Felszólalás adatai

DR. MARTONYI JÁNOS külügyminiszter: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A második világháborút közvetlenül követően, 1945 októberéig, a csehszlovák parlament működésének megkezdéséig Beneš csehszlovák elnök rendeletek formájában adta ki a jogszabályokat, és ezek között voltak azok a dekrétumok, amelyek a németeket és a magyarokat mint kollektívum, tehát mint közösség tagjait megfosztották csehszlovák állampolgárságuktól, egyben elrendelték vagyonuk elkobzását és szétosztását. A Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság jogrendje részének tekinti a beneš i dekrétumokat, jóllehet azokat alkalmazásra már nem kerülő, egyszeri és a múltban már lezajlott kormányzati intézkedések számára nyújtott jogi keretként kezeli.

Mindezek alapján a következő tételeket szeretném leszögezni:

1. Ténykérdés, hogy a beneš i dekrétumok a kollektív bűnösség, kollektív felelősség elvén alapulnak, és ezért nem állnak összhangban a nemzetközi jog általánosan elismert elveivel, többoldalú nemzetközi szerződések rendelkezéseivel, az Európa Tanács és az Európai Unió elveivel, normáival.

2. A kétoldalú kapcsolataink keretei között ezt a kérdést mi ez idő szerint felvetni nem kívánjuk.

3. Ezeket a dekrétumokat nem tekintjük Csehország és Szlovákia csatlakozási feltételének, amint ezt az Európai Unió is ugyanígy kezeli. Tehát a két ország csatlakozási tárgyalásainak nem része ez a téma.

4. A cseh és a szlovák kormány feladata az, hogy milyen eszközökkel biztosítja jogrendje minden elemének összhangját az Európai Unió jogával a csatlakozását követően. Ezzel összefüggésben (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az Európai Parlament már üdvözölte a cseh kormánynak azt a készségét, hogy megvizsgálja e dekrétumok összeegyeztethetőségét az európai normákkal és a koppenhágai kritériumokkal. (Az elnök ismét csenget.)

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)