Készült: 2019.12.16.06:05:24 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
2 49 2010.05.17. 8:15  1-95

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Alelnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! Meghatottan jöttem ide, a parlamentbe, életemben először. Köszönöm szépen, hogy felszólalhatok ma az egyik legfontosabb témában, a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló vitában. Ezen belül egy dologról szeretnék beszélni, mégpedig a módosításnak arról a részéről, amely maximum 200 főben állapítaná meg a parlament létszámát.

Azt gondolom, hogy egy ilyen alkotmánymódosítás ennél jóval nagyobb előkészítést igényelne, még akkor is, ha csak egy sort módosítunk az alkotmányban. Megfelelő előkészítés és társadalmi konszenzus szükséges ehhez. Miért van akkor szükség arra, hogy már az első héten döntsünk az alkotmánymódosításról? Én azt látom, hogy a jövendőbeli kormánypárt legkönnyebben ezt tudja kommunikálni, ha ebben jut előre, hogy igen, amit megígértünk, megtettük. 200 főre csökkentjük a parlament létszámát, tehát már egy olyan intézkedést hozunk, ami közvetlenül bőven megelőzi az önkormányzati választásokat, ami a társadalom igényeit kielégíti. És jelenleg a legtöbben ezt is várják a Fidesztől és a KDNP-től. Alapvetően tehát azt látom, hogy politikai kommunikációs érdeke fűződik a Fidesznek ahhoz, hogy ezt most meglépje.

No, de nagyon érdekes az, hogy milyen tartalom van emögött. Mert én most úgy érzem, hogy jelen pillanatban a gombhoz varrjuk hozzá a kabátot: hozunk egy döntést, és azt megpróbáljuk majd tartalommal feltölteni. De éppen ebben van a kérdés lényege, hogy mi szerepel a tartalomban, tehát mi az, amivel fel fogjuk tudni ezt tölteni. Most tudtuk meg, az eddigi szónokoktól, illetve a korábbi alkotmányjogi bizottsági ülésen azt, hogy a tartalmat, a választójogi törvényt és azt a struktúrát, ami majd kidolgozásra kerül, körülbelül 2011. június 30-áig kell beterjeszteni, és a szándékok szerint a tisztelt Ház erről majd a következő év végéig fog dönteni. Ugyanígy a törvényt is később léptetjük hatályba. Azt gondolom azonban, hogy a kettő egymással párhuzamosan működik.

Mit láttunk? 1989-ben született meg az elképzelés arról, hogy Magyarországon milyen választójogi törvény lesz, illetve akkor született meg a törvény is a rendszerváltásnak nevezett időszakban. Akkor ez a törvény Magyarországon jól működött, hiszen azok az alapelvek, amelyeket választójogi alapelveknek nevezünk, elég jól működött, és ennek az a lényege, hogy egy bizonyos területen azonos mandátumszám azonos szavazatszámhoz kerüljön, és ez lenne a lényege, hogy ebben egyensúlyi helyzet alakuljon ki. Ez a rendszer húsz évig jól működött, és most került oda, hogy ezen változtatni kell. Miért is van szükség arra, hogy változtassunk rajta? Két dolog miatt. Egyrészt azért, mert ahogy önök, az előterjesztők is mondják, felmerül a társadalmi igény, hogy csökkentsük a parlament létszámát. Az is elhangzott, hogy ennek megvan a megfelelő társadalmi támogatottsága, hiszen már a korábbi ciklus alatt a pártok is beterjesztették a maguk javaslatait különféle formában arra, amivel gyakorlatilag mindenki egyetértett, hogy csökkentsék a parlament létszámát, de soha nem sikerült a kivitelezési módban egyezségre jutni. Most is azt halljuk az alkotmányügyi bizottsági ülésen, hogy most is csak abba akar belekötni az ellenzék, hogy milyen módon valósítsuk meg, és tulajdonképpen nem is akarják ezt a létszámot csökkenteni.

Ez egyáltalán nem így van, hiszen a Jobbik Magyarországért Mozgalom programja is a legalapvetőbb kérdések között taglalta a közel felére csökkentett parlamenti létszámot. Ezzel tehát tökéletesen egyetértünk. A lakossági fórumok során, mert a Jobbik Magyarországért Mozgalom több mint négyezer lakossági fórumot tartott, és azt hallottuk az alkotmányjogi bizottság ülésén is, hogy a kormánypártok lakossági fórumain is nagyon nagy számban jelentkezett társadalmi igényként, az ott megjelent emberek kifejtették véleményüket, hogy szükséges a parlament létszámának csökkentése. Tehát kvázi létezik a társadalmi konszenzus és a társadalmi igény erre vonatkozóan.

A másik indok, ami miatt hozzá kell nyúlni a régi választási törvényhez, az alkotmány 71. § (1) bekezdése, amely kimondja, hogy a választásra jogosultak száma a lehető legkisebb mértékben térjen el egymástól. Nagyon jól látjuk, hogy az elmúlt húsz esztendő alatt itt Magyarországon elég nagy változások történtek, hiszen a kiváló fővárosi politikának köszönhetően tömegek vándoroltak ki, költöztek ki Budapestről a Budapestet körül vevő agglomerációba. Ennek eredményeként a budapesti belső kerületek létszáma, a választók száma meglehetősen lecsökkent, közel felére vagy még annál is jóval kisebbre. Ezáltal olyan aránytalanságok alakultak ki Magyarországon, hogy Budapesten, a fővárosban a belső kerületekben kétszer, illetve háromszor annyit ér egy ember szavazata, mint egy vidéki, például Szabolcs-Szatmár-Beregből jött ember szavazata.

(16.50)

Ezen változtatni kell. Ez így nyilván nem mehet tovább, és ezért is szükséges, hogy hozzányúljunk a választójogi törvényhez. Azonban erre vonatkozóan szeretném felhívni a tisztelt Ház figyelmét arra, hogy 2005-ben született egy alkotmánybírósági döntés, mégpedig a 22/2005. június 17-ei alkotmánybírósági határozat, amely előírta, hogy az alkotmány 71. § (1) bekezdésében előírt létszámra kell hozni, tehát hogy a választókerületek száma, a lakosságszám a lehető legkisebb mértékben térjen el, és kötelezte az akkori kormányt, hogy 2007. július 30-áig tegyen eleget ennek a módosításnak. Ez egy mulasztásos törvénysértés, amely a Gyurcsány-kormány nevéhez fűződik, és nyilván nekik nem volt érdekük, nem fűződött érdekük ahhoz, hogy ezt az alkotmányt ezen a téren megváltoztassák, hiszen azokban a kerületekben, amelyekben ezek a megnövekedett értékkel bíró mandátumok voltak, általában baloldali vagy liberális szavazók laktak többségben, tehát ezek a kerületek számítottak a balliberális pártok fő szavazóbázisának, ezért nem volt érdekük, hogy ezt megváltoztassák.

Most ezért is üdvözlendő az, hogy ezen változtassunk, és mindenképpen szükségesnek tartjuk mi is e tekintetben is a módosítást. Azonban először szeretnénk látni a kabátot, és utána varrjuk hozzá a gombot. Tehát akkor tartanám indokoltnak az alkotmány módosítását, amikor már a választójogi törvény és a struktúrarendszer teljesen és tökéletesen kidolgozásra kerül. Nagyon örülünk annak, ahogy megtudtuk, hogy paritásos albizottságot hozunk létre az alkotmányügyi és igazságügyi bizottság keretein belül, amely során minden pártnak lesz megfelelő lehetősége arra, hogy kifejtse az álláspontját az új választójogi törvénnyel kapcsolatban, azonban azzal nyilván mindannyian tisztában vagyunk, hogy egy albizottsági előkészítés és egy esetleges albizottsági konszenzusos döntés nem jelenti azt, hogy ez a megállapodás fog majd megszületni itt a parlamentben, illetve ekként fogja módosítani majd az alkotmányt a tisztelt Országgyűlés.

Mindezek alapján nekem az a véleményem, hogy jelen pillanatban idő előtti az alkotmány módosítása, és ezzel szükséges lenne megvárni a megfelelő választójogi törvény módosításának az előkészítését, és a kettő elfogadása egyszerre, egy időben indokolt.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban. - Szórványos taps az LMP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
4 122 2010.05.20. 17:13  107-174

DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Történelmet ír ma a Magyar Országgyűlés. És én büszke vagyok arra, hogy ennek a parlamentnek, ennek a történelmi parlamentnek tagja lehetek.

Egy idézettel kezdeném: "minden magyar felelős minden magyarért" - írta Szabó Dezső. És mi, magyarok nem voltunk felelősek a határainkon túl élő magyar testvéreinkért évtizedeken keresztül. Most ezt, ezt a régi mulasztást fogja pótolni a Magyar Országgyűlés, amikor a határainkon túl élő magyar testvéreink állampolgárságát tárgyaljuk. Egyik szemem picit szomorú, a másik azonban örül, amikor ezt a törvénytervezetet olvasom.

Örülök, mert végre elérkeztünk egy történelmi pillanathoz, elérkeztünk egy történelmi ponthoz, egy nagy adóssághoz két évtizednyi elmaradás után. Véleményünk szerint ezt a problémát már 1990-ben az Antall-kormánynak rendeznie kellett volna. Miért is tartozunk ezzel? De nem csak ezzel tartozunk, tartozunk mással is. Ezzel együtt 1920. június 4-e, Trianon emlékével. Mert mind a mai napig a Magyar Országgyűlés még nem nyilvánította emléknappá a magyar nemzet legtragikusabb dátumát. És igenis, ezt akarjuk, és nagyon örülünk annak, hogy ezzel egyidejűleg a Fidesz-KDNP beterjesztette a nemzeti összetartozás napjára vonatkozó törvényjavaslatát, mint ahogy ezt megtette már korábban a Jobbik Magyarországért Mozgalom is.

1920. június 4-e, Trianon gyászos napja. Úgy tűnt, hogy hosszú időre megpecsételődött a Kárpát-medencei magyarság csonka országának határain túl élő magyarjainak sorsa. Három és félmillió magyarra a számkivetettség, a megaláztatottság, az idegen országba taszítottság várt. Nem maguk választották ezt a sorsot, nem ők hagyták el hazájukat, és még csak nem is a haza hagyta el őket, hanem felelőtlen nagyhatalmak döntöttek a fejük fölött, az ő megkérdezésük nélkül a saját sorsukról. Ezeket az embereket, ezeket a családokat nem kérdezte meg senki, hogy akarnak-e más országban, más hazában élni. Ezeket az embereket nem kérdezte meg senki, hogy akarnak-e más állampolgárai lenni. Ezeket az embereket nem kérdezte meg senki, hogy el akarnak-e szakadni magyar nemzettestvéreiktől, hogy el akarnak-e szakadni rokonaiktól, hogy el akarnak-e szakadni barátaiktól, családtagjaiktól.

A döntés igazságtalan és egyben hihetetlenül könyörtelen volt. Nem foglalkozott senki az etnikai határvonalakkal, nem foglalkoztak a gazdasági közösségekkel, nem foglalkoztak a történelmi tradíciókkal, és még kevésbé foglalkoztak az itt élő emberekkel, az itt élő családokkal. A mai napig a teljes Európa szégyene, hogy valamiféle igazságtétellel nem próbálkoztak meg, csak az úgynevezett fasiszta, illetve nemzetiszocialista országok. A XX. század közepén az olasz és német segédlettel megvalósuló első és második bécsi döntések, amelyekkel előbb 12 ezer négyzetkilométer, később 45 ezer négyzetkilométer tért vissza Magyarországhoz, az etnikai határokra voltak figyelemmel, nem pedig a nagyhatalmi érdekekre. A második világháború befejezésével, a párizsi békediktátumok életbe lépésével, a kelet-közép-európai kommunista rezsimek kialakulásával ismét reménytelenné vált a határainkon túl élő nemzettestvéreink élete.

De 45 év elnyomás, erőszakos asszimiláció, beolvasztási kísérlet után a szocialista rendszer bukásával mégis megcsillanni látszott a remény a pozitív változásra. Azonban szavakon és látszatintézkedéseken kívül az elmúlt húsz évben semmi jelentős intézkedés nem történt. A parlamenti pártok nem tűzték a kilencvenes években napirendre a határainkon túl élő magyarok állampolgárságát. Egy szervezet volt ekkor, a Magyarok Világszövetsége, amely küzdött a határainkon túl élő magyarok állampolgárságáért. (Taps a Jobbik soraiban.)

Az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság ülésén, ahol ezt előzetesen tárgyaltuk, megjelent Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke, aki elmondta, hogy pici és keserű gyümölcse a törvényjavaslat a 2004. december 5-ei népszavazásnak. Hozzátette, hogy alapvetően jóvátételnek, egy történelmi igazságtételnek kell tekinteni az állampolgárság visszaadását. 1945-ben egy tollvonással tudták visszaadni az állampolgárságuktól megfosztott zsidók állampolgárságát, a magyarok állampolgárságát mégsem tudta senki visszaadni mind a mai napig. Leszögezte még a Magyarok Világszövetségének elnöke, hogy nem ért egyet a Magyarok Világszövetsége azzal az elvvel, hogy nyelvtudáshoz, nyelvhasználathoz kell kötni az állampolgárság visszaadását, hiszen a vérségi elv és a területi elv önmagában is elég. Elmondta még azt is, hogy 1995 óta, mióta küzdenek, először kompromisszumos javaslattal álltak elő, egy külhoni állampolgársági javaslattal, amely még nem tartalmazott szavazati jogot. Azonban ma már a Magyarok Világszövetsége hivatalos álláspontja szerint szavazati joggal bíró teljes állampolgárságot szeretnének, és ezért küzdenek.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom alakulásától fogva fő célkitűzésének tekintette a határainkon túl élő magyarok állampolgárságának megadását. Mi, a Jobbik Magyarországért Mozgalom csak egységes Kárpát-medencei magyarságban gondolkodunk. (Taps a Jobbik soraiban.) Közreműködtünk és kampányoltunk alakulásunkat követően már rögtön a népszavazásban a Magyarok Világszövetsége mellett 2004. december 5-én.

De ha már itt tartunk, akkor szót kell hogy ejtsek a XXI. század legszégyenteljesebb eseményéről itt Magyarországon, ahol nyilvánvalóan felvetődik a Magyar Szocialista Párt felelőssége. (Taps a Jobbik és a Fidesz, a KDNP soraiban.) A 2004 őszén kormányra lépett Gyurcsány Ferenc, aki ellene fordult saját nemzetének, és hazug kampánnyal próbálta meg az emberek véleményét befolyásolni ebben az országban. (Moraj, közbeszólások a Jobbik és a Fidesz, a KDNP soraiban.) Már akkor ki kellett mondanunk, nekünk, jobbikosoknak, hogy Gyurcsány Ferenc hazudik. Hazudik, mert félrevezette a nemzetet, félrevezette a választópolgárokat, azért, hogy elárulhassuk a magyar nemzettestvéreinket, akik a határon túl élnek. Szégyenteljesnek tartottuk azt, hogy Magyarországon létezik olyan politikai erő, ami ráadásul kormánypárt, hogy erre vetemedik, és nem törődik sem felelősen, sem felelőtlenül a magyar nemzettestvéreink sorsával. Ennek köszönhető, e kormány tevékenységének a XXI. század eddigi legnagyobb szégyenfoltja.

A Jobbik a programjában elsődleges és fajsúlyos szerepet szánt a magyar állampolgárság kérdésének. Programunk egyértelműen abba az irányba fordult, hogy nemcsak a kettős állampolgárságot kell hogy megadjuk a határainkon túl élő magyarjainknak, hanem a választójogot is. (Taps a Jobbik soraiban.) Programunk, amelyet elkészítettünk "Radikális változást" címszó alatt a 2010-es választásokra, mind az aktív, mind a passzív választójog megadását tartalmazta, mivel a Jobbik Magyarországért Mozgalom kétkamarás parlament helyreállítását, felállítását látta célszerűnek, és ebben az esetben a Felsőházban kívántuk megoldani a határainkon túl élő magyarok képviseletét, együtt az egyházakkal, együtt a civil szervezetekkel és együtt a Magyarországon belül élő nemzeti kisebbségekkel.

Mivel a Jobbik Magyarországért Mozgalom 2010-ben nem tudott kormányt alakítani, ezért nyilván módosítanunk kell a programunkon, és figyelembe kell venni azt, hogy a jelenlegi kormánytöbbséggel bíró Fidesz-KDNP milyen javaslatot tett le az asztalra. Mivel ez a program nem tartalmazza a kétkamarás parlamentet, ezért a Jobbik Magyarországért Mozgalom ennek megfelelően változtatta meg a programját, és alakítottuk át annak rendje-módja szerint azzal, hogy továbbra is ragaszkodunk a határainkon túl élő magyarok választójogának megadásához, azaz mind az aktív, mind a passzív választójoghoz.

(21.30)

E vonatkozásban előterjesztettünk egy törvényjavaslatot is az alkotmány módosításával kapcsolatosan, amikor is a 200 fős, maximum 200 fős parlamenti létszámról hozott törvényjavaslatot, törvénymódosítást a Fidesz-KDNP. Ezen kívül, mint tudjuk, maximum 13 nemzeti kisebbségi hely megadására tett a kormánypárt javaslatot. Ezzel mi a magunk részéről egyet is értettünk, de kiegészítő javaslatunkban előterjesztettük, hogy további 26 fővel bővítsük maximálisan a parlament létszámát, amely 26 főben a külhoni magyarság kapná meg a képviseletet a magyar Országházban. Ezt a javaslatot tartjuk fenn jelenleg is. (Taps a Jobbik soraiban.)

Az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság korábbi ülésén tárgyalta a magyar állampolgársággal kapcsolatos törvény módosítását. A szocialista frakció álláspontját ismertették, és kifejtették azt, hogy rossznak tartják az időzítést. Én azt tapasztaltam, hogy az elmúlt húsz esztendőben a Szocialista Párt mindig rossznak tartotta az időzítést, amikor ez a téma fölmerült. (Taps a Jobbik, a Fidesz és a KDNP padsoraiban.) Ha a Szocialista Pártra bízzuk, nyilván ötven év múlva is időszerűtlen lesz még ez a döntés. Mindaddig lesz időszerűtlen, amíg egyetlenegy magyar él a határainkon túl, mert ők soha nem vezetnék be! Ha ebbe az irányba mennénk, itt soha nem lenne állampolgárság a külhoni magyarjainknak!

A Fidesztől vártuk, hogy egyik első javaslata legyen a kettős állampolgárság, mint ahogy nekünk is ez. Megkaptuk, és ennek örülünk. Örülünk, de azért egy pici üröm is van ebben az örömben, mert Répássy Róbert képviselőtársam az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság ülésén kifejtette, hogy a jelenlegi kormánypárt nem ért egyet a szavazati jog megadásával a jövőben sem. Ezért egyik szemem picit szomorú, a másik azonban nagyon örül. Nagyon örül, hogy végre állampolgárságot kaphatnak a külhoni magyarok, de nem kaphatnak szavazati jogot, sem aktívat, sem passzívat, és ezért egy kicsit szomorú.

A másik problémám, problémánk a törvénytervezettel, hogy feltételként írja elő a meghozandó törvénytervezet 2. § (2) bekezdése - amely módosítani akarja a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. § (3) bekezdését - a magyar nyelv tudását. Ismertetem ezt a paragrafust: "Az (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén - kérelmére - kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt vagy valószínűsíti magyarországi származását, és magyar nyelvtudását igazolja."

Sajnos tapasztaltuk azt, hogy a szórványban élő magyarság ma már részben, kis részben elvesztette a nyelvét. Elvesztette a nyelvét, mert nem volt lehetősége a magyar nyelven való oktatásra, nem volt lehetősége a továbbtanulásra, nem volt lehetősége, hogy katonaként a magyar nyelvét használja, nem volt lehetősége, hogy hitéletében a magyar nyelvét használja. Ezért sokan elvesztették, és bizony olyan vér szerinti magyar testvéreinket fosztunk meg ezzel a magyar állampolgárságtól, akiknek talán még a magyar identitás itt a szívükben megmaradt, és őket is megilletné ez a magyar állampolgárság. (Taps a Jobbik soraiban.)

Reméljük azt, hogy ez az állampolgársági törvény megszületik, illetve biztosak vagyunk, hiszen a Jobbik Magyarországért Mozgalom teljes mellszélességgel támogatja azt. De reméljük azt, hogy a határainkon túl élő magyarok ingyen kapják meg majd azokat az útleveleket, amelyekkel majd a magyar állampolgárságukat végre igazolhatják. És nagyon örülök annak a felvetésnek is, amit Semjén Zsolt képviselőtársam tett, amikor elmondta azt, hogy nemcsak az állampolgársági törvényen kell változtatni, hanem azon is, hogy hogyan fogjuk leírni a határainkon túl élő magyarjaink nevét és születési helyét. Mert igenis felháborítónak tartjuk azt, hogy például aki az 1940-es évek első felében született Marosvásárhelyen, amikor még Marosvásárhely volt, és ma itt él Magyarországon magyar állampolgárként, és nem írják be még ma sem a személyi igazolványába azt, hogy születési helye Marosvásárhely, hanem azt kell beírni, hogy Tîrgu-Mureş, ami sérti minden józan gondolkodású magyar embernek az érdekét és szívügyét. És ha már itt tartunk, akkor a nevét is úgy írják be például a kárpátaljai magyarjainknak, akik megkapják a magyar állampolgárságot, amit még ők maguk sem tudnak kiolvasni, mert úgy írják be. Tehát ezen is változtatni kell.

Összegezve: a Jobbik üdvözli a magyar állampolgárságról szóló törvénymódosítást, azonban ezt csak kezdeti és első lépésnek tekinti. Azonban nagyon hamar kell lépnünk. Az országgyűlési választásokról szóló törvény módosításával kapcsolatban létrejövő paritásos bizottságban és az azt követő törvénymódosításban a Jobbik küzdeni fog, és azt az utat fogja járni, hogy választójogot is kaphassanak a határainkon túl élő magyar testvéreink.

És végül egy Kölcsey-idézettel fejezném be. Kölcsey Ferenc Parainesis Kölcsey Kálmánhoz című művében írta a következőt: Mert tudd meg, e szóban, haza, benne foglaltatik az emberi szeretet és óhajtás tárgyainak egész összessége. Oltár, atyáid által istennek építve; ház, hol az élet első örömeit ízleléd; szüleid, nevelőid, barátaid, rokonaid, mind csak egészítő részei annak.

Bízunk abban, hogy a felvidéki, kárpátaljai, erdélyi, délvidéki, őrvidéki magyar testvéreink újra saját hazájuknak tekinthetik Magyarországot.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik, a Fidesz és a KDNP soraiban.)

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
10 108 2010.06.01. 11:30  13-113

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, hogy a mai napon már rengeteg érv és ellenérv elhangzott, hallottunk jobbról-balról jót-rosszat erről a rendszerről, amit most készül a tisztelt Ház, a tisztelt Országgyűlés elfogadni, illetve megszavazni ezt az új törvényjavaslatot. De egy picit nézzünk emögé; minden érvet nem szeretnék megismételni.

A Fidesz részéről folyamatosan elhangzanak érvként az önkormányzati alapelvek, a bizalom kérdése, az, hogy a települések maguk határozzák meg, kiket akarnak vezetőnek, kik vegyenek részt az önkormányzatiságban. Ezek szép dolgok, és ezekkel természetesen egyet is értünk. Azonban kíváncsi lennék arra, hogy ha most fordított pozíció lenne a parlamentben - ami természetesen nincs, és lehet arról beszélni, hogy miért tegyünk fel ilyeneket -, akkor a Fidesz-KDNP ellenzéki szerepben megszavazná-e ezt a törvényjavaslatot. Ha a demokrácia szabályait nézzük, és olyan törvényeket, olyan jogszabályokat akarunk hozni, amelyek valóban demokratikusak, és a mögöttük lévő tartalomban azt látjuk, hogy abban a demokrácia, a közjó fog megtestesülni, és a települések lakosságának az az érdeke, hogy ezek megszülessenek, akkor ellenzékből is kell ezeket a törvényjavaslatokat támogatni, én azonban kétségbe vonom, hogy fideszes és KDNP-s képviselőtársaim ezt a törvényjavaslatot támogatnák.

De ne sarkítsuk ki ennyire a kérdést, és arról beszéljünk, hogy főállású alpolgármester vagy nem főállású alpolgármester, hiszen ezt a maga komplexitásában kell nézni. Azt láttuk, hogy a Fidesz és a KDNP már az első nap, amikor elkezdtük a munkánkat közösen itt a parlamentben, dömpingszerűen árasztott el bennünket törvényekkel és alkotmánymódosítással. Amiket hallottunk, azok nagyon szép érvek voltak: csökkenteni kell a parlament létszámát, csökkenteni kell az önkormányzati képviselő-testületek létszámát. Ez mind-mind nagyon szép, s az is elhangzott, hogy mindez a takarékosság jegyében, hiszen helyre kell tenni a költségvetést, és minden pillanatot, minden helyet meg kell nézni, hogy hol tudjuk megfogni a pénzt. Mi ezzel tökéletesen egyet is értünk, a Fidesz-KDNP által hangoztatottak és a Jobbik programja e tekintetben tökéletesen egybevág, ezeket a választások során mi is folyamatosan hangoztattuk, hiszen mi is kisebb parlamentet akarunk, s az önkormányzatokon való takarékoskodás és az önkormányzati képviselőkön való takarékoskodás mind-mind olyan dolog, amivel mi egyetértünk.

(12.30)

Aztán az első napokban hallottuk itt a felszólalást arról, hogy mindenekfölött a képviselők létszámát csökkenteni kell, és át kell alakítani a választási rendszert, mert ezzel is mennyi pénzt fogunk megtakarítani. És akkor utána egy hét múlva megkapjuk ezt az újabb törvényjavaslatot, ami már valahogy ebbe a rendszerbe egyáltalán nem illik bele, hiszen megtudjuk azt, hogy lesz egy főállású alpolgármester. Még ezzel sincsen semmi probléma, hiszen eddig is ismerte a törvény, azonban jelen esetben behozza a kívülálló alpolgármesterséget, és ezzel már viszont mindenféleképpen probléma van, hogy egy külsős ember lesz az alpolgármester.

Spórolás, megtakarítás. Egyet kell látnunk: most bizonyos településeken a felére vagy 60 százalékára csökkentjük a települési képviselőknek a létszámát. Jó, induljunk ki ebből, hogy ezt elfogadjuk. Igen ám, és ezzel meg is fogunk spórolni 40 ezer forintot, 80 ezer forintot? települési képviselőnként, azonban be fog jönni ezekre a településekre a főállású alpolgármester, akinek pedig a fizetése nem annyi lesz, mint amennyit megspórolunk, hanem sokkal több. Tehát itt már kiderül, hogy maga a törvényjavaslat összességében nézve álságos, ami be lett terjesztve, mert amit az egyik oldalon megspórolunk, azt a másik oldalon visszaadjuk, kiadjuk, többszörösen adjuk ki.

Ezzel, én úgy érzem, hogy nem a pénzen fogunk spórolni, hanem a demokrácián fogunk spórolni. Hiszen már kifejtettük a véleményünket azzal kapcsolatban is, hogy a helyi önkormányzatokba történő választások során mennyire lecsökken a képviselőknek a száma, és az a választási módszer, ami semmi esetre sem az arányosság irányába viszi el a választási rendszert, nem az arányosság irányába, tehát ez mindenféleképpen egy olyan folyamatot indít el, ami fel fogja borítani a demokráciát. Én sajnos úgy érzem, kimondom, hogy ez a rendszer arra lett kidolgozva, amilyen választási eredményt a Fidesz-KDNP a 2010-es választásokon elért. Ez erősíti azt, hogy az önkormányzati választások során is gyakorlatilag ugyanaz az eredmény, illetve még hatványozottabban ugyanez az eredmény fog megszületni, mint ami megszületett az országgyűlési választásokon, csak ez nem egy kétharmados többséget fog eredményezni, hanem egy négyötödös többséget körülbelül.

És ha még megnézzük, hogy mi a célja annak - és ez már elhangzott itt többször is, hogy mi a célja ennek a törvényjavaslatnak -, hogy behozunk egy külsős alpolgármestert: itt elhangzottak már mindenféle érvek, és hallottuk Molnár Attila képviselőtársamtól, hogy szükség van arra, hogy az alpolgármesteri tisztséget beemeljük az alkotmányba. Tökéletesen egyetértek! Ezt szabályozzuk és emeljük be az alkotmányba, ezzel nincs is semmi problémánk. Aztán elhangzott az, hogy külső személy is lehessen alpolgármester. Ezzel már nem értünk egyet, ezzel a Jobbik frakciója nem tud egyetérteni a már elhangzott indokok alapján.

Elhangzott az is, hogy csak megválasztott települési képviselő helyettesítse a polgármestert a testületben. Ezzel önmagában egyetértünk, hiszen már a külsős, főállású alpolgármesterrel nem értünk egyet, tehát akkor nyilván helyettesíteni csak az az alpolgármester helyettesíti, aki meg van választva. És a szakmai munka került még itt szóba, ami indokolja azt, hogy alpolgármester, külsős alpolgármester kerüljön be.

De nézzük, hogy mi állhat a dolog háta mögött! Ez pedig a politikusi állás- és pozícióhalmozás, amit mi már gyakran emlegettünk, és a Jobbik Magyarországért Mozgalom a programjába vette, a választási kampány idején is elmondtuk azt, hogy a Jobbik egy olyan új rendet szeretne, egy olyan új törvényhozást, illetve olyan új jogszabályokat szeretne, amelyek alapvetően megtiltják azt, hogy a politikusok állást és pozíciót halmozzanak. (Kósa Lajos: Családit nem?)

Ennek pedig az a lényege, és mi ezt vállaltuk is, a Jobbik Magyarországért Mozgalom vállalta, a saját alapszabályában mondta ki azt, hogy az, akit megválasztanak országgyűlési képviselőnek, nem lehet egy településnek a polgármestere, nem lehet más településen önkormányzati képviselő, nem lehet a megyei önkormányzat képviselője, közgyűlés tagja, nem lehet a megyei közgyűlés elnöke, alelnöke, mert az alapszabályunk tiltja ezeknek a pozícióknak a halmozását. Ha valamelyikünk elindul valamilyen tisztségért, akkor a másik tisztségéről majd le fog mondani. Hiszen mi ezt azért találtuk ki, mert teljesen nyilvánvaló az, hogy egy ember nem tud megfelelni ezeknek a feladatoknak. Láttuk azt az elmúlt két hét során, igaz, hogy a jobbikosok közül még nagyon kevesen vannak azok, akik már eddig is töltöttek be parlamenti képviselői feladatokat és mandátumuk volt, de mi azt látjuk, hogy nem lehet ezeket a feladatokat, ezeket a nagyon-nagyon-nagyon felelősségteljes feladatokat ellátni úgy, hogy egyszerre az ember polgármester is, másrészt pedig országgyűlési képviselő is.

És pontosan azt látjuk, hogy erre van kitalálva ez a külsős, főállású alpolgármesteri tisztség, azzal, hogy a polgármester, amíg itt kitűnően ellátja a feladatait a parlamentben, igyekszik ellátni, addig megvan a megfelelő helyettesítése, aki szakmailag is, politikailag is megbízható, és el fogja látni ezeket a feladatokat. Hogy ez mibe kerül a magyar államnak, mibe kerül az önkormányzatoknak, hát, ez már teljesen más kérdés, és itt már ettől elvonatkoztatunk. Tehát ebből is az következik, hogy ez a Jobbik általi javaslat, amit mi megfogalmaztunk, a pozícióhalmozás megszüntetésének a lehetősége nem tenné szükségessé azt, hogy állandó és főállású alpolgármestert alkalmazzunk.

Elhangzott itt folyamatosan egy másik dolog, hogy az önkormányzati szövetségek is ezt a rendszert támogatják. Mi ezt kerestük, hogy milyen módon támogatják. Valóban támogatják ezt a rendszert, csak az az álláspontjuk, hogy nem ismerték fel a teljes formáját annak, hogy mit jelent majd ez a törvénytervezet. Mert valóban megfogalmazták az önkormányzati szövetségek, a 2010. április 30-ai ülésükön 12 pontban megfogalmazták azokat az elvárásokat, amelyeket az új kormánytól várnak, és ebben valóban megfogalmazták azt, hogy meg kell erősíteni a polgármesterek jogállását, tehát ennyiben. De hogy ez most azzal függene össze, hogy olyan alpolgármester kell, aki külsős és főállású alpolgármester, én nem hiszem, hogy ebből ez következne, és nem biztos, hogy ezek az önkormányzati szövetségek ilyen formában is ugyanúgy támogatnák azt a Fidesz-KDNP-s javaslatot, mint ahogy most megismertük.

A legfontosabb problémám és a legfontosabb problémánk ezzel a törvényjavaslattal a legitimitás kérdése, hogy mennyire lesz legitim. Itt halljuk folyamatosan a hozzászólók részéről, hogy milyen önkormányzati alapelveknek, milyen önkormányzati szabadságjogoknak kell érvényesülni az önkormányzati választások során. Ez nagyon szép, és ezzel tökéletesen egyetértünk. Azonban legitim lesz-e a főállású alpolgármester? Vajon megvan-e mögötte az a társadalmi támogatottság, amelyet egy ilyen pozíció kiérdemelne? Mert tulajdonképpen egy főállású alpolgármester az egy hatalmi koncentrációhoz is vezethet az önkormányzaton belül, hiszen a polgármester az általa javasolt főállású, kívülálló alpolgármesterrel, adott esetben alpolgármesterekkel egy olyan hatalmi koncentrációt tud létrehozni, tudjuk jól, hogy persze megvan mögötte ellenpólusként az önkormányzati testület, azonban lehetőséget ad arra, hogy ez negatív irányba mozduljon el.

És egyet azért látni kell, hogy ezek mögött a külsős alpolgármesterek mögött nem állnak a választópolgárok, nincsen ott az a legitimitás, hogy őt megválasztotta volna ezer, kétezer, tízezer ember. Tehát emiatt is kérdéses az alkotmányossága annak, hogy egy ilyen alpolgármester kerüljön be a testületbe, és helyettesítse adott esetben a polgármestert a feladatai ellátásában.

Mindezek alapján így, összességében a Jobbik Magyarországért Mozgalom ezt a törvényjavaslatot, illetve ezzel összefüggően az alkotmánymódosítást nem támogatja. Önmagában az alkotmánymódosítást támogatnánk, de azzal, hogy külső, főállású, tehát nem testületi tag bekerüljön, így támogatni nem tudjuk.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
10 305 2010.06.01. 2:00  252-364

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Fő kérdés ennél a törvényjavaslatnál, ha megkérdezik, hogy kinek az érdeke, hogy ez a törvényjavaslat törvényerőre emelkedjen. Érdeke-e az az embereknek, hogy Magyarországon csak 9 napig lehessen gyűjteni a kopogtatócédulát? Érdeke-e az az embereknek, hogy az önkormányzatba egy, kettő, esetleg három párt képviselői kerüljenek be? Érdeke-e az embereknek az, hogy a civil szervezetek ne tudjanak labdába rúgni? Érdeke-e az embereknek, hogy egypártrendszer legyen Magyarországon? - mert afelé haladunk. Szerintem nem.

A demokráciának az az érdeke, hogy Magyarországon minél több párt, minél több civil szervezet, az embereknek minél több formációja és az embereknek minél szélesebb rétege tudjon hozzájutni a lehetőségéhez, hogy ő bekerüljön a helyi önkormányzatba, a helyi hatalomba. Ez a tervezet egyértelműen ezt szűkíti. Lehet itt beszélni arról, hogy takarékoskodni akarunk, hogy rövidebb kampányt akarunk. Mindez nagyon szép. Csak egy baj van, hogy ez a dolog nem a kampányfinanszírozást, nem a kampány idejét, annak idejét is meg fogja rövidíteni, hanem a demokráciát fogja megrövidíteni, ha ezt elfogadjuk.

Egy rövid kis számítást végeztem 2002-ben. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nyíregyházán a mai rendszerrel, amit most majd el fog fogadni valószínűleg a tisztelt Ház, azzal a rendszerrel, amit most meg akarunk valósítani, a Fidesz részéről Nyíregyháza megyei jogú városban egy, esetleg két képviselő jutott volna be. Én nem hiszem, hogy ez lenne az érdeke a tisztelt kormánypárti képviselőknek sem, hogy így, ennyi ember jusson be esetleg a másik oldalról. Illetve arra szeretném még felhívni a képviselőtársaimnak a figyelmét, hogy nem mindig ez a rendszer lesz, nem lesz mögöttük ez a támogatottság, és erre az időre is gondolni kell.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik és az LMP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
12 210 2010.06.07. 15:52  197-253

DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Különleges nép vagyunk mi, magyarok, hiszen nekünk az alkotmányosság nagyon-nagyon sokat jelent, és tulajdonképpen majdnem a magyar államisággal együtt járt ez a folyamat, mióta megpróbáljuk írásba foglalni az alkotmányunkat, és megpróbáljuk rendszerezni a törvényeinket alaptörvény formájában. Az egyik első ilyen alaptörvény volt gyakorlatilag már az Aranybulla kiadása 1222-ben, amelyben II. András összefoglalt bizonyos alapjogokat, és valahonnan innen keletkeztethetjük azt a folyamatot, amikortól írásban is megjelent a magyar alkotmányosság. Ez végigkísérte a magyar jogtörténeti folyamatot, amikor is mindig is nagyon nagy hangsúlyt helyeztünk erre; például Werbőczy Tripartituma, amely szintén megpróbálta már összesíteni az addigi alkotmányos szabályokat, és abból egy alkotmányt gyúrni.

Ez a történeti alkotmány, amely tulajdonképpen Magyarországon kialakult, kitűnően működött, és a társadalmi viszonyokat is megfelelő módon rendezte 1944-45-ig, a második világháború befejezéséig, amikor is a szovjet megszállással hatályon kívül helyeződött a magyar történeti alkotmány. Hát, akkor kaptunk egy alkotmányt, elég szépet, egy sztálinista alkotmányt, amit ránk oktrojáltak a Szovjetunióból, amely az 1949. évi XX. törvény számát kapta. Azt gondolom, elég szégyen ez ma, hogy attól függetlenül, hogy ez az alkotmány többszörösen is módosításra került, ehhez képest mind a mai napig 1949. évi XX. törvényként emlegetjük, és óhatatlanul is az ember eszébe jut az a kor és az az időszak, amelyben az alkotmány született. Természetesen eljött az a folyamat, amelynek eredményeként itt is bekövetkezett az, amit rendszerváltásnak neveznek ma, amit mi azért nem tartunk egy teljes rendszerváltásnak, hiszen nagyon sok hiányossága volt. Ez meg is látszott az alkotmányon, amelyet '89. október 23-i kihirdetett időponttal megváltoztattak, nagyon jelentősen módosítottak. Alapelvi szinten nyilván az egypártrendszerű diktatúrából áttértünk egy többpártrendszeres - az elmúlt 45 év után, az azt megelőző 45 év után - teljesen új rendszerre, és ezért minden nagyon sok tekintetben megváltozott.

Azonban azt kell látnunk, hogy az élet ezt az alkotmányt meghaladta. Nemcsak azért, mert a preambulumában, amelyre már mindenki hivatkozott, az akkori alkotók ezt egy ideiglenes alkotmánynak tekintették, hiszen sajátságos kor volt ez az 1988-89, amikor ennek a módosításnak az előkészítő folyamata lezajlódott, hiszen nem körvonalazódott ki még pontosan az, hogy milyen is lesz az az új rendszer, amelybe Magyarország át kíván lépni. S ennek ugyan voltak hagyományai, de azok olyan mértékben megszűntek 1944-45-tel, hogy gyakorlatilag egy egészen új rendszert kellett kiépíteni, kezdve a választásoktól, a demokrácia folyamatának minden egyes területét külön újra kellett szabályozni.

És mit látunk ma? Azt, hogy ezekben nagyon apró változás volt, de tulajdonképpen alapjaiban a '89-es megmaradt. Én azt látom, hogy a legnagyobb probléma, amely mindenféleképpen időszerűvé teszi az alkotmány megváltoztatását, az az, hogy kiderült, hogy a rendszerek nem tökéletesen működnek. Elsősorban mire gondolok itt? 2006. szeptember 17-ére, amikor tulajdonképpen belecsúsztunk egy alkotmányossági válságba; amikor kiderült, hogy Magyarországon hatalmon van egy olyan kormány, amely mögött már gyakorlatilag semmilyen társadalmi támogatottság nincsen, sőt olyan a társadalom közhangulata, amely elítéli, sőt nemzetellenesnek tartja azt a kormányt, amely abban a pillanatban hatalmon volt Magyarországon; és kiderült az, hogy nincsen törvényes eszköz a kezünkben, nincs alkotmányos lehetőség arra, hogy egy ilyen hatalmat az ország, a közakarat leválthasson. Úgy gondolom, ezt mindenképpen egy alkotmányossági válságfolyamatnak kell tekintenünk, hiszen nem volt semmilyen megoldás erre, hogy ezen változtassunk.

(17.50)

Nem volt lehetőség arra parlamenti többség hiányában, hogy a parlament bizalmatlanságot szavazzon a kormány ellen, nem volt lehetőség arra, hogy a köztársasági elnök úr visszahívhassa a kormányt, vagy feloszlathassa a parlamentet, nem volt arra a nemzetnek, nem volt arra az állampolgároknak joga, hogy akár népszavazást kezdeményezzenek, vagy bármilyen folyamattal megpróbálják a kormányt eltávolítani az ország éléről. Ezt bizonyította 2006. szeptember 17-én, hogy tulajdonképpen egy három vagy négy hónappal azelőtt esküt tett kormány, amelynek még hátravan gyakorlatilag a teljes négyéves időszaka, továbbra is akként vezetheti az országot, hogy nincsen mögötte társadalmi elfogadottság.

Tehát ez már mindenképpen azt jelezte, hogy alapjaiban rossz az az alkotmány, és ma már a megfelelő rendeltetését nem tudja betölteni. Hiszen nyilván az senkinek nem célja, hogy akár itt a Kossuth téren, akár máshol folyamatosan egy tüntetési hullám, egy demonstráció, egy polgári engedetlenségi mozgalom alakuljon ki, amely egy anarchiába vagy egy anarchia felé sodorja az országot, hiszen teljesen kétfelé húz a nemzet, vagyis más irányba húz a nemzet, illetve más irányba húz a kormány, és már nem volt meg a társadalmi elfogadottság.

Ez is egy olyan alappillére volt, ami azt mutatta meg, hogy mindenféleképpen szükség van egy új alkotmányos folyamatra, egy új alkotmányra, amely például ezt a kérdést is fogja tárgyalni. Illetve, ha már itt tartunk, akkor kiemelném itt a kormány felelősségét, a miniszterek felelősségét és magának a parlamentnek a felelősségét, amely nincsen megfelelően deklarálva a magyar alkotmányban. Hiszen éppen az előbb világítottam rá arra, hogy egy kormány mennyire nem vonható felelősségre, de ugyanúgy a miniszterek sem a nép által, a választók által, illetve maga a parlament sem, hiszen nem visszahívhatóak a képviselők, nem oszlatható fel a parlament és a többi; nincsenek meg azok az alkotmányos garanciák, amelyek legalább elvi szinten ott lennének a választópolgárok kezében, hogy a népfelség elvét közvetlenül tudják gyakorolni. Vagy például a köztársaságielnök-választásnál sincsen meg az a lehetőség, hogy közvetlenül tudja a népfelség elvét gyakorolni, azaz, hogy például közvetlen legyen az elnökválasztás.

Mindezek azt mutatják, hogy az élet azt mondja, hogy szükségünk van egy új alkotmányra. Nagyon örülünk annak, hogy a Fidesz-KDNP ezt már a ciklus elején megfogalmazta, és létre kíván hozni ennek az előkészítésére egy bizottságot. Külön örülünk annak, hogy legutóbb, amikor az alkotmányhoz is hozzányúlva a választójogi törvénynél tartottunk - ami szintén egy kétharmados alaptörvény a magyar jogszabályok között -, akkor egy albizottságot hozott létre a tisztelt Ház, illetve arra történt javaslat a Fidesz-KDNP soraiból, hogy egy albizottságot hozzunk létre.

Ezzel kapcsolatban már akkor Balczó Zoltán és Farkas Gergő jobbikos képviselőtársaim jelezték azt, hogy amikor az alkotmányt érinti egy ilyen téma, akkor talán jobb lenne, ha nem egy albizottságot, hanem egy eseti bizottságot állítanánk fel, hiszen annak sokkal nagyobb a méltósága, sokkal nagyobb a jelentősége. Éppen ezért talán célszerűbb lenne, ha az alkotmánynál minden esetben eseti bizottság kerülne felállításra. Nagyon örülünk annak, hogy Balsai István képviselőtársam már jelezte azt az előterjesztők nevében, hogy ezt a fajta igényt az előterjesztők is elfogadják és akceptálják, és ők is egyetértenek velünk abban, hogy nem albizottságot, hanem eseti bizottságot hozzunk létre.

Azonban néminemű félelmeim vannak, amiket azért szeretnék elmondani, az eseti bizottsággal, illetve ezzel az alkotmány-előkészítő bizottsággal kapcsolatosan. A mai napon az alkotmányügyi bizottság ülésén beterjesztésre került egy törvénymódosítási javaslat, amely egyben alkotmánymódosítási javaslat is, amely álláspontom szerint beleillik egy folyamatba, amit már itt folyamatosan látunk a kormánypárt részéről, amikor előterjeszti a törvényeket, mégpedig az alaptörvényeket, a legfontosabb törvényeket, amikben azt látjuk, hogy folyamatosan a jelenlegi parlamenti struktúrának megfelelően nyirbálja meg a demokrácia jogait például az önkormányzati választások során, vagy félünk tőle, hogy majd esetlegesen a parlamenti választások során.

Ennek a megnyilvánulása történt a mai napon, amikor is megkaptuk az alkotmánybírákról szóló módosító javaslatát az alkotmánynak, és ebbe úgymond bele volt csempészve egy paragrafus, amely az alkotmány, a '49. évi XX. törvény 24. § (5) bekezdését lenne hivatva - amennyiben elfogadásra kerül majd itt a parlamentben - módosítani. Első ránézésre úgy tűnik, mintha nem sok jelentősége lenne, hogy ez az új törvény a 24. § (5) bekezdést hatályon kívül helyezi. De miről is szól ez a 24. § (5) bekezdése az alkotmánynak? És itt válik érdekessé a dolog. Ezt idézem: "Az új alkotmány előkészítésének részletes szabályairól szóló országgyűlési határozat elfogadásához az országgyűlési képviselők négyötödének szavazata szükséges." Ez az egyetlen olyan terület, az alkotmány előkészítése, amelyre a jelenlegi alkotmányunk egy négyötödös többséget ír elő.

Miért van ennek hatalmas nagy jelentősége? Azért - és ez is elhangzott az alkotmányügyi bizottság ülésén éppen egy Fidesz-KDNP-s képviselőtársam szájából -, mert tulajdonképpen egy alkotmány nem is kétharmados többséggel kellene hogy elfogadható legyen, vagy elfogadott legyen, hanem arra lenne szükség, hogy gyakorlatilag száz százalék fogadja el, mert ez az országnak, a nemzetnek az ügyeit olyan széles körben fogja érinteni, hogy ehhez mindenkinek kellene az elfogadása.

Ehhez képest, amikor erről döntünk, és erről beszélünk, hogy a jelenlegi alkotmány szerint négyötödös többség kell ahhoz, hogy az előkészítést elfogadjuk, akkor a Fidesz-KDNP tulajdonképpen már itt módosítani akarja előzetesen az alkotmányt, hogy ehhez elég legyen a kétharmad, hiszen akkor önmagában elegendő a Fidesz-KDNP parlamenti többsége ahhoz, hogy megszülessen maga a határozat. Tehát már itt azt látjuk, hogy ha már egy ilyen alkotmánymódosítást akarunk előtte elfogadni, akkor számomra kérdésessé válik annak a komolysága, hogy a Fidesz-KDNP az alkotmány-előkészítő bizottság munkájában valóban kíváncsi lesz-e az ellenzéki pártok véleményére, és valóban figyelembe fogja-e venni az ellenzéki pártok módosítási javaslatait vagy javaslatait, vagy pedig a kétharmados többséggel, gyakorlatilag az ellenzék véleményének a kizárásával fog döntést hozni, mert mindenféleképpen ezt alapozza meg ez a fajta jogszabály-előkészítés.

A másik félelmem pedig az - tulajdonképpen ez is elhangzott az alkotmányügyi bizottság ülésén -, hogy mivel az Országgyűlés feladata és hatásköre az új alkotmány elfogadása, ez teljesen egyértelmű, és valóban így szól a törvény, azonban azt nem látjuk, hogy megfelelően elő lenne-e készítve ez. Értem ez alatt azt, amit már több hozzászóló is jelzett, hogy a megfelelő civil szervezetek, a társadalmi csoportok, az érdekképviseletek hol jelennek meg, hiszen ebben az előkészítő bizottságban csak parlamenti képviselők lesznek. Ebből úgy tűnik számomra, hogy a társadalom egyéb rétege, amelyet nagyon szükséges lenne hogy meghallgassunk, ebből ki fog maradni. Mindenféleképpen szeretnénk látni a garanciákat, hogy ezek is bevonásra kerüljenek ebbe a munkába, ne pedig csak azok a szakértők, akikről már itt beszéltünk.

Ha már itt tartunk a bizottságnál, én azt gondolom, hogy egy eléggé méltányos felajánlás lehetett volna a kormánytöbbség pártjai részéről, ha ennek az eseti bizottságnak az összetételét, amely létrejön, úgy határozták volna meg, mint ahogy már az országgyűlési választási eljárásról szóló törvényt előkészítő albizottság összetételét meghatározták, aminek az volt a lényege, hogy paritásos bizottság lenne, és egyenlő arányban kerülnek bele a kormánypárti, illetve az ellenzéki képviselők. Ez mindenképpen azt sugallná, hogy sokkal nagyobb lesz a társadalmi elfogadottsága annak az új alkotmánynak, amely létrejön, hiszen maga az előkészítő bizottság egyformán venné figyelembe a kormánypártnak és az ellenzéknek az érdekét.

Az új alkotmány megalkotása, illetve előkészítése során nagyon sok fontos dolgot kell tisztáznunk, itt elhangzottak már, én ezeket nem akarom újra elmondani: valóban nagyon szükséges a hatalmi ágak szétválasztása; az, hogy maga a politikai hatalom valóban ne tudjon befolyást gyakorolni az olyan szervek munkájára, mint például a bíróság, az ügyészség, a rendőrség, amelyek sajnos, tapasztaltuk, nem voltak mentesek minden esetben a politikai befolyástól. Az emberi jogok, a gyülekezési jog megfelelő gyakorlása érdekében, ezeknek az érvényesülése érdekében mindenképpen szükség van arra, hogy ezen államhatalmi funkciók egy részéből, ahol nem kell érvényesülni a politikai befolyásnak - mert természetesen az Országgyűlésben igen, de a végrehajtói hatalomban másként... Tehát hogy megkapjuk a megfelelő garanciát és biztosítékot arra, hogy ne vesszenek el az emberi jogok a politikai befolyás oltárán.

(18.00)

Nagyon fontos a család, az emberi jogok, a nemzeti vagyon, a termőföld védelme, a többpártrendszer, a megfelelő parlamenti demokrácia védelme. Azt gondolom, remélem és bízom benne, hogy a kétharmados többséget nem fogja úgy kihasználni a kormányzati többség, hogy oly módon módosítsa az alkotmányt, hogy az esetleg nem a demokráciát szolgálná a jövőben.

Mindamellett az eseti bizottság felállítását a Jobbik Magyarországért Mozgalom a maga részéről támogatja. Kérjük azt az előterjesztőktől, hogy fontolják meg javaslatainkat, fontolják meg esetleg a paritásos bizottság felállítását. De egyebekben a bizottság felállítását támogatjuk.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
14 375 2010.06.14. 5:55  338-396

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Hallom, milyen nagy öröm volt itt, hogy 15 percre kaptam meg a szót, de ígérem, hogy nem leszek ilyen hosszú, közel sem. (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Majd meglátjuk!) De azért néhány gondolatot engedjenek meg, ami zömében elhangzott, de talán nem minden.

Mit látunk? Jelen pillanatban van egy rendszer Magyarországon, egy rendszer, ahogyan működött a választás, és ahogy felügyelték a választásokat a helyi választási bizottságok, a területi választási bizottság, az Országos Választási Bizottság és legfelső fokon pedig a Legfelsőbb Bíróság.

Mit láttunk? Láttuk, hogy ebben a rendszerben voltak hibák. Láttuk azt: azzal, hogy nem megfelelő személyek kerültek megfelelő pozícióba, bizony ez nagyon meg tudta rontani a demokrácia érvényesülését Magyarországon, és azt látom, hogy itt az MSZP-frakció kivételével azért valamennyi frakció egyetért abban, hogy az elmúlt fél évben az Országos Választási Bizottság működése, ha azt mondjuk, nem volt túl jó, akkor nagyon finoman fejezzük ki. De egyet azért le kell hogy szögezzünk, és ezt azt hiszem, mindenki elismeri, hogy ez a rendszer elég jól működött az elmúlt húsz esztendőben.

Mert mi is a legfontosabb feladatuk a választási bizottságoknak, például az Országos Választási Bizottságnak is mi a legfontosabb feladata? Az, hogy a választások törvényessége fölött őrködjön. És mikor tudja ezt a feladatát megfelelően ellátni? Ha megnézzük - és azt hiszem, ezzel mindenki tisztában van -, hogy egy bizottságban vagy egy bíróságon, egy tanácsban, aminek van valamiféle funkciója eldönteni valamit, mikor fog ez jól működni, nyilván akkor fog működni, ha ott megfelelően képzett szakemberek vannak, ezek a szakemberek megkapják a megfelelő felhatalmazást, és a megfelelő tudás, megszerzett tudás mellett megfelelő tapasztalat van. Én magam is dolgoztam területi választási bizottságban elég hosszú ideig. Hallom, hogy elég baj az, mondja a fideszes képviselőtársam; bár nem hiszem, hogy részt vett volna bármelyik olyan ülésen, amelyiken én, de nem ez a tárgya a dolognak.

Mit látunk? Azt láthatjuk, hogy ebben az esetben ezek a jogszabályok annyira speciálisak és annyira speciális szaktudást igényelnek, illetve speciális gyakorlatot jelentenek, hogy ebben az esetben, ha minden választás után, az országgyűlési választások után, az önkormányzati választások után, az európai parlamenti választások után le fogjuk cserélni azt a garnitúrát, amely ellátja az Országos Választási Bizottságban a megfelelő feladatokat, ez azt fogja magával hozni (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.), hogy mindig, mire ki lesznek nevezve, mire belejönnek ezek az emberek abba, megszerzik a megfelelő tapasztalatot, még ha megvan a megfelelő jogi háttér, szakmai tudás, mire megszerzik a megfelelő tapasztalatot, addigra jön az új garnitúra, jön az új választás, és leváltásra kerülnek.

Tehát én azt látom, hogy a régi, jól működő rendszert pontosan amiatt dobjuk ki, mert jelen pillanatban rossz személyi döntések miatt ez rosszul működött. Ha ezt le akarom fordítani, itt már nagyon sokféle módon fordítottuk le ezt a gondolatot, akkor azt látjuk, itt visszatérek Gaudi-Nagy Tamás által idézett gondolatra, hogy ő mindig valahol a Gyurcsány-kormányt találja meg. Én is nagy örömmel megtalálom ezt a kormányt, mint ahogy szerintem még nagyon sokan örülnénk, ha soha nem találkoztunk volna velük, ezt azért szögezzük le. De azt kell látnunk, hogy ha a Gyurcsány-kormány rosszul működött, akkor nem a kormányzati rendszert kell Magyarországon átalakítani, hanem azt a kormányt kell leváltani (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból, köztük: Megtettük!), és olyan új, megfelelő embereket kell a kormányba tenni, akik majd megfelelően tudják betölteni a feladatot.

Tehát a Fidesz sem azt tette azzal, hogy most kétharmados többségre tett szert a parlamentben, hogy magát a kormányzati rendszert szüntette meg Magyarországon vagy egy teljesen új kormányzati rendszert hozott, hanem egy új kormányt, amely - bízunk benne - sokkal jobban fog működni, mint az elmúlt nyolc esztendő kormányai működtek, és a megfelelő bizalom ebben a tekintetben meg is van. (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.)

De nem a kormányzati rendszert kellett volna átalakítani, mint ahogy nem is azt tette a Fidesz jelen esetben. Ezért az Országos Választási Bizottságnál sem ezt kellett volna alkalmazni, hanem meglett volna erre a sokkal egyszerűbb megoldás is. És bizony, én is tartok tőle, mint ahogy már sok más képviselőtársam is itt jelezte, Kósa Lajos képviselőtársam említette, hogy 4:1 arányban történt meg a szavazás korábban, és az ellenzék csak egyet javasolhatott az Országos Választási Bizottságba, egyetlenegy főt delegálhatott. Bizony, az eddigi tapasztalatok alapján, az elmúlt négy hét alapján én bizony tartok tőle, hogy az ellenzék ezután nemhogy egyet, de még egyet sem fog delegálni az Országos Választási Bizottságba. De reméljük, hogy kellemesen csalódni fogunk a Fidesz-KDNP koalíciójában, és nem ezzel kell találkoznunk.

Mindenesetre ezek alapján én azt látom, hogy egy picit elhamarkodott volt ez az előterjesztés a Fidesz-KDNP részéről. És azt gondolom, ha tisztelt képviselőtársaim is elgondolkodnának ezen, és belegondolnának abba, hogy vajon hogyan is fog jobban működni, és a demokrácia fölött, a demokratikus jogérvényesülés fölött hogyan fog jobban őrködni az Országos Választási Bizottság, akkor azt hiszem, önök is azt mondanák (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.), ha a parlament tagjai által a népfelség elvét figyelembe véve, elfogadva, egy új Országos Választási Bizottságnak sokkal jobban hinnénk vagy jobban elfogadnánk a véleményét, mint abban az esetben, ha minden választás után újabb Országos Választási Bizottságot fogunk választani.

Mindezek alapján én is javasolom, hogy ezt a javaslatot a Fidesz-KDNP vonja vissza.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik és az LMP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
16 52-54 2010.06.21. 3:35  51-59

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! A hazánkat is elérő gazdasági válság hatására számos hitelt felvevő személy került nehéz helyzetbe, mivel a hitelek visszafizetése egyre nagyobb terheket kezdett róni rájuk, majd a romló anyagi helyzetükre tekintettel bekövetkezett a fizetésképtelenségük. Ennek eredményeként sok magyar család került az utcára, és függ további tízezrek feje fölött a kilakoltatás veszélye.

A kormány a bírósági végrehajtáson kívüli ingatlanértékesítés esetére olyan szabályozást vezetett be, amely miatt, a kilakoltatási moratórium meghosszabbítása miatt a kilakoltatásokat le kellett állítani. Ez azonban nem oldja meg a többség helyzetét, akiket a bírósági végrehajtás keretében, illetve a banknak vagy más személynek vételi jogot engedélyező szerződés aláírása miatt lakoltatnak ki. Az első esetben 90 napos türelmi idő van a kiköltözésre, a másodikban azonban, amint a bankhoz vagy az új telektulajdonoshoz kerül az ingatlan tulajdonjoga, akkor a végrehajtó felszólítására a lakóknak az ingatlant azonnal el kell hagyniuk. Tehát a kormány által elfogadott és az adósok megsegítését célzó rendelet egyáltalán nem alkalmas arra, hogy a tömegesen felmerülő kilakoltatási problémákat megoldják, mivel a rendelet által szabályozott bírósági végrehajtáson kívüli ingatlanértékesítés egyáltalán nem tipikus e problémakörben.

A Fidesz a programjában ígéretet tett arra, hogy a fizetési nehézségekkel küzdő, bajba jutott adósokat megsegíti. E szabályozással azonban az ígéretét még egyáltalán nem teljesítette. Mi lesz ugyanis azzal a több tízezer családdal, amelyeket a bank vagy a vételi jog jogosultjaként fellépő új tulajdonos a vételi joggal való élése alapján, az adós nemfizetése esetén kilakoltat az ingatlanból? És mi lesz azokkal, akiknek a kilakoltatása a bírósági végrehajtás keretében valósul meg? Ugyanis ezen esetekre nem vonatkozik a kilakoltatási moratórium.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom minden eszközzel meg kívánja védeni ezeket az önhibájukon kívül bajba jutott embereket, továbbá a jövőre nézve is elejét kívánja venni a magyar családok kilakoltatásának. Ennek megvalósítása céljából országgyűlési határozati javaslatot nyújtottunk be a bajba jutott hitelesek védelme érdekében. E határozat keretében javasoljuk azt a szabályt elfogadásra, hogy ha a vételi jog engedése után az adós körülményeiben olyan lényeges változás állott be, hogy a kötelezettség teljesítése tőle nem várható el - különösen a nemzetgazdaság egészét érintő válság miatt -, az adós automatikusan mentesüljön a vételi jogból folyó kötelezettsége alól. Ezt a rendelkezést a már folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kellene, annak érdekében, hogy a további kilakoltatások megszüntetésre kerülhessenek. A nemzetgazdasági indokkal bevezetésre kerülő mentesülési jog azonban a törvény hatálybalépését követő egyéves időtartamra illesse meg az adósokat.

Az egy év alatt az elvárható kormányzati intézkedések hatására a gazdasági helyzet reményeink szerint pozitív irányba fog változni, és így a jövőben (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) e klauzulára nem lesz már szükség.

Javasoljuk továbbá azt is, hogy a bírósági végrehajtási törvényben foglalt, a lakóingatlan önkéntes kiürítésére megállapított határidő a mostani 90 helyett 180 nappal történő meghosszabbítására legyen lehetőség (Az elnök ismét csenget.) a többgyermekes és az idős személyek lakhatását biztosító adósok esetében.

Mivel a probléma megoldása közös nemzeti érdek, és a Fidesz is támogatta programjában...

ELNÖK: Képviselő úr!

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): ...az adósok megsegítését, remélem, hogy javaslatunk támogatásra talál.

Várom megtisztelő válaszát. Köszönöm szépen, és elnézést. (Taps a Jobbik soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
16 58 2010.06.21. 1:01  51-59

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a miniszter úr válaszát. Éppen a múlt héten voltunk tanúi egy nagyon sajnálatos eseménynek, amikor egy négygyermekes családot tettek ki az utcára. Kisgyermekek is elszenvedői voltak, illetve a nagymama annak a hathatós rendőri intézkedésnek köszönhetően, amikor 60 kommandós, illetve több tucat rendőr ott volt. Így száz körül volt a rendőrök létszáma, amikor kipakoltak egy családot az utcára, érthetetlen módon ekkora rendőri erővel.

Amikor ezt látjuk, és látjuk azokat az emberi sorsokat, amikor a gyerekek kikerülnek az utcára, és nem tudják, hol fogják álomra hajtani a fejüket aznap este, akkor nagyon köszönöm, látom, hogy tényleg vannak itt tervek, de a tényleges megvalósulást, a megoldást, a konkrét javaslatokat azoknak a családoknak az esetében, akik még a napokban kerülhetnek az utcára, nem látom. Nem látom a lehetőséget. Ezért nem fogadom el a választ.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik és az LMP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
18 97-99 2010.06.28. 2:22  96-105

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Igen, elfogadom.

ELNÖK: Amennyiben igen, öné a szó. Tessék parancsolni!

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A kérdésem az, hogy ki jelenti a valódi nemzetbiztonsági kockázatot. Tudvalévő, hogy az elmúlt héten négy jobbikos képviselőtársam esetében nemzetbiztonsági kockázatnak minősítette a honvédelmi és a nemzetbiztonsági bizottságban való részvételüket az Alkotmányvédelmi Hivatal, röviden AVH.

A teljes Jobbik-frakciót, illetve reméljük, hogy az ország jóérzésű közvéleményét is megdöbbentette a döntés. Megdöbbentünk, hiszen tudomásunk szerint a parlamenti képviselők közül az elmúlt 20 esztendőben senkit sem szűrt ki a jogelőd Nemzetbiztonsági Hivatal. Azon átment Horn Gyula, átment a D-209-es ügynök, Medgyessy Péter, átment a nemzettel utcai háborút folytató Gyurcsány Ferenc, átment rajta a Hajdú-Bét Rt.-vel elhíresült Bajnai Gordon is.

A Jobbik programjában szerepelt a Nemzetbiztonsági Hivatal átszervezése, illetve megszüntetése. A hivatal jogutódját, az Alkotmányvédelmi Hivatalt az a Balajti László vezeti, akit még a Bajnai-kormány nevezett ki, és talán ő a Gyurcsány-kormány, a Gyurcsány-rezsim utolsó embere. Fel sem merjük tételezni, hogy a Fidesz-KDNP közösséget vállal ezzel a döntéssel.

Az elmúlt nyolc évben sajnos hozzá kellett szoknunk, hogy aki Magyarországon él az alkotmányban biztosított alapjogaival, olyannal, mint például a szólás szabadsága, az egyesülés szabadsága, az utcai demonstráció joga, az szélsőségesnek, nemkívánatos elemnek minősült.

A Fidesz azt állította, hogy békés forradalmat vitt véghez 2010 áprilisában Magyarországon. Nagyon reméljük, hogy a kormánypárt nem vállal közösséget a múlt itt marad szellemével, és lehetővé teszi, hogy azok az igaz hazafiak, akik feddhetetlenek, és minden igyekezetükkel évek óta a magyar nemzet felemelkedéséért munkálkodnak, ne minősüljenek nemzetbiztonsági kockázatnak, és végre igazi nemzeti értékek és a valódi nemzeti érdekek mentén szülessenek meg ezek a rendkívül fontos döntések. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Kérjük továbbá, hogy hozzák nyilvánosságra azokat az okokat, ami miatt az AVH nemzetbiztonsági kockázatnak minősítette a négy jobbikos képviselőtársam részvételét.

Várom megtisztelő válaszát. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
18 103 2010.06.28. 0:59  96-105

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen. Az államtitkár úr válaszából azt láttam, hogy maga az apparátus sem ért egyet ezzel a döntéssel, illetve nem tud valós válaszokat felhozni az indokok alátámasztására, hiszen itt egy jogszabály-ismertetést hallottunk, amit mi magunk is ismerünk.

Azt hallottuk, hogy objektív tényeken alapulnak ezek a megállapítások, azonban ezeket az objektív tényeket nem volt lehetőségünk megismerni, és nem tudjuk, hogy mik azok az objektív tények, amikre itt hivatkoznak. A jogszabály önmagában nem támasztja alá azt, hogy éppen a legnemzetibb frakcióból kell a négyötödöt kizárni azok közül, akiket itt javasoltunk. Ahhoz képest, hogy húsz esztendő alatt soha senkit nem zártak ki, ez nemhogy feltűnő, hanem egyenesen szerintem mindenki számára döbbenetes. (Koncz Ferenc közbeszól.) Nagyon reméljük, hogy egy valódi vizsgálat alapján, illetve a tények feltárása alapján valós válaszokat fogunk kapni, és felül lesz vizsgálva ez a döntés.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
18 242 2010.06.28. 1:25  223-261

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engem is Salamon László képviselőtársam hozzászólása inspirált felszólalásra. (Zaj, közbeszólások a kormánypárti padsorokban.) Ugyanis nagy vita bontakozott ki azzal kapcsolatban, hogy ez az ominózus jogszabályhely jelenleg hatályban van-e, avagy sem, vagy automatikusan hatályon kívül helyeződött ezzel a törvénnyel.

Azt látnunk kell, hogy ezt a törvényt az 1995. évi XLIV. törvény hozta be az alkotmány módosítására, és ami nagyon érdekes, ennek a törvényhelynek az indokolása, amely ezt behozta, amelyet itt szeretnék ismertetni - tehát hangsúlyozom, 1995-ről van szó -: Jelenleg a koalíciós frakcióknak ennél nagyobb többségük van - tehát mint a kétharmad -, így a Házszabályt egyedül is meg tudják változtatni. A törvényjavaslat ezért az ellenzék jogainak megóvása és az alkotmányozásban való érdemi részvételük biztosítása érdekében ezt az arányt a képviselők négyötödében határozza meg.

Tehát ebből, a Fidesz-KDNP hozzáállásából az következik, hogy jelen pillanatban nem akarja azt, hogy az ellenzéki pártok az alkotmányozásban érdemben részt tudjanak venni. Tehát ez kifejezetten erről szól, erről szól az akkori törvény és erről szól a Fidesz mostani módosítása. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik és az LMP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
20 24 2010.06.30. 2:02  5-87

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon megdöbbentem a két hozzászóláson, amit hallottam; itt elsősorban L. Simon László úr és Répássy Róbert képviselőtársam hozzászólásain.

Répássy államtitkár úr elmondta azt, hogy mi nem szavaztuk meg a három csapás törvényt. Valóban nem szavaztuk meg, ezt is elmondtuk a bizottsági ülésen. Részletesen kifejtettük azt az álláspontunkat, hogy bizony mi az alkotmányellenesség miatt nem szavazzuk meg, hiszen a Fidesz egyszerűen nem volt hajlandó kivenni ebből az általunk alkotmánysértőnek tartott szakaszt, amely a holokauszttagadás büntethetőségére vonatkozik. A Jobbik ezt már a programjában is részletesen kifejtette, illetve azóta is számtalanszor elmondtuk és hangsúlyoztuk, hogy mi ezt nem tartjuk elfogadhatónak, hogy a holokauszttagadás benne legyen a büntető törvénykönyvben, és egy történelmi esemény tagadását büntetőjogilag vonják felelősségre. Véleményünk szerint ez súlyosan alkotmánysértő, a véleménynyilvánítás szabadságát, a szólásszabadságot mélyen érinti. Ezért nem szavaztuk meg, ezt egyébként Répássy képviselőtársam is nagyon jól tudja.

L. Simon László úrral pedig azért nem értek egyet, mert kifejtette itt az együttérzését a Biszku-család gyermekeivel, illetve, ha ez a Fidesz hivatalos álláspontja, én nagyon meg vagyok döbbenve ezen, hiszen én azt láttam például, hogy az elmúlt három esztendőben a Magyar Gárda tagjai mindent megtettek itt a magyar nemzetért, ott voltak a gátakon, minden katasztrófaeseménynél ott voltak; velük senki nem érzett együtt a jelenlegi kormánypárt tagjai közül, senki nem volt az, aki az ő gyermekeiket azért féltené, mert nekik 50 és 100 ezer forint büntetést kell azért fizetni, amiért ki mertek állni, szembe mertek szállni egy olyan rezsimmel, amely teljesen alkotmánysértően itt Magyarországon a véleménynyilvánítás szabadságát és a gyülekezési jogot sértette.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
21 208 2010.07.05. 9:46  197-237

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Alkotmánybíróság tagjait jelölő eseti bizottság a mai témakör. Az alkotmányról és az Alkotmánybíróságról szóló törvény, az 1989. évi XXXII. törvény 6. paragrafusa kimondja, hogy az Alkotmánybíróság tagjaira az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjai által jelölt, képviselőkből álló jelölőbizottság tesz javaslatot.

Volt egy régi rendszer és most van egy újabb rendszer. A régi rendszert lehet bírálni, és igen sok szó esett már itt a tisztelt Házban arról, hogy a régi rendszer elhozott egy olyan időszakot, amikor nem tudták feltölteni az Alkotmánybíróságot, nem volt arra lehetőség, hogy megfelelő felkészültségű és elfogadottságú alkotmánybírókat delegáljanak az Alkotmánybíróságba, és ezzel sajnos, a magyar alkotmányos rendszer alapjai látszottak meginogni. Nagyon nagy probléma az is, sorozatban látjuk azt is, jelenleg is az Alkotmánybíróság működésében, hogy az ügyek rendkívüli módon elhúzódnak, és gyakorlatilag emiatt az Alkotmánybíróság már nem tudja azt a feladatát betölteni, ami miatt a magyar alkotmányos rend szerint létrejött. Itt elsődlegesen hivatkoznék azokra a jogszabályokra, amelyek megszülettek például az elmúlt 8 esztendőben, és ezen jogszabályok alkotmányos felülvizsgálatára gyakorlatilag nem volt lehetőség. Hiába adtunk be, például a Gyurcsány-éra alatt született jogszabályokkal kapcsolatosan, amelyek a demokráciát, a személyi szabadságjogokat, az alkotmányos alapjogokat voltak hivatottak megnyirbálni.

Amikor ezek a jogszabályok sorozatban megjelentek, gondolok itt elsődlegesen, amit sajnálatos módon a Fidesz és KDNP is fölkarolt most, a Gárdával kapcsolatos törvények, illetve tojástörvény, egyéb, az alkotmányos alapjogokat megnyirbáló szabályok, amelyeket megtámadtuk sorozatban az Alkotmánybíróságon, és sajnos azt látjuk, hogy ezek nem vezetnek eredményre. Nem azért nem, mert ne lenne igaza azoknak, akik beadták ezeket a beadványok az Alkotmánybírósághoz, hanem éppen azért nem, mert az Alkotmánybíróság a nagyfokú leterheltsége miatt nem tudja szerét ejteni annak, hogy ezekben a jogszabály-változásokban, törvényekben döntést hozzon. Sajnos, ennek az az óriási nagy problémája hosszú távon, hogy azok a társadalmi problémák, amelyekre megoldást próbált találni adott helyzetben a kormány vagy a parlament, azok, ha később, 6-7 év múlva kerülnek elbírálásra, akkor ezek már csak a történelmet fogják jelenteni, nem fognak lehetőséget adni arra, hogy azok a társadalmi problémák kiküszöbölődjenek, amelyek akkor merültek fel, amikor ezek a jogszabályok megalkotódtak. Tehát hihetetlenül nagy, nagyon nagy jelentősége van annak, hogy az Alkotmánybíróság naprakészen tudjon működni.

A Fidesz-KDNP jelen pillanatban beterjesztett egy javaslatot, amely erre próbál megoldást találni. A régi rendszer szerint arra lett volna szükség, hogy a pártok, a frakciók egy bizottságot hozzanak létre, illetve ezek tesznek javaslatot azoknak a személyére, akik alkotmánybíróként felmerülnek, és majd erről, ahol konszenzusra jut a bizottság, ott lehet döntést hozni arról, hogy a parlament megválasztja-e alkotmánybírónak, vagy nem.

A törvényalkotó eredetileg abból indult ki, hogy az alkotmánybírói státus egy abszolút pártoktól független, pártok fölött álló, a politika fölött álló olyan jogtudósok, olyan közismert jogászok, akiket a társadalom elfogad. Tulajdonképpen ez egy nagyon szép gondolat volt, és nagyon jó is az, hogyha valóban konszenzus alapján tudnánk megválasztani az alkotmánybírókat, és nem vetődne fel senkiben az a gondolat, hogy egy párt, adott esetben egy kormánypárt képes legyen arra, hogy akár politikai befolyása alá vonja az Alkotmánybíróságot oly módon, hogy olyan személyeket jelöljön az Alkotmánybíróságba, akikről esetleg tudja, hogy nem fognak szembe menni a párt politikai elvárásaival. Nyilván ezek a félelmek vetődnek fel akkor, amikor egy pártnak van lehetősége arra, hogy az alkotmánybírókat delegálja a testületbe.

Jelen esetben ez a módosítás, amelyet megkaptunk, ez bizony erre enged következtetni, és sajnos, engem kísértetiesen emlékeztet ez a jelenlegi pillanat arra, amikor kaptunk az alkotmányügyi bizottságban egy beterjesztést pontosan ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatosan, az alkotmánybírók választásával kapcsolatban az alkotmánymódosításról. Ebben találtunk egy ominózus 2. paragrafust, amelynek az volt a lényege, hogy ezzel a módosítással egyetemben módosul az alkotmány 24. paragrafus (5) bekezdése is, amely kimondta annak idején az egyedüli, az alkotmányban a 4/5-öt az alkotmánymódosítással kapcsolatos országgyűlési határozatok vonatkozásában, és ezt nagyon szépen a Fidesz-KDNP becsempészte ebbe a törvénymódosítási, alkotmánymódosítási javaslatba, és majdnem átment anélkül, hogy erre felfigyeltünk volna.

Mit is láttunk mi akkor? Azt láttuk és azt tapasztaltuk - mert sokat vitatkoztunk itt, a Házban is arról -, hogy az az ominózus, az alkotmány 24. § (5) bekezdése vajon hatályban van-e még, vagy hatályon kívül került. Aztán utóbb azt a véleményt fogalmaztuk meg, hogy nincs ennek jelentősége, hogy hatályban van, vagy sincs, hanem annak van jelentősége, hogy mi van, milyen szándék húzódik mögötte. 1995-ben, amikor ez az ominózus szakasz belekerült az alkotmányba, akkor az indokolásban szerepelt az, hogy a kormánypárt azt szeretné, hogyha az ellenzéknek is érdemi befolyása lenne az alkotmányra, az alkotmány meghozatalára, ne pedig csak kizárólagosan a kormánypárt tudjon alkotmányt hozni.

(Ezt akarta, ezt vette ki akkor a Fidesz-KDNP, és most ugyanezt látom megismétlődni...)

VGy/Latorcai-Földesi (Dr. Gyüre Csaba)/VA

(18.30)

Ezt akarta, ezt vette ki akkor a Fidesz-KDNP, és most ugyanezt látom megismétlődni, ezért hoztam fel ezt a példát, mert ugyanezt látom megismétlődni a jelen esetben is.

Ez a módosítás azt jelenti, hogy a 4. pont szerint feláll az eseti bizottság, amelybe a Fidesz 8, a KDNP 2, az MSZP 2, a Jobbik 2, az LMP 1 tagot ajánlhat. Azt is látjuk ebből a javaslatból, a 7. pont kimondja, hogy az Alkotmánybíróság tagjának jelöltjévé az válik, aki legalább nyolc bizottsági tag igen szavazatát megkapta. Ebből következik, hogy önmagában a Fidesz már tud javasolni, még a KDNP támogatására sem lenne szüksége, ami elméletileg természetesen megvan, illetve az ellenzéki pártoknak nincsen lehetőségük arra, hogy bármilyen formában jelöltet állítsanak, hiszen az öt ellenzéki szavazat nem teszi lehetővé azt, hogy egyáltalán jelöltet tudjanak állítani itt, a parlamentben. Akkor már nem beszélünk a kétharmadon felüli többségről, amelyik természetesen nyilván leszavazná az ellenzéki javaslatokat, amennyiben ilyenek lehetnének, de még csak nem is lehetnek.

Hirtelen eszembe jut az a kis szlogen, amit láttunk a választások idején, ami úgy szólt, hogy "Csak a Fidesz", és ebben a nyolc főben pontosan ezt találom meg, hogy csak a Fidesz, mert egyedül el tudja dönteni az Alkotmánybíróság összetételét is, illetve a tagjait is, és nincsen szükség semmire. Számomra ez egy kicsit furcsa és ellentmondásos, amikor a Fidesz és a KDNP szinte valamennyi felszólalásában arról beszél - megemlíti a nemzeti együttműködés rendszerét, amelynek pontosan az lenne a lényege, legalábbis a hangzatos szavakban, amelyeket ki is kell tenni a közintézményekben Magyarországon, ahol a tisztelt kormánypártok látni akarják azt, hogy bizony, ebben az országban akkora együttműködés van, bizony -, hogy a kormánypártok a nemzeti együttműködés rendszerébe be akarják vonni az ellenzéki pártokat és a teljes magyar társadalmat. Hát ez a külcsín. A belbecs pedig az, hogy csak a Fidesz, és senki más ne szóljon bele.

Itt nyilván lehetne elmélkedni arról, amennyiben tényleg lovagias lett volna a Fidesz-KDNP, és azt mondja, bármilyen beleszólást engedek az ellenzéki pártoknak, akár az összetételben, hogy már az ellenzéki pártok is tudnának legalább javaslatot tenni egy személyre, amely majd bekerülhetne a tisztelt Ház elé döntésre, ez is akár egy megoldás lenne. Illetve nyilván szóba jön az, amit már felajánlottak - amit az alkotmány-előkészítéssel kapcsolatosan megismertünk -, hogy a választójogi törvénnyel kapcsolatban a paritásos bizottság az, amely a jelen pillanatban álláspontom szerint a legjobb lett volna.

Így ezzel tulajdonképpen azt értük el, hogy kizárólag a Fidesz tudja majd feltölteni az Alkotmánybíróságot, ezáltal természetesen ezt a javaslatot a magunk részéről nem tudjuk támogatni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban. - Dr. Schiffer András tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
21 252 2010.07.05. 13:05  237-265

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mit nem hallunk az elmúlt évtizedekben folyamatosan a bírói munkával kapcsolatosan, azt, hogy milyen leterheltek a bíróságok, milyen nehezen működik a bíróság, illetve milyen lassú az ügyek elintézése, és akkor én most nem térnék ki arra, amit itt előzőleg már hallottunk, rengeteg mindent, ami ennek az egész alkotmánymódosításnak a körítését adja, hanem csak pusztán arra, ami ebben az alkotmánymódosításban szerepel.

Bizony erre egy lehetőség az, hogy ezeket az ügyeket gyorsítsuk, illetve a felszabadított ügyekkel egy kicsit ledolgozza a hátralékát a bíróság, az erre egy lehetőség, amit itt a Fidesz-KDNP javaslata tartalmaz az alkotmánymódosítás 1. paragrafusában, amely sokkal tágabb teret ad a bírósági titkároknak. Ha már erről beszélünk, akkor egy dolgot le kell hogy szögezzünk, mégpedig azt, hogy ez abból a szempontból nagyon meggondolandó, hogy ez csak egy átmeneti időszakra vonatkozhat, és csak a pillanatnyi problémákat oldja meg, hiszen nem lehet, álláspontom szerint nem szabad azt megtenni a bírósági titkárokkal, hogy bírói munkát végeztetünk velük egy sokkal kisebb fizetésért. A bírói fizetés töredékéért ugyanazt a felelősséget fogják megkapni, ugyanazt a munkát fogják megkapni, de nem kapják meg hozzá azt a bért, ami a bírói kinevezésükhöz hozzájárna.

(Tudjuk azt, hogy Magyarországon a bírói státuszok száma kötött, és sajnos az ügyek...)

VGy/Lezsák-Nyakó (dr. Gyüre Csaba)/bl

(20.00)

Tudjuk azt, Magyarországon a bírói státusok száma kötött, és sajnos az ügyek oly mértékben feltorlódtak - főleg ha itt, Budapesten, leginkább a Pesti Központi Kerületi Bíróságon nézzük -, hogy gyakorlatilag ez már messzemenőleg a normál ügymenet rovására megy, illetve azokat a törvénymódosításokat, amelyeket itt folyamatosan kapunk, amelyekből az fog kiderülni, például a következő napirendi pontban is, amelyet majd tárgyalunk, hogy a továbbiakban még olyan ügyek tömkelege kerülhet esetlegesen a bíróság elé, amely még tovább rontja a bíróságok helyzetét, így mindenféleképpen szükséges valamilyen átmeneti megoldás. Jelen esetben én ezt annak látom, hiszen, mint mondtam, inkább a bírói státusok számát kell növelnünk ennek megfelelően.

Sajnos, gyakorlatilag ma kialakult egy életforma, hogy a bírósági titkárok gyakorlatilag sokszor arra állnak be, hogy reményük sincs arra, hogy ezt a hőn áhított kinevezést, a bírói kinevezésüket megkapják, és ezért éveket, akár évtizedet is ledolgoznak, vagy van, aki akár a nyugdíjig is ebben a funkcióban dolgozik, tehát nem lesz belőle bíró, hanem titkár marad.

Ha megnézzük azokat a mögöttes dolgokat, hogy milyen végzettsége is van egy bírósági titkárnak, akkor nyilván valamennyien tisztában vagyunk vele, hogy itt gyakorlatilag garanciális problémák a végzettség, szakképzettség szempontjából, esetlegesen a gyakorlat szempontjából tehát nem jelentenek problémát, ha a bírósági titkárok megkapják ezt a lehetőséget, ami itt, a törvényjavaslatban szerepel, hiszen ugyanúgy megvan az iskolai végzettségük, ugyanúgy eltöltötték a gyakorlati időt bírósági fogalmazóként, ugyanúgy megszerezték a szakvizsgát, sőt alkalmassági vizsgájuk is van, tehát tulajdonképpen készen állnak. Nagyon sokan, mint ahogyan elmondtam, éveket, öt-hat évet is eltöltenek ebben a funkcióban, tehát tulajdonképpen mindent tudnak, amit egy bírónak tudnia kell.

Tehát önmagában a szaktudás, a mögöttes tudás és adott esetben a gyakorlat is azt mutatja, hogy alkalmasak és felkészültek a bírósági titkárok ennek a feladatnak az ellátására, mindamellett valamiféle szakmai megbecsülést is kapnak, tehát abban az esetben sokkal nagyobb lesz a bírósági titkárok szakmai presztízse, hogyha még szélesebb az a kör, amelyben ők tevékenykedni tudnak. Ez egyébként évek óta egy folyamatos vita, hogy mi az a terület, amit a bírósági titkárok betölthetnek, mi az, amiben eljárhatnak, és ennek a határa folyamatosan változik.

Itt hallottunk szakmai kritikát arról, szabad-e így, hogy nincsen megfelelően előkészítve a bírósági titkárok feladatköre és hatásköre, szabad-e így belemennünk egy ilyen törvénybe. Ezzel kapcsolatban engem viszonylag megnyugtatott az alkotmányügyi bizottság ülésén az előterjesztő által elmondott gondolat, hogy tulajdonképpen ez egy keretjogszabály, amely keret megadja a lehetőséget a bírósági titkároknak arra, hogy részt vegyenek ebben a folyamatban, és a következő törvénymódosítások, tehát a szakmai tartalom hozzátétele majd a jövőben fog megtörténni. Azt gondolom, az a nemes cél, ami emögött áll, mindenképpen elfogadhatóvá teszi ezt a javaslatot, mindazonáltal, hogy nyilván hozzá kell majd tenni ezeket a szabályokat, hogy meglegyen a megfelelő garancia arra, hogy a bírósági titkárok is betölthessék ezt a pozíciót.

Mindamellett felmerül az emberben az a probléma is, hogy a bíró a harmadik hatalmi ág, és itt megvannak-e a megfelelő garanciák, ez nyilván a bírói függetlenséggel megfelelően párosul-e - Bárándy képviselőtársam megfelelő módon kifejtette azt, hogy ez milyen problémákat vet fel -, és félő az is, hogy egy kicsit feloldódik ebben az a bírói státus, amit ez a harmadik hatalmi ág jelent.

Tehát itt el kell gondolkodni arról, hogy mik azok, amiket megadhatunk. Ha ezeket a kormány megfelelően fogja szabályozni, megfelelő előterjesztéseket, törvényjavaslatokat fog előterjeszteni, azt gondolom, ha ezek megfelelően ki vannak dolgozva, akkor ezzel a jövőre nézve nem lesz probléma. E tekintetben a Jobbik Magyarországért frakciója mindenféleképpen támogatja az előterjesztők javaslatát.

A másik kérdés is érdekes kérdés. Van egy társadalmi igény, amivel magyarázza az előterjesztő az alkotmány 70/I. § módosítását. Azt hiszem, ez a társadalmi igény az emberekben egyértelműen benne van. Nagyon irritáló volt az elmúlt években, sorozatosan irritálta az embereket, amikor hatalmas végkielégítéssel mennek el emberek, akkor is, ha nyilván a magánszférából, de abba senkinek nincsen beleszólása, azonban az állami szférában kifizetett végkielégítések nagysága, illetve sokszor az azokkal történő visszaélés, amikor már látszik az, amikor megkötnek egy szerződést az állami szférában egy ott dolgozó vezető beosztású emberrel, és már úgy kötődik meg a szerződés, hogy már eleve a végkielégítésre felmondáskor, a jogviszony megszüntetésekor nagy, óriási mértékű adományokra számítanak - idézőjelbe tett adományra -, amelynek azután a sorsa majd kétséges lesz, már nem úgy, hogy kifizetődik-e, de láttunk rengeteg korrupciós ügyet, itt elsősorban a BKV-val kapcsolatban, de tudjuk nagyon jól, ez csak a jéghegy csúcsa. Tehát ezek a pénzek azért sok helyre vándorolhatnak, és olyan mértékűek, ami egy minimálbéren vagy akár a minimálbér dupláján élő embernek a jóérzetét, a közérzetét nyilván rombolja, amikor hallja azokat a milliókat, tízmilliókat és százmilliókat, amelyeket esetleg állami cégeknél szétosztanak. Bizony, amikor az ember a BKV-val utazott, nem egyszer hallotta azokat a hangokat is, hogy miért váltsak jegyet, amikor azt majd úgyis kifizetik a 80 milliós végkielégítésben.

Itt tehát nyilván van egy olyanfajta társadalmi elvárás, amelynek most megpróbálnak megfelelni a jelenlegi kormányzó pártok, amely azt mondja, hogy ezeket a végkielégítéseket valamilyen formában szorítsuk gátak közé. Én a magam részéről is üdvözlöm ezt a javaslatot. Erre vonatkozóan ez egy kísérlet arra, hogy ezt hogyan próbáljuk meg megadóztatni, vagy valamilyen formában kordába terelni ezt a fajta folyamatot.

Azonban nem biztos, hogy túl szerencsés az a megoldás, hogyha az adórendszert alakítom át, és az adózás szabályai alapján próbálom meg ezt a pénzt elvonni. Amikor elkezdtem olvasni ennek a törvénymódosításnak, illetve alkotmánymódosításnak a 2. §-át, abból egyértelmű: tehát a lényeg az állami vagyonnal gazdálkodó, illetve állami többségi tulajdonban lévő szervezetekre vonatkozik, és ami nagyon lényeges, a jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmek tekintetében tartalmaz rendelkezést a törvény, amely szerint külön mértékű kötelezettséget kell megállapítani. Valóban elhangzott itt, az előterjesztésben, hogy a jó erkölcsöt több jogszabály is megfogalmazza, így például a polgári törvénykönyv is.

Én azonban rögtön egy ellentmondást látok a polgári törvénykönyv rendelkezései és itt, az alkotmánymódosítás között, mégpedig a tekintetben, hogy ha valami már önmagában a jó erkölcsbe ütközik, akkor az a polgári törvénykönyv szerint már egy semmis dolog lesz, tehát, ha valaki így köt egy szerződést, hogy semmis a szerződés, és a polgári törvénykönyv 200. §-ába ütközik, amelynek pedig van egy szankciója, ami azt mondja, hogy az eredeti állapot helyreállítása, azaz, ha jó erkölcsbe ütköző és ezáltal semmis, akkor helyre kell állítani az eredeti állapotot, azaz nem megadóztatni kell ezt a jövedelmet, hanem ez a jövedelem nem jár az illetőnek. Tehát ha már jó erkölcsbe ütköző a dolog, akkor a polgári törvénykönyvben itt már megvan a megfelelő szabályozás, és erre az esetre szerintem akkor ez már nem vonatkozhat, hiszen akkor semmi nem jár, nem pedig adóztatni kellene. Tehát itt látok egy erős ellentmondást, amellett, hogy a szándékot mindenféleképpen jónak találom, és mindenféleképpen szükség van arra, hogy erre megfelelő módszert dolgozzunk ki. De azt, hogy mi lesz a jó módszer, igazándiból még nem látom teljesen kiforrottnak, tehát ez egy kísérlet, amely talán üdvözlendő, de itt megint bejön az a kérdés, ki fogja eldönteni azt, hogy mi minősül a jó erkölcsbe ütközőnek, és ki lesz az, aki majd a szankcióval élni fog.

Tehát itt majd az APEH fog kapni erre vonatkozóan egy olyanfajta jogosítványt, tételezem fel, ő fogja kimondani, hogy bizony, ez a végkielégítés már a jó erkölcsbe ütközik, és ő fogja kimondani, hogy ez adott esetben - amit itt már hallottunk a miniszterelnök úrtól - akár 98 százalékos adókulcs alá fog esni. Az APEH akkor megint kapni fog egy olyan jogosítványt, amelyben tulajdonképpen a munkajogi jogviszonyokat fogja olyan módon eldönteni, amelynek talán nincsen meg a megfelelő alkotmányos garanciája, hiszen az APEH újra mérlegelési jogkörben fogja eldönteni, hogy az ő véleménye szerint ez most jó erkölcsbe ütközik-e, avagy nem ütközik a jó erkölcsbe.

(S akkor majd felmerül az is, hogy ennek milyen fajta további felülvizsgálati lehetősége lesz.)

SF/Lezsák-Nyakó-/ (Gyüre Csaba)/VA

(20.10)

S akkor majd felmerül az is, hogy ennek milyenfajta további felülvizsgálati lehetősége lesz, mert ezzel valamilyen formában vissza is lehet élni. Ha az APEH majd úgy fogja minősíteni, hogy jó erkölcsbe ütközött, ha társadalmi megítélés szerint pedig elméletileg nem lenne az, akkor majd egy bírósági felülvizsgálat következik. Korábban a végkielégítéssel kapcsolatos ügy munkajogi jogviszonynak számított, ezt munkaügyi bíróság tárgyalta, de mivel jelen pillanatban ez már az APEH-határozat felülvizsgálata lesz, rendes polgári úton fog történni, nem pedig munkaügyi bíróságon. Ez egy olyan folyamatot indít el, amelyben nem látom azt a megfelelő garanciát, amely adott esetben a jó erkölcs fogalmát meghatározza, amiből lehetett tudni, hogy ez az a határvonal, amely fölött ez már annak minősül, ezen belül pedig ezek azok a cselekmények, amikor nem minősül annak. Ezért a 2. §-t a magam részéről nem tartom eléggé kiforrottnak és szerencsésnek, és megfontolandónak tartanám ennek a továbbgondolását.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
21 310 2010.07.05. 2:03  265-365

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kocsis Máté hozzászólása ihletett arra, hogy felszólaljak. Ő részletesen kitért arra, hogy a kormány nagy gondot fordít arra, hogy ezeket a mostani törvényeket betartsa, betartassa az emberekkel.

Ha már itt jogászként nézem ezt a jogszabályt, amelyet még Draskovics Tibor készített elő, és fogadott el az akkori kormány, amely kvázi a Magyar Gárdára vonatkozott - már Schiffer képviselőtársam is részletesen elmondta az ezzel kapcsolatos aggályait -, akkor csak költői kérdésként tenném fel Kocsis Máténak a kérdést, ő hogyan gondolja ennek a jogszabálynak a betartását, ami, felolvasom: ha a bíróság által társadalmi szervezet feloszlatásáról hozott döntésében jogellenesnek nyilvánított tevékenységet végez, elzárásra vagy 150 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Ez egyszerűen elképesztő, mert jogkövető magatartás ebben az esetben gyakorlatilag nem lehetséges, mert úgy van, ahogyan Schiffer képviselőtársam elmondta, aki nem kapta meg ennek az ítéletnek a jogerős példányát, az elméletileg nem tudhatja. Tehát a jogkövető magatartás az lenne minden magyar állampolgár részéről, hogy minden megyei bíróság elnökének minden hónapban írna egy levelet, amelyben tájékoztatást kérne arról, hogy az adott bíróság illetékességi területén ebben a hónapban tiltottak-e be társadalmi szervezetet.

(Ha igen, akkor a megyei bíróság elnöke szíveskedjen vele közölni, hogy mik azok a tevékenységek, amelyek ezen a tiltott listán szerepelnek.)

SF/Latorcai-Földesi-Nyakó/ (Gyüre Csaba)/VA

(23.10)

Ha igen, akkor a megyei bíróság elnöke szíveskedjen vele közölni, hogy mik azok a tevékenységek, amelyek ezen a tiltott listán szerepelnek, esetleg van-e valamilyen öltözéke annak a szervezetnek, amelyik szintén be van tiltva, mert akkor fogjuk tudni követni, hogy mi az, amit az állam előír. Elképesztő az a jogalkotási slendriánság, amit az MSZP megengedett magának akkor, amikor kormányon volt, és szégyen, hogy ezt a Fidesz-KDNP koalíció egy az egyben átveszi. Ez szégyen!

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
24 279 2010.07.12. 14:16  250-318

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Eljutottunk egy olyan javaslathoz, amelyet, mint ahogy már ismertette itt korábban Vas Imre képviselőtársunk, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság ülésén mindenki támogatott; ez is nagyon ritka, és ez is nagyon jó dolog, hogy ide jutottunk.

De honnan is indult ki ez a probléma? Mert ez egy nagyon nagy társadalmi probléma. Hallottunk a szocialista frakciótól teóriákat arra vonatkozóan, hogy miért rossz most a devizahitelesek helyzete. Egyet azonban látni kell: nem a jelenlegi meg az elmúlt egy-két hónap politikája hozta azt, ahova ezek a devizahitelesek kerültek, ebbe a gazdasági állapotba, hanem a hosszú-hosszú évek azon felelőtlen banki hitelpolitikája, amelybe sajnos a magyar állam semmilyen formában, illetve a magyar kormányok vagy a magukat magyarnak nevező kormányok semmilyen formában nem avatkoztak be, holott talán azért kötelességük lett volna minden szempontból.

Azt, hogy ennek mi volt az oka, ma már teljesen felesleges nézni és vizsgálni, de azt azért látnunk kell, hogy az a liberális gazdaságpolitika, amelyet folytatott nyolc éven keresztül a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai-kormány, ide vezette az országot, és az a politika, amivel talán nem akarták a külföldi bankok extraprofitérdekeit sérteni az akkori kormányok, hogy beavatkoztak volna azokba a parttalan hitelkihelyezésekbe bármilyen formában; akár egy felvilágosító program formájában, amivel felvilágosították volna a lakosságot, hogy ennek milyen veszélyei vannak. Nyilván ez vezetett oda, hogy az emberekben kialakult egy olyan álláspont, hogy előre elköltöm a pénzt, amit még meg sem kerestem, ami sajnos ma üt vissza.

Ma került abba a nehéz helyzetbe - és tényleg nem könnyű helyzetben van a kormány -, hogy hogyan kell segíteni azokon, akik hihetetlen nagy bajba kerültek, hiszen ahogy elhangzott, egyik képviselőtársam elmondta, hogy ezeknek az embereknek, ezeknek a családoknak az életük legnagyobb problémája az, hogy fedél nélkülivé válhatnak, és adott esetben sajnos azt látjuk, hogy kisgyerekekkel, idős nagyszülőkkel egyetemben kerülhetnek ki az utcára az emberek.

Ha végigsétálunk éjszaka Budapest belvárosának utcáin vagy a Nagykörúton, akkor egyszerűen döbbenetes, amit az ember látni fog, hogy hány ember él fedél nélkül, és milyen körülmények között élnek emberek. És azt senki, egyikünk sem szeretné, hogy családok, minél több család akár önhibáján kívül is ebbe a helyzetbe kerüljön.

(Göndör István elfoglalja jegyzői helyét.)

Tarnai Richárd képviselőtársam elmondogatta, hogy a kormány hárompontos akciótervet készített elő, illetve hajtott végre az elmúlt időszakban, amelynek lépéseit felsorolta, hogy az első lépés a moratórium meghosszabbítása volt, ami tűzoltó jellegű ténykedés volt a kormány részéről. Ez valóban megtörtént, és valóban a tűzoltó jellegére utal, hogy rossz volt sajnos ez a rendelkezés. A jó szándékot nem szabad elvitatni, hiszen nyilván az volt mögötte, azonban ez a kormányrendelet nem terjed ki az esetek nagy többségére, ugyanis ez a kormánydöntés csak azokra vonatkozott, akiket bírósági végrehajtási eljáráson kívül kellett kiköltöztetni a házukból; és nem vonatkozott azokra, akiket a bírósági végrehajtási eljárás keretein belül tesznek ki az utcára, lakoltatnak ki, ez pedig az esetek legalább 90 százaléka. Ezekre tehát nem terjedt ki. És sajnos így jutottunk el oda, hogy körülbelül egy hónappal ezelőtt a Jobbik Magyarországért Mozgalomnak szinte a teljes frakciója kivonult egy budatétényi, budafoki kilakoltatásra, ahol bizony azzal kellett szembesülnünk, hogy egy négygyermekes családot, ahol idős nagyszülő is volt - együtt élt velük -, ilyen családot pakoltak ki az utcára reggeltől estig tartó folyamatban.

Én, mint aki jelen voltam ezen az eseményen, megmondom őszintén, hogy hihetetlenül szíven ütött az - és azt hiszem, ez mindannyiunk lelkébe mar -, hogy ha belegondolunk abba, amikor beléptem a gyermekszobába, három kiságy volt abban a szobában, három kis rácsos ágy, tehát három kisgyermeknek volt az otthona ez a szoba. Megtudtam, hogy közöttük ikrek is vannak: két hároméves, illetve egy két év alatti. Ilyen gyerekeknek kellett kiköltözni, és a szülők nem tudták megmondani délben, hogy hol hajtják álomra a fejüket aznap este. És bizony a törvény teljes szigorával lépett fel a hatóság, a bírósági végrehajtó. Hatvan kommandós és még azonkívül nem tudom, hány tucat rendőr támogatásával tették ki ezt a családot az utcára. Ez is bizonyította azt, hogy sajnos az a moratóriumrendelet, amelyet a kormány sebtében, tűzoltó jelleggel meghozott, nem jó, hiszen nem vonatkozik ezekre az emberekre.

A második lépés, amit hallottunk Tarnai Richárdtól, illetve amit a kormány valóban megtett, hogy július elején vagy elsején került bevezetésre, ez a devizaalapú hitelek felfüggesztése volt. Ezen is el lehet vitatkozni gazdasági szempontból, mert ez a lépés is tűzoltó jellegű, hiszen nem biztos, hogy gazdaságilag jó lépés volt a kormányzat részéről. Hiszen ezzel egy kalap alá vonta azokat az embereket, akik felelősen gondolkodva döntöttek arról, hogy devizaalapú hitelt akarnak fölvenni, és egy kalap alá vonta azokat az embereket, akik teljesen felelőtlenül - bedőlve a bankok ígérgetéseinek, a reklámszövegeknek - vették fel a hiteleket, akiknél valóban veszélyes, hogy egy devizaárfolyam-változás esetén nem fogják tudni visszafizetni a hitelüket. Míg azok esetében, akik figyelemmel vannak a család hosszú távú teljesítőképességére, vennének fel hitelt, azoknak úgy tűnik, hogy még jelen pillanatban is a devizaalapú hitel gazdaságilag kedvezőbb lenne, és ezzel egy bizonyos réteget a kormányintézkedés álláspontom szerint gazdaságilag sokkal kedvezőtlenebb helyzetbe hoz.

(20.40)

És sajnos itt a felelőtlen emberekhez akarják a jogszabályokat igazítani, tehát ezt sem tartom egy jó lépésnek.

A harmadik lépés viszont már egy jó lépés lehet, reméljük, azzá is válik, és ezzel már nem lesznek problémák. Ennek a törvénynek a megalkotása a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása. Tulajdonképpen amikor arról beszéltünk, hogy az első lépésben ezt a tűzoltó lépést meg kellett tenni, akkor már erre lett volna szükség, és akkor Tauzin Krisztina és mások esetében, akiknek az elmúlt egy hónapban vagy hat hétben kellett kikerülniük az utcára kisgyerekekkel, szülőkkel, nagyszülőkkel egyetemben, azoknál talán meg lehetett volna akadályozni, hogy kikerüljenek.

Amit a törvénymódosításban az előterjesztő megfogalmaz, ez alapvetően jó. Ha elemezzük a törvény szövegét, akkor látjuk azt, hogy egy moratóriumot ad, amely viszont senkinek nem fogja megoldani a helyzetét, de jelen pillanatban arra jó, hogy addig egy átmeneti állapot alakul ki, amíg ezek a családok talán magukhoz tudnának térni. Azt kizártnak tartom, hogy a jelenleg bajban lévő családok akár 10 százaléka is kormányzati segítség nélkül képes lenne arra, hogy 2011. március 1-jéig rendezze a pénzügyeit, újra hitelképessé váljon, és tudja fizetni azokat a részleteket, amelyeket eddig nem tudott, hiszen nyilván van egy réteg, amelyik pont most fog állást találni, és jó állása lesz, ez 5-10 százalék esetében elképzelhető, de a 90 százaléknak a helyzetét nem fogja megoldani.

Azt azonban nagyon jól teszi a törvényalkotó, hogy kiveszi a közös tulajdon megszüntetése iránti ügyeket, hiszen ennek a törvénymódosításnak nyilván nem az a célja, hogy ezeket is olyan kedvezőbb helyzetbe hozza, akiknél a közös tulajdon megszüntetése van, tehát nagyon helyes, hogy ezt kiveszi a körből. Bent hagyja azonban, és visszahivatkozik a törvény a bírósági végrehajtásról szóló törvény 182/A. §-ára is, amely nagyon helyes, hiszen ez a jogszabály felsorolja, hogy magánszemély esetében kell ezt a törvényt alkalmazni, hiszen annak nagyon nem lenne jó hatása, ha ezt a kedvezményt valóban jogi személyekkel szemben is alkalmaznák, tehát nagyon helyesen csak a magánszemélyekre vonatkozik. Illetve nagyon helyes az, hogy a 182/A. §-ra visszahivatkozva, ahogyan Rétvári Bence államtitkár úr is elmondta, ez a szabály, ez a jogszabályi könnyebbítés nem vonatkozik az önkényes lakásfoglalókra, és nagyon helyes, hogy ők is kikerülnek ebből a körből, hiszen náluk semmilyen kedvezményt nem célszerű és nem is szabad semmi esetben sem adni. Az is nagyon helyes, hogy ebben a törvényhelyben hivatkozás van arra, hogy akik nem működtek megfelelően együtt a hatóságokkal, és velük szemben rendbírság kiszabására került sor, azokat is kiveszik ezeknek a kedvezményezetteknek a köréből, tehát ez nagyon helyes.

Egyetlenegy dolog, ami számomra elgondolkodtató, ez pedig a 182/A. § (3) bekezdése, és ezen belül is a b) pontja, amely kimondja, hogy a bíróság a kiürítés foganatosítására utasítja a végrehajtót, ha a végrehajtást kérő a halasztás időtartamára a kötelezett elhelyezéséről gondoskodik. Ebben az olvasatban most tehát úgy tűnik, hogy abban az esetben, aki kéri a végrehajtást - csúnya szóval kifejezve úgymond megrendeli a végrehajtást -, és azt mondja, hogy ő el fogja helyezni ezt a családot, akkor ebben az esetben a végrehajtást foganatosítani kell, őket akkor ki kell tenni, de nem az utcára, hanem ebbe a másik ingatlanba, ahol gondoskodik az elhelyezéséről.

Bizonyos jogvitát váltott ki, hogy ez megfelelő lesz-e annak a családnak az elhelyezésére, illetve nem tudhatjuk azt, hogy kibérel egy olyan ingatlant, amelynek előre kifizeti az egyhavi bérleti díját, mondjuk, december 1-jén, december 31-éig bent marad a család, azután december 31-én a főbérlő fogja őket az utcára kirakni, azzal, hogy a másik fél, a végrehajtást kérő nem fizette ki előre, mondjuk, négy hónap időtartamra, március 1-jéig a teljes bérleti díjat, ezért nem lesz megoldva. Viszont akkor ők már birtokon kívül vannak, a lakásukból tehát ki vannak rakva, a végrehajtást velük szemben foganatosították. Így tulajdonképpen egyhavi bérleti díjjal a végrehajtást kérő mentesülhet a kötelezettségek alól, illetve kikerülve a törvényt, a végrehajtást foganatosítani tudja. Itt tehát nem érzem biztosítva a megfelelő garanciát, a megfelelő védelmet a bent lakó tulajdonosok esetében, tehát ebben a részben egy picit gyengének érzem a jogszabályt. Egyébként pedig jó a törvény, ezért is döntöttünk úgy az alkotmányügyi bizottságban, hogy támogatjuk, illetve a frakció is támogatja ezt a fajta törvénymódosítást.

Két dolog nagyon fontos. Egyrészt hallottam már a korábbi felszólalótól is, aki elmondta azt, hogy a visszaélés lehetőségét ki kell kerülni, ne adjunk táptalajt arra, hogy parttalanul visszaéljenek az adósok azzal, hogy tudják, most, március 31-éig háromnegyed év áll rendelkezésükre arra, hogy ne költözzenek ki az ingatlanokból, nem fogják őket kirakni, tehát ez ne legyen ok arra, hogy ezzel visszaéljenek. Tehát mindenképpen arra kell ösztönözni, hogy akik fizetőképesek, azok továbbra is fizessék annak rendje, módja szerint az eddigi adósságukat, ne pedig arra spendírozzanak, hogy a kormány majd segít nekik.

Ami a legfontosabb, az, hogy milyen kormányzati segítséget és kormányzati programot fog kidolgozni a Fidesz-KDNP arra vonatkozóan, hogy hogyan fogja őket megsegíteni március 1-je után, amellett, hogy - egy fél gondolattal jegyzem meg - a március 1-je talán egy picit korai, hiszen akkor még meteorológiailag is tél van, mert március 23-án kezdődik a tavasz, tehát célszerű lenne legalább március 31-ére kitolni ezt az időpontot. Az igazi probléma az, hogy milyen rendszert fog majd kidolgozni a kormány, mennyire fog beválni ez az eszközkezelő társaság, és mennyire fogja tudni megsegíteni az embereket. Tehát az igazi nagy kérdés ez lesz, hogy tud-e ebben megfelelő segítséget nyújtani. Reméljük, hogy ebben a nemzeti eszközkezelő társaságban, amely majd ősszel kialakításra és felállításra fog kerülni, tényleg segítő szándék lesz, nem pedig akár egy olyan tőke fog emögé kerülni, amelyik ebből még majd további extraprofitot akar szerezni a szegény kilakoltatottak vagy jövendőbeli kilakoltatottak kárán.

Összességében örülünk ennek a törvényjavaslatnak. Picit hamarabb kellett volna idehozni, bírálatként csak ennyit, és a Jobbik Magyarországért Mozgalom támogatja.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
25 205 2010.07.13. 12:15  152-236

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Itt már rengeteg hozzászólás elhangzott, úgyhogy azért nagyon nem szeretném megismételni, és nem húzom el az időt az időkeret végéig, igyekszem rövidebb lenni.

Nagy-nagy élvezettel hallgattam végig itt, vagy másfél órával ezelőtt Lázár János frakcióvezető úr történelmi felvezetőjét, hogy miért is van szükség erre az alkotmánymódosításra, és akkor az ember szeme előtt úgy leperegnek ezek a történelmi események. Első olvasatra és az indokolás alapján azt is gondolná az ember, hogy hú, ez tényleg egy jó javaslat, támogatni is kellene. Ez a felszín, ez az ember első gondolata, először ez fogalmazódik meg. Aztán ahogy elkezdi emésztgetni a gondolatot, a felvetést, akkor az embernek eszébe jutnak olyan problémák, amelyek ebben az esetben felvetődnek, és elgondolkodik, valóban szabad-e támogatnunk ezt az alkotmánymódosítást, ezt a törvényjavaslatot.

Ha megnézzük, mi az indoka annak, hogy ez a törvényjavaslat, ez az alkotmánymódosítási javaslat most idekerült, akkor azt mondom, a Fidesz-KDNP-t, illetve az előterjesztőket valahol a jó szándék vezérli. A jó szándék vezérli, mert mit láttunk - és itt utalnék a Lázár János frakcióvezető úr által elmondott történelmi bevezetőre -, azt valóban láttuk, hogy Magyarországon valami nagyon nincsen rendben.

Hiába beszélünk arról, hogy volt egy állítólagos rendszerváltás vagy rendszerváltozás ez előtt 20-21 esztendővel, de ez valahogyan mégsem ment végbe ebben az országban. Igazándiból az 1990-es években, 1989-ben valahogyan kinyílt a lelkünk, és azt gondoltuk, hogy itt Magyarországon megváltozik a társadalom, megváltozik a politika, ezzel együtt minden megváltozik ebben az országban, és valahogyan jó irányba megyünk el. Azután 2006. szeptember 18-án - ha jól emlékszem a dátumra - kaptunk ebben egy óriási nagy pofont, amikor is a Gyurcsány-kormány igyekezett visszaütni az emberek eszébe azt, hogy gyerekek, még nem nőttünk ki a kommunizmus, a szocializmus korszakából, itt nincs társadalmi, nincs politikai változás, ugyanaz a rendszer van, amely volt a Kádár-rendszerben vagy a Rákosi-rendszerben, amikor a politika tökéletesen kézi vezérléssel fogja irányítani a végrehajtói hatalmat, kézi vezérléssel irányítja a rendőrséget, és néhány esetben még rosszabb dolog is előfordulhatott volna, ha továbbgyűrűznek az események.

Ha ezt nézzük, akkor megértem azt, valóban szükség van a változásra, hiszen azt gondolom, Magyarországon az emberek nagyon nagy többsége demokratikus értékrendet képvisel, nem úgy, mint az ezt megelőző két kormány tette, amelyek azért erre egyáltalán nem voltak tekintettel, de az embereknek megvan a demokrácia iránt érzett vágyuk. Ennek része, az egyik legalapvetőbb része az, hogy az emberek azt érezhessék, hogy a politika nem direkt irányítja a rendőrséget, nem direkt irányítja a titkosszolgálatokat, nem direkt irányítja a honvédséget, tehát nem a politika, hanem a megfelelő garanciális népképviselet által irányítottak ezek a szervezetek, nem pedig a politika vagy adott esetben a miniszterelnök, a kormány kézi vezérlése által működik.

Sajnos azt láttuk, hogy folyamatosan, éveken keresztül a rendőrség a munkája során nem a törvényeknek volt alárendelve, hanem a politikai iránynak volt alárendelve. S ha ezt a történelmi előzményt nézzük végig, akkor azt mondjuk, nagyon helyes, ha a jelenlegi kormánypárt vagy a parlamentben bárki azt mondja, ami nagyon helyes, és már ma is hallottam a Szocialista Párt padsoraiból azt a kifejezést, hogy nagyon helyes, hogy a politika nem irányíthatja a rendőrség munkáját, ugyanúgy nem irányíthatja a honvédséget. Ezt elvileg ők is elismerik, de sajnos nem ezt tapasztaltuk a Gyurcsány-kormány működése idején.

Bennem megvolt az a félelem, hogy ha Magyarországon kialakul egy rendszer abban, hogy éveken keresztül ez a politikai iránymutatás érvényesül, akkor sajnos egy újabb hatalomnak, egy újabb hatalomra kerülő kormánynak is érdekében fog állni az, hogy ezt a kézi vezérlést, ezt a politikai irányú vezérlést a rendőrség tekintetében, a honvédség tekintetében, a nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében továbbra is fenntartsa, hiszen ez minden esetben a hatalom központosítását, a hatalom koncentrációját, a hatalom egy kézben való tartását szolgálja, azaz legkevésbé nem szolgálja a demokráciát. Sajnos az ember gyarló, és ez alapján bármikor származhatnak, keletkezhetnek benne olyan gondolatok, hogy ha már ez egy kialakult gyakorlat, akkor én is tovább fogom folytatni. Nagyon félek attól, hogy ez az intézkedés, ami most idekerült a parlament elé alkotmánymódosítás formájában, csak egy látszatintézkedés lenne, hiszen úgy látom, hogy jelen pillanatban az előterjesztők egy abszolút fordított megoldást találtak ki, ami nem azt szolgálja, ami a célja lenne, amit végre akarnak hajtani.

Eddig azt tapasztaltuk, hogy a politikusok vagy egy politikus irányította a rendőrséget kézi vezérléssel, és ez bizony probléma. Most mi történik? Azt akarja, hogy egy rendőr ne irányíthassa a politikát, tehát ha egy volt rendőr kerül be a Magyar Országgyűlésbe, ő ne befolyásolhassa a politikát vagy ne befolyásolhassa a rendőrséget. De nem ez a megoldás. Én azt látom, ez egy fordított megoldás, és ez a folyamat nem vezet jó irányba. Éppen ezért van az, amit elkezdtem a legelején, hogy első ránézésre ez egy jó gondolat, mert amikor végignézzük azt - és számtalan hozzászólótól hallottam itt a mai napon is -, hogy azok, akik többletjogokkal rendelkeznek egy társadalomban, tehát arra is fel vannak jogosítva, hogy fegyveres kényszerítő eszközzel hassanak oda, hogy valami történjen vagy ne történjen, azoknak valamilyen szinten nyilván többletjogaik vannak, hogy azok az emberek ne kerüljenek olyan helyzetbe, hogy befolyásolják a politikát a parlamentben.

Erre vonatkozóan csatlakozom ahhoz - azt hiszem, Balla Gergő képviselőtársam hívta fel a figyelmet rá -, hogy az alkotmány jelenleg is a 40/B. § (4) bekezdésében ezt már tartalmazza, és önmagában ez elegendő. Schiffer frakcióvezető úr is kifejtette itt a hozzászólásában azt, hogy nem azt kellene néznünk, hány évig kellene ezt a bizonyos védelmet, vagyis az alkotmányos jogok alapvető megvonását biztosítani bizonyos állampolgárokkal szemben, hanem arról lehet tárgyalni, hogy valóban, addig, amíg aktív, hivatásos állományban vannak a tisztek, akkor végezhetnek-e politikai tevékenységet vagy nem végezhetnek, tehát ez valóban jogos, azonban az már nem, hogy utána mennyi ideig történik ez.

Ha már itt tartunk, hogy mennyi ideig, majdnem mindenki szóba hozta ezt a három évet, öt évet. Megmondom őszintén, engem is megdöbbenéssel töltött el, amikor az alkotmányügyi bizottsági ülésen éppen Lamperth Mónika képviselőtársam hívta fel az előterjesztő figyelmét arra, hogy tudomása szerint van olyan fideszes, aki ebbe beleesik, így már nem fog tudni indulni a választásokon, és akkor, utána került sor arra, hogy akkor lehet, hogy beadunk egy módosító javaslatot. Tényleg döbbenetes, amikor azt látjuk, hogy egyik nap öt év, mert addig tartja szükségesnek az előterjesztő, a következő nap már csak három év, és tényleg, valóban semmivel nincs megindokolva, hogy miért. Ha ilyen alapon nézzük, akkor talán azt is mérlegelhetnénk, hogy akkor a nulla év lesz a jó megoldás, mert ha egy nap alatt már két évet csökkent ez a kihordási idő, akkor három nap alatt, a negyedik napon ez már a nullára is lecsökkenhet, mivel valóban semmi indokát nem adta az előterjesztő annak, hogy miért kell leszállítani. Sajnos nekem is az a benyomásom, hogy ebben az esetben kizárólagosan az egyéni érdek szolgálja az alkotmánymódosítást, nem pedig a közös társadalmi érdek.

(17.30)

De ha már a közös társadalmi érdeknél járunk, akkor szintén elgondolkodtató, hogy valóban kiknek az érdeke ez az alkotmánymódosítás. Illetve én nagyon kíváncsi lennék arra, hogy megkérdezték-e azokat, akiket személyében érint ez a változás, meg lettek-e kérdezve a rendőrtisztek, meg lettek-e kérdezve katonatisztek, a nemzetbiztonsági szolgálat tisztjei arra vonatkozóan, hogy nekik mi a véleményük arról, hogy megvonják tőlük azt a jogot, a passzív választójogot három évig vagy adott esetben öt évig az előző tervezet szerint.

Azt gondolom, illetve az előterjesztésből egyértelműen az látszik, hogy nem lettek megkérdezve erről azok, akiket leginkább érint, és azért egy elég széles réteg mindazok a rendőrök és katonák, akik hivatásos állomány tagjai, és a nemzetbiztonságiak is egy elég széles réteg.

Még egy nagyon fontos dolog, végigolvasom az indokolást, itt mindenki szemezgetett belőle. De az indokolásban szerepelt az is - és pontosan idézem -, hogy az államhatalmi ágak elválasztásának biztosítása érdekében születik meg ez a törvény, ez az alkotmánymódosítás. Én is elgondolkodtam azon, hogy ha ilyen módon akarjuk elválasztani a hatalmi ágakat, akkor bizony a következő lépés az lesz, hogy a bírák sem indulhatnak majd bizonyos évekig a választásokon, aztán majd a végrehajtói hatalom, akik minisztériumokban dolgoztak, mert azok is tudnak hatni valahol a politikára, akik köztisztviselők voltak, és ezt a kört szélesíthetjük nagyon széles rétegre. Hiszen ha az államhatalmi ágakat ilyen módon próbáljuk meg szétválasztani, akkor nagyon-nagyon nagy zsákutcába fogunk kerülni, vagy pedig olyan szélesre nyitjuk, hogy gyakorlatilag kirekeszthetünk - és itt hallottunk egy szót, pontosan a "kirekesztés" szót hallottuk, ami talán nekem is eszembe jutott rögtön az első olvasatra, hogy bizony itt egy alkotmányos alapjogból rekesztjük ki a társadalomnak egy részét. Ráadásul úgy, hogy ő már nem tölti be a hivatásos állomány tagjaként azt a funkciót, amit eddig betöltött, hanem utána is három évig tulajdonképpen ki van rekesztve a politikai közélet egy bizonyos részéből.

Bizony ugyanígy egyetértettem Szilágyi György képviselőtársammal, aki ezt még sokkal súlyosabban fogalmazta meg, némi iróniát belevive abba, hogy kvázi ez bizony azt is jelenti, hogy a közügyek gyakorlásának az egyik részétől ezek az emberek el vannak tiltva. A társadalom megítélésében bizony egy nagyon negatív dolog a közügyektől való eltiltás, nem véletlenül kell alkalmazni a súlyos bűncselekményeknél mellékbüntetésként a közügyektől való eltiltást.

Mindezek alapján a Jobbik Magyarországért Mozgalom nem tudja támogatni az alkotmánymódosításnak ezt a jelenleg benyújtott variációját, és mi ezzel kapcsolatosan biztosan nemmel fogunk szavazni.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
25 221 2010.07.13. 1:36  152-236

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Még egyetlenegy dologra szeretném felhívni a figyelmet, amelyet kicsit ellentmondásosnak tartok, és ez is az indokolásban található. Mégpedig így szól szó szerint ez a mondat: a módosítást - mármint az alkotmánymódosítást - az indokolja, hogy "nemcsak a megválasztott képviselők, illetve polgármesterek, hanem a jelöltté nyilvánítástól kezdve már az ilyen tisztségre jelöltek sem tekinthetők függetlennek az egyes pártok politikáitól".

Azt gondolom, hogy az elmúlt húsz esztendőben lejátszódó folyamatokban valahogy eltűntek a független jelöltek. Ma már nem tulajdonítunk nekik jelentőséget. Ma már úgy tartjuk - és ez az előterjesztés ezt támasztja alá -, hogy gyakorlatilag mintha független jelöltek nem is indulhatnának a politikai életben, és mintha itt mindenki pártok irányítása és befolyása alatt állna, holott azért ne feledkezzünk meg arról, hogy a törvény lehetőséget biztosít még nemcsak önkormányzati szinten, hanem akár országgyűlési választásokon is képviselőjelöltként elindulni függetleneknek. Az indokolás pontosan arról szól, hogy akkor velük szemben értelmetlen lenne ez az alkotmányjogi szabályozás, mert ők nyilván függetlenek a pártok politikájától, vagy legalábbis sokan tisztességesen és jó szándékkal, abszolút függetlenként próbálnak elindulni. Erre szerintem abszolút semmilyen tekintettel nincsen ez a módosítás.

Köszönöm szépen, csak ennyit akartam elmondani.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
26 221 2010.07.19. 2:01  194-238

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Halljuk, hogy nem szerencsés ilyen összehasonlításokat végezni, de éppen ezért kértem én is szót, hogy mit hallottunk. Eddig bő két hónapja dolgozunk, és azt hallottuk, hogy azért kell az Országgyűlést megfelezni, mert hihetetlen költségmegtakarítás lesz belőle. Azt hallottuk, hogy azért kell az önkormányzati választási törvényt megváltoztatni, mert nagyon sok képviselő van, és mindenütt költségeket kell lefaragnunk, és akkor a másik oldalon pedig azt látjuk, hogy a Fidesz-KDNP folyamatosan a pénz elköltésével foglalkozik.

Lám, amikor megláttuk azt, hogy felére csökkentik az önkormányzati képviselők számát, akkor mellé találkoztunk azzal, hogy hirtelen főállású, külsős alpolgármester lesz, aki már több pénzt fog elvinni, mint amennyit megspórolunk az önkormányzati képviselők létszámának a csökkentésével. Itt most sürgősséggel tárgyaltan, a nyári rendkívüli ülésszakon mégis arról kell tárgyalnunk, hogy hát itt azért még egy kis költséget kellene elköltenünk, mert több mindenre kellene itt pénz a leköszönő köztársasági elnökök esetében.

Tehát ezt kicsit furcsának tartom, illetve még egyetlen dologra szeretnék nagyon gyorsan rávilágítani, hogy két évben határozzák meg azt az időpontot, amelyet ki kell töltenie egy köztársasági elnöknek, és megint az emberben nyilván megszólal valami, hogy miért éppen két év, hiszen a jogszabály nem ennyit ír elő. Nyilván azt láttuk eddig, hogy amikor a Fidesz-KDNP valamilyen javaslatot terjesztett elő, azt mindig személyre szabottan tette, mint például már láttuk nem olyan régen, a múlt héten is, amikor alkotmánymódosításra került sor, és nyilván itt is az emberben megmozdul a kisördög, hogy ugyan már, ki miatt kell két évre tenni ezt az időpontot.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

(19.10)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
40 66 2010.10.27. 19:47  45-115

DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Amikor beterjesztődött ez a törvényjavaslat ide a tisztelt Ház elé, akkor örültem, hogy végre egy olyan törvényjavaslat, ami abszolút szakmai, és nem politikai vita fog zajlani itt a Házban ezzel kapcsolatban, de hát sajnos úgy látom - ezt más frakció is szóvá tette -, hogy behozza a politikát, és nyilván mi is fogjuk érinteni bizonyos részekben, bár ez tiszta jogi kérdés és szakmai kérdés kellene hogy legyen. De a politikai vetületéről inkább majd egy kétperces hozzászólást fogok kérni, hogy az itt felvetődött dolgokra válaszoljak, ami eddig elhangzott.

Miért is van szükség erre az új törvényre, erre a jogalkotási törvényre? Egyáltalán miért is volt szükség rá? A szocializmus évtizedeiben már felmerült a vége felé az az igény, hogy szülessen egy jogszabály a jogalkotásról. Nagyon jellemző a dátum, az 1987. évi XI. törvény az, amely végül is megszületett és a jogalkotásról szóló törvényt bevezette, és 1988. január 1-jével lépett hatályba a törvény.

Miért is volt erre akkoriban szükség? Azért, mert a szocialista jogrendszer idején egy központosított hatalom volt, és magának a parlamentnek, a népképviseletnek, a népszuverenitásnak nagyon minimális jelentőséget tulajdonítottak, és igyekeztek a parlamenti törvényhozás lehetőségét a minimálisra szorítani. És mi volt? Rendeleti jogalkotás volt ebben az időszakban, tulajdonképpen a törvényeknek kevés volt a száma, és nagyon csekély volt a jelentősége. Ezt bizonyítja az is, hogy 1987-ben a XI. törvény volt a jogalkotásról szóló törvény, annak ellenére, hogy decemberben fogadták el, év végén, és ez még csak a XI. sorszámot viselte.

Nyilván 1987. év végén már érződött a rendszerváltás szele, illetve az, hogy a magyar társadalomban igény van a jogállamiságra, igény van arra, hogy egy demokratikus jogrend alapján új rendet építsünk fel ebben az országban.

Miért is volt rossz a régi? Mert rossz volt a rendeleti jogalkotás, ez egyértelmű, illetve az, hogy korábban gyakorlatilag nem is voltak meghatározva a jogalkotói hatáskörrel rendelkező szervezetek egyértelműen, és ez hatalmas jogbizonytalanságot idézett elő Magyarországon. Ha nem gondolunk másra, néhány nappal vagy egy-két héttel ezelőtt emlékeztünk a Hortobágyra kitelepítettekre. Aki végignézte az ezzel kapcsolatos dokumentumfilmet, abból is egyértelműen megállapítható volt, hogy például a hortobágyi kitelepítéseknek semmilyen jogszabályi háttere nem volt, és mégis, a végrehajtói hatalom egy nem létező törvény, nem létező jogszabály alapján lépett föl, és bizonyos szankciókat és családok életét sújtó végrehajtást foganatosított ellenük, mindenféle jogszabályi felhatalmazás nélkül. Egyértelmű volt, hogy ha egy demokratikus köztársaságban akarunk élni jogállami körülmények között, akkor szükség van erre a jogalkotási törvényre. Ezért is született meg 1987. év végével a jogalkotásról szóló törvény. Egyértelműen meghatározza már a preambuluma is, hogy miért volt ennek jelentősége: hogy a demokrácia kiteljesedését szolgálja a jogrendszer egysége és áttekinthetősége. Ezek voltak azok a legalapvetőbb célok, ami miatt ez megalkotásra került.

Egyértelmű, hogy ez a törvény 1987-ben tökéletesen eleget tett az akkori elvárásoknak, és ez alapján már fel lehetett építeni a jogállamiság alappilléreit, és ez alapján a jogalkotás, ami a legfontosabb része az új demokráciának, már megfelelő keretek között tudott működni. Azonban, mint ahogy annyi minden változott, például az alkotmányt is számtalanszor kellett módosítani, a jogalkotásról szóló törvényre is ez várt. Elsődlegesen miért is? A Népköztársaság Elnöki Tanácsának a törvényerejűrendelet-alkotási joga megszűnt, tanácsok helyett önkormányzatok lettek, és mindez, az élet változásai, illetve a társadalmi rendnek is a változásai '89-90-ben bekövetkeztek, ezek mind módosítást indukáltak ezzel a törvénnyel kapcsolatban, míg ezek a módosítások odáig jutottak, hogy már nem felelt meg a jogalkotásról szóló törvény annak az elvárásnak, a mai jogállamiságba vetett hitnek. Éppen ezért az Alkotmánybíróság a 121/2009. (XII.17.) határozatával a jogalkotásról szóló törvényt hatályon kívül helyezte 2010. december 31-i hatállyal.

Éppen ezért is támogatta maga a Jobbik-frakció is, amikor a kormánypártok sürgősségi tárgyalását kérték a jogalkotásról szóló törvénynek, mi is hozzájárultunk ehhez, hiszen nyilvánvaló, hogy ha nem akarunk mulasztásos törvénysértésbe kerülni - márpedig nagyon szomorú lenne, ha pont a jogalkotás terén tennénk meg ezt -, nyilván támogatni kell a sürgősségi tárgyalását, hogy minél hamarabb bekerüljön, és üdvözöltük azt, hogy elkészült egy nagyon alapos törvény a jogalkotásról.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom a maga részéről támogatja is a jogalkotásról szóló új törvényt, mindamellett, hogy a kritikánkat már korábban megfogalmaztuk, hiszen két részletben kaptuk ezt meg. Egyrészt az alkotmánymódosításra is sor került, hiszen a jogalkotásról szóló törvény első részét beemelte a kormány, illetve a kormányzati javaslat beemeli az alkotmányba, és alkotmányi szabályozása van, ami nem baj, nem probléma, sőt nagyon jó, hogy ez történt, azonban akkor hiányoltuk azt, hogy ezzel egyidejűleg nem kaptuk meg a jogalkotásról szóló törvény tervezetét, és így nem láthattuk együttesen a két jogszabályt, az alkotmánymódosítást és a törvényt. Ezt akkor kritikaként megfogalmaztuk, és körülbelül két hét múlva a kormány letette a jogalkotásról szóló törvényjavaslatát.

Az új törvényjavaslat alapvetően már más rendszerben készült el, hiszen mint említettem, az alkotmány is tartalmaz bizonyos fontos részeket, és egy teljesen más rendszerben helyezi el. Sokkal részletesebb és sokkal alaposabb a korábbi jogszabálynál, sokkal részletesebben szabályoz bizonyos kérdéseket. Itt már a legfontosabb kérdés a jogforrások kérdése, éppen ezért emeli ki az új törvény, és a jogforrásokat már beemeli az alkotmányi szabályozás területére.

Aztán ami elsőként a törvény személyi, területi hatályával kapcsolatban az emberben felvetődik, hogy alapvetően a régi törvényben fogalmazottakat veszi át az új törvény. Ezzel nincs is semmi probléma, hiszen a területi és személyi hatály egy olyan kérdés, ami azért ritkán változik, ritkán tudunk ebben véleményt változtatni, és általában egy kiforrott joggyakorlat jó.

Mi az, ami ebben mégis pozitívumként jut az embernek az eszébe, mint olyan tagja a parlamentnek, aki 2010-ben került ide be? Az, hogy mivel bővül mégis ez, és erre szeretném a tisztelt Ház figyelmét felhívni. Elfogadtuk 2010 tavaszán, májusában azt a törvényt, amelyben állampolgárságot adtunk a határainkon túl élő magyaroknak, és ezzel tulajdonképpen ennek a törvénynek a személyi hatályát bővítettük, hiszen a magyar állampolgárokra vonatkozik ez a törvény, és a korábbi jogszabályi rendelkezés alapján nyilván csak a Magyarországon élő, magyar állampolgársággal rendelkező, illetve határon túli magyar állampolgárokra vonatkozott ez a törvény.

(12.20)

Most azonban azokra is vonatkozik, akik majd 2011. január 1-jétől állampolgárságot kaphatnak az új állampolgársági törvény alapján, és ezzel akár több millió magyar polgártársunkra, magyar nemzettársunkra fog kiterjedni a törvényeink hatálya, pontosan a két jogszabály együttes értelmezése alapján. És valahol, amikor erre gondol egy jobbikos képviselő, akkor megjelenik előtte a Szent Korona-tan és az az eszmeiség, ami a Szent Korona-tanból következik, ami a nemzet egységét fejezi ki. A nemzet együvé tartozását fejezi ki, azt, amikor a Szent Korona eszmeisége és maga a jogszabálya, ami ebből következik: azok a sarkalatos törvények, amelyek a Szent Korona-tan alapján születtek meg, ezek kiterjednek így a határainkon túl élő magyar nemzettestvéreinkre is. Tehát kvázi ez azt is jelenti kiterjesztően, hogy a Szent Korona-tan érvényesülni fog, és kiterjed ezen két törvény alapján a határainkon túl élő magyarokra is, tehát tágítottuk itt a törvényt, a személyi hatályt, de nem ezzel a törvénnyel, hanem már korábban, amikor az állampolgárságot megadtuk neki.

Nagyon érdekes újítás az új törvényben, még itt a jogszabály időbeli hatályával kapcsolatosan, hogy órában is meg lehet határozni egy törvény hatálybalépését, illetve a hatályon kívül helyezését is. Mondjuk, egy nagyon érdekes dolog jutott ezzel kapcsolatban eszembe, hogy ha mégis meggondolná majd esetleg a kormány a pálinkafőzést, és hatályon kívül helyezi ezt a törvényt, akkor meg lehet akár azt is határozni, hogy szerdán este 18 óráig lehet pálinkát főzni, és utána már ezt megtiltjuk. Ez kicsit fura, de érdekessége, mindenesetre azt mutatja - tehát ezt nem kritikaként akartam megfogalmazni, csak érdekességképpen -, hiszen ma már a társadalmi viszonyok oly módon változtak, és oly módon szükséges a precíz szabályozás, hogy bizony ennek a lehetősége is felmerült, hogy órában szabályozzuk a hatálybalépést, illetve a hatályon kívül helyezést. Én nem tartom ördögtől valónak, hogy ez bekerült a törvénybe.

Kimaradt viszont belőle, hogy a hatálybalépés időpontját úgy kell meghatározni, hogy kellő idő maradjon a jogszabály alkalmazására való felkészülésre. Ezt a korábbi jogszabály tartalmazta, de az új jogszabályban nem fedeztem fel, és ezt egyébként megfontolandónak tartom beletenni.

A 9. §-ban is érdekességgel találkoztam: nem hatályos jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés nem módosítható vagy helyezhető hatályon kívül. Ez megint elgondolkodtatott, és egy régi esetre hívta fel a figyelmet, és mutatott rá, amin rengeteget, több órát vitatkoztunk itt a parlament falai között, amikor önálló képviselői indítványként került a tisztelt Ház elé az alkotmány, az 1949. évi XX. törvény 24. § (5) bekezdésének a módosítása, amikor Salamon képviselőtársunkkal és még sokan másokkal itt komoly elvi vitát folytattunk arról, hogy hatályban van-e ez a rendelkezés, és ha nincs - amint állította a Fidesz-KDNP frakciója, hogy nincs hatályban -, akkor lehet-e ezt egyáltalán hatályon kívül helyezni. Hirtelen ez az ominózus, négyötödös, az alkotmány új koncepciójának az elfogadására vonatkozó paragrafus jutott az eszembe, hogy ezt is egyértelműsíteni kívánja, úgy látom, a kormánypárt, amikor elfogadja vagy beterjeszti ezt a 9. §-t, és nyilván az embernek ezek az emlékek jutnak róla eszébe.

Egy másik, egy apróbb kritikai megjegyzés: az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyező rendelkezésével kapcsolatban a jogszabály úgy fogalmaz, hogy amikor az Alkotmánybíróság kihirdeti, annak a napnak a kezdetén veszti hatályát a megsemmisített jogszabály. Itt azért elgondolkodtató, hogy általában nem reggel történik az Alkotmánybíróság határozatának a kihirdetése; egy esti határozat hogyan lehet visszaható hatályú, és ez alapvetően a törvény alapszellemiségével és azon passzusával ellenkezik, hogy visszamenőlegesen nem hozunk semmilyen döntést, illetve visszamenőlegesen nem hathat ki az a jogszabály, a korábbi jogviszonyokat nem szabályozhatja. Úgy érzem, hogy itt, amikor annak a napnak a kezdetére teszik az alkotmánybírósági döntés hatályát, akkor azt érzem, hogy itt picit ezzel a szellemiséggel visszafelé léptünk. Tehát sokkal jobbnak tartanám a következő nap 0 órától történő hatályt, hiszen az előző jogviszony idejét nem szabályozhatja visszamenőleg.

Üdvözlendőnek tartom, hogy a 15. §-ba bekerült, hogy a jogszabályi rendelkezést a megkezdett eljárási cselekményekre a jogszabályi rendelkezés hatályvesztését követően is alkalmazni kell. Ezt nagyon helyeseljük, hiszen ez jogbiztonságot eredményez. Ez is azt jelenti, hogy ha volt egy megkezdett jogviszony, ami nem fejeződött be, arra még a korábbi törvényi szabályozást kell alkalmazni, és ez vonatkozik rá. Különösen annak tekintetében, hogy azért az 1998-2002 közötti Fidesz-kormányzás idején voltak olyan jogszabályok, amelyek ennek már nem feleltek volna meg. Nagyon örülök, hogy mindebből tanult a Fidesz-KDNP, és ezt is beemelte ebbe az egységes szerkezetű törvénybe.

Érdekes különbözőségek vannak még a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény és a jelenlegi törvénytervezet között, különös tekintettel arra, hogy az igazságügyért felelős miniszternek milyen szinten kell részt vennie a jogalkotási folyamatban. A korábbi jogszabály háromféle lehetőséget biztosított, illetve kötelezettséget írt elő az igazságügyért felelős miniszternek. A jelenlegi jogszabály ezt már leszűkíti, és kétféle lehetősége van. Egyrészt az egyetértése, másrészt pedig a véleményének a kikérése szükséges a miniszteri rendeletek esetén. Korábban a harmadik az volt, hogy az igazságügyért felelős miniszter is részt vett a jogszabály megalkotásában, tehát együtt készítették el. Bár azt is érezzük, hogy ennek a változásnak túlzottan nagy jelentősége nincs, hiszen sajnos azt tapasztaltuk az elmúlt 4-5 hónapban a jogszabályalkotás folyamatában, hogy a Fidesz-KDNP, illetve nem a kormány terjesztette elő ezeket a törvényjavaslatokat, és így nem voltak szükségesek ezek az egyeztetések az igazságügyért felelős miniszterrel, hanem ezt igyekeztek kikerülni, és önálló képviselői indítványokat adtak be, és mindakkor már ezeket az egyeztetéseket nem kell lefolytatni.

Ugyanez a véleményünk az előzetes hatásvizsgálatról, az indoklási kötelezettségről, a jogszabálytervezetek véleményezéséről, és ugyanez az utólagos hatásvizsgálatról is. Tehát mindez nagyon szép, és nagyon jó, hogy ilyen részletességgel ezek bekerültek, de mindennek akkor lenne jelentősége, ha valóban tartaná is magát ehhez a tisztelt Ház, illetve a parlamenti többség, és folyamatosan ezeket figyelembe véve kerülnének be a törvények, a törvényjavaslatok, nem pedig azon gyakorlat alapján, ami az elmúlt 4-5 hónapban volt tapasztalható. Amikor is kikerültek mindenféle olyan lehetőséget, amivel ténylegesen a hatásokat meg lehetett volna vizsgálni - az utólagos hatásvizsgálatra ugyan van még lehetőség -, az előzetes véleményezést, a társadalmi egyeztetést és a többi, és a többi, amit már a korábbi jogszabály is előírt.

Végezetül még egyetlen dolgot szeretnék itt kiemelni, ez a Magyar Köztársaság hivatalos lapja: ezentúl elektronikus dokumentumként jelöli meg a jogszabály a Magyar Közlönyt. Egyetlen dolgot hiányoltam belőle, mégpedig azt, hogy a 25. §-ban ezt a törvényjavaslatban megfogalmazza a beterjesztő, míg a 29. §-ban a nemzeti jogszabálytárról ír. Mi a különbözőség a kettő között? Nagyon örültem, és nagyon üdvözlöm azt a lehetőséget, illetve azt a kötelezettséget, hogy ez a nemzeti jogszabálytár megalkotásra kerül, és mindenki számára, minden ember számára ez térítésmentesen hozzáférhető lesz, és egységes szerkezetben meg lehet majd találni ezeket a jogszabályokat. Ezt hiányoltam, ezeket a szavakat hiányoltam a Magyar Közlönyt szabályozó 25. §-ból, mégpedig azt, hogy térítésmentesen és bárki számára hozzáférhető legyen. Ezzel még mindenféleképpen javasolnám kiegészíteni a Magyar Közlönyre vonatkozó részt is, mert nagyon fontos, hogy a Magyar Közlöny is bárki számára hozzáférhető és ingyenes legyen.

(12.30)

Még egyetlenegy kis kritika a nemzeti jogszabálytárral kapcsolatban: a hatályba léptető rendelkezések között megtalálható az, hogy ez a jogszabályi paragrafus, tehát a 29. § majd csak 2012. január 1-jén lép hatályba. Tehát ezt különválasztja a jogalkotó a jogalkotásról szóló törvény hatálybalépésétől, amely 2011. január 1-je lenne, hanem egy évvel később vezeti ezt be. Nyilván, gondolom, hogy ennek az az oka, hogy felkészülési időre van szüksége a kormányzatnak, hogy ehhez a mindenki számára hozzáférhető, térítésmentesen igénybe vehető szolgáltatáshoz hozzájusson. Üdvözlendőbben tartanánk, ha ezt már a jogalkotásról szóló törvény hatálybalépésével egyidejűleg a kormány lehetővé tenné az emberek számára, és az is 2011. január 1-jétől lépjen hatályba.

Mindezeket figyelembe véve én a magam részéről azt tudom elmondani, hogy örülünk annak, hogy elkészült a jogalkotásról szóló törvény, és a Jobbik Magyarországért Mozgalom ezt a törvényt támogatni fogja, természetesen a módosító javaslatainkat figyelembe véve, illetve azokat elő fogjuk terjeszteni, illetve részben már elő is terjesztettük.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
40 72 2010.10.27. 1:37  45-115

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Még egy vezérszónoki hozzászóláshoz szeretnék hozzászólni, és direkt nem akartam a politikai részt belevinni a vezérszónoki mondandómba, azért kértem most egy kétperces hozzászólási lehetőséget.

Mégpedig Ipkovich György és Sós Tamás képviselőtársaim ihlettek erre a felszólalásra, akik most hirtelen, de az egész MSZP-frakció hihetetlen mértékben elkezdte félteni itt Magyarországon ezt a demokráciát és a jogállamiságot.

Végtelenül álszentnek tartom ezt az MSZP-s magatartást, amelyet ezzel kapcsolatban látunk, hiszen mi a magunk részéről, a Jobbik Magyarországért Mozgalom is a jogállamiság elleni alapvető harcnak, támadásnak tekintjük azt a törvényjavaslatot, amelyet Lázár János benyújtott az alkotmány módosításával kapcsolatosan, amely az Alkotmánybíróság hatáskörét csökkenteni. Azonban én azt látom, hogy a Fidesz-KDNP valóban támadja a jogállamiság alapvető kérdéseit itt a parlamentben, törvényi szinten, de az MSZP éveken keresztül az utcán, a társadalmi életben és minden szinten támadta a magyar demokratikus alapértékeket, és rendkívül álszentnek tartom azt, hogy hirtelen ennyire félteni kezdték a demokráciát ma éppen másoktól, amikor saját maguktól kellett volna félteni nyolc éven keresztül.

Ennyit szerettem volna ezzel kapcsolatban megjegyezni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
40 122 2010.10.27. 1:08  115-159

DR. GYÜRE CSABA, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője. Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Megfogalmazódott a Jobbik Magyarországért Mozgalom részéről is a kisebbségi vélemény. Az ügyészségi szolgálati viszonyról szóló törvénymódosító javaslatnak gyakorlatilag semelyik részével nem értünk egyet. Majd részletesen el fogom mondani a későbbiek során, hogy miért nem.

A 9 évet mindenképpen eltúlzottnak tartjuk, illetve éppen ellenkező hatást vált ki, mint amit itt Répássy államtitkár úr elmondott. Nem a demokráciát erősíti, hanem éppen a demokráciával szembeni hatalmas pofont ad, és ezt majd részletesen kifejtjük, hogy miért. Ugyanígy nem tartjuk indokoltnak azt sem, hogy a legfőbb ügyész saját maga dönthesse el azt, hogy ki az, akit nyugdíjaz 65 éves korában, ki az, aki 70 éves koráig maradhat. Ez olyan előnytelenségeket fog hozni a jövőben az ügyészségi testületen belül, ami szerintem megengedhetetlenek ebben a testületben.

Összességében tehát a törvényjavaslatot a Jobbik Magyarországért Mozgalom frakciója egyáltalán nem támogatja. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
40 132 2010.10.27. 10:31  115-159

DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Jobbik Magyarországért Mozgalom nem támogatja az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény benyújtott módosítását ebben a formában, sőt, amint ezt már korábban jeleztem a kisebbségi vélemény megfogalmazásakor, szinte semmilyen tekintetben nem támogatjuk ezt az ugyan nem túl hosszú törvénytervezetet, de gyakorlatilag semelyik pontjával nem tudunk egyetérteni.

Itt már korábbi vezérszónoki felszólalásokban hallottunk tulajdonképpen jogelméleti vitákat arról, hogy hogyan is néz ki Európa-szerte vagy világszerte az ügyészség szervezete, illetve maga az ügyészség, és a legfőbb ügyész kormány alá van-e rendelve, vagy pedig a parlament alá, illetve milyen szerepet tölt be a hazai igazságszolgáltatásban. Erről vitatkozgathatunk, hogy melyik a jobb módszer. Nyilván az első a kormányzat alá rendelt ügyészség. Ennek is megvan a maga előnye, és a másiknak is, amikor azt mondjuk, hogy parlament alá rendelt ügyészség legyen, hiszen ez első látszatra úgy tűnik, hogy sokkal függetlenebb szervezetet fog takarni, hiszen maga a parlament felé lesz felelős, a parlament fogja kinevezni, és tulajdonképpen senkinek nem lenne befolyása az ügyészség szervezetére, a legfőbb ügyész munkájára és az ügyészi szervezet munkájára.

Ez valóban első ránézésre jónak tűnik, és Répássy államtitkár úr is ezt emelte ki, hogy ezért is olyan demokratikus módon akarják ezt megoldani, hogy nem akarják a kormányzat alá rendelni, hiszen így a mindenkori kétharmados többséggel meglesz a megfelelő garancia és biztosíték arra, hogy itt nem kerül senkinek a befolyása alá, mert hát mennyire nem szép az, amikor a kormányzat befolyása alá kerül az ügyészség.

Az egyik megoldás, az egyik modell alapján az ügyészség a parlament alá kerülne, a másik modell alapján a kormányzat alá kerülne. Itt most egy harmadik rendszer lett kitalálva. Azt gondolom, ezt még sehol nem találták fel, egyetlenegy demokratikus jogállamban sem: itt párt alá rendelik az ügyészséget. Hiszen kilenc évig, kilencéves időtartamra ki határozza meg: a jelenlegi kormányzó pártok, azaz a Fidesz-KDNP kilenc évre választ legfőbb ügyészt Magyarországon. Tehát gyakorlatilag itt pártirányítás alá kerül az ügyészség, szemben a korábbi demokratikus modellekkel szemben, és ami a legnagyobb döbbenet, hogy ráadásul kilenc évre. És mivel megszoktuk a Fidesz részéről, a Fidesz-KDNP részéről, hogy amikor években határoznak meg valamit, és módosítanak vagy az alkotmányban, vagy a jogszabályokban, az általában mindig valamilyen személyeket konkrétan szokott érinteni. Nemegyszer találkoztunk már vele, és amikor kiderült, hogy rosszul érinti, akkor meg kellett változtatni ezeket az éveket, és nyilván az emberben a kisördög már megmozdul akkor, hogy vajon miért pont annyi év. Ha az ember elkezd gondolkodni ezzel kapcsolatban, hogy miért is van szükség a kilenc évre, hát nyilván nem ez a szándék vezette a kormánypártokat abban, hogy ezt megfogalmazzák, de azért a kisördög megszólal egy ellenzéki politikusban, hogy vajon nem azért kellett-e ezt a kilenc évet meghatározni, mert most az első évben megválasztjuk a legfőbb ügyészt, majd a parlament demokratikusan, utána négy évig tart a parlament mandátuma, majd utána még több mint öt évig ez a legfőbb ügyész lesz hivatalban, és addig semmilyen büntetőeljárást nem lehet kezdeményezni majd, esetleg politikai módszerrel meg lehet akadályozni büntetőeljárás kezdeményezését, mert az általános büntetőjogi elévülési idő öt év. Hát nyilván az emberben megmozdul a kisördög, ne legyen igazam, és ne ez határozza meg a kilenc évet, de azért nyilván az emberben megmozdul valami, és hajlamosak vagyunk arra, hogy ilyeneket kitaláljunk.

Ha már ezt az 1. §-t nézzük, akkor egyetlenegy dolog van, amivel egyet tudunk érteni, ez a (2) bekezdésben található, amikor is úgy szól a jogszabály, hogy "a határozatlan időre kinevezett ügyészek közül választja a legfőbb ügyészt", ezzel teljesen és maximálisan egyet tudunk érteni, hiszen a szakmai tapasztalat, a szakmai múlt mindenképpen azt támasztja alá, hogy valóban az ügyészi állományból, a határozatlan időre kinevezett ügyészi állományból válasszák ki ezt a legfőbb ügyészt. Tehát van olyan pont, amivel egyet tudunk érteni.

(15.00)

Aztán örömmel hallgattam egyébként a Szocialista Pártnak azt a magas erkölcsi magasságokba vivő szakmai véleményét, amit megfogalmazott az ügyészségről. De akkor, ha már itt tartunk, azért meg kell hogy jegyezzek egy nagyon fontos dolgot. Az ügyészségi szervezeti törvény szerint azt lehetett ügyésznek kinevezni Magyarországon, aki büntetlen előéletű volt, választójoggal rendelkezett, és egyébként a megfelelő jogi egyetemi végzettsége volt, és a külön jogszabályban meghatározott szakvizsgát letette.

Ehhez képest a Bajnai-kormány az egyik utolsó intézkedésével, 2010. január 1-jén életbe lépő szabályával ezen azért némineműleg változtatott, mégpedig egy nagyon fontos tényezőt kivett ebből: a büntetlen előéletet. Tehát 2010. január 1-je óta büntetett előéletűek is lehetnek ügyészek. Ezért hallgattam nagyon furcsán ezt a nagyon-nagyon mélyen erkölcsileg bántó, őket megbántó, demokratikus alapelveket sértő módosítási javaslatokat. Hiszen azért a büntetlen előéletet kivették ebből, tehát mostantól kezdve azok a büntetett előéletűek is kinevezhetők ügyésszé, akik valamilyen bűncselekményeket elkövettek, és egy kicsit furcsának találom, és gyakorló jogász szempontjából nagyon furcsállanám azt, amikor a bíróság előtt egy büntetőeljárásban egy olyan ügyész képviseli a vádat az alapos gyanúval megterhelt vádlottal szemben, aki szintén saját maga is el volt ítélve jogerősen bíróság által, büntetőeljárásban elítéltetett, és ezért elvesztette a büntetlen előéletét. Tehát ezt már furcsállom.

Itt azért visszadobom egy kicsit a labdát a kormányoldalnak is, hiszen én elvártam volna, hogy ha a kormányoldal hozzányúl ehhez a paragrafusához az ügyészségi szervezeti törvénynek, akkor elvártam volna, hogy éppen azért ezt a módosítást beletegyék, azaz hogy visszaállítsák a 2010. január 1-je előtti állapotot, és tegyük vissza, hogy csak büntetlen előéletű lehet ügyész. Én azt gondolom, hogy ez egyébként nem lehetne vitás közöttünk. Erre vonatkozóan mi a mai napon benyújtottunk egy módosító javaslatot is ezzel kapcsolatban, és a büntetlen előéletet újra szeretnénk előírni.

Aztán a 9 év. A 9 évvel kapcsolatosan a 9 év még minimumnak tűnik, mert egyáltalán nem tudunk egyetérteni azzal sem, hogy akár élethosszig tartó büntetésként jelenik meg ez a legfőbb ügyészi kinevezés a magyar joggyakorlatban, hiszen Bárándy képviselőtársam ezt már szépen elmondta, hogy hogyan lehet ezzel adott esetben visszaélni. Sajnos nem akarunk feltételezni, de ezzel bármelyik párt a jövőben visszaélhet, és sajnos azt kell hogy lássuk, hogy biztosan lesz is ilyen. Azért ne legyünk annyira naivak, hogy ilyen nem fordulna elő.

De semmiképpen nem értünk azzal sem egyet, ami a 2. §-ban megfogalmazódik, amennyiben a megbízatása leteltével meghosszabbodik tulajdonképpen a megbízatása, csak és kizárólagosan azért, mert nincs új legfőbb ügyész megválasztva; ilyen alapon 90 vagy 100 éves koráig is betöltheti ezt a legfőbb ügyészi posztot. Éppen ezért hihetetlen ellentmondásos az a törvényjavaslat, törvényszabályozási javaslat, amely a 4. §-ban található, ahol is 65 évben határozza meg azt az időpontot, amikortól elküldheti a legfőbb ügyész bármelyik ügyészét, aki a rendszeren belül van.

Ez nyilván mihez vezet? Ahhoz vezet, hogy befolyásolni lehet az ügyészeket, és kvázi kívülről, egy kicsit felülről bele lehet nyúlni a munkájukba, és egy ilyen eszközzel, hogy ha nem azt teszed, amit mi elvárunk tőled, akkor 65 éves korodban nyugdíjba fogsz menni a te akaratod ellenére, míg másokat pedig jutalmazni tudunk azzal, hogy 70 éves korukig ott maradnak. Én mindenképpen azt gondolom, hogy ez erőteljes visszaélésre, erőteljes befolyásolásra ad lehetőséget, és nincsen meg az a függetlenség, ami ebben az esetben az ügyész esetében elvárható, még akkor sem, ha egy olyan szervezetről beszélünk, amelyben az utasítási rendszer nagyon nagy mértékben él még ma is, és folyamatban van.

Ugyanígy az is megdöbbent bennünket, hogy a legfőbb ügyész nem interpellálható. Ez a változás is abba az irányba hat, hogy ne legyen felelős a legfőbb ügyész a parlament irányában, hiszen gyakorlatilag nem vonható felelősségre, és itt jön be az, hogy ha négy év múlva vagy három és fél év múlva az a forgatókönyv következik be, hogy a Fidesz-KDNP nem lesz kormányzó párt, akkor egy másik párt az interpellációk el nem fogadásával bizony sok kellemetlenséget tudna okozni a legfőbb ügyésznek. Ezt a lehetőséget is a kormányzó pártok meg akarják szüntetni, el akarják venni a jelenlegi ellenzéktől. Azt gondolom, hogy ez is, ez a törvény is beleillik abba a folyamatba, amely a demokratikus jogállam ellen vívott harc egyik állomásának tekinthető a jelenlegi kormánypártok részéről.

Mindezekre tekintettel a Jobbik Magyarországért Mozgalom gyakorlatilag ennek a törvénytervezetnek egyik pontját sem támogatja.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

(Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
40 140 2010.10.27. 1:26  115-159

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Először is köszönöm, hogy akkor a támogatást megkapnánk. Ez tényleg így van, én utánanéztem, hogy 2009. év végén született meg ez a döntés, és 2010. január 1-jén lépett hatályba ez, hogy ki lett véve a büntetlen előélet. Én örülök neki, ha tényleg ebben van az ellenzék másik oldaláról is koncepció, hogy támogassák ezt a módosítási javaslatunkat.

Visszatérve Répássy államtitkár úrra, természetesen tisztában vagyok a büntetőjogi elévülési határidőkkel, és azzal is, hogy 3 évtől egészen életfogytiglanig tart, azonban a Jobbik Magyarországért Mozgalom nagyon nagy súlyt fektetett arra a választási kampány során is, és lefektettük a programunkban is, hogy az egyik legfőbb dolognak tartjuk a politikusbűnözést, ami sújtja ezt az országot, és azok a bűncselekmények, amelyek ebbe a tárgykörbe tartoznak, amelyek a 3, 5 és 8 éves elévülési idővel, tehát ekkora büntethetőséggel rendelkeznek, ezek a leggyakoribb bűncselekmények, és pontosan ezek a cselekmények azok, amelyeket esetleg el lehet fedni ilyen módon, egy esetlegesen befolyásolt ügyészi tevékenységgel. Erre kívántunk ekkor rávilágítani. Tehát a 3, 5 és a 8 év, ezek azok az időpontok.

Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
41 211 2010.11.02. 15:46  198-328

DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Hát, megkaptuk ezt a jogszabály-módosítást, ezt az alkotmánymódosítást, és az ember elkezd gondolkodni. (Derültség a kormánypártok soraiban.) Nyilván jogászok vagyunk és sokan, az embernek eszébe jutnak az egyetemi tanulmányok. Én pont egy olyan időszakban kerültem be az egyetemre, amikor a rendszerváltás szele már kezdett érződni, és igény vetődött fel arra Magyarországon, hogy jogállamiság legyen. Ennek az egyik alappillére volt az Alkotmánybíróság felállítása. Amikor én kezdtem az egyetemet, akkor még ez az intézmény nem létezett, úgy hívták, ami akkor létezett, hogy Alkotmányjogi Tanács.

Emlékszem arra a szinte első alkotmányjogi órára, amikor az előadónk erről beszélt, hogy mennyire fontos az, hogy legyen egy kontroll a jogszabályalkotó fölött, és elmesélt egy példát: itt már 40 éve tulajdonképpen mindenféle kontroll nélkül hoznak törvényeket, törvényerejű rendeleteket, miniszteri rendeleteket, és egyszerűen nincsen, aki ezeket kontrollálja. És hogy mennyire szükség volt rá, most, 1984-ben létrejött ez az Alkotmányjogi Tanács, felállították, és mondta, hogy látta az egyik minisztert, amikor éppen arra várt, hogy a miniszteri rendeletét elbírálják, és milyen izgalommal volt, mert korábban nem létezett ez a fajta kontroll a jogalkotás fölött. Bizony, ennek már egy jó példája volt 1984-ben az Alkotmányjogi Tanács, amit felállítottak. Nyilván a szükségszerűség azt hozta, hogy ezt kellett továbbfejleszteni, és a jogállamiság megteremtésével 1989-1990, az úgynevezett rendszerváltás vagy rendszerváltozás magával hozta, hogy ezt továbbfejlesszük, egy sokkal szélesebb körű szervezet jöjjön létre, és ennek már Alkotmánybíróság lett a neve.

Hallottuk azt, hogy a választói akarat beteljesítése miatt van szükség most a Fidesznek erre a lépésére, de remélem, én ezt csak félreértettem Lázár János szavaiból, hiszen lehetett-e az a választók akarata, lehetett-e az, hogy hirtelen letérjünk arról a jogállamisági útról, amire rátértünk, amit elkezdtünk itt Magyarországon, és valamilyen mellékvágányra sodródjon az ország, hiszen eddig mindig voltak kísérletek arra, hogy kilépjünk ebből a törvényes mederből, és félrevigyük az ország akaratát, de mégsem történt meg ilyen lépés. Úgy érzem, a Fidesz-KDNP, amikor ezt most beterjeszti, akkor átlépi azt a bizonyos folyót, átlépi a Rubicont, ahonnan talán nincsen visszatérés, és egy nagyon súlyos helyzet állhat elő, hiszen, amikor egyszer átlépjük azt a folyót, akkor át fogjuk lépni másodszor is, át fogjuk lépni harmadszor is, és most még kisebb esetekben, majd azután egyre súlyosabb ügyekben fogjuk átlépni azt a folyót, és egyre kevésbé lesz meg a lelkiismeret, nem lesz meg önöknek a lelkiismeretük, azoknak, akik meg fogják szavazni ezt a törvényt.

Hiszen mi áll mögötte? A szándék, amit meg akar valósítani a kormány, az egyértelműen jó, ezt mindenki elmondja, ezzel mindenki egyetért. Az, hogy ezeket a végkielégítéseket, amelyeket felvettek emberek, felvettek, illetve akár a jövőben is felvehetnek, ez irritálja a választópolgárokat, irritálja az állampolgárokat; minden jóérzésű embert irritál, amikor tízmilliókról, több tíz millió forintról beszélünk, amikor emberek úgy élnek az otthonukban, hogy a minimálbérüket nem keresik meg, amikor olyan jövedelmekből élnek meg emberek, hogy egyszerűen a gyermekeiket nem tudják eltartani, és nap mint nap azt látják a televízióban, hogy most 20-30 millió forintot fizettek ki, most a BKV-nál ekkora, százmilliós végkielégítés volt. Természetesen minden embernek az alapvető igénye az, hogy vessünk már ennek gátat, egyszer és mindenkorra húzzuk le azt a rolót, hogy állj, ne tovább. És ezt nem lehet megtenni! Minden józan embert irritál, amikor ezt látja! Bizony, egyetértünk azzal, hogy ezt meg kell gátolni, ennek gátat kell vetni. Éppen ezért a Jobbik Magyarországért Mozgalom, amikor ez a törvénymódosítás bekerült, akkor mi is nagyon helyeseltük.

(19.10)

Nagyon helyeseltük, hogy ebbe az irányba megy el a Fidesz-KDNP, és igenis, itt le akarja húzni a rolót, és ezeket a végkielégítéseket meg akarja szüntetni, illetve egy nagyon jó megoldást talált ki arra, hogy adóztassuk meg. Egyetértettünk, és támogattuk. És mégis, a módszerrel nem értünk egyet, amellyel ezt meg akarják valósítani, hiszen mi azt nyilatkoztuk a sajtótájékoztatón, amikor ezzel kapcsolatosan nyilatkoztunk, hogy a jogállamiság pajzsán hatalmas rést üt ezzel a Fidesz, amikor ezt a lépést meghozza. Hiszen az Alkotmánybíróságnak éppen az a célja, hogy védje a jogállamiságot, hogy legyen egy kontroll a törvényhozó szervezet fölött, legyen a Magyar Országgyűlés fölött egy kontroll, aki azt mondja, hogy valamit most rosszul csináltatok, valami nem jó, valamit változtassatok rajta. És ha elvesszük ezt a hatáskört az Alkotmánybíróságtól, akkor bizony olyan helyzetbe kerülünk, amelyet talán mi magunk sem szerettünk volna előidézni.

Most abból indul ki a Fidesz-KDNP, és önök abból indulnak ki, amikor ezt megszavazzák - és tudom, hogy meg fogják szavazni -, hogy ez a hatalom, amely így most már bizonyos korlátjait elveszti, hiszen a hatalmat mindenféleképpen korlátozza az Alkotmánybíróság, ha ezt megnyirbáljuk, de mi ígérjük, a mi kormányunk ígéri - gondolják önök -, hogy ezt jóra fogják fordítani. Hiszen aki eddig nyilatkozott, mindenki azt mondta el, hogy jó cél érdekében tesszük.

Azt gondolom, hogy ha egy jogász azért belegondol, és a lelkiismeretét megnézi, látja, hogy nem lesz tiszta, amikor erre igennel fog szavazni. De nem kétlem, hogy önök ezt meg fogják tenni, meg fogják szavazni, és ez a módosítás is keresztül fog menni, mint az eddigi módosítások. De egyet vegyenek figyelembe! Nem mindig a Fidesz-KDNP lesz kormányon. Képzeljék el, amikor ezt a hatalmat, ezt a megnyirbált hatalmat és az átlépett Rubiconon keresztül ezt az új módszert, amit most bevezetnek, esetleg mások fogják felhasználni. Itt éppen most tüntetés van a magyar Parlament előtt, és belegondolok abba a korszakba, amikor hat éven keresztül Gyurcsány Ferenc irányította ezt az országot. Most képzeljék el önök, hogy ezt a hatalmat majd, amivel önök bővítik a saját kormányuk jogkörét, illetve a parlament jogkörét, amit majd adott esetben egy újabb választás után, amikor senki nem fogja tudni megszerezni a kétharmadot, és egy másik párt fog ezzel visszaélni! Tehát erre is kell gondolnunk, hogy másoknak is megteremtjük azt a lehetőséget, hogy a joggal ne csak éljenek, hanem visszaéljenek.

Itt ez a legfontosabb kérdés, a visszaélés. Hiszen önök azt mondják, hogy joguk van, a parlamentnek jogában áll törvényt alkotni. Önök azt mondják, hogy önök a szükséges felhatalmazást megkapták a néptől, mert a kétharmados többséget megszerezték, tehát megvan hozzá a szükséges felhatalmazás. De nem erre kapták meg a felhatalmazást! Ez sehol nem szerepelt az önök programjában!

S hogy mennyire nem szerepelt, arra csak egyetlen példát szeretnék mondani. Felállt az új alkotmányt előkészítő eseti bizottság, és ennek vannak az albizottságai, a munkacsoportok. Volt szerencsém jó néhány képviselőtársammal bekerülni abba a munkacsoportba, amely az új alkotmánynak azt a részét készíti elő, amely az igazságüggyel kapcsolatos. Ennek az egyik fejezetét képezte az Alkotmánybíróságról szóló rész is. Ezt is megtárgyaltuk. Ezen a bizottsági ülésen jelen volt a Fidesz, a KDNP, az MSZP, az LMP, a Jobbik Magyarországért Mozgalom és mindenki. Ebben minden párt elmondta a saját nézeteit, hogy hogyan kívánja az Alkotmánybíróság szerepét növelni, csökkenteni. Ez még az előtt történt, mielőtt ez az ominózus alkotmánybírósági határozat megszületett volna, és sem a Fidesz, sem a KDNP részéről nem volt ilyen típusú indítvány, senki nem akarta megváltoztatni az Alkotmánybíróság hatáskörét, senki nem akarta csökkenteni az Alkotmánybíróság hatáskörét. Ebből is látszik az, hogy a napi politika irányítja a Fidesznek ezt a lépését, és ez bizony semmiképpen nem szül jót.

Itt szeretném még egy dologra felhívni a figyelmet, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom éppen azt akarta, hogy az Alkotmánybíróság minél eredményesebben tudjon dolgozni. Semmiféleképpen nem akartuk az Alkotmánybíróság hatáskörét megnyirbálni, illetve egy olyan jogszabály-módosítást terjesztettünk elő - amely sajnos a kormánypárt negatív hozzáállása miatt nem ment keresztül már az alkotmányügyi bizottság ülésén sem -, amely arról szólt volna, hogy szabjunk határidőt az Alkotmánybíróság eljárására. Ennek azért van létjogosultsága, mert jelen pillanatban sajnos azt tapasztaltuk, hogy bizonyos esetekben, és ez nagyon gyakran előfordul, amikor jogszabályok utólagos felülvizsgálatáról van szó, akkor az Alkotmánybíróság öt, hat, hét év múlva fog majd hozni határozatot. Akkor már az a társadalmi helyzet, az a szituáció nem áll fenn, amely miatt annak idején hat, hét, nyolc évvel ezelőtt kezdeményezték a jogszabály utólagos felülvizsgálatát.

Ebben az esetben, amikor nyolc év múlva hoz az Alkotmánybíróság egy döntést, annak már semmilyen jelentősége nem lesz akkor. Tehát, amikor mi ezt javasoltuk, hogy maximum 180 nap álljon rendelkezésére az Alkotmánybíróságnak, tulajdonképpen ezzel is azt akartuk, hogy még jobban, még inkább a napi aktualitásoknak megfelelően tud beleszólni az Alkotmánybíróság a jogalkotásba abban az esetben, amikor azt látja, hogy alkotmányellenes jogszabály születik, akkor az Alkotmánybíróság be tud avatkozni. Tulajdonképpen most ezt nyirbálja meg a kormány, illetve a Fidesz-KDNP ezzel az intézkedésével.

Nagyon jól látjuk mi a célt, hiszen ahhoz, hogy a kormány tudja a gazdasági programját végrehajtani, nagyon komoly pénzekre van szüksége. Miből is gondolta a költségvetési hiány lyukainak a betömködését a kormány? Teljesen egyértelmű, hogy a legnagyobb lyukak betömködésére mit választ, ami már be lett terjesztve korábban, a multinacionális cégekre kivetett különadót, illetve talán a legjelentősebb tétel a magánnyugdíjpénztárak, a magánnyugdíjpénztárakba befolyó összeget, amit nem utal tovább a költségvetés a magánnyugdíjpénztárakba, hanem bejön a költségvetésbe. Ez egyelőre az előterjesztés alapján 14 hónapra tartaná benn a költségvetésben a pénzt, és igenis, ha ezt kiszámoljuk, akkor ez egy nagyon komoly összeg, hiszen több mint 400 milliárd forintról van szó, egy nagyon komoly lyukat töm be ez a négyszáz-egynéhány milliárd forint.

Amikor ezt a döntést, ezt a módosítást hozza Lázár János képviselőtársam, akkor nyilván az embernek ez jut az eszébe, hogy amennyiben ott is az Alkotmánybíróság hasonló döntést hozna majd ebben az ügyben, a nyugdíjpénztárak ügyében, akkor gyakorlatilag a kormány nem tudja a programját végrehajtani. Hiszen nem tudja végrehajtani a költségvetésben foglalt vállalásokat, nem tudja tartani a 3 százalékon belüli inflációt, nem tudja tartani a 3 százalékon belüli költségvetési hiányt, és egyáltalán nem lesz meg a gazdasági alapja és a gazdasági mozgástere arra, hogy saját útja szerint politizáljon tovább.

Tehát ezt a veszélyt látta meg abban a pillanatban Lázár János képviselőtársam, és ezért gondolta úgy, hogy itt most változtatni kell. De óriási hiba az, ha nem a jelenlegi törvényes eszközöket fogjuk megkeresni, hanem kilépünk a jogállamiság kereteiből, és akkor önök nyugodtan mondhatják nekem, hogy de nekünk jogunk van a kétharmaddal megváltoztatni az alkotmányt is, és mi ezt is tesszük. Igen ám, de ezt már látják az emberek, látják az emberek, hogy itt valahol átléptük azt a határt.

Amikor én önökre fogok nézni akkor, amikor meg fogják nyomni a gombot, az igent, a nemet vagy a tartózkodást, akkor nem kétlem, hogy sajnos az igent fogják megnyomni erre a törvényjavaslatra, törvénymódosítási javaslatra, és hirtelen nekem, amikor ezen gondolkodtam, eszembe jutott egy olyan törvény, amelyet önök szintén megszavaztak, és valahol ugyanezt éreztem önökön, mint amit fogok érezni akkor, amikor itt is meg fogják nyomni az igen gombot. Akkor, amikor a Magyar Gárdáról szavaztak, amikor arról szavaztak, hogy kell-e súlyosbítani azokat a törvényi feltételeket vagy szankciókat, amelyeket a Magyar Gárdával szemben kiszabnak, amennyiben még létezik ez a szervezet és eljár, akkor önök súlyosbították a Draskovics belügyminiszter által hozott jogszabályt; súlyosbították a Gyurcsány Ferenc által meghozott jogszabályt; súlyosbították a Bajnai Gordon által hozott jogszabályokat, és igenis, azt mondták, hogy legyen még súlyosabb, legyen 150 ezer forint a gárdisták büntetése, lehessen őket 60 napi elzárással sújtani. És én tudom, hogy önöket, az önök kétharmadát, önöket nem azért küldték ide a választóik akkor, hogy ilyen törvényt hozzanak, bár megvolt erre a felhatalmazásuk, én nem kétlem, a kétharmad birtokában, de én láttam az önök szemén akkor is azt, hogy nagyon sokan szégyellték magukat, amikor meg kellett nyomni erre a törvénytervezetre az igen gombot.

(19.20)

Az nagyon jó, ha a lelkiismeretük most is meg fog szólalni, de sajnos azt gondolom, a frakciófegyelem nem fogja lehetővé tenni, hogy erre vonatkozóan a "nem" vagy a "tartózkodás" gombot nyomják meg. Akik a demokratikus jogállam, a jogállamiság megőrzése mellett törnek lándzsát - önöket is ezért küldték ide a választóik -, azok ezt a törvényjavaslatot nem fogják megszavazni. A szándékot, amit az eredeti törvénnyel akart volna keresztülvinni a kormány, mint mondtam, természetesen jónak tartjuk, ezt mi is megszavaztuk, és ha azt látnánk, hogy egy másik módszert találna ki erre a kormány, amely megfelel a jogállamiság kihívásainak, akkor azt megszavaznánk. De ezt a törvényjavaslatot ebben a formában nem tudjuk megszavazni és nem támogatjuk.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
42 53 2010.11.03. 1:51  44-56

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmányügyi bizottság ülésén nem értettem, hogy a kormányzati többség miért nem támogatja Schiffer Andrásnak a 2. pontban megjelölt törvénymódosítási javaslatát, és nagyon sajnálom, hogy egyedül a Jobbik volt az, amely ezt támogatta. Hiszen beszélgettünk itt arról tegnap elég sokan, megfogalmaztuk azt, hogy azzal a céllal, amit eredetileg az előterjesztő beterjesztett, gyakorlatilag az egész Ház egyetért, és Schiffer Andrásnak ez a törvényjavaslata pontosan erre irányult, hogy azt a célt próbáljuk meg elérni, amit a kormányzat is megjelölt célként. Sőt, ez még kibővítőbb, hiszen a kormány eredeti koncepciója alapján csak a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmek, viszont ez alapján az alkotmánymódosítás alapján - éppen ahogy Schiffer képviselőtársam elmondta -, figyelembe véve a munkajogi alapelveket, a munkajogi elévülési időhöz, a 3 évhez igazította hozzá ezt a szabályt, és így 3 éven belül visszakövetelhetőek lennének a jó erkölcsbe ütköző szerződéssel megszerzett ilyenfajta végkielégítések.

Azt gondolom, ez a jogszabály-módosítás pontosan azt éri el, ami eredetileg a törvény célja volt, és ezért sajnálom, hogy a kormányzati többség nem csatlakozott ehhez. De még a zárószavazásnál nyilván lehetőség lesz erre, hogy ezt az előzetes döntést, az alkotmányügyi bizottsági döntést a kormánytöbbség is felülvizsgálja. Ezért kérem, hogy támogassák majd ezt a javaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
44 139 2010.11.09. 11:15  132-168

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Elénk került egy törvénymódosítási javaslat, az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvénnyel kapcsolatosan. Ennek van egy neuralgikus pontja, amelyben már komoly viták folynak évtizedek óta, illetve szerintem amióta ügyvédek vannak, valószínűleg ebben mindig is viták voltak, hogy mennyire kell nyitottnak lenni ennek a szakmának, ennek a pályának mennyire kell nyitottnak lenni.

Ismerjük a régi rendszert, amely itt negyvenöt éven keresztül uralkodott Magyarországon, amikor egy teljesen zárt kasztnak minősült az ügyvédi hivatás, oda kívülről bekerülni hihetetlenül nehéz volt, és gyakorlatilag csak családi kapcsolatokon keresztül lehetett bekerülni ebbe.

(16.30)

Nyilván, ahogy változott Magyarországon a jogrendszer és úgymond jogállam lett Magyarországon, ezt a zárt rendszert, ezt a kasztosodást nem lehetett tovább fenntartani, és következett az újabb lépés, amelyben pedig a 90-es évek legelején megnyitották ezt a pályát teljes mértékben. Bárki, aki rendelkezett szakvizsgával, és a törvényben foglalt feltételeket teljesítette, illetve annak megfelelt, tehát irodával rendelkezett, szakvizsga, jogi végzettség és nem volt büntetett előéletű, illetve ezeknek a büntetett előélettel kapcsolatos kritériumoknak megfelelt, már abban a pillanatban bejelentkezhetett a kamarába, és a kamarának semmilyen mérlegelési lehetősége nem volt, aki megfelelt a feltételeknek, azt föl kellett vennie.

Már itt az előző felszólalásokban hallhattuk, hogy ez a pálya hogyan változott meg, hogy mennyien jelentkeztek ide be, és hogy két évtized alatt milyen hihetetlen mértékben megnőtt az ügyvédek száma Magyarországon. Mindez még magával hozta azt is, hogy azért egyre több probléma került felszínre ezzel, hogy tulajdonképpen nem volt megfelelő szűrés, megfelelő szűrőrendszer nem volt.

Látható az, hogy olyanok is bekerültek, akiknek nem volt meg a megfelelő gyakorlata, a megfelelő végzettsége megvolt, de nem volt meg az, ami azért alapvető adottság, hogy tudjon bánni az ügyfelekkel, hiszen soha ilyen, ehhez fogható munkát nem végzett, és ez magával hozta azt, hogy egyre több fegyelmi eljárás indult. Ha megnézzük azt a statisztikát, akkor azt látjuk belőle - én is megkerestem a sajátomat, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei, illetve Nyíregyházi Ügyvédi Kamarát ebben az ügyben -, kiderül, hogy leginkább a fegyelmi eljárások is abban az esetben, olyan ügyvédekkel szemben indulnak, akik korábban nem voltak ügyvédjelöltek, nem voltak alkalmazott ügyvédek, illetve nem volt megfelelő ügyvédi gyakorlatuk, tehát nem volt megfelelő elővégzettsége úgymond ezeknek az ügyvédeknek.

Nyilván így felmerül és már régen óhaja az ügyvédi kamaráknak az, hogy bizonyos szinten azért legyen meg a kamarának egy bizonyos szűrési lehetősége. Mindig is próbáltak újabb és újabb gátakat, apróbb, pici gátakat vetni, hogy ne nevezzék ki minél hamarabb az ügyvédjelölteket ügyvédnek, az új jelentkezőket ügyvédnek, és bizonyos apróbb szigorítások a kamarán belül voltak, amit az ügyvédi törvény megengedett, kamarai szinten is szabályozták ezt, akár gondolok itt arra, hogy felemelt belépési díjakat kértek az emberektől, illetve szigorúbban nézték azt, hogy az iroda és a körülmények megfelelőek-e, míg az elején ehhez mindenki megkapta a hozzájárulást, szigorúbban nézik ezeket a feltételeket, és így folyamatosan próbálták megoldani, hogy pici kis szűrő legyen beépítve. Ennek egy része most ez a törvényjavaslat, amelyet ha az ember mérlegel, akkor talál pozitív indokokat is és talál negatív indokokat is ezzel a törvénnyel kapcsolatosan.

Amikor az alkotmányügyi bizottság ülésén Répássy államtitkár úr ismertette a kormány álláspontját, akkor azt fejtette ki, hogy igazándiból a kormánynak erről még most nincs álláspontja, azonban azt tudja, hogy meg lett kérdezve ezzel kapcsolatban az országos ügyvédi kamara, és az országos ügyvédi kamara úgy nyilatkozott ezzel a törvénnyel kapcsolatosan, hogy kedvező ennek a törvényjavaslatnak, ennek a módosításnak a bevezetése, illetve elfogadása. Én magam is, mint jeleztem, megkérdeztem a Nyíregyházi Ügyvédi Kamarát, ahol szintén ugyanezt a választ kaptam. Tehát én azt látom, hogy az ügyvédi berkeken belül... Itt annak örülök, hogy végre egy olyan törvény, hogy a szakmai szinten megvalósul a társadalmi egyeztetés, nem úgy, mint az elmúlt 4-5 hónapi gyors törvényhozások során, amikor senkinek nem lett kikérve a véleménye, aki a szakmán belül volt található. Úgy látom, hogy itt azért legalább az országos kamarai elnökség meg lett kérdezve, illetve mi is, akik itt szakmán belüliek vagyunk, és nagyon sokan ügyvédek ülünk itt minden frakcióban, nyilván, aki felelősen akar ebben a kérdésben döntést hozni, és a saját frakcióját annak a döntésnek a megszavazására fogja biztatni, az megkérdezte a saját kamaráját. Gondolom, hogy a többi felszólaló is ugyanígy van. Én is azt látom, hogy itt elsősorban a kamarák ezt támogatják.

Tehát a magam részéről ez alapján mondom azt el, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom is támogatja ezt a fajta törvénymódosítást, amellett, hogy mondom, negatív felhangja is van ennek, hiszen azért picit más lesz a helyzetük, tehát másként lehet bekerülni az ügyvédi pályára, és másként például bírói, ügyészi, közjegyzői pályára, akik azt választják. Itt hallottuk korábbi felszólalás során, hogy gyakorlatilag a bíróknál nincs ilyen külön törvény, amely ilyen jellegű kritériumot tartalmazna, de a gyakorlat azt bizonyítja, hogy nem vesznek fel olyat, aki korábban ne bírósági titkárként vagy bírósági fogalmazóként töltötte volna el azt az időszakot, de elméletileg nincs kizárva jelen pillanatban sem az, hogy egy gyakorló ügyvéd bíróvá kerüljön kinevezésre, és még akkor a titkári, illetve a fogalmazói időt sem kell neki természetesen letölteni, hanem már egyből bíróként tud tevékenykedni.

Tehát ebből a szempontból az egyenlőség azért bizonyos szinten sérül, hiszen olyan pluszfeltételeket támasztunk akár egy bíróval szemben, aki bíróként akar kijönni és az ügyvédi hivatást akarja választani, olyan pluszfeltételt, amely nem biztos, hogy indokolt. Természetesen általában indokolt. Mert mi is a célja annak, aki beadta ezt a törvénymódosítást? Az a célja, hogy azoknak, akik ügyvédként akarnak tevékenykedni, legyen egy bizonyos gyakorlatuk az ügyvédi hivatás ellátásának a területén, hiszen az ügyvédi szakma egy nagyon komoly hivatás. Lehet mondani, hogy vállalkozó egy ügyvéd, de mindamellett hivatása is van, és aki nem hivatásszerűen foglalkozik vele, hanem csak szakmaszinten foglalkozik vele, és csak a szakmájának vagy rosszabb esetben a vállalkozásának tekinti az ügyvédséget, az bizony nem lesz minden esetben jó ügyvéd, sőt sok esetben nyilván nagy problémák fognak ezzel kapcsolatosan felvetődni.

Tehát ennek az előterjesztésnek a célja mindenképpen az, hogy magasabb képzettségű és magasabb gyakorlatú ügyvédek kerüljenek a pályára. Ez a cél mindenesetre üdvözlendő és támogatandó, és ez is annak a része, ami miatt a Jobbik Magyarországért Mozgalom is támogatja ezt a törvényjavaslatot vagy törvénymódosítási javaslatot.

Nyilván az tapasztalja, aki gyakorló ügyvéd, hogy rengeteg olyan ügyvéd van a pályán, akinek azért nincs megfelelő gyakorlata, és aki azért más területen, akár az államigazgatásban, akár jogtanácsosként szerzett gyakorlatot, az nem biztos, hogy azonos egy ügyvédi gyakorlattal, és nem látja át azt a szerteágazó rendszert. Tulajdonképpen egy ügyvédnek mit kell csinálni? Minden jogterületen kell dolgoznia, mindenhez kell értenie, nem úgy, mint egy bírónak, aki a saját területét végzi, nem úgy, mint egy közjegyzőnek, nem úgy, mint egy közigazgatásban dolgozónak.

Fölvetődik azonban az a kérdés, hogy ha már egyéves ügyvédjelölti vagy alkalmazott ügyvédi gyakorlatot jelöl meg feltételként, elegendő-e ez az egy év. A Nyíregyházi Ügyvédi Kamara állásfoglalása szerint még kevés is ez az egy év, tehát legalább másfél-kétéves időszak lenne indokolt, ami alapján ezt a megfelelő gyakorlatot el lehetne érni. Erre vonatkozóan vannak ilyenek különböző más szakterületeken, például könyvvizsgálói kamarában, ahol még több gyakorlati idő van előírva, hogy valakit átvegyenek erre, hogy el tudja látni megfelelő szakmai szinten ezt a hivatást.

Az is felvetődik még, hogy esetleg szükség lenne még másfajta továbbképzésre is úgymond, hogy még további feltételeket vezessünk be, ami most jelen pillanatban ebben a törvényjavaslatban nem szerepel. Akár azon is el lehet gondolkodni, hogy az ügyvédi kötelező továbbképzéseket bevezetni, mint ahogy már rengeteg szakmában ezek folyamatosan megvannak a megfelelő szakmai szintentartás végett például az orvosoknál, a tanároknál, de a bíróknál is megvan ez, illetve ezt már a Magyar Ügyvédi Kamara is évek óta jelzi, hogy ilyenre szükség lenne, valamint azon is el lehet gondolkodni a jövőben a továbblépéssel kapcsolatosan, hogy a szakvizsgarendszert esetleg át kellene-e alakítani.

Legutóbb az országos ügyvédi kamarai közgyűlésen, illetve közjegyzői kamarai közgyűlésen is elhangzott, illetve a Legfelsőbb Bíróság közigazgatási kollégiumában is elhangzottak azok az érvek, amelyek abba az irányba billenteni látszanak az ezzel kapcsolatos jogvitát, hogy talán jobb lenne, ha újra bevezetésre kerülne Magyarországon az a régi rendszer, amikor külön szakvizsgát tettek a bírók, az ügyészek, az ügyvédek és az államigazgatásban dolgozók. Ezen is el lehetne gondolkodni.

(16.40)

Mindemellett ezt egy jó lépésnek tartjuk az előterjesztők részéről, hogy ezt a törvénymódosítási javaslatot beterjesztették, és a Jobbik Magyarországért Mozgalom ezt támogatja.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
47 37 2010.11.16. 3:23  24-80

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Hát, megszoktuk azt itt május óta, hogy folyamatosan és rendszeresen, szinte heti rendszerességgel érkeznek be az alkotmánymódosítások a kormányzó párt tagjai részéről, és nem a kormány terjeszti azt elő, hanem ilyen egyéni képviselői indítványokban találjuk ezt meg, hiszen nincs szükség, nem volt szükség eddig a társadalmi egyeztetésre, hanem azt láttuk, hogy a pillanatnyi érdekek azok, amik befolyásolják a kormánytöbbség tagjait, képviselőit, hogy az alkotmányt a saját képükre gyúrják.

(10.30)

Erre egyértelmű bizonyíték volt Lázár János alkotmánymódosító javaslata is, hiszen a tisztelt Házban nagyon sokan dolgozunk az új alkotmány előkészítő bizottságában, ahol megismerhettük az álláspontokat. Megismerhettük valamennyi párt álláspontját, hiszen előterjesztésre kerültek. Amikor volt szerencsém éppen abban a munkacsoportban dolgozni, amely az Alkotmánybíróságról is szól, és ezt a fejezetet tárgyaltuk, sem a Fidesz, sem a KDNP részéről egyetlenegy ott ülő politikus sem tett olyan javaslatot, illetve hivatalosan a kormányzó párt sem tett olyan javaslatot ismereteink szerint ezt megelőzően, amely az Alkotmánybíróság jogkörét kívánta volna bármilyen módon befolyásolni, bármilyen módon szűkíteni.

Nagyon jól tudjuk azt, hogy miért is van szükség Alkotmánybíróságra. Hiszen már korábban, az általános vitában beszéltem arról, hogy a jogállamiság egyik legalapvetőbb pillére volt az, hogy létrehozták Magyarországon az Alkotmánybíróságot, illetve annak jogelődjét, és ez 1987-től, majd '90-től állt fel. A jogállamiság nagyon fontos garanciája az Alkotmánybíróság függetlensége, illetve sérthetetlensége, hogy meglegyenek ezek a jogkörei. Nagyon veszélyes az, amikor az Alkotmánybíróság jogkörét azért fogjuk megnyirbálni, mert valamilyen pillanatnyi politikai érdekünk fűződik hozzá. És egyértelműen láthatjuk, ha összerakjuk ezeket az eseményeket, hogy itt a pillanatnyi érdek irányít. Egyértelműen kiderült számunkra, hogy eredetileg sem a Fidesz, sem a KDNP nem akarta megnyirbálni az Alkotmánybíróság jogkörét.

Azt látjuk, hogy amikor benyújtották ezt a javaslatot, és nagyon jól tudjuk, hogy kormányzati többséggel ez keresztül is fog menni, akkor sajnos oda jutunk, hogy ha bármikor a jövőben hasonló módon valamilyen olyan, a jogállamiság garanciáját jelentő szerv fog hozni egy döntést, ami a kormánypártnak nem tetszik, akkor nyilván a kétharmados többséggel ezeket a lehetőségeket meg fogja nyirbálni. És sajnos azt látjuk, hogy ez így a jövőre nézve a jogállamiság pajzsán üt hatalmas rést. És ha a tisztelt kormányzati többség az új alkotmányt is ugyanilyen koncepció alapján fogja elfogadni, akkor azt látjuk, hogy nem olyan alkotmány fog születni itt Magyarországon, ami mindannyiunké lesz, hanem egy párturalmi alkotmány fog születni. Ettől félünk, ezért nem fogjuk megszavazni ezt az alkotmánymódosítást. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik és az LMP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
59 230 2010.12.13. 1:53  227-233

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Jobbik Magyarországért Mozgalom részéről nem támogatjuk ezt a felvetést, bár most az eddigi törvényjavaslatokat támogattuk, ezt éppen nem támogatjuk, mivel Schiffer képviselő úr nem győzött meg bennünket arról, hogy ez indokolt lenne.

Azok, amik az indokolásban szerepelnek, nem támasztják alá ennek a pontosságát, hiszen egy feltételezésből indul ki, és az indokolás is ezt tartalmazza, mégpedig abból a feltételezésből, hogy ezek a tisztségviselők keresik majd a mindenkori kormánypárt jóindulatát, illetve a kegyeit, hogy újraválasszák őket, és ebből úgymond már nem várható tőlük az, hogy megfelelően fognak működni. Álláspontom szerint azért ezt ne tételezzük fel ezekről a komoly tisztségeket betöltő személyekről.

Másrészt ezek a megbízatások 6-9 évre szólnak, mint ahogyan benne is van ebben a törvényjavaslatban, tehát ezek több cikluson átívelnek, valószínűleg már nem az a kormánypárt lesz, amelyik éppen kinevezte őket, és ezért éppen ma Schiffer képviselő úr elmondta az indokolásban, hogy majd akkor kampányokat fognak folytatni, hogy az új kormánypárt, az akkori kormánypárt is megválassza őket. De ezt sem tartjuk logikusnak, hiszen ha új jelöltek lesznek, ők is ugyanúgy kampányolhatnak, tehát ebből a szempontból sem találjuk indokoltnak, hogy megszavazzuk. Másrészt szakmailag sem tartjuk indokoltnak, hiszen az, hogyha valakinek megvan a megfelelő tisztségben a megfelelő szakmai tapasztalata, és ha éppen egy következő parlament többsége, az akkori kormány is őt tartja a legjobbnak, mert szakmailag kitűnően megfelel, akkor miért ne választhatnánk meg újra.

Tehát mi ezt a kizáró feltételt nem tartjuk indokoltnak, ezért nem támogatjuk ezt az LMP-s javaslatot.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
60 363 2010.12.14. 16:03  346-438

DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Először egyetlenegy gondolatot szeretnék mondani, mivel két törvényjavaslatról beszélünk, előbb a T/1865. számú törvényjavaslatról, amelyről egy-két mondat hangzott el mindösszesen. Sokkal többet én sem szeretnék róla beszélni, az alkotmányügyi bizottság ülésén már föltettem ezt a kérdést Répássy államtitkár úrnak, hogy a Zala Megyei Bíróság illetékességi területével kapcsolatosan kivel egyeztették azt, hogy ez átkerül a Győri Ítélőtáblától a Pécsi Ítélőtáblához. Akkor azt a választ kaptam, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanáccsal lett ez egyeztetve, illetve az ő javaslatuk volt, de a helyi szerveket, például a Zala Megyei Ügyvédi Kamarát e tekintetben nem kérdezték meg. Én ezt pótoltam, és megtettem azóta, és hála istennek, azt a pozitív választ kaptam, hogy ők is egyetértenek ezzel a döntéssel mindenféle szempontból. Egyetlenegy gondunk volt vele, ők is azt jelezték, a Zala Megyei Ügyvédi Kamara elnöksége, hogy őket nem keresték meg, tehát itt egyezett az államtitkár úr által elmondottakkal, de mindenféle szempontból, közlekedés szempontjából és minden más szempontból nekik sokkal jobb a Pécsi Ítélőtáblára beutazni. Ez minden ügyvédnek, illetve az ügyfeleknek is az érdeke. Tehát ebből a szempontból én nagyon örülök, hogy egyezett az álláspont, és így ezt a részét mi is támogatjuk a jogszabálynak, a T/1865. számú jogszabálynak ebben a tekintetben is, és nagyon örülök, hogy itt egybeesett a kormány álláspontja és egybeesett Zala megyének is az érdeke e tekintetben.

A másik törvényjavaslat már nem ilyen egységes, ez a T/1864. számú törvényjavaslat. Nyilván mint ügyvéd nagyon nagy kíváncsisággal, mint gyakorló ügyvéd nagy kíváncsisággal vártam, hiszen a címéből olvasva "a bíróságok hatékony működését és a bírósági eljárás gyorsítását szolgáló egyes törvények módosításáról". Sokat sejtető cím, és nyilván az ember nagy dolgokat vár - de mit láttunk? Azt, hogy ezt már nagyon sokszor próbálták módosítani, minden kormány erre-arra, hogy a bírósági eljárásokat felgyorsítsák, és azt tapasztaltuk, hogy igazándiból ezt az elmúlt húsz esztendőben senkinek nem sikerült átütő erővel megoldani, és én azt gondolom, hogy ez a törvényjavaslat sem lesz az, amelyik feltalálta volna a spanyolviaszt, és hirtelen ez meg fog változni. De nagyon sok pozitív, előremutató jelet látunk ebben, és alapvetően én azt látom, hogy sok tekintetben egyet tudunk érteni azokkal a kormányzati kezdeményezésekkel, amelyek ebben találhatók, illetve azokkal a törvénymódosításokkal, amelyek ebben a törvényjavaslatban megfogalmazásra kerültek.

(19.20)

Sok érdekességet talál benne az ember, ha szemezgeti ezt a törvényjavaslatot. Elsőként kiemelhetném, hogy bizonyos statisztikai szemlélet felé haladunk, hiszen az OIT-nak lesz egy olyan kötelezettsége, amivel méri a bírói munkaterhet, és erre különböző adatlapokat és módszereket fog felhasználni, amely majd lehetővé teszi az országosan egységes módszer kidolgozását és az ügyek csoportosítását. Én azt gondolom, hogy mindez nagyon pozitív irányba mutat, és ebbe az irányba is voltak már kísérletek, de én azt gondolom, hogy ezt sem sikerült még igazándiból megoldani, és ezek után az OIT sem fogja tudni ezekkel a mérésekkel, mivel annyira speciális terület a bírói munka, hogy ezt tulajdonképpen kérdőívekkel és különböző módszerekkel továbbra sem lehet majd mérni. Én örülök, hogy lesz egy ilyen kísérlet, és tényleg pozitív irányba mozduljon el a jogalkalmazás az OIT új gyakorlatával. Igazándiból nagyon nem hiszek benne, de mindenesetre előremutató a kezdeményezés.

Az is tetszik, hogy a Legfelsőbb Bíróság figyelemmel fogja kísérni a helyi bíróságok munkáját. Ez nagyon fontos kezdeményezés. Igazából a bíróságok leterheltségéből az is következik, hogy én ebben sem nagyon hiszek, hogy a Legfelsőbb Bíróság ebben komoly érdemeket fog szerezni, és a helyi bíróságok munkáját, illetve a megyei bíróságok munkáját fogja tudni ellenőrizni, illetve onnan gyakorlati tapasztalatokat leszűrni. Úgy legyen, hogy a kormányzati álláspont jó elgondolás, és ez előremutató lesz.

Mindenképpen előremutató a törvényben az, hogy ezek után már a Legfelsőbb Bíróság képviselője jelen lesz az ítélőtábla és a megyei bíróság kollégiumainak ülésén. Ez a közvetlenség elvét javítja, mindenféleképpen dicséretes kezdeményezés, és reméljük, hogy valami foganatja csak lesz.

Ugyanígy új kísérleti elem a munka hatékonyságának javítására az ítélkezési gyakorlat tudományos igényű vizsgálata. Ez egy eléggé újszerű megfogalmazás és újszerű gyakorlat bevezetése, amelyet a kormány előterjeszt. Mindenesetre szintén dicséretes vállalkozás egy ilyen bírósági joggyakorlat-elemző csoportnak a felállítása, amely alapvetően a Legfelsőbb Bíróság bíráiból áll, másrészt pedig a csoportvezető bevonhat alsóbb fokú bíróságokra beosztott bírókat, és akár még bírósági rendszeren kívüli elméleti szakembereket vagy gyakorlati szakembereket, akik összefoglaló véleményt fognak készíteni. Nagyon kíváncsian várom majd ennek is az eredményét. Mindenesetre egy érdekes elgondolás. Hogy ez a gyakorlati munkát hogyan fogja javítani? Reméljük, hogy jó a kormányzati álláspont.

Ugyanígy üdvözlendő az is, hogy a régi, jól bevált dolgokat visszaállítja, az elvi bírósági határozatok és elvi döntések jelentősége újra törvényszinten kerül szabályozásra. Ez is egy nagyon lényeges dolog.

A jogegységi eljárást bővíti még ez a törvényjavaslat. Valóban egy olyan területet, fehér jogterületet talál meg a törvényjavaslat előterjesztője, amelyre eddig nem lehetett jogegységi eljárást behozni, ez pedig az, hogy ha a korábban hozott jogegységi határozatot meg kell változtatni vagy hatályon kívül kell helyezni, erre valóban nem volt rendelkezés a korábbi jogszabályban, és ez bekerül újként. Itt a jogfejlődést figyelembe veszi a kormány, és ezzel együtt élve terjeszti ezt be. Másrészt az is egy új elem benne, hogy amennyiben a Legfelsőbb Bíróság valamely ítélkező tanácsa jogkérdésben el kíván térni a másik legfelsőbb bírósági ítélőtanácsnak az elvi bírósági határozatként közzétett határozatától, akkor ebben is jogegységi döntésnek van helye.

A jogegységi tanács is változik. Itt a munka gyorsítása vagy az eredményesebb munka érdekében összevonásokra kerül sor, a korábbi öt tanácsból három tanács lesz, és összevonásra kerül a polgári, gazdasági és a munkaügyi. Az indokolásban a javaslat előterjesztője előadja, hogy a munkaügyiben tulajdonképpen csak három esetben volt korábban ilyen jogegységi tanácsülés, három alkalom volt, tehát nincs szükség arra, hogy ez fennmaradjon. Egy negyedik tanács is tulajdonképpen létrejön, ez pedig a Legfelsőbb Bíróság teljes kollégiuma, amely csak speciális esetekben fog ülésezni.

A jogegységi eljárás újraszabályozásának célja az volt az indokolás szerint, hogy a mainál gyorsabb, hatékonyabb reagálást tegyen lehetővé. Véleményem szerint ez azért nem fog megvalósulni, hiszen itt csak a szervezetet módosítja, de nem fogja tudni gyorsítani az eljárásokat. Nincsenek határidők, nincsenek egyszerűbb eljárási lehetőségek, csak a részletesebb szabályozásra figyelt oda a kormány.

A következő része az Országos Igazságszolgáltatási Tanáccsal foglalkozik. Itt már Rubovszky képviselőtársam beszélt az OIT létszámának átalakításáról. Ő azt javasolta, hogy maradjon a kilenc bíró tagként benne. Mi azt látjuk, hogy a kormányzati szerepkört próbálja erősíteni a kormány. Nem véletlenül, ezt láttuk az elmúlt fél év politikájában, itt az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsban is ezt fogja tenni.

Ugyanígy megfigyelhető a központosítás, ha azt nézzük, hogy hogyan változott meg az OIT-ban a szavazás módja. A korábbi 15 fős OIT-létszámból ha a több mint fele jelen volt, annak a több mint fele hozhatott határozatot, ez azt jelenti, hogy már tulajdonképpen hat szavazattal határozatot lehetett hozni. Most az új rendelkezés szerint vannak kétharmados szabályok, és ilyen, amit megemlítenék, a legfontosabb talán, hogy összeállítja a bírósági fejezet költségvetésére és a költségvetés végrehajtására vonatkozó javaslatát, amelyet a kormány a központi költségvetés, illetve a zárszámadási törvényjavaslat részeként előterjeszt az Országgyűlésnek.

Tulajdonképpen a költségvetési fejezetet, ami itt a legfontosabb, maga a bírói testület önmagában, tehát akik bírói tagok ebben a testületben, nem lesznek annyian, hogy meg tudják szavazni, tehát mindenféleképpen szükségük van arra, hogy egy ilyen döntést meghozzanak, hogy vagy a kormány részéről, vagy az Országgyűlés részéről delegált tag, vagy az ügyvédi kamara elnöke, a legfőbb ügyész is ebben a döntésben közreműködjön, tehát ők önmagukban ebben nem fognak tudni dönteni, tehát kevés lesz a létszám.

Nagyon érdekesnek találom, amit Répássy államtitkár úr fejtegetett azzal kapcsolatban, hogy a létszámot hogyan fogja az OIT meghatározni, illetve a bírói munkateher és az országos ügyfélforgalmi adatok alakulását figyelembe véve hogyan fogják a létszámot engedélyezni. Én ezzel a módszerrel, ami ebben a törvényjavaslatban megalkotásra került, nem tudok egyetérteni, hiszen minden naptári évben megállapítják a szükséges bírói létszámot minden bíróságon, és megállapítják a tényleges létszám és a szükséges létszám közötti különbséget. Álláspontom szerint ez még súlyosbíthatja is a helyzetet, hiszen ha valahol többen vannak, akkor ezen törvényjavaslat szerint nem lehet pályázatot kiírni addig, amíg a létszám összességében több, és ahol kevesebben vannak, ott pedig nem lehet fölvenni, tehát csak ezzel a módszerrel, hogy átcsoportosítjuk a bírói erőt, azaz kirendelésekkel tudjuk ezt megoldani. Ez pedig, nagyon jól tudjuk, hogy ideiglenes, és nem válik be igazán, tehát szerintem ott még csak rosszabb lesz a helyzet azon a területen, ahol eddig is rossz volt, mert kevés a munkaerő.

Egy érdekes felvetés a vezetői pályaalkalmassági vizsgálat előírása. A pályaalkalmassági vizsgálat elő van írva valamennyi bíró részére, tehát ott már részletesen pszichés és mindenféle szempontból megtörténik ez a vizsgálat. Kérdéses, hogy szükséges-e még, illetve külön egy még speciálisabb, hiszen ott is igazságügyi szakértők végzik a bírák pályaalkalmassági vizsgálatát. Én azt gondolnám, hogy ez önmagában elegendő.

Nagyon fogy az idő; a Pp.-ről egy-két gondolatot. A kötelező jogi képviselői kör kiterjesztése mindenképpen üdvözlendő eljárás.

(19.30)

Érdekes a megközelítés a kormányzat részéről, az előterjesztő részéről, hogy a felperes a keresetét csak az alperesi érdemi ellenkérelem előadását követő 30 napon belül változtathatja meg. Álláspontunk szerint ettől nem lesz azért gyorsabb az eljárás, mivel általában nem a felperes szokott a polgári peres perekben perelhúzó magatartást tanúsítani, tehát neki pontosan az az érdeke, hogy gyorsabban folyjon le az eljárás, de amennyiben már nem tudja előterjeszteni, nem tudja a felperes a keresetét megváltoztatni, még mindig ott vannak a lehetőségek, hogy visszavonja a keresetét, és újra be fogja adni majd az új jogcímmel vagy a változtatott keresettel, és tulajdonképpen az ügyintézés nem gyorsul fel, csak a statisztika fog a bíróságon belül változni, és maga az ügy még később fog elrendeződni.

Ugyanígy van problémám, amikor az alperes a viszontkeresetét és a beszámítási kifogását csak az első tárgyalást követő 30 napon belül terjesztheti elő. Ez valóban gyorsítja az eljárás menetét, azonban az alperes garanciális jogai ezzel álláspontom szerint csökkennek, és talán én ide is bevettem volna egy olyan szabályt, mint amit az előző, 121. §-ban javasol az előterjesztő, amikor is az önhibáján kívüli esetre utalva ezt kivételként meghagyja. Talán ezt is átvettem volna az előző paragrafusból.

Nagyon érdekes még az is, hogy a Pp. 221. §-ának egy új, (4) bekezdését vezetné be az előterjesztő, az indokolás csökkentését arra az esetre, hogyha a felek hozzájárulnak ahhoz, hogy az indokolás csak rövidített legyen. Mi ez a rövidített indokolás? Ez csak a tényállás rövid leírása, illetve utalás az alkalmazott jogszabályokra. Ez álláspontom szerint valóban gyorsítaná, elsősorban az eljáró bíró munkáját gyorsítaná és könnyítené, magát az eljárást nem. Itt megkérdezem, hogy akkor majd a bíró nyilatkoztatja a feleket, és akkor majd ebből adódóan az egyik ügyvéd majd jó ügyvéd lesz, a másik pedig rossz ügyvéd, mert azt mondja, hogy én nem járulok hozzá és hosszú indokolást kérek, aztán előbb-utóbb majd kialakul rokonszenv-ellenszenv, ami álláspontom szerint nem szül jót az eljárás során.

Most átadnám akkor a szót Gaudi képviselőtársamnak, és majd még folytatom. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
60 431-433 2010.12.14. 9:55  346-438

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! (Dr. Harangozó Tamás dr. Répássy Róberttel beszélget.) A törvényjavaslatból már megtudtuk, illetve már sokan beszéltek arról, hogy mi, ügyvédek vagyunk alapvetően bűnbakként megjelölve az eljárások elhúzódása miatt. Répássy államtitkár úr elmondta, hogy a védők közreműködésével kapcsolatos szigorításokra a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiumának felvetései alapján került sor, tehát ők javasoltak dolgokat, és hát miért ne fogadná meg a kormány, hiszen ők is az igazságügyben dolgoznak, és nem lehetnek elfogultak az ügyvédekkel szemben.

Erre szeretnék reflektálni annyiban, hogy azt gondolom, akkor ilyen alapon meg lehetne kérdezni az Ügyvédi Kamarát is arról, hogy a bírósági berkeken belül hogyan lehetne gyorsítani az eljárást. Azt gondolom, az ügyvédi kamarák is számtalan ötletet tudnának adni, mert ők meg a túloldalra mutogatnak, hogy inkább ott van a probléma, ott van az eljárások elhúzódásának az oka. Az Ügyvédi Kamara is számtalan javaslatot tudna előterjeszteni a bíróság munkájának felgyorsítására. Ezt ezzel kapcsolatban szeretném elmondani, de nem kétpercest nyomtam meg akkor, hanem normál felszólalást, mert nem maradt elég idő a vezérszónoki felszólalásban végigmenni minden paragrafuson, illetve egy összegző gondolatot is mondani.

Valahol ott fejeztem be, hogy a törvényjavaslat 124. §-a is rövidíteni igyekszik az eljáráson, de leginkább a tárgyaláson, a másodfokú tárgyalás első szakaszán. Mégpedig ott, hogy...

ELNÖK: Képviselő úr, kis türelmet kérek. Tisztelt Harangozó Képviselő Úr! A felszólaló megszólította Répássy államtitkár urat. Megértem, hogy az ön felszólalási ideje lejárt, és az államtitkár úr láthatóan készséggel konzultál tovább, de tegye lehetővé, hogy ha a felszólaló képviselő megszólítja az államtitkár urat (Dr. Harangozó Tamás a helyére tartva: Elnézést kérek.), hátha kíván rá figyelni. Köszönöm a megértését. (Szórványos taps a kormánypártok és a Jobbik padsoraiban.)

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tehát a törvényjavaslat 124. §-ával kapcsolatosan szóltam hozzá, amely akként szól, hogy a fellebbezési tárgyalás megnyitása után az elnök vagy az általa kijelölt bíró az elsőfokú bíróság ítéletében foglaltakat ismerteti. Itt az iratismertetéssel kapcsolatban, ami nem túl jelentős, de egyetlenegy gondolatot szerettem volna még ehhez a vezérszónoki felszólalás végén elmondani, hogy igen, ez valóban a tárgyalást rövidíti és egységesíti az eljárást. Hogy az ügyvédeknek mi ezzel kapcsolatban a tapasztalata? Az, hogy vannak olyan tanácsok, amelyek három mondatban szokták az iratismertetést megtenni, mások pedig egy kiselőadással, szinte egy doktori disszertációval készülnek fel az anyagból, és a bizonyítási eljárásokat is részletekbe menően és folyamatosan ismertetik, valamennyi eljárási cselekményt, valamennyi képviselői indítványt, a tanúk beszédeit. És ez a javaslat ezt egyértelműen lerövidíti, egységesíti, és ez valóban elvárható a jogi képviselőktől, az ügyvédektől, a felektől, hogy a tárgyalásra felkészülten menjenek. Nem ott kell megismerniük az anyagot, a bíróságnak, megyei bíróságnak nem ez a feladata. Tehát ezt a paragrafusát is mindenképpen üdvözöljük ennek a változásnak.

De az összegzésről akartam volna még néhány gondolatot mondani. Már sokat elmondtam a felszólalásom első részében arról, hogy mik azok, amik üdvözlendők, mik azok, amik jók, és egypár gondolatban egy kisebbfajta bírálatot is meg kívántam volna fogalmazni ezzel kapcsolatban. Tehát összegezve, a benyújtott törvényjavaslat kapcsán meg kell jegyezni, hogy a bírósági eljárások gyorsítása és a bíróságok hatékony működése érdekében a kormány viszonylag csekély mértékben kívánja változtatni a polgári perrendtartást, a büntetőeljárási törvény, illetve a Bht. rendelkezéseit. Ezzel szemben a tartalmát is jelentősen átszabva 110 paragrafus terjedelemben módosítja a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényt, illetve a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényt.

Mindebből arra lehet következtetni, hogy a kormány a javaslatában a gyorsítás ürügyén inkább a bírói szervezet és az igazgatási rendszer átalakításán munkálkodik. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény módosítása kapcsán az Országos Igazságszolgáltatási Tanács összetételének módosítása és jogköreinek átszabása nem a gyorsítást, hanem a jelenleg megkövesedett vezetési rendszer fenntartását és a kormány dominanciájának bevezetését szolgálja. A megkövesedett vezetési rendszer jelentős számú, közel 20 éve hivatalban lévő bírósági vezetők cseréje ellen ható tényező. Ugyan az OIT-ban már az új javaslat szerint csak öt bírósági felsővezető foglalhat helyet, de a gyakorlatnak megfelelően, ha a megyei bírósági elnök kinevezéséről vagy magasabb bírósági vezető kinevezéséről döntenek, a tanács továbbra is a hivatalban lévő vezető mellett fog állást foglalni.

Az OIT fennállása alatt hivatalban lévő vezetők pályázata esetén, egy-két kivételtől eltekintve, nem fordult elő, hogy új pályázót vagy úgynevezett külsőst, vagy más bírósági egységből pályázót neveztek volna ki. A bíróságok vezetésében pedig igény volna az úgynevezett költségvetési gazdálkodási vezetői szinten való frissítésekre is, és ezzel a kormány korábbi javaslata is ellentétes, és az is, hogy a megyei vagy az ítélőtábla-elnöki szinten a két 6 éves ciklus után az OIT kétharmados többségének az adott ítélőtábla-, illetve megyei bírósági elnökök újraválaszthatóak, és ezáltal legalább 18 évig is betölthetik a pozíciót. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagjai között, létrejövetele óta általában egyharmadot kitevő mértékben ilyen vezetők vannak, akik szinte magukat ellenőrzik és irányítják. Ez alkotmányosan is aggályos, de a kinevezés szempontjából is olyan helyzetet teremt, hogy én kinevezlek téged, te pedig majd szavazol rám.

Indokolt megfontolni így azt is, hogy az OIT tagjai közé ítélőtábla-, illetve megyei írósági elnök, elnökhelyettes ne is lehessen megválasztható. Ha mégis, akkor a bíró tagok létszámának maximum egyharmadát érjék el, tehát még kevesebb legyen, az ötnél is kevesebb az úgynevezett bírósági felsővezetők száma.

(22.00)

És maximum két ciklust lehessen ítélőtáblai vagy megyei vezetőként eltölteni. De az helyes, hogy az OIT-tagság csak egy alkalommal lehetséges.

Az igazságszolgáltatás irányításában a megyei bíróságoknak van igazgatási funkciója, amelyet az ítélőtáblák felállítása megbontani látszott annak idején. Minden elv az ellen szólt, hogy az ítélőtáblák igazgatási pozíciót kapjanak. Ezt a rendszert bontaná meg a javaslat 40. § (3) bekezdés második változata, miszerint az ítélőtábla-elnök a fogalmazók regionális képzését koordinálja. Ugyanilyen szabály a bírói pályázatok elbírálásával összefüggően a bírósági szervezeti törvény 84. § módosításánál a táblabírósági jogkör kibővítése, a pályázók meghallgatása során a meghallgató bírói tanácsban való részvételi jog és a szavazati jog bevezetése a két táblabíróval.

Az igazgatási rendszer jelenlegi helyzetében az ítélőtáblák részleges jogkörének felvetésével egységét veszíti, így el kell dönteni, hogy a tábláknak legyen-e igazgatási jogköre, vagy sem. Köztes megoldás csak zavarokat okoz, és a Legfelsőbb Bíróság elnökének egy esetleges egyéni szándékát erősíti a táblák súlyának növelésére, amit a személyzeti politikájából talán már látni is lehet.

Az OIT kinevezési gyakorlatát figyelembe véve látható, hogy az hektikus, hiszen nemegyszer előfordult, hogy megyei bírósági elnöki pályázattal kapcsolatos összbírói értekezlet véleményét jelentős támogatói többség ellenére sem fogadta el. Mindezek miatt szinte indokolatlan az, hogy a bírósági felsővezetők tekintetében a bírói testületek is véleményt nyilvánítsanak, vagy ha véleményt nyilvánítanak, akkor ennek legyen nagyobb jelentősége, mert így a jelenlegi formában gyakorlati jelentősége nincs. Ez látszat demokratikus intézményként maradt fenn, de nem sok jelentősége van.

A polgári perrendtartás és a Vht. módosítása igazából kevésbé szolgálja a gyorsítást. Önmagukban többségében hasznosak ugyan ezek a szabályváltozások, de az eljárások időtartamát jelentékenyen nem fogják érinteni. Az ügyek átosztásának, hatásköri átrendezésének ígérete, a megyei első fok terhének csökkentése hiányzik a javaslatból, és még egyéb más javaslatokat is vártunk volna.

Az elgondolást, illetve irányt nagyon jónak tartjuk, tényleg sok olyan ötlet van benne, amit pozitívan értékelünk. Összességében pozitívan értékeljük ezt a javaslatot és meggondoljuk még a támogatását.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
65 108 2011.02.15. 2:10  55-147

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Minden tiszteletem Révész Máriuszé azért, hogy azok után, amiken 2006 őszén keresztülment, ilyen szenvtelenül tudott beszélni, nem emelte meg a hangját, tényszerűen tudott beszélni a történtekről, holott ez nagyon nehéz. Mi végigéltük ezt vagy a televízión keresztül, vagy úgy, hogy ott voltunk az utcán.

Nagyon örülünk annak, hogy ma mindenki aggódik a jogállamiságért. Elsősorban az MSZP soraiból halljuk ezt a hatalmas aggódást. Én már rendkívül felháborodtam az alkotmányügyi bizottság ülésén is, amikor azt hallottuk, hogy mennyien aggódnak ezért Magyarországon. Én azt hiányoltam az MSZP részéről akkor is, hogy 2006. október 24-én ezeket az aggódó embereket miért nem találtuk itt a parlamentben, akik verték volna az asztalt, miért nem találtuk kint az utcán, s miért nem találtuk azokat a tüntetőket az Igazságügyi Minisztérium meg a Belügyminisztérium előtt, akik most azt mondják, hogy a tisztelt Országgyűlés olyan törvényt akar meghozni, amely a rendőrök szavahihetőségét megkérdőjelezi. Miért is kérdőjelezi meg a szavahihetőségét? Azért, mert tényszerű, hogy megkérdőjeleződik a rendőrök szavahihetősége.

Milyen tényekből indulunk ki? Egyértelmű, hogy a rendőröknek le kellett venniük az azonosító jelvényt. Miért kellett levenniük? - ez egy óriási nagy kérdés. Nyilván azért, hogy azokat a rendőröket, akik túllépik a hatáskörüket, akik bűncselekményeket követnek el, ne lehessen felelősségre vonni. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a rendőröket egy teljesen törvénytelen tettre készítették már elő. S nézzük meg a szavahihetőséget! Mit nyilatkozott másnap Gergényi Péter? Láttuk a televízióban, a híradóban egyértelműen mutatták, hogy négy-öt rendőr viperával ütlegel egy földön fekvő embert, akit előtte megrugdostak, ott fekszik, és ütik-vágják a viperával. Ezek után Gergényi Péter mint rendőrfőkapitány azt nyilatkozta, hogy egyetlenegy rendőrnél sem volt vipera. Hát ennyit a rendőrök szavahihetőségéről, a rendőrségi vezetők szavahihetőségéről! Ezért van szükség erre a törvényre.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
67 112 2011.02.17. 0:35  1-133

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Itt értelmezzük az alkotmány 24. § (5) bekezdését így is, úgy is, lehet jogászkodnunk jobbra-balra, lehet értelmezni így-úgy a jogszabályt, de ami itt tulajdonképpen nagyon fontos, az a szándék, hogy a jogalkotónak mi a szándéka. Sajnos azt kell látnunk, hogy az volt a Fidesz-KDNP szándéka, hogy az ellenzék érdemben az alkotmány szövegébe ne tudjon beleszólni. (Novák Előd tapsol.) Azért helyeztek akkora hangsúlyt arra, hogy ne négyötöd legyen, hanem kétharmad. Én ezt a szándékot látom.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
67 118 2011.02.17. 10:17  1-133

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Varga Mihály képviselőtársam éppen a spanyol alkotmányt hozta fel nemrég példaként, és például állította a tisztelt Országgyűlés számára az ottani alkotmányt. Volt szerencsém ezt ott kint tanulmányozni, illetve azokkal párbeszédet folytatni, akik a spanyol alkotmányt megalkották, és azt mondták, hogy a legfontosabb feladat egy új alkotmány megalkotásakor, létrehozásakor az, hogy a társadalom konszenzusával jöjjön az létre. Nem elég az, hogy a parlamenti többség vagy egy kétharmados többség elfogadja, mert az nem lesz egy időtálló alkotmány, azt nem fogja elfogadni a társadalom nagy része, az előbb-utóbb támadásokat fog kapni, és azt előbb-utóbb meg fogják változtatni, márpedig stabilitásra van szükség.

Éppen ezért a spanyolok példaként állították elő a saját alkotmányukat, amelyet egyetlenegy tartózkodással fogadtak el, a parlamentben minden más képviselő elfogadta azt. Én javasolom a jelenlegi parlamenti többségnek is, hogy ha már Varga Mihály képviselőtársunk ezt hozta fel, akkor tekintsük ezt szintén követendő példának a magyar parlamentben is a magyar alkotmány, a magyar alaptörvény elfogadásakor is.

Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság 4. számú munkacsoportja foglalkozott az igazságszolgáltatással, az alkotmány- és jogvédelemmel. Ezen belül a legfontosabbnak tartjuk - mint ahogy valamennyi párt, amely részt vett az alkotmány-előkészítő bizottság munkájában, kinyilatkozta, hogy az egyik legfontosabb dolognak tartja - a bírák függetlenségét. Ezzel kapcsolatban szeretnék én idézni. Az előbb Répássy államtitkár úr hozta föl, hogy hogyan tudjuk a történeti alkotmányt bevonni a mostani alkotmányba, vagy mennyire időtálló ez. Ezzel kapcsolatban itt látható a kezemben ez a kötet, "A történeti alkotmány" (Felmutatja.), amelyből szeretnék idézni a bírói függetlenséggel kapcsolatban.

Az 1492. évi X. törvénycikk - és ebből is látható, hogy milyen fejlett volt a magyar jogkultúra - kimondta: "A nyolczados törvényszékek tartása alkalmával Magyarország rendes birái személyesen legyenek jelen, kivéve, ha őket vagy valamelyiköket az ország fontos ügyei miatt valamely törvényes ok gátolná. 1. § És ugy nekik, mint helyetteseiknek és biráiknak is teljes és egészen szabad hatalmukban álljon minden, ugy előkelőbb mint alábbvaló, perlekedő részére, bármilyen rendüek, állásuak és méltóságuak legyenek is ezek, az ország régi és jóváhagyott szokása szerint, minden félelem nélkül törvényes és helyes igazságot szolgáltatni. 2. § És hogy a királyi felség vagy a főpap urak és bárók egy birót se szoritsanak és kényszeritsenek arra, hogy valakinek kedvére a szokásokat és a közönséges birói gyakorlatot meg a törvény rendét megmásitsa vagy megzavarja."

Tehát a bírók függetlenségét már ilyen határozottan kimondta az 1492. évi X. törvénycikk, de ugyanígy utalt rá az 1566. évi XXV. törvénycikk, amely kimondta, hogy törvényes eljárást királyi parancsokkal ne háborgassanak. Vagy ezt összefoglalta nagyon szépen az 1869. évi IV. törvénycikk a bírói hatalom gyakorlásáról. Tehát ebben megvan a magyar kultúra, a jogkultúra, amit követnünk kell, és nagyon örülünk neki, természetesen ezzel valamennyi parlamenti párt egyetértett az előkészítő munka során.

Fontosnak tartjuk - és az eddigi alkotmányban is benne volt - a bírósági szervezet alkotmányos rögzítését. Ezekkel és a szervezeti rendszerrel valamennyi parlamenti párt egyetértett az elmúlt húsz évben, valamennyien ismerjük azt a gyakorlatot, amelyben annyiban alakult át a bírósági szervezeti rendszer, hogy a Legfelsőbb Bíróság munkájának a könnyítésére az ítélőtáblák kerültek kialakításra, és bizonyos hatáskörök ezzel átkerültek a Legfelsőbb Bíróságtól az ítélőtáblához. Ezzel valamennyien egyetértünk, és helyesnek is tartjuk, hogy a jövőben is ez benne legyen az új alaptörvényben.

Felvetődött korábban, a Fidesz-KDNP soraiban többen is jelezték - elsősorban a KDNP -, hogy a bíróságok elnevezésében szeretnének változásokat, és a történelmi hagyományok szerinti elnevezéssel kívánják megjelölni a bíróságokat. Ezzel természetesen a Jobbik Magyarországért Mozgalom parlamenti frakciója is egyetért, és ezt a részét mi is támogatjuk.

A bírói függetlenségnek és a bíróságok függetlenségének egy nagyon fontos alapkövetelménye és nélkülözhetetlen kelléke, hogy az igazságszolgáltatás költségeit is rögzítse ez az alaptörvény, hiszen bármely kormány vagy parlamenti többség tulajdonképpen a költségvetés megadásával vagy meg nem adásával befolyásolni tudja, közvetlenül is gyakorlatilag rá tud hatni a bírósági szervezetre. Ezért lenne szükség arra, hogy ezt valamilyen formában az alkotmányban, az alaptörvényben rögzítsük, illetve még azt is fontosnak tartanánk - a Jobbik-frakciónak volt erről egyedül véleménye, illetve inspirálása -, hogy szankcióval is sújtsuk, ha ezt a kormány nem tartaná be, tehát mindig legyen biztosított meghatározott költségvetése a bíróságoknak.

(15.20)

Elhangzott egy 1 százalékos arány, a költségvetés 1 százaléka, ami kiindulásként nem rossz, de ez természetesen vita tárgyát kellene hogy képezze.

Egy másik nagyon fontos kellék ahhoz, hogy a bírói függetlenség meglegyen, hogy hogyan nevezzük ki a bírákat és a bírósági vezetőket. Jelenleg látszólag demokratikus rendszer működik, hiszen egyrészt maga a bírói testület, illetve a parlament, a köztársasági elnök és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács is részt vesz ebben, de a parlamenti többség kivette az Országos Igazságszolgáltatási Tanács kezéből a megyei bíróságok elnökeinek a kinevezését, és ezt a jogot átadta a mindenkori Legfelsőbb Bíróság elnökének, a Legfelsőbb Bíróság elnökét pedig a parlament nevezi ki, tehát a parlamenti többség birtokában ezt a kormányzó párt, illetve a parlamenti többség fogja meghatározni. Ezzel tulajdonképpen akár még befolyást is lehet szerezni adott esetben a bíróságok munkájára. Ezek alapján mi nem értünk egyet azzal, hogy a megyei bíróságok elnökének kinevezése kikerüljön az OIT hatásköréből.

Felvetődött az is, amiben minden ellenzéki párt, s ha jól emlékszem, még a Fidesz is egyetértett, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsba ne csak kormánypárti képviselő, illetve bizottsági elnök kerüljön be - tudjuk jól, hogy oda gyakorlatilag csak kormánypárti képviselő tud bekerülni -, hanem az ellenzék is képviseltesse magát. Ebben egyetértés volt, s ebben is szeretnénk változást.

Novák Előd képviselőtársam utalt rá, hogy korábban beadtunk olyan törvényjavaslatot, amelyben a Jobbik a pártállam vezetőit a politikai közéletből kitiltotta volna. Ugyanilyen javaslat hangzott el részünkről azzal kapcsolatban, hogy a volt pártállami személyeket is távolítsuk el a bírósági vezető tisztségekből. Mi ezt nagyon fontosnak tartjuk.

Felveti az új alkotmány koncepciója azt is, hogy közigazgatási bíróságok kerüljenek felállításra. Ezzel valamennyi párt egyetértett az előzetes munka során, így mi magunk is egyetértünk vele. Röviden elmondanám, hogy miért is van erre szükség. Ennek az lenne a feladata, hogy az önkormányzati rendeletek törvényességét, alkotmányosságát ellenőrizze, és ez kikerülne az Alkotmánybíróság hatásköréből. Ezzel egyetértünk - itt áttérnék egy picit az Alkotmánybíróságra -, mert nagyon fontos az, hogy az Alkotmánybíróságot tehermentesítsük, hiszen az Alkotmánybíróság legfontosabb feladata az utólagos normakontroll. Abban is egyetértünk, hogy bárkinek legyen lehetősége ilyet kezdeményezni, mégpedig határidő nélkül. De a határidő-nélküliség nem az Alkotmánybíróság munkájára kellene, hogy vonatkozzon, hanem arra, hogy bárki előterjeszthessen ilyen javaslatokat.

Mi ezzel kapcsolatban terjesztettünk is be alkotmánymódosítási javaslatot, amelyben azt kértük, hogy legyen meghatározva az Alkotmánybíróság eljárási ideje 180 napban, illetve indokolt esetben meghosszabbítható 120 nappal. Ez nagyon fontos, hiszen ha olyan jogszabályokat, amelyek a társadalmi életet szabályozzák, hat-nyolc-tíz év múlva bírálnak el, akkor annak már semmilyen jelentősége nincs. Itt gyakorlatilag az a garanciális elv vész el, amiért az Alkotmánybíróságot létrehozták, és bizony nagyon gyakran tapasztaljuk, hogy ilyen hosszú az Alkotmánybíróság eljárási határideje. Ezért is megfontolandó ennek a jobbikos javaslatnak az elfogadása és a határidő meghatározása, mert ez a garanciális elv csak akkor fog érvényesülni.

Nagyon fontos az is, hogy az Alkotmánybíróságot megfelelő garanciális védelemmel kell ellátni, amit a magyar alaptörvényben kell szabályozni azért, hogy a mindenkori parlamenti többség ne tudja a saját kénye-kedve szerint módosítani az Alkotmánybíróság hatáskörét, hiszen láttuk, hogy a Fidesz is rögtön, abban a pillanatban hozzányúlt az Alkotmánybíróság hatásköréhez, amikor az Alkotmánybíróság olyan törvényt helyezett hatályon kívül, amit a Fidesz nagyon szeretett volna keresztülvinni; lásd Lázár Jánosnak a T/1445. számú törvényjavaslatát, amelyet végül is keresztülvittek.

Mivel az időm elfogyott, megköszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
69 220 2011.02.22. 2:15  147-306

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Egy olyan módosító indítvánnyal kapcsolatban szeretnék szólni, amely szerintem elengedhetetlen kelléke kellene hogy legyen az új alaptörvénynek.

Nem sok nemzetnek van olyan hányattatott sorsa Európában, mint a magyar nemzetnek, hiszen 1920-ban ezt a nemzetet, ezt az országot szétdarabolták, és ötfelé vagy többfelé szakadt a nemzet. Sajnos 1945 egy szomorú dátum a magyarság történetében: ez az az időpont, az a fordulópont, ahonnan nem volt természetes a magyar nemzet természetes egységének a helyreállítása. Olyan kormányok követték egymást 1945-től, illetve olyan hatalom, amelynek a nemzet nemhogy nem számított, hanem éppen hogy ennek a kifejezésnek a használata is szinte bűnnek számított ebben az országban.

Azt gondoltuk 1990-ben, hogy ezzel a rendszerváltással, rendszerváltozással új idők következnek be Magyarországon, és ha már tudomásul is vettük azt, hogy jelen pillanatban elválasztva él a magyar nemzet egymástól, minden kormány törekedni fog annak a célnak az elérése érdekében, hogy ezt a természetes egységet, amely ezer éven keresztül vagy több mint ezer éven keresztül uralta a Kárpát-medencét, valamilyen szinten, a lehető legtöbb szinten, ameddig el tud érni, természetesen békés eszközökkel, azt meg fogja tenni. Sajnos nem ezt tapasztaltuk.

Nincsen itt az a frakció, amely azért ez ellen rendkívül sokat tett, hogy ez az egység megvalósulhasson Magyarországon. Azt gondoljuk, hogy nagyon fontos, hogy ez bekerüljön az új alkotmányba, és erre nemzetközi példa is van: az ír alkotmány is tartalmazza azt, hogy az írek, az Ír-sziget egységét, a nemzet egységét meg kell valósítani.

Ezért gondoltuk azt - mivel Salamon képviselőtársam is kihangsúlyozta azt, hogy itt csak tömören kell a legfontosabb dolgokat megfogalmazni -, hogy az egyik legfontosabb és legalapvetőbb, hogy a magyar alkotmányba bekerüljön a magyar nemzet természetes egységének a helyreállítására való törekvés minden kormányzat számára.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
79 82 2011.03.25. 14:47  1-139

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Hölgyeim és Uraim! A minap egy előadáson vettem részt az ELTE Jogi Karán, ahol az alkotmányozásról tartott egy nagyon színvonalas előadást Bihari Mihály alkotmánybíró úr, és nagy-nagy élvezettel hallgattam az érdekfeszítő mondatait, amiket elmondott az új alkotmányozásról, az új alkotmányról, illetve - ahogy most már tudjuk - alaptörvényről.

Nagyon tanulságosak voltak a szavai, ahogy végigvette az ezeréves múltunkat, az ezeréves alkotmányunkat, az ezeréves jogfejlődésünket, és kétfajta alkotmányt különböztetett meg, kétfajta alaptípusát különböztette meg: a konszenzusos alkotmányt és az oktrojált alkotmányt. És amikor ennek az ismérveit elmondta, akkor valahogy nekem kísértetiesen az oktrojált alkotmánynál, ami egy ránk erőltetett alkotmányt jelent lefordítva, valahogy ez a jelenlegi alkotmányozási folyamat jutott nekem eszembe erről, és Baráth Zsolt képviselőtársam is a tegnapi napon éppen erről beszélt, hogy neki is mennyire ez a gondolata támadt.

Miért is támadt nekünk ez a gondolatunk? Mert lehet Magyarországon jó alkotmányt hozni, rossz alkotmányt hozni, lehet jót és időtállót hozni, lehet rosszat hozni, illetve lehet olyat, ami időtálló lesz, de mégis rossz. Tehát ezek közül kell választanunk. Azt gondolom, hogy a Fidesz-KDNP egy történelmi lehetőség kapujában állt, hogy az egész társadalomnak megfelelő és jó alkotmányt hozzon meg. Önök úgy gondolták, hogy ez az alkotmányozási folyamat, amelyet eddig véghezvittek, illetve véghezvittünk, ez így jó, ez elfogadható és a társadalom többségének a támogatását bírja.

(13.50)

És ez így is tűnik, de én azt gondolom, itt egy színjáték zajlik, egy nagyon szépen előkészített és nagyon jó színjáték, amelyben a bábukat a kormányzó párt, pártok tologatják, és tulajdonképpen minden készen van, és ebbe igazándiból senki nem tud semmilyen formában beleszólni.

Önök kiküldtek a teljes magyar lakosságnak egy kérdőívet, ebben 12 pontban kérdéseket tettek fel, illetve egy 13. kérdést is, amelyben bárki leírhatta még a véleményét, és egyébként nagyon jellemző, hogy mik szerepeltek ebben a 12 pontban. Ebből is látszik, hogy a 12-ből 8 olyan pont volt, amelyre gyakorlatilag normális magyar állampolgár nem válaszolt volna másképp, csak igennel, hiszen arra, hogy akarja-e valaki megvédeni a termőföldet, az ívóvízkincsünket, természetes, hogy minden magyar állampolgár erre azt fogja mondani, hogy igen.

Tehát elmondhatjuk, hogy önök kikérték az állampolgárok véleményét, csak az, hogy milyen kérdésekben, az már abszolút nem mindegy, és önök ezt nagyon jól oldották meg. Tehát ez is a színjáték egyik része, hogy úgy tűnjön, mintha minden egyes magyar állampolgár beleszólt volna az alkotmány megalkotásába.

És miért mondom én azt, miért mondhatjuk azt, hogy egy oktrojált alkotmány? Éppen azért, mert elindult ez az alkotmányozási folyamat, felállt az alkotmány-előkészítő bizottság, amelyhez, azt gondolom, hogy minden párt, és ebbe mindenkit beleértek, a kormányzó pártokat és az ellenzék pártjait, mindenki, azt gondolom, tisztességgel állt hozzá, hogy ebben komoly munkát fogunk végezni, érdemi feladatokat fogunk ellátni, és ennek a során meg fogjuk hozni azt az alkotmányt, azt az alaptörvényt, amellyel kapcsolatban be fogjuk látni valamennyien, országgyűlési képviselők, hogy ez a nemzet érdekét szolgálja, és azt gondolom, hogy talán még az MSZP-sek is gondolkodtak ilyen módon, bár nem ezt mutatták az elmúlt 8 év kormányzása során.

És ebben az alkotmány-előkészítő eseti bizottsági munkában mit tapasztaltunk? Azt tapasztaltuk, hogy elmondhattuk a véleményünket, beadhattuk írásban a véleményünket, becsatolhattunk szervezeteket, amelyek részt vehettek ebben az alkotmány-előkészítő munkában. Azért megjegyzem, hogy a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomnak a kormányzati többség nem engedte meg, hogy részt vegyen az alkotmány-előkészítésben, tehát már itt volt egy olyan pont, ami nekünk nem tetszett, hiszen a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom egy törvényesen bejegyzett, Magyarországon nem betiltott mozgalom, márpedig az alkotmány mindannyiunk alkotmánya, tehát az övéké is, tehát ők is beleszólhatnak, mint ahogy minden ember és minden szervezet ebbe beleszólhat; önök már ezt az elvet akkor felrúgták.

Aztán mi történt? Kivonultak az alkotmány-előkészítő bizottságból a szocialisták, kivonult az LMP - nagyon nem sírt utána a szívünk, ezt azért megjegyzem, hogy ez megtörtént. És sajnos, kénytelen-kelletlen az utolsó ülésen mi is elhagytuk a padsorokat, mert akkor történt meg az, hogy beterjesztettünk egy 27 pontból álló javaslattervezetet, ami a Jobbik Magyarországért Mozgalomnak a legfontosabb programpontjait tartalmazta, amelyből tulajdonképpen mindösszesen három került az önök részéről elfogadásra. Ez a három is nagyjából eléggé általános hangvételű volt, tehát ilyen, mint a magzati életnek a védelme, amelyet önök úgy gondoltak, hogy támogathatnak.

De nézzük meg, hogy mik is maradtak ki akkor ebből a jobbikos programtervezetből, amit mi szerettünk volna az alkotmánykoncepció elfogadásánál érvényre juttatni! Hát az 1. pont nagyon érdekes, szó szerint ismertetném: az új alkotmány neve legyen alaptörvény. Ez volt az, amit a Jobbik az alkotmány-előkészítés során jelzett. Ez teljes egészében, ha jól emlékszem, egyhangúlag az önök részéről leszavazásra került. És milyen érdekes módon köszön majd itt vissza újra, de most már az önök javaslataként kerül be ide az Országgyűlés plénumára az alaptörvény kifejezés, természetes, mert nem kellett elfogadni a Jobbik javaslatát. De ez csak a megnevezés, tehát ez csak egy alaki dolog, de sokkal fontosabb programpontok szerepelnek itt benne.

Például, ami egy kivétellel leszavazásra került az önök részéről, az ország termőföldjeinek külföldiek részére vonatkozó forgalomképtelenségének a leszögezése az alkotmányban, amit a Jobbik Magyarországért Mozgalom nagyon fontosnak tart. És önök olyan döntést hoztak, hogy nem kerülhet be az alaptörvénybe, hogy külföldiek részére ne idegeníthessük el a termőföldjeinket. Alapkérdés! Mondhatják önök, hogy betették az állampolgárok számára beírt kis kérdőívbe, amelyben valóban szerepel, hogy védjük-e meg a termőföldjeinket. Igen, csak az nem volt benne válaszként, hogy kitől vagy mitől. A talajeróziótól, a környezetszennyeződéstől óvjuk meg, vagy pedig a külföldiek felvásárlásától? Ezt önök nem tették bele, de hogy mi az önök szándéka, az itt kiderült, amikor ezt a kérdésünket leszavazták.

Vagy: szerepelt benne, hogy a Magyar Honvédség külföldi bevetését korlátozzuk, illetve tiltsuk meg, ez sem kerülhetett bele ebbe az új koncepcióba - az alkotmánynak sajnos csak a koncepciójába, tehát most még nem a véglegesről, hanem csak a koncepcióról beszélünk.

De beszélhetünk a mentelmi jog eltörléséről, az országgyűlési képviselők visszahívhatóságáról, a politikusi álláshalmozás tilalmáról. Aztán a népszavazási tilalmak eltörlését szerettük volna, hogy a nemzetközi szerződésekről lehessen népszavazást tartani, hogy az alkotmányról lehessen népszavazást tartani, hogy a honvédség külföldi bevetéséről lehessen népszavazást tartani, hogy közkegyelem-gyakorlásról lehessen népszavazást tartani. És még ilyenek voltak benne, mint a közélet megtisztítása a szocialista állam vezetőitől, vezető politikusaitól. Önök ezeket sem támogatták.

Ezek voltak azok az alapvető értékek - többek között, nagyon sok más mellett -, amelyek miatt a Jobbik idejött a parlamentbe, hogy ezt érvényesítsük, hogy ezt érvényre juttassuk, mert ezért küldtek be a választóink bennünket ide. De önök ezek közül semmit nem méltattak arra, hogy figyelembe vegyék, és ezért tartottuk úgy jónak, hogy akkor fölálltunk, és arról a bizottsági ülésről eljöttünk, de azzal, hogy mi itt vissza fogunk jönni, és részt fogunk venni az alkotmányozásban.

Ezt követően is benyújtásra került részünkről egy 49 pontos módosító javaslat a koncepcióhoz, amikor a koncepció, az új alkotmány alapkoncepciója elfogadásra került, és ebből a 49-ből is önök egyetlenegyet, Dúró Dóráét fogadták el, az is csak egy nem anyagi jogi, hanem alaki jogi volt, ami arra vonatkozott, hogy ne két egymást követő ciklusban különböző parlamentnek kelljen kétharmaddal elfogadni az alkotmánymódosítást, hanem lehessen egyetlenegy ülésen, egyetlenegy parlamenti ciklus alatt módosítani. De a 48 érdemi anyagi jogit egy az egyben önök elutasították, és ezekben szintén nagyon fontos, a nemzeti megmaradást szolgáló kérdések szerepeltek, és önök ezeket nem akceptálták, nem fogadták el.

Mi következik a számunkra ebből? Az, hogy önök egy Fidesz-KDNP-s alkotmányt akarnak elfogadni, egy Fidesz-KDNP-s alaptörvényt akarnak elfogadni, amelyben önök már nem is kíváncsiak az ellenzék véleményére. És megmondom őszintén, ezt én nagyon sajnálom, hiszen önök a kétharmados többség birtokában hatalmas történelmi lehetőséget szalasztanak el és szalasztottak el, most már sajnos múlt időben kell hogy mondjam. Mert nekem nem fáj, hogy azok a padsorok üresek, sőt megmondom őszintén, hogy sokkal jobban érzem magam, és azt gondolom, hogy a jövőben egy olyan parlament, egy olyan Országgyűlés, amelyből hiányzanak a szocialisták, az sokkal jobb légkörű lesz, és én azt gondolom, hogy a nemzet megmaradása és fejlődése, jövője szempontjából ennek az országnak, ennek a nemzetnek mindenképpen az előnyére fog válni.

Itt a másik párt, az LMP. Az LMP, hát, mit mondjak róluk: nem azért küldték őket sem a választópolgáraik, hogy ne vegyenek részt az alkotmányozás folyamatában. Amikor elmondták ezzel kapcsolatban, hogy Lázár János T/1445-46-os törvényjavaslata volt, amelyben az Alkotmánybíróság jogkörét megnyirbálta, őket ez oly mértékben sértette, hogy ők úgy gondolták, a jövőben nem lehet a kormánypártokkal együtt alkotmányozni, és ezért ők visszavonulnak. Ezen a logikai alapon én azt gondolom, nem szép őket bántani a távollétükben, de akár a három évről is otthon maradhatnának, ugyanúgy, mint a szocialisták, mert akkor miért küldték ide a választóik őket. Azért, hogy vegyenek részt.

Mi itt maradtunk, és azt hiszem, hogy becsülettel ellátjuk a feladatunkat, és igenis megpróbáljuk azt, hogy meggyőzzük önöket arról, hogy Magyarországon létre lehetne hozni ezt a konszenzusos alkotmányt. És azt gondolom, hogy az az eredeti szöveg, ami a magyar alkotmányban szerepelt, amely - rossz kimondanom - az 1949. évi XX. törvény 24. §-ának az (5) bekezdése volt, amely kimondta azt, hogy az új alkotmány koncepciójának az elfogadásához a parlament négyötödének, a megválasztott országgyűlési képviselők négyötödének az igen szavazata szükséges, és ha ezt kimondjuk, akkor ebben benne lett volna a Jobbik Magyarországért Mozgalom is, és az a két jobboldali párt, egy középjobb, a radikálisabb jobb együtt négyötöddel már simán létre tudott volna hozni egy új alaptörvényt, amelyről már azt mondtuk volna, hogy a társadalomnak egy nagyon széles rétege által elfogadott lett volna, és valahogy megértette volna mindenki, hogy az a párt, az az MSZP, amely csak úgy képes alkotmányozni, ha a saját törvényeit, a saját szabályait fogja elfogadtatni a többséggel, ő csak akkor hajlandó ebben részt venni, és most, hogy ez nem lehetséges a kis részvételi arányuk miatt, így nem vesz részt benne, így ők nem is hiányoznak.

(14.00)

De azt hiszem, hogy az az 52,5 százalék vagy 53 százalék, amit a Fidesz-KDNP elért, ez önmagában nem alkalmas arra - legitim alkotmányt fognak önök megalkotni, tehát ezt nem vitatjuk, csak ez az alkotmány nem lesz konszenzusos. Akkor jó és akkor időtálló egy alkotmány, ha ez a nemzet konszenzusával, a parlamenti képviselők konszenzusával jönne létre.

Itt vetődik fel egy olyan kérdés, amely már az előbb ismertetett programpontunkban szerepelt, amelyet önök eddigi nyilatkozataik alapján nem támogatnak, ez pedig a népszavazás kérdése. Mi a programunk során... - és ezt is megjegyezném, hogy amikor a Jobbik Magyarországért Mozgalom a programját megalkotta, akkor egyedül mi voltunk azok, akik konkrétan leírtuk, hogy mi alkotmányozni szeretnénk, és ebben a négy esztendőben azt szeretnénk, ha végre hatályon kívül helyeznénk az 1949. évi XX. törvényt és új alkotmány születne Magyarországon. Ezt a "Radikális változás" programjában (Felmutatja.) az országgyűlési választásokon mi teljesen korrekt módon, ismertetve mindenkivel letettük az asztalra és bemutattuk.

Tehát mi voltunk azok, akik alkotmányozni akartunk, és mi akkor elmondtuk, ebben a programunkban is szerepelt, és hangsúlyosan szerepelt, hogy népszavazással szeretnénk elfogadtatni, és minél jobban szeretnénk azt, hogy a népképviselet oly módon érvényesülne Magyarországon, hogy minél több kérdésről, a sarkalatos kérdésekről Magyarországon a népszavazás döntsön.

Ezért javasoljuk mi jelen pillanatban is azt a módszert, hogy amennyiben itt megszületik az alaptörvény, amely - sajnos nem a mi javaslatunk alapján, de elfogadva azt, amit mi is leírtunk - alaptörvényként szerepel, azt szeretnénk, ha ezt népszavazás útján fogadnánk el, legalább akkor a társadalomban lenne egy olyan konszenzus, amely bizonyítaná az önök számára is, a mi számunkra is és mások számára is, hogy ez egy mindenkinek jó alkotmány lesz. Ehhez viszont szükség lenne arra, hogy önök a mi módosítóinkat, amiket becsatoltunk, azokat elfogadják, vagy legalábbis tárgyaljanak róla; úgy tárgyaljanak róla, hogy érdemben tudjunk tárgyalni, mert a legtöbb, a nemzet megmaradásáért rendkívül fontos javaslatainkat mindenfajta érdemi vita és érdemi hozzászólás nélkül szavazták le, csak azért, mert az ellenzék nyújtotta be.

Ezért mondom én azt, hogy sajnos ez az alkotmány, ha így marad, akkor ez nem egy konszenzusos alkotmány, és ezt nagyon sajnálom. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
79 112 2011.03.25. 2:02  1-139

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előbb beszéltem általánosságban az új alaptörvény-tervezetről, de az alaptörvény egyik fontos hibájára is szeretném felhívni a figyelmet, mégpedig, hogy mit tapasztaltunk itt az elmúlt kilenc-tíz hónapban. Azt láttuk, hogy a kormányzati többség, amikor például a saját politikai irányvonalával nem egyezett az Alkotmánybíróság jogalkalmazása, akkor mit lépett? T/1446. törvényjavaslat, és gyorsan szűkítették az Alkotmánybíróság jogkörét. Ezt látjuk folytatódni tovább ebben az alaptörvény-tervezetben is.

(15.10)

Hiszen idézném a 24. cikket, amely kimondja, hogy kormány vagy országgyűlési képviselők egynegyedének kezdeményezésére felülvizsgálja az Alkotmánybíróság a jogszabályok alaptörvénnyel való összhangját. Tehát mit jelent ez? Azt jelenti, hogy jelen pillanatban ma Magyarországon és a jövőben úgy lesz, hogy egy képviselő megteheti azt, hogy beterjeszt egy törvényjavaslatot, de nincs joga ahhoz, hogy már egy törvényt, egy kész törvényt támadjon az Alkotmánybíróság előtt, csak a képviselők egynegyede teheti meg ezt, legalább egynegyede vagy a kormány. A korábbi rendszer szerint ezt bárki megtehette, bármely állampolgárnak joga volt arra, hogy törvény felülvizsgálatát, jogszabály felülvizsgálatát kezdeményezze az Alkotmánybíróságon.

És az nem érv, hölgyeim és uraim, hogy az Alkotmánybíróság el van borítva munkával, és nem tudja megcsinálni! Ez egy alkotmányos joga az embereknek, és azt jelenti, hogy a demokráciát tovább szűkítjük, hiszen már például egy ekkora frakció, mint a Jobbik Magyarországért Mozgalom, egy olyan ügyben, amikor egy teljesen alkotmányellenes Gárda-törvény, -szabály születik, akkor nem tudjuk megtámadni például az Alkotmánybíróságon, mert nyilván akik nincsenek itt, ők nem fogják támogatni, és egyszerűen nem tudunk mit tenni. Erre szeretném felhívni a figyelmet: nem mindig önök lesznek a kormányzati többségben, erre is gondolni kell, amikor a jogszabályokat és az alaptörvényt megalkotják.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
82 88 2011.04.04. 8:06  41-105

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Először is Lázár János szavaira szeretnék nagyon röviden reagálni, amikor itt az expozéjában elmondta, hogy az alaptörvény szövege nincsen kőbe vésve.

Ez azért fura számunkra, mert sajnos nem ezt tapasztaltuk, és már a korábbi felszólalásom során is jeleztem azt, hogy egy párturalmi alkotmány van készülőben, legalábbis mi ezt látjuk és ezt tapasztaljuk. Amikor felállt az alkotmány-előkészítő eseti bizottság, 27 módosító javaslatot adtunk be hozzá, amelyből 3-at fogadtak el, és abból sem került be semmi a koncepció szövegébe. A kész koncepcióhoz 49 darab módosító indítványt adtunk be, és ebből egyetlenegyet fogadtak el; ez sem a szövegbe került, hanem eljárásjogi volt. És további 28-at adtunk be a mostani szöveghez. Ehhez képest azt látjuk, hogy az ellenzéki módosító javaslatokat sorozatosan visszadobják, tökéletesen lepereg.

Tehát az, hogy nincs kőbe vésve, ez nem tudom, mit jelent. Tehát lehet, hogy Lázár János frakcióvezető úr és Harrach Péter frakcióvezető úr javaslatai valóban átmehetnek ezen a szűrőn, és bekerülhetnek a szövegbe, de azt látjuk, hogy a Jobbik javaslatait sorozatban visszadobják. A másik két pártról nem beszélünk, mert ők nem adnak be javaslatokat. Amennyire ismerjük legalábbis az MSZP elmúlt 8 évi tevékenységét, akkor azt látnánk, hogy abban sok köszönet valószínűleg nem is lenne, de azért ha legalább itt lennének és dolgoznának, akkor legalább tárgyalhatnánk azokról a javaslatokról, amiket ők hozzá szeretnének tenni ehhez az új alaptörvényhez, de erről sajnos nem beszélhetünk.

Elmondtam már a korábbi felszólalásomkor azt is, hogy a Jobbik volt az, amelyik konkrétan megfogalmazta az új alkotmányban vagy az új alaptörvényben megfogalmazandó javaslatait, illetve azt, hogy mi akarunk új alkotmányt ebben a 2010-2014-es ciklusban. Miért is akarunk mi új alkotmányt?

Amikor a Jobbik bekerült a parlamentbe, illetőleg végig azért küzdöttünk, hogy kicsivel másabb legyen ez a politikai felfogás, illetve alapvetően más legyen, mi valóban szerettünk volna egy valódi rendszerváltást most, 2010-ben Magyarországon, és nem szeretnénk, hogyha ez a rendszerváltás újra elsikkadna, mert sajnos azt tapasztaljuk, hogy ez a valódi rendszerváltás elsikkad. Mi mit szerettünk volna? Elsősorban azt, hogy a népszuverenitás, a nemzet szuverenitása tovább erősödjön itt, hazánkban, és azt tapasztaljuk sajnos, hogy egyáltalán nem ez történt. Nem ez történt, hanem folyamatosan szűkítik a népszuverenitás lehetőségeit, a gyakorlás lehetőségeit, és ebben elsősorban a kormányzó pártok, illetve teljes mértékben a kormányzó pártok a hibásak.

Azt már tapasztaltuk, hogy akkor, amikor az Alkotmánybíróság mint a demokrácia, a jogállamiság legfőbb letéteményese, egy önök számára nagyon fontos törvényjavaslatot úgymond elkaszált, és nem engedte át, akkor rögtön az volt a lépés, hogy Lázár János képviselőtársunk benyújtotta a T/1446. törvényjavaslatát, amelyben megnyirbálta az Alkotmánybíróság hatáskörét. És pontosan azt a hatáskört vette el tőle, amelyben lehetősége lett volna újra ugyanazt a döntést meghozni, ha esetleg a tisztelt Ház újra meghozná azt a törvényt, amelyet korábban az Alkotmánybíróság módosított.

És mit látunk most? Most is azt látjuk, hogy az Alkotmánybíróság jogkörének a szűkítése zajlik jelen pillanatban is, és az alaptörvény nemcsak túllépett ezen a T/1446. számú törvényjavaslaton, hanem még tovább szűkíti a lehetőségeket. Lázár János itt korábban elmondta, hogy ez csak látszólag tűnik úgy az emberek számára, hogy szűkülne az Alkotmánybíróság hatásköre, hiszen sokkal jobban el fog tudni járni, hiszen nem lesz leterhelve akkora ügyérkezéssel. Mit ne mondjak, eléggé fura ez a nézőpont a kormányzó pártok részéről, hiszen nem azzal kell az Alkotmánybíróságnak úgymond nagyobb jogkört adni, hogy megszüntetjük a feladatait, vagy a feladatok jó részét elvesszük tőle, és akkor talán el fogja tudni látni őket, hanem azzal kell egyetérteni, ami Lázár János frakcióvezető úrnak a másik véleménye volt, amelyik azt mondta, hogy bővíteni kell az Alkotmánybíróság létszámát, hogy el tudja látni azokat a feladatokat, amelyeket a törvény mellé rendelt a törvény szerint.

És mit látunk most? Maga az alaptörvény tervezete azt tartalmazta, hogy megszünteti azt, amit a jelenlegi alkotmányunk, az 1949. évi XX. törvény 32/A. § (3) bekezdése kimondott, hogy alkotmánybírósági eljárást bárki kezdeményezhet. Ez egy olyan alapelv volt, a demokráciának egy olyan alapelve volt, ami alapján bárki az Alkotmánybírósághoz tudott fordulni, amennyiben egy jogszabályt alkotmányellenesnek talált, vagy bármi módon alkotmányosan sértette.

Jelen pillanatban az alaptörvény ezt radikálisan beszűkíti, méghozzá az eredeti szöveg szerint oly módon, hogy a bárki általi kezdeményezést teljes mértékben megszünteti, és csak a megválasztott országgyűlési képviselők egynegyede lenne jogosult ilyen eljárást kezdeményezni. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi felállás szerint kizárólag, egyedül a Fidesz-frakciónak lenne lehetősége arra, hogy a saját maga által meghozott törvények felülvizsgálatát kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál.

Tehát úgy látjuk, ez egy olyan demokratikus alapelv megnyirbálása a továbbiakban, amellyel sajnos semmilyen formában nem tudunk egyetérteni. Az alkotmányügyi bizottság ülésén ez is komoly vitát váltott ki, és kiderült, hogy ebben a kormánypárti képviselők is megosztottak, hiszen azért én azt gondolom, önöknek is megvan az az alapvető demokratikus beállítottsága és érzékenysége, ami nekünk is megvan, és ugyanígy sérti az önök érzékét is az, hogy egy országgyűlési képviselőnek jogában áll törvényjavaslatot benyújtani, jogában áll akár egy alaptörvény-javaslatot, akár alkotmányjavaslatot beterjeszteni a tisztelt Ház elé, de nincsen joga arra, hogy egy már elfogadott, kész törvényt, egy hatályba lépett törvényt megtámadjon az Alkotmánybíróságnál. Tehát ha ezt mérlegre helyezzük, akkor azt látjuk, hogy a mérleg egyik serpenyőjében sokkal több jogot veszünk el, és nem adunk hozzá jogot.

Tehát tulajdonképpen ez a probléma, amit végig láttunk, hogy ezeknek a jogoknak, a népszuverenitást megtestesítő jogoknak a beszűkítése található ebben az új alkotmányban. Mi azt gondoltuk, és azt szerettük volna, hogy majd az új alaptörvény vagy az új alkotmány kapcsán ez majd egy konszenzus keretében fog megvalósulni, és népszavazással lesz megszavazva. De azt is láttuk, hogy ezt is el akarják venni, tehát nem akarják engedni, hogy népszavazással legyen elfogadva.

Ugyanígy mi szerettük volna azt, hogyha a népszavazás jogkörét az új alkotmány vagy az új alaptörvény kibővítené, hogy az emberek több kérdésben tudjanak állást foglalni. Szerettük volna, hogy például a nemzetközi szerződésekről is állást tudjanak foglalni az emberek, hogy igenis kell-e a magyar lakosság túlnyomó többségének, hogy elfogadjuk-e ezt a nemzetközi szerződést, avagy sem. Vagy egy nagyon fontos és nagyon sarkalatos dolog, hogy a katonaság, a Magyar Honvédség bevethető lehessen-e külföldön, avagy sem, adott esetben ezt is népszavazással döntsük el; vagy akár a közkegyelem gyakorlását, vagy sorolhatnánk azokat a kérdéseket, amik folyamatosan tiltva vannak, és amiket az új alaptörvény is tilt.

Mi azt szeretnénk, ha a nemzetnek, a népnek sokkal több joga lenne, és sokkal közvetlenebbül tudná gyakorolni a demokratikus jogait. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
87 211 2011.05.02. 4:57  206-236

DR. GYÜRE CSABA, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Én megdöbbenve állok egyrészt a törvényjavaslat előtt, illetve a miniszteri előterjesztés, illetve hozzászólás előtt, hiszen én nem tudom: valahogy külön nézzük az országban a történéseket, és valahogy teljesen mást látunk.

Itt azt hallottuk az előterjesztésben, hogy bizonyos rendvédelmi monopóliumokat sajátítanak ki egyesek, csak mi ezt nem tapasztaltuk, illetve nem láttuk. Mi mit láttunk? Itt a miniszter úr felemlegette Gyöngyöspatát, felemlegette Hajdúhadházat. Mik történtek itt? A rendőrség beavatkozott, embereket vittek el, őrizetbe vettek, szabálysértési eljárást indítottak ellenük. És mi volt ezeknek az eredménye? Az, hogy ezek az emberek semmit nem követtek el.

Éppen azt mondta ki a bíróság, a jogállamba vetett hit alapján önöknek is el kell fogadni a véleményét, hogy például Hajdúhadházon az emberek az alkotmányos alapjogaikat gyakorolták. Itt nem volt szó megfélemlítésről, nem volt szó az állam hatalmi monopóliumának az elvonásáról, nem volt szó semmiféle közhatalom gyakorlásáról. Itt egyetlenegy dologról volt szó, arról, hogy felhívják az emberek a figyelmet arra, hogy itt, ezekben a falvakban már nem lehet az egyszerű lakosságnak megélnie, és próbálták az önök figyelmét felhívni, hiszen Pintér Sándor belügyminiszter úr két héten belül közbiztonságot, közrendet ígért ebben az országban.

Ezzel szemben mi valósult meg? Az valósult meg, hogy faluhelyen gyakoriabbak a betörések, mint korábban; sokkal gyakoribbak az élet ellen elkövetett bűncselekmények. Ez gyakorlatilag most már heti rendszerességgel folytatódik, és önök, a kormányzó párt és elsődlegesen a belügyminiszter úr nem a feladatukat végzik, hiszen neki az lenne a feladata, hogy ezt a közrendet, a közbiztonságot megőrizze. Ezzel szemben ő nem a bűnözőkkel szemben lép fel, hanem azokkal szemben, akik fel kívánják hívni az önök figyelmét és a közvélemény figyelmét arra, hogy itt nincs közrend, és nincsen közbiztonság.

Önök a nemzeti együttműködés rendszeréről beszélnek, ezzel szemben mindenkit ki akarnak rekeszteni. Itt a nemzeti kirekesztés programjáról beszélhetünk, és ez a mai jogszabály beterjesztése is annak az egyik állomása.

Ha az 1. §-ra rátérünk, még azt mondanánk, hogy el is tudjuk fogadni, hogy aki mással szemben etnikai, nemzeti, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz való tartozása miatt olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy riadalmat keltsen, az bűncselekményt követ el. Ezzel egyet is tudnánk érteni, csak azt látjuk, hogy önök a jogszabályokat sorozatban megpróbálják teljesen egyedi módon alkalmazni, egyedi módon, a saját felfogásuk, politikai felfogásuk alapján alkalmazni, és a rendőrséget is ezeknek a politikai céloknak alávetni. És sorozatosan ezt láttuk Hajdúhadházon, ezt láttuk Gyöngyöspatán.

És lám, mit mondott a bíróság? Minden esetben azt mondta ki, hogy ezek az eljáró személyek jogszerűen tartózkodtak ott, alkotmányos alaptevékenységet végeztek, amikor aláírást gyűjtöttek; és az derült ki, hogy nem önöknek volt igaza. Önök megpróbálják a jogszabályokat hajlítgatni, és sajnos azt látjuk, hogy azt a fajta népellenes, nemzetellenes jogszabályalkotást, amely megindult Gyurcsány Ferencnél, ezt önök tökéletesen és teljes mértékben folytatják.

És ezek azok, amik miatt mi ezt nemhogy nem tudjuk támogatni, hanem mindent megteszünk az ellen, hogy ezek életbe léphessenek, mert tisztában vagyunk azzal, hogy a kétharmados többségükkel bármit meg tudnak tenni. Azonban vegyék azt figyelembe, tisztelt képviselőtársaim, tisztelt miniszter úr és mindannyian, hogy ezzel a tevékenységgel, amit önök végeznek, éppen hogy lovat adnak a bűnelkövetők alá, akik nevetnek azon, hogy ez a rendőrség semmi másra nem képes, csak arra, hogy akik közrendet, közbiztonságot szeretnének ebben az országban, azokat elviszik, bilincsbe verik, meghurcolják, lefogdázzák, és eljárást indítanak ellenük. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

(18.00)

Ezekben a bűnöző hajlamú emberekben kialakul az a képzet, hogy lám, ez a kormány is bennünket fog védeni, és mi bármit megtehetünk. Mi mehetünk holnap, holnapután, megölhetjük Pista bácsit, Mari nénit és bárkit, mert a kormány minket fog védeni, és akik ellenünk akarnak tenni, azokat börtönbe fogja csukni - ez a képzet alakul ki.

És én azt gondolom, hogy ha önök most ezt megszavazzák, innentől kezdve minden egyes ember haláláért, akik hasonló körülmények között fognak meghalni, azokért önök személyesen lesznek felelősek mindannyian. (Taps a Jobbik padsoraiban. - Egy hang ugyanonnan: Mentek a börtönbe!)

És én nem tudom, hogy önök a saját lelkiismeretükkel hogyan fognak tudni elszámolni ezek után, és hogyan állnak a választóik elé, akik egyáltalán nem ezért küldték önöket ide a parlamentbe, és nem ezért kaptak kétharmados többséget.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
87 249 2011.05.02. 13:51  236-266

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Ez a probléma, azt gondolom, nagyon-nagyon messze gyökerezik, amibe most belecsöppentünk. Nagyon úgy látom, hogy ahogy hozzászólunk, legutóbb is Gaudi-Nagy Tamás, illetve Salamon László képviselőtársaim hozzászólása alapján, hogy hihetetlenül elbeszélünk egymás mellett, és elcsúsznak a gondolataink. Beszélünk közhatalom gyakorlásáról, annak állami monopóliumáról, és én azt gondolom, hogy önök folyamatosan azt mondják ránk, és nekünk szegezik ezt a kijelentést, hogy fogadjuk már el, hogy a közhatalom gyakorlása Magyarországon és az erőszak alkalmazása kizárólagos állami monopólium.

(20.10)

Azt gondolom, ebben a teremben nincs olyan országgyűlési képviselő, aki ezt a kijelentését Salamon László úrnak kétségbe vonná, sem itt, sem máshol szerintem nem ül olyan képviselő. Mi soha nem mondtuk azt, hogy a közhatalom gyakorlása ne állami monopólium lenne, hogy a közrendet, közbiztonságot nem a kormánynak, illetve a kormány szerveinek, a rendőrségnek - és a többi, és a többi - kellene végrehajtania. Mi ezzel is tökéletesen egyetértünk. Itt egy óriási nagy tévedés van, egy szándékos csúsztatás, aminek a felelősét jelen pillanatban éppen a kormánypárti politikusokban, illetve a kormányban látom, amely szándékosan folyamatos csúsztatással kezeli ezt az ügyet, és szándékosan próbálja félrevezetni azokat az embereket, akiket közvetlenül ez a probléma nem érintett. De azokat az embereket, akiket ez a probléma már közvetlenül érint, saját bőrükön érzik, azokat az embereket önök, tisztelt képviselőtársaim, már nem tudják félrevezetni.

És én még azt sem tételezem föl, hogy önök szándékosan csinálják ezt a félrevezetést. Azt gondolom, hogy nem mennek megfelelően az emberek közé. A múltkor megsértődtek, mert valamelyik képviselőtársam, talán Apáti István jelezte azt, hogy talán többet kellene járni az állampolgárok közé, és oda kellene menni, ahol a problémák vannak. Ott kellene megnézni, ahol a bűnözés gyökerezik, hogy mi miatt mennek oda az emberek, és mi miatt lesznek öngyilkosok emberek falvakban. A közbiztonság teljes mértékű hiánya miatt. Amikor már ilyenek történnek az országban, akkor a kormánynak is el kellene gondolkozni, és nem ott látni a felelősséget, akik megpróbálják ezt a rendrakást.

De nem innen akartam indulni, hanem teljesen máshonnan, csak Salamon László késztetett arra, hogy ezt elmondjam. Magyarországon mi volt az alapvető probléma? Valahonnan onnan indulunk ki, hogy 1945 után jött a szocialista-kommunista rendszer, amelyben volt egy rendőrség. Azt a rendőrséget, illetve annak egy részét neveztük ÁVH-nak, majd mikor hogy, de egyet tudunk, hogy a szocializmus idején a rendőrség politikai célokat hajtott végre; folyamatosan politikai célokat, és üldözte azokat az embereket, akik nemzeti módon próbáltak gondolkozni, üldözte azokat az embereket, akik demokratikus módon próbáltak gondolkozni, akik egy demokratikus átmenetet szerettek volna Magyarországon megteremteni. Ezeket mind a rendőrség üldözte, mintha közrendbe, közbiztonságba ütközne ezeknek az embereknek a tevékenysége.

És ehhez itt, Magyarországon 45 éven keresztül hozzászoktunk. 1989-ben azt gondolták nagyon sokan, azt gondoltuk nagyon sokan, a rendőrség is, a rendőrségi vezetők is azt gondolták, hogy ezzel a korral örökre leszámoltunk. Mígnem jött egy nagyon szomorú dátum, 2006 ősze, amikor bebizonyította az MSZMP utódpártja, az MSZP, hogy igenis fel lehet használni a rendőrséget újra ugyanúgy azokra a politikai feladatokra, amelyekre megtették Kádárék, megtették Rákosiék, és megtették sokan mások. Sajnos, ez megengedhetetlen ma egy demokráciában, hogy valamelyik párt a saját politikai érdekeiért küldje ki az utcára a rendőrséget mint közrendet, közhatalmat gyakorló állami szervezetet. Valahol itt rendült meg a magyar emberek bizalma a rendőrségben, hiszen ebben az esetben, amikor azok a rendőrök levették magukról az azonosító jelvényt, abban a pillanatban ők törvényen kívül helyezték magukat, és azt bizonyították, vagy ez azt bizonyította, hogy ők nem akarják betartani a törvényeket, ők azt akarják, hogy őket ne tudják beazonosítani a jövőben, tehát nyugodtan követhessenek el bűncselekményeket.

És ez nem működhetett másként, mint megfelelő politikai háttértámogatással, amit megfelelő helyről, megfelelően magas szintről kellett hogy megkapjanak. És bizony három év telt el úgy, folyamatos demonstrációval, hogy ez a rendőrség folyamatosan politikai küldetést hajtott végre Magyarországon. Itt a legalapvetőbb emberi jogok megtiprása történt, és sajnos nem lehetett nemzeti ünnep Magyarországon anélkül, hogy a rendőrség ne verte volna az embereket, ne lőtte volna ki a szemüket, ne fulladt volna botrányba az a nemzeti ünnep, ami éppen volt. És megvolt a baj a hétköznapokon is, mind a rendőrséggel, mind a politikai hatalommal, mind a kormányhatalommal.

Akkor, amikor önök megkapták a kétharmados felhatalmazást ettől a nemzettől, akkor azt akarta mondani a magyar nép, és ebben önöket látta legfőbb biztosítékként arra, hogy ettől a pillanattól ez másként lesz, a rendőrség a magyar nemzet, a magyar nép érdekeit fogja szolgálni, soha nem fog többé politikai célokat szolgálni, hanem az embereket fogja védeni, az egyszerű falusi lakosságot. És most, ennél a törvényjavaslatnál, illetve annál a politikai tevékenységnél, amit most végeznek önök, amivel a rendőrséget valamilyen úton-módon jogellenes cselekmények végrehajtására befolyásolják, itt megdőlni látszik az a hit, amit önökbe vetettek a választópolgárok. Azt várták el, hogy rend lesz ebben az országban. Hittek önöknek, hogy két héten belül rendet fognak tudni teremteni. Hittek abban, hogy egy tiszta rendőrséget fognak adni ennek a nemzetnek; egy olyan rendőrséget, amely majd ebben a négyéves ciklusban vissza fogja nyerni a megbecsülését, azt, hogy az emberek fognak bennük bízni, hogy igenis, a tisztességes emberekért fognak kiállni, és az ő érdekeiket fogják védeni.

És tetszenek tudni, hogy mivel találkozunk? Döbbenetes dolgot fogok most elmesélni, mert én igenis voltam Hajdúhadházon, és három napot töltöttem ott, és megfigyeltem, hogy milyen tapasztalataim voltak ott, hogy mi a rendőrségről az emberek véleménye, és mi a különbség a rendőrség és a "Szebb jövőért polgárőrség" között. Amikor a polgárőrök elmentek a piacra bevásárolni, mert étkezniük kellett, akkor alig tudták kifizetni a sárgarépát, a krumplit, mert az egyszerű kis nénik ingyen adták nekik. Azért akarták ingyen adni, bár ők kifizették, hogy minél tovább maradjanak ott náluk. Megkérdezték, hogy miért. Azt mondták, hogy azért, mert a rendőrnek semmilyen megbecsülése ezen a településen nincs. Amikor azt a nénit fejbe verték a baltával éjszaka az elkövetők, és másnap kiment a rendőrség, és körbeállták a házát, azok a bűnelkövetők, akiket a helyi lakosok ismernek, tudják, kikről van szó, odamentek, és hangosan szidalmazták a rendőröket, sőt egy esetben még az is elfordult, hogy leköpték a rendőr ruháját.

És mi történt? Semmi. Mert semmilyen megbecsülése ezeknek a rendőröknek nincsen, és semmilyen eszköz nincs, hogy az ilyen emberekkel, az ilyen elemekkel szemben fellépjenek. Azt mondta ez a hölgy, aki a piacon árult, hogy amikor maguk megjelennek, mert maguk tudják, hogy kik a bűnelkövetők, akkor ezek a bűnelkövetők ki sem mernek jönni az utcára, és akkor legalább tudjuk, hogy ebben a néhány órában biztonságban vagyunk. Hát ez az óriási különbség. Az a különbség, hogy ezek az emberek tudják, hogy kik a bűnelkövetők. Önök nem voltak ott, én ott voltam, én is aláírást gyűjtöttem, ugyanúgy, mint sokan mások, mint akiket ezekért a tevékenységükért őrizetbe vettek, bevitték, és bent töltötték a fogdán az éjszakát. Amikor a rendőr igazoltatta a kis csapatot, akkor odajött hozzám az egyik, és elmondta, hogy elnézést, képviselő úr, nagyon szégyelljük magunkat; nagyon szégyelljük magunkat, hogy ezt kell tenni, és pont önökkel szemben kell ezt tennünk. Mi arra vagyunk utasítva, hogy durvábban bánjunk önökkel, mint a bűnelkövetőkkel kellene. (Felzúdulás a kormánypárti padsorokban.) Uraim és hölgyeim, hölgyeim és uraim, én azt mondom, amit a rendőrök mondtak el Hajdúhadházon.

És ami legjobban bizonyítja, hogy mi történt, számokat is fogok mondani. (Közbeszólások a Fidesz soraiból.) Igen, lehet, hogy van, akinek fáj az igazság, hogy így van, mert nem győződtek meg róla, hogy mi történt. De megkérdezem, hölgyeim és uraim, hogy lehetett az, hogy amikor önök, illetve a belügyminiszter úr, illetve a rendőrség felszólította a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesületet, hogy vonuljon el Hajdúhadházról, és fejezze be a tevékenységét, akkor 48 óra alatt több mint 6 ezren írtak alá a faluban. Jöttek oda az emberek egymás után, hogy hadd írják alá, és több mint 8 ezren írták alá, de ebből több mint 6 ezer volt az, aki ezt... (Közbeszólás a Fidesz soraiból.) El kell fogadni, ezek számadatok. Önök nem voltak ott, én ott voltam, én láttam, és ezek az emberek azt akarták, hogy a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület maradjon ott.

Mondok egy-két számot, hogy miért gondolják ezt az emberek. Hajdú-Bihar megyében majdnem minden településen működik polgárőrség, polgárőr egyesület. A Hajdú-Bihar megyei polgárőr egyesületek összességében egy év alatt 50 millió forintot kapnak az állami, illetve az önkormányzati költségvetésből, azért, hogy működjenek. Ebből az összegből, illetve a tevékenységükből 2010-ben összesen 39 elfogás volt, 41 bűnözőt értek tetten. Ennyi volt a Hajdú-Bihar megye valamennyi településén működő polgárőrség eredményessége. Most ismertetném a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesületet, amely két hónap alatt érte el ugyanezt az eredményt, és nem az egész megye területén, hanem egyetlenegy településen, Hajdúhadházon. És ha az eredményességet nézzük, akkor felteszem a kérdést, hogy talán csak nem ez a baj. A Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület sokkal, de sokkal eredményesebben működik, sokkal jobb a bűnfelderítése, a bűnmegelőzése, mint az egész megye polgárőr egyesületeinek.

Itt már felvetődik egy nagyon csúnya kérdés ekkor, hogy vajon kinek az érdeke az, hogy rend legyen ebben az országban. Vajon kinek az érdeke, hogy rend legyen ezekben a megyékben? És a kérdést önökre bízom, hogy döntsük el.

(20.20)

Kiket kell megbüntetni? Azokat, akik kimennek nap mint nap az utcára ingyen, reggeltől éjszakákon keresztül ott állnak, és vigyáznak az emberekre, az embertársaikra, a polgártársaikra, azért, hogy közrend, közbiztonság legyen, és önök ezeket az embereket akarják 150 ezer forintra megbírságolni, azért, mert náluk még ismerik azt, hogy tartsunk össze, fogjunk össze, hogy legyen egy jó faluközösség, legyen egy jó településközösség, és csináljunk valamit? Mert az, ami eddig működött ebben az országban, az nem működik! Ezek a számok is mutatják, hogy az nulla! Ezek megkapták a terepjáró kocsit, megkapták bele azt a kicsi kis benzint, eljöttek, elmentek, és a bűn felderítése nem történt meg!

Ez a jogszabály, amit önök most megalkotnak, éppen arra erősíti a bűnelkövetőket, hogy nyugodtan tegyék meg, mert ezek után már még nyugodtabban leköphetik a rendőröket, mert most már nem lesz semmilyen szervezet, amelynek bármilyen lehetősége lenne arra, hogy egy kicsit megfékezze a bűnözést, mert sajnos a rendőrök nem teszik. Mi megfogalmaztuk a programunkban azt, hogy itt, Magyarországon, vidéken csendőrségre van szükség. Azért van szükség csendőrökre, mert azoknak megvolt a régi rendszerben a megfelelő eszközük, hogy a bűnözőkkel hogyan kell elbánni.

Ma mit látunk? Azt, hogy a rendőrségnek semmilyen eszköze nincsen. Ha önök beszélgetnek rendőrökkel, akkor nagyon jól tudják, ezt a rendőrök is meg fogják erősíteni, mert abban a pillanatban, hogyha egy rendőrnek fel kell lépnie a bűnelkövetővel szemben, főleg, ha a bőrszín is előkerül, akkor rögtön elő fognak jönni az emberi jogi aktivisták, és rögtön azt a rendőrt, aki megpróbálja a bűnt megelőzni, aki megpróbálja a bűnözőt elkapni, őt fogják fegyelmileg felelősségre vonni, mert esetleg használta a fegyverét, azután egy féléves büntetőeljárásban talán tudja majd tisztázni magát. Addig nem fog jutalmat kapni, addig nem fog semmiféle pluszjövedelemhez hozzájutni, nem beszélve arról, hogy adott esetben még felfüggesztés hatálya alatt is állhat. Amíg a magyar törvények a bűnelkövetőket védik a bűnüldözőkkel szemben, sajnos addig Magyarországon nem lesz rend.

A szavazóink, valamennyiünk szavazói ezt várták önöktől, és ezt várták tőlünk, hogy ebben legyen egy nagy változás, mert a Jobbik Magyarországért Mozgalom a rend pártja. Minket azért küldtek be a szavazóink ide, hogy végre rend legyen ebben az országban, de önöket is ugyanezért küldték ide! Önöket is, de sajnos azt látjuk, hogy önök ezeket a kötelezettségeiket sorozatban nem teljesítik, nem akarják teljesíteni, és nem tudok más indokot elmondani, mint a politikai indokot, mert azt mondják, ha erre az útra lépnének, akkor a Jobbikot támogatnák. Nem a Jobbikot kell támogatni! Itt a nagy probléma az, hogy önök pártokban gondolkodnak, mi pedig a nemzetben gondolkodunk. Nem a Fidesz érdekét kell szolgálnia, és nem a Jobbik érdekét kell szolgálnia egy polgárőrségnek, hanem az adott lakosság érdekeit, és ugyanez szükséges a rendőrség részéről is. Addig, amíg nem növünk fel ehhez a feladathoz, addig ilyen problémák lesznek.

Higgyék el, hölgyeim és uraim, tisztelt Ház, hogy ez a törvényjavaslat semmire nem lesz jó, amennyiben elfogadásra kerül! Semmire nem lesz jó! Ugyanúgy továbbra is meglesznek a lehetőségek, és ezeket a lehetőségeket elsősorban a bűnözők fogják megkapni, és ők fognak vele élni. Ez az önök felelőssége és mindannyiunk felelőssége, akik erről döntünk, akik erről szavazunk.

Úgyhogy kérem önöket, ennek tudatában megfelelő felelősséggel döntsenek. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
87 337-339 2011.05.02. 3:31  330-362

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Hát, nem fogok elmondani mindent, amit akartam eredetileg, mert elég késői az időpont. Terveztem egy kis előadást a Jobbik programjáról, amit mindig el szoktunk mondani, különösen Novák Előd képviselőtársammal a pozícióhalmozásról, a politikai álláshalmozásról, de azt hiszem, már a jelen lévő jobbikos képviselőtársaim ismerik, és szerintem már önök is nagyon jól ismerik mindannyian, mert annyiszor elmondtuk. Ezt most nem kívánom még egyszer elismételni. (Közbeszólás a Fidesz soraiból.) De ha kívánják, akkor elkezdem. Látom, hogy van érdeklődés iránta - akkor elkezdem elmondani a politikai álláshalmozást.

ELNÖK: Egészen más volt a közbeszólás, én hallottam. Másról beszélt a képviselő úr, úgyhogy csak folytassa nyugodtan. (Derültség.)

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Jó, rendben van. Tehát erről gondoltam beszélni, mert ha ezt a szentenciánkat, amit folyamatosan elmondunk, figyelembe vették volna, akkor ilyenek fel sem merültek volna. Nem merültek volna fel olyanok, hogy sorozatban minden héten értesülünk a lapokból arról, hogy mely fideszes politikus veszi fel kétszeresen a költségtérítését, és éppen milyen pénzügyi botrányok vannak a jelenlegi kormánypártok háza táján azzal kapcsolatban, hogy ki mennyivel több jövedelmet vesz föl, mint amennyire jogosult lenne, illetve ki hány helyről veszi fel ezeket. Nyilván, ha ezt figyelembe vették volna, akkor ez nem fordulhatott volna elő. De erről ennyit akartam mondani.

Egy érdekesség, ami megfigyelhető. Teljesen különböző a törvénymódosító javaslat és az indokolás szövege. Az egyik arról szól, hogy csak a képviselői alapdíjra lesz jogosult a miniszterelnöki biztos vagy kormánymegbízott, ennek a 100 százalékára, a másik helyen, az általános indokolásban is ez van, illetve a törvényjavaslatban van benne, hogy csökkentett mértékű választókerületi pótlékra is jogosult. Itt azért szerintem van néminemű ellentmondás, amire felhívnám a figyelmet, az általános indokolás és a módosító szöveg között.

Mi a magunk részéről azért támogatjuk ezt a javaslatot, mert ez tiszta vizet önt a pohárba, illetve meggátolja azt, hogy két helyről teljes egészében felvegye a költségtérítését. Mi ebből a szempontból ezt támogatni fogjuk. De azért felhívnám a figyelmet arra, hogy nem minden kifejezéssel értünk egyet ebben a szövegben. Például, "aki nyilatkozata szerint költségtérítésben részesül", szerintem nem a nyilatkozatnak lenne itt jogi jelentősége, hanem annak, hogy valóban részesül-e ilyen költségtérítésben vagy nem részesül, nem pedig a nyilatkozat szerint, mert azzal vissza is lehet élni, az egy szubjektív dolog, hogy azzal valaki visszaél. Azt gondolom, ha módosító indítványt nyújtanánk be, az nem lenne házszabályszerű, hiszen nem ezt a részt nyitotta meg a módosító javaslat, nem ehhez szól hozzá. Mindenesetre megérne egy misét, hogy ezen az előterjesztő elgondolkodjon, hogy ezt kivegye belőle. De mivel ez az álláspont határozottan előrevivő, ezért a magunk részéről támogatjuk.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
88 32 2011.05.03. 4:53  23-49

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Magyarországon még nem túlságosan bevett gyakorlat az otthonszülés, bár az az érdekessége, hogy ennek évezredes hagyománya van minden országban, így Magyarországon is, és az otthonszülés úgy-ahogy működött itt egy évezreden keresztül, és kialakult ennek során a megfelelő gyakorlata is, hogy hogyan anyakönyvezték ezeket a gyermekeket. Nyilván semmilyen probléma nem volt addig, amíg ez az anyakönyvezés az egyházi anyakönyvvezetés szintjén valósult meg, hiszen mindenki tudta a feladatát évszázadokon keresztül, majd pedig az állami anyakönyvvezetésre való áttéréssel is mind a községi, mind városi szinten ez kitűnően működött. Aztán jött egy átmeneti időszak ebben, mert ez csak egy átmenet, hiszen az ötvenes-hatvanas években szűnt meg Magyarországon az otthonszülésnek nem a lehetősége, hanem egyáltalán a kórházi szülés lehetősége igazándiból akkor valósult meg a széles néprétegek számára, aztán a hatvanas évek elejére ez gyakorlatilag kizárólagossá is vált. Ezért feledésbe ment az otthonszülés hagyománya Magyarországon, ami nyilvánvalóan jó volt, hiszen a csecsemőhalandóság olyan mértékű volt, különös tekintettel az akkori orvosi tudásra, illetve azokra a higiénés körülményekre, amelyek akkor megteremthetőek voltak akár egy faluhelyen, akár egy városi otthonszülésnél, nyilván attól sokkal jobb körülményeket teremtett a kórházi szülés. S ezáltal ez alatt az ötven év alatt, tehát a hatvanas évek eleje óta gyakorlatilag elfelejtettük, a társadalomban feledésbe ment ez a lehetőség, hogy hogyan is történik ennek az anyakönyvezése. Nagyon örülök annak, hogy a kormány előterjesztette a javaslatát, látván, hogy újra társadalmi igényként felmerült az otthonszülés, és az otthonszülés jogi kereteinek a megteremtésével meg kellett teremteni az anyakönyvezésnek is a törvényes feltételeit, hogy ez hogyan történjen. Magyarországon még nem túl divatos, de nem tudhatjuk, hogy mit fog hozni a jövő. Mátrai Márta képviselőtársam részletesen ismertette a nemzetközi statisztikai adatokat, hogy melyik országban hogyan alakult, van, ahol megengedett, és mégis csak 0,2 százalék, mint ahogy hallottuk, az Amerikai Egyesült Államokban, és van, ahol megengedett, és 30 százalék, mint például Hollandiában. Mi valahol lent vagyunk a nulla egész valamennyinél, de nem tudjuk, hogy mit hoz a jövő.

Nagyon örülök annak, hogy a kormány úgy döntött, látván azt, hogy június 1-jétől szükséges a rendezés, és ezért megalkotta az erre vonatkozó törvényjavaslatát. Hál' istennek egy olyan téma, ami nem politikai jellegű, és ebben valamennyi párt egyetért, a Jobbik Magyarországért Mozgalom is támogatja ennek a törvénynek a megszületését. Illetve egyetértünk azzal is, amit az államtitkár úr elmondott, hogy viszonylag sürgős ennek a törvénynek a hatálybalépése, és ezért a 2011. június 1-jét határozták meg a hatálybalépés napjának, amivel szintén egyetértünk és támogatjuk.

Azok a rendelkezések, amelyek ebben találhatók, mindenféleképpen pozitív, hogy otthonszülésnél elsősorban nem a szülőket terheli, elsődlegesen nem őket terhelné az anyakönyvezés, illetve a bejelentés, hanem a közreműködőket, illetve nyilván abban az esetben, ha nincsen közreműködő, akkor a szülőket 8 napon belül.

Lamperth Mónika felvetette, hogy a 8 napot rövidnek tartja. Igen, én is elgondolkodtam ezen a 8 napon, hogy ez valóban lehet, hogy kevés, azonban semmilyen olyan szankciót nem fűz hozzá a törvény, amely büntetni rendelné azt az esetet, ha mégsem 8 napon belül, mert ne adj' isten, kórházi ápolásra szorult az édesanya, és csak a 12. napon fogja bejelenteni. Szerintem semmi olyan nagy dolog nem fog történni. Tehát egyetértünk emiatt a 8 napos bejelentéssel is.

Végül is ezzel a parlament megteremti az otthonszülés jogi kereteit, illetve az anyakönyvezés lehetőségét ezzel a törvénnyel, és rendezi azt az állapotot is, amikor az anya személye ismeretlen, illetve a személyazonosságát nem igazolja. Nagyon fontos, hogy a gyermekeknek ebben az esetben a jogi helyzete minél hamarabb megoldódjon. Ebben az előterjesztésben 30 nap szerepel, 30 napon túl pedig már a törvény megoldja, hogy mi történik ezekkel a gyermekekkel. Ezzel is egyet tudunk érteni, hiszen a gyermeknek az a célja, az a legfontosabb az ő számára, hogy a jogi helyzete minél hamarabb tisztázódjon. Ezt megteremti, így ezzel a törvénnyel ebben a formában egyetértünk, és meg fogjuk szavazni.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
88 384 2011.05.03. 5:58  375-416

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Én a felszólalásomban az ajánlás 5., 6., 10., 15. pontjához szeretnék hozzászólni.

A tegnapi napon részletesen kifejtettem az álláspontomat ezzel a törvénnyel kapcsolatosan, elmondtam a bírálatokat, és nyilvánvaló ezek után, illetve ezelőtt is, hogy mi lesz majd a döntés, hiszen a Fidesz-KDNP kétharmados erőfölénnyel bármit keresztül tud vinni, amit akar, legalábbis ez a tapasztalatunk az eddigiek során, és szerintem most sem fogunk nagy változást tapasztalni ebben.

Láttunk itt egy rendkívül rossz törvényjavaslatot, amelynek gyakorlatilag semmilyen pontjával semmilyen formában nem tudunk azonosulni. Kifejtettem a tegnapi napon azt, hogy amennyiben tudnánk, hogy minden politikai megnyilatkoztatás nélkül, mindenkire egyformán kívánnák, hogy érvényesüljön, akkor önmagában ezeknek a paragrafusoknak egy részével még egyet is tudnánk érteni, de ahogy Gaudi képviselőtársam itt már elmondta az előbbiek során, teljesen nyilvánvaló, és hát önök sem titkolták, a parlamenti többség képviselői, hogy a jelenleg kialakult helyzeten ezzel a jogszabállyal akarnak úrrá lenni. Ez pedig a gyöngyöspatai, a hajdúhadházi és más hasonló események, önök tökéletesen rossz választ adtak az ott felmerülő társadalmi problémára: önök nem az okot, az okozatot akarják megszüntetni, a beteget nem meggyógyítani akarják, hanem azt akarják, hogy tünetmentessé tegyük őket, aztán majd elviszi őket a betegség, mert a láz ugyan megszűnik a tünetmentesítő gyógyszerrel, de a beteg sajnos meg fog halni.

(20.40)

Elképesztően rossz ez a megoldás, amit önök választottak, de mi megpróbáltuk legalább bizonyos szempontokból jobbá tenni és megpróbáltuk, beadtunk módosító javaslatokat, amelyeket az alkotmányügyi bizottság már nem javasolt. Itt elsősorban a Gaudi képviselőtársammal benyújtott javaslatokra, módosító javaslatokra gondolok.

A polgárőrség működésével kapcsolatosan találtunk egy érdekes szabályt, amely azt mondja ki, hogy a jövőben köteles a polgárőr egyesület a rendőrséggel együttműködési megállapodást kezdeményezni, másként nem működhet, csak ha ez a megállapodás megszületik. Mi ezt semmiféleképpen nem tartjuk jogállami megállapodásnak, és az erre vonatkozó álláspontomat az alkotmányügyi bizottság ülésén is kifejtettem, hiszen ebben az esetben egyértelmű az, hogy a kormány, a Belügyminisztérium politikai döntést tud hozni a rendőrségen belül, hiszen arra tudnak ráhatni, hogy kivel kössön szerződést, és kivel nem.

Mi beadtunk egy olyanfajta módosítást, amennyiben már kötelező lesz a szerződés, akkor kötelező legyen valamennyi olyan polgárőr egyesülettel a rendőrségnek aláírni ezt a szerződést, amely a törvényi, a jogszabályi feltételeknek megfelel, tehát ne tudjon önkényesen a rendőrség dönteni, hogy én ezzel a polgárőrséggel kötök, ők elláthatják a polgárőr tevékenységet, ezzel nem kötök. Miért? Mert mi vetődik fel ezzel? Az, hogy a rendőrség sajnos politikai iránymutatás alapján fog dönteni. Tehát azokkal a polgárőr egyesületekkel, amelyek kitűnően látják el feladatukat, természetesen itt a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesületre gondolok, a tegnapi napon számokkal igyekeztem alátámasztani, hogy egyetlenegy településen, Hajdúhadházon a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület két hónap alatt több bűncselekményt derített fel, mint az összes többi Hajdú-Bihar megyei polgárőrség az egész megyében. Most ezzel a polgárőrséggel valószínűleg a rendőrség a jövőben majd nem köthetnek szerződést, amennyiben a rendőrségnek lesz a diszkrecionális joga azt eldönteni, hogy lehet-e ezzel a polgárőr egyesülettel szerződést kötni avagy nem.

Teljesen nyilvánvalóan az eddigi kormányzat nem is próbálta leplezni, még a látszatát sem kelteni, hogy ebben demokráciát kívánna fenntartani, hiszen ahol a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület megjelent, ott Pintér Sándor belügyminiszter úr, illetve a kormányzat megpróbálta bármilyen formában ezt eltávolítani, sőt be is jelentette a belügyminiszter úr azt, hogy már nincs is ott a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület, és mindent megteszünk, hogy ne is legyen ott. Ebből nyilvánvalóan látszik, hogy az a rendőrség, amely a Belügyminisztérium irányítása alatt áll, nem köthet szerződést a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesülettel, amennyiben neki lesz joga megválogatni, hogy kivel köthet szerződést. De ez nem csak erre vonatkozik, lehetnek itt más, bármilyen fajta szervezetek, amelyek szeretnék ellátni ezt a polgárőr tevékenységet, nem kell annak a Szebb Jövőértnek lenni, azt is ki fogják zárni, mert majd meg fogja határozni a kormány vagy a Belügyminisztérium, hogy csak és kizárólag ezzel az egyesülettel lehet szerződést kötni.

Nagyon örülök annak, hogy éppen az MSZP is hasonló aggályokat fogalmazott meg ezzel kapcsolatban. Éppen Harangozó Tamás képviselőtársam indítványa körülbelül hasonló indokok alapján hasonló célzatot jelölt meg. Ezért mi azt tartanánk a legfontosabbnak ebben a kérdésben, hogy amennyiben e törvényi szabályozáshoz mindenképpen ragaszkodik a kormányzati többség, akkor egyenlő pályákat, egyenlő esélyeket és jogállami lehetőségeket biztosítson mindenki számára, ne politikai döntés alapján szülessen meg az, hogy polgárőr tevékenységet ki láthat el egy településen, hanem mindenkinek egyformán legyen rá joga, és aki megfelel a törvényi feltételeknek, bárki végezhessen polgárőr tevékenységet a jogszabályok alapján.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
88 388 2011.05.03. 6:01  375-416

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az ajánlás 15. pontjához, Gaudi képviselőtársam javaslatához szeretnék hozzászólni, amely a szabálysértésekről szóló törvény 142/B. §-át, 142/C. §-át vezetné be, illetve Gaudi képviselőtársam ezeknek az elhagyását indítványozza a leendő jogszabályból.

Miért is? Ha megnézzük ezt a jogszabályt, azt látjuk, hogy a Fidesz folyamatosan, amikor valamit nem tud megoldani társadalmi eszközökkel, akkor azt pönalizálni próbálja, ami semmiképpen sem jó irány, különösen akkor, hogy ha valamilyen társadalmi szükségszerűség vetette fel annak az igényét, ami itt megjelenik. A Fidesz-KDNP úgy próbálja rákényszeríteni az akaratát, hogy azokat az eseményeket, azokat a politikai cselekményeket, amik történnek az országban, de neki nem tetszik, behozza a büntető törvénykönyvbe és ahhoz hozzáteszi, vagy a szabálysértési törvénybe. Ugyanazt az utat járja, amit Gyurcsány Ferenc megkezdett és az MSZP olyan látványosan bemutatott 2006 őszétől kezdve folyamatosan. Ez rendkívül rossz irány. És döbbenetes számomra az, hogy aki a polgárőrségről szóló törvény rendelkezéseit megszegi, és még csak az sincsen itt, hogy szándékosan megszegi, hogy egy szándékos elkövetésről lenne szó, hanem valamit véletlenül elfelejt, akkor emiatt önök elzárással vagy 150 ezer forintig terjedő pénzbírsággal kívánják sújtani. Ez számomra teljességgel döbbenetes, és azt gondolom, hogy minden józan, a jogállamiságban bízó ember számára ez tökéletesen döbbenetes és elfogadhatatlan, amit önök jogszabályalkotás címen itt keresztül akarnak vinni.

Egyrészt ezek az emberek mind olyan emberek, akik ezekben a polgárőrségekben tevékenykednek, akik ingyenesen, a saját elhatározásuk alapján, a szabadidejüket nem kímélve, az éjszakáikat, a pihenéseiket nem kímélve próbálják megvédeni embertársaikat attól, hogy bűncselekmények áldozataivá váljanak, és védik az állampolgárok vagyonát azért, hogy a bűnözők azt ne tudják elsajátítani tőlük. Ez éppen egy olyan cselekedet, amelyet a társadalomnak nem büntetni, hanem elfogadni, méltányolni, díjazni, de legalább erkölcsileg elfogadni kellene. Önök egy olyan tevékenységet, amely igazán figyelemreméltó minden számára, büntetni kívánnak, amikor nagyon jól tudják, hogy a magyar társadalomban mindenki egyetért azzal, hogy erre a tevékenységre szükség van. S önök ilyenkor szoktak jönni a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesülettel, hogy de hát annak a tevékenysége elfogadhatatlan.

Igen ám, de mit látunk? Egyetlenegy példát tessenek mutatni nekünk, amikor a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai bűncselekményt követtek el, szabálysértést követtek el. Önöknek, illetve gondolom, hogy Pintér Sándor belügyminiszter úrnak fáj a legjobban az, hogy sajnos semmit nem tudtak rájuk húzni. Kiderült, bíróságok vizsgálták, hogy ezek teljesen a jogszabályoknak megfelelően működnek, tagjaik a jogszabályoknak megfelelően látták el a tevékenységüket kint az utcán, sőt mi több, még azt is megláthattuk Hajdú-Bihar megyében, hogy körülbelül ötszázszor eredményesebben végezték a feladatukat, mint a többi önkormányzati polgárőrség. S önök úgy gondolják, hogy mivel ez a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület, ez nemzeti radikális fiatalokat és nem fiatalokat tömörít magába, az pedig nyilván a Jobbikkal köthető össze, akkor, mivel ez éppen a Jobbik Magyarországért Mozgalom, úgy tűnik, hogy amikor a Fidesz hatalmas zuhanásban van, a Jobbik pedig emelkedésben, hát akkor próbáljunk adni egy pofont. A miniszterelnök úr már megígérte többször is ezt az egy-két pofont a nemzeti radikalizmus táborába tartozóknak, a gárdistáknak annak idején. Hát ezt most megadjuk majd, most már nem a Gárdának, hanem megadjuk a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesületnek és azon keresztül minden nemzeti radikálisnak, és ezáltal átvitt értelemben a Jobbiknak is. Csak tudják önök, hogy kinek adják ezeket a pofonokat? A magyar népnek, a magyar nemzetnek adják ezeket a pofonokat, amely végül is, én azt gondolom, hogy visszájára fog elsülni, és ez majd nagyon szépen kimutatható lesz a választási eredményekben, illetve a népszerűségvesztésben, és önök akkor fognak rádöbbenni, hogy nem a népért, hanem nagyon sok esetben a nép ellen politizálnak.

El lehet azt fogadni, hogy néha valóban szükség van népszerűtlen intézkedések meghozatalára. Sajnos minden kormányzatnak kivétel nélkül ezzel meg kell küzdenie, hiszen aki felelősen akarja elvállalni az ország vezetését, természetesen tisztában vagyunk vele mindannyian, hogy szükség van olyan intézkedések meghozatalára, ami a többség érdekeit az adott pillanatban sérti, de aki a nemzet érdekét, az ország érdekét hosszú távon kívánja elősegíteni, annak sajnos meg kell hozni ezeket az intézkedéseket is könyörtelenül. Ez az intézkedés azonban egyértelműen nem olyan, hiszen ebben az esetben éppen a bűnözés elősegítése lesz az az eredmény, amit ez az intézkedés ki fog váltani. Tessenek csak elképzelni, hogy azok a polgárőr egyesületek, amelyek nem a szebb jövősök, hanem a régiek, ők is meg fognak ijedni, hogy milyen szabály miatt fogják őket bevarrni hatvan napra majd, mert lesznek olyan emberek, akik fel fogják őket jelenteni. Mit tehetnek, meg milyen szabályt szegtek meg? Abban a pillanatban 150 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtják őket. Önök ellehetetlenítik a polgárőrséget Magyarországon.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
88 394 2011.05.03. 5:52  375-416

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az ajánlás 15. pontjához szólnék hozzá ismételten, a Gaudi képviselőtársam által említett, a szabálysértésről szóló 1999. évi LXIX. törvény 142/B. és 142/C. leendő paragrafusaihoz. Reméljük, hogy nem lesz, de valószínűleg lesz.

Miért szólalok fel ismételten ezzel kapcsolatban? Mert nagyon veszélyes lenne, ha ezeket a jogszabályokat becikkelyeznénk, és elfogadnánk ezeket. Miért? A Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület, illetve ami előtte volt - korábban volt Magyar Gárda, volt Új Magyar Gárda, és sorolhatnánk azokat a szervezeteket -, arra próbálták felhívni Magyarországon a figyelmet, hogy bizonyos területeken nincs közbiztonság, és gyakorlatilag az emberek már nem bíznak sem a rendőrségben, sem pedig más állami szervekben. Ezzel szemben ezek hol az MSZP-kormányzattól, most a Fidesz-kormányzattól folyamatosan csak a fenyegetést kapták. Fenyegetés, hogy ha járőrözni mernek kimenni az utcára, akkor majd 150 ezer forintig terjedő pénzbírságot, elzárást fognak kapni, vagy garázdaság miatt őrizetbe veszik őket, és elviszik őket a rendőrök.

Ha egyesületet alapítunk, akkor mi lesz? A feloszlatott társadalmi szervezetekre való hivatkozással büntetőeljárást indítanak a szervezők ellen, szabálysértési eljárást a résztvevők ellen. A rendőrség folyamatosan zaklatja, folyamatosan motozza, megalázza ezeket az embereket kint az utcán, és ők szégyellik magukat, mert azt mondják, hogy ő parancsra cselekszik, amikor adott esetben túllépi a jogszabályokat.

Önök végig arra hivatkoznak, hogy ezek a szervezetek, a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület szabálytalanul működik, csak soha nem tudják bizonyítani, és semmilyen szabálytalanságot nem tudtak még ezzel szemben feltárni. Önök folyamatosan támadnak, folyamatosan fenyegetőznek, viszont ennek a felelősségét ez a kormányzat nem akarja viselni. Ez a legfontosabb, a felelősség kérdése, hogy ki viseli a felelősséget, ki viseli azért, ha ezeket a jó szándékú állampolgárokat, ezeket a polgárőröket folyamatosan zaklatják, ha velük szemben adott esetben akár még az is felmerülhet gyanúként, hogy bűncselekményt követett el a rendőrség utasításra.

Mi itt húztunk egy vonalat, hogy ezt nem tűrjük tovább, amit végez a rendőrség vagy a kormányzat, és igenis azt mondjuk, hogy mi is kiállunk a saját jogainkért, az emberi jogainkért.

(21.10)

Éppen ezért történt meg Hajdúhadházon, ahol végül is betelt a pohár a rendőri zaklatások, igazoltatások, jogellenes fogva tartás és begyűjtés ügyében, és mi is azt mondtuk, és erről tájékoztattam is a jelen lévő rendőrségi parancsnokot, hogy innentől kezdve, amennyiben a rendőrség részéről jogellenes intézkedést találunk, mi is büntetőfeljelentést fogunk tenni. Ennek eredményeként tettük meg azt, hogy az intézkedő parancsnok ellen Hajdúhadházon büntetőfeljelentést tettünk hivatali visszaélés bűntettének alapos gyanújával, illetve más bűncselekmények alapos gyanúja miatt, illetve ismeretlen tettes ellen, mert nem tudjuk, hogy ki volt az, aki a parancsot ezekre a jogellenes tevékenységekre megtette. Illetve azt is kértük kivizsgálni ebben a feljelentésben, azt is vizsgálják meg, hogy annak a rendőrnek, aki végrehajtotta a parancsot, annak ki adta ezeket a jogellenes parancsokat, hiszen a jogellenes parancs egyértelmű volt, hiszen azok a személyek, akik ott a tevékenységet végezték, és őket őrizetbe vették, ezekről a bíróság kimondta jogerősen, hogy a jogállamiság keretein belül alkotmányos jogaikat gyakorolták, és egy jogállamban alkotmányos jogaik gyakorlásáért - ebben, azt hiszem, valamennyien megegyezhetünk - egyetlenegy rendőr sem vihet el embereket.

Amikor azt hallottuk, és ezt felvette a Barikád Televízió, amikor a rendőrnek megszólalt a rádiója az oldalán, és azt mondta, hogy vigyetek el embereket, de olyanokat vigyetek be, aki mellett nincsen országgyűlési képviselő, megkezdhetitek az előállítást, csak olyanokat vigyetek, akik mellett nincs országgyűlési képviselő, ez mit jelent? Ezek mind azt támasztják alá, hogy bizony itt politikai céllal működik a rendőrség, politikai irányítás alatt, jogellenesen. Reméljük, hogy lesz a Katonai Ügyészségben annyi bátorság, hogy igenis ki fogja vizsgálni ezt az ügyet, és meg fogja állapítani, hogy történt-e bűncselekmény, és kinek a részéről, a rendőrség részéről, vagy azok részéről, akik a parancsot végrehajtottak.

Hölgyeim és Uraim! A felelősséget mindenkinek viselnie kell. Az is, aki kimegy az utcára, és állítólag járőrtevékenységet végez, tartsa be a jogszabályokat, de azok a rendőrök is, akik 2006. október 23-án, szeptember akárhányadikán kint garázdálkodtak az utcán, nekik is viselni kell, és leginkább annak kell viselni a felelősséget, aki erre a politikai parancsot kiadta, aki utasította a rendőrséget a jogellenes tevékenység elvégzésére. Mi nagyon sajnáljuk azt, hogy folyamatosan ez a felelősségre vonás, az elszámoltatás elmarad, nem állapítjuk meg a politikai felelősséget sem a 2006-os ügyekben. Hiába érték egymást a jobbikos javaslatok, hogy legalább milyenfajta módon lehetne újra a felelősségre vonást megpróbálni Gyurcsány Ferenccel szemben, mi azt láttuk a Fidesz-KDNP részéről, hogy ezt önök folyamatosan és szándékosan megakadályozták. Most már látjuk, hogy miért. Azért látjuk, mert ezekkel a jogszabályokkal önök pontosan Gyurcsány Ferenc örökébe léptek, és ugyanott folytatják, sajnos, ahol Gyurcsány Ferenc abbahagyta.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
88 398 2011.05.03. 6:02  375-416

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Ismételten az ajánlás 15. pontjához szeretnék hozzászólni, mégpedig azzal kapcsolatosan, hogy én azt gondolom, hogy akik előterjesztették a szabálysértési törvénynek ezt a módosítását, amely szerepel a törvénymódosító javaslatban, azok valószínűleg, véleményem szerint el sem olvasták a polgárőrségről szóló törvényt, el sem olvasták azt, hogy mi a célja ennek a törvénynek, illetve azt sem, hogy mi a feladata egy polgárőrnek.

(21.20)

Éppen ezért én most szeretném ismertetni, hogy a polgárőrségről szóló 2006. évi LII. törvény preambuluma mit tartalmaz. "Az Országgyűlés elismeri az állampolgárok önszerveződésének eredményeként megalakult polgárőrség tevékenységét, és méltányolja, hogy a polgárőrség támogatja a helyi önkormányzatokat, a helyi, területi rendvédelmi szerveket a közbiztonság helyi feladatainak végrehajtásában. Az Országgyűlés az ország közrendje, közbiztonsága, államhatárának rendje fenntartásának segítése, az állampolgárok személyét és vagyon javaikat fenyegető bűncselekmények, katasztrófa-, illetve veszélyhelyzetek megelőzése és következményeik elhárítása, a környezet és a természet védelme, valamint az ez irányú feladatok ellátásához szükséges szervezetek és az abban közreműködő személyek jogállásának meghatározásának érdekében alkotja meg ezt a törvényt."

Tehát ez egyértelmű, hogy ha ezt a jogalkotó, illetve aki beterjesztette ezt a módosítást, elolvasta volna, hogy mire jön létre a polgárőrség, és mi a lényege ennek, akkor láthatta volna, hogy ez a polgárőr-tevékenység, amely az elmúlt hetekben, hónapokban történt Magyarországon, pontosan megfelel azoknak a céloknak, amelyeket ez a törvény meghatározott. Nagyon sajnálom, ha önök, a Fidesz-KDNP-többség jelen pillanatban úgy gondolja, hogy ez a törvény nem jó. Hivatkoznék arra, hogy döbbenetes, hogy ez a törvény 2006-ban került elfogadásra, tehát akkor ez még rosszabb, hogy a Gyurcsány-kormány időszakában számítottak a lakosság önszerveződésére, számítottak arra, hogy az állampolgárok egymással szolidaritást fognak vállalni, hogy a bűncselekmények áldozataival szolidaritást fognak vállalni, hogy megpróbálnak segíteni egymásnak. Erre még a Gyurcsány Ferenc kormánya is számított, amikor ezt a törvényjavaslatot előterjesztette és megszavazták.

Úgy látom sajnos, hogy ez a kormány e tekintetben még annál is rosszabb, mert nem ismeri el ezt az önszerveződési lehetőséget, nem ismeri el a szolidaritás fogalmát az állampolgárok között. Meg akarják akadályozni ezt az önszerveződési folyamatot, amely, mint látható, kiváló, nemes célokra szolgál, hiszen a közrendvédelem, a határok rendjének megtartása, állampolgárok személyi védelme, illetve személyi biztonságának megtartása, vagyoni javakat fenyegető bűncselekmények elhárítása, ezek megelőzése, a következmények elhárítása, és a többi, és a többi, tehát minden az ország közrendjére és az ország közbiztonságára irányul. És ezeket akarják önök ellehetetleníteni, gyakorlatilag felszámolni!

Egyébként véleményem szerint elkapkodott maga a jogszabályszöveg. Nem véletlen az, hogy folyamatosak a módosítások, a módosító javaslatok, és ezek egy része, főleg az alap tekintetében a kormánypártok részéről történt meg. Hiszen ezek a szövegek pontosan ellentéteként sülnek el, mint amit önök valójában meg akarnak teremteni. Nekem nagyon tetszett az egyik felszólalás, amiben hallhattuk az eredeti törvényszöveg alapján, hogy ezt a cselekményt az követi el, aki a közrend, közbiztonság fenntartásának látszatát kelti, ilyen tevékenységet végez, ami a közrend, közbiztonság fenntartásának látszatát kelti, és ez önök szerint már büntetendő cselekedet. Éppen egy képviselőtársam volt, egy ellenzéki képviselőtársam, nem ebből a frakcióból, aki elmondta azt, hogy ki az, aki ezt elköveti: ez a legelső a kormány lesz, mert a kormány az, aki azt a látszatot kelti, hogy Magyarországon a közrendet, a közbiztonságot fenntartja. És ha ennek nem tesz eleget a kormány, akkor ezt a bűncselekményt maga a kormány fogja így elkövetni.

Ezek után éppen ellenzéki javaslatra tették be, hogy jogellenesen kelti annak látszatát, hiszen a kormány ezek szerint jogosan, jogszerűen kelti a látszatát, mintha ebben a formában fenntartaná Magyarországon a közrendet és a közbiztonságot. Ez a nagyon furcsa jogalkotás, amikor éppen saját magunk vagyunk az elkövetők, és arra a cselekményre hozunk egy jogszabályt, amit éppen mi követünk el, nem pedig azok, akik tényleg változtatni akarnak ezen.

Nagyon szomorú az, hogy Magyarországon a közrend, a közbiztonság nagyon nagy mértékben megromlott az elmúlt időben. És az nagyon fontos, hogy az emberek mit éreznek. Mit éreznek azok a faluhelyen élő, egyszerű emberek, akik becsületes, kétkezi munkával megöregedtek, odajutottak, hogy kettecskén éldegélnek 80-90 évesen, vagy egyedül élnek 70-80 évesen, és minden éjszakájuk rettegéssel telik el. Betörnek-e, elviszik-e a kis malackámat, elviszik-e, amiből enni tudok, vagy egyáltalán, felébredek-e reggel. És itt van a polgárőrség az önszerveződés alapján, amely segítene helyi szinten, amely ismeri a helyi bűnelkövetőket, akik arra hajlamosak, és önök éppen ezt a tevékenységet akarják megakadályozni. Hát, nagyon szomorú!

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
88 414 2011.05.03. 2:35  375-416

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Az ajánlás 1. pontjához szeretnék hozzászólni, az egyes törvényeknek a közterület rendjének fenntartása érdekében szükséges módosításáról, már ahogy Dorosz Dávid képviselőtársamnak a javaslata szól, azzal szemben, mint ami az eredeti javaslat lett volna.

Miért van ennek jelentősége, vagy mit szeretnénk ebből kiemelni, és én itt Gaudi képviselőtársamhoz, az általa elmondottakhoz szeretnék csatlakozni, ami ebből is látszik, ebből a címnek az elnevezéséből, illetve amit a teljes jogszabály magában tartalmazott, a kapkodó törvényalkotás, a salátatörvényeknek az összevisszasága és az a rendszer, amely alapján olyan törvények születnek, amelyeknek az érvényesülését önök sem fogják tudni befolyásolni, illetve nem fogják tudni, hogy milyen eredménye lesz ennek. Mint ahogy Novák képviselőtársam éppen jelezte, hogy milyen abszurd következményei is lehetnek.

Egyébként ebben a törvényben más helyen is látszik, ahol teljesen különböző a jogalkotónak a szándéka, és teljesen más, amit leírt, a kapkodó jogalkotásnak a következménye.

Még egy törvényhelyre szeretném felhívni a figyelmet, ahol önök kizárólag a helyi polgárőrséget hatalmaznák fel arra, hogy helyi szinten eljárjon, és máshol nem teheti meg, és más esetben pedig olyan szabályokat kötelesek betartani, mint hogy mindenféle egyéb szervezetekkel együttesen kell működési szerződést aláírni, majd véletlenül egy kivételt hagynak, amikor minden együtt van, együttesen kell eljárni, a katasztrófavédelemmel szerződést kötni, a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal, a környezetvédelmi, természetvédelmi szervezetekkel, önkormányzattal, tűzoltósággal, ezekkel mind együttesen, vagy a mezőőri szolgálattal.

(21.40)

Tehát ez is egy óriási, döbbenetes hiba, hogy önmagában, már ha egy mezőőri szolgálattal szerződést köt a polgárőr egyesület, akkor jogosult lesz máshol is eljárni, holott önök nyilvánvalóan azt akarták ezzel elérni, hogy ne tudjanak sehol máshol tevékenységet ellátni a működési területükön kívül, hanem csak a működési területükön belül, tehát helyi szinten, és ezzel is gátolják azt, hogy szabadon a polgárőrök a tevékenységüket kifejtsék. Ez is az elkapkodott jogalkotás, és az a szándék, amely önöket arra vezeti sajnos, hogy a polgárőrség lehetőségeit beszűkítsék, és a bűnözők bűnelkövetői területét, lehetőségeit megnöveljék. Sajnos ebben a kapkodó jogalkotásban ez látszik.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
89 205 2011.05.09. 10:49  180-246

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az MSZP-kormányzás utolsó éveiben mást sem hallottunk a televízióból, a rádióból, mást sem olvashattunk az újságból, csak azt láttuk, hogy a BKV-nál mekkora végkielégítések vannak, hogy ilyen állami, hogy ilyen önkormányzati szerveknél mekkora összegű végkielégítést vesznek fel. Hát ezt még akkor fölvegyítette egy kis vesztegetés, egy kis korrupciós pénz, egy kis letartóztatás, őrizetbe vétel - ami heti rendszerességgel jelentkezett -, és hát mit láttunk, azt, hogy hatalmas és jogos társadalmi felháborodást váltott ki az, amit tapasztaltunk Magyarországon. És amikor 2010. május 14-én ez a parlament összeült, megalakult, és együtt elkezdtünk dolgozni, akkor, azt gondolom, valamennyi párt, amely itt helyet foglalt, mindenki úgy gondolta, hogy ennek véget kell vetni. Nagyon remélem, hogy a tőlünk jobbra helyet foglaló MSZP-sek is így gondolták, hogy ami gyakorlatilag az ő 8 éves kormányzásuk alatt kialakult és bevett gyakorlattá vált, arra most már ők is azt mondják, hogy ezt ők sem helyeslik.

Tehát nagy szükség volt arra, hogy ezt a jogos társadalmi igényt valamilyen formában kielégítsük, és akkor kaptuk ezeket a törvényjavaslatokat itt a parlamentben, amelyek végül elfogadást nyertek. Ennek a része volt a 98 százalékos különadó elfogadása a jó erkölcsbe ütköző munkajogi juttatások esetén, amelyek bizonyos összeget meghaladtak. Ez akkor is elhangzott kritikaként - emlékszem - az LMP részéről is, illetve még a Jobbik Magyarországért Mozgalom részéről is, hogy ugyan támogatjuk a mi részünkről a kormánypártokat a 98 százalékos különadó bevezetésében, azonban vannak olyan munkajogi eszközök, amelyek alapján ezt egyszerűbben is lehetne érvényesíteni, és itt elsősorban a jó erkölcsbe ütközésen keresztül a semmisségre hivatkozva megtámadni ezeket a szerződéseket.

Azt elfogadom, hogy ez az önök megoldása, ami akkor beadásra került, sokkal egyszerűbb. Sokkal egyszerűbb abból a szempontból, hogy ez nem igényel olyan plusz bírósági eljárást, plusz bizonyítási eljárást a bírósági eljárásokban, azt a peres eljárást, annak elhúzódását, hanem egy sokkal jobb, sokkal könnyebb eszközzel, az adózási rend megváltoztatásával, illetve új adózási anyagi jogi szabályok elfogadásával sokkal egyszerűbbé válik. A magunk részéről akkor ezt emiatt támogattuk is, hiszen azt a jogos társadalmi igényt, azt a jogos társadalmi elvárást teljesítenünk kellett.

Azonban be kell látnunk azt, hogy az Alkotmánybíróság döntése mindannyiunk számára kötelező, és minket mélyen megdöbbentett a kormánypártoknak az a hozzáállása korábban, hogy amikor valami nem úgy sikerült, ahogy azt önök elvárták, abban a pillanatban azt a jogkört azonnal megvonták az Alkotmánybíróságtól, nehogy még egyszer olyan döntést hozzon. Azt gondolom, nem ez a jó megoldás, és a jogállamiság eszközrendszerébe nem ez tartozik, és szerintem leginkább példát mutatni a kétharmados többséggel, a kétharmados erő tudatában kell; azt, hogy én fokozottabban betartom a jogszabályokat, fokozottabban odafigyelek a jogállamiság követelményeire.

Most ez alapján - tudomásul véve az Alkotmánybíróság döntését - kaptunk egy újabb törvényjavaslatot. Ebben Szijjártó Péter képviselőtársunk ismertette azt, hogy mi a véleménye az előterjesztőnek ezzel kapcsolatban, és szó szerint ismertetném, amit mondott, hogy az Alkotmánybíróság döntése ellentétes az ország érdekével, az emberek igazságérzetével. Igen ám, csakhogy a jog soha nem az emberek igazságérzetével foglalkozik - sajnos -, bár nagyon fontos az igazság és az igazság keresése, de teljesen más dolog, hogy mi az igazságérzet, és mi a jog, és tekintettel vagyunk-e arra, hogy a legalapvetőbb jogokat az alkotmányban, majd az alaptörvényben megfogalmazottakat be fogjuk-e tartani, és az alapján fogjuk-e meghozni a jogszabályainkat.

Tehát itt arra nem lehetünk tekintettel, hogy az emberek igazságérzetét bántja-e vagy nem bántja a döntés, nekünk nincs jogunk ezt bírálni az Alkotmánybíróság döntésével kapcsolatban. Egyetlenegy lehetőségünk van, hogy nekünk azt tudomásul kell venni.

Ebben az esetben három megoldás adódik, amikor figyelembe vesszük az Alkotmánybíróság döntését, három megoldásunk van. Egy: két ilyen negatív döntés után tudomásul vesszük azt, hogy nincs ilyen lehetőség, és visszavonulót fújunk. Hát én nagyon örülök annak, hogy egyik párt sem akarja ezt a visszavonulót fújni. Hiszen a Fidesz-KDNP is beterjesztette a maga törvényjavaslatát, amely figyelembe veszi azt, hogy visszamenőlegesen már nem lehet az adójogszabályokat megváltoztatni a lezárt adóévek tekintetében.

(18.30)

Tehát azt mondja, hogy tartsuk nyitva az 2010. évet, amelyet megnyitottunk, amely nyitva áll, tehát erre az évre vonatkozóan terjesszük elő.

Igen ám, de ha ezt fogjuk elfogadni, akkor ugyanúgy elfogadjuk azt a társadalmi igazságtalanságot, és ugyanúgy megmarad, ugyanúgy megsértjük vele az emberek jogos igazságérzetét, azt a jogos elvárását, amit velünk szemben a választóink megfogalmaznak. És mi az? Hogy a lehetőségekhez képest a legmesszebbmenőkig menjünk el, hogy ezeket a több tíz milliós vagy esetenként százmilliós végkielégítéseket igenis vegyük vissza, hiszen ez a társadalmi igény, ez a cél, hogy a jó erkölcsbe ütköző végkielégítéseket, munkajogi juttatásokat vegyük vissza vagy adóztassuk meg, tehát valamilyen formában büntessük azokat, szankcionáljuk, akik ilyen formában vették igénye ezeket.

Ebben az esetben azt kell hogy lássuk, hogy a harmadik megoldás lesz a legjobb megoldás, amit az LMP terjesztett elő. Mert ez az, amely mind 2010. évre, mind pedig azt megelőzően 3 évre teszi lehetővé azt, hogy visszamenőlegesen nem a 98 százalékot, hanem a 100 százalékot tudjuk visszavenni, hiszen ebben az esetben amennyiben ezekhez a munkajogi jogszabályokhoz nyúlunk, és igenis kimondjuk azt, amit az LMP kimondott ebben a módosításban, ebben a törvényjavaslatban, kimondja azt, hogy mire van szükség, hogy a jó erkölcsbe ütköző juttatások esetén igenis legyen meg az a kereshetőség joga a semmisség megállapítására, arra, hogy ezek a szerződések a jó erkölcsbe ütköznek és ezáltal ezek semmisek.

Az is a jogállamiság eszmeiségét támasztja alá, hogy ez a törvényjavaslat kiveszi ebből a körből azt, amit a kollektív szerződés mindenki számára előír, és kiveszi azt, amelyet törvény mindenki számára előír. Hiszen ha a társadalmi igazságosságot keressük ebben az esetben, nyilván azokat a szerzett jogokat, amelyekre már egy sok éve hatályban lévő törvény, egy sok éve, akár évtizede hatályban lévő kollektív szerződés feljogosította a munkavállalókat bizonyos juttatásokra, és ennek reményében dolgozták végig azt a néhány évet, évtizedet ott, annál a munkáltatónál, akkor joggal merül fel a kérdés, hogy a törvényben megfogalmazottakat, a juttatásokat megkaphassák.

Viszont azokat, amelyeket egyedi szerződésekkel, külön menedzserszerződésekkel, külön titkos megállapodásokkal kötöttek meg, több tíz millió, százmillió forintra, amelyek valóban sértik a jó erkölcsöt, amelyek valóban sértik a társadalmi igazságosságot, ez a törvényjavaslat lehetővé teszi ezek megtámadását, és nem 98 százalékban, hanem 100 százalékban teszi lehetővé.

Nem vitatom azt, hogy kissé nehézkesebbé teszi az, hogy itt valamennyi esetben bírósági eljárást kell kezdeményezni, és felmerül még annak a lehetősége is adott esetben, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója annál a cégnél esetleg közreműködő volt, és a megállapított határidőn belül nem indítja meg ezeket az eljárásokat 30 napon belül, 60 napon belül, mert adott esetben pszichikailag összejátszik azzal, aki felvette ezeket a magasabb juttatásokat, akkor ebben esetben megvan az a külön kiskapu - ezt nem nevezhetjük kiskapunak -, törvényi lehetőség, hogy maga az ügyész lépjen fel ebben az esetben, és indítsa meg az eljárást ezeknek a jó erkölcsbe ütközően kiadott juttatásoknak a visszaszolgáltatására.

Azt gondolom, hogy cél a jó erkölcsbe ütköző juttatások és végkielégítések visszaszerzése, és nekünk, akik a törvényeket megalkotjuk, nem azt kell néznünk, hogy az LMP adta be ezt a törvényjavaslatot vagy az MSZP, vagy a Fidesz, vagy a KDNP, vagy a Jobbik, hanem az, amit önök itt megfogalmaztak, amit Szijjártó Péter is megfogalmazott, hogy az emberek igazságérzetével összhangban, az ország érdekében hozzuk meg ezeket a jogszabályokat.

Azt gondolom, hogy ebben az esetben félre kell tenni a hiúságunkat, félre kell tenni az előítéleteinket, és a jobb javaslatot kell elfogadnunk. Én elfogadom azt is, hogy a Fidesz-KDNP javaslatában 2010 vonatkozásában jobb, mert könnyebb és egyszerűbben jutunk hozzá ahhoz az összeghez, a 98 százalékhoz, de a társadalmi igazságosság mindenképpen azt mutatja nekünk, hogy nem egy évre, hanem amennyire jogszabályi lehetőség van... - tehát adott esetben 3-4 évre tudunk visszamenni a munkajogi elévülés figyelembevételével, tehát még 4 évet tudunk figyelembe venni, hiszen már ezek az eljárások múlt évben megkezdődtek, illetve megkezdődtek. Tehát ebben az esetben az a társadalmi igény, hogy minél hosszabb időre tudjuk visszavenni ezeket a juttatásokat, ez megvalósul.

Azért kérek mindenkit, a magam részéről azt mondom, hogy ezt az LMP javaslata jobban kimeríti, hasznosabb lenne megszavazni, és így nem menekülnek meg, a 2007-2008-2009-ben hihetetlen mértékben magas végkielégítéseket és juttatásokat felvevő személyek sem, nem kerülnek ki ebből a körből, és velük szemben is el lehet járni, amennyiben ezt a javaslatot fogadjuk el. Kérem, hogy ezt támogassák, tisztelt képviselőtársaim.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
89 213 2011.05.09. 1:08  180-246

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A T/3091. számú törvényjavaslat indokolása alapján szeretnék néhány szót szólni.

Mit tartalmaz az általános indoklás? Azt tartalmazza, hogy a 2005 és 2009 közötti időszakra az adóhivatal a beszedett 98 százalékos adót visszatéríti. Ez azt is jelenti, hogy erről akkor önök véglegesen lemondanak. Kérem önöket, kérem mindannyiunkat, hogy ne mondjunk le ezekről a pénzekről, amiket önök úgy mondanak, hogy pofátlan végkielégítések, amiket be kellett fizetni a költségvetésbe. Ne mondjunk le erről, ezt igenis szedjük be, és sajnos be kell látnunk, hogy az a törvényjavaslat, amit önök beterjesztettek, az erre nem alkalmas.

(18.50)

A másik törvényjavaslat, amit Schiffer András ismertetett, az a törvényjavaslat, amelyik erre alkalmas. Ez, amelyik visszamenőleg ugyan 2005. évre nem, de a későbbi évekre alkalmazható, és visszaszedhető ez az összeg, nem 98, hanem 100 százalékban, ezért kérem ennek a támogatását.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
89 241 2011.05.09. 3:00  180-246

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon sajnálom, hogy Lázár János éppen most ment ki, amikor megszólított bennünket, valamennyiünket, és amikor a válaszadásra lenne lehetőség, akkor kimegy. Pont azzal akartam kezdeni a mondanivalómat: egyszerűen nem értem, hogy Lázár János miért védi azokat, akik 2010 előtt vették fel a kiugróan magas juttatásaikat, a több tíz- vagy több száz milliós végkielégítésüket. Mert abból a logikából, amit ő az imént elmondott, pont az következik, mintha ő akarná védeni azokat, akik 2005 és 2010 között vették fel a nagy összegeket. Ő is jogi egyetemet végzett, így tudnia kell, hogy amire hivatkozott, az szándékos megtévesztés. Minden olyan képviselőtársam, aki elvégezte a jogi egyetemet, tudja, hogy az Alkotmánybíróság döntése egy adójogi jogszabályra vonatkozik, arra, hogy egy adóügyben az adót nem lehet visszamenőlegesen kiszabni. (Dr. Schiffer András tapsol.)

Schiffer András képviselőtársam pedig egy teljesen más jogintézményre, a megtámadhatóságra és a semmisségre hivatkozik. Aki elvégezte az egyetemet, az tudja, hogy ha egy szerződés jogszabályba ütközik, az semmis, és ha jogszabályba ütközik, akkor adott esetben határidő nélkül is lehet rá hivatkozni. Tehát egy teljesen más jogintézményről van szó. Biztos, hogy meg lehet téveszteni azokat az embereket, azokat a választópolgárokat egy nagyon szép beszéddel, egy nagyon szép szónoklattal, akik nem végezték el a jogi egyetemet, azonban látni kell, hogy ez bizony megtévesztés, hiszen ha ebben az esetben nem azt mondom, hogy erős csúsztatás volt az, amit elmondott, akkor nagyon enyhe kifejezést használok az ő beszédére.

(19.40)

Még egy dologra szeretném felhívni a figyelmet, mert azt mondták, azt mondta Lázár János frakcióvezető úr, hogy amennyiben az LMP javaslata fog érvényesülni, akkor bizony a 2010. évre megcsorbítjuk a költségvetést. Akkor én azt mondanám, hogy minden törvényjavaslatban lehetnek jó elemek, meg minden törvényjavaslatban lehetnek rossz elemek. Nem kell, nem kötelező az, hogy ma elfogadjuk, akár a kettőt is lehetne ötvözni, és kivenni belőle azt, ami a 2010. évre vonatkozik, és a Fidesz-KDNP javaslatából kitűnő és az adójogi jogszabályokat módosítja, és átvenni az LMP javaslatából azokat a jogszabályi részeket, amelyek pedig lehetővé teszik azt, hogy visszamenőlegesen 2009, 2008, 2007 vonatkozásában is lehessen érvényesíteni ezt az igényt, akár erre is lenne lehetőség.

Ezt nem erőből kell megoldani, és nem abból, hogy az ellenzéket a kétharmaddal ledaráljuk, hanem azt kell nézni, hogy hogyan lesz legjobb ennek a nemzetnek. És azt gondolom, lehet, hogy elhamarkodott lenne, ha most döntést hoznánk.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik és az LMP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
90 210 2011.05.10. 2:01  159-352

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Engem még Kontrát Károly államtitkár úrnak a nyolc kétpercessel ezelőtti felszólalása késztetett arra, hogy akkor megnyomjam a gombot, már kicsit időszerűtlenné is vált, de azért még kifejezném mélységes megdöbbenésemet az államtitkár úr által elmondottakról, arról, hogy ez a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület hogyhogy nem vonul vissza, amikor az önkormányzat vezetői kérték.

Nem tudom, az államtitkár úr merre járt, illetve mikor kapcsolódott be ezekbe az eseményekbe, illetve az elejétől fogva nézzük végig, illetve nézzük meg az ügy okait is, hogy miért alakult idáig, és miért jutott el ebbe, ahol már szinte polgárháborús helyzet alakult ki Gyöngyöspatán. (Dr. Kontrát Károly: Nincs polgárháborús helyzet.) De nemcsak ott, hanem más településeken is óriási probléma van.

És mit láttunk? Azt láttuk, hogy amikor önök megpróbáltak fellépni, nem az volt az első reakciójuk, hogy Úristen, miért élhetetlen ez a falu, és vizsgáljuk meg, és tegyünk valamit az ottani, elharapódzott bűnözés ellen, hanem az volt az első reakciójuk, hogy tiltsuk ki innen a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesületet, amely csak felhívta a figyelmet erre a problémára, amely csak azért ment oda, hogy segítséget nyújtson a lakosságnak.

És amikor összehívták a falugyűlést ezzel kapcsolatban, akkor a falugyűlésen egyértelmű volt az, hogy az embereknek igenis szükségük van arra, hogy itt legyenek, hogy végre, kezd kialakulni a rend, mert vannak olyan emberek, akik azért jönnek ide, és nem azért, hogy eltussolják, hogy ezt nem vesszük jegyzőkönyvbe, mert ez csak kis cselekmény, úgysem lesz meg a gyanúsított, az elkövető. És ugyanez volt Hajdúhadházon is, ahol igenis, 48 óra alatt 6 ezren írták alá, a település lakosságának, a választópolgáraink messze a többsége írta alá azt, hogy a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület ott maradjon, mert végre előfordul olyan, hogy azok a bűnözők, akik egyébként abszolút nem tartanak a rendőröktől, azok aznap nem jönnek ki, amikor a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület járőrözik, mert akkor lehet, hogy el fogják őket kapni. Hiszen bemutattuk példákkal, hogy milyen jó volt a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület statisztikája.

Köszönöm szépen, majd folytatom. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
90 287 2011.05.10. 1:53  159-352

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen. Nem tudom, hogy Kontrát Károly úrnak a felszólalása miért késztet arra, hogy folyamatosan hozzászóljak, de amikor ilyen csúsztatásokat hallok, államtitkár úr, mint az ön részéről, amikor nagyon jól tudja, hogy miért nem szavazta meg a Jobbik; valóban nem szavaztuk meg, de nem azért. Mert mi javasoltuk ezeket a jogszabályokat, amelyeket önök végül betettek ebbe a törvénybe. Pontosan mi javasoltuk ezeket, folyamatosan a Jobbik programjában már benne volt ez. Mi voltunk, akik a legjobban meg akartuk ezeket valósítani, csak önök szándékosan, azért, hogy az ellenzék meg ne szavazza, olyan salátatörvényt hoztak be, ami miatt a Jobbik nem tudta megszavazni.

Mert önök voltak azok, akik betettek ebbe a törvénybe a Magyar Gárdára vonatkozó olyan jogszabályokat, amelyek tovább szűkítették, maguk túlterjeszkedtek, túltettek Gyurcsány Ferencen, hogy mennyire kell üldözni azt, ha a nemzet saját maga akarja önvédelmi reflexből saját magát megmenteni, és ilyen szervezetek jönnek létre, akkor önök ezt jobban üldözték, mint ahogy azt tette a Gyurcsány-kormány.

Ez volt az a törvény, ha jól emlékszem, ami 100 ezer forintról 150 ezer forintra emelte a büntetését azoknak a gárdistáknak, akik kimennek az utcára. Ez volt az a törvény, ami 60 napi elzárást tett lehetővé, amikor még eddig a Gyurcsány-kormány sem merészkedett, hogy ezekkel az emberekkel szemben, akik a saját nemzetükért önfeláldozó módon, a saját pénzüket és vagyonukat nem kímélve mentek ki az utcára azért, hogy azt a rendszert, amelyik kimutatta a foga fehérjét 2006-ban, amikor kimutatta a Gyurcsány-kormány azt, hogy nem a nemzetért kormányoz, hanem saját magáért, a hatalomért kormányoz, akkor ezek az emberek kimentek az utcára, és vállalták a meghurcoltatást, csak azért, mert szeretik a nemzetüket. Önök ezeket az embereket akarták még jobban a földbe gyalulni és megtiporni, mint Gyurcsány Ferenc és a Szocialista Párt tette. És ez szégyen volt önökre nézve, mert önöket egyáltalán nem ezért küldték a parlamentbe.

És ön nagyon jól tudja, hogy ezért nem szavaztuk meg, holott a mi javaslataink voltak abban a törvényben. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
90 299 2011.05.10. 2:03  159-352

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Számomra elképesztő ez a vita, ami itt zajlik, és én különösen meg vagyok döbbenve az államtitkár úr hozzászólásain. Hiszen, államtitkár úr, ön is nagyon jól tudja, hogy a Jobbik miért van itt a parlamentben, ön is nagyon jól tudja, hogy mi a programunk során mit határoztunk el, hogy a Jobbik születésétől fogva, 2003 októberétől kezdve milyen célokért küzdött. Ön is tudja, hogy ha valaki mindent megtett eddig, hogy ebben az országban rend legyen, és hogy ezt elősegítse bármilyen formában, ha kellett, akkor mellé állt a Magyar Gárda mellé, amíg lehetett, addig mellette álltunk, ha kell, más olyan szervezetek mellé állunk, mint a polgárőrségek, amelyek valóban a közrend és a közbiztonság elősegítése érdekében a rendőrséggel kívánnak együttműködni, természetesen a törvényes keretek között.

Tudjuk jól azt, hogy mit jelent az, hogyha egy Magyar Gárdát betiltanak, és mit jelent az és milyen jogszabályi lehetőségek vannak arra, hogy ezt támogassuk vagy ne támogassuk.

Természetesen azóta, amióta a Magyar Gárdát a bíróság betiltotta, azóta a Jobbik Magyarországért Mozgalom nem állt ki a Magyar Gárda mellett, de kiállunk minden olyan szervezet mellett és minden olyan tevékenység mellett kiállunk, amelyek a közbiztonságért fellépnek, bármilyen szinten.

A szemünkre veti az államtitkár úr azt, hogy mi nem szavaztuk meg ezeket a törvényeket. Dehogynem, megszavaztunk volna minden olyan törvényt, és meg is szavaztunk olyan törvényt... - ezt a törvényt, amire ön hivatkozott, valóban nem szavaztuk meg, mint ahogy ön is nagyon jól tudja, hogy salátatörvény volt. Ne keverjük össze a közrendet, a közbiztonságot azokkal a jogszabályokkal, amelyeket Gyurcsány Ferenc és az MSZP hozott a saját hatalmának, a saját személyének a védelme érdekében, amelyet sajnos ma önök ugyanúgy támogatnak, mint ahogy ugyanúgy megakadályozzák az elszámoltatást is minden szinten. Jelen pillanatban a kormányzat is ebben érdekelt és erre törekszik.

Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
90 303 2011.05.10. 1:56  159-352

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): A magam részéről ebben a vitában most szólalok föl utoljára, mert teljesen meddő és semmi értelme nincsen, és teljesen más lenne a tárgya. Ha itt valaki igazat mondott ebben az Országgyűlésben, illetve az elmúlt tíz esztendőben, akkor a Jobbik Magyarországért Mozgalom az. Mi vagyunk azok, akik folyamatosan fölvállaltuk akkor is, hogyha betörték a fejünket, hogyha azért meghurcoltak bennünket Gyurcsány-féle rendőrök annak idején, mi akkor is fölvállaltuk, és akkor is kimondtuk az igazságot. (Derültség az MSZP soraiban.)

Sajnos, azt látjuk jelen pillanatban, hogy sajnos az önök kormánya ugyanott folytatja, ahol Gyurcsány Ferencé abbahagyta, még rosszabb, mint ami a két kormányzat között volt, és ugyanúgy, ha ma valaki kiáll az igazság mellett, ha valaki felhívja a figyelmet, hogy mi történik Gyöngyöspatán, hogy mi történik Hajdúhadházon... - önök nem azt akarják, hogy ott rend legyen, hanem azt akarják, hogy azt mondják az emberek, hogy rend legyen, mert azt gondolják, hogy ha majd azt fogják mondani meg azt fogják írni az újságok, akkor rend lesz. De nem a valódi okot akarják önök megszüntetni, hanem csak az okozatot akarják, azt, hogy ne legyen egy párt, aki felhívja a figyelmet arra, hogy valóban mi zajlik abban a térségben vagy mi zajlik ezeken a településeken. Önök ugyanúgy ugyanazt a struccpolitikát folytatják, hogy megpróbálják a szőnyeg alá besöpörni és nem tudomást venni arról, hogy ott milyen problémák vannak, és megpróbálják elterelni.

Itt egyenruhás bűnözésről beszélnek, itt a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesületnek a visszaéléseiről beszélnek, amikor soha semmivel nem tudták bizonyítani, hiába hurcolták meg a polgárőröket, hiába hurcolták meg ezeket az embereket, a bíróság valamennyi esetben felmentette őket. Semmilyen olyan esetet nem tudtak prezentálni, amikor eredményre vezetett volna a rendőrségnek a fellépése ezekkel az úgynevezett egyenruhásokkal szemben. Valamennyi esetben azt állapították meg, hogy az alkotmányos alapjogaikat gyakorolták ezek az emberek. Én nem tudom, úgy látszik, hogy önök nem tűrik meg az alkotmányos alapjogok gyakorlását Magyarországon. Én ezt nagyon sajnálom.

Köszönöm szépen. És én befejeztem a magam részéről ezt a vitát. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
90 333 2011.05.10. 14:53  159-352

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A mai napon az alkotmányügyi bizottság már tárgyalta ezt az országgyűlési határozatot, illetve a mai napon volt alkalma az alkotmányügyi bizottságnak meghallgatnia Pintér Sándor belügyminiszter urat az elmúlt egy év kormányzati politikájáról, illetve belügyi politikájáról, és kérdéseket tehettünk fel neki.

Mindezek alapján, amit ott hallottam az alkotmányügyi bizottságban egyrészt a belügyminiszter úrtól, másrészt itt Kontrát Károlytól, illetve az előterjesztést elolvasva, bennem egy olyan gondolat fogalmazódott meg, hogy úgy tűnik, mintha mi nem egy országban élnénk, tisztelt képviselőtársaim, valahol nem egy országban él a Fidesz, és nem ugyanabban az országban él a Jobbik. Azért el kell gondolkodni ezen, ennek biztosan van valami oka, hogy ennyire másképpen látjuk az eseményeket.

Amikor önöket a választópolgárok kétharmados többséggel bejuttatták a parlamentbe, akkor önökre nem azért szavazott az ország 53 százaléka, és ezzel kétharmados felhatalmazást kaptak, s nem azért kapták ezt a kétharmados felhatalmazást, mert olyan szenzációsan jó programjuk lett volna, illetve olyan konstruktív ellenzéki magatartást tanúsítottak volna, ami miatt a nép önök mellé állt, hanem pont amiatt, hogy az elmúlt rendszer során Gyurcsány Ferenc és kormánya olyan mértékben fordult szembe a társadalommal, fordult szembe a saját nemzetével, a saját népével, hogy igenis, szinte forradalmi módon kiáltotta azt a magyar nemzet, hogy nekünk ebből elég volt, és önöket tartották abban a pillanatban a leghitelesebb embereknek, ezek szerint a leghitelesebb pártnak, mert a szavazatok 53 vagy 52,5 százalékát megkapták. De ez nem arra vonatkozott, hogy kitűnő a Fidesz programja, hanem arra vonatkozott, hogy rendkívül rossz volt a Szocialista Párt és az SZDSZ kormányzása, nagyon rossz volt az, hogy betiltották a Magyar Gárdát, nagyon rossznak tartották az emberek azt, hogy a nemzeti önvédelmi reflexet az MSZP tökéletesen és teljes mértékben elnyomta, rossznak találták azt az emberek, hogy a rendőrséget a kormányzó pártok politikai célra, politikai eszközként használták fel folyamatosan. Az embereknek ebből volt elég. Ők nem az MSZP-t akarták eltakarítani, és a Fideszt akarták idehozni, hanem azt akarták, hogy valóban a rend társadalma valósuljon meg Magyarországon.

Sajnos, azt látják az emberek, hogy nem ezt kapták. Önök ugyanabból a szempontból nézik a vidéket, ugyanabból a szemszögből nézik Magyarországot, mint ahogyan azt tette Gyurcsány Ferenc. Abban a pillanatban, ahogyan hatalmat kaptak, ugyanúgy elidegenednek a társadalomtól, nincsenek tekintettel a kisemberek problémáira, nincsenek tekintettel a társadalmi önszerveződésre, a társadalmi összefogásra, nincsenek tekintettel arra, hogy itt a szervezetek valóban az alkotmány alapján, majd az alaptörvény alapján egyesületeket hoznak létre, és ezek törvényesen működhetnek. Semmire nincsenek tekintettel, csak arra, amit meghirdettek a választás programjában, ami nagyjából úgy hangzott, hogy csak a Fidesz, ehhez folyamatosan görcsösen ragaszkodnak a kormányzás alatt. Higgyék el, ez nem fog jóra vezetni. Nem véletlen az a népszerűségvesztés, ami már ennyi idő alatt bekövetkezett, hiszen valljuk be, az emberek önöktől nem ezt várták.

Letesznek ide az asztalunkra egy ilyen határozattervezetet, és azt gondolják, ettől lesz valami megoldás.

(17.00)

Milyen megoldás lesz? Már a címe katasztrofális: egyenruhás bűnözés folyamatát vizsgáló bizottság. Egyenruhás bűnözés? Egy egyszerű emberben, aki nem figyeli mindennap a híradót, nem nézi a parlamenti közvetítéseket, annak mi fog lecsapódni az egyenruhás bűnözéssel kapcsolatban? Teljesen egyértelmű, az, hogy sorozatos rendőrségi bűncselekmények, bűnelkövetések vannak, a rendőrség nagy része bűnöző - ez a kép fog kialakulni az emberekben abban a pillanatban, hogy egyenruhás bűnözésről beszélünk, és ez folyamatosan fog kapcsolódni azokhoz az eseményekhez, amelyek 2006 őszén bekövetkeztek, hiszen 2006 őszén, akkor, amikor az éppen aktuális rendőrparancsnok, országos rendőrfőkapitány vagy városi rendőrkapitány kivezényelte az embereket az utcára azonosító jelvény nélkül, a rendőrséget leterelte a törvényes útról, és elindult egy rossz irányba.

Innentől kezdve beszélhetünk Magyarországon rendőri bűnözésről. Az embereknek ebből elegük volt, azt mondták, hogy ezt nem kérik, és azt a rendszert, azt a rendszert, amit a Szocialista Párt és az SZDSZ képviselt Magyarországon... - ebből az emberek nem kértek. Ezért kerültek be önök kétharmaddal, és ezért került be a Jobbik akkor a 17 százalékkal ide a parlamentbe, pontosan azért, mert az emberek mást akartak.

És mit jelent? Azt, hogy az emberek 80 százaléka, több mint 80 százaléka, több mint négyötöde akart mást, és akkor még nem beszélünk az LMP-ről, mert ő is egy más irányvonalat képvisel, és ő is mást akar, és élesen elkülönül folyamatosan a Szocialista Párttól. Tehát mondhatjuk, hogy az emberek 87-88 százaléka ebben az országban teljesen mást akar. Önök ugyanarra az útra lépnek, ugyanarra a politizálásra, ugyanazt folytatják, mint amit az MSZP és Gyurcsány Ferenc tett. Amikor önök ezt beterjesztették, akkor nem is gondolták komolyan, hogy itt kell hogy legyen egy ilyen vizsgálóbizottság. Ez megint annak a színjátéknak a része, amit a Fidesz folyamatosan játszik már egy esztendeje, hogy folyamatosan elterelje a figyelmet az ország problémáiról, és bedob egy gumicsontot, aminek semmi értelme nem lesz.

Ha megnézzük ezt a javaslatot, akkor mit látunk? Azt látjuk, hogy ez csak és kizárólag az ellenzéket fogja vizsgálni, azt, hogy ez ellenzék miben vonható felelősségre. A 3/g pont egyértelműen arról szól, hogy mi a feladat, mi a cél. Az, hogy megállapítsa, a képviselőcsoportokat, az egyes tagjait a kialakult helyzetben milyen politikai felelősség terheli, továbbá s a többi. De megkérdezem én, hogy miért nincs benne az, hogy van-e felelőssége a belügyminiszternek. Miért nem fogja azt vizsgálni? Vagy van-e felelőssége a rendőrségnek vagy urambocsá, a kormányfőnek? Hiszen végül ő felel a kormányzat politikájáért. Ez miért nem található benne? Miért nem kell a kormányt vizsgálni ezzel kapcsolatban, hiszen amikor egy országban történik valami, akkor a legfontosabb és első számú, akit felelősségre lehet vonni az ott történtekért, az bizony a kormány, és a kormánynál kellene keresni a hibát.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Aztán olyan kérdéseket tesznek fel benne az előterjesztők, hogy a 3. pontban a bizottság feladata annak megállapítása, hogy mely hazai, illetve külföldi személyek, szervezetek szervezik, támogatják az ott egyenruhában tartózkodó s a többi csoportokat. Hát kik támogatják, hát kik szervezik? Hát a nép! Most megválaszolom önöknek, kedves hölgyeim és uraim, maga a nép szervezi. Ők támogatják, mert saját magukból, a népből, a nemzetből jönnek ezek az emberek, akik úgy gondolják, hogy valóban rendnek kellene lennie itt, ebben az országban, és ha sajnos a rendőrség olyan tehetetlen, hogy nem képes rendet teremteni, akkor bizony az emberek kimennek az utcára, és azt mondják, hogy elegünk volt. Két dolog van, amit nem tudnak elviselni az emberek: az egyik az éhség, ha nem lesz mit enni, nincs mit enni a gyermekeknek, a másik pedig a közbiztonság. Ez a kettő a legfontosabb, hölgyeim és uraim, hogy ezt megteremtsük.

Nagyon sajnálom, amikor éppen a Belügyminisztériumnak nem az a közvetlen feladata vagy gondolata, hogy rendet tegyünk, hanem az, hogy akik felhívják a figyelmet arra, hogy itt probléma van, őket zúzzuk össze, szüntessük meg, találjunk ki új bűncselekményeket, találjunk ki új szabálysértéseket. Lassan ott fogunk tartani, hogy önök fognak hozni egy olyan büntetőjogi alakzatot, hogy aki nem a Fideszt támogatja, aki nem a Fideszre szavaz, az bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, és akkor azt fogják mondani, hogy milyen bűnöző ez a társadalom. Hát körülbelül ma már így látjuk ezt, hogy önök valahogy így gondolják a kormányzást. Abban a pillanatban, ha valaki ellenük szól, önök ellen tesz valamit, akkor önök szépen azt vagy szabálysértéssé vagy büntetőjogi kategóriává fogják minősíteni, és akkor nyugodtan le lehet bűnözőzni ezeket az embereket, és büntetőjogi alakzattal megbüntetjük, le is ültetjük őket, meghurcoljuk.

Sajnos azt látjuk, hogy önök semmivel nem tudták bizonyítani, hogy akik Gyöngyöspatán, Hajdúhadházon vagy bármelyik e területen ott lettek volna, járőrtevékenységet folytattak volna polgárőrök, ezzel bűncselekményt vagy szabálysértést valósítottak meg. Számtalanszor elmondtuk a mai nap folyamán, hogy ezeket az embereket felmentették. Én magam is voltam lent Hajdúhadházon, én ott voltam, amikor az öt embert őrizetbe vették, akik csak másnap szabadultak és elvitték őket, és igenis elmentem a bírósági tárgyalásra is. És tudják mit, hölgyeim és uraim, az volt a félelemkeltő, ami ott történt: amikor öt becsületes, igaz magyar embert állítanak a bíróság elé, és kimondja a bíróság, hogy ők teljes mértékben ártatlanok, és 15 kommandós rendőr jobb oldalról, 15 kommandós rendőr bal oldalról biztosítja a tárgyalás rendjét bent, a bíróság folyosóján, amikor húsz kommandós áll a bíróság bejáratánál, és minden embert, a tanúkat is megmotozzák, amikor bemennek, amikor száz kommandós rendőr áll az utca két végén, és az egész utcát lezárják, mert az öt becsületes magyar ember tárgyalását tartják jelen pillanatban a debreceni bíróságon - hát ez a félelemkeltő.

Amikor meghozták önök azt a törvényt, vagy beterjesztették azt a javaslatot, hogy félelemkeltő egyenruha-használat és ezek a félelemkeltő fellépések, nekem mi jutott eszembe? Egyből a rendőrség fellépése jutott eszembe, amit önök rendre alkalmaznak a becsületes, normális emberekkel szemben, akkor megkérdezem én, hogy ez mire fog vezetni. Miért erre pazarolják az erőt, hogy becsületes, normális, korrekt emberekkel szemben lép fel a rendőrség, több száz embert vetnek be, teljes felszereléssel, kommandósokat vetnek be. Mi lesz az eredménye? Az, hogy ezeket az embereket szabadlábra helyezik, és azt mondják, hogy ők csak az állampolgári kötelezettségeiket vagy állampolgári alapjogaikat gyakorolták. Tehát döbbenetes a Belügyminisztérium hozzáállása, és nagyon sajnálom, hogy a felelősséget önök sajnos az ellenzék oldalán keresik.

Keressék, azt gondolom, a saját oldalukon, tisztelt államtitkár úr, keressék a saját oldalukon a felelősöket, hogy kik azok, akik ezért felelősek, hogy ezeket az embereket sorozatosan vegzálják, és próbáljon meg a rendőrség ugyanilyen erővel fellépni a bűnözőkkel szemben, legalább olyan erővel, mint a becsületes emberekkel szemben. A társadalomnak elege van abból, hogy a rendőröknek sokkal fontosabb a becsületes emberek vegzálása, mint a bűnösök vegzálása, és hogy semmilyen félelem nincs a bűnöző elemekben a rendőrséggel szemben, és önök attól tartanak, mert önök féltékenyek, a Belügyminisztérium egyértelműen féltékeny a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület sikereire. Ez áll e mögött az akció mögött, a szakmai féltékenység, és önök ennek az oltárán feláldozzák Magyarország közbiztonságát, mert a hiúság sokkal fontosabb, mint a rend és a rend betartása.

Hogy önök leírják az indoklásban, hogy a közrend védelme a rendőrség feladata, ezt mindannyian tudjuk, ezért nem kell felállítani vizsgálóbizottságot. Hogy nemzetközi színtéren hogyan csapódik le, ez megint egy másik dolog, ezzel egyetértek, hogy azokat a problémákat, amelyek Magyarország belügyeibe tartoznak, hogy mi történik Gyöngyöspatán vagy Hajdúhadházon, ezt kivinni nemzetközi színtérre felelőtlenségnek tartjuk a magunk részéről szintén. Ebben talán egyetértenék a javaslattal, ami ebben van, hogy vizsgáljuk ki az ebben fennálló felelősöket, de ha már vizsgálóbizottság, egyetértünk abban, hogy egy vizsgálóbizottságra szükség van, amely feltárja a gyöngyöspatai, a hajdúhadházi és más hasonló eseteket, de nem lehet ilyen egyoldalúan előírni azt, hogy mik legyenek ezek a kérdések, hiszen ezek a kérdések egyértelműen már magukban hordozzák a választ is.

Márpedig ha nem a valós megoldást fogjuk keresni, ha önök eleve már meghatározzák, hogy a valóságot nem is kereshetjük, csak a hazugságot próbáljuk meg alátámasztani bizonyos bizonyítékokkal, amelyeket majd kreálunk, amelyek tekintetében ráadásul - mivel elő van írva a C típusú átvilágítás - ebből láthatóan olyan kérdések lesznek, amelyek majd államtitkot fognak képezni, amit majd önök államtitokká fognak nyilvánítani, és akkor pontosan ugyanott fogunk tartani, mint amikor már látszott 2010 januárjában, hogy jön a Jobbik a parlamentbe, akkor hirtelen nagyon gyorsan összefogott az MSZP és a Fidesz, és meghozták a titoktörvényt, hogy ha valamit a Jobbik megtud a parlamentben, nehogy azt már elmondják, hogy mi mit csináltunk húsz esztendőn keresztül. (Taps a Jobbik padsoraiban.) És itt látszik egyébként az összefogás, hogy abban a pillanatban, amikor valaki azzal jön, a nép fia bekerül ide a parlamentbe, aki még húsz éven keresztül nem volt bent, és nem mocskolódott be, akit még nem lehet megzsarolni, akit még nem lehet megfogni semmivel, mert nyíltan ki fogják mondani az igazságot, akkor önök rögtön összefognak ezek ellen az MSZP-vel, összefog a Fidesz az MSZP-vel, mert összenő az, ami összetartozik. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Így van! Így van más tekintetben is!) Így van!

(17.10)

Úgyhogy azt látjuk, hogy jelen formában - jelen formában - ez az országgyűlési határozat így nem támogatható.

Nagyon örülök annak, hogy Kocsis Máté mint előterjesztő folyamatosan nem abban a stílusban vezette a vitát vagy szólt hozzá a vitához, mint amit megszoktunk az önök részéről. Kocsis Máté teljesen korrekt módon igyekezett megválaszolni a feltett kérdésekre, nem volt sem cinikus, mint amit azért folyamatosan tapasztalunk a kétharmados többség tudatában, nem volt lekezelő sem, hanem teljesen egyenrangú partnerként kezelte az ellenzéki pártokat. Ennek örülünk, és ez már nagyon pozitív dolog, de nagyon örülnék annak, ha Kocsis Máté, illetve Németh Szilárd, az előterjesztők, belátnák azt, hogy meggyőzte őket az ellenzék hozzászólása.

Nem szeretném, ha ez lekerülne a napirendről, egyáltalán nem, állítsuk fel ezt a bizottságot, állítsuk fel, csak valóban a valós problémákra, bővítsük ki azokat a köröket, illetve fogalmazzuk át azokat a köröket együttesen az ellenzék és a kormánypártok, amit meg kell vizsgálni, hogy valóban meg tudjuk állapítani azt, hogy Magyarországon melyek azok a társadalmi problémák, amelyek gyakorlatilag szinte polgárháborús helyzetet idéztek elő Gyöngyöspatán, és ehhez közeli helyzetek fordulhatnak elő az ország más pontján is, hiszen sem a kormánynak, sem az ellenzéknek nem érdeke az, hogy Magyarországnak bizonyos területei élhetetlenné váljanak.

Kérem önöket, kérem az előterjesztőket, hogy gondolják ezt át, és olyan formában módosított javaslattal jöjjenek elő, amit az ellenzék is tud támogatni.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
92 120 2011.05.17. 12:01  103-149

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A büntető törvénykönyvről szóló módosító javaslat található előttünk, illetve azt tárgyaljuk. Ezzel kapcsolatban egy olyan törvénytervezetet kaptunk, amely alapvetően támogatható.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom, amióta egy éve a parlamentben van, mi minden olyan Btk.-val kapcsolatos szigorítást támogattunk, illetve támogatunk, amelyek általában össztársadalmi érdeket szolgálnak, illetve amikor mi megcéloztuk itt a parlamentet, és elkészítettük az első programunkat, hogy mit kívánunk megvalósítani, elsősorban arra helyeztük a hangsúlyt, és az egyik legfontosabb mondanivalónk az volt, hogy Magyarország a rend állama kell hogy legyen, és a Jobbik azért fog fellépni, hogy az után a 8 év káosz után, amely itt eluralkodott ebben az országban, végre a rend, a törvényesség, a törvények egyformán való betartása és mindenkire vonatkozása érvényesüljön. Ezért ezt tűztük ki a zászlónkra, és ezért is dolgozunk, amióta itt vagyunk bent a parlamentben.

Nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy az elmúlt 20 esztendőben nagyon sok dolog történt, és bizony a morál is sok tekintetben megromlott, romlott a közbiztonság. Nyilván egy egypártrendszerben, egy olyan rendszerben, ahol egy párt uralkodik, bizony nagyon erősnek kell lennie az államrendőrségnek, nagyon erősnek kell lennie a szigornak, ott nem volt olyan könnyű a bűncselekmények elkövetőinek, és itt is egy liberalizáció volt megfigyelhető az elmúlt 20 esztendőben. Vonatkozik ez mind az olyan bűncselekményekre, amelyek intellektuális jellegűek, amelyek csalással, pénzügyekkel kapcsolatosak, illetve vonatkozik azokra is, amelyeket inkább köztörvényesnek nevezünk, erőszakos jellegűek, az állampolgárokat akár fizikailag veszélyeztetik. Mind a két esetben az volt megfigyelhető az elmúlt 20 esztendőben, hogy nagyon romlott Magyarországon a morál, és elszaporodtak ezek a bűncselekmények mind a kettő vonatkozásában. Mi, amikor bejöttünk ide, akkor azt fogadtuk meg, hogy mindent meg fogunk tenni ezért.

A minap, a múlt héten éppen Kontrát Károly államtitkár úrral volt itt egy elég komoly vitánk, aki azt mondta, a Jobbik Magyarországért Mozgalom nem szavazza meg a Btk. szigorításával kapcsolatos módosításokat, amit mi akkor is visszautasítottunk, és ez is egy olyan példa, amelynél mi is azt mondjuk, hogy ha ezzel a törvénytervezettel nem is értünk minden szinten és minden pontjával egyet, de alapvetően jó irányba mozdul el, és ezt támogatnunk kell. Amikor a Jobbik idejött a parlamentbe, azt mondtuk, nem fogjuk elutasítani, ha bárki részéről, akár még az MSZP részéről is érkeznek javaslatok, mi azokat meg fogjuk szavazni, ha a nemzet érdekében ezt érdemesnek látjuk.

Ebben a törvényjavaslatban is olyan pontokat látunk, amelyek mindenképpen fontosak. Ez egyrészt akkor, amikor megfogalmazódtak korábban azok a szigorítások, amelyeket az elmúlt egy esztendőben elfogadtunk, azok jó részét is támogattuk. Itt nyilván van egy, amit az MSZP a kormányzása alatt annak idején bűncselekménynek minősített, majd számunkra nagyon szomorú módon a saját magát nemzetinek valló akkori ellenzék, amelyik jelen pillanatban kétharmados kormánytöbbséget képvisel, ezeket a bűncselekményformákat ugyanúgy fenntartotta, amelyeket most még egyenruhás címszóval is ellátnak, még határozati javaslatot is kaptunk erre vonatkozóan, hogy állítsunk fel egy nem vizsgáló eseti bizottságot. Nyilván ezzel a részével nem értünk egyet, és az erre vonatkozó Btk.-módosításokat nem szavazzuk meg, de ezen túlmenően az ilyen jellegűeket, amelyek mind pénzügyileg, mind más jelleggel a rend megerősítésére, nem pedig a rendetlenség megerősítésére vonatkoznak... - mert álláspontunk szerint azok, amelyekről az előbb beszéltem, sajnos éppen hogy a rend ellen fognak nem sok jót szülni ebben az országban azok a Btk.-módosítások, amelyek például a polgárőrség tevékenységére vonatkoznak, ezek nem a rend irányába hatnak, ezeket nem szavazzuk, viszont ez a törvénytervezet a rend irányába hat, tehát ezt mindenféleképpen támogatjuk.

Nagyon érdekes, amivel kezdődik ennek a törvényjavaslatnak az 1. §-a, a Bt. 309. §-a kap egy új szabályt. A 309. § korábban már létezett, jelen pillanatban üresen állt a Btk.-ban, és ezt a kis űrt találták meg nagyon szellemesen, éppen a deviza-bűncselekményeket, amilyen bűncselekmények gyakorlatilag ma már nem léteznek, ez a régi szocializmusból átvett örökségünk volt, ennek a helyébe érkezett be a társadalombiztosítási, szociális és más jóléti juttatással kapcsolatos szakasz, amelyet a 309. §-t fogja viselni.

Mi hallottuk az előző hozzászólóktól azt, hogy mennyire elszaporodtak, illetve milyen szinten próbálják kihasználni ezeket a társadalombiztosítás, illetve a szociális rendszerek által biztosított lehetőségeket az emberek Magyarországon. Bizony, ez juttatta odáig a mai rendszert, hogy oly sokan potyautasként szerepelnek a szociális ellátási rendszerben, olyan sokan potyautasként szerepelnek a társadalombiztosítási ellátási rendszerben és egyéb más rendszerekben. Ezek vagy megtévesztéssel, vagy pedig egyéb más csalárd eszközökkel jutnak hozzá ezekhez az ellátásokhoz, akár személyes ismeretség által, akár a vizsgáló orvosok megvesztegetése által jutnak hozzá olyan juttatásokhoz, amelyek őket nem illetnék meg. Erre vonatkozóan eddig is volt lehetőség a megbüntetésükre, azonban ez átfogóan hozza be ezt a lehetőséget az ő megbüntetésükre. Tehát a 309. §-sal kapcsolatosan mindenféleképpen üdvözlendőnek tartjuk ennek a behozatalát.

Sneider Tamás képviselőtársam a bizottság kisebbségi véleményének a megfogalmazásakor kifejtette azt, hogy ott, a bizottságban sem szavaztunk ez ellen a törvénymódosítás ellen, éppen azt mondtuk, hogy ezt abból a szempontból tartjuk kevésnek, hogy itt a 20 ezer forintos értékhatár kerül meghatározásra. Sajnos, itt olyan összegekre követik el ezt a csalást, amelyek nagyon gyakran nem érik el a 20 ezer forintot, azonban össztársadalmi szinten jelentős mértékben károsítják meg a költségvetést. A Jobbik Magyarországért Mozgalom mindenképpen fontosnak tartja azt, hogy ezeknek a 20 ezer forint alatti elkövetési értéke is büntetendő legyen. Ha azt nyilván elfogadjuk, hogy ezt nem Btk.-ban kell szabályozni, és ebbe nem kerülhet be, de akkor a szabálysértési kódexbe kerüljön be erre vonatkozóan. Sneider Tamás képviselőtársam már ígéretet tett, hogy a Jobbik ezt majd be fogja nyújtani önálló indítványként, és ha jól értettem, Szakács Imre képviselőtársam már itt a korábbi beszédében elmondta, hogy ő a maga részéről ezt támogatja is, és teljes mértékben egyetért azzal, hogy valóban szükség van arra. Ha már felismerte a parlamenti többség, hogy ezt szabályozni kell, akkor szabályozzuk ennek a szabálysértési alakját is, és nehogy majd az váljon Magyarországon népszerűvé, hogy a 20 ezer forint alatti pénzek megszerzésére fogják kihasználni ezt a rendszert.

A 2. §-sal kapcsolatban, a költségvetési csalással kapcsolatban ez nagyjából a korábbi adócsalás helyébe lép, hasonló fenyegetettséget szab a bűncselekmények elkövetőivel szemben.

(17.20)

Ami talán egyetlenegy enyhítés, amit látok - talán ez inkább a részletes vitához tartozik, de azért elmondanám - a (3) bekezdésben, amikor az 5 évig terjedő szabadságvesztés az alapbüntetés, az eredeti 310. §-nál ez az 1-5 évig terjedő szabadságvesztés. Ennek a büntetés kiszabásánál, tehát a bírói gyakorlatban van jelentősége, hiszen ha nincs meghatározva az alsó határ, akkor a bíróság sokkal szélesebb körben szabhat ki büntetést, és akár adott esetben - egy méltányolható esetben - az enyhítő szakasz alkalmazásával könnyebben szab ki pénzbüntetést abban az esetben, mint szabadságvesztést, tehát itt némi enyhítés figyelhető meg.

Azonban a (8) bekezdésben van egy szigorítás, amit mindenképpen üdvözlendőnek tartunk, hiszen a korábbi adócsalásra vonatkozó paragrafus utolsó bekezdése azt tartalmazta, hogy az adócsalás elkövetője nem büntethető, ha a vádirat benyújtásáig az adótartozását kiegyenlíti. Hát mi ez, ha nem felhívás volt a táncra? Tehát ez azt jelentette, hogy mindenki nagyon jól tudta, hogy ha adót csal, akkor nem fogják őt büntetőjogilag felelősségre vonni abban az esetben, ha ezt a pénzt esetleg az elévülési időig félreteszi, vagy van a birtokában ennyi, mert ha lebukik, akkor kifizeti, és akkor tulajdonképpen az égadta világon semmilyen szankció nincs, akkor megszüntetik vele szemben a büntetőeljárást, és él, mint hal a vízben. Tehát semmilyen problémája ezzel kapcsolatban nincs.

Ezzel kapcsolatban ugyan nem jelentős szigorítás, de mindenképpen üdvözlendő az új megfogalmazás, amely már nem azt mondja ki, hogy nem büntethető, hanem csak azt mondja ki, hogy korlátlanul enyhíthető. Tehát itt annak a bírónak lesz majd a joga ezt eldönteni, aki már az eset összes körülményeinek a birtokában van, aki ismeri az elkövető múltját, ismeri azt, hogy tulajdonképpen milyen nagyságrendű vagy mennyire volt ez szándékos megkárosítása az állami költségvetésnek, és mindezt nagyon jól fogja tudni mérlegelni a bíró. Ennek örülök minden olyan esetben, amikor a bíró megkapja azt a lehetőséget, hogy az eset összes körülményeit figyelembe véve nagyobb legyen az ő mérlegelési jogköre, és ebben az esetben valóban élhet azzal az eszközzel, amíg a régi büntető törvénykönyv - a korábbi - lehetőséget sem adott neki, tehát el sem indult a büntetőeljárás. Itt viszont megteheti ugyanazt, hogy teljes mértékben, azt mondja, hogy korlátlanul enyhíti, tehát nem szabja ki vele szemben a legenyhébb büntetést sem, de megteheti azt is, hogy akár súlyos büntetéssel is sújtja adott esetben. Tehát a törvénynek ez a része is üdvözlendő.

Mindezeket figyelembe véve úgy látjuk, hogy ezt a törvénytervezetet, illetve törvénymódosítást tudjuk támogatni, és azt gondolom, hogy igennel fogunk majd szavazni.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik és a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
92 332 2011.05.17. 11:30  169-405

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! A benyújtott alkotmánymódosítással kapcsolatban belecsapok a közepébe, az 1. § kapcsán nagyon érdekes asszociáció jutott az eszembe. Amikor én ezt először megláttam, ez az ominózus alkotmány 24. § (5) bekezdése, úgy érzem, ezzel kezdődött a nemzeti együttműködés rendszere itt a parlamentben, amikor a Jobbik mint kezdő parlamenti párt ide beült, és gondoltuk, hogy a Fidesz-KDNP tényleg valami mást akar, valami más rendszert akar követni, mint ami az elmúlt nyolc esztendőben volt. Még örültünk is neki, hogy itt felmerültek azok a hangzatos témák, amelyeket mi is legfőbb szívügyünknek tekintettünk, a határon túl élő magyar állampolgárokat, de ebbe beletartozott, nyilván nagyon fontos dolognak tartottuk a nemzeti együttműködés rendszerét, és akkor a nemzeti együttműködés rendszerének az első állomásaként kaptuk meg ezt, az alkotmány 24. § (5) bekezdését, amikor is megtudtuk, hogy alkotmányozni fogunk, de ez az "alkotmányozni fogunk" a nemzeti együttműködés rendszerén belül csak a Fidesz-KDNP-re vonatkozik, aztán azt is megtudtuk, hogy csak a Fideszre, mert erről szólt a szlogen is annak idején, hogy csak a Fidesz és semmi más, és még a KDNP sem nagyon tudott alkotmányozni.

Hát, meg is látszik, mert megint az alkotmányhoz nyúltunk hozzá. Új dolog történt az eddigi parlamenti történet során: amikor az alkotmányügyi bizottsághoz ez bekerült, akkor bizony nemcsak az MSZP vonult ki az alkotmányügyi bizottságból, hanem még a KDNP is kivonult, mint ahogy a jelenlegi parlamenti vitában sem vesz részt, innen is kivonultak, mert teljesen és tökéletesen üresek ezek a KDNP-s padsorok. (Dr. Rétvári Bence: Most mindjárt kimegyek. - Derültség.) Bocsánat, de ön a kormány részéről van jelen, nem pedig mint a KDNP parlamenti képviselőcsoportja részéről találjuk itt az államtitkár urat. Úgyhogy ez a nemzeti együttműködés rendszere látszik megvalósulni és akkor is, amikor a magyar alkotmány négyötödéről beszéltünk, hogy az alkotmány alapkoncepciójához a négyötöd szükséges. Ez a 24. § (5) bekezdése most hirtelen kicserélődött, ez a rossz emlékű... - ezek szerint a Fidesz-KDNP-nek vagy csak a Fidesznek, mondjam azt, rossz emlékű, és most kapunk egy újabb 24. § (5) bekezdést. Ezt csak úgy felvetettem a nemzeti együttműködés rendszerének a keretében. (Dr. Schiffer András: Indoklás.) Igen, igen.

És akkor át is térek a 2. §-ra, amely engem azért döbbentett meg nagyon, mert az alkotmányügyi bizottságban éppen az ellenzéki képviselőtársaim mondták, Lamperth Mónikát idézném, aki azt mondta, hogy ez a törvényjavaslat egy totális támadás a nyugdíjasok ellen, amikor ezt megkapta. Én egy kicsit élesebben fogalmaztam ezt követően. Én úgy érzem, hogy ez egy totális támadás a jogbiztonság ellen Magyarországon, mert sok mindennel egyet tudunk érteni, és tényleg Gaudi-Nagy Tamás után szabadon mondom, hogy tényleg örülünk annak, hogy a Fidesz-KDNP részéről ilyen nagy jelentőséget tulajdonítanak a Jobbik Magyarországért Mozgalom programjának, illetve láttuk azt nyilván, hogy kezdettől fogva, mivel a Fidesz-KDNP-nek igazándiból programja nem volt, és ezt Schiffer képviselőtársam itt már részletesen korábban kifejtette, és amikor ide beültünk, a programpontok során amelyeket előkészített a kormány, nagyon sokszor szembesültünk a Jobbik Magyarországért Mozgalom programjával, amit mi a magunk részéről büszkén vettünk tudomásul, hiszen olyan pártként jöttünk, mint már említettem, akik nem voltunk a parlament részesei, és ezek szerint olyan programot tettünk le, amelyből most az államtitkár úr is gyakran idéz, illetve sok programpontot folyamatosan átvett a kormány.

Ami viszont nekünk fájdalom volt ezzel kapcsolatban, már nem az, hogy átvételre kerül, hanem nagyon sok esetben pontosan azok a tételek kerültek ki ezekből a programpontokból, amelyek a lényegét adták volna, tehát hangzatosan az valósult meg, ami a Jobbik programjában van, de nem úgy és pontosan, így a lényeg maradhatott ki belőle. Itt is erről van szó, hogy a Jobbik megfogalmazta a maga programját, csak éppen a lényeg nem az, ahogy itt az államtitkár úr előszeretettel lefordította itt nekünk az elmúlt időszakban jó néhány kettőperces hozzászólásában.

Miért mondtam én azt, hogy a jogállamiságot veszi célba ez a 2. §? Sajnos az a probléma, én a magam részéről azt látom, hogy egyre gyakrabban nyúl a Fidesz olyan jogterülethez, ahol bizony azok az intézkedések, amelyeket önök meghoznak, illetve a tisztelt Ház hoz meg, de nyilván a kétharmados többség birtokában a Fidesz erőfölényéből valósulnak meg ezek, olyanokat hoznak meg, ami bizony - most már mondhatjuk - több évtizedes jogállami alapelv volt. Ilyen, ami itt megvalósul, a szerzett jogok elvétele. Ha megnézzük ezt, akkor ebbe nagyon sok mindent bele lehet magyarázni, ugyanis az általános öregségi nyugdíj csökkenthető, szociális ellátássá alakítható, és bizonyos esetekben még meg is szüntethető, igaz, hogy ez csak akkor van, ha nem töltötték be az általános öregségi nyugdíjkorhatárt, de innentől kezdve, amikor már egy ilyen lépést megtettünk, kinyitunk egy olyan kaput, amiről azt gondolom, hogy a jogállamiság szempontjából nem lehetne megnyitni a szerzett jogok elvételével.

És ha ekkor az ember elkezd gondolkodni, akkor sok minden eszébe juthat. Felemelhetjük hirtelen az általános öregségi nyugdíjat, és akkor ott lesznek már azok az akár 62 éves emberek is, akik már elmentek nyugdíjba, és hirtelen ott találják magukat, hogy akár meg is vonhatják, az alkotmány alapján vonhatják meg azt a nyugdíjat, amit már korábban megkaptak. Tehát egy olyan kaput nyitunk meg ezzel, amely nem szerencsés, ha megnyílik, és itt a jogbizonytalanság, amelynek a kapuját ezzel kinyitják, ez egyenesen arányos azzal, hogy ez létbizonytalanságot is teremt az állampolgárokban. Sajnos azt látjuk, hogy nagyon sok területen azok az intézkedések, amelyeket a Fidesz-KDNP meghoz, bizony létbizonytalanságot fognak hozni a családokban nagyon sok helyen.

És akkor egy picit áttérnék még egy másik témára is ezzel kapcsolatban, mert a Fidesz-KDNP folyamatosan beszél a társadalmi igazságosságról, hogy ennek keretében ezt meg kell valósítani, de ha már itt tartunk, és a Jobbik Magyarországért Mozgalom programját is megemlítettük, illetve az államtitkár úr is megemlítette ezzel kapcsolatban, akkor én azt kérdezném, hogy miért nem nyúltunk hozzá.

(23.40)

Én értem, hogy itt az 50 milliárd forint, amiről már önök beszéltek, hogy ilyen szinten mennyi pénzt tud megspórolni a költségvetés, hogyha ezeket a nyugdíjakat elveszik. 50 milliárd forint, bizony nagy pénz a társadalmi igazságosság jegyében, de akkor megkérdezem önöktől, hogy amit mi előterjesztettünk már, itt a pártállami nyugdíjakról van szó, ahol szintén nyugdíjjogosultságról lenne szó, de sokkal inkább sérti az emberek társadalmi igazságosságának az érzetét, ugyan nagyon jól tudom, hogy ez nem jelent 50 milliárd forintot a költségvetésnek, közel sem, sőt egymilliárd forintot sem jelente havonta a költségvetésnek, viszont az embereknek a társadalmi igazságosságba vetett hitét hihetetlenül nagy mértékben javítaná, hogyha ez megvalósulna. Akkor kérdezem, hogy ez miért nem érdekli a Fidesz-KDNP-t, és miért van az, hogy ezt nem is hajlandók még napirendre sem venni, mert amikor napirendre kerülne, akkor önök sorozatosan és folyamatosan leszavazzák, hogy tudjunk beszélni azokról a nyugdíjakról, amelyek nyilvánvalóan kirívóan társadalomellenesek, hiszen azok kapnak sok százezer forintos havi nyugdíjakat, akik semmilyen munkát, hasznos munkát nem végeztek a társadalomért, sőt egy olyan önkényuralmi rendszernek voltak a pártkatonái, amelyről nagyon sokat tudnánk itt beszélni, amelyet - azt gondolom legalábbis, hogy - valamennyi parlamenti párt elítél, és ezek veszik fel azokat a kiemelt nyugdíjakat, amelyekre egyáltalán nem szolgáltak rá, sokszor, sok esetben bűncselekményeket is követtek el, amelyek már elévültek, vagy egyáltalán nem is számoltatjuk el őket. Tehát ez is egy nagyon fontos dolog, amire szerettem volna felhívni a figyelmet.

Illetve az Alkotmánybíróságról is néhány szó, mert sajnos már nem nagyon maradt időnk, és nagyon gyorsan be kell fejeznem, mert még van egy képviselőtársam, aki normál hozzászólásra vár. Önök végig próbálják az Alkotmánybíróságnak a jogkörét megcsorbítani, elvenni a lehetőségét a valós szerepének betöltése elől. A legutóbbi alaptörvénnyel gyakorlatilag megszüntették az utólagos normakontroll lehetőségét, hiszen (Dr. Rétvári Bence közbeszól.) jelen pillanatban úgy szól az alaptörvény, hogy csak a megválasztott parlamenti képviselők egynegyede tud utólagos normakontrollt kezdeményezni, ennek pedig egyetlenegy frakció felel meg itt a tisztelt Házban, ez pedig a Fidesz frakciója, tehát csak a Fidesz tudja a saját törvényeit utólagosan normakontrollal megtámadni. Ez is arról szól, hogy csak a Fidesz, és ezt látjuk, amikor a parlament fogja megválasztani az Alkotmánybíróság elnökét, ez is csak arról szól, nehogy bármi véletlen is közbejöjjön, és a Fidesz semmit nem bíz a véletlenre, itt 12 évre azt az embert kell megválasztani, akiről önök úgy gondolják, hogy azt az irányelvet fogja követni, amely teljesen beleillik a Fidesz képébe. Ezentúl nyilvánvalóan, mivel az Alkotmánybíróság jogkörét jelentősen megcsorbítják, kevesebb lesz valószínűleg a munkája, de 15 főre ki kell bővíteni a tagságot, hiszen fel kell tölteni olyan emberekkel, az eddigi politikából ítélve, amit az elmúlt egy évben láttunk, olyan emberekkel, akik korábban Fidesz-tagok voltak, akik a Fideszhez hűek, akiktől el lehet várni majd azt, hogy a jövőben azokkal a törvényekkel kapcsolatban, amit nem tudom, ki fog utólagos normakontrollra beterjeszteni, mert egyelőre senkinek nincs lehetősége. (Közbeszólás a Jobbik részéről: Majd a köztársasági elnök.) Igen, a köztársasági elnök úr, igen, esetleg majd ő. Ezekben az esetekben, hogy ebben se bízzanak semmit a véletlenre, ezért kell 15 főre majd kibővíteni az Alkotmánybíróság létszámát. Nagyon szeretném, ha nem az valósulna meg, de én úgy gondolom, itt hamarosan megtörténik az Alkotmánybíróság feltöltése, és én azt gondolom, hogy nem fogok kellemesen csalódni a nemzeti együttműködés rendszerének keretein belül a Fidesz-KDNP-ben, és csak be fogják váltani azokat a vízióimat, hogy kiket fognak majd ott, milyen embereket fognak az Alkotmánybíróság soraiba betenni. Tehát ezért sem tudjuk elfogadni ennek a törvénynek gyakorlatilag egyetlen paragrafusát sem.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
94 202 2011.05.24. 11:15  185-205

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Végre egy olyan törvényjavaslat, amit, reméljük, hogy újra átéljük azt a nagyon ritka pillanatot, hogy mindenki fog itt a Házban támogatni, és reméljük, hogy a Szocialista Párt is, ezzel a kicsit salátatörvény-szerű megfogalmazással. Egyébként, valljuk be, igaza volt Lamperth Mónika képviselőtársamnak, amikor elmondta ezt a kifogását, de összességében végre ez egy olyan törvény, amely alapvetően szakmai, és ezért azt gondolom, ezt minden képviselőcsoport támogatni fogja, illetve támogatja.

Ráadásul egy olyan kérdéskörről van szó, amely egyrészt a társadalomnak azt a részét érinti, amely leginkább rászorul arra, hogy támogatva legyen, itt a gyermekekről, a származás megállapításról, a gyermektartásdíjról van szó. Ez különösen méltánylandó, és különösen fontos, hogy az állam ezen a területen minden támogatást megadjon. Tudjuk nagyon jól, hogy ez az a terület, amikor külföldi állam joghatósága is belekerül az ügybe, hogy ez az a terület, ahol nemcsak az ügyfelek, hanem az ügyvédek is valamennyien frászt kapnak, amikor kiderül, hogy egy olyan ügybe keveredtek bele, ahol külföldi állammal is kapcsolatba kell lépni, az ottani bíróságokra is szükség van, és bizony a megfelelő állami szerveket, igazságügyi minisztériumot és más szerveket kell segítségül hívni. Tudjuk jól, hogy ezek hogyan működnek, 6 hónapos határidőkkel küldték tovább, ott újabb 6 hónapig ültek rajta, majd 1-2 év után az első levél meg is fordult, és visszaérkezett az illetékes bíróságra. Úgyhogy mindenki már ügyvédként is készült arra, hogy majd a gyermekeinek is átadja azt az ügyet, amibe így belefogott, mert majd szép lassan elintézésre fog kerülni egy-két évtized alatt, úgy, ahogy a jó ügyvédekről szóló régi kis anekdota tartalmazza.

És bizony ez egy olyan kérdéskör, amiben gyakorlatilag nincs, nem lenne helye időhúzásnak, nem lenne helye annak, hogy elfeküdjenek valamely állam valamelyik hatóságának valamelyik íróasztalán 6 hónapig, aztán újabb 6 hónapig. Hiszen amikor a gyermek származását kell megállapítani, azt, hogy ki a gyermek édesapja, amikor azt kell megállapítani, hogy jogos-e a gyermek tartásdíja, amikor arról kell dönteni, hogy annak a gyermeknek lesz-e betevő falatja, tudják-e ruházni, tudják-e iskolába járatni, mert meglesz a megfelelő anyagi támogatása, akkor bizony nagyon fontos az, hogy megfelelő jogszabályok álljanak rendelkezésre, amelyek megfelelő határidőn belül eredményt tudnak produkálni. Nagyon örülök annak, hogy az itt felsorolt eddigi nemzetközi egyezményeket figyelembe véve a kormány kidolgozott egy olyan egységes javaslatot, amely valóban sokkal könnyebbé teszi, egységessé teszi, átláthatóbbá, követhetővé, nyomon követhetővé teszi azt az eljárást, amellyel a külföldön hozott ítéletek, illetve magyarországi ítéletek külföldi végrehajtása fog bekövetkezni. Tehát leszögezhetjük, hogy mindenféleképpen egy nagyon jelentős kérdés, és nagyon örülök annak, hogy ez így sikerült.

Az, hogy ez a törvény nem egyszerű és első pillanatra nem könnyen átlátható, annak köszönhető, annak tudható be, hogy maga az eljárási rend sem lehet egyszerű, amikor legalább két állam joghatósága fog fölmerülni egy kérdésben. Amikor elsőre végigolvastam ezt, akkor különösen a külföldi ítéletek magyarországi végrehajtását találtam bonyolultnak. Hiszen több olyan rendszert, hatóságot segítő rendszert kell bevonni ebbe, illetve közigazgatási szervet, ami első pillanatra bonyolultnak tűnik. Azonban, ha végignézzük ezt, és megnézzük a kialakult gyakorlatot, akkor azt látjuk, hogy ezen tulajdonképpen nem nagyon tudunk javítani, nem nagyon tudjuk ezt a rendszert jobbá tenni. Illetve amennyiben nyilván fogjuk látni, hogy ez a rendszer az új törvény alapján működni fog, akkor esetleg meg fogjuk látni, hogy hol lehet ezen még a későbbiek során gyorsítani.

Amikor olvastam, örültem annak, hogy akkor, amikor külföldre irányuló kérelmet nyújtunk be, a helyileg illetékes bíróság, tehát helyi bíróság jár el, amely talán a legrövidebb időn belül, talán az ügyfélhez legközelebb eső módon, a legkönnyebben megkereshető módon, tehát a legegyszerűbben fog tudni eljárni. Illetve nagyon üdvözlendőnek tartottam azt, hogy a nemperes eljárás keretében a helyi bíróságoknak saját maguknak kell beszerezniük a bizonyítékokat, bizonyítási eszközöket, amelyekre a bíróságnak lehetősége van, tehát ő fogja megkeresni a hatóságokat. Ahogy Mátrai Márta nagyon szépen kifejtette, arra figyel a törvény, hogy az ügyfélnek viszonylag legkevesebb tevőleges magatartására legyen szükség, hogy az eljárás befejeződhessen. Ez is azt jelenti, ez a nemperes eljárás a helyi bíróság előtt, hogy viszonylag egyszerűen fog tudni intéződni.

Az is teljesen természetes, hogy ezáltal majd a bíróság fogja megkeresni a központi hatóságot, amennyiben már minden iratot beszerzett és összeállt az anyag, és tudja ezt felküldeni. Tehát itt biztosítva van az, hogy amikor a külföldi hatóság részére előkészítünk egy anyagot, illetve a központi hatóság majd ezt lefordíttatja, akkor ez az anyag már szakszerűen lett összeállítva, tehát nem nagyon fordulhat elő elméletileg az a kérdés, hogy majd a külföldi társhatóság, amelyet bevonunk ebbe, amelynek a területén a végrehajtást kell eszközölni, az amiatt adná vissza az anyagot, hogy nem megfelelő az előkészítése, hiszen itt a legszakszerűbb terület, maga a bíróság fogja ezt előkészíteni.

Szépen nyilván azt is felsorolja a törvény, hogy mikor van helye elutasításnak. Ha ez nem tartozik a rendelet hatálya alá, illetve aki nem költségmentes, ezeket a költségeket, nyilván fordítási és egyéb költségeket nem előlegezte, ebben az esetben van helye elutasításnak. Minden más esetben az anyag átkerül a központi hatósághoz, a központi hatóság pedig meg fogja keresni a külföldi társhatóságot. Üdvözlendő, hogy központilag történik ennek a lefordítása; valószínűleg a megfelelő szakintézet bevonásával egységes irányvonalban, korrektül fog ez megtörténni.

(16.40)

Mint már mondtam, egy picit bonyolultabb a rendszere a külföldről történő kérelmek intézésének, de ennek is megvan a maga logikája. És ahogy államtitkár úr elmondta az előterjesztésben és az ismertetésben, örülök annak, hogy kezd bekerülni a magyar jogrendszerbe, ami eddig idegen volt itt Magyarországon, a mediációs eljárás, amit államtitkár úr ismertetett is, hogy elsősorban az az érdek, hogy amikor a központi hatóság megkapja külföldről a végrehajtás iránt ideérkező iratanyagot, akkor az az első, hogy megkísérli - mintegy mediációs eljárás keretében - az önkéntes teljesítésre rábírni a feleket. Azaz, hogy tegyen akár elismerő nyilatkozatot, akár a tartásdíjat, akár más formában fizesse, vállalja be, és egy ilyenfajta eljárás fog legelső körben történni. Amit a régebbi joggyakorlat alapján az ember kicsit kétségekkel kezelne, de nagyon bízom benne, a nyugati példák elsősorban azt mutatják, hogy ezek az úgynevezett önkéntes teljesítésre irányuló eljárások nagyon sok esetben vezetnek eredményre.

Ez viszont egyrészt költségkímélő is, hiszen megelőzi egy bírósági eljárás megindulását, másrészt sokkal gyorsabb is, hiszen 30 napos időkeretben lehet ezeket lefuttatni. Hiszen ebben az esetben - mint ahogy a törvényjavaslatból megismertük - a gyámhatóság lesz az, amely ilyen esetekben el fog járni, fogja meghallgatni a feleket, jegyzőkönyvet vesz fel, nyilatkoztatja őket arról, hogy elismerik-e ezt a tartozást, elismerik-e, nyilatkoznak az apaságról és a többi. Tehát mindez a gyámhatóság keretében történik. Azt gondolom, ennek a hatóságnak a bevonása teljesen természetes, hiszen a gyámhatóság egyébként is hasonló ügyekkel foglalkozik rendszeresen.

Ha már megnézzük ezt a rendszert, ami elég szépen nyomon követhető, abban az esetben, amikor ez az úgynevezett mediációs - vagy önkéntes teljesítésre bíró - eljárás nem vezet eredményre, ekkor lép be a második lépcsőfok. Ha nincs önkéntes teljesítés, akkor jön be a bírósági eljárás, és bizony itt a megfelelő garanciális szabályok is beépítésre kerültek, amikor a jogi segítségnyújtó szolgálat automatikusan megkeresésre kerül, és pártfogó ügyvéd kerül kirendelésre, éppen azért, hogy az az ügyfél, aki a kötelezettje lehet ennek a dolognak, ő is a megfelelő jogi segítséget megkapja, aminek a magyar állam, illetve jogszabály biztosítja ebben az esetben a lehetőségét. Illetve megfelelő esetben, különleges intézkedések, illetve a tartásdíj megfizetése esetén pedig a bírósági végrehajtó kap bizonyos feladatokat ezzel kapcsolatban.

Tehát amennyiben végignézzük a törvény teljes szerkezetét, azt állapíthatjuk meg, hogy egyelőre úgy tűnik az eddigi eljárás alapján, hogy lefedi azt a területet, amelyet lefedni szándékozik. Nyilván a gyakorlati élet fogja azt beváltani, hogy valóban maradtak-e rések, avagy sem. Egyelőre úgy látszik, hogy a törvényjavaslat jó, és jól lesz követhető.

Egyetlen módosító indítványt adtunk be Szávay István kollégámmal, képviselőtársammal egyetemben ehhez a törvényjavaslathoz, mégpedig azt, ami abból adódik, és büszke is vagyok arra, hogy ebben a parlamenti ciklusban, mióta a Jobbik Magyarországért Mozgalom itt van, fogadtuk el - nagyjából közösen, a tisztelt Ház - a határon túl élő magyarok állampolgárságának megadásáról szóló törvényt, és hogy ebben közreműködtünk. Mi ebben adnánk egy kis könnyítést, amelyet megfontolásra érdemesnek tartunk a kormányzat, illetve államtitkár úr felé. Ebben a határon túl élő olyan magyar állampolgárok, akik Magyarországon nem rendelkeznek állandó lakhellyel - tehát most kapják meg az állampolgárságot -, feléjük legyen egy kis könnyítés, hogy nekik ne a saját állami joghatóságaikat kelljen megkeresni, hanem a magyar külképviseleti szerveken keresztül úgymond egy egyszerűsített eljárásban tudják ezeket a kérelmeket Magyarország irányába elküldeni. Hiszen ez külföldi végrehajtás az ő szempontjukból, de talán ez egy könnyebb és egyszerűsített eljárás lenne. Ennek a megfontolását kérjük a kormányzat részéről.

Egyébként magát a törvényjavaslatot támogatjuk. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
94 208 2011.05.24. 3:55  205-240

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Az első szakasz 1., 2., 3., 6., 7. ajánlási pontjaihoz szeretnék hozzászólni, amelyek, mint a jegyző úr ismertette, a társadalombiztosítási csalás elhagyásával kapcsolatos szakasz elhagyására irányulnának.

A Jobbik Magyarország Mozgalom részéről mi ezzel nem értünk egyet. Az általános vita során részletesen kifejtettük az álláspontunkat ezzel kapcsolatosan, mégpedig aszerint, hogy nagyon örülünk annak és üdvözlendőnek tartjuk azt, hogy a kormányzat, illetve a kormányzati koalíció részéről egy ilyen törvénymódosítási, Btk.-módosítási javaslat került benyújtásra, hiszen a Jobbik Magyarország Mozgalom már a programjában meghatározta a Btk. szigorítását nagyon sok tekintetben: egyrészt a közrend, közbiztonság helyreállítása érdekében mindazon bűncselekmények büntetését, amelyek az állampolgárok általános jogbiztonságérzésének a jobbá tételét irányozzák elő, így elsősorban az utcán elkövetett, illetve az erőszakos bűncselekménnyel kapcsolatosakat.

De ugyanígy nagyon fontosnak tartjuk, ami ebben a törvényben került megfogalmazásra, és amelyek egy kicsit a fehérgalléros bűnözés irányába hajlanak, és ami a költségvetésből, az önkormányzatok vagyonából, illetve más állami forrásból történő pénzekhez történő jogosulatlan hozzájutás megtiltását, illetve ezekben az esetekben a törvény szigorával történő lecsapást jelentené. Ezért nagyon fontosnak tartjuk, hogy ez a szakasz, a tb-csalásra vonatkozó maradjon benne ebben a törvényjavaslatban, és ne kerüljön ki, mint ahogy erre vonatkozóan javaslatot tettek.

Láttuk azt, látjuk azt, hogy ma Magyarországon ez egy olyan elszaporodott csalási forma, amelyet nagyon sokszor próbálnak kihasználni akár az orvosok segítségével, akár mások segítségével, akik - sajnos nagyon sok esetben előfordult már - segítő kezet nyújtottak azoknak, akik valamilyen csalárd módon próbáltak ehhez hozzájutni.

És itt az általános vita során többen ismertették azokat az adatokat, amelyekből egyértelműen megállapítható volt, hogy a környező országokhoz vagy más európai államokhoz viszonyítva Magyarországon a rokkantnyugdíjakat mennyivel többen, akár 10-szer vagy 15-ször többen veszik igénybe, mint például Szlovákiában vagy más államokban. És nyilván semmi ok nincsen arra, hogy Magyarországon ennyivel rosszabbak lennének az életkörülmények, a munkakörülmények, amelyek indokolnák azt, hogy ennyivel nagyobb legyen a rokkantnyugdíjasok száma. Természetesen mi hangsúlyozzuk, hogy azokat, akik teljesen törvényesen szerezték meg ezeket a jogaikat, tehát valóban rászolgáltak, és valóban betegek, megrokkantak a korábbi munkában, balesetben, vagy egyéb egészségügyi problémáik kapcsán megrokkantak, azoknak ezen nyugdíjához hozzányúlni természetesen nem szabad, mint szerzett jogaikat meg kell őrizni. Az államnak erre oda kell figyelni, és a szociális ellátórendszeren belül továbbra is minden segítséget meg kell adni, ami őket megilleti a jogszabályok alapján.

Azonban azokra, akik csalárd módon jutottak hozzá ezekhez a szociális, tb-ellátásokhoz, igenis a törvény legnagyobb szigorával kell lesújtani, és igenis szükséges az, hogy itt az állam megmutassa a hatalmát, az erőhatalmát, és igenis hogy az állampolgárainak megüzenje ezt, és ezzel a Btk.-módosítással igenis megüzeni, hogy igenis az állam nem tűri a jövőben az ehhez hasonló magatartásformákat. Ezért mi mindenképpen támogatjuk a Btk.-módosításnak ezt a részét is, és nem támogatjuk ennek a szakasznak az elhagyását.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
94 212 2011.05.24. 2:00  205-240

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Reagálni a saját szavaimra szeretnék, nem Szakács Imre ihletett meg; azzal egyetértek, amit ő most elmondott.

Egyáltalán még egy dologra szeretném felhívni a figyelmet ezen társadalombiztosítási csalással kapcsolatos tényállás kapcsán, mégpedig arra, amit már az általános vita során is elmondtunk, ez pedig az, hogy a büntető törvénykönyv módosításában az előterjesztő egy értékhatárt határozott meg a szociális ellátásokkal kapcsolatos csalások területén.

Mi azt mondtuk, hogy ha már ez büntethető lesz, büntetendő lesz a jövőben, akkor a kisebb értékre elkövetetteket is szükségesnek tartjuk büntetni. Ezt pedig nem a büntető törvénykönyvben, hanem a szabálysértési törvényben látnánk megalapozottnak.

Ami az értékhatárt, tehát a 20 ezer forintot nem haladja meg ebben az esetben, ott pedig mindenképpen indokoltnak tartanánk azt, hogy a szabálysértési törvényben jelenjen meg gyakorlatilag ugyanez a tényállási alakzat, csak az elkövetési érték 20 ezer forint alatt legyen. Ugyanis fontos az, hogy ott, ahol adott esetben akár ismétlődően 20 ezer forint érték alatt következik be az ilyen jellegű csalás, az se maradjon megbüntetlenül. Itt is szükség van arra, hogy itt is szigorítsunk, tehát a szabálysértési törvény módosítására vonatkozóan az általános vita kapcsán ígéretet is tettünk egy ilyen jellegű törvényjavaslat, a szabálysértési törvény módosító javaslatának beterjesztésére.

Én nagyon remélem, hogy ott pedig, ahogy jelen pillanatban mi támogatjuk ebben a kormányzati többséget, a kormányzati többség is támogatni fogja az ellenzéki törvényjavaslatot, és így szakmai téren talán megvalósulhat az az együttműködés, amit nagyon gyakran hiába kérünk számon egymáson, és nem találjuk a megfelelő hangot.

Én azt gondolom, hogy legalább a szakmai vitákban ebben ugyanúgy egyet kellene értenünk, mint ahogy tettük azt az előző napirendi pontnál is. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
94 218 2011.05.24. 1:55  205-240

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Engem is ugyanúgy, mint államtitkár urat, Bárándy képviselőtársam felszólalása ihletett meg, hogy egy kétperces gombot nyomjak ezzel kapcsolatban. Éppen én is ugyanerre reagálnék, a táppénzcsalók bűnbakként történő beállítására. Teljes mértékben osztanám Bárándy képviselőtársam gondolatait abban az esetben, ha a kormány jelenleg ugyanolyan törvényjavaslatot terjesztett volna elő, mint a passzív táppénz vonatkozásában, amit megszüntettek egy az egyben, amit azzal indokoltak, hogy nagyon gyakran volt, amikor táppénzcsalók vették igénybe ezt a passzív táppénzt, és éppen ezért megszüntetik.

Rendkívül rossz joggyakorlatnak tartom, amikor valamit azért szüntetnek meg, mert egyesek bűncselekménnyel jutottak hozzá valami kedvezményhez. Nem a kedvezményeket vagy nem a szociális ellátást kell megszüntetni, hanem a potyautasokat kell belőle kiszűrni. Hihetetlenül rossznak tartom tehát azt a joggyakorlatot, amit például a passzív táppénzzel kapcsolatosan a kormány előterjesztett, illetve a kormány határozattal meghozott, és itt én úgy érzem, hogy Bárándy képviselőtársam egy picit ezt mossa egybe, mert jelen esetben éppen a jó úton jár a kormányzati többség, amikor nem is az jut az eszébe - nem is juthatna szerintem, bár a passzív táppénzre is ugyanezt gondoltam volna -, hogy megszünteti a rokkantnyugdíjat, mert nagyon sokan veszik potyautasok igénybe, akik arra nem jogosultak; hanem azt mondja, hogy a büntető törvénykönyvet kell szigorítani, és a büntetőjogi eszközökkel kell megtalálni azokat, akik nem jogosultak erre az ellátási formára, igenis, a megfelelő büntetőjogi eszközzel kell velük szemben fellépni, hogy egyrészt elriasszuk őket attól, hogy a jövőben ezt megtegyék, és mások felé is példát mutassunk arra, hogy aki ezt a jövőben meg meri tenni, azzal szemben az állam a legnagyobb szigorával fog fellépni. Éppen ezért egy picit nem értem ebben az esetben az MSZP-s álláspontot.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
94 252 2011.05.24. 15:00  241-267

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A T/3296. számú törvényjavaslattal kapcsolatban már részletesen kifejtettük az indokainkat az alkotmányügyi bizottságban. Már ott is látszott, hogy az ellenzék és a jelenlegi kormánypártok nem értünk egyet, illetve alapvető szakmai nézeteltérések voltak közöttünk sok tekintetben. Már egyrészről kialakult az a vita, ami már itt is lezajlott az államtitkár úr és Bárándy képviselő úr között a bíróságok befolyásolhatóságáról, illetve a bírák esetleges befolyásolhatóságáról vagy nem befolyásolhatóságáról ilyen jogalkotási eszközökkel. De ettől azért vonatkoztassunk el, és pusztán szakmailag nézzük meg ezt a törvényt, amivel, ellentétben a korábbi, az előző naprendi pontban lévő törvénnyel, nem értünk egyet, nem tudunk egyetérteni az előttünk fekvő törvényjavaslattal.

Az alkotmányügyi bizottságban ismertetve lett az a létszám, akiket érint a nyugdíjazás ténye, ahogy elhangzott 228 bíró lesz, aki 2011. december 31-ig tölti be a nyugdíjkorhatárt az új jogszabály szerint, illetve az alaptörvényben megfogalmazottak szerint, illetve 42 bírót érint a 2012. december 31-ig bekövetkező nyugdíj. Részben ezt kívánta a jogszabály meghatározni, hiszen azt nagyon jól látjuk, hogy a törvény, az alaptörvény nagyon súlyos bizonytalanságot hozott a bírói testületben. Hiszen azt a jogállami modellt, amely kiszámíthatóvá tette a bírói életpályát, rúgta fel egyik pillanatról a másikra, mindenfajta előzmény, társadalmi egyeztetés, az érintettekkel történő bármiféle egyeztetés nélkül a Fidesz-KDNP. Mégpedig úgy, hogy eredetileg még az alaptervezet sem tartalmazott semmiféle ezzel kapcsolatos koncepciót. Ez egy adott pillanatban felmerülő ötlet volt, amit módosító javaslatként igyekeztek keresztülvinni, és tudjuk, hogy a kétharmados többséggel ez azon nyomban keresztül is ment.

Ez azt idézte elő Magyarországon, hogy gyakorlatilag a teljes bírói állomány, a bírák elbizonytalanodtak, hogy meddig maradhatnak. Ezen túlmenően, ez tulajdonképpen a bíróság szervezetének 10 százalékát érinti, de a maradék 90 százalék is úgy érezte, hogy a létbizonytalanság és a jogbizonytalanság talajára taszította a bírákat a kormány, hiszen nem tudni, hogy lesz-e további intézkedés, illetve, ha lesz, az miben fog megnyilvánulni. Éppen ezért, amikor Navracsics miniszterelnök-helyettes úrnak mint igazságügyi miniszternek a meghallgatása történt az alkotmányügyi bizottságban jó tíz nappal ezelőtt, akkor is föltettük neki azt a kérdést, hogy mi a koncepciója a kormánynak a bíróságok szervezetével, igazgatásával kapcsolatosan. Navracsics miniszter úr azt a tájékoztatást adta nekünk, hogy jelenleg nincs koncepciója a kormánynak, és majd a második félév során fogjuk elfogadni azt a sarkalatos törvényt, amelynek jelen pillanatban még nincs meg a koncepciója. Mint ahogy megtudtuk, a kormány úgy tervezi, hogy a nemzeti együttműködés keretén belül majd az Országgyűlés pártjai fogják ezt megtárgyalni, és közösen kialakítani az álláspontot.

Hát, az elmúlt egy esztendő alapján tudjuk jól, hogy mit jelent a Fidesz olvasatában a nemzeti együttműködés rendszere. Azt, hogy ha eltérő véleményt fogunk megfogalmazni, ahogy Bárándy képviselőtársam itt elmondta, még akár a szót is megvonják tőlünk, ha túl sok mindenben akarjuk bírálni a kormány koncepcióját. Ezt a részét látszott megerősíteni, illetve a koncepciótlanságot erősítette meg bennem Varga István előterjesztése, aki elmondta, és szó szerint idézem, hogy "még elképzelésünk sincs az új szervezeti struktúráról". Azt én elképesztőnek tartom, hogy úgy nyúlunk hozzá a bírósági szervezeti törvényhez jelen pillanatban is, hogy még a kormányzó pártoknak sincs elképzelésük sem arról, hogy milyen rendszert kívánnak kialakítani, hogy hogyan nézzen ki a bíróságok igazgatása, szervezeti rendszere, lesz-e Országos Igazságszolgáltatási Tanács vagy nem lesz, hogy milyen módon fog történni az igazgatás. Elképesztő, hogy semmilyen koncepciójuk nincs.

Ebbe a teljes koncepciótlanságba illik bele az is, hogy a nyugdíjazást is egyik pillanatról a másikra döntötték el. Nem szerepelt az alaptörvény tervezetében, az alkotmány tervezetében. Ezt ők sem kívánták beletenni, illetve az alkotmány-előkészítő munkacsoport munkája során sem merült föl soha egyetlen ilyen ötlet sem. Itt az látszik, hogy a Fideszben a pillanatnyi érdekek fogják meghatározni azt, hogy abban a pillanatban milyen döntés fog megszületni. Ha már visszatérünk rá, valamelyik képviselőtársam korábbi felszólalásában említette az őszi törvényalkotást, hogy mintegy már akkor előkészítette a Fidesz-KDNP a bírósági szervezeti rendszerben történő struktúraváltást: már akkor is élesen bíráltuk azt a fajta törvényalkotást, ami például a kapcsolódó módosító indítványokkal történik, az utolsó utáni pillanatban beadott nagyon lényeges módosító indítványokkal, amiről tulajdonképpen a vitát sem lehet a tisztelt Ház előtt lefolytatni. Ilyen módon adják be, amiről sem társadalmi megbeszélés nem történt, de még itt, az Országgyűlésben sem tudjuk ezeket megbeszélni.

Ilyen kardinális kérdés volt például az ősz folyamán, amit mi rendkívüli módon sérelmeztünk, az, amikor a Legfelsőbb Bíróság elnökének kezébe került a megyei bíróságok elnökeinek kinevezése egy diszkrecionális jogkörben, amely mindenféle egyeztetés nélkül, egy módosító vagy kapcsolódó módosító indítvánnyal került be az utolsó pillanatban a tisztelt Ház elé, és így került megszavazásra. Ez a fajta kapkodó törvényhozás figyelhető meg, és bizony ez a törvény is ennek a része, amikor is azt kell tulajdonképpen javítgatni, ott kell az embereket nyugtatgatni, ahol már egyszer kiborították ezt a bizonyos bilit, felborult, és most próbálnak valamit tenni.

De ezzel a törvénnyel kapcsolatosan nagyon sok aggályunk van. Például, csak megütötte a szememet a 2. § (3) bekezdése, amikor is korábban elhatározták a kormányzó pártok azt, hogy kinek mikor kell nyugdíjba vonulnia, mikor kell egy bírónak, egy ügyésznek. Ezt, számunkra teljesen érthetetlen módon önök alaptörvényben kívánták rögzíteni, mert ilyen alapon bárkinek lehetett volna a nyugdíját, a munkakezdését és bármijét bármilyen munkakörben betenni, és akkor lenne egy 250 ezer oldalas alkotmányunk, alaptörvényünk. De ez olyan fontosnak lett megítélve. És itt, ebben az ominózus 2. § (3) bekezdésében bizony minden más dolgozónál, aki jogi végzettséggel rendelkezik, az ügyészségen, nem az öregségi nyugdíjkorhatár lesz a korhatár, hanem ők maradhatnak 70. életévük betöltéséig, ami számomra teljes mértékben illogikus. Nem lehet megmagyarázni azt, hogy egy bírónak miért kell elmennie adott esetben és jelen pillanatban 62 éves korban, de az ügyészségi titkár, fogalmazó viszont maradhat 70 éves korig, mert az ő jogi munkája nem merítette ki őt, gondolom. Nem tudom értelmezni egyáltalán, hogy miért van erre szükség.

És ha már korábban beszéltem a nyugdíjazásról, a bírák nyugdíjazásáról is, akkor volt már egy vitánk ezzel kapcsolatban Répássy államtitkár úrral, amelyben nem osztjuk egymás véleményét.

(18.10)

Nyilván logikus, amit államtitkár úr is elmondott, de nem tudtam elfogadni az akkori okfejtését sem, csak ott nem volt már lehetőségem erre válaszolni. Mégpedig az, hogy azzal a részével egyetértek ennek a törvénynek - nagyon kicsi, amivel egyetértek, de azzal egyetértek -, hogy valóban tisztázni kellett azt a kérdést, hogy ha nyugdíjba megy egy olyan bíró, aki most tölti be az alaptörvény hatálybalépéséig vagy azt követő egy éven belül a nyugdíjkorhatárt, akkor neki mikor kell elmenni nyugdíjba. Itt felröppentek azok a gondolatok a bírósági berkeken belül, hogy nekik már 2011. július 1-jével meg kell kezdeni a felmentési idejüket.

Itt szeretnék megint arra utalni, amit a korábbi viták során már elmondtam, hogy elsősorban az alaptörvénynek ez a módosítása azt a jogbizonytalanságot idézte elő, hogy a bírák nem tudták, mikor fognak elmenni nyugdíjba, illetve hogy mikor lesz meg az utánpótlásuk. Hiszen már korábban mondtam, hogy a bírák körülbelül 10 százalékát küldik nyugdíjba, ez az ügyvitelben jelentős lemaradást fog okozni a közeljövőben. Ezt próbálja ez a törvényjavaslat kicsit segítgetni, pofozgatni, mégpedig azzal, hogy nem július 1-jében határozza meg a bírák nyugállományba vonulását, hanem a felmentési idő kezdetét 2012. január 1-jében határozza meg. Ezzel a részével a törvényjavaslatnak egyetértek. Tehát ha már van az alaptörvénynek ez a része, akkor valóban ez így ezt a jogbizonytalanságot kiküszöböli, és erre az évre vonatkozóan egyértelmű iránymutatást ad.

Azonban már nem értek egyet a 2012-ben nyugdíjba vonulók - és itt is a második félévben nyugdíjba vonulók - felmentési idejének a megállapításával, és ebben volt egy vitám az államtitkár úrral, aki elmondta azt, hogy az alaptörvény hatályánál fogva, amikor a rá irányadó életkort betöltötte, ő már nem lehet bíró, tehát meg kell szüntetni a jogviszonyát, tehát a felmentési időnek értelemszerűen előtte kell bekövetkeznie. Azonban jelen pillanatban azt kell figyelembe vennünk, hogy ezeknél az embereknél, akik ezen átmeneti törvények szerint mennek nyugdíjba, a befejező időpont, amíg betölthetik a bírói hivatásukat egybeesik a nyugdíjazásuk kezdő napjával.

Éppen ezért vitatom a 9. § (4) bekezdésében foglaltakat és a 10. § (3) bekezdésében foglaltakat is, ennek a jogszerűségét, hiszen a felmentési indoknak, amennyiben egy bírát vagy bármilyen munkavállalót felmentünk, az indoknak valósnak és okszerűnek kell lenni. Tehát abban a pillanatban, amikor a felmentést kiadom, akkor neki már a rá irányadó nyugdíjkorhatárt be kell töltenie, mert egyébként addig nem adhatom ki neki a felmentést. Ha pedig 2012. július 1-jét követően tölti be a rá irányadó nyugdíjkorhatárt, akkor nem kezdhetem meg attól hamarabb, 2012. július 1-jén a nyugdíját, a felmentési idejét, mert nem lesz valós és okszerű a felmentés, amivel őt elküldöm a felmentési időre.

Ezért az lenne a célszerű, hogy azok esetében, akik 2012. második félévében töltik be a nyugdíjkorhatárukat, azoknak a felmentési ideje a rájuk irányadó nyugdíjkorhatár betöltésének a napján kezdődne el, és tartana a törvényben meghatározott ideig. Tehát én ezt tartanám törvényesnek és okszerűnek, és ezért lenne szükséges ebben a vonatkozásban - Gaudi képviselőtársammal fogunk beadni módosító indítványt is - a törvényesség érdekében, bár annak idején sem szavaztuk meg, mint önmagát az alaptörvényt sem, ezt a nyugdíjazási rendszert.

Itt még egy gondolattal szeretnék kitérni a törvény 8. §-ára, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény módosítása kapcsán, ez pedig az úgynevezett kinevezési moratóriumra vonatkozik. A Jobbik Magyarországért Mozgalom ezt sem tudja támogatni, tehát a törvénynek ezt a paragrafusát. Bárándy képviselőtársam már részletesen kifejtette az aggályait ezzel kapcsolatosan. Ehhez képest úgy gondolom, hogy amennyiben valóban nincs koncepciója a kormánynak, és igaz az, amit itt az előterjesztők elmondanak, illetve valóban igaz - miért vonnánk kétségbe -, amit Navracsics miniszter úr itt elmondott, hogy nincs jelen pillanatban koncepciója a kormánynak, ez nem arra kellene hogy terelje az irányvonalat, hogy akkor ne nevezzünk ki senkit, és sodródjon a bíróság, a bíróság igazgatási rendszere egy ilyen kényszerpályára, sodródási pályára álljon, hanem éppen hogy az lenne, hogy addig az addigi törvények szerint törvényes módon kerüljenek kinevezésre a bírósági vezetők.

Itt például különösen kétséges az, hogy a már kiírt pályázatok esetén hogyan kell eljárni. Itt egyértelműen iránymutatást ad a törvénymódosítás, hogy már a kiírt pályázatok sem bírálhatók el. Ezzel sem tudunk egyetérteni. Ha valóban az a koncepció lenne, mint amit itt önök hangoztatnak ezzel kapcsolatban, hogy nem akarjuk, mert hát bizonytalan, hogy 2012. január 1-jétől, a sarkalatos törvénytől kezdve milyen új rendszer fog felállni, milyen új struktúra lesz, inkább addig ne nevezzünk ki senkit, addig vigyék a helyettesek, akkor megkérdezem, hogy miért nem lehet ezt a megoldást alkalmazni, amelyet itt a 106. § (2) bekezdésénél alkalmaz az előterjesztő; amely úgy szól, és csak és kivételesen a tanácselnöki tisztségre vonatkozik, hogy ha a tanácselnök tisztsége 2012. január 1-jéig terjedő időszakban szűnik meg, a tanácselnöki tisztség legfeljebb egy évre megbízás útján betölthető.

Én pedig azt gondolnám, hogy a már kiírt pályázatok maximum - azt mondanám - egy év időtartamra betölthetőek ez alapján, illetve megbízhatók erre az időszakra a vezetők. Tehát kifejezetten azért, hogy ne egy sodródás állapotába kerüljünk, hanem a jelenlegi hatályos jogszabályoknak megfelelően töltsék be a bírák az igazgatási vezetői posztokat, ezért az átmeneti időszakra is a régi rendszer kellene, csak maximum rövidebb határidőre kinevezni ezeket a bírósági igazgatási vezetőket.

Ezek az aggályaink, emiatt jelen pillanatban mi nem tudjuk támogatni ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
94 412 2011.05.24. 7:50  267-425

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Beszéltünk itt ma már nagyon sok mindenről, aztán lehet, hogy már nem is időszerű, hogy itt elmondjuk a véleményünket erről a törvényjavaslatról, de azért én csak visszatérnék oda, ahonnan elindultunk, vagy el kellett volna indulni, és ezen az úton végigmenni. A mai napon már nem általános vita zajlik, hanem a részletes vita, és a részletes vita során egyedül a 2. §-hoz adtunk be módosító javaslatokat, azért ahhoz, mert gyakorlatilag házszabályszerűen a többihez nem lett volna sok értelme módosító javaslatot beadni. Igazándiból a 2. § volt az, amelyik egyébként valamennyi paragrafussal egyetemben szinte kiverte a biztosítékot, de ez volt az, amivel a leginkább nem értettünk egyet.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom volt az egyetlen párt, amelyik módosító javaslatokat adott be, és elsősorban a 2. §-hoz, képviselőtársaim már elsorolták, hogy mit szerettünk volna mi kivenni ebből a nyugdíjrendszerből. Amikor az előterjesztő nevében Balsai István képviselőtársunk ismertette az előterjesztését, akkor elmondta azt, hogy itt senkinek nem kell tovább gondolni, mint ami a kormányzati szándék mögött vagy az előterjesztők szándéka mögött rejlik, ez pedig a rendészeti dolgozók nyugdíjának a megnyirbálása, illetve a már megszerzett jogoknak a csorbítása, mint ebből kiderül, és ezt nem kellene továbbgondolni. Aonban nyilván, az ember, hogyha elolvassa, hogy miről is van szó, és itt jelen pillanatban a '49. évi XX. törvényt módosítjuk immáron szerintem két számjegyű alkalommal itt az egyéves munkánk alatt, akkor azért csak láthatjuk azt, hogy ez a törvényjavaslati megfogalmazás teljes mértékben az általánosságokra terjed ki.

Valóban szép dolog az, hogy Balsai István képviselőtársam itt leredukálta a jogszabály érvényesülését csak egy bizonyos szegmensre, azonban nyilván az alkotmányban átfogó jelleggel lehet csak szabályozni, és az átfogó szabályozás során, a későbbiek során majd lehet ezt másként is magyarázni, és lehet, hogy akkor már az előterjesztők se tudják megvédeni a saját álláspontjukat, és majd nyilván - ez is elhangzott már az általános vitában - kialakulhat itt a jövőben, a közeljövőben olyan gazdasági helyzet, illetve akár az, hogy közel sem jön be annyi bevétel, mint amennyit a kormány remélt volna ebből a megszorításból, ezért tovább fognak lépni, és bizony itt olyan általános szabályok kerülnek, annak a lehetősége kerül bele az alkotmányba, annak a megnyirbálása, amely olyan eredményre vezethet, amelyre gyakorlatilag ma még egyikünk sem mer gondolni.

(22.00)

Hiszen itt olyan alapdolgok kerülnek megvonásra, mint a nyugdíj. A nyugdíj csökkenthető lesz, akár szociális ellátássá alakítható, illetve akár megszüntethető. Olvassuk és halljuk a nagyon logikusnak tűnő magyarázatokat ezzel kapcsolatban, de ebből a szabálymódosításból mi teljesen mást is ki tudunk olvasni, és általában mást tudunk kiolvasni, mint amit önök ebbe kizárólagossággal tudnak belemagyarázni. Egyik képviselőtársam már érintette, de lehet, hogy többen is mondták, hogy ilyen jellegű módosítás körülbelül a Rákosi-korszak hajnalán volt, amikor a szerzett jogok elvételére adtak lehetőséget éppen a csendőrnyugdíjak vagy a Horthy-korszak köztisztviselői nyugdíjainak a megvonásával. Ilyen lehetőség alkotmányos szinten nem volt ismert.

Belemehetnénk abba, hogy szükséges vagy nem szükséges és mit kellene módosítani, egyet azonban látunk, hogy a 2. § oly mértékben sérti a jogállamiságot, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom már emiatt nem tudja támogatni, hiszen létbizonytalanságot, jogbizonytalanságot okoz. Itt hivatkoznék arra is, hogy éppen a Fidesz mér kettős mércével véleményünk szerint nagyon nagy mértékben, hiszen a kommunista pártnyugdíjakhoz egyáltalán nem volt hajlandó soha hozzányúlni. Hányszor szavazták már le fidesz-KDNP-s képviselőtársaink a kommunista pártnyugdíjakra vonatkozó jobbikos törvényjavaslatot, amely viszont teljesen más jogi alaphelyzetből indul, hiszen mi természetesen csak olyan nyugdíjasok nyugdíjához nyúlnánk hozzá, akik nem termelőmunkával, nem a munkában való valós részvétellel érdemelték ki azt, hanem a demokratikusnak egyáltalán nem mondható államhatalmat védték megkérdőjelezhető eszközökkel, ahol a büntetőjogi felelősségre vonás már csak az elévülés miatt nem következik be. A Fidesz-KDNP az elmúlt egy esztendőben folyamatosan kivédte ezen MSZP-s vagy még korábban Magyar Dolgozók Pártja-béli - tehát az MSZP és az MSZP jogelőd pártjai tagjainak - pártnyugdíját. A kettős mérce véleményem szerint itt mindenképpen megfigyelhető.

Amikor mi becsatoltuk ezeket a javaslatokat, akkor elsősorban a legutolsó, 5. sorszámú módosító javaslatunk volt a legfontosabb, amely gyakorlatilag egészében kiveszi az alkotmány 70/E. § (3) bekezdését. De éppen azért, mert Balsai István előterjesztő képviselőtársam kihangsúlyozta, hogy ez csak a rendvédelmi szervezetek tagjainak a nyugdíjára vonatkozik, éppen ezért mintegy teszt formájában kerültek be, hogy akkor nyugodtan kivehetjük az özvegyi nyugdíjat alóla - adta be két képviselőtársam -, hiszen Balsai István mindenkit megnyugtatott arról, hogy ez ezeket nem fogja érinteni. Ugyanígy került be a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj a kivételek közé, és ugyanígy került be a bányásznyugdíj és az ezekkel kapcsolatos korkedvezményes nyugdíj is, hiszen Balsai István az előterjesztők nevében arról biztosította az ország közvéleményét, a magyar parlament tagjait, hogy ezek nem fognak a hatálya alá kerülni. Kérdezem én akkor, ha valóban komolyan gondolja az előterjesztő, komolyan gondolja a kormányzati többség, hogy ezek ne kerüljenek be, ezekre ne vonatkozzon, akkor miért nem voltak hajlandók ezt megszavazni. Akkor nyilvánvalóan joggal teszi fel a kérdést az ellenzék és teszi fel a Jobbik, hogy ezeket miért nem vettük ki ezeknek a sorából, miért vonatkozik általános jelleggel és mindenkire, veszélyeztetve a jogállamiságot, veszélyeztetve a létbizonyosságot, azaz létbizonytalanságot fog okozni.

Most nem fogok beszélni az Alkotmánybíróság létszámáról, mivel ezzel kapcsolatban módosító javaslatot nem adtunk be, hiszen itt önmagában a teljes szakasz elhagyását kellene javasolni, ami egyes vélemények szerint nem házszabályszerű. A mi véleményünk az, hogy itt valamennyi szakasz tekintetében az alkotmánymódosítással kapcsolatosan leginkább akkor tenné jól az előterjesztő, ha ezeket visszavonná, mert akkor legalább megnyugodnának azok a társadalmi kedélyek, amiket igen alaposan sikerült felkorbácsolni az elmúlt napokban, illetve egy-két hétben ezzel a törvényjavaslattal.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
94 430 2011.05.24. 4:36  425-437

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az alkotmányügyi bizottság ülésén már megfogalmaztuk az ezzel kapcsolatos aggályainkat részletesen. Minden részét nem kívánnám itt elismételni, de leginkább itt problémánk a határozat 5. pontjával volt, a 8/a ponttal kapcsolatos aggályainkat ebben fogalmaztuk meg. Ez pedig egyértelmű.

Tehát az Alkotmánybíróság elnökének jelöltjévé az válik, aki legalább nyolc bizottsági tag igen szavazatát megkapta. Mi is látszik ebből? Ha megnézzük az eseti bizottság térképét, ha megnézzük, hogy kik a tagjai, akkor meglátjuk azt, hogy itt pontosan az a nyolcas szám egyezik az eseti bizottságba delegált fideszes képviselők számával, azaz nyolc bizottsági tag igen szavazatához a Fidesz szavazata szükséges.

Ezzel, ha figyelembe vesszük az ellenzék szavazatait, az odadelegált képviselőket, illetve figyelembe vesszük akár még a KDNP képviselőit is ezen az oldalon, ez azt jelenti, hogy együtt sem adnak ki nyolc képviselőt, tehát itt megint az a helyzet állt elő, amely a szlogenje volt a Fidesznek a választási kampány ideje alatt, hogy "csak a Fidesz".

Balsai István képviselőtársam mint az alkotmányügyi bizottság elnöke biztosított bennünket arról, hogy a Fidesz ettől sokkal nagyvonalúbb lesz majd. Elmondta, és itt azért korrekten el kell hogy mondjam, hogy a korábbi alkotmánybírók választásánál ez az eseti bizottság valóban támogatta az ellenzéki javaslatokat, és alkalmasnak ítélte az eddig jelölt alkotmánybírókat, azonban itt megint egy olyan gesztusról van szó, amelyet már az előző napirendi pontnál is beszélgettünk, amikor másról szól maga a törvény vagy itt jelen pillanatban a határozati javaslat, és teljesen más, amit mögé ígér a Fidesz-KDNP.

Mi nem azt szeretnénk, hogyha a Fidesz kegyelméből kerülhetnének be az ellenzéki jelöltek, akár a jobbikos jelöltek az alkotmánybírósági elnökjelöltek posztjára, és szavazhatnánk itt róla a tisztelt Ház előtt titkos szavazással, hanem azt szeretnénk, hogyha az ellenzék valóban nem a Fidesz kegyéből, hanem azért, mert a jogszabály, illetve jelen esetben pedig az országgyűlési határozat adta a lehetőséget arra, hogy akár az ellenzéki pártok is jelölhessenek automatikusan az Alkotmánybíróság elnöki posztjára jelöltet. Mi ebben látjuk ennek a határozati javaslatnak a rákfenéjét, ami miatt általunk ez nem támogatható.

(22.30)

Hiszen itt valóban szemben áll a határozati javaslat Balsai István elnök úrnak mint az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság elnökének szavával, aki ugyan ígéretet tett, de jobban szeretnénk, ha ezt a határozati javaslat tartalmazná. Itt azt látjuk, hogy folyamatos törvényhozás van, ami mindent csak a Fidesz kezébe tesz, és ez a határozati javaslatokat is, az országgyűlési határozati javaslatokat is érinti. Itt is ezt látjuk. Ezzel nyilván egy ellenzéki párt nem tud egyetérteni, bár tudomásul vesszük azt, hogy a kétharmados többség birtokában bármilyen javaslatot keresztül tud vinni a parlamenti többség. Azonban nyilván itt is, ha bármelyik ellenzéki párt jelölne alkotmánybírósági elnöki tisztségre, a kétharmados többséggel ugyanúgy le tudják szavazni, de legalább demokratikusabb lesz a látszat. (Derültség a kormánypárti padsorokban.) Képviselőtársam mosolyog ezen. Néha sajnos mi is, mert azt látjuk, hogy tulajdonképpen a demokrácia ebben a kétharmados többségű parlamentben egy látszatdemokrácia, hiszen az ellenzéki pártok valamennyi javaslata, mint ahogy ezt láttuk az alkotmány ügyében, az alaptörvény ügyében, lesöprésre került, egyetlenegy kézlegyintéssel, valamennyi esetben. Erről szól a jelenlegi demokrácia négy évig. Ezt látjuk viszont ebben a határozati javaslatban is.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
101 29 2011.06.21. 12:09  18-38

DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Egy olyan törvényjavaslatról tárgyalunk ma, ami megint olyan, ami szerencsére nincs átpolitizálva, és ezért nem kell itt nagyon felborzolnunk a kedélyeket, és gyakorlatilag azon ritka eset van, amikor a frakciók azért nagyon nem esnek egymásnak. Bár itt hallottunk bírálatot is erről a törvénytervezetről, de azért úgy érzem, ebben alapvetően egyetértenek a frakciók, és azt hiszem, valószínűleg nemcsak a kormánypártok fogják ezt megszavazni, hanem lesznek más frakciók is, amelyek ezt meg fogják szavazni.

Az alaptörvény elfogadását követően tehát teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy sarkalatos törvényeket fog hozni a tisztelt Ház, ennek egy része - mint ahogy Répássy államtitkár úr már ismertette is -, ennek egyik első felvonása, bár talán nem a legelső, mert az Állami Számvevőszéket kezdtük el először, de akkor második felvonása a köztársasági elnök. Ezzel is egyetértünk itt az elején.

Azt is elmondta Répássy államtitkár úr, hogy a korábbi jogszabályt, ami a 2000. évi XXXIX. törvény, célszerű szétbontani, hiszen ez sok más közjogi méltóságnak is szabályozta a juttatásait, a bérezését, és a köztársasági elnök - mint az egyetlen ilyen funkciót betöltő személy - jogkörét célszerű egy törvényben szabályozni. Ezzel is tökéletesen egyetértünk, és elfogadjuk ezt a nézetet, ezért örülünk, hogy külön törvény határozza meg, és ezekkel is egyetértünk.

Azt is látjuk, hogy olyan nagy változás nincs. Nyilván elindult az emberekben egy találgatás, amikor a Fidesz megszerezte a kétharmadát, hogy magát az állami rendszert is meg fogja változtatni a kétharmados többséggel. Ennek egy lehetősége lett volna abba az irányba elvinni a rendszert, hogy erősebb köztársasági elnöki hatalom jelenjen meg Magyarországon. Azt láttuk, hogy sem az alaptörvény, sem a most benyújtott sarkalatos törvény tervezete nem tartalmaz ilyen rendelkezéseket.

S ha már itt tartunk, akkor néhány gondolatot azért mondanék a Jobbik Magyarországért Mozgalom programjáról, mert a választási programban, amit mi 2010 januárjában hoztunk nyilvánosságra, egyértelműen azt határoztuk meg, hogy hozzá akarunk nyúlni ehhez a köztársasági elnöki intézményhez, mégpedig több oldalról is. Egyrészről a Jobbik Magyarországért Mozgalom célszerűbbnek látott volna - de nyilván a jelenlegi Fidesz-KDNP-s parlamenti többség tudatában ez nem kivitelezhető - egy szélesebb körű köztársasági elnöki feladatkört, illetve azt, hogy a köztársasági elnököt ne az Országgyűlés válassza meg, hanem közvetlen köztársaságielnök-választás legyen. A Jobbik nagyon nagy gondot fordított arra, és a választási programjában is meghatározta, hogy maga a népképviselet, a népi kezdeményezések, a nép részvétele a demokráciában, a demokratikus jogintézményekben való döntésekben minél nagyobb legyen, és ezt kívántuk volna szélesíteni azzal, hogy a köztársasági elnököt is a nép válassza. Illetve szerettük volna elérni már az alaptörvény szintjén is azt, hogy a népszavazási jogok minél szélesebb körben érvényesülhessenek.

Mi is lett volna ennek az oka? Illetve még egy, ami miatt szerettük volna a változást, hogy a köztársasági elnök nagyobb szerephez jusson, az annak az időszaknak a kritikája, amely tulajdonképpen 2006 ősze, a Gyurcsány Ferenc-féle kormányzás ideje; amikor egyértelművé vált számunkra, hogy Magyarország alkotmánya, az 1949. évi XX. törvény - amely még jelenleg is, év végéig hatályban van - semmi olyan rendelkezést nem tartalmaz, amelyet itt éppen az MSZP-s képviselőtársam, Lamperth Mónika fejtett ki a fékek és ellensúlyok rendszere tekintetében, hogy a köztársasági elnöknek nincs meg az a jogköre, hogy valós féket és ellensúlyt jelentsen a kormányzati hatalommal szemben abban az esetben, amikor a kormányzati hatalom teljesen letér arról a jól megszabott törvényi útról, amire ő a felhatalmazást az emberektől megkapta. Amikor kiderült az, hogy Gyurcsány Ferenc körül elfogyott a levegő, azaz az embereknek már több mint 90 százaléka nem szimpatizál azzal, illetve nem kívánja azt folytatni, amit az MSZP-s kormány folytatott Magyarországon, akkor kiderült az is, hogy Magyarországon nincs sem alkotmányos, sem törvényes lehetőség arra, hogy bármilyen intézmény beavatkozzon ebbe. Mit vártunk volna? Azt, hogy a köztársasági elnöknek legyen valamiféle hatalma arra vonatkozóan, hogy ilyen esetben akár új választással, a parlament feloszlatásával, akár a kormányfő visszahívásával kapjon valamiféle lehetőséget arra, hogy ilyen rendkívüli esetekben be tudjon avatkozni.

Itt részünkről elhangzott az alaptörvény vitájában az is, hogy ebben az esetben akár a köztársasági elnöknek kellene hogy legyen ilyenfajta felhatalmazása, akár pedig lehetőség legyen arra, hogy népszavazás útján lehessen ilyen esetben a kormányfőt visszahívni. Tehát ezek azok a pontok, amelyek hiányoznak véleményünk szerint jelen pillanatban az alaptörvényből, és ezáltal nyilván hiányzik a sarkalatos törvényből is, amely most a leképezése lesz az alaptörvénynek a speciális esetekre vonatkozóan.

(9.30)

Tehát a Jobbik a programja szerint mindenképpen az erősebb jogkörű köztársasági elnök irányába mozdult volna el, illetve a közvetlen köztársaságielnök-választás irányába. Ezt láttuk volna célszerűnek. Azt látjuk, hogy a kormány ezzel az előterjesztéssel nem kíván változtatni az eddigi rendszeren, szinte semmilyen módon nem kívánja megváltoztatni a korábbi rendszert, egységesíti a kérdést ezzel a jogszabállyal, néhány részletkérdést pluszban szabályoz, amelyek érthetők és elfogadhatók, de nem nyúlt hozzá markánsan a köztársasági elnöki rendszerhez.

S ha már kézbe vesszük ezt a jogszabályt, és részletekbe menően is megvizsgáljuk, akkor rögtön azt láthatjuk, hogy a vagyonnyilatkozattal kapcsolatban van változás. A köztársasági elnöknek korábban három alkalommal kellett vagyonnyilatkozatot beadnia, egyrészt a köztársasági elnök megbízatásának kezdetétől számított harminc napon belül, másrészt a félidejében, harmadrészt akkor, amikor kitöltötte a hivatali idejét. Teljes mértékben egyetértünk azzal, hogy a jobb átláthatóság, a tisztább hivatali élet miatt az új jogszabály átveszi az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályokat a minden évbeni vagyonnyilatkozattal. Az átláthatóság érdekében ezt mindenképpen pozitív változásnak tartjuk.

A jogszabály részletesen meghatározza a köztársasági elnök tiszteletdíját, ami tulajdonképpen nem változik, az eddigi rendszer alapján kerül meghatározásra. Ugyanígy körbeírja a köztársasági elnöknek járó juttatásokat, az elnöki rezidencia használatát, a személygépkocsi-használatot, a rádiótelefon- és internethasználatot, a hírközlői hálózat használatát, a térítésmentes egészségügyi ellátást, a külföldi kiküldetéseket, az üdülőhasználatot, mindezt ugyanolyan részletességgel, mint ahogy azt tette a korábbi jogszabály is. Ezekben tehát igazából nincs változás. Ezenkívül a hivatal szerkezetét is szabályozza.

A volt köztársasági elnökre vonatkozó szabályoknál láthatók bizonyos változások. A korábbi jogszabály feltételként szabta meg a juttatások megkapását. Ennek az volt a lényege, hogy az ötéves hivatali időt a köztársasági elnöknek ki kellett töltenie. A mostani jogszabályváltozás ezt kiveszi, és a köztársasági elnöknek akkor is járnak a pluszjuttatások, ha néhány napon belül megszűnik a megbízatása. Az embert a bő egyéves országgyűlési tapasztalata abba az irányba viszi el, hogy elkezdjen gondolkodni, mert eddig azt láttuk - s némi bírálatot is mondanék ezzel kapcsolatban -, hogy a Fidesznél a jogszabályalkotás elsősorban személyre szabott volt. Ez a gyakorlati tapasztalat az egy év egy hónapi, másfél hónapi munka után. Ez alapján az ember elkezd gondolkodni, az előterjesztő talán tud valamit azzal kapcsolatban, hogy a következő köztársasági elnök esetleg nem fogja kitölteni az öt évet, és akkor az ember elkezd gondolkozni a személyre szabott jogalkotással kapcsolatosan. De ez nyilván csak egy feltételezés. Egyébként egyetérthetünk azzal, hogy ez a jogszabály kiveszi az ötéves időkorlátot, hiszen bármilyen okból akár két-három év múlva is megszűnhet a köztársasági elnök megbízatása. Ezért elfogadható ez a változtatás. Ha valaki akár egy-két évig is betöltötte Magyarország első számú közjogi méltóságának a pozícióját, akkor is járjanak neki a juttatások. A köztársasági elnök bármilyen okból lemondhat, de a régi funkciójával járó közfeladatokat továbbra is el fogja látni, hiszen ő akkor is köztársasági elnök volt, ha csak két-három-négy évig és nem öt vagy tíz évig töltötte be a hivatalát. Én a magam részéről ezzel is egyetértek, bár mondom, ezen egy kicsit elgondolkodtam.

A korábbi jogszabályból átveszi a személyes kocsihasználat kérdését. A korábbit megelőző jogszabályban volt egy 2500 kilométeres korlátozás havi szinten, ami évi 30 ezer kilométert tett ki. Ez már a régebbi módosítás során is változtatásra került, és ez a törvény sem vette át. Ezzel is egyetértünk, hiszen ilyen módon ne korlátozzuk a volt köztársasági elnöknek azt a munkáját, amit a nemzet érdekében ki akar fejteni. A költségvetési előirányzatba is bekerült - ugyanúgy, mint régen - a volt köztársasági elnök, nos ez abból a funkcióból, amit ellátott, illetve amit ellátnak a volt köztársasági elnökök, szükséges és mindenféleképpen támogatandó.

Mindösszesen azt láthatjuk, hogy semmilyen olyan jelentős változás nincs a korábbi jogszabályokhoz képest ebben a sarkalatos törvényben, ami politikai indíttatású lenne, és ne lenne támogatható az ellenzéki pártok részéről, ezért mi a magunk részéről ezzel a törvényjavaslattal egyetértünk. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
103 112 2011.06.23. 18:30  91-139

DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Vendégek! Ha megnézzük ezt a T/3585-ös törvényjavaslatot az alapvető jogok biztosáról, első ránézésre ezt végigolvassuk, végigfutjuk, ha csak úgy nagyon átfutjuk a törvényt, akkor még akár rá is bólinthatunk, hogy hopp, ez egy szakmailag megalapozott, egy jó törvényjavaslat lenne, hiszen hát a korábbi jogszabályokon alapul, azoknak a jó dolgait figyelembe veszi, azon megpróbál helyenként változtatni, és ahogy itt államtitkár úr felhozta az indokokat ezekkel a változásokkal kapcsolatosan, még úgy első hallásra az ember meg is győzhető lenne arról, hogy ez valóban egy jó javaslat, és tényleg szükséges az ombudsmanok, az országgyűlési biztosok, vagy ahogy majd most nevezzük, az alapvető jogok biztosai munkájának az egységesítése, hogy tényleg jó lesz az, ha egy vezetés alatt áll, és nem fog két irányba, három irányba elcsúszni adott esetben egy vizsgálat, nem lesz az állampolgári jogok biztosa vizsgálatának eredménye ugyanabban a tárgyban különböző jellegű.

Tehát ezek valóban olyan indokok voltak, ami alapján, ha nem vennénk figyelembe azt a klasszikus mondást, amit tanítottak nekünk annak idején Brósz professzor úrék a jogi egyetemen, hogy audiatur et altera pars, hogy hallgattassék meg a másik fél is, még rá is bólintanánk, és azt mondhatnánk, hogy valóban, tényleg egy szakmailag megalapozott és egy jó törvényjavaslat fekszik előttünk. És külön élmény volt számomra meghallgatni e tekintetben Fülöp Sándor és Kállai Ernő országgyűlési biztosokat, akik azért szakmailag megalapozva támasztották alá a véleményüket azzal kapcsolatban, hogy mik a jó dolgok ebben a törvényben, és nagyon fontosnak tartom, hogy igenis kiemelték azt, hogy mi a jó dolog ebben a törvényben, és kiemelték azt is, hogy mit nem tartanak jónak. És ami még külön tetszett, és ez különösen a Fülöp Sándor által elmondottakból jött ki, ő azt is elmondta, hogy hogyan lehetne ezt a törvényt nagyon egyszerűen, kis javításokkal, kis reformálásokkal jobbá tenni, azaz jóvá tenni, azaz elfogadhatóvá tenni mindenki számára.

A múltkor éppen egy törvény kapcsán arról beszéltem itt, éppen Répássy államtitkár úr volt az előterjesztő, és éppen arról beszéltünk, milyen öröm, amikor olyan jogszabálytervezetek érkeznek, olyan ritkaságszámba megy és ünnepi alkalom, amikor olyan jogszabálytervezetet terjeszt elő a kormány vagy valamely, a kormányzati többséghez tartozó országgyűlési képviselő, amit az ellenzéki képviselők is jó szívvel és örömmel megszavaznak. És ez a témakör is egy olyan témakör lenne, mint ahogy a köztársasági elnök jogállása, ugyanilyen jó témakör lenne az is, hogy nézzük meg az alapvető jogok biztosáról szóló törvényt.

De ha kissé cinikus lennék, amit már nemegyszer hallottunk ebben a házban, akkor amikor én kézhez kaptam ezt a törvénytervezetet, akkor először az jutott volna eszembe, hogy hol fogom megtalálni azt a paragrafust, ami arról fog szólni, hogy az alapvető jogok biztosának az eljárását az országgyűlési képviselők legalább egynegyedének együttes ajánlása alapján lehet kezdeményezni, mint ahogy ezt megkaptuk az Alkotmánybíróságnak az utólagos normakontroll eljárásánál, amit bárki kezdeményezhet, ugyanúgy, mint ahogy az országgyűlési biztosok munkáját is, eljárását is eddig bárki kezdeményezhette, ugyanúgy korábban az Alkotmánybíróságnál is bárki kezdeményezhetett, és hirtelen egyes-egyedül az Országgyűlésben meghozott határozatok vagy törvények felülvizsgálatát majd ezen túlmenően csak a Fidesz vizsgáltathatja felül utólagos normakontrollal, mert másnak nem lesz lehetősége; tehát ha nagyon cinikus lennék, akkor ettől a törvénytől is ezt vártam volna, hogy talán egy ilyen bekezdés lesz benne, és akkor nem is lett volna szükség az alapvető jogok biztosára a jövőben.

De, ha megnézzük a törvényt, tehát elmondtam, hogy első ránézésre ez még akár jó is lehetne. Miért is lehetne jó? Azért, mert azokkal az elvekkel, amelyek ebben a törvényben megfogalmazódnak, amelyek egyébként a korábbi jogszabályokra alapulnak, azok jók. Hiszen felsorolja szépen a törvény az elején azt, hogy kiket illet meg ez a megkülönböztetett figyelem, akikre az alapvető jogok biztosának különösen oda kell figyelni. Ez a gyermeki jogok, a jövő nemzedéknek az érdekei, a Magyarországon élő nemzetiségek jogai és a veszélyeztetett társadalmi csoportok jogai.

(15.10)

Nyilván ezek olyan témakörök, amelyekre az utóbbi nemcsak évtizedekben, hanem már évszázadokban is felhívták a figyelmet.

Igen, itt majdnem mindenki, az előttem felszólalók utaltak arra, hogy honnan is ered ez a jogintézmény: Svédországból indult ki, és már több mint 200 éves hagyománya van Svédországban. És bizony amikor úgy kimondják a svédek a maguk (Az eredeti kiejtéssel mondja:) ombudsmanját, és erről beszélnek, magyar embernek nyilván ebbe beletörik a nyelve, és elég nehéz azért ezt elfogadtatni, hogy miért kell nekünk egy ombudsman itt Magyarországon, ami a svédeknél egyébként jól működött.

Bizony, amikor megtörtént az ominózus rendszerváltásnak elhazudott 21 évvel ezelőtti történet, akkor azt gondoltuk, hogy ez a rendszer, ami 1990-ben elvileg bevezetésre került, és majd 1993-ban gyakorlatilag is bevezetésre került, itt Magyarországon jól fog működni, és bizony ez meg is honosodott ebben az országban. Emlékszem arra az időre - én ugyan nem voltam parlamenti képviselő, mert jó egy éve vagyok csak az -, bizony emlékszem arra az időre, amikor igenis büszkék voltunk arra, hogy Magyarország az egyetlen ország az egész világon, ahol a jövő nemzedékének saját egyéni országgyűlési biztosa van, és milyen példát mutatunk egész Európának és az egész világnak, hogy nálunk ez önállóan működik, önállóan megvalósul, és hogy milyen jó eredményeket hozott, mindig erről beszéltünk. De ez még mindig az, ami nem lesz jó, úgyhogy inkább előbb arról beszélek, ami még jó ebben a törvényben.

Tehát ezek a témakörök, amire a megkülönböztetett figyelmet kell fordítani, mindenféleképpen jók. A veszélyeztetett társadalmi csoportok figyelemmel kísérése nyilván az alapvető jogok biztosának a legfontosabb feladata lesz. Itt a nemzetiségi jogok... - a nemzetiségi jogokkal, amióta a világ, világ, a történelem, történelem, ismerjük, hogy a nemzetiségi jogokkal mindig is probléma volt. Itt külön fontos az, hogy legyen egy olyan alapvető jogok biztosa, aki ezzel fog foglalkozni, és nagyon jó volt az a példa, amit Kállai úr is elmondott, hogy ne az alapvető jogok biztosa ellenőrizze majd saját magát, illetve mind a két felet ő vizsgálja ki, és az alapján hozzon ő majd döntést.

A tevékenységekkel kapcsolatosan nagyon szépen felsorolja a törvény azokat a jogokat, jogköröket, amelyeket az alapvető jogok biztosa, illetve azoknak a helyettesei fognak majd ellátni. Tulajdonképpen ezekben is a régi jogszabályra nyúlik vissza, és azokat a feltételeket fogalmazza meg, mint jogi végzettség, megfelelő gyakorlat, 35. életév betöltése és a többi, és a többi, ez mind az, ami már a korábbi jogszabályban is megvolt.

Úgy látom, hogy a törvény kellő garanciát nyújt arra, hogy a köztársasági elnök úr javaslata alapján 45-90 nap alatt a jelölés szerint meglegyen a megfelelő átfedés, illetve ne egyik napról a másikra kerüljön be valaki a pozícióba, hanem már előtte tulajdonképpen ezt az eljárást lehet folytatni, amikor új alapvető jogok biztosa kerül kinevezésre, tehát e tekintetében is a jogszabály jó.

Jó az is, hogy a vagyonnyilatkozat tekintetében átláthatóbb az új rendszer, ugyanazt veszi alapul ez a jogszabály is, mint a köztársasági elnök jogállásáról szóló törvényben. Nagyobb lesz az átláthatóság, tulajdonképpen az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatához köti az alapvető jogok biztosának is a vagyonnyilatkozatát. Ez a rendszer - ezt látjuk itt az Országgyűlésen belül, hogy ez bevált - ezt veszi figyelembe az alapvető jogok biztosánál is. Ugyanígy a mentelmi jog, ezt is viszonylag egyszerűsíti az eljárás során, az országgyűlési képviselőkkel tulajdonképpen azonos formában, azonos terjedelemben teszi meg a mentelmi jogot, illetve felfüggesztésének lehetőségét.

Ami viszont negatívum, amit találtam a 16. §-ban, és azt látom, hogy sajnos ez most már tendencia a Fidesz-KDNP jogalkotásában: amikor közjogi méltóságokat nevezünk ki, vagy nagyon fontos hatósági feladatokra nevezünk ki embereket, akkor azt látom, hogy a Fidesz-KDNP sorozatban kiveszi a büntetett előéletet. Itt a korábbi jogszabály azt mondta, hogy nem töltheti be az a személy, aki jogerős ítéletben megállapított bűntettet követett el; bűntettet, tehát nem egy kis autóbaleset, egy vétlen gondatlanság, hanem bűntettet követett el. Az egy szándékos és komoly bűncselekményt jelent, ez volt korábban, és ezt most teljesen véletlenül kifelejtik ebből a törvényjavaslatból ugyanúgy - amikor én ezt már szóvá tettem itt egy évvel ezelőtt -, amikor az ügyészek jogállásáról szóló törvényt vettük át. Polt Péter úrnak is feltettem ezt a kérdést, amikor a jelölti meghallgatása volt a legfőbb ügyészi posztra, hogy egyetért-e azzal, hogy büntetett előéletű személyek kerüljenek kinevezésre sorozatban az ügyészségen ügyészi pozícióba. Természetesen ezzel ő sem értett egyet, de már az ügyészségnél is kimaradt, pedig 2009-ben még a jogszabályban, az ügyészségi törvényben ez benne volt, ma már nincs benne.

(A jegyzői székben Hegedűs Lorántnét
dr. Lenhardt Balázs váltja fel.)

Úgy látom, hogy ez egy nagyon veszélyes tendencia, amit ebben a pillanatban is folytat a Fidesz-KDNP, amikor azt mondja, hogy akár bűntettet elkövetett emberek is betölthetik ezt a pozíciót. Mivel én itt hallottam - sajnálom, hogy éppen Lukács Tamás úr, képviselőtársam kiment, mert ő arról beszélt, hogy egy jogszabály nem lehet személyfüggő -, és sajnos azt láttuk itt az elmúlt egy évben, éppen azt tapasztaltuk, hogy itt bizony ebben a parlamentben személyfüggő jogszabályok születnek sorozatban, személyre szabott, személyfüggő jogszabályok születnek, és ebben az esetben is. Tartok attól, hogy mivel kikerült ebből a bűntett elkövetése, akkor ne adj' isten, a jövőben valamilyen olyan személyben gondolkodik a Fidesz-KDNP az alapvető jogok biztosának a kinevezése esetén, aki akár szándékos, komolyabb bűncselekményt is követett el, azaz valamilyen olyan bűntettet követett el. Mi, az ellenzék, legalábbis a Jobbik nevében azt tudom mondani, hogy semmiféleképpen nem tudunk egyetérteni egy ilyennel, és bizony én nagyon nagy hiányosságának tartom a törvénynek, hogy ez kimaradt.

Az, hogy mire nem terjed ki az alapvető jogok biztosának a vizsgálata: az Országgyűlés, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, a bíróság, az ügyészség, ez a korábbi jogszabályban is benne volt, illetve az ügyészség meghatározása szó szerint másként volt, de a lényege ez volt. Új elem a választási szervek. Ez megint egy érdekes kérdés, hogy amennyiben valamilyen olyanfajta választási visszaélés történik, amit vizsgálhatna az alapvető jogok biztosa...; hát elég fura, hogy ezt kiveszi a kormányzat, illetve az előterjesztő, vagyis beteszi azt, hogy a választási szervek kikerülnek a vizsgálatából. A magam részéről jobban örülnék annak, ha ez továbbra is benne lehetne.

Még egy pozitívum a végére, a kivételes vizsgálat, amely a tekintetben mindenféleképpen megnyugtató és jó, hogy az alapvető jogok biztosának a vizsgálati hatásköre ezzel szélesedik, tehát nemcsak a hatóságok tevékenységét vizsgálhatja, hanem más szervezeteket is abban az esetben, ha a természetes személyek nagyobb csoportjának az alapvető jogait súlyosan sérti az a tevékenység, tehát ebben az esetben a kivételes vizsgálatra sor kerülhet.

Körülbelül részleteiben ennyit mondanék el a törvényről, és egy kicsit belemennék abba a kérdésbe - ami itt alapvető szinten felmerült -, hogy ez a jogszabály alaptörvény-ellenes-e, avagy nem, hiszen több felszólaló hivatkozott erre a felszólalásában, hogy ő ezt a törvénytervezetet alaptörvény-ellenesnek tartja. Ha vizsgáljuk az alaptörvénynek az idevágó rendelkezéseit, akkor valóban kétségek merülnek fel bennem is a tekintetben, hogy valóban az alaptörvény rendelkezései hatályosulhatnak-e, megvalósulhatnak-e ezen a törvényen keresztül, vagy pedig azzal ellentétes szabályozás lesz.

Az alaptörvény 30. cikke egyértelműen kijelenti, hogy a helyettesek a jövő nemzedékek érdekeinek, valamint a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét látják el. Ellátható-e a védelem ezen törvény alapján? Elláthatók-e ezek a feladatok ezen törvény alapján? Ha fellapozzuk ebben a törvénytervezetben azokat a jogokat, amelyekkel az alapvető jogok biztosának a helyettesei rendelkeznek, akik felelősek a jövő nemzedékéért, akik felelősek a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelméért, akkor mit találunk benne; az 5. § szabályozza ezeket. Milyen lehetőségei vannak egy helyettesnek? Tájékoztatás, javaslás, figyelemfelhívás, és közreműködik majd a vizsgálat során az alapvető jogok biztosával, tehát semmilyen önálló rendelkezési joga neki nincs, nem indíthat el vizsgálatot, nem folytattathatja le a vizsgálatot, nem tehet ajánlásokat, nem tehet semmit, amivel az alapvető jogok biztosa, az az egyetlenegy személy rendelkezik.

(15.20)

Tehát ha ezt így megvizsgáljuk, akkor egyértelműen látjuk, hogy a törvénynek ez a szellemisége - legalábbis a helyettesek jogai - mindenféleképpen az új alaptörvénybe ütközik, és én nagyon sajnálom, hogy ennyire hamar, tulajdonképpen két hónappal az alaptörvény elfogadása után már olyan előterjesztés érkezik éppen dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter úr aláírásával, magyarul a Magyar Köztársaság kormányának az előterjesztésében, amely ellentétes az alaptörvénnyel, illetve annak a szellemiségével mindenféleképpen ellentétes. Tehát azt látjuk, hogy ezek a jogok nem gyakorolhatók ezen a törvényen keresztül, amit az alaptörvény előír.

És itt visszatérnék és utalnék a Fülöp Sándor úr által elmondottakra, aki erre nagyon egyszerű megoldást javasolt Répássy államtitkár úrnak, amikor ő maga is elmondta azt, hogy a hivatal egységesítése fontos lépés, és azzal szerintem is bárki egyet tud érteni, akár a Jobbik Magyarországért Mozgalom is egyetért azzal, hogy egységesítsük az alapvető jogok biztosának hivatalát. De elmondta a beszédében azt, hogy legyen egységes a hivatal, szignálja ki a vezető az ügyeket, így egységes lesz az eljárás, és nem fordulhat elő az a jövőben, amiről éppen Répássy államtitkár úr beszélt, hogy két biztos külön-külön vizsgálja az ügyeket, különböző álláspontra jusson, de a helyetteseknek is legyenek meg ugyanazok a jogkörei, mint a hivatal vezetőjének, azaz az alapvető jogok biztosának. Tehát egy nagyon egyszerű eljárással, nagyon egyszerű kis módosítással lehetne lehetőséget teremteni, ugyanúgy megmaradna az egységes hivatal, egységes vezetés alatt működne, a hivatal vezetője, az alapvető jogok biztosa kiszignálná az ügyeket, nem lenne olyan, hogy két különböző helyettes különböző álláspontra jutna ugyanabban a témában, hiszen a hivatalvezető fogná össze ezt, de ugyanazokat a jogköröket gyakorolnák, hiszen abból is az következik, ahogy a kinevezés történik, hiszen az Országgyűlés kétharmados többséggel fogja nemcsak a hivatal vezetőjét, az alapvető jogok biztosát, hanem annak a helyetteseit is megválasztani. Tehát ugyanazzal a legitimitással rendelkeznek, ugyanazzal a felhatalmazással rendelkeznek, az alaptörvény ugyanúgy felhatalmazza őket, a saját tevékenységük során ugyanazokat a feladatokat ugyanazzal a jogkörrel kellene hogy ellássák, hogy érdemben tudják ellátni a feladatkörüket. Nem, ebben az esetben tehát nem ez történik, hanem amit megszoktunk már a Fidesz-KDNP-től az elmúlt egy esztendőben, az erős központosított hatalom. Nyilvánvaló, a jelenlegi rendszerben, amikor felfüggesztésre került Magyarországon négy évre a demokrácia azzal, hogy a Fidesz-KDNP kétharmados többséget szerzett a parlamentben - ezzel tulajdonképpen a demokratikus jogintézmények nem tudnak érvényesülni Magyarországon -, a Fidesz-KDNP nyilván megteremti azt, hogy a saját emberét fogja ültetni majd az alapvető jogok biztosának a székébe, és egyértelműen ő fogja meghatározni, ugyanúgy, ahogy az ügyészi szervezet működik, ugyanolyan szigorral fogja meghatározni, hogy ki mit tehet, hogyan működhet, milyen jogköre lesz, és konkrét egyszemélyi vezetés alatt fog állni, és a helyetteseknek, akiket ugyanúgy az Országgyűlés választ, semmilyen jogköre nem lesz arra, hogy a saját feladatkörét, a feladatait ellássa.

Így, ebben a formában ezt a törvényt a Jobbik Magyarországért Mozgalom nem tudja támogatni.

Köszönöm szépen a figyelmüket, köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
110 120 2011.09.13. 13:21  113-129

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Végre újra egy olyan előterjesztés, amelyet akár minden parlamenti párt támogathat. Az alkotmányügyi bizottság ülésén is konszenzus alakult ki a tekintetben, hogy mindenféleképpen szükség van egy ilyen deregulációs programra. Nagyon örülök annak, hogy elfogadtuk a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvényt, amely ez év január 1-jén lépett hatályba, mert ez bizony tartalmaz arra vonatkozó rendelkezéseket is, amelyek az utólagos hatásvizsgálatra vonatkoznak, illetve a jogszabályok tartalmi felülvizsgálatára. Itt kifejezetten nem jogszabályról van szó, de - mint ahogy az előterjesztőtől megtudtuk - ez az első lépcső, amely során a jogszabályokat, a normatív irányítást szabályozó kérdéseket, illetve rendeleteket, határozatokat kívánja megváltoztatni. Ennek első lépéseként értünk el az országgyűlési határozatokhoz.

Az előterjesztő tulajdonképpen több részre bontja a rendelkezést, és azzal indokol, hogy kettéveszi az országgyűlési határozatokat abból a szempontból, hogy azok mikor keletkeztek. Ez nagyon lényeges kérdés, hiszen, ahogy az előterjesztésben is szerepel, 1990. május 2-ában van meghatározva az a határnap, amikortól - az első demokratikus Országgyűlés megalakulásának napjától - számítja az akkori jogszabályokat, illetve országgyűlési határozatokat olyannak, amelyek egy demokratikus jogrendben születtek. Eleve olyannak tekinti a korábbi jogszabályokat, illetve országgyűlési határozatokat, amelyek nem demokratikus körülmények születtek, ezért ezek a deregulációs programba beletartozónak tekintendők, azaz ezeket a magyar jogrendből ki kell vetnünk.

Nagyon fontos ennek a dátumnak a meghatározása, hiszen láttuk azt az 1988-tól 1991-ig terjedő folyamatot, amikor az egész magyar jogalkotás, az Országgyűlés, a körülötte lévő civil szervezetek és mindenki más gyakorlatilag arra törekedett, hogy Magyarország jogrendjét a szocializmusból való átmenet jegyében teljes mértékben cseréljük ki, változtassuk meg az addigi jogszabályokat. Ez az alkotmányozási folyamattal, az új választójogi törvénnyel és több más fontos jogszabállyal indult, majd továbbgyűrűzött és ment le a legalsóbb szintig, az önkormányzatokhoz, a munka törvénykönyvéhez, és sorolhatjuk hosszan azokat a jogszabályokat, amelyek néhány éven belül folyamatosan megváltoztak.

Nyilvánvaló, hogy így az 1990. május 2-át megelőző jogszabályok és országgyűlési határozatok különös tekintettel felülvizsgálandók, és ezek általában módosításra is kerültek. Kimaradt azonban ebből a körből az országgyűlési határozat, mert a jogalkotók annak idején nem tulajdonítottak ennek olyan nagy jelentőséget, hogy ezeket ilyenformán át kellene nézni. Viszont valóban nagyon fontos az az érdek, hogy a jogszabályok Magyarországon átláthatók legyenek, és legyen egy olyan deregulációs program, amelynek keretében ezeket a régi jogszabályokat sikerüljön kiszűrni a magyar jogrendből. A jogalkotásról szóló törvény 22. §-a - amelyet már idéztem - nagyon szépen felsorolja, hogy melyek azok a jogszabályok, amelyeket felül kell vizsgálni. Így az elavult és szükségtelenné vált, a jogrendszer egységébe nem illeszkedő, a szabályozási cél sérelme nélkül egyszerűsíthető, illetve a tartalmilag kiüresedett vagy egyébként alkalmatlan jogszabályokat kell felülvizsgálni, és ezeket kell kiszűrni a jogrendszerből. Azt gondolom, ma valamennyi párt egyetért abban, hogy azok az országgyűlési határozatok, amelyek 1990. május 2-a előtt születtek, kiszűrésre érdemesek lettek.

A másik kérdés a május 2-át követő országgyűlési határozatok kérdése. Itt is ugyanezeket a tartalmi szűrőket kell igénybe vennünk ahhoz, hogy eldöntsük, valami kiszűrésre érdemes-e, vagy sem. Az előterjesztésből egyértelműen látható, összeszámolták, hogy ma összesen 1719 országgyűlési határozat létezik, ami nem került visszavonásra, nem került hatályon kívül helyezésre. Ezeket próbálta meg kiszűrni az előterjesztő. Ennek során összesen 865 kerülne kiszűrésre, amennyiben az Országgyűlés elfogadja az előterjesztést. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az országgyűlési határozatok megfeleződnek, hiszen 854 országgyűlési határozat fog fennmaradni, s mint ahogy az előterjesztő mondja, valamennyi 1990. május 2-a után született meg.

Rétvári Bence államtitkár úr az expozéjában elmondta, hogy nagyon gondos mérlegelés alapján került kiválasztásra azoknak az országgyűlési határozatoknak a köre, amelyek 1990-et követően kerülnek kiszűrésre a rendszerből. Ezek száma összesen 694, és azt is hallottuk, hogy ebbe a körbe nemcsak azok az országgyűlési határozatok kerültek be, amelyek megfelelnek a jogalkotásról szóló törvény 22. §-ának, hanem azok is, amelyek a kormány programjával nem egyeztethetők össze. A kormánynak nyilván lényeges az, hogy kikerüljenek az országgyűlési határozatok rendszeréből azok a határozatok, amelyek ellentétesek a kormányprogrammal. Ez egyébként érthető is egy olyan demokratikus jogrendszerben, ahol a kormány igyekszik érvényesíteni a többségi véleményt a kisebbséggel szemben. Sok esetben ez nem is okoz problémát, főleg akkor, ha régi országgyűlési határozatok kiszűréséről beszélünk.

A gondos mérlegeléssel kapcsolatban kaptunk egy határozott értékelést, mégis ha az ember részletesen végignézi azokat az országgyűlési határozatokat, amelyek 1990-et követően kerülnének kiszűrésre a rendszerből, találunk köztük érdekeseket is. Csak kérdésként szeretném felvetni, hogy a gondos mérlegelés valóban megvolt-e az előkészítők részéről, amikor ezt a javaslatot bemutatták. Csupán példálózó jelleggel szeretnék néhányat kiemelni.

Így például szeretném kiemelni a hatályon kívül helyezendő országgyűlési határozatok sorából a 48/2002. (VII. 19.) számú országgyűlési határozatot, amely a földbirtok-politikai irányelvekről szól. Ez már nem a Fidesz kormányzásának az időszakában keletkezett. Miket tartalmaz ez az országgyűlési határozat? A földhasználók helyzetének stabilizálása, fejlődésük elősegítése. Ezt írja ki feladatként a kormány részére az Országgyűlés. Kitűzi a családi gazdaságok kialakításának megerősítését, a környezetbarát, fenntartható fejlődést szolgáló termelés földhasznosítási oldalról történő támogatását, a mezőgazdasági termelés összehangolását a természetvédelemmel, a környezetvédelem szempontjaival, a földpiac élénkítését és szabályozását. Rendkívül fontos kérdés ez ma, amikor arról beszélünk, hogy Magyarország nyugati részén zsebszerződésekkel megtörtént a magyar termőföldek külföldiek részéről való felvásárlása.

Amikor ki akarjuk zárni azt, hogy külföldi állampolgárok Magyarországon termőföldet vehessenek, akkor nagyon fontos, hogy ezeket a szempontokat tovább erősítsük, és ne hagyjuk elveszni az országgyűlési határozatok szintjén sem. Előírja még a versenyképes birtokméretek kialakításának az elősegítését, a családi és középbirtokok 300 hektár mértékű felső határig történő ösztönzését. Ez mind-mind olyan szempont, amely nem valósult meg teljes mértékben, ezek tehát a mai napig élő problémák, ezért ma is szükséges a kormány számára előírni, hogy ezeknek feleljen meg. Ezek alapján úgy érzem, nem feltétlenül jó, hogy ez az országgyűlési határozat belekerült ebbe a programba.

Ugyanígy megemlíteném a 135/2003-as országgyűlési határozatot az iskolatej-fogyasztásról, az "Igyál tejet" programról, amely a gyermekeink egészséges életmódra nevelését írja elő mindannyiunk, de különösen a kormány számára feladataként, nevezetesen, hogy a kormány a fenti célok érdekében tegyen meg bizonyos intézkedéseket. Nagyon fontos, hogy az iskolában alanyi jogon illessen meg minden gyermeket az, hogy mindennap kap tejet. Azt gondolom, hogy ez ma is rendkívül fontos szempont, és ennek a programnak a finanszírozásáról a kormánynak kell gondoskodnia.

(16.10)

Én azt gondolom, hogy ennek az országgyűlési határozatnak a végrehajtása ma is időszerű, ma is az általános iskolás gyerekeknél - mert egyértelműen kiderül ebből az iskolai tejfogyasztási országgyűlési határozatból, ez az általános iskolás korú gyermekekre vonatkozik - nagyon fontos. Igenis, ma is mennek be éhező gyermekek az iskolába, ma is vannak olyanok, akik nem kapják meg azt a reggelit vagy szüleik vészes hanyagságából, vagy azért, mert az anyagi lehetőségük, a növekvő munkanélküliség, és a többi, és a többi nem teszi lehetővé azt, hogy megfelelő minőségű és mennyiségű élelemmel lássák el a gyermekeiket. Bizony ma is úgy ülnek be gyermekek az iskolapadba, hogy éheznek. Bizony nagyon fontos, hogy az iskolatejprogram és a napi egy pohár tej legalább meglegyen. Azt gondolom, hogy ez az országgyűlési határozat is olyan fontos, ami a mai kornak, a ma kormányának így 2003 távlatából is fontos, hogy ezt az országgyűlési határozatot hajtsa végre, és folyamatosan figyeljen oda, hogy ez az iskolatejprogram, az "Igyál tejet" program működjön, és a gyermekek a tejhez hozzájussanak.

Vagy még szemezgetve érdekes a 61/1996-os országgyűlési határozat, amely a szabadkereskedelmi politikáról szól, a tájékoztatási kötelezettségről szól, amely egy folyamatos tájékoztatást kér a kormánytól az Országgyűlésnek. Nem arra az évre vonatkozott, nem egy befejezett időre, hanem folyamatos. Azt gondolom, hogy ez megint egy olyan fontos tétel.

Vagy például, hogy menjünk egy teljesen más területre, a honvédelem területére vagy az ezzel kapcsolatos területre, ilyen a 114/1996-os országgyűlési határozat a gyalogsági aknák betiltásának a kezdeményezéséről. Úgy érzem ebből, ez megint egy folyamatos feladatot ró ki a kormány számára, amely a gyalogsági aknák mielőbbi teljes és általános tilalma fokozatos felszámolására, és a többi, és a többi, minden nemzetközi fórumon történő fellépésre való kötelezése a kormánynak. Én nem gondolom azt, hogy a kormány ebből szeretne kilépni most, és azért terjesztenek elő ilyenfajta deregulációs programot, de nagyon jól tudjuk, hogy például a gyalogsági taposóaknák még mindig problémát jelentenek a magyar-horvát határszakaszon, és ezek a problémák még mind a mai napig nincsenek felszámolva Magyarországon.

Tehát én azt gondolom, hogy nem olyan teljes, gondos alapossággal került itt mérlegelésre az előterjesztők részéről a deregulációs programba bevont országgyűlési határozatok köre, és bizony egy átfésülés még lehet, hogy megérné, hogy megnézzük.

Egyébként a Jobbik Magyarországért Mozgalom teljesen egyetért azzal az iránnyal, amit itt az előterjesztők képviselnek, abban, hogy szükség van arra, hogy a magyar jogrendszer átlátható legyen, hogy a magyar jogszabályoknak megfelelő rendszere legyen, és bizony azokat a jogszabályokat, illetve azokat az országgyűlési határozatokat és normákat helyezzük hatályon kívül, amelyek már nem időszerűek. Én csak azt kérem, hogy itt ezekben az esetekben is kellő megnyugvással tudjuk megszavazni az előterjesztést, tehát ne helyezzünk hatályon kívül olyan országgyűlési határozatokat, amelyek egyébként még ma is időszerűek és ma is alkalmaznunk kellene.

Egyébként az előterjesztést támogathatónak látjuk, amennyiben ezekre megnyugtató választ kapunk. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
112 56 2011.09.20. 19:21  43-93

DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! A kormánypártok is meghirdették programjukban annak idején a választások előtt, illetve korábbi időszakban is - mint ahogy az akkori kormánypártok is - az igazságszolgáltatás munkájának a gyorsítását. Ezt mint társadalmi célt jelölték meg, felsorolták a problémákat, évek-évtizedek óta halljuk, hogy miért is lassú az igazságszolgáltatás Magyarországon, és azt hogyan lehetne gyorsítani. S lám, itt is halljuk a vezérszónoki felszólalásokban és az előterjesztésben, hogy egy olyan jogszabály áll előttünk, amely az igazságszolgáltatásnak ezt az átmeneti helyzetét fogja javítani, és ezáltal gyorsulni fog az igazságszolgáltatás, hamarabb fognak befejeződni az ügyek, ha ezt a jogszabályt meghozzuk. S azt is hallottuk, hogy ebből a szempontból milyen jó ez a jogszabály, sőt azt is, hogy még az Országos Igazságszolgáltatási Tanács sem látott ebben semmi kivetnivalót.

Én mindezeket az érveket el tudom fogadni, és el is hiszem, hogy így van, azonban azt is látni kell, hogy az előttünk fekvő jogszabálytervezet egy tűzoltókészülékből kiáramló gáz, amely tűzoltásra szolgál, az pedig, aki felgyújtotta ezt a házat, amit ezzel a jogszabállyal el akarunk oltani, éppen a Fidesz-KDNP-frakció volt. Ők gyújtották fel ezt a házat, ők idézték elő ezt a helyzetet, ők hozták olyan kényszerpályára a jogszabályalkotást, hogy próbáljuk meg az általuk felgyújtott tüzet lelohasztani valamilyen szinten, hogy elfogadható maradjon. Dicsérhetjük ezt a jogszabályt, amely valóban tartalmaz jó elemeket, és valóban előrébb fogja vinni és gyorsítani, segíteni fogja a bíróságok munkáját, de azt is látnunk kell, hogy azt az óriási akadályt, amely az országos igazságszolgáltatás elé került, bizony a Fidesz-KDNP-frakció - de nevezzük meg a felelőst: a kormány - okozta.

Én visszaemlékszem arra az alkotmányügyi bizottsági ülésre, amikor ez a kis módosítás az alkotmányügyi bizottság valamennyi tagjának a legnagyobb megrökönyödésére belekerült az új alaptörvény szövegébe, és valamennyien teljes megdöbbenéssel vettük tudomásul, hogy bekerült a Magyar Köztársaság, bocsánat, Magyarország új alaptörvényébe az, hogy ki mikor fog nyugdíjba menni, hiszen azt ígérte a kormány, hogy az új alkotmány - mert korábban arról volt szó, hogy új alkotmány lesz - nagyon egyszerű lesz, amelyben csak a legszükségesebb dolgokat fogjuk megkapni. Ezzel szemben egészen odáig jutottak, hogy bizonyos csoportoknál még a nyugdíjazás évét is meg kell határozni, és ebben az esetben nagyon szigorúan kell eljárni. Azt láttuk, hogy ez a módosítás egyáltalán nem jó. Nagyon elhibázott lépés volt a kormányzat részéről az, hogy ezt előterjesztette és keresztülverte a törvényhozáson.

(14.40)

Kétféle szempontból közelíthetjük meg, hogy miért volt rossz. Egyrészt rossz volt, ami sokkal kevésbé baj egy állam működése szempontjából, mert ha a kisembert nem vesszük figyelembe, egy embert, aki kisember - egy bíró is az, ő is egy ember -, az ő szempontjából is vizsgálnunk kell azt, hogy egy jogszabály hogyan fog realizálódni.

Megállapíthatjuk, hogy ez a jogszabályváltozás, amit önök elfogadtattak az Országgyűléssel, illetve az Országgyűlés kétharmados túlsúllyal elfogadott, súlyos bizonytalanságot okozott a bírói testületben, egy súlyos bizonytalanságot, súlyos létbizonytalanságot okozott.

Eddig az időpontig egy kiszámítható bírói életpálya volt, ami szerint nyugodt körülmények között tudták folytatni a bírák a munkájukat. Ezt a nyugodt életpályát, ezt a kiszámítható életpályát minden előzmény nélkül, mindenféle társadalmi egyeztetés nélkül, mindenféle szakmai egyeztetés nélkül és mindenféle szakmai indok nélkül egyik napról a másikra rúgta fel a Fidesz-KDNP, de mondhatom azt, hogy rúgta fel a Fidesz, hiszen ez egyértelműen fideszes nyomásra, sőt azt mondhatjuk, hogy kormánynyomásra, ne adj' isten, kormányfői nyomásra lett keresztülvive, keresztülverve, mégpedig akként, hogy maga az alkotmányügyi bizottság sem értett egyet ezzel, ami ott elhangzott, maguk az alkotmányügyi bizottság tagjai sem értettek egyet, sőt még, ha jól emlékszem, éppen Salamon László KDNP-s képviselőtársam volt az, aki nagyon keményen bírálta ezt a tervezetet. Ennek az eredményeként, ha jól emlékszem, az előterjesztő kivételével egyetlenegy képviselő sem szavazta meg, az ellenzék egyöntetűen nem, és még maguk a fideszes politikusok sem szavazták meg, a KDNP-sek pedig teljesen ki voltak akadva ettől a törvénytervezettől abban a pillanatban, "hogy került ez ide?".

Majd kettő nap múlva, miután az alkotmányügyi bizottság gyakorlatilag 1 szavazattal mellette, 26 szavazattal ellene nem támogatta, valamilyen úton-módon újra visszakerült Balsai István elnök úr interpretációjában a bizottság asztalára, és láss csodát, akkor már azoknak a fideszes és KDNP-s politikusoknak is hirtelen megváltozott homlokegyenest a véleménye, akik eddig rendkívül összeegyeztethetetlennek tekintették a bírák kényszernyugdíjazását a demokratikus jogrenddel, hát hirtelen ők is megváltoztak, nyilván néminemű háttérbefolyásra, megváltoztatták az álláspontjukat, és így már keresztülment az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságon ez a javaslat. De mint hangsúlyozom, senkivel soha ezt le nem egyeztették, ez arculcsapásként érte a bírákat, az OIT-ot, a szakmát és mindenkit, olyan hirtelen érkezett, és semmilyen szakmai indok ezt akkor nem támasztotta alá.

De nézzünk egy másik szempontot! Ezek azok a szempontok, amely a bizonytalanság, a kiszámíthatatlan életpályamodell, amelyet önök előidéztek a bírákban, de ott van a másik oldal, az ország érdeke, a nemzeti érdek, az, hogy a harmadik hatalmi ágnak is ebben az országban gördülékenyen, kitűnően kell működnie. Önök akkor, mint már mondtam, egy hatalmas akadályt gördítettek a harmadik hatalmi ág működése elé, amikor ezt a jogszabályt meghozták és elfogadták. Egyrészt nyilvánvalóvá vált akkor, hogy az ügyirathátralék nagymértékben meg fog növekedni, különösen a felsőbb bíróságokon, a megyei bíróságokon, az ítélőtáblán, a Legfelsőbb Bíróságon, hiszen éppen az ő állományukat érintette ez leginkább - nyilván érthetően - a 62 éves korosztály miatt, tehát itt egy hatalmas ügyirathátralékot, ügyirattorlódást fog okozni.

Szintén probléma az, hogy a leghozzáértőbb, a legtapasztaltabb bíráktól kell egyik napról a másikra megszabadulni, mint ahogy Bárándy Gergő képviselőtársam elmondta. Ezek elsősorban a megyei bíróságok elnökei vagy akár a Fővárosi Bíróságon, illetve tanácselnökök, olyan beosztásban dolgozó bírák leginkább, őket érinti és a Legfelsőbb Bíróság bíráit természetesen, tehát éppen a szakma csúcsa fejeződik le valóban egyik napról a másikra. Ez sem lehet egy olyan országban, amely demokratikus módon, kiszámíthatóan kíván működni hosszú távon, egy ilyen csapást a bírói szervezetre nem lehet az egyik napról a másikra rákényszeríteni.

A következő, hogy ezt nem lehet másként értékelni, csak durva beavatkozásként a harmadik hatalmi ág önállóságába.

Mit láttunk a Fidesz több mint egyéves politikája során, amit itt a parlamentben folytatott? Mit tett a Fidesz-kormány, mit tett a Fidesz-KDNP-s parlamenti többség? Bizony azt tapasztaltuk, hogy a demokráciát folyamatosan és súlyosan nyirbálják önök, és ez is az egyik lépése volt ennek.

Már amikor idejöttünk, akkor tapasztaltuk azt, hogy hirtelen olyan alkotmánymódosítás került be elénk eldugva, alig lehetett észrevenni már az alkotmányügyi bizottságban is, amikor egy salátatörvénynek az egyik utolsó sorában benne szerepelt, hogy ezzel a jogszabállyal hatályon kívülre kerül az alkotmány 24. § (5) bekezdése is. Amikor rájöttünk arra, hogy mi is ez a 24. § (5) bekezdés, akkor derült ki, hogy az új alkotmány koncepcióját a parlament nem négyötöddel - mint ahogy korábban az alkotmányban volt -, hanem kétharmaddal fogadja el, amivel már kimutatta a nemzeti együttműködés iránti elkötelezettségét a tisztelt kormány, illetve kormányzati többség, hogy nem kíván az új alkotmány megfogalmazása során az ellenzék közül egyetlenegy párttal sem együttműködni, hanem kizárólag párturalmi alkotmányt akarnak elfogadtatni. Ez volt az első lépés, de aztán utána követte számtalan, akkor, amikor megnyirbálták az Alkotmánybíróság jogkörét.

Önök igenis kimutatták azt, hogy ha valaki nem áll be a sorba, nem a Fidesz politikáját fogja követni, akkor is, hogyha az akár jogellenes, akkor igenis oda fogunk csapni, hatalmi szóval, és igenis meg fogjuk nyirbálni a jogkörét, ha kell, akár meg is szüntetjük. Ez az Alkotmánybíróságnál is bekövetkezett.

És igenis, amikor jöttek olyan ítéletek, amelyek sajnos nem voltak jók ennek a kormányzati koalíciónak, a parlamenti többségnek nem voltak jók, itt olyanokra gondolok, mint amikor például Pintér Sándor belügyminiszter úrral, illetve Kontrát Károly államtitkár úrral volt sok vitánk, az úgynevezett egyenruhás bűnözéssel, az úgynevezett polgárőrségek tevékenységével kapcsolatos ügyeknél, amikor igenis kiderült az, hogy az önök, a kormányzat és a Belügyminisztérium koncepciója, illetve amiket ő hajt végre, az jogellenes, akkor igenis csapjunk oda a bíróságnak, és majd jogszerű lesz. Meg majd bűncselekménnyé nyilvánítunk minden olyat, ami nekünk itt ebben az országban nem tetszik.

Mi lesz ebből? Hát igen; most hallottam egy tévéműsort az Echo TV-ben, ami arról szólt, hogy bizony újra eljöttek azok az idők Magyarországon, amikor József Attila szavai, a fortélyos félelem igazgat bennünket, nem a csalóka remény, ezt idézte az Echo Televízió riportere, és hogy igenis elérkeznek azok az idők. Igen, ez az idő elérkezett a bíróságokhoz is, elérkezett, mint ahogy elérkezik sok más helyre is. Bizony ez okozta azt, hogy ilyen tűzoltó törvényeket kell hozni, amikor már önök is látják, hogy annak a törvénynek, amelyet önök meghoztak, bizony vannak hátulütői. Bár mi ezt akkor is elmondtuk, már az alkotmányügyi bizottság ülésén, ha jól emlékszem, éppen Salamon László fogalmazta meg azokat a szempontokat, hogy amennyiben végrehajtásra kerül a bírák 62 éves nyugdíjazása, ráadásul úgy, hogy ezt azonnal hajtjuk végre, nem pedig úgy, ahogy Rubovszky György képviselőtársam elmondta, hogy bizony itt egy átmeneti időszaknak kellene lenni, hogy a bíróságok megfelelően tudjanak felkészülni erre az átmeneti időszakra, és ha ez nem így valósul meg, akkor bizony az súlyos fennakadásokat fog okozni a bíróságok munkájában.

Természetesen a hatalmi túlsúly tudatában ez a Fidesz-KDNP-t abban a pillanatban egyáltalán nem érdekelte; a KDNP-t érdekelte, de aztán nyilván azok az érvek meggyőzték őket, hogy nemzetközi szinten bizony a bíráknak 62 éves korban el kell menni, hiszen tudjuk azt, és hallottuk az előterjesztés során, hogy a bírák nagyon komoly feladatot látnak el, olyan komoly szakmai munkát végeznek, hogy bizony 62 éves korra kimerülnek, és ilyenkor el kell menniük. Nyilván ez meggyőzte a másik parlamenti kormányzótöbbségi pártot is, elfogadták, beálltak ebbe a sorba, és nyilván megszavazták azt, amit a kormányzat ebben a kérdésben teljes mértékben elfogadott.

Még utalnék itt egy-két dologra, hogy hol is van támadás a demokratikus rend ellen.

Mi egyértelműen ekként értékeltük azt is, ami az ügyészségen belül történt a legfőbb ügyész kinevezésével, amellyel kapcsolatosan az aggályainkat folyamatosan hangsúlyoztuk. Soha nem tartottuk helyesnek azt, hogyha ilyen hatalmi pozíciókba olyan személyek kerülnek bármilyen formában, akár az Alkotmánybíróságnál, akár az ügyészségen, akik párthoz kötődő személyek.

(14.50)

Egyértelmű volt, illetve már egy korábbi felszólalásban is elhangzott Polt Péter legfőbb ügyész úr kötődése is, hogy milyen szinten kötődött a Fideszhez a korábbi időszakban. Ezt a kötődést nyilván az ember vélelmezheti mind a mai napig, és ezáltal egyfajta olyan végrehajtói hatalomágtól, amelytől valamilyen szinten az elfogultságot azért... - kellene hogy meglegyen az elfogultság is; meglátjuk a következő két és fél esztendőben, hogy ez vajon meglesz-e, vagy pedig érzünk-e bármifajta befolyásolást a kormányzat részéről.

De ugyanígy a demokrácia szűkítésére irányult az új alaptörvénynek az a része, amely a népszavazás jogköreit szűkítette. Tehát azt láthatjuk, hogy folyamatosan szűkítik a demokratikus lehetőséget, és bizony, itt az Országgyűlésben látjuk, önök is látják, az ellenzék politikusai is látják azt, hogy a kétharmados többség gyakorlatilag mindent keresztül tud vinni, és igen, azt láthatjuk, hogy a választók akaratából, és valóban a választók akaratából, hiszen önök demokratikus választások alapján kapták meg az 53 százalékot, amely a jelenleg hatályos választójogi törvény alapján egy kétharmados többséget biztosít az önök számára, hogy bizony, ezzel a kétharmados többséggel a demokrácia négy évre úgynevezett demokratikus módon, de felfüggesztésre került. Hiszen az az egyensúlyi rendszer teljes mértékben felborult, és az ellenzék gyakorlatilag azon kívül, hogy úgy, mint ahogy most a vezérszónokok és a felszólalók elmondják a véleményüket, ezen kívül teljes mértékben súlytalanná vált, hiszen önök a nemzeti együttműködés rendszerének keretében nem veszik figyelembe azokat a szempontokat, amelyeket mi elmondunk.

Bohács Zsolt képviselőtársamnak szeretném még azt elmondani, ő itt felvetette, és nagyon fontos volt, hogy milyen... (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Nincs itt.) Nincs itt, de azért hátha valaki emlékszik rá, hogy mit mondott, felvetette az igazságszolgáltatási reform fontosságát, hogy milyen fontos ez a jelenlegi kormányzatnak. Akkor hirtelen visszaemlékszem arra, amikor nem olyan régen, néhány hónappal ezelőtt volt Navracsics miniszter úr meghallgatása az alkotmányügyi bizottságban, amikor is ismertette a miniszter úr az igazságügy koncepcióját. Mégpedig azt, hogy jelen pillanatban még nincs kormányzati koncepció az igazságügy átalakításáról, ugyanúgy, ahogy Bárándy Gergely képviselőtársam elmondta, hogy valamelyik államtitkárnak az interpretálása alapján szintén erre a következtetésre jutott. Navracsics úr ezt egyértelműen leszögezte, hogy még nincsen, és azt is elmondta, hogy természetesen, mint ahogy egy demokratikus jogállamban szokott lenni, majd amikor a sarkalatos törvényeket fogjuk tárgyalni az ősz folyamán, akkor ezen tárgyalások során a parlamenti pártok közösen fogják kialakítani az igazságügy új koncepcióját Magyarországon. Egy kicsit megmosolyogtató volt ez, ismerve a Fidesz-KDNP eddigi hozzáállását. Majd ezt követően, hogy bejelentésre került, hogy nincs ilyen koncepció, egy héten belül került mindannyiunk legnagyobb meglepetésére az asztalra ez az indítvány a bírák esetében a 62 éves kényszernyugdíjazással kapcsolatban.

Hát ennyi, koncepció nincs, de egyik napról a másikra születnek olyan döntések, amelyeknek beláthatatlan következménye lehet ezzel kapcsolatosan.

Ezek után a rövid bevezető után, amit elmondtam, vegyük elő a jogszabályt is (Derültség.), amely - mint mondtam - egy tűzoltó jogszabály, amelyet, mint ahogy Rubovszky György képviselőtársam mondta, az OIT is helyesel, és azt mondja, hogy tulajdonképpen nincsen ellenérve ezzel kapcsolatban.

Valóban, ha már kialakult egy helyzet, ha valóban kialakult egy rossz helyzet, egy rossz szituáció, amelynek a felelőse valahonnan innen került ki, ha nincsenek is itt jelen pillanatban, akik személy szerint ezért felelősek - talán, nyilván nem tudhatom -, de akkor már ez a törvény az adott helyzetben legalább próbál alkalmazkodni, és valamilyen lehetőséget adni, hogy a lehető legjobban jöjjön ki belőle a bírói szervezet, próbálja azt az időt lerövidíteni, amelyet a kormányzat okozott a korábbi rossz jogszabályváltozással, akkor ezt az átmeneti időt megpróbálja egy picit rövidebbre szorítani.

Maga a jogszabály alapvetően e tekintetben tehát elfogadható, és támogatható lenne, ha nem ismernénk ennek az összes előzményét, és azt, hogy mit is okozott az igazságügyi rendszerben az ezt megelőző jogszabály.

Tehát egy tűzoltó jogszabályról van szó, amely a 274 bírónak a kényszernyugdíjazásával kapcsolatos átmeneti állapotot próbálja orvosolni. Erre az átmeneti állapotra ez most, azt gondolom, hogy az OIT véleményét figyelembe véve, elfogadható, de az összességét figyelembe véve, amely helyzet itt kialakult, az alapján egy jogállamban ez elfogadhatatlan.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
112 64 2011.09.20. 2:06  43-93

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Nem akarom meggyőzni Rubovszky képviselőtársamat, csak meg akartam köszönni, mert tényleg korrekt volt Rubovszky György képviselőtársam hozzászólása. Valóban, én azt el tudom fogadni a KDNP-frakció részéről, hogy önök mindent megtettek azért, illetve komoly munkát végeztek az alkotmány-előkészítő eseti bizottságban is, hogy önök ezt támogatták, hiszen ez a KDNP-nek és a Fidesznek volt az alaptörvénye. Én azt soha nem fogom felhánytorgatni önöknek, hogy önök, ha már ezt az alaptörvényt felhozták, akkor önök ezt elfogadták.

Mi azt láttuk az alkotmányügyi bizottságban akkor, hogy a KDNP frakciója ezzel nagyon nem értett egyet, és kicsit úgy éreztük, hogy miután az alkotmányügyi bizottság saját javaslataként, amely egyként ellenezte két nappal korábban még ennek a javaslatnak az elfogadását, bizonyos külső hatásra mégis teljes mértékben meggondolta magát; itt már úgy éreztük, hogy egy kicsit megtört az ellenállás. Bár én elfogadom azt, hogy Rubovszky György megpróbálta ezt az átmeneti javaslatot elfogadtatni, ez nem sikerült. Hát így született meg ez a nem túl szerencsés része az alaptörvénynek.

Egyetlenegy dologra szeretnék még reagálni, Rétvári Bence államtitkár úr felvetésére, aki azt mondta, hogy a demokrácia jogintézménye, a jogállamiság tökéletesen fennáll jelen pillanatban is, és ha a kétharmados többség tudatában az ellenzék vagy állampolgárok nem tudnak mit tenni ezzel, mert jogszabályokat nem tudunk keresztülvinni a kétharmad miatt, akkor még mindig ott van a népszavazás kezdeményezése, és mindig ott van az Alkotmánybíróság. Hát, gyakorlatilag az új alaptörvény az Alkotmánybíróság igénybevételétől is megfosztott bennünket, hiszen a jogszabályváltozást ismerjük: a parlament egynegyede adhat csak az Alkotmánybíróságnak ilyen indítványt. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)

(15.30)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
112 74 2011.09.20. 2:03  43-93

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Országgyűlés! Vitányi István szavaira szeretnék reagálni, miszerint a rossz tanulók egy tételt tanultak meg. Nyilván nem véletlen volt az, hogy az ellenzéki pártok szónokai az előzményekre, illetve a jelen törvényjavaslatra vonatkozó idejüket így osztották meg, hiszen ez egy kényszer hatására született jogszabály, itt lépni kellett valamit. Önök ezt megtették, beterjesztették ezt a jogszabályt, de nézni kell azt, hogy mi az a kényszer, ami ezt okozta, és a legfontosabb, amit ki kell elemezni, az, hogy milyen helyzetben jött létre ez a jogszabály.

Persze, önöknek fáj az igazság, amikor mi rámutatunk arra, hogy milyen elhibázott lépéseik voltak, amik alapján most próbálják ezt helyre tenni, de tudomásul kell venni, és el kell fogadni az ellenzék bírálatát még akkor is, ha abban a kettő percben mindenki azt mondta el - ha jól értettem az ellenzéki pártok szavait -, hogy magát ezt a jogszabályt elfogadhatónak tartják, természetesen, az önök által kialakított kényszerhelyzetre tekintettel, méghogyha az LMP ezt nem is fogja megszavazni.

(15.40)

Még Rétvári Bence államtitkár úr szavaira szeretnék egy gondolatot: némileg úgy értelmeztem a szavaiból, hogy összemosta a három ellenzéki párt véleményét, amikor azt mondta: minden ellenzéki párt azt mondta, hogy erre nem kapott a Fidesz-KDNP felhatalmazást. Én ezt a beszédemben nem mondtam, bár természetesen gondolhattam ezt, és mindenképpen sokkal korrektebb lett volna a Fidesz-KDNP-től, hogyha a 2010. év eleji programjából egy kész, részletes programot letesz az asztalra, amit a választók nyugodtan át tudnak nézni, és az alapján tudnak dönteni, hogy igen, ez a program lesz, ami Magyarországot kivezeti ebből a válsághelyzetből. Akkor sokkal korrektebb lett volna, és ma nem kapnák meg ezt a bírálatot mindennap.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
112 84 2011.09.20. 2:01  43-93

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Rétvári Bence államtitkár úr tett fel egy kérdést, és részben Bárándy Gergely képviselőtársam megválaszolta, azonban ennek egy része érzésem szerint elvarratlan maradt, és ezért szeretnék erre reagálni. Rétvári Bence államtitkár úr kérdése úgy hangzott, hogy mi mondjunk indokokat - az ellenzék -, hogy miért ne menjenek nyugdíjba a bírák 62 évesen. Mi nem ezt mondtuk, hogy ne menjenek nyugdíjba a bírák 62 évesen.

Mit támadunk mi ezzel? Mi az, ami nekünk nem tetszik, illetve egy, a jogállamiságot alapvetően a vérébe szívó ember, aki magából ezt érzi, a jogállamiságot, annak miért nem tetszik ez? Mi a különbség, az óriási különbség? Az, hogy önök azt mondják meg, hogy 62 éves korban, amikor betölti a nyugdíjkorhatárt, kötelezően el kell mennie. Másoknál pedig, amikor betöltik a nyugdíjkorhatárt, el lehet menni. Az egyik egy kötelező dolog, a másik pedig egy lehetőség.

(15.50)

Ez az óriási nagy különbség, amitől a bírói testületet ezáltal - ez később magával vonzza az ügyészi szervezetet is - megfosztották ettől a lehetőségtől, ebből kiragadták a bírói és az ügyészségi testületet, így ez egy kötelező dolog, nem pedig egy lehetőség; ami mindenki másnál lehetőség, ez náluk kötelező. Tehát ez az óriási nagy különbség véleményünk szerint ebben az esetben.

Wittner Mária szavaira is reagálnék egy gondolattal. Tökéletesen egyetértek azzal, amit itt elmondott. Éppen a Jobbik Magyarországért Mozgalom és Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársam az, aki rengeteg felszólalásában már rögtön, ahogy bekerültünk a parlamentbe, hangsúlyozta azt, hogy felelősségre kell vonni azokat a bírákat, azokat az ügyészeket, akik részt vettek akár a 2006-os események, akár az '56-os események, akár más ilyen forradalmi események leverésében, a megtorlásban, és ezzel mi is egyetértünk. Amennyiben a Fidesz-KDNP egy ilyen javaslattal állt volna elő, a Jobbik lett volna az első, aki odaállt volna a kormányzat mellé, és támogatta volna mindenben.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
112 90 2011.09.20. 1:32  43-93

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Kozma Péter szavaira szeretnék reagálni, mert ahogyan ő mondta, idézem: bizonytalanságot sugárzó aggodalmamra tekintett le, és emiatt kellett hogy elmondja nekem ezeket a gondolatokat. Természetesen tisztában vagyok azzal, amit elmondott, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében igen felkészült titkárok állnak sorban azért, hogy kinevezzék őket, és bizony, gyakorló ügyvédként ismerjük azt a problémát is, amit az jelent, hogy egyszerűen nincsen hely, ahová ezeket a titkárokat kinevezzék, a fogalmazók nem tudnak továbblépni a titkári helyekre és így tovább, és így tovább, hogy ez milyen súlyos problémát jelent az igazságszolgáltatásban, különösen a fiatal és egyébként kitűnő szakembereknél. Ebben teljesen egyetértek Kozma Péterrel, ez valóban így van. Azt gondolom, hogy nemcsak a szűkebb pátriánkban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, hanem az egész országban ez a helyzet, azonban, hangsúlyozom, a Jobbik Magyarországért Mozgalom és személy szerint én is ezzel az elvvel, a kényszernyugdíjazás ilyenfajta elvével nem értek egyet.

Rubovszky György képviselőtársam - ő most éppen kiment - módosító javaslatára szerettem volna ismételten hivatkozni, amely átmeneti szabályt engedett volna, és humánusan oldotta volna meg, nem pedig egy ilyen azonnali kényszerrel oldotta meg ezt a problémát. Tehát hangsúlyozom, mi ezzel az elvvel nem értünk egyet, és nem azt akartuk, hogy ezek a titkárok továbbra is titkárként dolgozzanak. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
113 411-413 2011.09.26. 7:46  392-421

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Az 5., 6., 7., 9. ajánlási pontokhoz szeretnék hozzászólni.

Itt a legnagyobb vita az 5. ponttal kapcsolatosan alakult ki, és megmondom őszintén, amikor én elolvastam ezt a törvényjavaslatot, akkor számomra is ez a pont volt az, ez az ominózus 4. § (2) bekezdés volt az, ami leginkább megdöbbentett ezzel kapcsolatban, hogy egyáltalán ne kerüljön figyelembevételre a bírói tanács előtt a pályaalkalmassági vizsgálat eredménye, ami talán a legfontosabb egy bírónál.

Nyilván valamennyien tudjuk, hogy ma már a jogi egyetemet nagyon nagy csoport van, aki elvégzi, azonban azt is látni kell, és a gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy azért nem minden ember alkalmas ezen nem kis feladat elvégzésére. Itt leginkább nem azzal van probléma, hogy leginkább észbeli képessége ne lenne, hiszen ha elvégezte a jogi egyetemet, és ha letette a szakvizsgáját, akkor megfelelő tudással valószínűleg fel van vértezve, hanem inkább azzal, hogy pszichésen alkalmas lesz-e arra a feladatra, amelyet el kell látnia évtizedeken keresztül. Bizony, nagyon komoly kérdéseket kell eldöntenie, hiszen emberi sorsok vannak a bírák kezében, tehát óriási az a felelősség, amivel folyamatosan évtizedek alatt neki meg kell küzdenie. Bizony, egy erős pszichés háttérre és kiegyensúlyozott háttérre van szüksége ahhoz, hogy ezt megfelelő módon el tudja látni. Ezért látszik első ránézésre a 4. § (2) bekezdése kicsit szembeötlőnek, kirívónak a többi közül, hogy miért nincs szükség erre.

Én megértem, amit az államtitkár úr elmondott az alkotmányügyi bizottság ülésén, hiszen abban igaza van neki, hogy ezen az ominózus vizsgálaton csak kétféle minősítést lehet kapni, az "alkalmas", illetve a "nem alkalmas" minősítést, tehát ebből a szempontból úgymond jogilag, ha szárazon nézzük a tényeket, akkor igaza van. De véleményem szerint igaza van Staudt Gábor, illetve Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársamnak is, akik elmondták, hogy nem szerencsés, ha ezt kiragadjuk, hiszen az emberekben azt a képzetet kelti, mintha egy olyan jogszabály lenne előterjesztve, mintha a kormány számára nem lenne fontos az, hogy egy bíró alkalmas vagy nem alkalmas a tisztségének a betöltésére, és ezt csak egy másodlagos kérdéssé degradálnánk.

De értjük azt a szándékot is, hogy ebben az esetben az előterjesztők gyorsítani akarják azt a folyamatot, amelyet tulajdonképpen a Fidesz-KDNP saját maga idézett elő akkor, amikor olyan jogszabályt alkotott, amit álláspontunk szerint nem gondolt végig, annak a következményeit nem gondolta végig, amikor az új alaptörvényben kifejtette, illetve leszögezte azt az alaptételt, hogy 62 éves korban a bíráknak nyugdíjba kell menni. Nyilván próbálják befoltozni ezt a kis lyukat, hogy hirtelen egy évig, fél évig nem lesz munkaerő, aki ezt betöltse. Ezt próbálja itt átlépni a nem túl szerencsés 4. § (2) bekezdéssel.

A 6. ponttal kapcsolatban a szocialista frakcióból javasolták, hogy a 8. napon lépjen hatályba ez a jogszabály. Szerintünk ennek nagy jelentősége nincs, és talán pontosan ott venne el valamit a gyorsítási folyamatból, ami az előterjesztők célja, hogy minél gyorsabban lezajlódjon ez a bírókiválasztási folyamat. Itt tulajdonképpen ez egy egyedi jogszabály, tehát ez egy rövid időre vonatkozó jogszabály, erre mindenki fel tud készülni, tehát itt nincs szükség egy ilyen átmeneti nyolc napra, amikor felkészülnének rá a bírósági igazgatási szervezetek, hogy ki kell írni a pályázatot. Tehát itt semmiféle hátrány senkit nem fog érni abban az esetben, ha a kihirdetést követő napon lép hatályba, tehát nem tűnik egyáltalán indokoltnak ez a nyolcnapos késedelem.

Az ajánlás 7. pontjával kapcsolatosan azt szeretném elmondani, hogy éppen a minap tárgyaltuk az országgyűlési határozatok deregulációját, és éppen az államtitkár úr volt itt, aki előterjesztőként szerepelt, illetve a kormány álláspontját képviselte, és ez a 8. pont szerintem pontosan erre vonatkozik vagy ezt segítené elő. Hiszen ez egy olyan jogszabály, ami egyedi jogszabály, egy alkalmi időre szól ez a jogszabály. Automatikusan, amikor ez a folyamat lezajlódik, ez pedig hónapok kérdése, tehát amikor a pályázati eljárás megtörténik, erre az időre szól, erre van értelme a jogszabálynak. Tehát mindenképpen jó ez a javaslat, amely 2012. július 30-ával hatályát veszteni rendeli ezt a törvényt, hiszen nem kerül majd bele abba a későbbi deregulációs folyamatba, amikor majd azt kell vizsgálni, hogy melyek azok a jogszabályok, amelyeknek semmi értelmük nincs, hogy legyenek, mert már semmilyen szinten nem szabályoznak, hanem egy adott pillanatban betöltötték a feladatukat, de automatikusan az idő leteltével vagy az esemény bekövetkeztével megszűnt, tehát teljesen felesleges, hogy ez a jogszabály hatályában maradjon. Tehát a 7. pont mindenképpen támogatandó, hogy hatályát veszítse a jogszabály.

Az ajánlás 9. pontjával kapcsolatban többen utaltak rá, hogy érdekes jelenet játszódott le az alkotmányügyi bizottságban, hiszen nem sokszor fordul elő, vagy legalábbis az elmúlt egy és negyedévben nem sokszor fordult elő, amikor ellentétes álláspontot képviselt... (Az elnök a hozzászólási idő leteltét csengetéssel jelzi.)

Bocsánat, eljárt az időm, akkor majd folytatom. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Képviselő úr, adok egy percet önnek arra - a levezető elnöknek van joga -, hogy be tudja fejezni. Parancsoljon! (Dr. Gyüre Csaba hangosítás nélkül: Köszönöm.) Tessék, majd én mérem az időt. (Dr. Gyüre Csaba: Nem szól a mikrofonom.) Kérem szépen a képviselő úrnak a hangot! Gyüre Csaba képviselő úr!

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr, hogy kaptam ezt a plusz egy percet, és igyekszem befejezni ez alatt.

A 9. ponttal kapcsolatban érdekes ellentét alakult ki a kormány és a bizottság között, a kormány nem támogatta ezt az ajánlást, míg az előterjesztő igen. Azt látjuk, hogy mi ennek a kis törvénynek a célja: a törvénynek az a célja, hogy minél zökkenőmentesebben sikerüljön ez az átállás és a bírák nyugdíjazása. Mint az előterjesztésből megtudtuk, hat bíró megy nyugdíjba, vonul nyugállományba a törvény alapján Békés megyében, ezzel szemben, ha nem lett volna ez a kiegészítés, akkor egyetlenegy bírói álláshelyet sem kaptak volna pluszban ilyen rövid átmeneti időn belül. Ezen próbál segíteni a törvényjavaslat, tehát itt mindenképpen az előterjesztők véleménye szerintem jobb a kormány véleményénél, tehát támogatandó lenne.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
114 162 2011.09.27. 1:55  79-175

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Szinte a végszóhoz szeretnék csatlakozni, amit Z. Kárpát Dániel képviselőtársam mondott: várnak-e előremozdulást ettől a törvényjavaslattól vagy törvénymódosítástól? A Jobbik Magyarországért Mozgalom - mint ahogy már az előttem felszólalók elmondták - üdvözli ezt a módosítást, üdvözöljük ezt a szigorítást.

Mi ezt a magunk részéről kevésnek tartjuk, sokkal szigorúbbat szeretnénk. Erre vonatkozóan nyilván adtunk már be, illetve folyamatosan adunk is be a jövőben is még módosító javaslatokat, mindenképpen ennek a szigorítását szeretnénk. Azonban, mint ahogy már az előttem felszólalók is ezt jelezték, ezt rendkívül kevésnek találjuk, ezzel önmagában az uzsorát nem fogjuk tudni felszámolni, mégpedig azért nem, mert nem a büntetési tétel nagysága vagy szigora lesz az, ami elrettenti az elkövetőket ettől, hiszen eddig az volt a tapasztalat, hogy nem kellett félniük attól, hogy bármiféle lebukás lenne az esetükben. Ez leginkább a kis falvakban, illetve a közepes falvakban jellemző, és ott is a legszegényebb rétegeket sújtja ez az uzsora. Ezek a települések olyan települések, ahol mindenki mindenkit ismer, és a faluban a polgármester, a tanító, mindenki ugyanúgy tudja, hogy ki foglalkozik uzsorával, mint ahogy mindenki más tudja, hogy ki foglalkozik uzsorával, mégsem jutunk el odáig, hogy bármiféle igazi akarat lenne, hogy ezt felszámolják.

Itt egy komplex megközelítésre van szükség - mint ahogy többen elmondták ezt már -, mégpedig szükség lenne arra, hogy más hatóság is segítsen be a rendőrhatóságnak, a nyomozó hatóságnak a tekintetben, hogy ezt fel tudjuk számolni. De mivel az időm lejár, és ezt nem tudom elmondani, majd egy újabb kétpercesben el fogom mondani.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
114 170 2011.09.27. 11:46  79-175

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! A kétperces hozzászólásomat valahol ott fejeztem be, hogy a nagyon elesett réteget, a legszegényebb, a legkiszolgáltatottabb, legmagárahagyatottabb réteget érinti sértettként az uzsora elkövetése. Azt is elmondtam, hogy a kistelepüléseken gyakorlatilag mindenki tudja - értem ezen a 2-3 ezres települést vagy az azoknál kisebb településeket -, hogy ki foglalkozik uzsorázással. Egyáltalán, még ha az emberek nem is tudnák, hogy mivel foglalkozik valaki, de amikor látják, hogy valaki, egy család munkanélküli, de mégis gyönyörű, többszintes házban él, a legújabb A6-os Audival vagy a legmodernebb BMW terepjáróval jár, akkor nyilván az ember elgondolkodik, és nagyjából sejtjük is, hogy ez valószínűleg nem abból a bodzaszedésből származik, amiből - megtudtuk az elmúlt években - egy bizonyos réteg kitűnően meg tud élni állítólagosan, és nagyon jó jövedelemmel rendelkezik.

Éppen Apáti István képviselőtársam volt az, aki Tiszavasvárival kapcsolatban felhozta azt a példát, hogy a tiszavasvári polgármester úr, Fülöp Erik és a jobbikos képviselő-testületi tagok, illetve maga a képviselő-testület döntött úgy, hogy ők bizony - nem is ilyen kisvárosként, ahol mindenki mindenkit ismer, mert ez 13 ezer fő körüli település - felveszik a harcot. Mint ahogy mondom, a végrehajtó hatalomnál hiányzik igazán az akarat, mert magára hagyta, ott hagyta ezt a réteget. Ennek kapcsán nyilván beszélgettünk róla, és itt említette több képviselőtársam, hogy ez nyilván nemcsak a cigányságot sújtja, de a cigányság legreménytelenebb rétegét sújtja leginkább ez a bűncselekmény-forma. Bizony itt mindenkinek felelőssége van ebben, nemcsak a rendőrségnek, az ügyészségnek, a bíróságnak, hanem a polgármesteri hivatalnak, az önkormányzatnak, az egyéb hatóságoknak, az adóhivatalnak és mindenki másnak is felelőssége van abban, és ahogy mondtam, a maga komplexitásában kell vizsgálni, és nagyon jó az, hogy elmondták a képviselőtársaim, hogy milyen segítséget ad akár a szociális kártya. De ahogy a tiszavasvári példa mutatja, bizony 16 vagy 17 olyan esetet derített fel az önkormányzat, amikor az derült ki, hogy sok tíz millió forintos jövedelme van egy családnak, vagy sok tíz millió forintos vagyona van, amire az elmúlt néhány évben tett szert, azonban ők nagyon jól tudják, hogy a család kizárólag segélyből él, a segélyt fizetik neki folyamatosan, hát akkor abból összességében is annak a töredéke kerül kifizetésre, tehát nyilvánvaló, hogy az a család valamilyen formában feketejövedelemmel rendelkezik.

És ha még nem is sikerül bizonyítani önmagában az uzsora elkövetését, de önmagában felszámolható maga a bűncselekmény és megelőzhető. A társadalmi cél nyilván elsősorban nem a büntetés és a büntetőjogi felelősségre vonás, hanem magának ennek a megélhetési formának a megszüntetése, az uzsora megszüntetése és e legelesettebb társadalmi réteg kihasználtságának a megszüntetése, elsősorban azzal, hogy segítséget nyújtunk ennek a társadalmi rétegnek, és megpróbáljuk őket felemelni. Bizony a tiszavasvári önkormányzat ezt próbálta meg akkor, amikor bizony összegyűjtötte ezeket, a NAV munkatársainak együtt adtuk be, hogy vagyonosodási vizsgálatot kezdeményez az önkormányzat ezekkel a személyekkel szemben.

Több jobbikos képviselőtársam utalt arra, hogy itt bizony sajnos menetrendszerűen jöttek ezek a vagyonosodási vizsgálatok olyan vállalkozói réteggel szemben, amelynek a megélhetését veszélyeztette ez a vizsgálat, míg ezt bizonyos esetekben egyáltalán nem alkalmazták akkor, amikor leginkább kellett volna. Tehát abban az esetben, ha ebbe komolyabban bevonjuk az adóhivatalt is, akkor sokkal jobb eredményt tudunk elérni, hiszen magát a hátteret tudjuk felderíteni, magát a bűncselekményt rendkívül nehéz. A rendőrség ezt számtalan fórumon elmondja, hogy gyakorlatilag szinte csak titkosszolgálati eszközökkel, a bűnszervezetbe történő beépüléssel tudják bizonyítani, hiszen maguk a sértettek is, akik ennek a bűncselekménynek a sértettjei, sajnos rá vannak utalva ezekre a bűnelkövetőkre, az uzsorásokra, és gyakorlatilag belekerülnek ebbe az örvénybe, amelyből gyakorlatilag nincs kiszállás, és a ráutaltságukból eredően ők nem fognak feljelentést tenni, másrészt a megfélemlítés miatt nem is mernek tanúskodni sem ellenük, éppen ezért gyakorlatilag nagyon nehéz.

És itt jön be az a lehetőség, amit Apáti István képviselőtársam is példaként felhozott, a vagyonosodási vizsgálat, amelyből viszont egyértelműen lehet következtetni arra - és ott nem a büntetőjogi felelősségre vonás lesz meg, de az egyéb felelősségre vonás -, hogy az adóhatóság jogkörében eljárva ezt meg tudja tenni, és sok esetben ez is legalább ugyanolyan hatékony, mint a büntetőjogi felelősségre vonás. Ezzel az úgynevezett bodzaszedésből származó hatalmas jövedelmek gyakorlatilag elszámoltathatók lennének.

Egy pozitívumra szeretném még felhívni a figyelmet, amiről Gaudi képviselőtársam is beszélt itt a gondolatmenetének a legvégén, ami nagyon jó. Bíráltuk sokszor a kormányt, hogy salátatörvényeket hoz, hogy egy jogszabályban több jogszabályt is módosít vagy esetleg sokat. Itt jelen pillanatban a polgári törvénykönyv életbe léptető törvényerejű rendelete módosul, amellyel ez esetben teljes mértékben egyetértünk. Mint utaltam már rá, a legelesettebb rétegről van szó, amely az uzsora áldozata, és bizony itt az államnak hathatós segítséget kell nyújtania, és nagyon üdvözlendő az, hogy itt bizony az ügyész jogköre ezzel kibővül, és az ügyész a maga szaktudásával, a maga szakmai tekintélyével és szakmai súlyával, maga az ügyészségi szervezet segítséget tud nyújtani az elesetteknek és az áldozatoknak ezen a téren, és bizony fellép abban, hogy nemcsak büntetőjogi vonatkozásban tör arra, hogy akik a bűncselekményt elkövetik, azok megbüntetésre kerüljenek, hanem valódi segítséget is tud nyújtani a bűncselekmény sértettjeinek abban, hogy polgári jogilag fel tud lépni ezekben az ügyekben és következetesen tudja képviselni, amennyiben szükséges, márpedig a legtöbb esetben szükséges, tudja a bűncselekmények sértettjeit képviselni.

Tehát ez a polgári törvénykönyv hatályba léptetéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet 36/A. §-ának a módosítása, amely szintén egy kifejezetten jó jogszabályváltozás, amely mindenképpen üdvözlendő, de amint minden jobbikos képviselőtársam is elmondta, ez a két szabály önmagában 1 százalékban sem fogja befolyásolni az uzsorát. A maga komplexitásában azonban, ha valóban van rá társadalmi akarat, és valóban van rá valós kormányzati és társadalmi akarat is, akkor sikerül megküzdeni az uzsorával. Ez is egy lépés lenne ahhoz, hogy a vidék élhetőségét még jobbá tegyük. A Jobbik Magyarországért Mozgalom ezt nagyon fontosnak tartja, és kezdettől fogva a programjában is szerepeltette a vidék élhetőségének a megteremtését.

Sajnos, azért ki kell térnem arra, hogy amikor a belügyminiszter úr kinevezésre került, kéthetes ígéretet tett, amely alapján a bűncselekmények érezhetően felszámolásra kerülnek majd ebben az országban. Azért örültünk volna, ha emögött van egy valós akarat. Mi nagyon szeretnénk, és nagyon fontos a vidék megtartó erejénél az, hogy ezek a települések élhetőbbek legyenek. Nyilvánvaló volt, hogy amikor a belügyminiszter úr nyilatkozta ezt a két hetet, teljesen nyilvánvaló volt, hogy ezt nem lehet megtartani, senki nincs olyan ember Magyarországon, bárki lenne a belügyminiszter, két hét alatt nem tudna rendet tenni. Tehát ekkor is látszott az, hogy ez nem egy valós akarat a belügyminiszter úr részéről. De nagyon fontosnak tartanánk, ha ezeket a lépéseket - amely egy nagyon pici szegmens az uzsora felszámolására - a kormány következetesen végrehajtaná, és ezeket a lépéseket meghozná. Nyilván megfigyelhetjük apróbb lépésekben, hogy ez már jön, amikor a kormány nagyobb hangsúlyt, nagyobb büntetést helyez kilátásba akkor, amikor kisebb értékű lopások történnek.

(16.50)

De azért Gyöngyöspata is azt bizonyítja, hogy azért ezt sokkal komolyabban kell venni, ez ilyen módon nem számolható fel. Azt kell tekintetbe venni, hogy amióta megvolt a rendszerváltásnak hazudott valami ezelőtt 21-22 esztendővel, azóta a mindenkori kormányzat közreműködött abban, hogy ez a szellem a palackból kiszabaduljon, ami azt hozta el, hogy bizonyos társadalmi csoportok - nagyon finoman mondva - elszabadultak vidéken, és uralmuk alatt tartják a kistelepüléseket, aztán egyre inkább a nagyobb településeket vagy egész városi településrészeket, és bizony akkor, amikor ezekkel szemben maga a hatalom nem lép fel megfelelő eréllyel, az nyilván azt fogja jelenteni, hogy ezt nekik meg szabad tenni. Mint ahogy ez az uzsora is teljesen bevett szokássá vált, hogy bizonyos néprétegeknél minden településen ilyen módon zsákmányolják ki az embereket.

Amikor a Jobbik Magyarországért Mozgalom előjött a kampány során a rend politikájával - azzal, hogy mi komolyan rendet szeretnénk ebben az országban, hogy a törvények mindenkire egyformán vonatkozzanak, hogy hogyan szigorítsuk a büntetési tételeket, hogy milyen megoldási javaslataink vannak arra vonatkozóan, hogy a vidék élhetőbb legyen, hogy felszámoljuk a bűnözést -, bizony azt tapasztaltuk a lakossági fórumokon, hiszen mi gyakorlatilag 4 ezer lakossági fórumot tartottunk a választási kampány során, és bizony a cigány lakosság is viszonylag nagy számban eljött ezekre a lakossági fórumokra, és azt láttuk, hogy ők is nagyon örömmel veszik azt a programot, hogy a Jobbik bizony ezeken a településeken komolyan rendet szeretne, mint ahogy az egész országban rendet szeretne.

Hiszen maga a cigánybűnözés, amit mi rendkívül sokat használtunk, és nagyon sok bírálatot is kaptunk minden irányból, mi azt is elmondtuk ezzel kapcsolatban, hogy a cigánybűnözés talán, ha mondhatjuk, leginkább magát a cigányságot sújtja, leginkább a cigányságot, a cigányság legkiszolgáltatottabb rétegét, azt, amelyet az uzsora is legnagyobb mértékben sújt. Ez ugyanaz a réteg, és amikor a cigánybűnözés felszámolásáról beszélünk, akkor a cigányságnak jelent - részben - szinte a legnagyobb megkönnyebbülést, mert őket ugyanúgy sújtja, mint a környéken élő magyarságot, a településen élő magyarságot sújtja, és lám, azt, hogy rendet akarnak, Gyöngyöspata példája egyértelműen bizonyítja. Maga a szándék tehát üdvözlendő, de mi azt kérjük a kormánytól - mint ahogy a többi jobbikos képviselőtársam is elmondta -, hogy lépjen tovább, és egy komplex programot dolgozzon ki ennek a bűncselekménycsoportnak, -csokornak a felszámolására, ami a vidéket gyakorlatilag élhetetlenné teszi.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
114 176 2011.09.27. 3:20  175-178

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Az ajánlás 1-3. pontjához szeretnék hozzászólni. Schiffer András képviselőtársam adta be ezeket a módosító indítványokat, elsősorban én az egyessel szeretnék foglalkozni.

Az 1. ajánlás, amit az alkotmányügyi bizottság sajnos nem támogatott, azonban a Jobbik Magyarországért Mozgalom ezt támogatta, véleményünk szerint is támogatandó lenne, és jó lenne, hogyha ezzel kapcsolatosan a többség is meggondolná magát, legalábbis az alkotmányügyi bizottság ülésén elhangzottakkal ellentétben. Egyértelmű az ajánlás 1. pontja, amelyet nem támogatott a bizottság, miszerint a büntetőeljárás során a sértett sajnos nem rendelkezik azonos jogokkal a büntetőeljárás feleivel szemben, vagy velük együttesen nem rendelkezik azonos jogokkal, sőt kifejezetten nagyon kevés az a jog, amelyik a sértettet a büntetőeljárás során megilleti. Amikor az előterjesztés szerint a sértetti jogok bővítése megjelent ebben a jogszabály-módosító javaslatban, akkor mi a magunk részéről ezt mindenképpen üdvözlendőnek tartottuk, viszont itt az a probléma, hogy a sértetti jogok kibővítése e törvényhely szerint kizárólagosan csak a kiemelt ügyekre vonatkozna.

Schiffer András képviselőtársam azonban az 554/O. §-ból kihagyná a "kiemelt jelentőségű ügyben" szövegrészt, és ezzel gyakorlatilag a sértett felszólalási joga a büntetőeljárás valamennyi ügyére egyformán érvényes lenne. Tehát nemcsak a kiemelt ügyekben kapna a sértett többletjogot, hanem a büntetőeljárás valamennyi részében. Mi azt gondoljuk, hogy ezt mindenképpen üdvözlendő lenne bevezetni és elfogadni, tehát nem érdemes a jogalkotónak lezárni és csak a kiemelt ügyekre alkalmazni ezt a sértetti többletjogot, hanem a büntetőeljárás minden részén érvényesüljenek ezek. Szerintem meg kellene gondolni ezt az álláspontot, és valóban biztosítani a büntetőeljárás minden szegmensére, tehát a kiemelt ügyeken kívüli ügyekre is.

A 3. ponttal kapcsolatban Schiffer András képviselőtársam a választottbírósági eljárásokkal foglalkozik, amelyben korlátozná azt a lehetőséget, hogy mikor nem lehet az állami tulajdonnal kapcsolatosan választottbírósági eljárást igénybe venni. Ez egy indokolatlan szűkítésnek tűnik, tehát nem biztos, hogy ezt a javaslatot el kellene fogadni; azonban az 1. pont szerintem mindenféleképpen üdvözlendő és megfontolandó lenne.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
115 221-223 2011.10.03. 7:01  218-267

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Parlament! A 3. és 4. ajánlási ponthoz szeretnék hozzászólni. Ezzel kapcsolatban ma az alkotmányügyi bizottságban is kifejtették a jobbikos képviselők az érveiket. Vita alakult ki az alkotmányügyi bizottságban azon, hogy szükséges-e az uzsora bűncselekménye büntetési tételeinek súlyosbítása. A kormányzat részéről a részt vevő helyettes államtitkár úr ezzel kapcsolatosan azt mondta el, hogy amennyiben súlyosbodna a büntetési tétel, akkor felborulna a büntető törvénykönyvben a belső arányosság a büntetési tételeknél.

Hát ezzel nagyon egyszerű lenne megmagyarázni, hogy miért nincs szükség az uzsora büntetési tételeinek emelésére, de álláspontom szerint ez nem elfogadható érvelés volt, és ez nyilván mind a 3., mind a 4. ajánlási pontra vonatkozik, hiszen az egyik minősített esetet ír elő, a másik pedig egy alapesetet határoz meg. A módosító javaslatunk szerint, amit benyújtottunk Gaudi-Nagy Tamás és Staudt Gábor képviselőtársammal, az egyértelműen a súlyosbításra vonatkozik. Mi is ennek az alapvető oka? Az az alapvető oka, hogy az uzsora társadalmi veszélyessége nagyon nagy. Az uzsora sértettje általában nem egy személy, nem egy család, nagyon ritka az az eset, amikor az uzsora valakivel szemben áll fenn, hanem valakikkel, sőt általában egy társadalmi csoporttal, egy lecsúszott réteggel szemben vagy adott esetben egy-egy településen a cigányság egy részével szemben áll fenn. Ez már falvak egész részét érinti.

Itt a társadalmi veszélyessége az, hogy nagyon sok embert érint, nagyon sok családnak, nagyon sok embernek nyomorítja meg az életét ez a fajta bűncselekmény, és ezt nem is egyszerre követik el. Tehát maga az uzsora, aki ismeri ennek belső rendszerét, hónapról hónapra, évről évre zajlik, amely egyre inkább gyűrűzik, mint amikor az örvény húzza le az embert a folyóba, ugyanúgy húzza le a családokat anyagilag tökéletesen, és gyakorlatilag szinte adósrabszolgákat csinál azokból a családokból, amelyek belekerülnek ebbe. És ez nem egy család, hanem, hangsúlyozom, sok. És ezt üzletszerűen követik el, folyamatosan, tehát itt a veszélyesség elsősorban ebben rejlik, és nagyon sok esetben követik el nagyon sok sértettel szemben.

Tehát itt, amikor azt mondjuk, hogy 0-3 évig terjedő szabadságvesztésről beszélünk, akkor a társadalomra való veszélyességét az uzsorának nem fejezi ki kellőképpen, illetve nincs fenyegetve kellőképpen.

(18.40)

Korábbi vitában kifejtettük azon álláspontunkat a Jobbik Magyarországért Mozgalom részéről, hogy önmagában az uzsorát a büntető törvénykönyv szigorítása nem fogja megszüntetni ebben az országban, hiszen nagyon sok más problémát meg kell oldani, kezdve a szociális kérdéssel és elmenve más irányba is, amikor akár államigazgatási eszközökkel, adóvizsgálatokkal is be lehet segíteni ebbe, tehát nem csak a büntetőjog eszközével kell. De itt elsősorban ma, jelen pillanatban erről és a büntető törvénykönyvről beszélünk, és ebben az esetben mi mindenféleképpen azt tartjuk szükségesnek, hogy itt egy súlyosabb büntetési tétel jelenjen meg, hogy valóban jelentsen fenyegetettséget.

Miért? Éppen a múlt héten fordult elő Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is; mostanában a rendőrség pontosan azért, mert a parlament is foglalkozik az uzsorával, illetve az uzsora törvényi tényállásával, a rendőrség is nagyobb erőkkel rászállt az elkövetőkre, és így sikerült néhány személyt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is őrizetbe venni. És mi történt? Mivel az uzsora egy - hát, mit ne mondjunk - 0-3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, nem számít a büntetési tétel alapján kirívóan súlyos bűncselekménynek, és mi történt, őrizetben voltak 48 óráig a vélt, gyanúsított elkövetők, és azonnal kiengedték őket az őrizetből. Előzetes letartóztatást nem foganatosítottak velük szemben, és mi történt: az egész település, az egész falu, ahogy visszakerültek az uzsorások, retteg, és már úgy hívták a Jobbik Magyarországért Mozgalmat, pontosan azért, hogy mit tudunk segíteni ebben a kérdésben. Mert meg van félemlítve az egész település, és teljesen ki vannak akadva, hogy végre valakik föl mertek lépni, el merték mondani, mertek tanúskodni, és már két nap múlva ezek az emberek kint vannak, mert a 0-3 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett büntetési tétel miatt nyilván nem fogja a bíróság indokoltnak tartani akár több hónapos előzetes letartóztatását ezeknek a személyeknek.

Mit látnak, mit szűr le ebből a társadalom? Azt szűri le, hogy ezt a jogalkotó egy olyan pitiáner bűncselekménynek tartja, amiért nem fogják benntartani az elkövetőket. Nem fognak merni odaállni a sértettek a hatóság elé, hogy elmondják, igenis mi már folyamatosan, évek óta kiszipolyozás alatt állunk ezen család vagy ezen csapat által, nem fog odamenni, mert azt mondja, hogy a törvény nem fogja őt megvédeni, nem fog melléállni, mert az uzsorás másnap már akkor is kint lesz, és itt fog fenyegetni engem, a családomat és mindenkimet, mindenemet, és ezért nem lesz értelme. Tehát ezzel azt fogjuk csak elérni, hogy igazándiból nem fognak merni kiállni az emberek, és a társadalmi veszélyessége, mint mondtam, nagyon nagy.

Még egy dologról szeretnék beszélni. Azt hiszem, éppen Vas Imre képviselőtársam volt, aki az alkotmányügyi bizottságban elmondta, hogy azért nincs szükség itt arra, hogy súlyosbításról beszéljünk a büntetési tételnél, illetve hogy minősített eseteket vegyünk be a törvényi tényállásba, mert ebben az esetben úgyis megvalósul más bűncselekmény, és majd azzal együtt bűnhalmazatban lehet elbírálni. Erre vonatkozóan Bárándy képviselőtársam is elmondta ezen nézetét ezzel kapcsolatban. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) Lejárt az időm?

ELNÖK: Hat perc van. De egy percet még hozzászámíthatunk.

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Jó, akkor azt az egy percet köszönöm szépen, elnök úr, és az alatt befejezem.

S ha megnézzük a büntető törvénykönyv 174. §-át, amelyik a kényszerítés törvényi tényállását írja körül, az egyértelműen arról beszél, hogy a kényszerítés csak akkor valósul meg, amennyiben más bűncselekmény nem valósul meg. Tehát itt nem fogja a kettőt külön mérlegelni majd a bíróság, és akár halmazati büntetést ebben az esetben kiszabni, hanem magába olvasztja az uzsora-bűncselekmény magát a kényszerítést is, és itt viszont kényszerről, fenyegetésről, olyan dolgokról van szó, amelyeknek a társadalomra való veszélyessége nagyon nagy, ezért szükséges álláspontunk szerint az, hogy magasabb büntetési tétel legyen, és az, hogy minősített esetet is vezessünk be.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
115 239 2011.10.03. 1:59  218-267

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Azt hiszem, körülbelül egyszerre nyomtunk egy kétperceset, Kiss Sándor ihletett meg mind a kettőnket ezzel kapcsolatosan egy kétperces beszédre Bárándy Gergely képviselőtársammal együtt. Gyakorlatilag én is ugyanezen a véleményen vagyok, amit ő elmondott.

Érthetetlen, hogy miért ne lenne kiemelkedő társadalomra való veszélyessége, ha ezt valóban hivatalos személyként követik el. Nyilvánvalóan, amikor bűnbandák szerveződnek az országban és ebből élnek, az is egy bizonyos magatartásforma, és az is egy bizonyos társadalomra való veszélyesség; de mindig, általában, amikor egy ilyenfajta bűncselekményt hivatalos személyként követnek el - és én is azon vagyok, hogy ezt nem kellene tovább szűkíteni, és valóban, ha egy rendőr követné el vagy bármilyen más hivatalos személy, az éppolyan súlyosan esik a latba; vagy amikor a hivatalos személy közfeladatokat lát el, tehát vele szemben teljesen más az elvárás. Nyilván adott esetben és néhány esetben az élet is bizonyítja ezt, sokkal jobban ki tudja használni azt a hivatali hatalmát, és sokkal inkább hivatalos eljárásnak fog feltűnni, és sokkal könnyebben tudja végrehajtani a bűncselekményt akkor, ha ezt hivatalos személyként teszi.

Éppen ezért nagyon fontos az, hogy ezekben az esetekben a büntetési tétel vele szemben más legyen, és teljesen érthető az, hogy miután az eredeti szövegben a bűnszövetség volt az egyetlen ilyenfajta minősítő, aztán most bővült az üzletszerűvel, és Dorosz Dávid javaslata a "hivatalos személyként"-tel is bővíti, mindenféleképpen egyet kell ezzel értenünk. Úgy látom, ebben az ellenzéknek hasonló a véleménye, hogy ezt a minősített esetek közé fel kell venni, és súlyosabban kell ebben az esetben a büntetési tételt meghatározni.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
115 245 2011.10.03. 1:47  218-267

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A 6. ajánlási ponttal kapcsolatban is Kiss Sándor ihletett meg a hozzászólásra, illetve az előttem felszólalók is beszéltek erről, hogy egyetértenek a korlátlan enyhítéssel, avagy nem értenek egyet a korlátlan enyhítéssel. Eléggé kibúvó ez a szabály; amennyiben valaki lebukik, akkor a korlátlan enyhítés egy kibúvót jelent a felelősségre vonás alól, tehát emiatt nehéz támogatni.

Azonban Simon Gábor javaslata abból a szempontból jó, amit Kiss Sándor fogalmazott meg nagyon eklatánsan, hogy ez tulajdonképpen kvázi egy jutalmat is jelent, akik feltárják ezt a bűncselekményt, hiszen az elkövetői kör az uzsora-bűncselekménynél egy olyan kör, amely valószínűleg nem rendelkezik vagyonnal, illetve már előzetesen felkészül arra, hogy amennyiben lebukna, akkor ne tudjanak semmilyen vagyont elvinni. Tehát ez a vagyon nem a saját nevén van, a saját házában, a saját autójában, és a többi, ő is csak használja, de tulajdonosként nem fog megjelenni. Tehát az elkövetői kör olyan, akin végrehajtani a bűncselekménnyel okozott kárt valószínűleg nem lehet.

Ebben az esetben - bár nem hiszem, hogy sorozatban előfordulna, hogy megváltanák a kárt azért, hogy elkerüljék a büntetést, tehát nem hiszem, hogy ilyen a gyakorlatban előfordulna - ezért is jó, mert tulajdonképpen egy kitűzött jutalmat is jelent, hogy legalább a saját kárát az illető visszakapja. Tehát van anyagi érdekeltsége is amellett, hogy föltárja a bűncselekményt, tehát mindenféleképpen abba az irányba fog hatni ez a szabály, ami a bűncselekmények hatékonyabb feltárását fogja eredményezni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
115 261 2011.10.03. 4:22  218-267

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az ajánlás 8. pontjához szeretnék hozzászólni. Nagyon fontosnak tartom és nagyon jelentősnek Kiss Sándor képviselőtársamnak ezt a javaslatát, amelyben valóban megnyitott egy teljesen más törvényt és annak a módosítását, de azt is megszoktuk már itt az elmúlt egy és egy lassan fél éve, amióta a Jobbik Magyarországért Mozgalom itt ül, hogy sorozatosan a kormánypárti képviselők részéről az előterjesztések is úgy történnek, hogy salátában történnek, teljesen más jogszabályok is érintve vannak egyes módosításkor, és bizony ha az alkotmányügyi bizottság nem is döntött felőle, de vizsgálta, hogy ez házszabályszerű-e, vagy sem. Valóban úgy van, ahogy Bárándy képviselőtársam elmondta, hogy amennyiben ebben a törvényben nyitna fel másik paragrafust, akkor nem lehetne, akkor házszabályellenes lenne, de álláspontunk szerint a Házszabály nem tiltja, hogyha egy másik törvényben nyit fel egy újabb paragrafust, és ezáltal ez házszabályszerű, ezért is foglalt ebben állást az alkotmányügyi bizottság. Tehát ez álláspontunk szerint házszabályszerű, amit Kiss Sándor beterjesztett.

Miért is fontos ez? A törvény általános vitájában gyakorlatilag minden hozzászóló egyetértett azzal a nézettel, hogy ezt önmagában a bűnüldöző szervek nem fogják megoldani, hanem ezt a maga komplexitásában kell vizsgálni, és lehetőleg minél több olyan hatalmi ágat kell bevonni az uzsora üldözésébe, amelyek eredményesen tudják felvenni a harcot az uzsora-bűncselekmény elkövetőivel szemben. Akkor az általános vita során is meghatároztuk ezeket, és éppen Apáti képviselőtársammal utaltunk arra, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, illetve Tiszavasváriban milyenfajta eljárást is próbálnak az eredményesség érdekében felhasználni.

(19.40)

A vagyonosodási vizsgálat volt az, amelyben Tiszavasváriban, a tiszavasvári önkormányzat megpróbált valamilyen eredményt elérni. Ez is már azt jelenti, hogy az adóhivatal bevonására - tehát már nemcsak a rendőrség, ami hivatalból üldözi az uzsora-bűncselekményt, hanem már az adóhivatal is bevonható ebbe a kérdésbe - és ugyanúgy a helyi önkormányzatokra is szükség van, amik ismerik magukat az elkövetőket.

Az általános vitában részletesen elmondtam azt, hogy egy kistelepülésen - egy kétezer fő alatti települést jelölök meg - mindenki mindenkit ismer, nagyon jól tudja minden hivatali alkalmazott is, hogy ki az, aki ebből él, tehát az ő információjukra is szükség van, és ugyanígy szükség van arra, hogy az adóhivatal is ebbe beleavatkozzon. Ez el sem hangzott az általános vitában, amit Kiss Sándor itt javaslatként felhozott, hogy nemcsak a vagyonosodási vizsgálattal lehet operálni, hanem egyáltalán azzal is, ha kötelező ellenőrzést írunk elő; ugyanúgy, ahogy az adózás rendjéről szóló törvény szépen felsorolja a 89. §-ban, hogy melyek azok az esetek, amikor kötelező ezt elrendelni. Ugyanígy kibővíti Kiss Sándor képviselőtársam azzal, akit az uzsora-bűncselekmény elkövetése miatt elítéltek. Bizony itt nagyon jelentős annak a vagyonnak a vizsgálata, annak az eredetének a vizsgálata, ami itt keletkezett, mert nyilvánvalóan - többen utaltak rá -, valószínűleg nem a bodzaszedésből tudták ezt a vagyont összerakni.

Tehát ezért van nagy jelentősége annak, hogy nemcsak a rendőrségnek, hanem az adóhatóságnak is a figyelmét felhívjuk, illetve az ő tevékenységébe is utaljuk ennek a bűncselekménynek vagy ennek a hozadékának, az adózatlan jövedelemnek a megfigyelését és a feltárását. Valóban nagyon fontos az is, amit Staudt Gábor képviselőtársam ezzel kapcsolatban elmondott, hogy nem egy utolsó szempont annak a vizsgálata, hogy adott esetben ebből akár még komoly bevételei is lehetnek az államnak; olyan bevételei, amelyek egyébként eltitkolt jövedelemből, bűncselekményből származó, eltitkolt jövedelemből származnak, de nem adózták le, és legalább az államnak egy ilyenfajta nyeresége is támad belőle. Tehát álláspontom szerint Kiss Sándor képviselőtársamnak ez a javaslata mindenképpen érdemes arra, hogy a kormányzati többség is megfontolja, és igennel szavazzon erre a módosításra.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
118 56 2011.10.11. 2:04  21-165

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Már egy kicsit elszaladt itt a vita más irányba is, én még az elején nyomtam a kétperces gombot, a Salamon László úr által elmondottakkal kapcsolatosan, amikor elmondta, hogy a világon sehol sincs actio popularis, hát miért pont itt lenne egy ilyen, Magyarországon, mert hát ez ellehetetleníteni egyrészt az Alkotmánybíróság munkáját, és maga az Alkotmánybíróság elnöke sem támogatja ennek az intézményét.

Ezzel kapcsolatban én azt mondom, hogy ha egy demokratikus berendezkedés van egy országban, és van egy demokratikus jogintézmény, ami demokratikusabb, mint bárhol máshol a világon, azt miért kell nekünk megszüntetni. Ez most már itt az elmúlt 20 esztendőben magyar tradícióvá, magyar hagyománnyá vált, éppen hogy jó, hogy létezik Magyarországon - létezett vagy még létezik december 31-éig elméletben - az actio popularis.

Azt, hogy az Alkotmánybíróságnak ez nem tetszik, nem úgy kell megoldani, hogy ellehetetlenítjük a munkáját, hogy akkor levesszük tőle ezt a hatáskört vagy ezt megszüntetjük, hanem úgy kell megoldani, hogy annyi alkotmánybírót nevez ki az Országgyűlés, amennyi el fogja tudni látni azt a feladatot, amit az Országgyűlés mellérendelt, az Alkotmánybíróság hatásköreként elrendelt, akkor azt tudja ellátni, tehát erre is lett volna megoldás, nem pedig azzal, hogy ezt a legfontosabb jogintézményét, ezt a legfontosabb hatáskörét az Országgyűlés elvonja.

Az pedig, amit itt államtitkár úr elmondott, hogy majd az állampolgári jogok biztosa fogja átvenni ezt a feladatot, azt jelentené, hogy gyakorlatilag amivel az Alkotmánybíróság sok bírája nem tudott megküzdeni, azzal most hirtelen egyedül kell majd az alapvető jogok biztosának megküzdenie, neki kellene azt a rengeteg, töméntelen ügyet feldolgoznia, amivel hozzá fordulnak, de ami a legfontosabb, hogy nagyon sok politikai jogszabályt hoz az Országgyűlés, és ezekbe nyilván nem fog beavatkozni az alapvető jogok országgyűlési biztosa, mert nem ez a legalapvetőbb feladata.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
118 148 2011.10.11. 15:08  21-165

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Hát, meghallgattunk itt rengeteg vitát, és elmentünk egy bizonyos irányba, tényleg bővítettük itt a hozzászólásokat. De szerintem is szükség volt erre, hiszen önmagában kiragadni ezt a törvényt abból a politikai törvényhozási környezetből, amelybe az elmúlt másfél évben belekerült, enélkül nem érthetjük meg a jelenlegi helyzetet, illetve azt, hogy bizonyos szakaszok miért kerültek bele az új törvénybe, illetve bizonyos jogintézmények miért kerülnek ki az új törvény alapján ebből a jogszabályból.

Egyet azonban le kell hogy szögezzünk, és azt hiszem, ebben mindenki egyetért, ugyanúgy az ellenzék, mint a kormánypártok, hogy a magyar jogállamiságnak - és általában a jogállamiságnak - az egyik legfontosabb jogintézménye maga az Alkotmánybíróság. A jogállam is azzal kezdett helyreállni - és itt Gaudi képviselőtársam már utalt erre, hogy Magyarországon a jogállamiság a szocializmus éveinek végén akkor kezdett helyreállni -, amikor döntött arról az akkori Országgyűlés, hogy fel fogja állítani az Alkotmányügyi Tanácsot. Erről 1983-ban döntöttek, és 1984. január 1-jétől élt ez a jogintézmény, amelynek már bizonyos jogszabályi szűrési jogköre volt, lehetősége volt arra, hogy akár a miniszteri rendeleteket szembesítse a törvényekkel, annak az alkotmányosságát vizsgálja. Ez elindított egy folyamatot Magyarországon, amivel eljutottunk odáig, hogy lett Magyarországon a mai értelemben vett Alkotmánybíróság, és nyilván a rendszerváltásnak hazudott módszerváltás volt az 1988-90 között, amikor is ezek az új jogintézmények általában felálltak. Így ennek volt köszönhető, hogy a mai formájában létrejött az Alkotmánybíróság is. Azonban, hogy ezt milyen tartalommal töltjük fel, a mindenkori hatalomnak, a mindenkori kormányzó többségnek a kezében van ennek a meghatározása.

És mit láttunk? A Jobbik Magyarországért Mozgalom egy új parlamenti pártként került ide alig másfél esztendővel ezelőtt, és mi mindig kiálltunk a demokratikus értékrendek mellett, kiálltunk a jogállamiság mellett, és ezt tesszük jelen pillanatban is. Azonban azt láttuk, hogy a kormányzati többség - kihasználva a kétharmados többségét - folyamatosan bizonyos támadásokat intézett az alkotmányos jogrend ellen, mégpedig abban a tekintetben, hogy azokat a korlátokat rombolja le a parlamenti többség, amelyek a parlamenti többségnek a hatalmát biztosítják, illetve ezekhez állít korlátokat. Ezeket a korlátokat folyamatosan tágította, illetve bontotta le a parlamenti többség, és így jutottunk el odáig, hogy abban a pillanatban, amikor egy olyan döntést hozott az Alkotmánybíróság, amely alapvetően sértette a kormányzó pártok érdekeit, abban a pillanatban az Alkotmánybíróság jogkörének megnyirbálásával válaszolt a parlamenti többség. Éppen Lázár János frakcióvezető úr volt az, aki e vonatkozásban beterjesztette az indítványát, és ezáltal rögtön érzékeltették a kormányzó pártok, hogy ha az Alkotmánybíróság továbbra is ezt a fajta tevékenységet fogja folytatni, akkor ez egy üzenet volt, akkor arra számíthat, hogy további megnyirbálásokra kerül sor.

Nyilván rendkívül fontos volt abban az időben a Fidesz-KDNP többségének az, hogy a magánnyugdíjrendszer megszüntetésével kapcsolatban nehogy az Alkotmánybíróság olyan döntést hozzon, amely megsemmisítené a parlament ez irányú törvényét. Éppen ezért már előzetesen elküldték ezt az üzenetet, hogy abban az esetben, és ez éppen, ha jól emlékszem, a végkielégítésekkel kapcsolatos parlamenti törvény volt, amelynél az Alkotmánybíróság beavatkozott utólagos normakontroll keretében, és ekkor jött ez az üzenet, hogy jó, akkor ezt a fajta hatáskört az Alkotmánybíróságtól elvesszük.

Utána a második lépésként jött az utólagos normakontroll megszüntetése. Erre vonatkozóan hallottunk vitákat, és látjuk azt, hogy tökéletesen fog működni a Fidesz-KDNP képviselői szerint, illetve a kormány képviselője szerint tökéletesen fog működni a jövőben is az utólagos normakontroll. Láttuk azt, hogy az állampolgári jogok biztosa majd hogyan fogja tudni megvédeni az egyszerű állampolgárokat, hogy az Országgyűlés egynegyede utólagos normakontrollt kezdeményezhet, hogy a kormány is utólagos normakontrollt kezdeményezhet az alaptörvény alapján. Hát, azonban ki nem? Azok, akik eddig megtehették az elmúlt 20 esztendő gyakorlata alapján, azaz az állampolgárok számára szűnt meg ez a lehetőség. És ami még sokkal durvább, és nagyon visszaemlékszem azokra a parlamenti vitákra, amelyeket itt akkor lefolytattunk ezzel kapcsolatosan, mégpedig azt - és én láttam a kormányzati többség képviselőinek az arcán, hogy ők is egyetértettek azzal az okfejtéssel -, hogy itt, ha már az egyes állampolgárokat végképp ki akarják rekeszteni ebből a lehetőségből, legalább az egyes országgyűlési képviselőknek legyen meg az a joga, hogy ők utólagos normakontrollt kezdeményezhessenek.

Egyébként erre megvan az a logikus magyarázat is, hogy a jelenleg fennálló hatályos jogszabályok alapján valamennyi országgyűlési képviselőnek joga van arra - egyenként is joga van arra -, hogy bármilyen törvényjavaslatot tegyen le a tisztelt Ház elé, tehát javasolhasson bármikor törvényt. Hát ugyanígy, ha erre joga van, akkor miért vesszük el azt a jogot az egyes országgyűlési képviselőktől, hogy utólagos normakontroll érdekében az Alkotmánybírósághoz fordulhassanak? Tehát erre semmiféle logikus magyarázat nincs. Itt nyilván szűkíteni akarták ezt a lehetőséget, ezt a demokratikus lehetőséget akarta a kormányzati többség szűkíteni, hogy ezzel gyakorlatilag az utólagos normakontroll szűnjön meg.

Ez mit jelent? Ez pedig egy kontroll nélküli jogalkotást jelent. Kik számára jelent kontroll nélküli jogalkotást? Azok számára, akik az 50 százalék plusz eggyel, illetve jelen esetben a kétharmados többséggel rendelkeznek. Itt már több előttem felszólaló utalt arra, hogy gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a két egymástól legtávolabb álló pártnak, az MSZP-nek és a Jobbiknak kellene ahhoz összefognia, hogy itt az utólagos normakontroll iránt kezdeményezést nyújtson be az Alkotmánybíróság felé. Ez szinte elképzelhetetlen, és ezzel gyakorlatilag a parlamentben ülő pártokat megfosztják ettől a lehetőségtől. Ezen egynegyedes szabály alapján egyedül és kizárólag a Fidesz-frakció az, amelyik utólagos normakontrollt tud kezdeményezni, ez pedig azt jelenti, hogy éppen a törvényalkotó, aki a törvényt alkotja. Hiszen mondjuk meg őszintén, és láttuk ezt jól például akár, hogyha már annyit beszéltünk az alkotmányról, az alkotmányozás folyamata során, hogy a Fidesz-KDNP frakciója figyelembe sem veszi - bocsánat, helyesbítek, a Fidesz frakciója figyelembe sem veszi - a többi párt javaslatát. Hiszen még nagyon sokszor, sőt általában a KDNP javaslatait is lesöprik az asztalról, az ellenzéké pedig teljes mértékben süket fülekre talál, és úgy söprik le. Tehát itt, aki hozza a törvényeket, az tulajdonképpen a Fidesz-frakció, és ő saját maga ellen kezdeményezhet csak utólagos normakontrollt, és senki másnak nincs rá lehetősége. De hát ezt már számtalanszor bíráltuk az alkotmány vitája során is, nyilván ezt én is szükségesnek tartottam ezzel kapcsolatban elmondani.

Most egy picit a törvényről. Ha belemegyünk, és úgy emlékszem, egyetlenegy előttem felszólaló képviselőtársam sem említette még itt a plenáris ülésen azt, ami elég furcsának tűnik a törvény 6. §-ában, hogy ki lehet alkotmánybíró. Amit itt hiányolok, illetve a Jobbik Magyarországért Mozgalom hiányol, az az, hogy ezt a pozíciót szakvizsga nélkül is be lehet tölteni. Álláspontunk szerint legalább a szakvizsgát ki kellene kötni ahhoz, hogy egy alkotmánybírói tisztség betöltésre kerülhessen. Ez a törvény feltételei között nem szerepel, de mindenképpen ildomosnak látnánk, hiszen olyan rendkívül magas beosztást jelent és olyan feladatokat jelent betölteni az alkotmánybírói funkciót, hogy úgy gondoljuk, ehhez mindenféleképpen szükséges lenne, hogy szakvizsga nélkül ezt ne lehessen megtenni. Annak már örültünk, hogy a büntetlen előélet nem került ki, ezt mindig el szoktam mondani, mert sorozatosan azt láttuk, már a Bajnai-kormány idején is, hogy a fontos közfeladatokat ellátó személyeknél kimarad a büntetlen előélet, ami korábban szerepelt. A Jobbik ezt nagyon rossz iránynak tartja, és örülünk, hogy legalább az alkotmánybíróknál ezt a kitételt fenntartották.

Mindenki beszélt már itt előttem a 71. §-ról, illetve ennek a visszásságáról.

(14.30)

Azzal, hogy kisöprik azt az 1600 kérelmet, ami folyamatosan benn van, és ott van évek óta, álláspontom szerint az, aki ezt a törvényt, ezt a 71. §-t előterjesztette, éppen a gyurcsányi törvényalkotást akarja leginkább megvédeni, azokat a 2006-2007-2008-2009-ben született törvényeket, amelyek Gyurcsány Ferenc kormányzása idején álláspontunk szerint alapvetően alkotmányellenesek voltak. Az emberi jogokat sértő törvényeket nem tudjuk ezek után megváltoztatni, amely jogszabályok éppen a Szocialista Párt többsége és az SZDSZ országirányítása alatt születtek meg, amelyekről Gaudi képviselőtársam is beszélt. Ezek azok, amelyekkel kapcsolatban 2007-ben, 2008-ban sorozatban adtunk be utólagos normakontroll iránti kérelmeket az Alkotmánybírósághoz; úgy Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársam, mint jómagam is többet nyújtottunk be ebben az időszakban. Mind a mai napig azon kívül, hogy ezeket a kérelmeinket nyilvántartásba vették, semmilyenfajta válasz nem érkezett, holott teljesen nyilvánvaló számunkra, hogy politikai indíttatásból az akkori politikai többségnek - hál' istennek ma már erőteljes kisebbségnek - a magyar jogállamiság lerombolására irányuló törvényhozását kellett volna itt megsemmisíteni vagy megváltoztatni. Ha ez a 71. § elfogadásra fog kerülni változatlan formában, akkor erre már jogi lehetőség a jövőben álláspontom szerint nem lesz.

Illetve nem osztom e tekintetben Paczolay elnök úrnak a nézetét, aki elmondta, hogy ha majd végigmennek a bírósági eljárások, akkor akit ezáltal alkotmányos sérelem ér, itt majd orvoslást kaphat, és majd ha végigvitte a bírósági eljárást, majd akkor odafordulhat az Alkotmánybírósághoz, és akkor mégis elbírálják. De könyörgök, ha jogkövető magatartásról van szó, és jogkövető állampolgárokat szeretnénk látni magunk körül, akkor azt látjuk, hogy ezeket a bűncselekményi alakzatokat például, amelyeket akkor találtak ki, újra el kell követni, valakinek végig kell járnia azt, hogy őt meggyanúsítsák, utána megvádolják, utána végigfolyjon ellene a bírósági eljárás, elítéljék - és majd akkor fordulhat az Alkotmánybírósághoz, pontosan csak azért, hogy igenis mondják már ki arról a jogszabályról, hogy alkotmányellenes? Vagy azt a szabálysértési tevékenységet kell elkövetnie, és lefolytattatni maga ellen az eljárást, hogy személyes érintettsége okán majd benyújthassa azt a bírósági panaszt, amit benyújtott? Tehát semmiképpen nem értünk egyet azzal, hogy ez kisöprésre kerüljön.

Mivel nagyon kevés időm van, akkor még utalnék arra az összeférhetetlenségre, amit Schiffer András képviselőtársam említett. Teljesen igaza van abban, hogy országgyűlési képviselő legalább négy esztendeig ne tölthesse be ezt a funkciót, ne lehessen alkotmánybíró, hiszen teljesen nyilvánvaló és magától értetődő dolog, hogy a saját maga által is létrehozott törvényeket kell majd felülbírálnia, és ez tökéletesen összeférhetetlen dolog. Nem is tudom, hogy ez miért nem került be ebbe a tervezetbe. Hát nyilván azért, mert van olyan személy is ebben az Alkotmánybíróságban, aki már nem lehetne ez alapján a törvény alapján alkotmánybíró.

Ez volt még egy pont, amit én szerettem volna elmondani, hogy az Alkotmánybíróság jogkörének a megnyirbálása csak látszólagos dolog, hiszen megnövelték az Alkotmánybíróság létszámát, azonban azt tapasztaltuk, hogy az elmúlt másfél évben folyamatosan Fideszhez közel álló személyeket vagy pártembereket állítottak munkába az Alkotmánybíróságon belül. Ez bizony megint arra vezet, abba az irányba viszi el, hogy megdől az emberek bizalma az alkotmányosságban és a jogállamiságban.

És még nagyon gyorsan, bő fél percben egy másik nagyon fontos dologról szeretnék beszélni, ami hiányzik ebből a törvényből, ez pedig a határidők. A törvény egyedül, egyetlenegy helyen említ határidőt, ezt pedig a 23. §-sal kapcsolatosan: az előzetes normakontrollnál említi a 30 napot, illetve a 10 napot. Álláspontunk szerint valamennyi esetben szabályozni kellene, és valamennyi esetben, így alkotmányjogi panasznál, bírói kezdeményezésnél, összeférhetetlenség vizsgálatánál, alaptörvény értelmezésén, és a többi, és a többi feladat esetén mindig kellene kitűzni határidőt. Erre vonatkozóan a Jobbik Magyarországért Mozgalom majd ad be módosító indítványt.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
122 351 2011.10.24. 4:21  330-367

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Országgyűlés! Az ajánlás 2., 3. pontjához, illetve a Kocsis Máté képviselőtársam által elmondottakhoz szeretnék hozzászólni.

Nagyon korrektnek tartom azt, amit Kocsis Máté most ezzel kapcsolatosan elmondott. A Jobbiknak mi az álláspontja? Nyilván mi, amióta itt vagyunk a parlamentben, illetve azt megelőzően is egyértelműen leszögeztük, hogy a Jobbik a rend pártja. Nekünk az a célunk, hogy Magyarországon rend legyen, és annak része az utca, része a főváros, része a városok, része a települések és minden más, ami jelen pillanatban ebben az országban van. Mi mindenütt rendet szeretnénk. Ha az ember végigsétál az éjszaka nyilván a főváros frekventáltabb területein, Nagykörúton vagy más olyan területeken, egyszerűen döbbenetes és szégyen a városra nézve, ami ott található. Az, hogy hajléktalanok fekszenek, alszanak az utcán minden öt méteren, az, hogy milyen mocsok van ebből eredően az utcán, az tűrhetetlen. Aki egy rendezett országot akar, be kell látni azt, hogy ezen a téren is rendet kell tenni. És sajnos ez egy kirakat. Budapest, a főváros kirakat, nagyvárosok szintén. A külföldiek itt járnak. Egyértelmű, hogy ezt valamilyen úton-módon meg kell oldani.

Az is egyértelmű, ha rendet akarunk tenni, akkor szigorúságot kell bevezetni. És bizony, ez a törvényjavaslat alkalmas arra, hogy megfelelő szigorral sújtson le azokra, akik a jogszabályokat nem tartják be, és reményt ad arra is, hogy rendet tegyünk a fővárosnak, illetve a nagyvárosoknak - ahol ez sajnos nagy problémát jelent - az utcáin, a közterületein.

Éppen ezért nagyon örülök Kocsis Máté javaslatának, amikor is kifejtette, hogy a Jobbik 3. számú ajánlási pontjában a kapcsolódó módosító indítvány szerint támogatnák és elfogadnák, hiszen maga a törvény célja a rendteremtés, amivel mi a magunk részéről tökéletesen egyetértünk. Azonban figyelembe kell venni azokat a szempontokat is, amit Vágó Gábor képviselőtársam elmondott és hangsúlyozott, illetve amire Kiss Sándor, Gyenes Géza képviselőtársaim, illetve Sneider Tamás, Vágó Sebestyén, Baráth Zsolt képviselőtársaim módosító indítványa irányul, azaz hogy teremtsünk olyan lehetőséget, hogy azoknak a hajléktalanoknak legyen valamiféle alternatívája, akik kint vannak az utcán, és igenis legyen arra lehetőségük, hogy ők választhassák azt, hogy igénybe vegyék az önkormányzatok ellátási formáit, és amennyiben ezt nem teszik meg, akkor már felmerül a saját felróható magatartásuk, hogy ők nem veszik igénybe a felajánlottat, és akkor legyen lehetőség arra, hogy életbe lépjen az a szankciórendszer, amely itt kidolgozásra került, amely meglehetősen szigorú szankciórendszer, azonban ez olyan nagy probléma már országos szinten, hogy ezt kezelni kell, és nagyon örülök annak, hogy végre ez felvállalásra került, hogy bizony ezen változtatni kell, mert egyszerűen döbbenetes kép fogadja az embereket és mellbe vágó. Nyilván azoknak az embereknek a nyomora is mellbe vágó, akik az utcán élnek, és valamilyen szinten ezt is kezelni kell. De amennyiben a mérleg serpenyőjébe betesszük egyrészt a szankciót, amivel ezt meg akarjuk szüntetni, másrészt pedig hozzátesszük azt, hogy olyan ellátási rendszert vezetünk be, amely által felajánljuk a lehetőséget, legalább úgy, ahogy Kocsis Máté képviselőtársam elmondta, tehát városi szinten - ez falvakban és kisebb településeken semmilyen problémát nem jelent, hiszen ott hajléktalanprobléma nincsen, egyelőre még nem ismerik, és reméljük, hogy ez a törvény nem fog kiváltani egy olyan helyzetet, amely majd el fogja vinni a falvakba. De amennyire ismerjük a hajléktalanokat, ez nem fog előfordulni, hiszen ott nem lehet megállítani az autósokat minden harmadik másodpercben, száz-kétszáz forintot követelve. Tehát ez nyilván a nagyvárosok, illetve a főváros problémája. De reméljük, hogy ily módon, amennyiben valóban a kormányzati többség részéről elfogadásra kerülnének a jobbikos módosító javaslatok, valóban alternatívát tudnánk felajánlani a hajléktalanoknak, abban az esetben ez a törvény mindenképpen üdvözlendő és támogatandó lenne.

Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
125 198 2011.10.27. 6:20  197-209

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Az Alkotmánybírósággal kapcsolatosan rengeteg módosító javaslatot nyújtottunk be, de egyre szeretném leginkább felhívni a figyelmet, amely vonatkozásában már korábban is a Jobbik Magyarországért Mozgalom benyújtott egy módosító indítványt, egy önálló módosító indítványt, mégpedig arra vonatkozóan, amit nagyon fontosnak tartunk, ami az Alkotmánybíróságnak a legnagyobb hibája volt az elmúlt időszakban. Ez pedig az, hogy az Alkotmánybíróság munkáját nem tudjuk időkeretbe szorítani, azaz nincsen egy meghatározott idő, amelyen belül az Alkotmánybíróságnak az egyes ügyeket fel kell dolgoznia és ezeket az ügyeket el kell intéznie.

Miért nagyon fontos ez, hogy határidőket határozzunk meg? És a Jobbik Magyarországért Mozgalom részéről Staudt Gábor és Gaudi képviselőtársammal nyújtottunk be olyan jellegű módosítást, amelyben pontosan meghatároztuk azt, hogy az Alkotmánybíróságnak bizonyos ügyenként hány nap álljon rendelkezésére, amikor is az Alkotmánybíróság eljárhat. Illetve még egy olyan esetet is figyelembe vettünk, hogy amennyiben különösen bonyolult lenne az ügy vagy hosszadalmasabb lenne az ügynek a megítélése, akkor legyen lehetősége az Alkotmánybíróság mindenkori elnökének arra, hogy még ezt az ügyintézési határidőt is meghosszabbítsa.

Amikor Paczolay elnök urat meghallgatta az alkotmányügyi bizottság ezzel kapcsolatosan, akkor Paczolay elnök úr is fontosnak tartotta azt, hogy talán meg kellene jelölni azt az időkeretet, amelyben az Alkotmánybíróság eljárhat. És azt is elmondta, hogy számos gyakorlat van az európai országokban arra, hogy időkeretet adnak, tehát egy eljárási időt adnak, amelyen belül az Alkotmánybíróságnak meg kell hozni a döntést. Azonban neki az volt a véleménye, hogy Európában vagy túl rövid határidők vannak, vagy pedig túl hosszúk, aminek pedig már semmilyen értelme nincsen, illetve a fideszes képviselőtársaink felvetették az alkotmányügyi bizottság ülésén, illetve Salamon elnök úr is felvetette Paczolay elnök úr javaslata alapján, hogy talán az ésszerű határidőt határoznánk meg mint ésszerű határidőt, tehát ezt a fogalmat határoznánk meg.

Azonban a Jobbik Magyarországért Mozgalom részéről egyértelműen úgy látjuk, hogy semmiképpen nem szerencsés ez a megfogalmazás, illetve azt sem tartjuk szerencsésnek, amit Paczolay elnök úr elmondott, hogy adott esetben ő azt tartaná szerencsésnek, ha maga az Alkotmánybíróság határozná meg az ügyrendjének a keretében, a szervezeti és működési szabályzatában azt, hogy milyen ügyben mennyi idő lenne a javasolt eljárási határidő.

Ezt azért nem tartjuk jónak, mert az eddigi munka során, a közel két évtizedes munka során, illetve, ha figyelembe veszik a jogelődjét, akkor több mint két évtizedes munkája során határidőket magára nézve soha nem szabott, amennyiben pedig szabott volna az Alkotmánybíróság, akkor azt soha nem tartotta be.

(17.40)

Egy nagyon fontos demokratikus alapelv az, hogy amennyiben felülbíráljuk a jogszabályokat, akkor az ésszerű határidőn belül történjen meg, mert akkor van jelentősége.

Miért van jelentősége az Alkotmánybíróságnak? Azért van jelentősége, mert amennyiben az alkotmánnyal ellentétes jogszabályt fogad el a parlament vagy a parlament alatti jogszabályalkotó, akkor abban az esetben az Alkotmánybíróság jelezhet, hogy ez alkotmánysértő, hatályon kívül helyezheti a jövőre nézve vagy a múltra nézve, vagy a jelenlegi hatállyal. Amennyiben megszületik egy jogszabály, és ésszerű határidőn belül nem történik meg a felülvizsgálata, az utólagos normakontrollja, akkor az egész, amiért létrehozták az Alkotmánybíróságot, nem ér semmit, tehát önmagában a célja nem valósul meg.

A jogszabályok a társadalmi viszonyokat szabályozzák. A társadalmi viszonyokat akkor kell szabályozni, amikor az időszerű, amikor születik egy törvény, és az a törvény rossz, alkotmánysértő az a törvény. Akkor azt nem szabad hagyni, hogy 4 évig, 5 évig, 8 évig, 10 évig még éljen, és az Alkotmánybíróság majd 8-10 év múlva azt felül fogja vizsgálni, hiszen akkor már nem lesz aktuális az akkori társadalmi viszony szabályozása. Annak akkor van aktualitása, amikor ezt benyújtják.

Tehát amit mi itt ésszerűnek tudunk találni, az maximálisan az egyévi időpont, amit mi el tudnánk fogadni. A jobbikos képviselőtársaimmal benyújtott módosító javaslatunkban mi ettől lényegesen rövidebb határidőt szabtunk meg. Ez lenne a legjobb, a 90 napos, a 120 napos határidő, amit még további 90 nappal meg lehet hosszabbítani. Azt gondoljuk, hogy így, hogy megnövekedett az Alkotmánybíróság létszáma, illetve figyelembe véve azt, hogy az ügyek száma jelentősen lecsökken azáltal, hogy az utólagos normakontroll kezdeményezési lehetősége hihetetlen mértékben lecsökken, hiszen egyedül önmagában a Fidesz-frakció tud benyújtani önállóan utólagos normakontroll iránt a parlament képviselői közül ilyen irányú kérelmet, csak ő tud beadni, tehát valószínűleg ezeknek a száma csökkenni fog. Nyilván az államtitkár úr el fogja majd mondani, hogy a bíróságok ítéletei alapján azok alkotmánysértésére hivatkozással meg fog szaporodni az ügyek száma, de akkor is célszerűnek tartjuk, ha egy időkeretet adunk az Alkotmánybíróságnak.

Fel is hívnám erre a figyelmet, mert Gaudi képviselőtársammal jó néhány ilyen törvényt, illetve rendeletet támadtunk meg korábban az Alkotmánybíróságon. Ezek elsősorban a gyurcsányi ámokfutás, törvényhozói ámokfutás törvényei, illetve a miniszteri rendeletek, illetve kormányrendeletek voltak, és bizony ezek (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) a törvények a mai napig is életben vannak, nem bírálta felül az Alkotmánybíróság, ezért van szükség arra, hogy minél hamarabb hozzunk egy ésszerű határidőt.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
125 202 2011.10.27. 1:59  197-209

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Ez valóban elhangzott a vitában, és valóban úgy volt, hogy a Fidesz-KDNP részéről elhangzott, hogy valóban a Be. és a Pp. sem tartalmaz a bíróságok számára ilyen eljárási határidőt, azonban véleményem szerint teljesen más a helyzet, hiszen ott egy kontradiktórius eljárásról beszélünk, amikor a bizonyítékokat folyamatosan később hozzák be, később jönnek a tanúk, új tanúkat állítanak, ott évek alatt tevődnek össze azok a cselekmények, amelyek majd lehetővé teszik azt, hogy a bíróság döntést hozzon.

Ebben az esetben azonban teljesen más a helyzet, hiszen abban a pillanatban, amikor a panaszos benyújtja a maga panaszát az Alkotmánybírósághoz, akkor minden a rendelkezésére áll, és abból el tudja dönteni, amennyiben lenne ideje rá és azzal tud foglalkozni, és van megfelelő számú alkotmánybíró, akkor akár 30 napon belüli ügyintézési határidőről is beszélhetnénk, hiszen rendelkezésére áll az a jogszabály, amit megtámadtak, rendelkezésére áll a kérelmezőnek az a nyilatkozata, ami alapján ő kifogásolja és megjelöli pontosan az alkotmányellenességét, tehát már csak a jogi konklúziót kell az Alkotmánybíróságnak ebből levonnia, és erre már nincsen szükség sem új bizonyítékok beszerzésére, sem tanúk meghallgatására, sem tárgyi bizonyítékok beszerzésére. Tehát itt nem hasonlíthatjuk össze a bírósági - tehát nem alkotmánybírósági, hanem a bírósági - munkával, hiszen annak teljesen más a jellege, és bizony a bíróknál is elvárható az, hogy amennyiben már minden a rendelkezésére áll, minden bizonyíték megvan, akkor neki is meg kell hozni azt az ítéletet, és ott meg van határozva, hogy hány napon belül azt neki írásba kell foglalni és meg kell lennie. Tehát itt egy olyan helyzetet kell vizsgálnunk, mint amikor már a polgári eljárásban, a büntetőeljárásban a bírónak minden a rendelkezésére áll, és akkor már ne legyen neki 3-4 éve, hogy bizony azt az ítéletet megfogalmazza. Akkor már neki is megvan a határideje.

Tehát mi ezt nem tudjuk indokként elfogadni. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
125 208 2011.10.27. 2:00  197-209

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Valóban így van, ahogy Cser-Palkovics képviselőtársam elmondja, tényleg egy ilyen kulturált vita volt, és tényleg mindenki igyekezett a lehető legjobb szándékkal, jobbító szándékkal hozzáállni ehhez a vitához, ez valóban érződött, és tényleg jó hangulatú vita volt ebből a szempontból is nézve. Szakmailag is jó hangulatú vita volt, és mindenki abból a szempontból igyekezett vizsgálni, hogy vigyük előrébb ezt az ügyet, és tényleg jobb működése legyen annak, ami - sajnos - megmaradt, mert sok minden nem maradt meg az Alkotmánybíróságból. Sok minden elmaradt, de hát próbáljuk meg a legjobbat kihozni belőle.

Mi ebből a szempontból teljesen másként látjuk, mint ahogyan Cser-Palkovics András elmondta az indokokat. Eddig is lehetősége volt - lehetősége lett volna - az Alkotmánybíróságnak arra az elmúlt két évtizedben, hogy saját szervezeti és működési szabályzata alapján kialakítsa, legalább ésszerű időhatárokat kialakított volna, ez nem történt meg. Azt mondom ezek alapján, hogy nem szabad; a jogalkotónak kell felvállalni annak a felelősségét, hogy igenis határozza meg az Alkotmánybíróság eljárási határidőit, szabja meg azokat a kereteket, amin belül neki dolgoznia kell. Hiszen nyilván mi fogadjuk el azt a sarkalatos törvényt, ami alapján el kell járnia, akkor ebbe férjen bele az is, hogy mi meghatározzuk azokat az időkereteket, eljárási kereteket, amin belül neki meg kell hoznia a döntését.

Tehát ezért nem tudjuk elfogadni azt, amit Cser-Palkovics András képviselőtársam javasolt, hanem mi azt szeretnénk, ha bizony az ország háza hozná meg ezt a döntést, és mi határoznánk meg. S amennyiben ez nem fog működni, akkor lehetőség lesz arra, ha nem jól működik vagy rosszul működik vagy nehézkes, hogy két év múlva, négy év múlva a tisztelt Ház visszatér rá, és módosítani fogja azt a törvényt, a határidőket módosítani fogja annak megfelelően, hogy annyi idő alatt el lehet-e végezni azt az ügyet vagy nem.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
125 212 2011.10.27. 4:00  209-218

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az ajánlás 2. pontjához szeretnék hozzászólni, amelyben Staudt Gábor képviselőtársammal nyújtottunk be módosító javaslatot, a polgári törvénykönyv módosítását tartalmazó részhez, egyetlenegy paragrafushoz.

Hát, őszintén megmondom, amikor elolvastuk ezt a módosító javaslatot, azon túlmenőleg, hogy itt elsősorban a Btk.-ról lett volna szó, és a Pkt.-t találtuk benne, de valóban, itt ez egy olyan, ha salátatörvénynek nevezzük az ilyen törvényeket, akkor azt mondjuk, hogy talán szerencsés, mert mindenféleképpen összefügg a büntető törvénykönyvvel a Ptk.-nak ez a módosítása.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom örömmel látta ezt a fajta módosítást, amit itt az előterjesztő beterjesztett, hiszen azt gondoljuk mi is együttesen, hogy igen, az a bűnelkövető, aki a börtön falai között van, az abból a bűncselekményből, amit ő elkövetett, ne húzzon már hasznot. Ne legyen lehetősége arra, hogy a szerzői jogát eladja, hogy kiadói jogot eladjon, hogy megfilmesítik majd, és ő abból 5-10 milliót kaszáljon, míg mások pedig valamikor - a sértett vagy sértettek adott esetben - bizony nagyon súlyos sérelmet szenvedtek, akár az életük is odamaradt, és bizony az elkövető pedig busás hasznot húz abból, hogy eladja a szerzői jogokat. Ezzel a törvénymódosítási javaslattal a Jobbik Magyarországért Mozgalom mindenképpen egyetért, és a céljával is, amit meg akar valósítani, és magával az eszközzel is, ahogyan meg akarja valósítani. Nagyon helyes, hogy amennyiben egy ilyen megállapodást köt valaki, akkor az legyen semmis szerződés, annak a megfelelő jogkövetkezményeit alkalmazva. A polgári törvénykönyvben szerkezetileg is jól van elhelyezve, illetve a következmény is helyes, amire az előterjesztő jutott, tehát ezt mindenképpen tudjuk támogatni.

Azonban egy kis módosítást szeretnénk ebben a szövegben, mégpedig azzal kapcsolatosan, hogy nem tartottuk szerencsésnek vagy túl pontosnak a megfogalmazást az elítélttel kapcsolatosan, hogy kik azok, akik nem köthetnek ilyen szerződést, illetve az ilyen tartalmú szerződés semmis. Itt az elkövetőről van szó, illetve a rá tekintettel más személy, hát ennek a megfogalmazását nem tartjuk túl szerencsésnek, hiszen ki az a más személy, ki az a rá tekintettel más személy?

(18.00)

Mert itt adott esetben akár azt is mondhatjuk, hogy a sértett sem adhatja ki, ha egy olyan bűncselekményről van szó, amelynek a sértettje túléli a bűncselekményt, mivel rá tekintettel. Hát, rá tekintettel a bűn elkövetője az, aki rá tekintettel hozta össze a bűncselekményt. Ilyen alapon, ha nagyon szó szerint értelmezzük ezt a jogszabályt, értelmezhetjük úgy is, hogy még ő sem köthet szerződést ebből eredően. Ezért mi egy pontosabb megfogalmazást szeretnénk, hogy a jogerősen elítélt vagy annak közeli hozzátartozója legyen az, aki ezt a sztorit ne adhassa el, aki a szerzői jogból eredő jogokat ne tudja érvényesíteni, aki a kiadói jogokból befolyó bevételt ne tudja érvényesíteni. De ezt ne terjesszük ki arra, aki adott esetben az ügy sértettje, mert ebből akár az is következhet, hogy még a sértettre is rá lehet húzni a rá tekintettel más személyt. Mi a magunk részéről szerencsésebbnek találnánk, ha a jogerősen elítélt vagy annak közeli hozzátartozója szöveg kerülne bele, és abban az esetben álláspontunk szerint ez kiküszöbölődik. Egyébként, mint mondtam, a törvényi céllal mindenképpen egyetértünk, és a megvalósításra is ezt a kis finomítást javasoljuk Staudt Gábor képviselőtársammal egyetemben.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
125 214 2011.10.27. 4:45  209-218

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Országgyűlés! Az ajánlás 12. pontjához szeretnék egy rövid értékelést hozzátenni. Gaudi képviselőtársammal és Staudt Gábor képviselőtársammal nyújtottuk be közösen a 12. pontot. Miért is van ennek jelentősége? Egyetlen szó finomítást szeretnénk a büntetőeljárásról szóló törvény 228. és 228/A. §-aihoz fűzött módosító javaslaton tenni.

Mi lenne ez? A panaszra vonatkozik, amikor a büntetőeljárásban panasszal élhetünk a hatóság cselekménye ellen. Úgy is mint gyakorló ügyvéd, és úgy is, mint aki valamilyen szinten már a politikával is foglalkozik, mondom azt, hogy nem tartom szerencsésnek és nem tartom jónak, hogy bekerült az a kifejezés, hogy csak az élhet panasszal, akire a határozat közvetlen rendelkezést tartalmaz. Itt egyetlenegy szó vitás számomra, a közvetlen szó, a közvetlen rendelkezés. Ezt nem tartjuk szerencsésnek. Egy gyakorlati példából szeretném levezetni, amiből talán mindenki érezheti, hogy miért nem tartjuk ezt jónak.

Itt ülünk néhányan, Szilágyi képviselőtársam is azok közé tartozik, akik jelen voltak Hajdúhadházon akkor, amikor a rendőrség úgy hurcolt el a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesülethez nem is tartozó embereket, akikről azt gondolták, hogy azok, akik aláírásokat gyűjtöttek, állampolgári jogaikat szabadon gyakorolták, és az utcáról hurcolták el őket a rendőrök, olyan eljárás keretében, amit nem tudtunk másnak minősíteni, csak és kizárólag törvénytelen eljárásnak. Ezt követően négy képviselőtársammal együtt panaszt nyújtottunk be, és ezzel egyidejűleg büntetőfeljelentést is tettünk az intézkedő rendőrök ellen, mert hivatali visszaélés bűntettének a gyanúja merült fel részünkről.

Abban az esetben, ha valaki jelen van egy ilyen cselekménynél, amikor adott esetben a hatóság nem él, hanem visszaél a hatalmával, és azok az emberek, akik ennek az elszenvedői, ők lennének azok, akik közvetlenül ki vannak téve a hatóság intézkedésének, akkor csak és kizárólag ők tehetnek panaszt, míg a jelenlévők, adott esetben azok az országgyűlési képviselők, akik ott jelen voltak és tanúi voltak ennek, ők nem tehetnek. Nyilván azoktól az egyszerűbb emberektől, akiknek nincs meg a megfelelő jogi jártasságuk, esetleg nincs meg a jogi támogatottságuk mellette, vagy adott esetben nem is mernék felvállalni az ügyet, de maga a jogtalanság megtörtént, akkor annak érdekében, hogy a jövőben ez ne fordulhasson elő, szükségesnek tartjuk, hogy igenis, más is, aki ott volt, aki jelen volt, aki nem elszenvedője volt, nem közvetlenül rá vonatkozott a dolog, de ő is meg tudja tenni a panaszt a hatósági eljárás, itt adott esetben az ügyészségi eljárás ellen, mint ahogy mi is megtettük, mert ezt nagyon fontosnak tartottuk. Ahogy azt vártuk, ebben az ügyben a büntetőfeljelentést elutasították, de azért azt is látni kell, hogy lássuk, milyen jelentősége van ennek: a bíróság jogerősen kimondta az öt őrizetbe vett személlyel kapcsolatosan, hogy teljesen törvénytelen volt az őrizetbe vételük, kimondták azt, hogy kizárólagosan az állampolgári jogaikat gyakorolták, a rendőrség ebben gátolta meg őket, ebben akadályozta meg őket, állampolgári jogaiknak a gyakorlásában. Tehát a bíróság egyértelműen meghatározta, kimondta azt, hogy a rendőrség részéről volt törvénytelen az eljárás.

Én fontosnak tartom, hogy ilyen esetekben mások is tudjanak panasszal élni, ne csak azok, akik ezt elszenvedték, mert ők sok esetben ezt nem merik megtenni, és egyébként is félnek attól, hogy egyéb retorziókat fognak velük szemben hatósági részről a jövőben is alkalmazni, vagy akár a munkahelyüket féltik, és a többi, és a többi. Fontos garanciának tartjuk azt, nagyon fontos garanciának mindannyiunk részéről, hogy ebben az esetben a panaszt más is tehesse meg, ne csak az, akire közvetlenül rendelkezést tartalmaz. Ezért szeretnénk, ha elfogadná a tisztelt Ház a Jobbik Magyarországért Mozgalom módosító javaslatát, amelyikből a közvetlen szó elhagyásra kerülne, hogy más is tudjon panasszal élni.

Köszönöm szépen a figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
128 40 2011.11.03. 27:16  21-127

DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Baka András Elnök Úr! Elérkezett az Országgyűlés egy olyan pillanathoz, amikor egy olyan sarkalatos törvényt kell elfogadnunk, amely az alaptörvény mellett az egyik legfontosabb jogszabály. Az egyik legfontosabb jogszabály, hiszen tanultuk annak idején történelemből, és amikor a modern állam alapjait tanultuk, akkor arról beszéltünk, hogy van három hatalmi ág: a törvényhozói, a végrehajtói és a bírói hatalom. És bizony, amikor erre vonatkozóan szabályozzuk a sarkalatos törvényeket erre a három részre, azok a legsarkalatosabb pontok a sarkalatos törvények között is, amelyekre legkülönösebben nagy gondot kell fordítanunk, hiszen ezek hosszú időre, évtizedekre meghatározzák a magyar jogállamiság sorsát, azt, hogy hová fog fejlődni Magyarország, jogállam marad-e, és valóban, a demokrácia megfelelő módon tud-e működni Magyarországon.

Ezért vártuk ezt a jogszabályt nagyon. Döbbenten álltam az előtt, amit Baka András elnök úr elmondott, hiszen amikor ennyire fontos törvényről van szó, ennyire fontos jogszabályt fogunk meghozni, akkor hogyan lehet az, hogy az előterjesztő és a kormányzati többség nem akarja tudni a szakma véleményét erről, nem akarja tudni a szakma csúcsának véleményét erről, és általában nem akarja tudni azt, hogy hogyan vélekedik erről a nemzet, a nép. Nagy szavak ezek, de az az igazság, hogy szükség lenne erre, minimum a szakmai vitákra. És amikor halljuk azt, hogy október 21-e, azóta eltelt két hét, hát, én nem hiszem, hogy egy ilyen súlyú törvénynél két hetet kellene erre ráhagyni, hogy ezeket meg lehessen beszélni.

Ugyanis ebből mi következik? Egyértelműen az következik, hogy aki ezt előterjeszti, a kormányzati többség nem is kíváncsi, egyáltalán nem kíváncsi, és Bárándy képviselőtársam feltette a kérdést, hogy vajon miért van ez. Azért van, mert egyáltalán nem is kíváncsiak arra, hogy másoknak milyen véleményük van, nem kíváncsiak arra, hogy a szakmának milyen véleménye van. Az ellenzéki pártoknak meg kötelességük itt elmondani. Mi elmondjuk, aztán falra hányt borsóként ez majd szépen le fog peregni, a módosítóink ugyanúgy el lesznek utasítva; Bárándy képviselőtársamnak is az ötven módosítója vagy amennyi lesz, ugyanúgy, mint ahogy az alkotmány és alaptörvény vitájában szépen el voltak utasítva folyamatosan a módosítóink, és nyilván az a koncepció fog megvalósulni, amit valahogy most kiötlöttek. Hogy ez most honnan jött, Áder János gépéből jött ki, vagy pedig egy szakmai munkának volt a gyümölcse, ezt nyilván nem tudjuk, de azt azért látjuk, hogy valahogy ez a törvény nem teljesen illik be a Fidesz-KDNP korábbi koncepciójába.

Ugyanis alapvető változások történtek ebben a néhány hónapja elmondottak között, illetve a most történtek között, a most beterjesztettek között, például utalok arra elsődlegesen, hogy ki lesz az, aki a megyei bíróságok, illetve most már törvényszékek vezetőit kinevezi. Ezzel kapcsolatosan nagyon ádáz vitát folytattunk le, amikor a Fidesz ezt módosította, akként, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöke, illetve a Kúria elnöke legyen, aki kinevezési jogkörrel fog bírni. Itt most megláttuk azt, hogy itt a koncepció alapjaiban megváltozott.

Ezzel kapcsolatosan eszembe jut még Navracsics miniszter úr, miniszterelnök-helyettes úr szeptemberi nyilatkozata, amikor az alkotmányügyi bizottság hallgatta őt meg ennek a koncepciójával kapcsolatosan, és akkor miniszter úr, miniszterelnök-helyettes úr arról nyilatkozott, hogy jelenleg még nincs is ilyen koncepció, illetve majd - ahogy ő mondta - a szakmai vitákon a tisztelt Ház fogja együttesen kialakítani a véleményét ezzel kapcsolatban. Hát, most ezt tesszük nyilván; kíváncsi leszek arra, hogy mennyire fog alakulni a benyújtott törvénytervezet ahhoz képest, ahogy majd elfogadásra fog kerülni.

Nyilván már megszoktuk, hogy zömében a kormánypárti módosítók elfogadásra kerülnek, az ellenzéki módosítók pedig teljes egészében elutasításra kerülnek, vagy pedig majd két szót beemelnek Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársamtól, és lehet majd hivatkozni rá, mint az alaptörvényben, hogy de két vagy három szó az ő javaslatára került be. Ennyit arról, hogy milyen körülmények között került ez beterjesztésre.

De ami a legfontosabb egy ilyen törvénnyel kapcsolatosan, azon túl, hogy a jogállamiság és a demokrácia alapelvei tudnak-e érvényesülni a jövőben, a másik nagyon fontos a bírói függetlenség kérdése. Magát a függetlenséget, a bírók pártatlanságát fogja-e garantálni ez a törvény? Ez az egyik legfontosabb felvetés.

És akkor egy picit én is visszautalnék az elmúlt másfél év kormányzati tevékenységére. Mit láttunk? Azt tapasztaltuk, hogy nyilván élve azzal a lehetőséggel, amit a kétharmados többség megengedett - egy korábbi felszólalásomban ezt úgy mondtam, el, hogy tulajdonképpen azzal, hogy a Fidesz-KDNP megkapta a kétharmadot, Magyarországon a demokrácia intézménye felfüggesztésre került négy esztendőre. (Felzúdulás a kormánypárti padsorokban. - Dr. Schiffer András tapsol.) Erre felhatalmazást adtak önöknek a választóik, ezt én elismerem. A szólásszabadság érvényesülhet itt bent, de önmagában az ellenzéknek semmilyen lehetősége nincs, hogy érdemben befolyásolja a folyamatokat Magyarországon. A törvényalkotásban el tudjuk mondani a véleményünket, de befolyásolni - ez az eddigi tapasztalat - nem lehet, tehát itt a demokrácia négy évre alkotmányos jogkörben felfüggesztésre került.

Ezzel élve vagy visszaélve - ezt ki-ki döntse el maga - bizonyos centralizáció figyelhető meg. Súlyos centralizáció figyelhető meg ebben az országban, amely a korábbi jogállamiság, a demokratikus értékrend folyamatos, de következetes felszámolásával jár ebben az országban, ami teljesen egyértelmű, mert következhet a kétharmados többség által megteremtett feltételekből. Ilyen volt, amit mi úgy nevezünk, hogy párturalmi alkotmány, amelyhez, mint már mondtam, Gaudi-Nagy Tamás háromszavas módosítója bekerült, de azonkívül kizárólag a Fideszé, mert még a KDNP módosítói sem nagyon kerültek be ebbe az alaptörvénybe, illetve volt ebből több probléma is annak idején, de hát született egy párturalmi alkotmány. Aztán gyakorlatilag megszüntette az utólagos normakontrollt a tisztelt Ház, hiszen ameddig mindenkinek volt rá lehetősége ebben az országban, mára már utólagos normakontrollra gyakorlatilag a kormánynak van lehetősége, az alapvető jogok biztosának, illetve a Fidesz-frakciónak, mert ők fogják a saját beterjesztett törvényjavaslataikat majd utólagos normakontrollra vinni, hiszen senki másnak nincs erre lehetősége.

Az, hogy majd bírósági úton néhány év múlva, ha majd sérült az alaptörvény, akkor majd esetleg valamit fog tenni az Alkotmánybíróság - fog, ha fog, hiszen majd meglátjuk, hogy mi fog vele történni -, az is négy-öt év, és addig is azok a jogszabályok élnek, és akkor majd esetleg valamit módosítunk rajta. Gyakorlatilag tehát olyan jogállami alapelvek kerülnek megnyirbálásra, amelyek egyébként nagyon fontosak lennének.

Ebbe a körbe tartozik az Alkotmánybíróság megrendszabályozása. Abban a pillanatban, amikor az Alkotmánybíróság a kormányzati többségnek nem megfelelő döntést hozott, akkor mit tettek? Azonnal Lázár János képviselőtársunk, frakcióvezető úr javasolta az Alkotmánybíróság jogköreinek megkurtítását, hogy azt vegyük el tőle.

(11.00)

Nehogy már a sokmilliárdos magánnyugdíjpénztár-államosítási ügyben majd valaki az Alkotmánybírósághoz forduljon, és az Alkotmánybíróság ezt a legfontosabb pénzügyi csapot elzárja, akkor vegyük el azt a jogkört. Nyilván ez volt a legegyszerűbb és a legkönnyebb. Ugyanígy mondhatjuk, amiről tegnap itt folytattuk le a vitát, a népszavazás kezdeményezésével kapcsolatos törvényi szabályozás, amely gyakorlatilag odajuttatja az országot, hogy a népszavazásnak nincsen jelentősége, a nép, a nemzet a szuverenitását közvetlen módon nem fogja tudni gyakorolni az új törvény alapján, illetve nem várható az, hogy érvényes népszavazás lehessen a jövőben.

Ugyanilyen pont a közigazgatás centralizálása. Ez is erőteljesen antidemokratikus folyamat, illetve amire Bárándy képviselőtársam is utalt, itt a pártembereknek, illetve a párt közeli embereknek az állami vezetői funkciókba, illetve azokba a funkciókba való kinevezése, amelyekre leginkább a pártatlan embereket, elfogulatlan embereket kellene kinevezni; gondolok itt elsősorban az államfőre, az Alkotmánybíróság tagjaira, a legfőbb ügyész személyére. Tehát ezekből is látható, hogy erőteljes centralizáció figyelhető meg. Azt vártuk ezek alapján, ha ebbe a sorba beillesztjük ezt a jelenlegi törvényjavaslatot, akkor azt vártuk, hogy ebben is folytatódik ez a menetrend. Azt kaptuk, amit vártunk, hiszen tökéletesen beleilleszkedik abba.

Azt is látnunk kell, hogy ennek alapvetően egy szakmai törvénynek kellene lennie, egy tökéletesen szakmai törvénynek, amely mindenfajta politikai befolyástól mentesítené a bíróságok működését, és ezáltal teszi lehetővé azt, hogy a bírói függetlenség maradéktalanul tudjon érvényesülni. De nem ezt kaptuk. Azt látjuk, hogy nagyon szépen meg van fogalmazva a nagy része, viszonylag szépen, mondjuk így, mondhatjuk, hogy még a nyolctizedével, négyötödével akár egyet is lehet érteni, de itt alapvetően a koncepcióval van óriási nagy probléma.

Nagyon tetszett Baka András elnök úr mondanivalójában az, hogy igazándiból a cél mi lett volna ezzel, amellett, hogy a bírói függetlenséget biztosítjuk; amellett módosítjuk a bíróság szervezeti rendszerét, mégpedig oly módon, hogy lehetővé tesszük azt, hogy a szervezet megfelelően tudjon működni, tehát hogy jobbá tegyük a működését, hamarabb tudjuk az ügyeket befejezni, ésszerűsítsük, szervezzük át az alapbíróságokat, a középbíróságokat, és az alapján építsünk fel egy olyan struktúrát, ami meggyorsítja az ügymenetet. Viszont az ő véleménye szerint - akinek ebben nagy tapasztalata van, nyilván - nem az igazgatási rendszer átszervezése fogja ezt meggyorsítani, hanem a szervezet módosítása, és azzal kapcsolatosan ő ki is fejtette az álláspontját, mindamellett, hogy a többletköltségek biztosítása is rendkívül fontos, és anélkül nem képzelhető el az ügymenet gyorsítása. Itt elsősorban az új bíróságok megteremtése, a rekonstrukciók megteremtése, az informatikai rendszer átalakítása, modernizálása, a személyi állománynál a bérnövekmény, a munkakörülmények javítása az, amivel el lehetne érni, plusz a szervezeti átalakítással, nem pedig az igazgatási szervezetnek az átalakításával lehet azt elérni, hogy Magyarországon a bíróságok hatékonyabbá és gyorsabbá váljanak.

Ha már a rendszerénél és a koncepciónál tartunk - én azt hiszem, elég éles kritikát fogok ezzel kapcsolatban megfogalmazni -, a Fidesz-KDNP valamiből nagyon tanult. Nagyon tanult a saját szervezeti felépítéséből, amelyet én a magam részéről leginkább - elnézést a kifejezésért - egy hűbéri társadalomhoz tudok hasonlítani, ahol legfelül áll a legfőbb hűbérúr, és alatta hűbéri rendszerben működően áll fel ez a rendszer (Dr. Hoppál Péter: Ne mondjon már ilyet! - Moraj a kormánypártok soraiban.), amely kitűnően, egyébként meg kell hogy mondjam, a Fidesz belső rendszerében ez kitűnően működik jelen pillanatban, és ezt nagyon jól fel lehet építeni a bírósági rendszerben is, hiszen jelen pillanatban nincs, de majd lesz az országos bírósági hivatal elnöke, akit itt kinevez az Országgyűlés. Ez látszatra rendkívül demokratikus, hiszen Magyarország legfőbb népképviseleti szerve fogja kinevezni (Dr. Hoppál Péter: Parlamenti demokrácia van.), csak azt is látnunk kell, hogy kétharmados többség birtokában ez egyértelműen pártdöntést fog jelenteni.

Persze, lehet mosolyogni, ezt ki lehet nevetni, hogy ez nem egy pártdöntés, hanem a legfőbb népképviseleti szerv dönt, de egyértelmű, hogy ezt a többség fogja meghatározni. Egyébként ez teljesen természetes is (Dr. Répássy Róbert: Ki nevezze ki? Az MSZP nevezze ki?), így van, erről beszéltem, hogy most négy évre gyakorlatilag felfüggesztésre került a parlamenti demokrácia. (Dr. Bárándy Gergely: Parlamenti diktatúra van!) Nyilván a választók akaratából ezt is tudomásul vettük, de önök 9 évre fogják megválasztani az országos bírósági hivatal elnökét (Közbeszólások.), akinek közvetlen kinevezési joga van a bíróságok elnökeire, így az ítélőtáblán, a törvényszéken, és ahogy megyünk lejjebb, a törvényszék elnöke pedig a járásbíróságokon, és szépen felépül ugyanaz a lánc, amiről az előbb beszéltem. Ebből adódóan bizony az embernek nagyon nagy kétségei vannak, hogy ez a rendszer megfelelően fog-e tudni működni. Tehát ez egy olyan része a törvénynek, ami miatt sajnos már ez a törvénytervezet nem támogatható álláspontom szerint egy demokratikus jogállamban.

Támogatható lenne akkor, ha bizonyos, nagyobb szakmai ellenőrzési lehetősége lenne a bírósági szervezeteknek, hogyha az országos bírósági hivatal elnökének a kinevezésére például olyan módon kerülhetne sor, hogy arra nem a köztársasági elnök úr tenne javaslatot, hanem például a legfőbb bírói szervezet tenne erre javaslatot egy jelölési rendszer alapján, és azt nevezné ki a parlament, az már megfelelő garanciát jelentene arra, hogy olyan szakember, egy valóban a bíróság berkeiből kinövő szakember kapna erre megbízást, és ugyanígy lehetősége lenne arra ennek a legfőbb bírósági szakmai szervnek, hogy vissza is hívja abban az esetben, hogyha nem felel meg. Tehát ne csak a parlament döntsön erről, hanem a bíróságnak is legyen beleszólása. Ez most be kell hogy lássuk, nincsen, és ez súlyos kritikája álláspontom szerint ennek a törvénynek, egy olyan súlyos kritikája, ami miatt gyakorlatilag ez nem támogatható.

Ilyen fontos kritikája egy másik kritika, amit én nagyon fontosnak látok, ez pedig egy súlyos összeférhetetlenségi szabály az országos bírói tanács és az országos bírósági hivatal között, illetve azok elnökei között. A jogszabály tervezete meghatározza, hogy kik nem lehetnek tagjai az országos bírói tanácsnak, itt pontosan meghatározza az összeférhetetlenséget. Ebből szerintem egy nagyon fontos rész kimaradt, és így nem valósulnak meg a garanciális elemek. Ebbe az országos bírói tanácsba, álláspontom szerint nem lenne szabad hogy bekerüljenek a bírósági rendszer igazgatási vezetői. Tehát ne kerüljön be a Kúria elnöke, ne kerüljenek be a törvényszékek elnökei, ne kerüljenek be az ítélőtábla elnökei, sőt még a járásbíróságok elnökei sem, hiszen a rendszer szerint az ellenőrzési jogkörrel ezek alapján saját magukat fogják ellenőrizni, illetve egy olyan belterjes rendszert fog kialakítani, amit gyakorlatilag lehetetlen lesz leváltani.

Egyértelmű lesz az, hogy amikor a helyi bíróságok össze fognak ülni, a törvényszéken össze fog ülni az összbírói értekezlet, akkor nyilván olyan személyt fognak támogatni, aki köztiszteletben áll, akit ismernek, tehát itt nagyobb esélye van egy járásbíróság elnökének, nagyobb esélye van egy ítélőtábla-elnöknek, egy törvényszéki elnöknek arra, hogy bekerüljön ezekbe, és így saját magukat fogják ellenőrizni, saját személyükre fognak javaslatot tenni adott esetben a két ciklus után a mandátumuk meghosszabbítására, és így a legalapvetőbb garanciális elvek sem fognak tudni érvényesülni. Tehát itt mindenféleképpen szükség lenne egy további garanciális szabályra, hogy ezek a bírósági vezetők, akik az igazgatásban közreműködnek, ne vehessenek részt az országos bírói tanács munkájában.

(11.10)

Tehát ez a két legalapvetőbb dolog, ami miatt ez a törvény ebben a formában nem támogatható, és ezek mellett még vannak apróbb hiányosságok, amik nem is olyan aprók, mert az egyik legfontosabb a finanszírozása és finanszírozhatósága, és Baka András elnök úr is beszélt arról, illetve egy mondattal említette, hogy a bírósági költségvetés deklarált garantálása is hiányzik ebből. Ennek azért örültem, mert éppen a Jobbik Magyarországért Mozgalom vetette fel az alaptörvény vitájában azt, hogy bizony alaptörvényi szinten kellene garantálni a bíróságok mozgásterét, azaz a költségvetését, amihez nem nyúlhatna hozzá a mindenkori kormány, mert akkor válna teljesen függetlenné a bírósági szervezet, ha ez alaptörvényi szinten van deklarálva, és mindig tudná kiszámítható módon, hogy milyen összegből tud gazdálkodni, és ebből tudná a saját gazdálkodását megvalósítani. Ezért tartottuk mi fontosnak az alaptörvény vitájában azt, hogy ez a garancia kerüljön be, de ugyanúgy, ahogy a többi módosító javaslatunk, ez is elutasításra került.

Egyébként döbbenetes volt számomra az a megfogalmazás, még visszatérve erre, tehát ez a három probléma - és főleg az országos bírósági hivatal vezetőjének, elnökének a kijelölésével kapcsolatban -, az a korlátlan, egyszemélyi hatalom, amely átláthatatlan és ellenőrizhetetlen hatalmat jelent. Ez az, aminek ma a XXI. század Magyarországából teljes mértékben hiányozni kellene, pontosan erre kellene törekedni, nemcsak a kormányzó pártoknak, hanem az ellenzéknek is, tehát valamennyi parlamenti pártnak, amely elfogadja a demokratikus értékrendet, hogy Magyarországon ilyen helyzet ne alakulhasson ki, ne legyen lehetőség arra, hogy bárki ezzel a váddal illesse a kormányt, az Országgyűlést, a törvényhozókat és a bíróságokat vagy a bíróságok hivatalának elnökét, hogy átláthatatlan, amit mond, nincs ellenőrző szervezete, és olyan hatalmat képvisel, amilyen hatalomnak nem lenne szabad léteznie egy demokratikus államban. Tehát ezek azok a legsarkalatosabb pontok, amelyek miatt semmiféleképpen nem tartjuk jónak ezt a rendszert.

Beszélnék még egy kicsit a bíróságok alulfinanszírozottságáról. Gyakorlatilag mind a szervezeti, mind pedig a személyi alulfinanszírozottság egy óriási nagy probléma. Az Európai Unióban az egyik legkevésbé megfizetett bírák Magyarországon vannak. Azt látjuk, hogy az elmúlt években, különösen az elmúlt 6-7 évben a bírák fizetésrendezése rendre elmaradt, és a fizetésük gyakorlatilag leamortizálódott. Kaptam egy kimutatást, amely alapján 2004 óta mindösszesen 10,5 százalékkal emelkedett a fizetésük, amíg Magyarországon ez alatt az idő alatt több mint 41 százalék volt az átlagbérnövekmény. Ezáltal egy folyamatos és állandó leszakadás figyelhető meg Magyarországon a többi terület bérezése, díjazása és a bíróságokon a bírák díjazása között. Ez is egy olyan fontos kérdés, amellyel mindenféleképpen foglalkozni kellene, és ezt arányosabban és jobban kellene elosztani. Természetesen tudomásul kell vennünk azt a tényt, hogy Magyarországon éppen milyen pénzügyi és gazdasági problémák vannak, viszont a bírói kar mint a harmadik hatalmi ág az egyik legfontosabb ág, tehát meg kell hogy becsüljük, és viszonylag nem nagy létszámot érint. Nyilvánvalóan az ország teljesítőképességéhez képest lehetőség lenne arra, hogy legalább egy bizonyos mértékben ezt a felzárkóztatást meg tudjuk oldani.

Még egy érdekes dologra szeretném felhívni a figyelmet, a Bszi. 54. §-ára, amelyben azt látjuk, hogy az önkormányzati tanács 90 napon belül hozza meg a határozatát az önkormányzati rendeletekről, és egy kicsit hízott a májam, amikor ezt olvastam, mit ne mondjak, hiszen éppen a Jobbik Magyarországért Mozgalom volt az, amely azt mondta, hogy bizony ezeket a jogszabályokat, amelyek Magyarországon születnek, az Alkotmánybíróság is - hiszen én erre asszociáltam ebből - egy bizonyos határidőn belül képes lenne elbírálni, és amennyiben önök úgy látják, illetve az előterjesztő úgy látja, hogy 90 napon belül egy önkormányzati rendelet jogszerűségét, alkotmányosságát, alaptörvénynek való megfelelőségét el tudja bírálni az önkormányzati tanács, akkor talán az Alkotmánybíróság is el tudná bírálni 180 nap alatt, fél év alatt a törvényt, hiszen ezekben az esetekben általában minden rendelkezésére áll. Ugyanígy, ahogy ebben a jogszabálytervezetben is le van írva, hogy amennyiben másokat is meg kell hallgatni, ez még egyszer meghosszabbítható, a Jobbik Magyarországért Mozgalom is ilyen módosító javaslatot nyújtott be, pontosan ilyet, amelyben az Alkotmánybíróság elnöke egy alkalommal meghosszabbíthatná, tehát analóg módon az Alkotmánybíróságra is lehetne ezt a szabályt alkalmazni, illetve fontos lenne, hogy ott is meghatározzuk, hogy mennyi időn belül kell eljárni.

Álláspontom szerint alkotmányossági aggályt vet fel a Bszi. 60. §-a, amikor arra kap lehetőséget a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal vezetője, hogy önkormányzati rendeletet alkosson. Ez elég furcsa, amikor azt látjuk, hogy egy olyan szerv vagy egy olyan személy, aki nem számít népképviseleti szervnek, mégis annak a jogkörét fogja megkapni, és annak a nevében, illetve ahelyett fogja meghozni, hiszen az önkormányzati rendelet jogszabály, és így egy személyben fog jogszabályt alkotni, holott erre a népképviseleti elv alapján semmilyen jogosítványa nincs, ezért álláspontom szerint ez súlyos aggályt vet föl.

Rubovszky György képviselőtársam szavaira egy gondolattal reagálnék, aki elmondta, hogy nem ördögtől való a Kúria-elnöknek és az igazgatási szervezet vezetőjének a szétválasztása, és hogy ezt tulajdonképpen nem is a kormánytöbbség találta ki, hanem már korábban is volt erre szocialista gondolat, illetve előterjesztés. Ezzel mi is egyetértünk, hogy valóban ezt nem kell alapból elutasítani, és mi sem ezt utasítjuk el alapból, hogy szétválasztódik a Kúria elnökének és az igazgatási szervezetnek az elnöki pozíciója, egyáltalán nem ez a baj, hanem az a baj ezzel, hogy a bírói szervezetnek nincs ráhatása arra, hogy az igazgatási szerv csúcsára ki fog bekerülni. Azon kívül, hogy van egy látszatdemokrácia azért, hogy valamit fel tudjunk mutatni, hogy van itt demokrácia ebben az országban és ebben a törvényben is, be kell látnunk, hogy tulajdonképpen semmilyen érdemi beleszólása ebbe nincs.

Ugyanúgy nem értünk egyet azzal sem - és ezt már minden fórumon elmondtuk korábban is, amikor ez felvetődött -, hogy a legfőbb ügyésznek lehetősége legyen arra, hogy meghatározza, egy büntetőügyet hol fognak elindítani. Ez bizony megint alkotmányossági aggályt vet föl, illetve a legfontosabb alaptételt, hogy nem lehet senkit a bírájától elvonni. Ebben az esetben a legfőbb ügyész fogja azt meghatározni - vagy határozná meg, ha ez elfogadásra kerülne -, hogy melyik bíróság legyen illetékes. Ugyanilyen alkotmányossági aggályt vet fel - amire Baka András elnök úr hívta fel a figyelmet - az, amikor az igazgatási szerv elnökének van lehetősége arra, hogy az illetékességet megállapítsa, hogy azt az ügyet melyik bíróság tárgyalja. Tehát ezek olyan garanciális kérdések, amelyekbe álláspontom szerint nem lenne szabad megengedni belenyúlni olyanokat, akik felborítják azt a rendet, amely - akár mondhatnám azt - évtizedek vagy évszázadok alatt kialakult, de ezt most valahogy felbolydítjuk, és megnyitunk egy olyan lehetőséget, amelynek az alkotmányossága messze megkérdőjelezhető.

Mindezek alapján a Jobbik Magyarországért Mozgalom ebben a formájában ezt a törvénytervezetet nem tudja támogatni. Amennyiben a két legfontosabb alapkoncepcióban változtatásra kerülne sor a kormány részéről, abban az esetben tudnánk támogatni a további szakmai részét, de így sajnos nem tudjuk támogatni.

Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a Jobbik és az LMP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
128 114 2011.11.03. 1:50  21-127

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Nem tisztem a kormányt védeni, de ebben kivételesen egyetértünk, amiben kialakult ez a röpke vita. Tehát ha így nézzük, akkor egy négyötödös többséggel kell szembenézni a szocialistáknak, mert azzal, hogy az elnevezésekben az eredeti neveket vesszük fel, mi tökéletesen egyetértünk, ezt jónak tartjuk.

Vas Imre felszólalásához szerettem volna hozzászólni, sajnos ő kiment, aki a stabilitást vetette fel, hogy miért baj a stabilitás. Nem arról van szó, hogy a stabilitás lenne a baj, és az ellenzék nem azt vitatja, hogy a stabilitás nem jó. Mi a stabilitást elsősorban abban látnánk, hogy ha hosszú távra gondolkodunk, akkor konszenzus jönne létre jelen esetben például a bírói igazgatási szervezet elnöke személyében. Ebben az esetben valóban beszélhetnénk stabilitásról. De nem az a stabilitás, amikor azt mondjuk, a pártszlogennek megfelelően, ami volt a választások során, hogy "Csak a Fidesz!", hogy csak a Fidesz tudja megmondani, hogy ki legyen, és az a stabilitás, amit mi megmondunk. És itt van, amit Schiffer képviselőtársam, frakcióvezető úr elmondott, hogy a bebetonozás és a stabilitás között óriási nagy különbség van, hogy valakit be akarunk betonozni akkor is, ha változik a kormányzat, akkor is a mi emberünk legyen ott, mindenkivel szemben az legyen; amitől kellemetlenebb helyzetet nehéz elképzelni, amikor az egész államszervezet és a legfőbb képviseleti szerv, az Országgyűlés meg a kormány egymással küzd, és folyamatosan ebben fog elvérezni az ország. Ez egyáltalán nem a stabilitást fogja hozni, hanem ez anarchiához fog vezetni hosszú távon. Tehát semmiképpen nem tartjuk jónak a bebetonozást, szemben a stabilitással.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
128 152 2011.11.03. 24:37  127-177

DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Egy újabb fontos sarkalatos törvényhez érkeztünk el, azonban ez már, mint látható az eddigiek alapján, nem vált ki akkora vitát, mint a délelőttre betervezett bírósági szervezeti törvény, illetve a bírósággal kapcsolatos törvény, nyilván azért, mert ezeket a vitákat már nagyjából az elmúlt másfél évben elég komolyan megvitattuk. Ezeket a csörtéket megvívtuk, minden tábor elmondta ezzel kapcsolatban a saját véleményét, és a kétharmados többség birtokában a Fidesz-KDNP a saját akaratának megfelelően hozta meg a döntéseket, amelyeket már beépített az alaptörvénybe mindazon okokból, hogy azon már a sarkalatos törvény vitája során sem nagyon tudunk mit tenni, hiszen ezek már adott tények. Mindamellett, hogy az a gyakorlat, hogy az ezzel kapcsolatos kritikánkat el szoktuk mondani, leginkább vezérszónokként az általános vitában, hiszen itt újra felvetjük azokat a problémákat, amelyekkel nem értettünk egyet, ugyan egyértelműen szabályozza már az alaptörvény.

Egy dolog érdekes volt, végighallgatva az eddigi menetét a mai vitának, és végighallgatva Baka Andrásnak, a Legfelsőbb Bíróság elnökének a beszédét, illetve Polt Péter legfőbb ügyész úr beszédét, azért egy érdekes, alapvető különbözőség megfigyelhető a kettő között. Baka András elnök úr elsősorban a kritikáit fogalmazta meg, és gyakorlatilag Polt Péter legfőbb ügyész úr kritikát nem fogalmazott meg, csak egy nagyon-nagyon halvány kritikát, és én kifejezetten erre figyeltem, hogy lesz-e benne. Így az emberben a kisördög megszólal: talán az egyeztetés volt jobb, és hamarabb lehetett megismerni a legfőbb ügyésznek a törvénytervezetet, mint ahogyan a Legfelsőbb Bíróság elnöke tudta, és ezért alakulhatott ki ez a konszenzus, vagy más, kisebb a nézetkülönbség, nem tudom, de Polt Péter legfőbb ügyész úr elsősorban az egyetértését tudta megfogalmazni ezzel kapcsolatosan. Az eddigi felszólalások alapján kiderült, hogy az ellenzék sem fogalmaz meg annyi kritikát az ügyészségi törvénnyel kapcsolatosan, mint ahogyan én sem fogok jelen pillanatban.

A bírósági törvénnyel kapcsolatosan az alapkoncepció-beli eltéréseken próbálnánk, próbáltunk volna küzdeni itt az általános vitában, ott is a legfontosabb pontokat szeretnénk módosítani, ugyanis amikor az alaptörvény megfogalmazásra került, megszövegezésre és elfogadásra került, egyértelműen látszott, hogy az igazságszolgáltatás rendszeréről még nincsen meg a kikristályosodott álláspontja a parlamenti többségnek. Ez azóta született meg, erre utaltam is az előző, a délelőtti vagy déli hozzászólásomban, amikor Navracsics miniszterelnök-helyettes úr is elismerte még szeptember hónapban, hogy nincsen készen az igazságszolgáltatási koncepció, ez álláspontom szerint látszott is, amikor elfogadásra került az alaptörvény.

Annyi azonban biztos, hogy az ügyészségi törvénnyel kapcsolatban sokkal kifinomultabbak voltak az álláspontok, ezzel kapcsolatosan a sarkalatos pontok, azok az alappillérek, amelyekre ezt kívánta a kormányzati többség helyezni, adottak voltak, ezért azok bekerültek az alaptörvénybe, és ma, amit vitatunk, az elsősorban ezzel kapcsolatos, hiszen, ahogyan a szocialista párti frakció is megfogalmazta a maga kritikáját, itt elsősorban a legfőbb ügyész 9 évre történő megválasztása került szóba mint kritika. Ezt a Jobbik Magyarországért Mozgalom is folyamatosan az alaptörvény elfogadásakor, illetve részünkről el nem fogadásakor folyamatosan bíráltunk, illetve korábban már ez az alkotmány módosításánál is szóba került, ahol szintén megfogalmaztuk ezzel kapcsolatosan a kritikánkat.

Igen, elég érdekes helyzetben van az ügyészség akkor, amikor ez alapján a törvény alapján szinte mint egy önálló hatalmi ág jelenik meg valahol a levegőben, hiszen, ahogy itt Vejkey képviselőtársam megfogalmazta, ha az ügyészség nincs alárendelve sem a kormánynak, sem pedig a parlamentnek, ezáltal egyedül a törvényeknek, illetve az alaptörvénynek van alárendelve, és így tudja a legjobb munkáját kifejteni. Itt megint visszakanyarodok abba az irányba, és itt egy kicsit érintem Polt Péter legfőbb ügyész úrnak is a nyilatkozatát, amelyben utalt a Velencei Bizottság ajánlására azzal kapcsolatosan, hogy mennyi időre célszerű a legfőbb ügyészt megválasztani, és itt tényleg, legfőbb ügyész úr is kifejezetten kitért a megbízatás időtartamára. A Velencei Bizottságot idézve azt hozta legfőbb ügyész úr be, hogy a hosszú távú időre választott legfőbb ügyész a cél, sőt akár a teljes hosszig tartó megbízás a cél.

Ezt a vitát, nem tudom, hogy legfőbb ügyész úr itt volt-e már, tulajdonképpen megvívtuk a bírósági szervezeti rendszer ügyében is, és igen parázs vita alakult ki azzal kapcsolatosan, hogy melyik a jó módszer. Valóban, amit Vas Imre képviselőtársam elmondott a Fidesz-frakcióból, hogy itt elsősorban a kormányzati többség a stabilitást, a hosszan tartó stabilitást tartja a legfontosabbnak, és egy 9 évre megválasztott legfőbb ügyész a stabilitást fogja szolgálni. Amit álláspontom szerint nagyon nem vitatnának az ellenzéki frakciók sem - de itt nyilván csak a Jobbik Magyarországért Mozgalom nevében tudok beszélni -, hogy valóban szükség van a stabilitásra, valóban szükség van egy állandóságnak a megjelenésére, azonban kérdés az, hogy stabilitást okoz-e az, amikor egy párt jelöltje kerül oda, méghozzá 9 évi időtartamra, amikor alapvetően felborulhat az a struktúra, ami a parlamentben kialakult, ami az országban kialakult.

Ha most belegondolunk ebbe, és veszünk egy olyan példát, hogy amennyiben Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején kinevezték volna a legfőbb ügyészt, és az 9 évre elmozdíthatatlanul ott ülne a pozíciójában, én teljesen biztos vagyok abban, hogy a jelenlegi kormányzati többség mindennap bírálná, mindennap támadná, és egy jelentős részét a parlamenti munkának az venné el, hogy folyamatosan a legfőbb ügyész a parlament támadásának középpontjában állna, az ő munkájának nagy részét az tenné ki, hogyan védekezzen a parlament kritikájával, bírálatával szemben, a médiában kialakulna egy háború, ami semmiféleképpen nem azt szolgálná, hogy maga az igazságszolgáltatásnak egy szegmense, az ügyészi rendszer ebbe a vitába fúljon bele.

Vegyük figyelembe, hogy az ügyészséget alapvetően, az ügyészség mozgásterét, mozgását elsősorban a legfőbb ügyész személye irányítja, és nem véletlen az a hierarchikus rendszer, amely most talán kialakul. Egy kicsit felhördültek fideszes képviselőtársaim, amikor én nem pontosan ezekkel a szavakkal, de ezt mondtam a bírósági rendszerről is, hiszen egy viszonylag hierarchikus rendszer fog kialakulni ott is, hiszen az országos igazgatási szervezet vezetőjének lesz meg az a joga, hogy gyakorlatilag kijelölje azokat a bírákat, akik majd a megyei törvényszékeknek lesznek a vezetői, és ők fogják tovább kijelölni azokat, akik a járási bíróságokon lesznek.

(15.40)

Tehát itt is egy centralizáltabb rendszer alakul ki, körülbelül majdnem hasonlatos, mint az ügyészségnél, és bizony ebben az esetben az lenne célravezető, hogyha konszenzus alapján kerülne kinevezésre a legfőbb ügyész, és akkor valóban stabilitásról beszélhetünk, hogyha a parlamenti pártok konszenzusával jön létre.

Egyébként erre lett volna szükség álláspontunk szerint az alaptörvénynél is, nem arra, hogy erőből vigyük azt végig, hanem hogy próbáljunk meg bizonyos konszenzusra jutni. Egyébként nagyjából az európai kormányok is, illetve parlamentek ezt ajánlották, hogy az a célszerű, és azt tartják általában hosszú távon jó alkotmánynak és alaptörvénynek, amely konszenzuson alapul. Ugyanígy ha a legfőbb ügyész megválasztása is konszenzuson alapulna, akkor teljesen másként lehetne tekinteni erre a kialakult helyzetre, és akkor talán el is tudnánk fogadni, és akkor nem arról beszélne az ellenzék, hogy a kormánypártok bebetonozzák a legfőbb ügyészt, elmozdíthatatlanná teszik kilenc évig, megteremtve ezzel adott esetben, egy kormányváltás esetén a konfliktusforrást, nem pedig konszenzus alapján, hanem bebetonozás alapján fog történni, és ez nem biztos, hogy szerencsés lesz.

Ugyanígy nem tartottuk szerencsésnek azt, és ezt is megfogalmaztuk az alaptörvénnyel kapcsolatban, hogy gyakorlatilag egy valószínű és egy várható esetben akár életfogytig tartó szabadságvesztéssel jár, már bocsánat, hogy így mondom, életfogytig tartó betöltéssel jár a legfőbb ügyészi poszt. Hiszen amennyiben nem lesz kétharmad és nem lesz egy konszenzus, akkor gyakorlatilag a legfőbb ügyész hiába éri el a nyugdíjkorhatárt, hiába lesz hetvenéves, hiába kellene felmenteni és jár le az ideje, akkor sem lehet a megbízatásából elmozdítani. Mindaddig, amíg egy kétharmados konszenzussal nem fog majd megválasztásra kerülni 9-10-11-12 év múlva adott esetben a legfőbb ügyész személye, akkor ugyanígy tovább fogja vinni a jelenlegi legfőbb ügyész, Polt Péter úr a legfőbb ügyész hivatalát, illetve ezt a hivatását fogja gyakorolni.

A másik, vagyis a harmadik ilyen dolog, amit bíráltunk, és ebben is eléggé egységes volt a teljesen különböző ellenzék, ez pedig az interpelláció megszüntetése, amelyben még valamilyen szinten, ha már kilenc évre megválasztott a parlament egy legfőbb ügyészt, akkor legalább van lehetősége a kérdéseken kívül az, hogy interpellálja a legfőbb ügyészt. Ez a lehetőség is megszűnt. Tehát ez egy olyan sarokpont, ami miatt ezt a törvénytervezetet nem tudjuk támogatni.

Egyébként megmondom, tehát szakmailag támogatható lenne a törvény, ha a két alapvető dologban egyet tudtunk volna érteni, és ebből, amiket eddig elmondtam, ez az egyik része. A másik része pedig az, ami szintén egy újítás a parlamenti többség részéről, ez pedig az illetékességnek a kijelölése, illetve amikor lehetősége van a legfőbb ügyésznek arra, hogy megjelölje, melyik bíróság előtt kezdje a büntetőügyet. Egyrészt a törvényes bírájától fosztjuk meg álláspontunk szerint ebben az esetben az eljárás alá vontat, de számtalan problémát vethet fel.

Mindamellett amikor először beszéltünk erről a lehetőségről, és emlékszem, amikor valamelyik képviselőtársam megfogalmazta azt a félelmét, hogy bizonyos bíróságon adott esetben könnyebben fog érvényesülni a vád szerepe, mint egy másik bíróságon, és a könnyebb elhajlás irányába mozdul el adott esetben az ügyészség, ne legyen ilyen, és reméljük, hogy ilyen nincsen és nem fordulhat elő Magyarországon. De akkor is, hogyha az ügy gyorsításáról beszélünk, azt mondjuk, hogy a kukutyinfalvai járási bíróságon szupergyorsasággal intézik el a büntetőeljárásokat, és ott bizony fele annyi idő alatt lemegy az összes büntetőeljárás, a kiemelt ügyek ezentúl majd ott fognak intéződni, és majd ott történik meg a vádemelés, ez is azzal fog járni egy idő után, hogy akkor az a bíróság fog bedugulni. Nyilván azok a bírák fogják azt elmondani, hogy miért dolgozom én ilyen szupergyorsan, ezért nekem kétszer annyi a leterheltségem, mert sokkal több ügyet fogok kapni, mert ide fogja hozni az ügyészség az összes ügyét, hát akkor szándékosan belassítjuk majd ezt a munkát, és akkor majd elmennek tőlünk. Tehát ez is olyan ellentéteket fog szülni hosszú távon, ami nem biztos, hogy célszerű lenne, hogy ilyen jogkört adjunk, az eddigi jogszabályokat ennyire áthágjuk és átvágjuk, és felejtsük el a múltat. Tehát ez az a két pont, ami miatt mi ezt a jelenlegi formában nem tudjuk támogatni.

Felmerült itt, szinte valamennyi képviselőtársam, aki felszólalt, említette az elnevezéseket. Ezt már a bíróságokkal kapcsolatosan is megbeszéltük, a járásbíróság, illetve törvényszékek, ítélőtáblák és a Kúria esetében. Ugyanígy itt is van változás, néminemű változás, járási ügyészség elnevezése a városi ügyészségnek. A Jobbik Magyarországért Mozgalom egyetért ezzel a módosítással.

Mi annak idején, itt felvetődött már a vármegye kérdése is egy korábbi hozzászólásban, mi ott is teljes mellszélességgel kiálltunk amellett, hogy a vármegye elnevezés a megye helyébe lépjen. Sajnos éppen a Fidesz-frakció volt, amelyik felvetette és azután vissza is vonta. Azok a képviselőtársaim is, akik a legjobban örültek ennek, és itt támogatták a heves felszólalásaikban, érzelemdús felszólalásokban támogatták itt a vármegye elnevezést, aztán a végén az lett belőle, hogy a várak elvesztek, a megyék megmaradtak, és így nem lettek vármegyéink. De sajnos ma már oda jutunk lassan, hogy megyéink sem lesznek, mert valószínűleg akkor már tudták azt a közigazgatási átszervezési koncepciót a kormánypártok tagjai, hogy gyakorlatilag a megyék vagyonát majd el fogja államosítani az állam, be fogja vonni a saját tulajdonába. Ezért a megyéknek nem marad majd vagyona, aztán lehet, hogy majd a helyi önkormányzatoknak sem, hogyha így fogunk tovább menni, és ha már ezt tudták, akkor miért legyen vármegye, hát ne a vármegyéket szüntesse már meg a Fidesz-KDNP négy éve, hanem akkor legalább a megyéket; lehet, hogy ezért nem engedték a vármegye elnevezést.

Ezek szerint a járásbíróságok, illetve a járásügyészségek maradni fognak, mert ezeknél talán meg fogjuk szavazni, bár még azért nem vagyunk benne biztosak, hogy a legvégén szokás szerint egy kapcsolódó módosító indítvánnyal az utolsó pillanatban a Fidesz-KDNP nem fog-e e mögül kiállni, és végül is mégis maradnak az eredeti elnevezések. De azt is meg kell hogy állapítsuk, hogy ennek azért olyan túl nagy jelentősége nincsen, hogy valaki ellen majd a járási ügyészség vagy a városi ügyészség fog vádat emelni, ezekkel kapcsolatosan olyan túl nagy probléma nincsen, hogy mi az elnevezése.

Említettem azt a felszólalásomnak az elején, hogy az alaptörvény volt az, amely már alapvetően letette azt az irányvonalat, amerre el kellett mozdulni ennek a sarkalatos törvénynek az elfogadásakor, az ügyészségi törvényeknek az elfogadásakor. Itt már többen idézték a 29. cikket. Polt Péter legfőbb ügyész úr kifejezetten örömét fejezte ki ezzel kapcsolatban, hogy az igazságszolgáltatás közreműködőjeként említi meg az alaptörvény az ügyészséget a büntetőigény érvényesítése területén, és ez az alkotmány már megfogalmazta a legfőbb feladatait is ezen kívül, tehát jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben, képviseli a közvádat a bírósági eljárásban, felügyeletet gyakorol az ügyészség a büntetés-végrehajtás törvényessége fölött.

Amikor itt Varga István képviselőtársam szólalt fel, ezzel kapcsolatosan megfogalmazta azt, hogy vajon lesz-e közbizalom a társadalom részéről az igazságszolgáltatás iránt, szó szerint ezt mondta, tehát lesz-e közbizalom az igazságszolgáltatás iránt. Nyilván ezen belül akkor, ha már az alaptörvény szerint az igazságszolgáltatás része az ügyészség, akkor lesz-e közbizalom az ügyészség iránt.

Én itt szeretnék akkor hivatkozni egy pillanatra, mert Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársam nincs ma itt, nem tudott itt lenni, és azért néhány mondatban az ő gondolatát is megfogalmazni, illetve amit most ő mindenképpen elmondana. Ez pedig az, hogy ha már a közbizalom helyreállításáról beszélünk, az ügyészségbe, az igazságszolgáltatásba vetett közbizalomról beszélünk, és ha már itt vagyunk és itt van a legfőbb ügyész úr is, akkor megragadom az alkalmat, tolmácsolván Gaudi-Nagy Tamásnak a szokásos gondolatait, amit ilyenkor mindig el szokott mondani a 2006. őszi eseményekkel kapcsolatosan.

Ha már közbizalomról beszélünk és a magyar alaptörvényről beszélünk és a 29. cikkének a (2) bekezdés c) pontjáról, amikor is az ügyészség felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett, itt is számtalan olyan esemény jutott a média tudomására és sok ember tudomására, amikor a büntetés-végrehajtás során éltek vissza folyamatosan a 2006 őszén beszállított, akár előzetes letartóztatásba vagy őrizetbe vett személyekkel szemben.

(15.50)

De ugyanígy az ügyészség képviselt olyan tartalmú vádakat, amelyeket végül is a bíróság sorozatosan óriási számban utasított el, utasított vissza. Mint kiderült, törvénytelen volt, és amíg ezek az ügyészek, akik tulajdonképpen csak néhány évvel ezelőtt működtek közre úgy, hogy nem megfelelően a közbizalom helyreállításához, a közbizalom elnyeréséhez, nyilván szükség van arra is, hogy adott esetben ezek az ügyészek felelősségre vonásra kerüljenek, és azt gondolom, Gaudi képviselőtársam ezt mindenképpen szerette volna elmondani, amennyiben lehetősége lett volna, és szerette is volna ezt elmondani.

Egy másik dolog, amiben teljes mértékben egyetértünk Polt Péter legfőbb ügyész úrral, és ő is egyetlenegy mondattal célzott erre, amikor nagyon finoman nem is kritikát fogalmazott meg, hanem egy szándékot mondott, hogy szeretné, ha az ügyészségnek ez az alulfinanszírozottsága megszűnne, illetve még egy dolgot, az átjárhatóságot említette, hogy szeretett volna olyanfajta javaslatot, amelyben az átjárhatóság nagyobb mértékben megteremtődik az ügyészség és a bíróság között, és fél mondattal utalt a javadalmazás problémájára is.

Ugyanazt tudom elmondani itt, amit a bíróságokkal kapcsolatosan mondtam el, hogy a bíróságoknál és az ügyészségeknél is az Európai Unió legalján található jelen pillanatban a magyar bírói és a magyar ügyészi csapat, csoport, és bizony addig, amíg ezen nem fogunk tudni változtatni, addig ez nagyon sok esetben akár a minőségi munka rovására is mehet. Tehát itt el kell gondolkodni azon, hogy amennyiben az átlagjövedelmek mégis nőttek az elmúlt 6-7-8 évben Magyarországon, és ezzel szemben sem az ügyészi, sem a bírói bérek igazándiból nem növekedtek, csak 10 százalékkal a 7 év alatt, akkor itt valamilyen olyan ellentmondás van, amit a parlament tudna feloldani azzal, hogy legalább ha szűk keretek között is, de valamilyen szinten emelné a béreket.

Tökéletesen egyetértek azzal, amit Polt Péter elmondott, illetve más részéről is elhangzott az, hogy szükséges az egy szinten való tartása a bírói és az ügyészi illetményeknek, juttatásoknak. Az elmúlt hónapokban elindult valószínűleg a média részéről is egy ilyen találgatás, és olyan álhírek röppentek fel, hogy a kormány éppen, nem akarom mondani, hogy milyen okból, de az ügyészséget preferálja, és nagyobb fizetést akar. (Dr. Répássy Róbert: Csak az ügyészek nem tudják.) Nagyon örülünk annak, hogy amikor megkaptuk a törvénytervezetet, ebből az derült ki, hogy az illetményrendszer tökéletesen egyforma, és ezért odafigyelt az előterjesztő arra, hogy ebből eltérés ne legyen, bár Répássy államtitkár úr nagyon szigorúan rám nézett, hogy hátha valamit majd... (Dr. Répássy Róbert: Csak azt mondtam, hogy csak az ügyészek nem tudják.) - de azért azt elmondom, hogy igen, így van, tehát itt azért eltérés nincs, és szerintem közös mind a kormánypártok, mind a legfőbb ügyész úr, mind a Jobbik Magyarországért Mozgalom ezzel kapcsolatos álláspontja, hogy valóban szükséges, hogy ez azonos szinten maradjon.

Igen, Polt Péter úr utalt arra, hogy a katonai ügyészség mint önálló szerv megszűnik, ezzel hatékonyabbá fog válni a jövőben az ügyészség, illetve az ügyészség újabb feladatokat is kapott, amely mindenféleképpen a hatékonyságot, a jobb munkát fogja jelenteni a jövőben, és valóban ez a két kör, amellyel bővül az ügyészség lehetősége. Nagyon reméljük, hogy ez valóban pozitív elmozdulást fog jelenteni az ügyészség mozgásterében.

Igen, a magisztrátusi rendszert említette még a legfőbb ügyész úr, az átjárhatóságot a bírói, ügyészi szervezet között. Erre vonatkozóan említette, hogy örülne egy javaslatnak. Ezek szerint ezzel kapcsolatosan az ügyészség nem terjesztett elő semmilyen javaslatot, én a magam részéről nem láttam. Ha esetleg majd lesz ilyen, a későbbiek során az általános vitát követően kerül ilyen beterjesztésre, akkor erről majd döntünk.

Polt Péter legfőbb ügyész úr úgy fejezte be, hogy korszerű és az európai mércét megütő szabályozás ez a jelenlegi két jogszabálytervezet, ezért kéri annak a támogatását. A Jobbik Magyarország Mozgalom részéről, amennyiben az a két dolog, amely sajnos az alaptörvényben is benne van részben, másrészt pedig később került elfogadásra, nyilván nem fog más álláspontra jutni, az ellenzéki pártok hozzászólása nem fogja meggyőzni a jelenlegi kétharmados többséggel rendelkező kormánypártokat, hogy ebben megváltoztassák az álláspontjukat, amennyiben erre lehetőség lenne, akkor tudnánk esetlegesen támogatni is a törvényjavaslatot, így azonban nem tudjuk.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
131 188 2011.11.08. 5:11  173-196

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Én az ajánlás 81. pontjához szeretnék hozzászólni, amelyhez Staudt Gábor képviselőtársammal adtunk be módosító indítványt. Ezzel kapcsolatosan alapvető alkotmányossági problémáink vannak, mégpedig a következők.

Amennyiben az önkormányzat nem hoz meg egy döntést, nem alkot meg egy rendeletet határidőben, akkor egy olyan lehetőséget ad ez a törvénytervezet a kormányhivatal vezetőjének - igaz, hogy bírósági döntés alapján -, amellyel jogalkotóvá lép elő. Ennek szerintem komoly alkotmányossági aggálya van, hiszen véleményem szerint a jogalkotásról szóló törvény sem ismeri el jogalkotóként a kormányhivatal vezetőjét, másrészt pedig ebben az esetben, amikor jogalkotásról beszélünk, mindig valamiféle olyan háttere van a jogalkotásnak, olyan felhatalmazást kap a jogalkotó, amely alapján neki jogában fog állni ezeket a jogszabályokat megalkotni. Értem ez alatt azt, hogy az önkormányzat mögött ott állnak azok a személyek, akik az önkormányzat képviselő-testületét megválasztották.

Tehát volt egy választási eljárás, a választási eljárás során a választópolgárok az urnákhoz járultak, ez alapján megszavazták, megválasztották a saját képviselőiket, és ezek a törvényesen felhatalmazott képviselők lesznek jogosultak, amikor összehívják őket önkormányzati ülésre, testületi ülésre, ennek a törvényes keretein belül lesz joguk jogszabályalkotásra. Abban a pillanatban, hogy ezt elvonjuk, és egy személyben a kormányhivatalnak az elnöke lesz az, aki ezt a jogszabályt meg fogja hozni, valahol a népszuverenitásba vetett hitet tapossuk meg, hiszen nem él a népszuverenitás. Az önkormányzati rendeletet csak az önkormányzat hozhatja meg, ne nyissunk ki egy olyan csapot ebben az esetben, hogy másoknak is legyen joga ezt a jogszabályt megalkotni helyettük, mert akkor majd úgy is járhatunk, ha analógiát alkalmazunk, hogy ha az Országgyűlés nem hozza meg azt a döntést, amit kellett volna határidőre, akkor majd azt mondjuk, hogy a miniszterelnöknek lesz joga törvényeket hozni Magyarországon, és egy személyben át fogja venni az Országgyűlés hatáskörét, és ő fogja ezentúl a törvényeket megalkotni. Tehát megint a jogállamiságnak a határait lépjük át azzal, amikor ezt elfogadjuk, bevezetjük és behozzuk ebbe a törvénybe. Ez pontosan beleillik abba a rendszerbe, amit folyamatosan látunk, a centralizmus rendszerébe, amikor a Fidesz-KDNP folyamatosan és rendszeresen veszi el a népképviseleti szervektől a jogosítványokat, és próbálja valamilyen, kormány alá rendelt, centralizáltan alárendelt szervnek vagy személynek odaadni azokat a jogosultságokat, amelyeket egyébként a népképviseleti szervek gyakorolhatnak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez egy hihetetlenül veszélyes folyamat.

(14.50)

Lehet, hogy önök azt gondolják, hogy ez nagyon jó, mert megoldódik az a probléma, hogyha nem hozta meg határidőre a rendeletet az önkormányzat, majd akkor a kormányhivatal vezetője meghozza, és így gyorsabban fognak az ügyek zajlani, hamarabb lesz kész az önkormányzati törvény. De gondoljunk bele abba, hogy ez egy központosított diktatúra irányába viszi el már a jogalkotást is. Ne nyissuk ki ezt a gátat, ne nyissuk ki ezt a szelepet. Éppen ezért javasoltuk mi azt, hogy ezt a részét vegyük ki ennek a paragrafusnak, és mi azt mondjuk, hogy a bírósági végrehajtás szabályai szerint kötelezzük a népképviseleti szerv, az önkormányzat vezetőjét, adott esetben a polgármestert, hogy ekkor a végrehajtás szabályai szerint végrehajtási bírságot lehessen vele szemben, személy szerint vele szemben kiszabni, aminek a hatásának elméletileg működnie kell, hiszen így működik Magyarországon a rendszer: amikor valamit végre kell hajtani, akkor azt a végrehajtó végrehajtási bírsággal ki tudja kényszeríteni.

Miért nem tudjuk elfogadni azt a rendszert, ami Magyarországon eddig bevált? Miért kell egyből a legdrasztikusabb ellenkező pontra helyezni a hangsúlyt, és megszüntetni vagy korlátozni a népképviseleti szerv jogát, és odaadni egy személynek? Nagyon veszélyes út, és én azt kérem önöktől, hogy ezt a pontot módosítsák, fogadják el a Jobbik Magyarországért Mozgalom módosítóját. Mint mondtam, a demokráciába, a jogállamiságba vetett hitünk az, ami erre késztetett bennünket, és ezért kérem, hogy támogassák ezt a módosítást.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
131 192 2011.11.08. 6:01  173-196

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Az ajánlás 89., 92. és 119. pontjaihoz szeretnék hozzászólni. A 89. ponttal kapcsolatosan, amely szerint az OBH elnökét 9 évre választanák, illetve itt is megvan az a lehetőség, hogy ő továbbra is a tisztségében maradjon, mindaddig, amíg kétharmados többséggel nem sikerül megválasztani a 9 év lejárta után az utódját, Bárándy képviselőtársam már beszélt arról, hogy bebetonoznák az országos bírósági hivatal elnökét ezzel.

(Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Az általános vita keretében egy vita keletkezett azzal kapcsolatosan, hogy most stabilitásról beszélünk, vagy pedig bebetonozásról beszélünk. Mi azt gondoljuk, hogy ebben az esetben mindenféleképpen bebetonozásról van szó, nem pedig a stabilitás megőrzéséről.

Jobbnak látnánk azt, ha 5 évre történne meg az OBH elnökének a megválasztása, azért, mert a jogszabály szerint az OBH elnökét az Országgyűlés választja kétharmados többséggel, és ebben az esetben a kétharmados többséggel megválasztott OBH-elnök 9 évig, tehát több mint két cikluson keresztül lesz a legfőbb bírói igazgatási szerv vezetője.

(15.00)

Mi ezt egy jogállami helyzetben semmiféleképpen nem tartjuk ildomosnak, illetve nem tartjuk demokratikusnak, hiszen nagyon jól látjuk azt a folyamatot, amelynek a keretében a Fidesz-KDNP gyakorlatilag mindenfajta állami szerv, államhatalmi szerv, hatósági szerv vezetőjét igyekszik bebetonozni olyan időtartamra, amely messze-messze túlnyúlik a saját ciklusán, amíg kétharmados többséggel bír. Nyilván készülnek arra az eshetőségre, ami valószínűleg be is fog következni a következő választásokon, amikor már vagy más lesz kormányon, vagy ha mégis a Fidesz-KDNP, akkor is mással koalícióban vagy nem kétharmados többséggel fogja vezetni az országot, és nyilván azokat a vezetőket akarja továbbra is megtartani, azokat a vezetőket akarja kulcspozícióban tartani, akiknek a kinevezésébe senki másnak nem volt beleszólása, csak neki. Itt is érvényesül, amit számtalanszor el szoktam mondani itt a parlamentben, ami az egyetlen igazi választási ígérete volt a Fidesz-KDNP-nek, amely úgy szólt, hogy "csak a Fidesz". Hát itt is csak arról van szó, hogy egy tízéves vagy akár hosszabb időtartamra is, amennyiben nem sikerül kétharmados többséggel megválasztani az OBH elnökének az utódját, akkor ott marad 10-12 évig vagy akármeddig, ez pedig bebetonozás, ami nem a stabilitást szolgálja, hanem a politikai rendszer próbálja a saját emberét bebetonozni abba a pozícióba.

Éppen ezért az ajánlás 92. pontjára áttérve szintén fontosnak tartjuk, hogy a bebetonozás ne pártpolitikai érdekből történjen, hanem a legfőbb bírói igazgatási szerv elnökeként valóban egy olyan személy kerüljön kiválasztásra, akit a szakma - azok, akiknek az igazgatásával fog foglalkozni - is elfogad. A jelenlegi rendszer szerint nincs meg a megfelelő garancia arra, hogy a bírák maguk is egyetértenek azzal, amit majd az Országgyűlés személyi döntésként meg fog hozni. Nyilván lehet véleményezni, de semmilyen beleszólási joga, vétójoga, ajánlási joga nincs semmilyen bírói igazgatási szervnek. Nagyon jól tudjuk, hogy hogyan történt legutóbb az alkotmánybírák kiválasztása. Itt is érvényesült az a szlogen, hogy "csak a Fidesz", bár igaz, hogy a KDNP-nek is lett egy jelöltje, tehát még ők is beleszólhattak ebbe, de az ellenzéki pártoknak semmilyen befolyása nem lehetett. Tehát tulajdonképpen pártdöntés alapján fog kineveződni a legfőbb bírói igazgatási szerv vezetője.

Ezért javasoljuk azt, hogy legyen beleszólása az országos bírói tanácsnak is. Mégpedig abban az esetben, ha megmaradna ugyanez a forma, hogy az Országgyűlés kétharmados többséggel választja meg az országos bírósági hivatal elnökét, de az ajánlás nem a köztársasági elnök részéről történne a parlament felé, hanem az országos bírói tanács tenné meg az ajánlást, és az Országgyűlés csak azt a személyt nevezhetné ki az OBH elnökének, akit az országos bírói tanács megjelöl. Ebben az esetben megmaradna a parlament döntési joga, és meglenne a megfelelő garancia arról a részről is, hogy az országos bírói tanács jelölné a legfőbb bírói igazgatási szerv vezetőjét, és tulajdonképpen ez nyújtana megfelelő garanciát arra, hogy olyan személy kerüljön kiválasztásra, akinek az esetében nem kell félnünk attól, hogy politikai befolyásolás érvényesülhessen a bíróságon. Álláspontunk szerint így marad meg a bírák függetlensége. Ezért kérem, hogy támogassák a javaslatunkat.

Még egy normált majd nyomnék, mert nagyon fontos a 119. pont, és arról is szeretnék beszélni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
131 194 2011.11.08. 5:00  173-196

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Az ajánlás 119. pontjához szeretnék hozzászólni, amely szerintem a legfontosabb része a mai vitának; álláspontom szerint ez a legfontosabb része. Ennek az a lényege, hogy az országos bírói tanács tagjává ne lehessen jelölni az OBH elnökét, az ítélőtábla elnökét, a törvényszék elnökét, járásbíróság elnökét, valamint ezek elnökhelyetteseit, valamint ezen személyek hozzátartozóit sem.

Az eredeti törvénytervezet szerint csak a hozzátartozók kerülnének ebbe a kategóriába, azonban mi ezzel nem értünk egyet. Miért nem értünk vele egyet? Azért, mert egy jogállamban az a legfontosabb, hogy a megfelelő bírói igazgatási vezetőknek is legyen megfelelő ellenőrzése. Olyan szervek, személyek ellenőrizzék őket, akik nem állnak semmilyen függésben, összefüggésben vagy hozzátartozói viszonyban azokkal az igazgatási szervi vezetőkkel, akiket ellenőriznek. S valóban, a kormány által benyújtott törvényjavaslat tartalmazza, hogy a hozzátartozók ne legyenek az országos bírósági tanács tagjai, hiszen ez az új törvény tartalmaz egy olyan passzust is, amely szerint az országos bírói tanács ellenőrzi az igazgatási szerveket, illetve azok vezetőit is, tehát ellenőrzési jogköre van. Azaz ha az országos bírói tanácsba kerülnek olyan személyek, mint a járásbíróság elnöke, elnökhelyettese, törvényszék elnöke, elnökhelyettese, ítélőtábla elnöke, elnökhelyettese, OBH elnöke, elnökhelyettese, Kúria elnöke, elnökhelyettese, akkor ők a saját tevékenységüket fogják ellenőrizni.

Államtitkár úr ugyan kifejtette ezzel kapcsolatban a véleményét, hogy ezek a vezetők minden valószínűség szerint kisebbségben lesznek, hiszen úgy van megoldva, hogy a járásbíróság fog hét főt delegálni az OBT-be, de akkor is azt mondom, ugyanúgy lehetőség van arra, hogy a járásbíróság elnökeit jelöljék az országos bírói tanácsba, és a járásbírók is rendelkeznek igazgatási jogkörrel, tehát ők is saját magukat fogják ellenőrizni, és kialakulhat egy olyan helyzet, hogy adott esetben többségbe kerülnek a bírósági vezetők, akár a járásbíróság elnökeiből, és a megfelelő összefonódás máris megvan, hiszen egymást fogják ellenőrizni, az egyik fogja ellenőrizni a másikat, a másik pedig az egyiket, és amikor ez egymás között történik, akkor tudjuk, hogy milyen összefonódásokra van lehetőség.

Magyarországon a bírói rendszernek kell a legtisztábban működni. Itt kell kizárni az összefonódásnak, bármilyen jellegű összefonódásnak a lehetőségét is. Szerintem a törvényjavaslat önmagában nem elég arra, hogy ezeket az esetleges összefonódásokat megakadályozza. Nem biztos, hogy ez be fog következni akkor sem, ha eredetiben marad a törvényjavaslat szövege, de kerüljük ki ennek a lehetőségét is. Ezért kérem önöket, hogy fogadják el a Jobbik Magyarországért Mozgalom módosító javaslatát, amelyet Staudt Gábor képviselőtársammal nyújtottunk be, és ne csak az igazgatási vezetők hozzátartozóit zárjuk ki, hanem zárjuk ki az igazgatási szervek vezetőit is.

S még egy fontos érv amellett, hogy ezt megtegyük. Nagyon sokat hivatkoztak arra kormánypárti részről is, hogy a korábbi bírósági igazgatási rendszer nem volt megfelelő. Ez a bírósági rendszer ugyanis kitermelt magából egy olyan igazgatási vezetői réteget, amely szinte leválthatatlan volt. Senkinek nincs szüksége arra, hogy egy ilyen rendszer kialakuljon, és ez a javaslat egy ugyanilyen rendszert segítene elő álláspontunk szerint, hiszen kiváltságosakká fognak válni az igazgatási szerv vezetői, oly mértékben kiváltságossá, hogy ők fogják az egész bírói önkormányzati rendszert is uralni, ez pedig mindenképpen a bíróságon belüli demokrácia ellen fog hatni, illetve lehetőség lesz mindenféle személyi összefonódásra. Szerintem ennek a kikerülése nélkülözhetetlen, ezért kérem képviselőtársaimat, hogy a Staudt Gábor által és az általam benyújtott módosító javaslatot elfogadni szíveskedjenek.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
131 216 2011.11.08. 6:04  197-221

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az ajánlás 103. és 110. pontjaihoz szeretnék hozzászólni.

A 103. pontban adtunk be módosító javaslatot. Az általános vita során is mind a bírósági, mind az ügyészségi vezetőtől elhangzott az, hogy tulajdonképpen az egyik legfőbb baj az igazságszolgáltatásban az, hogy a javadalmazás nem megfelelő. Itt egy statisztikával is előjöttem, mégpedig azzal, hogy 2004 óta 10 százalékkal emelkedett a bírói fizetés, illetve az ügyészi fizetés mindösszesen, mindamellett az átlagbérek ugyanezen időtartam alatt 44 százalékkal emelkedtek, tehát ez azt jelenti, hogy az igazságszolgáltatásban dolgozó legfőbb személyek javadalmazása az országos átlaghoz képest az elmúlt hét esztendőben 34 százalékkal maradt vissza, és ezt a javadalmazást, a különbözetet sehonnan nem tudják pótolni. Mivel mind a bírói, mind az ügyészi jogviszony olyan tartalmú, hogy másodállást és egyéb más foglalkozást nyilván nem vállalhatnak, és náluk az, hogy pluszjövedelemhez jussanak, gyakorlatilag egy-két kivételtől eltekintve nem lehetséges, ezért nyilván nekik olyanfajta fizetést kell biztosítani, olyanfajta javadalmazást kell biztosítani, amelyből azt a megfelelő életszínvonalat, amely egyébként dukálna egy bírónak, egy ügyésznek jár, ezt megkapja.

Egyébként azzal kapcsolatosan azt is jeleztem az általános vita során, hogy a bírák, az ügyészek javadalmazása tekintetében az egész Európai Unióban a legalján vagyunk jelen pillanatban, és hogy az elmúlt hét esztendőben ez a 34 százalékos lemaradás az átlaghoz, a magyarországi átlaghoz képest, ez egy nagyon-nagyon durva szám. És itt próbáltunk még legalább egy pici módosító javaslatot behozni, ugyanis az államtitkár úr is jelezte az általános vita során, hogy itt sajnos abból kell kiindulni, hogy a jó szándék a kormányzat részéről is meglenne ezzel kapcsolatosan, azonban vegyük figyelembe a költségvetés jelenlegi helyzetét, állapotát. Az alapján nincs lehetőség itt arra, hogy egy jelentős béremelésről beszélhessünk. Ezzel kapcsolatosan beadtunk a beosztási pótlékok emelésére egy módosító javaslatot, amely figyelemmel arra, amit az államtitkár úr is elmondott, egy viszonylag nem nagy mértékű emelés, de mégis emelést jelentene, ez a beosztási pótlékok módosítása, amely járásbírák esetében 10 százalékról 20 százalékra, duplájára nőne a beosztási pótlék, a közigazgatási, munkaügyi bíróságokon 15-ről 30 százalékra, a törvényszéki bírák esetében 20 százalékról 40 százalékra, az ítélőtáblák esetén 40 százalékról 60 százalékra, és a Kúria esetén 60 százalékról 80 százalékra nőne a bírói pótlék mértéke.

Itt kötném én össze ezt a pontot az ajánlás 110. pontjával, amely jelentős kihatással van a bírák javadalmazására, hiszen részben visszalépést jelent. Amikor a Szocialista Párt volt hatalmon, kétharmados többséggel lehetett módosítani a bírák 13. havi fizetését, illetve lehetett volna eltörölni, és annak idején a Gyurcsány-, illetve a Bajnai-kormány azért nem tudta elvenni a bírák 13. havi fizetését, mert az akkor ellenzékben lévő Fidesz-KDNP megvédte. Hát most jutottunk el odáig, hogy a Fidesz-KDNP elveszi a bírák 13. havi fizetését, hiszen a 110. ajánlási pont éppen erről szól, amely szerint megszűnik a bírák 13. havi juttatása. Az államtitkár úr ezt az alkotmányügyi bizottság ülésén azzal indokolta, hogy egységes javadalmazási rendszerre van szükség a bíráknál is és az ügyészeknél is, hisz az ügyészeknél már korábban megszűnt a 13. havi fizetés. És itt mintegy kárpótlásként, illetve kompenzálásképpen a bírói fizetési fokozatok változnak, mégpedig akként, hogy az 1-es 1,1-re, az 1,1 1,2-re változik, és tulajdonképpen ez egy 10 százalékos bérfejlesztést fog jelenteni, és ez kompenzálja a bírák elvett 13. havi bérét. De azt is szögezzük le, hogy ez gyakorlatilag előrelépést egyáltalán nem jelent. Lehet, hogy egy nagyon-nagyon-nagyon minimális fizetésemeléssel fog járni, tehát néhány száz forinttal, de ez semmilyen érdemi lépést nem jelent, csak el lesz vonva a bírák fizetéséből a 13. havi fizetés.

Illetve még egy dologra hívnám fel a figyelmet, hiszen akkor ezek szerint az államtitkár úr szavait mérlegelve ez azt fogja jelenteni, hogy most majd a bíráknak és az ügyészeknek teljesen egyforma lesz a javadalmazásuk. Akkor itt hívnám fel a figyelmet arra, hogy ez eddig sem volt így, hiszen nem egyformán volt biztosítva a bérkeret a bíróság részére és az ügyészség számára. Az ügyészség tekintetében, amikor már nem volt 13. havi fizetés, akkor is volt lehetőség olyan mértékű jutalmazásra, amely 13. havi, sőt, még 14. havi fizetést is lehetővé tett, míg a bíráknál ez a jutalmazási rendszer már 3-4-5 éve egyáltalán nem működik, tehát erre nincs lehetőség. Tehát akkor azt kérném, hogy ha ebben egységesíti a kormány, akkor ebben is egységes legyen a jövőben a megítélése mind a bíróságnak, mind az ügyészségnek.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

(15.50)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
131 220 2011.11.08. 1:36  197-221

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Nagyon nem vagyok megnyugtatva, de nem is engem kell megnyugtatni, hanem, ha nézik jelen pillanatban az Országgyűlés munkáját, és reméljük, hogy nézik a bírák is, illetve jó néhányan, akiket érint ez a módosítás. Beszélünk itt arról, hogy megszűnik a 13. havi fizetés, de helyette lesz kompenzáció. Igen, lesz kompenzáció, én most gyorsan kiszámoltam, ez kemény 2 százalékot fog jelenteni a bíráknál. Tényleg, már az is nagy eredmény, mert az elmúlt időszakban még ennyi sem volt (Dr. Szűcs Lajos: Ez matematika. - Közbeszólás: Hogy jött ez ki?). Ez nekem évi szinten 2 százalék lesz, de nyugodtan vitatkozzunk el rajta, én ennyit számoltam ki. Amennyit elvesz, amennyit hozzáad, ez azt jelenti, hogy éves szinten a havi fizetés 2 százalékkal fog nőni.

A címpótlékok növekedése való igaz, hogy benne van a törvényben, ez azonban a bíráknak csak közel 10 százalékát érinti, tehát ez a bírák számára nem ad semmiféle lehetőséget. Illetve reálérték-növekedésről meg egyáltalán nem beszélhetünk, hiszen, mint mondtam, hétéves tendencia alapján az országos bérnövekményhez képest van 34 százalékos lemaradás, ami azt jelenti, hogy nagyon jelentős reálbércsökkenés történt az elmúlt hét esztendőben a bírák részére. A 2 százalékos növekedés az inflációval sem vetekszik, tehát akkor itt reálbércsökkenésről kell beszélnünk a jövőben is a bírák esetében.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
131 224 2011.11.08. 5:08  221-230

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az ajánlás 10. pontjához szeretnék hozzászólni, ahol teljesen egyformán adtuk be a módosítást egyrészt Ipkovich képviselőtársammal, valamint Kiss Sándor és Staudt Gábor képviselőtársammal. Ebből is az látszik, hogy bármennyire is különböző az ellenzék, és a politikai palettának két teljesen ellenkező részén található, de mégis e tekintetben azonos a véleményünk. Nem tudjuk azt elfogadni, hogy a büntetőeljárás során az illetékesség oly módon nyerjen új szabályozást, hogy az általános illetékességi szabályokat át lehessen lépni egy olyan döntéssel, hogy az ügyészségnek legyen döntési jogköre a tekintetben, hogy melyik bíróság előtt emeljen vádat. Ez álláspontunk szerint szintén alkotmányossági problémát vet föl, illetve olyan alapproblémát, hogy senki nem vonható el a törvényes bírája elől, illetve oly módon - én ezt már jeleztem korábban is -, hogy ez mindenféleképpen visszásságokat szülhet adott esetben, és felboríthatja azt a rendet is, amely itt évtizedek, akár egy évszázad alatt kialakult az igazságszolgáltatásban. Azokat az illetékességi szabályokat, amelyek beváltak és jól működtek, teljesen felesleges áttörni és megváltoztatni jelen pillanatban, és egy olyan lehetőséget adni az ügyészek számára, hogy bárhol megindítsák ezt az eljárást.

Nyilván az lenne az ésszerű oka ennek, és azzal magyarázták az előterjesztők is, hogy így felgyorsulnak majd az ügyek, hiszen majd olyan bíróság előtt fogják megindítani ezt az eljárást, amely várhatóan gyorsabban fog befejeződni, így hamarabb lesz ítélet, és a társadalomnak az az érdeke, hogy aki bűncselekményt követett el, az minél hamarabb jogerős ítéletet kapjon, és amennyiben szükséges, és elkövette a bűncselekményt, az azzal egyenértékű, szükséges büntetést megkapja, és azt le is töltse. Tehát ez a társadalmi érdek, hogy ez megvalósuljon, és ez lenne ennek az értelme. Azonban nem biztos, hogy ezzel ez be is fog következni, hiszen azt is látnunk kell, hogy a büntetőeljárás során a büntetőjog alkalmazása az országnak nem minden területén egyforma, sajnos.

Az lenne a társadalmi érdek, hogy ugyanazért a cselekményért egy másik megyében ugyanazt a büntetést szabják ki, vagy nagyjából hasonló büntetést, de azt is látnunk kell, hogy ez közel sem így történik. Azok a gyakorló ügyvédek, akik sok helyen eljárnak, fővárosban, különböző megyékben eljárnak, azt is látják, hogy sok esetben teljesen másként ítélik meg a bíróságok ugyanazt a cselekményt, illetve másfajta jogi szankciót, súlyosabbat vagy enyhébbet fognak kiszabni, tehát nem egységes Magyarországon. Nyilván erre megvan a lehetőség, hiszen a jogszabályok is erre lehetőséget adnak a bíróságnak, és a joggyakorlat az egyik megyében így, a másik megyében egy picit úgy alakul ki, de így is lehetősége lesz az ügyésznek arra, hogy így érdemben tudjon beleszólni abba, hogy itt várhatóan, még az is lehet, hogy ugyanolyan bizonyítékok alapján az egyik megyében felmentés lesz, a másik megyében el fogják ítélni - szomorú, de szerintem ez így van -, és adott esetben, a harmadik helyen pedig ez súlyosabban fog latba esni.

(16.00)

Tehát én nem tartom szerencsésnek, ha az ügyészség fogja ezt eldönteni, sokkal fontosabb érdek az, hogy itt a jogszabály mondja meg, hogy az illetékesség alapján, ahol a bűncselekményt elkövették vagy ahol lakik valaki, ahhoz kötődjön ugyanúgy, mint eddig.

Még egy másik ok, ami nem biztos, hogy gyorsítani fogja az eljárást, mégpedig itt arra hívnám föl a figyelmet, hogy ne adj' isten, mondjunk egy példát, hogy a fővárosban lassabban bírálják el a büntetőügyeket, ezért az ügyész nem a fővárosban, hanem a leggyorsabb helyen, Zala megyében fogja benyújtani ezt a vádat. Akkor, mivel valószínűleg az illetékességi terület a főváros lett volna, itt vannak a tanúk, itt van a sértett, itt van mindenki, és ezeket utaztatni kell az országon keresztül, nem fognak megérkezni, mert különböző események vannak útközben, nem fognak tudni úgy elmenni, a szándék is más lesz, hogy elutazgassanak máshová.

Tehát összességében ez álláspontunk szerint lassítani fogja a rendszert, amennyiben ilyen lehetőségek lesznek, és ne adjunk lehetőséget arra, hogy a törvény alól kivételt tegyünk, ez az illetékesség is vonatkozzon mindenkire egyformán, és az ügyésznek ne legyen lehetősége kivételt tenni. Mi ezért nyújtottuk be Kiss Sándor és Staudt Gábor képviselőtársammal ezt a módosítást, és kérnénk a kormányzati többséget, hogy fogadja el ezt a módosító javaslatot, és ők is szavazzák meg.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
131 234 2011.11.08. 2:40  231-244

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ha a bírák fizetésénél felszólaltam, akkor úgy érzem, hogy az ügyészeknél is kötelességem. Tulajdonképpen ugyanaz vonatkozik az ügyészek fizetésére is, mint a bírák fizetésére is, mivel azonkívül, hogy az ügyészeknél elvették már korábban a 13. havi fizetést, a javadalmazásuk megegyezett. Tehát európai összehasonlítási viszonyban nekik is ugyanannyira minimális a fizetésük, illetve a fizetésük reálértéke ugyanoly mértékben csökkent, mint a bírák fizetése, illetve még náluk figyelembe kell venni a 13. havi fizetés elvételét. Tehát itt az elmúlt hét évre nem 34 százalékos nominálbér-csökkenést figyelhetünk meg ahhoz képest arányosítva, amennyire változott az átlagbér Magyarországon, hanem még nagyobb mértékűt.

Igaz, hogy az a változás, amely most a kormány előterjesztésében bekerült, az ő esetükben pótolja az elmaradt 13. havi fizetést, és valóban még ezt meghaladóan is egy nagyon minimális emelkedést jelent. És valóban, itt igaza volt többeknek a kormánypárti padsorokban, amikor csóválták a fejüket, amikor 2 százalékos béremelkedésről beszéltem a bíráknál. Kiszámoltam, és valóban nem 2 százalékról, hanem 1,67 százalékról, tehát valamivel még kevesebbről beszélhetünk, mint amennyit én akkor említettem, tehát nem 2 százalék, hanem 1,6666 százalékról beszélünk.

Ugyanez van az ügyészeknél, és az, hogy ezt a kompenzációt a kimaradt 13. havi fizetésükért megkapják, és ezenfelül ők is megkapják ezt az 1,66 százaléknyi bérfejlesztést, mit ne mondjak, ez gyakorlatilag elég nevetséges. Ha a korábbi években itt a bérfejlesztés meglett volna, és most azt mondanánk, hogy jelen pillanatban a költségvetés nem bírja, azt tudomásul lehet venni, de itt azt kell látni, hogy egy tendencia van, már hét éve nem történt az igazságszolgáltatási rendszerben bérfejlesztés. Ugyanúgy az ügyészeknek, mint a bíráknak devalválódik a fizetése, és ha független bírákat akarunk, ha azt akarjuk, hogy az ügyészek is a törvénynek legyenek alárendelve, akkor biztosítani kell azt a mértékű fizetést, amelyből ezt az életvitelt tudják biztosítani.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
137 12 2011.11.18. 2:24  1-197

DR. GYÜRE CSABA, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Gruber Attila ismertette a többségi álláspontját az alkotmányügyi bizottságnak, azonban amellett, hogy nyilván a kormányzati többséghez tartozó képviselők ezt megszavazták, az ellenzéki képviselők teljesen egyhangúlag nem fogadták el az önkormányzati törvényt, nem tartják alkalmasnak. Ennek a törvénynek számos negatív kihatása van, amennyiben életbe fog lépni, és el fogja fogadni az Országgyűlés. Olyannyira rossz véleményünk szerint ez a törvény, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom egyenesen Ceauşescu falurombolási tervével azonosnak tekinti ezt a törvényt.

(9.20)

Ennek ugyanolyan következményei lesznek, mint ami ellen 1988-ban oly sokan tüntettünk itt Budapesten, a Hősök terén az erdélyi falvakért. Hát most ki kell állnunk, úgy látszik, a jövőben a magyarországi kistelepülésekért, hiszen valószínűleg ugyanolyan sorsra fognak jutni, ha ez az önkormányzati törvény hatályba lép és élni fog éveken, évtizedeken keresztül Magyarországon, mint ahogy azt Ceauşescu terve tette volna.

Elsősorban azzal lettek indokolva azok a legfontosabb változások, mint a kistelepülések önálló polgármesteri hivatalainak a megszüntetése, hogy jelen pillanatban a magyar költségvetés nem teszi lehetővé azt, hogy ez a rendszer fennmaradjon. Amennyiben olyan rossz a költségvetés, nyilván meg kell nézni, hogy mi az, ahol meg lehet fogni a pénzt, de ez az a terület, ahol nem lehet. Számolnunk kell elsősorban azokkal a következményekkel, amivel ennek a törvénynek a hatálybalépése járni fog. Ha megszűnnek a hivatalok, akkor már elidegenedik, eltávolodik a központi, az államigazgatási szerv, a közigazgatási szerv a lakosságtól, nehezebben fognak tudni oda beutazni.

Amennyiben az megszűnt, ez csak az első lépés, az elkezd sorvadni, a következő lépésben a kisiskolák fognak megszűnni ezeken a településeken, meg fog szűnni a helyi orvosi ellátás, majd ugyanígy be fog kerülni a központi településre.

Ez a kistelepülések elsorvasztásának az első és talán legfontosabb lépése, amely azt fogja eredményezni, hogy Magyarországon a 2 ezer alatti települések gyakorlatilag lakhatatlanná fognak válni és folyamatosan el fognak sorvadni. Ezért a Jobbik Magyarországért Mozgalom nem támogatja.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
138 375 2011.11.21. 6:05  366-380

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Országgyűlés! Másfél évvel ezelőtt túl lettünk egy elég hosszú kormányzati időszakon, egy 8 éven, amit, azt hiszem, egyikünk sem sír vissza a jobb oldalon lévő kis csapaton kívül. Sok mindent nem nagyon szerettünk abban az időszakban. Nem szerettük azt, hogy nemzetrontó, országrontó politika volt, nem szerettük azt, egy átlagember nem szerette azt, hogy kifejezetten Magyarországon a kettős mérce bevezetésre került, és az SZDSZ-MSZP koalíció folyamatosan ezt a kettős mércét alkalmazta, és ezt a kettős mércét látjuk jelen pillanatban a Fidesz-KDNP részéről is, amióta kormányzati pozícióba kerültek. Ha mást bizonyítékként nem hozunk fel, akkor az alkotmánymódosításokat nyugodtan felhozhatjuk.

Éppen Schiffer képviselőtársam, frakcióvezető úr beszélt arról, hogy ez jelen pillanatban a tizenharmadik alkotmánymódosítás, amely röpke másfél év alatt idekerült a tisztelt Ház elé. Ez a kettős mérce végig arról szólt, hogy amikor az ellenzék szeretett volna bármilyen alkotmánymódosítást felvetni, akkor a többségnek mindig az volt az álláspontja, hogy itt van az új alaptörvény, abba majd belevesszük, majd az alkotmány-előkészítő eseti bizottsághoz ezt tessenek beterjeszteni, ott majd beszélünk róla, majd az új alaptörvénynél figyelembe vesszük. Tehát amikor ellenzéki javaslat volt, az abban a pillanatban nem érdekes, majd a jövőben azt megbeszéljük, amikor a Fidesz-KDNP-nek volt szüksége rá, abban a pillanatban behoztuk. Így lett belőle, hogy eljutottunk másfél év alatt a 13 alkotmánymódosításig. Ez a kettős mérce, amelyre azért jó lenne, ha figyelne a kormányzati többség, mert nem éppen szimpatikus senki számára, és nem biztos, hogy ez az országot is előre fogja vinni.

De a jelenlegi fő kérdés ezen belül az, hogy mi lesz a Legfelsőbb Bírósággal, mi lesz a Kúriával, és Bárándy képviselőtársam felvetette azt a kérdést, hogy igen, valóban, marad-e Baka András a Legfelsőbb Bíróság elnöke vagy sem, és ő most már tudja, hogy az a válasz, hogy nem marad. Megmondom őszintén, én már régen tudtam, hogy nem marad, mert teljesen nyilvánvaló volt a Fidesz-KDNP politikájából, hogy itt egyetlenegy olyan vezető tisztségviselő sem maradhat ebben az országban, akit nem a Fidesz-KDNP nevez ki, aki nem oda teljesen hű, akiben száz százalékig megbízhatnak, nem egy olyan vezető lesz.

(22.20)

Így nyilvánvaló volt, hogy a Legfelsőbb Bíróság jogutódjának - és itt kérdéses a jogutódlás kérdése - vajon ki lesz a vezetője. Tehát nyilván nem csak akkor lehetett tudni, amikor Baka András itt felszólalt a pulpituson, és elmondhatta a véleményét az új bírósági szervezeti, működési törvényről, a bírák jogállásáról szóló törvényről, hanem azt már jóval előtte is lehetett tudni, hiszen a Fidesz személyzeti politikája, a kiválasztási politikája szerintem mindenki számára teljesen nyilvánvalóvá tette, hogy ő is le lesz váltva.

De még nem is ez a legnagyobb probléma, hanem az, hogy hogyan. Amikor bekerült ide a törvény a tisztelt Ház elé, és erről vitáztunk, hát én már akkor kerestem, hogy hol van ebben a törvényben, a bírák jogállásáról szóló törvényben, aztán a bíróságok szervezetéről szóló törvényben, hol van, hogy mikor fogjuk választani a Kúria elnökét, mikor fogja az Országgyűlés választani. Hiszen az új alaptörvényben sincs benne, és miután többször is végiglapozgattam a törvényt, és nem találtam, hát mondtam, ezt biztosan elfelejtették. Szerintem ezért kerül most sorra ez az alkotmánymódosítás, és az is kérdéses, hogy egyáltalán jogszerű-e ez az alkotmánymódosítás, hogy lehet-e egy olyan törvényre alapozott módosítást hozni, amely még nincs is hatályban. Hiszen az alkotmány 79. §-a, amely most tervezeti szinten van előttünk, ez a még hatályba nem lépett alaptörvényre vonatkozik, annak is a 26. cikkének a (3) bekezdésére, hogy az alapján választja meg a Kúria elnökét.

Hát kérdéses - ez egy alkotmányossági aggály -,s hogy lehet-e egyáltalán a hatályba nem lépett alaptörvény szerint megválasztani a Kúria elnökét. Tehát egy ilyen róka fogta csuka helyzetbe került most a kormányzati többség, ezért álláspontom szerint ez nem megfelelő lépés arra, hogy ezt a helyzetet megoldják. Itt jön be a kérdés, és ez már az alkotmányügyi bizottságban is fölmerült, hogy egyáltalán mi lesz akkor, hogyha nem sikerülne megválasztani a Kúria elnökét. Akkor maradna a Legfelsőbb Bíróság elnöke addig az időpontig, amíg nem lesz megválasztva a Kúria elnöke? De hát egyértelműen megkaptuk a választ, hogy ilyen nem lesz, ez nem létezik. Tehát a mostani vezetőkre nem vonatkozik még az a szabály, amelyet a Fidesz-KDNP behozott mind a legfőbb ügyész esetében, mind pedig majd a bíróság szervezetének a vezetője esetében, így gyakorlatilag, ha nem lesz kétharmados többséggel megválasztva az utód személye, akkor tulajdonképpen a 9 év lejárta után akár életfogytig is be lehet tölteni ezt a pozíciót. Illetve ebből az is kiderül, hogy a Legfelsőbb Bíróságnak nem biztos, hogy a Kúria lesz a jogutódja, bár akkor megkérdezném azt, hogy akkor vajon majd a legfelsőbb bírósági bíráknak is pályázni kell, hogy kinevezzék őket bírónak a Kúriába. Tehát itt ez is fölvetődik alkotmányossági aggályként ebben a kérdésben.

De a legfontosabb kérdés - és egyetlen gondolat, amire még szeretnék kitérni -,s hogy ha már a Legfelsőbb Bíróságnak új elnevezése van, és Kúriának nevezik, és ennek új vezetője lesz, akkor most már csak egy kérdés maradt bennem tisztázatlanul, hogy 2011. december 31-éig vajon fogunk-e új államfőt választani Magyarországon. Vajon fogunk-e új miniszterelnököt választani Magyarországon? Hiszen 2012. január 1-jétől változik az ország elnevezése, eddig Magyar Köztársaság volt, innentől pedig Magyarország lesz. Tehát akkor ugyanezzel a logikával új miniszterelnököt és új államfőt is kellene választani ebben az országban.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik és az LMP soraiban.)