Készült: 2024.04.26.00:13:17 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

72. ülésnap (2019.06.13.), 54. felszólalás
Felszólaló Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:44


Felszólalások:  Előző  54  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A T/6348. számú törvényjavaslat Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya közötti, a védelmi együttműködésről szóló megállapodás kihirdetését tartalmazza. Ehhez kapcsolódva Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya közötti, a védelmi együttműködésről szóló megállapodás kihirdetésével egyidejűleg szükséges a megállapodás végrehajtásához szükséges közjogi engedélyek megadása is, amit a H/6354. számú határozati javaslat tartalmaz.A megállapodásban a bevezetés rögzíti, hogy az USA fegyveres erőinek magyarországi jelenléte Magyarország jóváhagyásával, Magyarország Alaptörvényének és más magyar jogszabályok maradéktalan tiszteletben tartásával történhet Magyarország területén. Ugyanakkor a megállapodás XXX. cikke kimondja, hogy a felek jegyzékváltással tájékoztatják egymást arról, hogy végrehajtották a jelen megállapodás hatálybalépéséhez szükséges eljárásokat, köztük a jelen megállapodás szerinti jelenléthez és tevékenységhez szükséges engedélyeket. Ebből következően a megállapodás hatálybalépéséhez magyar részről szükséges a közjogi engedély megadása is. Ez a feltétel az Alaptörvény 47. cikke alapján csak akkor teljesül, ha az Országgyűlés és a kormány a szükséges engedélyeket a megállapodás hatálybalépése előtt megadja. Ennek érdekében a megállapodás parlamenti jóváhagyásával egyidejűleg szükség van egy országgyűlési határozatra, amely az állomásoztatásra, másrészt pedig egy kormányhatározatra, amely a csapatmozgásra ad felhatalmazást az Egyesült Államoknak. A határozati javaslat ezen országgyűlési engedély megadására irányul.

Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok a NATO tagjai, a két ország között számtalan olyan megállapodás köttetett már, mely a két ország együttműködését erősítette. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét 1949. április 4-én, Washingtonban aláírt egyezménnyel hozták létre, majd 1951. június 19-én és 1953. augusztus 23-án, Londonban aláírt megállapodások bővítették az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének tagállamokra vonatkozó együttműködését.

Magyarország 1999. március 12. napja óta tagja a NATO-nak, ezt megelőzően 1995. május 16-án hatályba lépett minősített katonai információk védelme tárgyában jött létre az Egyesült Államok és Magyarország közötti egyezmény. NATO-tagságunkkal a NATO létrehozatalával és annak működésével kapcsolatban minden 1999 előtti egyezményes megállapodás hazánkra nézve is kötelezővé vált.

A 2014. november 26-án és december 10-én az Egyesült Államokkal aláírt beszerzési és keresztkiszolgálási egyezmény további jelentős szerepet teremtett arra vonatkozóan, hogy az Észak-atlanti Szerződés Szervezetében Magyarország és az Egyesült Államok minél hatékonyabban tudjon együttműködni. Ez az egyezmény továbblép a korábbi kereteken, és a korábbi egyezményeket kiegészíti azon rendszerekkel, amelynek eredményeként az USA fegyveres erői és hozzátartozóik Magyarország területén tartózkodásuk során kedvezőbb elbánásban részesülhessenek. Ezen túl a vállalkozásaik magyarországi jelenlétére is egy szélesebb keretrendszer fog vonatkozni. Az USA fegyveres erői, hozzátartozói, vállalkozói beléphetnek bizonyos területekre és objektumokra látogatás, kiképzés, gyakorlatok, katonai mozgások, áthaladás, támogatás és azokhoz kapcsolódó tevékenységek céljára, repülőgépek és járművek üzemanyaggal való feltöltésére, repülőgép leszállására, javítására, járművek, hajók, repülőgépek átmeneti karbantartására, személyek elszállásolására, különböző ellátmányok elhelyezésére, és még számtalan olyan tevékenységre, amely feltétlenül a katonai védelmi rendszer szolgálatát jelenti.

Az egyezmény bevezeti a magyar végrehajtási megbízott személyét, aki az USA fegyveres erőinek és vállalkozóinak olyan területekre és létesítményre segít belépni, amelyek Magyarország, az önkormányzatok tulajdonában vagy magántulajdonban vannak. Ez esetben nem kell a területek használatáért fizetni az Egyesült Államoknak.

Az egyezmény védelmi célú felszerelések, anyagok előretelepítése vonatkozásában is bevezet rendelkezéseket. Gyakorlatilag ezen egyezmény korlátozás nélküli hozzáférést ad az Egyesült Államoknak a telepítésre és az ehhez szükséges területek használatára. Ezen egyezményben Magyarország kötelezettséget vállal arra, hogy az Egyesült Államok NATO-n belüli magyarországi mozgására, tevékenységére teljes körű logisztikai támogatást ad, rendelkezésre bocsát minden olyan eszközt, amelyek használata ezen körben szükséges.

Az egyezmény külön kitér az esetleges büntető joghatóság, fogva tartás, láthatás kérdésére arra az esetre, ha bűncselekményeket követ el valamelyik USA-beli itt tartózkodó a NATO keretein belül.

Szabályozza az egyezmény a kártérítési követeléseket, az elvárt fegyelmet, a hivatalos célú adómentességeket. Ezen túl személyes adómentességet is nyújt az USA fegyveres erőinek, hozzátartozóinak a hazánkban az egyezmény keretében történő felhasználásra behozott tárgyak vonatkozásában.

Az egyezmény rendkívül széles körben szabályoz további kedvezményeket a katonai tevékenységben részt vevők és a vállalkozók jogállására vonatkozóan.

A két ország már 1997. május 14-én aláírt és június 23-án hatályba lépett megállapodást kötött hasonló tárgyban. Ez a megállapodás most hatályát veszti, és ez a bővített, teljes körű megállapodás lép hatályba a felek között. Csak remélni tudjuk, hogy erre a megállapodásra most gyorsan nem azért volt szükség, mert Magyarország Oroszországgal az orosz Beruházási Bank számára olyan diplomáciai és különböző hivatalos védelmi kedvezményes lehetőségeket teremtett a közelmúltban aláírt és ratifikált egyezménnyel, amely miatt Magyarország úgy gondolta, hogy az Egyesült Államok felé kompenzálnia kell. Magyarországnak egyértelműen meg kell határoznia azt, hogy a szövetségi rendszerekben csak olyan megállapodásokat köt, amely hazánk szuverenitását semmiképpen nem sérti vagy veszélyezteti.

Jelen egyezménnyel lehet élni és lehet visszaélni. Hazánk érdeke az, hogy mindenkivel kiegyensúlyozott kapcsolatot tartson fenn, de egyik kapcsolat se sértse más országokkal való együttműködésünk minőségét, és ne hozzon létre olyan helyzetet, hogy saját hazánkban kiszolgáltatottak legyünk. Abban a reményben, hogy ezen egyezményt mindkét fél betartja és azzal egyik sem él vissza, a Jobbik szavazatával támogatni fogja a megállapodás ratifikációját. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.)




Felszólalások:  Előző  54  Következő    Ülésnap adatai