Készült: 2024.03.29.06:21:57 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

235. ülésnap (2012.11.07.), 196. felszólalás
Felszólaló Dr. Tapolczai Gergely (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 14:01


Felszólalások:  Előző  196  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz): (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Újabb fontos törvényjavaslat fekszik előttünk, ami több területet is érint, és előremutató, nagyon fontos, pozitív változásokat rögzít.

A törvényjavaslat által felvetett témák közül háromról szeretnék most beszélni a felszólalásomban. Az egyik a befogadó és nevelőszülői jogviszony, a hivatásos nevelőszülői jogviszony egységes, új foglalkoztatási jogviszonnyá való átalakítása. Ahogyan az államtitkár úr is említette az expozéjában, Magyarországon jelenleg is vannak olyan intézmények, amelyek a családokból kiemelve 0-12 éves korú gyerekeket nevelnek. Szerintem is szakmailag indokolatlan és ellentmond a nemzetközi gyakorlatnak is, hogy a mostani, a családokból kiemelt gyerekek 59 százalékban jelenleg is már nevelőszülőknél és családoknál vannak kihelyezve. A törvényjavaslat célja ennek az aránynak a további emelése.

Az elmúlt egy évtizedben a foglalkoztatási jogviszonynak számító nevelőszülői státusban dolgozó hivatásos nevelőszülők száma fokozatosan csökkent. Országos felmérés is mutatja, hogy a Magyarországon működő mintegy 5200 fő hagyományos nevelőszülő 60 százaléka, általában 3200 fő semmiféle foglalkoztatási jogviszonnyal nem rendelkezik.

Szeretnék beszélni egy-két olyan problémáról, amiről már 2010-ben is olvashattunk. 2010 márciusában megjelent egy Népszabadság-cikk, és már ez rámutatott erre a problémára. A nevelőszülői rendszer akkori hátrányaira, buktatóira már akkor rávilágítottak, és a cikkből az is kiderült, hogy a rendszer egyáltalán nem átlátható, nem transzparens, továbbá a 2010. évi ombudsmani jelentés is megállapította az akkori szabályozás ellentmondásait, hogy mennyire átláthatatlan és hiányos a rendszer a szakemberek szerint is, a kiskorú gyermekek otthonban nevelése mennyire nem helyes, és inkább családokhoz helyezzék ki ezeket a gyermekeket. Remélem, hogy ez a törvényjavaslat segít ennek a helyzetnek a javításán.

A következő elem, amit már az államtitkár úr is említett, a befogadó szülő fogalmának a bevezetése, a befogadó szülőhöz, nevelőszülőhöz, a különleges vagy speciális nevelőszülőhöz vagy a 12 év alatti gyermekeket befogadó szülőkhöz való kihelyezés, az intézményi elhelyezésre csak kivételes esetben kerüljön sor, legyen lehetőség a befogadó szülőknél való elhelyezésnél a feltételek biztosítására, a nevelői jogviszony egységes, új foglalkoztatási jogviszonnyá való átalakítására. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy ez a cél csak a három feltétel együttes megléte esetén lehetséges.

A javaslat rögzíti azt is, hogy csak az lehet nevelőszülő, aki elvégzi a jogszabályban rögzített kötelező képzést is. Ez a megoldás a foglalkoztatás bővítését is jelenti, és hozzájárulhat az Európa 2020 stratégiai határozat által megalapozó nemzeti intézkedések megvalósításához, vagyis a foglalkoztatási ráta emeléséhez. Ez a változás a jelenleg semmilyen foglalkoztatási jogviszonyban nem lévő nevelőszülőket érinti, ezért is szükséges az átmeneti idő biztosítása a jelenlegi jogviszony átalakítására.

Most engedjenek meg egy személyes megjegyzést: a fogyatékos gyermekek örökbefogadásáról írtam egy szakdolgozatot, és ennek kapcsán több családot is meglátogattam. Volt olyan család, ahol 10 gyermeket neveltek, volt olyan család, ahol csak egy hallássérült gyermeket fogadtak örökbe, és volt olyan család, ahol a halló gyermek mellé fogadtak örökbe egy hallássérült gyermeket, tehát sorolhatnám a különböző felállásokat. Az itt szerzett tapasztalataim alapján is mondhatom, hogy ez a jogszabálytervezet alkalmas arra, hogy a nevelőszülő, a befogadó szülő presztízsét emeljék, és megbecsüljék a tevékenységüket és a munkájukat.

(16.30)

A következő téma, amiről szeretnék beszélni, az a gyermekvédelmi gyámság jogintézményének bevezetése. Az új jogintézmény bevezetésével az a cél, hogy a gyermekvédelmi gyámként kirendelt hivatalos gyám a gyermek érdekét következetesen képviselje, a gyermek jogainak gyakorlását segítse, a véleményét ismerje, és az eljáró hatóságokat erről tájékoztassa.

A gyermekvédelmi gyámság jogintézményének bevezetése nem jár többlet-munkaerőigénnyel. Ha ez a rendelet hatályba lép, akkor megszűnik a területi gyermekvédelmi szakszolgálatnál a hivatásos gyám vagy eseti gondnok, és egyéb, ehhez kapcsolódó munkakörök is megszűnnének. Jelenleg e munkakört ellátó személyek kikerülnének a gyermekvédelmi rendszerből, illetve ezek a munkakörök a gyámlétszámot fogják biztosítani. Ennek a jogintézménynek a bevezetéséhez szükséges még körülbelül 560 fő, egyes jelenlegi munkakörök megszűnésével a szükséges dolgozói létszám az ellátórendszerben rendelkezésre áll. A módosítás 2014. január 1-jétől lépne hatályba, ami megfelelő időt biztosít a felkészülésre.

A harmadik tématerület, amit szeretnék érinteni, a közgyógyellátás kérdése. Ebben a törvényjavaslatban is rögzítve vannak az ezzel kapcsolatos módosítások. Jelenleg a közgyógyellátás három formában vehető igénybe, alanyi jogon meghatározott jövedelempótló és kiegészítő ellátásokban részesülő személyek esetén, például rokkantsági járadékosok, hadigondozottak, magasabb összegű családi pótlékra jogosultak. 2012-től például a rokkantsági ellátásban részesülők is idetartoznak. A második a normatív alapú támogatás. Azok a személyek kaphatják, akiknek a rendszeres gyógyszerköltsége meghaladja az öregségi nyugdíjminimum 10 százalékát, és az egy főre eső jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíjminimum összegét. A harmadik kategóriába tartoznak a méltányossági ügyek. Erre az önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek megléte esetén jogosultak. Nagyon fontos feltétel: a rendszeres gyógyszerköltség meghaladja az öregségi nyugdíjminimum 25 százalékát.

Szeretnék még egy-két felvetést idézni. Egy városi önkormányzat egészségügyi irodavezetője írta 2007-ben: 2006. július 1-jétől strukturális átalakítás kell a közgyógyellátások területén, és ez számos kérdést vet föl, mert igen nagy számban pénzügyi aránytalanságok, illetve diszkriminációk fordulnak elő. Amennyiben megszűnik az indokolatlan ellátás, a közgyógyellátás rendszerének igazságosabbá tétele érdekében szükség lenne a jogosultság feltételeinek megváltoztatására, mivel a szabályozás pozitív diszkriminációt alkalmaz olyan személyeknél is, akik egyébként nagyon jó anyagi körülmények között élnek. Igazságtalannak tartjuk azt a rendszert, amely előnyben részesíti a különböző jogcímeken alanyi jogosultságot szerzetteket a szociális rászorultság alapján ellátásban részesülő személyekkel szemben.

A másik probléma, amit felvetnék, az Állami Számvevőszék jelentéséből származik. A 2005 és 2010 közötti időszakra megállapította az ÁSZ a közgyógyellátás ügyintézésének túlbürokratizált, átláthatatlan és drága rendszerét, a hozzáférés feltételeinek 2006-os átalakítása eredményeként. Így például méltányossági alapon olyan személyek is kaphattak közgyógyellátást, akik már alanyi jogon vagy normatív alapon is részesültek benne. Igaz, hogy a mostani törvényjavaslatban csak technikai jellegű módosítások szerepelnek, ahogy ez az expozéban is elhangzott, de nagyon remélem, hogy ez az első lépés a továbbiakhoz, és nagyon remélem, hogy a közgyógyellátás rendszere a továbbiakban is átgondolásra kerül.

A törvényjavaslatnak más fontos módosító elemei is vannak, de idő hiányában most ezeket nem részletezném. Azért szerettem volna kiemelni összességében ezt a törvényjavaslatot, és támogatásra javasolni, mert egy idézetet szeretnék mondani. Ancsel Éva sorai jutottak eszembe: nézzünk hosszan egy gyermekarcra, és látni fogjuk, ha van sors, az nagyon hamar elkezdődik.

Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  196  Következő    Ülésnap adatai