Felszólalás adatai

DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy néhány gondolatot mondjak az időskorúak, a nyugdíjasok problémáiról.

A mai társadalomban is szorosan, elválaszthatatlanul él egymás mellett három nemzedék: a felnövekvő ifjúság, a társadalom fennmaradását biztosító aktív népesség, valamint az előzőekben már jelzett feladatainak eleget tett idősebb nemzedék. E három nemzedék együttélése a társadalmi kohézió alapfeltétele, és ez nem valósulhat meg a generációk megértő, békés egymás mellett élése nélkül. A mai időskorúak - a népesség közel egyharmadát teszik ki - aktív korukban biztosították a felnövekvő nemzedék, valamint az akkori idősek létfeltételeit. Feladatukat abban a reményben látták el, hogy a munkájuk kapcsán az életük során befizetett járulékok alapján békés, nyugodt, biztonságos öregkoruk lesz.

A viszonyok fejlődése következtében azonban a társadalom szerkezete megváltozott, aminek az eredménye a többgenerációs családok szinte teljes szétesése, megszűnése. A generációk arányának megváltozása, az egyensúly megbomlása számos társadalmi, egyéni és gazdasági konfliktus forrása. Jelenleg az időskorúak, a 60 év felettiek 34,3 százaléka egyedül él, a házastársával, illetve az élettársával él ezen összesség 40 százaléka, míg három főnél nagyobb családban mindössze 21,7 százalékuk él. A halmozottan hátrányos problémák tekintetében a mélyszegénység bugyrában tehát az a 34 százalékot is meghaladó idős, egyedül élő nyugdíjas társadalom van a leginkább.

Érdemes megfigyelni azt, hogy vajon hány évet dolgoztak ezek az emberek addig, amíg eljutottak a nyugdíjaskorukig, és várják a mai társadalomtól a tisztességes ellátásukat. Az öregségi nyugdíjasok 45,1 százaléka 36 évnél több időt töltött munkaviszonyban, és még a rokkantsági nyugdíjasoknak is több mint a fele 30 évet vagy pedig annál többet dolgozott.

Mindebből adódik a kérdés, hogy a munkában eltöltött országépítő, családnevelő, aktív élet után milyen az öregkor életminősége, milyen a társadalmi, erkölcsi és anyagi megbecsülésük. A válaszunk egyszerűen az, hogy: méltatlan. E méltánytalanság az idő előrehaladtával mindeddig nem csökkent, s nyugodtan megállapíthatjuk azt, hogy a rendszerváltozás óta inkább fokozódott.

Tisztelt Országgyűlés! A nyugdíjasok problémáján javítani őnélkülük nem lehet. Ezért ezúton is szeretném felhívni a tisztelt Ház figyelmét arra, hogy a nyugdíjasok sorsát érintő minden kérdésben szükséges a nyugdíjasok érdek-képviseleti szerveivel történő aktív együttműködés, így külön kiemelném a számos szervezet közül a három legnagyobbat, a Nyugdíjasok Országos Szövetségét, a Nyugdíjasok Országos Képviseletét és az MSZOSZ nyugdíjas platformját, de sorolhatnám tovább is. A Szocialista Párt elképzeléseiben ezek a célkitűzések csak velük együttműködve valósíthatóak meg.

Terveink szerint meg kell teremteni a Nyugdíj-biztosítási Alap társadalmi ellenőrzésének új rendjét, amely a közvetlen parlamenti felügyelet mellett ismét helyet ad a munkaadói és munkavállalói érdekképviseleteknek, továbbá a nyugdíjasok érdekvédelmi szervezeteinek is. Szükséges a magánpénztári tagdíj mértékét a járulékot képező jövedelem 8 százalékára emelni, ahogy az a törvényben 1997-ben megfogalmazódott.

A nyugdíjemelés rendszerében a bérkiáramlás nagysága mellett figyelembe kell venni a sajátos fogyasztásból számított inflációt, az úgynevezett fogyasztói kosarat. És ha csak arra gondolunk, hogy a Központi Statisztikai Hivatal legújabban nyilvánosságra hozott adatai szerint 2001 első negyedévének mindhárom hónapjában az élelmiszerárak folyamatosan emelkedtek, a szolgáltatásokéval és a háztartási energiáéval együtt - az élelmiszerek emelkedése például március hónapban 16,3 százalék volt -, akkor ezt az adatot kell összevetnünk azzal a 14,2 százalékos nyugdíjemeléssel, amelyről a miniszter úr a bevezető expozéjában szólt. És ha ezeket összevetjük, akkor bizony láthatjuk, hogy itt jócskán van még tennivaló.

Tisztelt Országgyűlés! Az idő rövidsége miatt nincs lehetőségem arra, hogy felsoroljam mindazokat a teendőket, amelyeket a programunkban megfogalmaztunk. Mindössze azzal szeretném zárni, hogy az Európához történő felzárkóztatás elképzelhetetlen az idős korú lakosság életkörülményeinek a javítása nélkül, és nem szeretnénk, ha az idős korú lakosság ebben a sorban, a felzárkóztatásban, az utolsó helyre kerülne.

Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)