Készült: 2024.03.28.11:21:24 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

255. ülésnap (2010.02.16.), 34. felszólalás
Felszólaló Katona Kálmán (független)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 13:03


Felszólalások:  Előző  34  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KATONA KÁLMÁN (független): Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Eddig mindig olyan képviselő szólt hozzá, aki egyben aláírója is a törvényjavaslatnak. Ez nyilván korlátozta gondolati szabadságukat. Nagy Andor remek mondatot mondott. Azt mondta, hogy elindult a zöldvonat, megy körbe a világon, és erre nekünk is fel kell szállni. Én is felszálltam erre a zöldvonatra. Ha megengedik, én leszek az ellenőr, megnézem, hogy van-e a mozdonyvezetőnek jogosítványa, tudja-e az útirányt, és ez a törvény alkalmas-e arra, hogy ennek segítségével eljussunk oda, ahová szeretnénk.

Eddig többnyire a célokról beszéltek. Ezekkel a célokkal messzemenően egyetértek, a törvény minden konkrét elemével, azzal, hogy a szén-dioxid-kibocsátást csökkenteni kell, azzal, hogy részt vegyenek a társadalmi szervezetek a döntéshozatalban az ügyek nagyobb, szélesebb területén. Rögtön hozzáteszem, nem tudom pontosan meghatározni, hogy mi lesz az az éghajlatváltozás szempontjából jelentős ügy, hol fog ez eldőlni, de valahol majd biztosan. Nagyon fontos a zöld területek védelme, talán elsőként kellett volna mondanom a klímavédelmi alapot és a kutatás-fejlesztés kérdését.

Mi a bajom ezzel a tervezettel? Az első bajom az, hogy akik ezt készítették, nem ismerték a jogalkotásról szóló törvényt. Ha kezükbe veszik és végignézik az elkészült művet, akkor nem tudják megmondani, hogy miért a végén van az a 26. §, ahol ez a bizonyos útiterv fogalom megjelenik. Azt sem értem, hogy miért nem írtuk le mi magunk az útitervet, ugyanis az útiterv ebben az anyagban egy országgyűlési határozat, amit aztán később felülírunk kormányrendelettel és miniszteri rendelettel is. Tehát itt egy meglehetős káosz alakult ki. Elkezdem a törvényt olvasni, és azt olvasom a 2.§-ban, hogy hivatkozik az útitervre. Majd ha elolvassuk az útitervet, oda van írva, hogy "későbbiekben útiterv", de utána már nincs több, csak egyetlenegy paragrafus, előtte ellenben van 25. Tehát itt a szerkesztéssel baj van.

Aztán: mi az a preambulum? Ha a preambulumot megnézzük a jogalkotási tervben, van egy négyoldalas deklaráció, amelynek, megint megjegyzem, minden egyes céljával egyetértek, de ezt így nem lehet megcsinálni, mert akkor ez nem törvény. Amikor azt mondjuk valamire, hogy országgyűlési határozat, abban szoktunk kifejezni óhajokat, célokat az Országgyűlés és a kormány számára. A törvényben nem, a törvényben már megmondjuk. A törvényben nem mondhatunk olyat, hogy felhatalmazást kap a kormány! A törvényben a kormány feladatot kap: készítse el a kormányrendeletet. És a kormány fogja elkészíteni a következő lépést, mondja meg, hogy melyik miniszterhez mi tartozik. Ugyanis honnan tudjuk azt biztosan, hogy ugyanez a kormányzati struktúra lesz örökké? Sőt biztosan tudom, hogy nem ez lesz. Tehát a törvénynek olyannak kell lenni, ami cikluson túl is érvényes, használható, és a benne foglaltak számon kérhetők.

(11.20)

Ez az anyag sajnos ezeket a feltételeket messzemenően nem teljesíti.

Egy pillanatra megállok, és szeretném megdicsérni azt, aki a címét kitalálta, mert a hozzászólók - majd gondoljatok vissza, hogy mit mondtatok - sem olvasták el lassan, szépen a címet. Nagyon jó, magyar a cím: éghajlatvédelemről szól, nem klímatörvény, az csak a zsargonban van. Ez az éghajlat védelméről szól, és ez nagyon fontos, mert egy törvénynek a nyelvezetében lehetőleg mindig magyar szavakat használjunk, hogy érthető legyen mindenki számára. Nyilván így született az "útiterv" elnevezés is, amely a magyar jogalkotásban elég szokatlan, de nagyon szimpatikus gondolat.

Amit ilyenkor mindig el szoktam mondani, az az, hogy már megint vagyunk körülbelül húszan-huszonegyen, és hozzávetőlegesen kétezer lámpa világítja meg a terünket, a függöny be van húzva, nehogy véletlen a természetes fény bejöjjön. Ez egy kicsit ellentmond azoknak a céloknak, amelyekről mi itt most vitatkozunk. De ugyanez van az egész kormányzati munkában is, hogy néha megfogalmazzuk, hogy a klíma fontos, aztán utána döntünk, ahogy akarunk.

Néhány részletkérdésre azért kitérnék. Nem találom a magyarázatát annak, hogy... - illetve bocsánat, szakmailag tudom, hogy miért '90-re hivatkozunk, ugyanis én voltam a Magyar Villamos Művek vezetője, és nagyon komoly csatákat vívtam az Unióval az ügyben, hogy '90-hez viszonyítjuk, mert utána dőlt be a magyar gazdaság, és nagyon jók lettek a mutatóink. De én azt gondolom, hogy 2010-ben azt kellene kitűzni, hogy 2010-hez képest mennyit csökkentünk? Miért a 2009? A vita egyik része ez. Többen elmagyarázták, én is értem, hogy ez nem 40 százalékot jelent, de... Jobban mutat a 40 százalék? Azt gondolom, mondjuk meg az igazat egy törvényben, hogy mi az, amit a mai naphoz, a törvény megszületéséhez képest el akarunk érni.

A másik, amit kifogásolok, az alkalmazkodás kérdésének a teljes elnagyolása. Megjelenik az alkalmazkodás, de én azt gondolom, hogy egy akkora országnak, mint mi vagyunk, az egyik oldalról a kibocsátás dolgában van dolga a klímával, de a másik oldalról bizony az alkalmazkodás kapcsán is vannak feladataink, amelyeket akár az egészségügy, akár az építőipar, akár a munka törvénykönyve... Gondoljunk bele abba, hogy ilyen klímaviszonyok között, mint amilyenek az elmúlt években Magyarországon is voltak, déli 12 és 2 között szabad-e hegeszteni a tetőn, vagy nem szabad. Én tehát azt gondolom, hogy ez sokkal szélesebb, egy kicsit mélyebben kellett volna az alkalmazkodással foglalkozni.

A másik a nukleáris energiának a nem helyén kezelése. Nyilván nem merték... Tehát a zöldgondolatban a nukleáris energiának a kezelésével nagyon sokan zavarban vannak, miközben megy a dolog. Ez a parlament - az én akkori tiltakozásom ellenére - egy biankó felhatalmazást adott, még azt sem mondta meg, hogy kinek a pénzén és ki építse az új blokkokat, miközben hétfőn olvastam, hogy úgy szeretnék, hogy 50 százalék fölötti állami pénz legyen ebben a projektben. Tehát egy klímavédelmi ügyben, ahol az energia-, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése a cél, pontosabban meg kell határozni, hogy mennyit fogadok el, vagy hogy mi az a határ, ami lehet nukleáris - Andor nagyon jól rávilágított az energiafüggetlenség kérdésére. Ezt végig kell gondolni, és nemcsak a külföldtől kell függetlennek lenni, hanem az egyes energiahordozóktól is, olyan formában, hogy ne legyünk egynek vagy kettőnek kiszolgáltatva. Tehát nem mindegy, hogy mondjuk, a magyar energiaellátásban mekkora az atomenergia hányada, mekkora a megújuló, mekkora a szén, mekkora a víz, és így tovább. Én tehát azt hiszem, hogy jobban körül kellett volna írni, hogy a nukleáris energia kapcsán mi is az álláspontunk.

A társadalmi szervezetek döntéshozatalát már említettem. Ez régi vágy, ebben, azt gondolom, a vonaton megadom a megfelelő pecsétet a jegyre, hogy ez a dolog mehet.

A zöldterületek védelmével kapcsolatban ugyanígy gondolom. Ha elveszünk, akkor telepítsünk is, ha fát vágunk, akkor ültessünk. Egyébként Budapesten több mint hétezer üres fahely van az útjaink mentén, tehát nagyon látványosan lehet ebben a dologban eredményeket elérni.

Az elkülönített klímavédelmi alap dolgában megint csak azt mondom, hogy ez egy nagyon kemény politikai harc lesz. Sokkal határozottabban kellene ez ügyben fellépni, mert a kormányok nem szeretik az elkülönített alapokat - lásd az eddigi szén-dioxid-kvóta felhasználásának az enyhén szólva zavaros történetét. Tehát mindenképpen nagyon jó lenne, hogyha az meg lenne fogalmazva. Én azt hiszem, hogy sokkal jobb lett volna ez a törvény akkor, hogyha a konkrétumokra koncentrál, hogyha kodifikálja valaki, itt nagyon súlyos kodifikációs ellentmondások vannak.

Ismétlésként - mert még van egy kis időm - elmondom, hogy a VIII. fejezetben, a vegyes és záró rendelkezések között fogalmazza meg a konkrét célokat, az útitervnek a dolgát, és utána, a hatályba lépő rendelkezések után, tehát még a vége után eggyel azt mondja: felhatalmazó rendelkezések, és ott olyanokat mond, hogy felhatalmazást kap a kormány, hogy a rendeletet alkossa meg. Egy kormány egy törvényben nem felhatalmazást kap. Egy kormány egy törvényben megkapja a feladatát, hogy ehhez a törvényhez készítse el a végrehajtási rendeleteket, és a kormány mondja meg a miniszternek, hogy készítse el a miniszteri rendeleteket. Tehát itt, azt gondolom, javítani kellene a törvényt.

Hogy miért nem adtam be hozzá módosító indítványt? Természetesen a szakmai segítségemet felajánlottam a bizottsági ülésen, de mikor szembesültem azzal, hogy egyedül vagyok, hogy ez mindenkinek tetszik ebben a formában, akkor két dolog jutott az eszembe. Az egyik, ami igaz, hogy oly mértékben politikává vált a kampány idején, hogy üzenjük meg a választóinknak, hogy mi zöldek vagyunk, mindnyájan megüzenjük, ennek eredményeként majd tök jó lesz. De egy olyan törvény, amely nem végrehajtható, amely nem tartalmazza azokat a számon kérhető paragrafusokat - kivéve azt a néhány konkrétumot, amellyel egyetértek -, nem fog működni, az szerintem többet árt a zöldügynek, mert mindenki át tudja lépni, ki tudja kerülni, a kormány meg tudja csinálni azt, hogy nem csinál semmit, mert nem kapott ő feladatot, csak fel lett hatalmazva. Én fel vagyok hatalmazva arra, hogy itt beszéljek, de nem vagyok köteles. Tehát ha itt ülök, szépen meghallgatom - körülbelül ilyen ez. Tehát itt olyan szóhasználati problémák vannak, amelyeket, én azt gondolom, a törvényalkotásban nem szabadna tenni.

Megint csak hangsúlyozom, és ezzel szeretném zárni, hogy kitűnő támogatandó célok igénytelen - ezt találtam ki, hogy ne bántsak meg senkit: igénytelen - kivitelben készültek el, nem felelnek meg a törvényi előírás feltételeinek, és csak azért nem adtam be módosító indítványt, mert úgy éreztem, hogy olyan nagy az egység e körül a törvény körül, hogy nem teszem nevetségessé magam, hogy leszavazzanak, és csak egyedül szavazok a saját indítványom mellett. Meg az ügy - nem akarom azt kifejezni, hogy az ügyet nem szeretem, hiszen az eddigi életem elég jól példázza, hogy szeretem az ügyet, fontosnak tartom, de ennél még fontosabbnak tartom, hogy az ügy védelmében igényes, színvonalas munkát végezzünk.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz, az SZDSZ és a függetlenek soraiban.)




Felszólalások:  Előző  34  Következő    Ülésnap adatai