módon 50 százalékos mértékű ellenőrzési díjkedvezményhez jutottak. Magyarán mondva, a különböző hirdetmények feladása esetén, amely még egy viszonylag könnyebb, átláthatóbb eljárás esetében is több százezer, akár 400-500 ezer forintra rúgott, az egyébként fizetendő összeg felét képesek voltak ily módon megtakarítani. Ezt akartam átemelni a most elfogadás előtt álló közbeszerzési törvénybe, és természetesen nemcsak az általános szabályok között, hanem a nemzeti eljárási rend szabályozásánál is. Ismeretlen okból kifolyólag nem tartották támogathatónak, illetve jelezték, hogy kormányrendeleti szinten kívánják ezt szabályozni. Nem hiszem, hogy ördögtől való lenne, ha egy ilyen fontos szabályt törvényi szinten jelenítenénk meg, illetőleg az ellenzéknek erre valami ráhatása mégiscsak lenne, míg a kormányrendeleti szintű szabályozásra még annyi ráhatásunk sincs, mint a különböző törvények elfogadására.

Rögtön ehhez kapcsolódik a 179. számú ajánlási pont, amikor is arról szólna a történet, hogy a dokumentációs díjakba mely költségeket lehet belekalkulálni. Régi probléma, sajnálatos módon rengeteg jogvitára adott okot, hogy az ajánlatkérők sokszor a saját kényük-kedvük szerint mindenféle igazodási pont nélkül határoztak meg dokumentációs díjakat néhány ezer forinttól adott esetben több millió forintos összegig, hiszen nem volt világos, a törvényből nem volt megállapítható, hogy pontosan mit lehet ebbe beleszámítani. A legtöbben ezért irreálisan alacsony dokumentációs díjakat írtak elő, hiszen úgy vélték, hogy csak az előállítással kapcsolatos fénymásolási, sokszorosítási költségek, a nyersanyag megvásárlásának a költségei tartoznak ebbe bele. Véleményünk szerint ez egy abszolút téves álláspont, hiszen ebbe beletartoznak azok a szakértői, tanácsadói díjak is, amelyek közvetlenül a dokumentáció előállításával összefüggésben merültek fel, éppen ezért ezek részben vagy egészben történő megjelenítése a dokumentációs díjképzésben teljes mértékben indokolt. Ily módon komoly bevételt realizálhatnának ezek az ajánlatkérők, és nyilván nem nyerészkedési, tisztességtelen profitszerzési szándékkal, hanem pusztán csak a jogosan, indokoltan és igazoltan felmerült költségeik erejéig terjedhetne mindez. Sajnos azonban ezt sem fogadták el.

Mint ahogy folytathatnám a 122. ajánlási ponttal. A közbeszerzési terv elkészítésének a határidejét teljesen érthetetlen, értelmetlen módon március 31-ében kívánják meghatározni, holott ez egy jól bejáratott jogintézmény volt, talán az egyik legelfogadottabb a több éve hatályban lévő és még december 31-éig hatályos közbeszerzési törvényben. Mindenki megszokta már, hogy április 15-éig kell az éves összesített közbeszerzési tervet elkészítenie. Ehelyett önök egy ismeretlen eredetű gondolattól vezérelve most úgy gondolták, hogy ezt március 31-ében határozzák meg. Megjegyzem, hogy még fideszes módosító indítványt se fogadtak el, amely legalább az önkormányzatok esetében a költségvetés elfogadásától számított harminc napon belül írta volna elő ezt a kötelezettséget. Véleményem szerint a jót már nem kell megjavítani, nyugodtan maradhatnánk az április 15-ei határidő mellett.

A 130. ajánlási pontot csak példálózó jelleggel tartom említésre érdemesnek. Ez is jelzi azt, hogy mennyire zsigerből utasítják el az ellenzék és különösen a Jobbik Magyarországért Mozgalom módosító javaslatait, hiszen itt egy olyan, egyetlen jogszabályban sem fellelhető szövegrészt találtam, amely szerint "hiteles" fordítás helyett "felelős" fordításról beszélnek. Ilyet még az öreganyám se hallott, hogy felelős fordítás lenne bármelyik törvényben vagy alacsonyabb szintű jogszabályban. Nyilvánvaló, hogy hiteles fordítás, hiteles magyar nyelvű fordítás a megfelelő megfogalmazás, de önöket ez nem zavarta, marad egy teljesen idegen testként beékelődő fogalom, amelyet természetesen az értelmező rendelkezésekben sem magyaráznak meg.

A 147. ajánlási pont ennél sokkal fontosabb, hiszen itt arról van szó - s jelzem elnök úrnak, hogy az egyperces hosszabbítás lehetőségével élni kívánok -, hogy amennyiben az ajánlatkérő támogatási igényt nyújtott be és ezt a támogatási igényt elutasítják, vagy csökkentett mértékű támogatást állapítanak meg, akkor ezt úgy kell tekinteni, hogy az ajánlatkérő a szerződés megkötésére és teljesítésére alkalmatlanná vagy képtelenné vált, és ily módon ez egyfajta elállást jelent a közbeszerzési eljárástól. Óriási veszélyek rejlenek ebben. Abban egyetértünk, hogy ha a támogatásra irányuló igényt elutasítják, akkor a közbeszerzések döntő többsége kútba esik, nem lehet megvalósítani. Ez tehát rendben van. De ha azzal a megfogalmazással hagyjuk benne a törvény szövegében, hogy a csökkentett összegű támogatás is ugyanide vezet, akkor óriási hibát követünk el, hiszen adott esetben az 1 forinttal, 500 forinttal, 1000 forinttal vagy egy csekély, jelentéktelen összeggel csökkentett mértékű támogatás is odavezet, hogy egy nagyon fontos projekt nem tud megvalósulni, vagy csak jelentős késedelemmel tudja az ajánlatkérő mindezt megvalósítani. Ezért javasoltuk azt, hogy legalább egy 10 százalékkal csökkentett mértékű támogatás legyen csak az oka az ajánlatkérő szerződés teljesítésére való alkalmatlansága kimondásának, hiszen ezáltal meghatározunk egy olyan minimumhatárt, amelyet talán még a kevésbé kedvező helyzetben lévő ajánlatkérők is tudnak tartani, és ne essünk el emiatt értékes projektek megvalósításától, és ne hagyjuk kárba veszni munkahelyek tömegét csak azért, mert egy pontatlan, hebehurgya, oda nem illő megfogalmazás marad benne a törvényben. Nagyon remélem, hogy legalább ezt még megfontolásra érdemesnek tartják.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)