Készült: 2020.07.13.01:01:46 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
3 73 2014.05.12. 1:12  68-76

TUZSON BENCE, a törvényalkotási bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Én sem szeretném kimeríteni ezt az időkeretet, csak egypár percben szeretném ismertetni a törvényalkotási bizottság álláspontját. A T/104. szám alatt benyújtott törvényjavaslatot, amely az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és az ehhez kapcsolódó törvények módosításáról szól, a bizottság megtárgyalta és a házszabályi rendelkezések 44. § (1) bekezdésével összhangban állónak találta. Valóban érkeztek ehhez a javaslathoz további módosító javaslatok. Az MSZP-s képviselőknek a 104/5. számon érkezett javaslatát, illetve képviselőtársam, Czunyiné dr. Bertalan Judit 104/6. számon érkezett módosító javaslatát a bizottság támogatta, valamint a 104/8. szám alatt lévő jobbikos módosító javaslatot a bizottság szintén - módosításokkal ugyan - fenntartotta. Az összegző javaslat egyébként ezeket a javaslatokat tartalmazza.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
5 24 2014.05.26. 1:32  23-43

TUZSON BENCE, a Törvényalkotási bizottság előadója: Tisztelt Országgyűlés! A Törvényalkotási bizottság megtárgyalta a T/106. számú törvényjavaslatot, ami a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény és mint ilyen a kormány megalakulásának alapdokumentuma. A bizottsághoz egy módosító indítvány érkezett, az Igazságügyi bizottság módosító indítványa, ami Szijjártó Péter úr módosító indítványát fogadta be, és ennek megfelelően az új rend szerint átkerült a Törvényalkotási bizottsághoz mint az Igazságügyi bizottság módosító indítványa. Ez a módosító javaslat egy technikai módosító javaslat volt, egy hivatkozást javított ki a jogszabályban, így ez a módosító javaslat került be az említett összegző módosító indítványba, ami az Országgyűlés elé került ilyenformán.

A bizottságban egy vita, konzultáció alakult ki a tekintetben, hogy vajon helyes-e az a jogtechnikai megoldás, hogy maga a törvény és az ahhoz kapcsolódó rendelet, a statútumrendelet egy napon fog hatályba lépni. A bizottságot végül a kormány részéről Répássy államtitkár úr megnyugtatta a tekintetben, hogy ez egy technikailag kivitelezhető eljárás, és ezért ezzel a későbbiekben probléma nem lesz, egy meghatározott menetrendben ez teljesíthető.

Ennek alapján tehát a bizottság megtárgyalta a törvényjavaslatot, és elfogadásra javasolja az Országgyűlésnek 22 igen szavazattal és 6 tartózkodással.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
5 72 2014.05.26. 5:03  67-81

TUZSON BENCE, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az asztalunkon fekszik a T/135. számú törvényjavaslat, ami szorosan kötődik a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényhez, amit az imént fogadtunk el, és ennek a szerves egységnek a részeként nagyon fontos az, hogy ha az ember, illetve az Országgyűlés elfogad egy ilyen törvényjavaslatot, akkor mindig áttekintse a jogszabályok jelentős részét, a törvények jelentős részét, és ezeket a típusú változásokat, a szervezeti változásokat átvezesse a jogalkotás teljes spektrumán, így a törvényeken is.

Egy kis változásról természetesen szó van, hiszen az alkotmányban, a korábbi alkotmányban még másfajta rendelkezések léteztek, mint a mostani Alaptörvényben. A korábbi alkotmányunk rendelkezései szerint egy kicsit jobban megkötötték az Országgyűlés kezét a tekintetben, illetve a kormány kezét a tekintetben, hogy hogyan alakítsa ki a szervezeti struktúráját.

Az új szabályozásban az Alkotmánybíróság korábbi határozataival összhangban egy kicsit változtattak a tisztelt elődeink a korábbi Országgyűlésben a szabályozáson, és az új Alaptörvénybe már nem került be az a szabály, ami az Országgyűlés hatáskörébe utalt bizonyos szervezeti kérdéseket a kormányzat, a kormányzati struktúra kialakítása során.

(17.00)

Ennek megfelelően, visszautalva egyébként a korábbi törvény vitájára is, változás következik be tehát. Egy sokkal rövidebb és összefogottabb törvény született meg a tekintetben tehát, ami az alkotmányos kérdéseket is most már tisztázta, hogy a minisztériumok felsorolásánál a törvénynek mit kell tartalmaznia. Az Alaptörvény egyértelműen elmondja, hogy ez a jogszabály most már csak egy felsorolást tartalmaz. Tehát tulajdonképpen a legfontosabb hatáskört, az alapvető keretszabályokat kell az Országgyűlésnek megfogalmaznia, minden egyéb szabály most már a kormányzat hatáskörébe tartozik. A kormánynak, a korábbi jogszabályból is következően most már eredeti jogalkotási kötelezettsége van a tekintetben, hogy kialakítsa a szervezeti struktúráját, és a kormány nyilván ezt ennek megfelelően meg is fogja tenni. Felhívom a tisztelt Országgyűlés szíves figyelmét arra, hogy átmeneti szabályokat sem ez a jogszabálytervezet, sem pedig a korábbi törvény, amit ma fogadtunk el, nem tartalmaz. Ez azt is jelenti, hogy a kormányzatnak kötelezettsége szinte azonnal megalkotni azt a jogszabályt, amely a hatáskörök felsorolásáról szól, tehát meg kell határozni a működés alapvető kereteit.

A mostani jogszabályunk egy szükséges, minden változás esetén szükséges jogszabály, ami egyrészt alkotmányos kötelezettségeket is tartalmaz, másrészt bizonyos részletszabályokat bont ki, ahogy Rétvári Bence államtitkár úr erre utalt. Kibont bizonyos részletszabályokat a tekintetben, hogy hogyan fog működni a kormányzat. Másrészről pedig funkcionálisan közelíti meg a továbbiakban, részben egyébként a korábbi gyakorlatnak megfelelően, a minisztériumok működését, nem pedig miniszteriális alapon. Azaz, ha valamilyen hatáskör valamilyen jogszabályban, törvényben felsorolást nyer, akkor a későbbiek során már egyértelműen a valamilyen feladathoz kötődő miniszternek a feladata lesz az abban a körben való jogalkotás. Ez kiszélesíti, illetve egyértelművé teszi azt, hogy a kormány szabadsága már a korábbi alkotmánynak, az Alkotmánybíróság határozatainak megfelelően, illetve az Alaptörvényben meghatározott módon, ne legyen korlátozva a tekintetben, hogy hogyan alakítja ki a működésének kereteit.

Ez egyébként azért is szükséges, mert ha tisztán szét akarjuk választani egymástól a törvényhozást és a végrehajtást, akkor a tiszta szétválasztás keretében a végrehajtó hatalomnak az ilyen formában való korlátozása már azt jelentené, hogy bizonyos ilyen típusú hatásköröket magához von az Országgyűlés. Ennek a szabadságnak a biztosítása pedig természetesen a végrehajtó hatalom felelősségét erősíti fel a másik oldalról.

Ennek megfelelően kérem tehát a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassa az itteni előterjesztést, és ezzel is segítsük elő az új kormány mielőbbi megalakulását. Kérem önöket, hogy ezt a törvényjavaslatot szavazatukkal támogassák.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
30 32 2014.11.21. 7:50  1-64

TUZSON BENCE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Amikor egy ilyen jelentőségű jogszabályról beszélünk, mint ez a mostani, akkor azt hiszem, hogy mindannyiunknak, országgyűlési képviselőknek és talán a kormánynak is és mindenkinek egy kicsit vissza kell gondolnia, és bele kell abba gondolnia, hogy mik azok az alapvetések, ami miatt mi itt ülünk az Országgyűlésben, és mi az az irány, amit mind­annyiunknak követni kell.

Mindannyiunknak egyet kell abban érteni, hogy azért vagyunk itt, hogy a nemzetet valamilyen formában felemeljük. Ezek alapvetések. Az eszközökben lehetnek közöttünk különbségek, de ezekben az alapgondolatokban nem. Ezen belül pedig rendkívül fontos az, hogy munkahelyek legyenek Magyarországon, és emellett növekedjen Magyarországon a termelés, legyen Magyarországnak egy komoly termelő ipara, hiszen ha értéket állítunk elő, csak akkor lehet boldog Magyarország, akkor lehetnek sikeresek a magyar polgárok. Annak érdekében azonban, hogy ezen az úton tovább tudjunk menni, néha meg kell állni és vissza kell tekintetni.

(11.50)

Vissza kell tekinteni és le kell tudni zárni a múltban olyan kérdéseket, amelyek alapvetően igazságtalan kérdések voltak. Erről szól ez a törvénycsomag, amit most tárgyalunk, és erről szóltak a korábbi intézkedések is.

Hogyan is néz ki ez összességében, és hogyan is éri el azt a hatást, hogy Magyarországon minden devizahiteles jól fog járni? Ennek a csomagnak, amit egységként kell kezelni ? és ezt hangsúlyozom, hogy egységként kell kezelni ?, több eleme van. Az első eleme ennek az egységnek az, amit már elfogadtunk, a múltról szól, a bankok elszámoltatásáról szól. Azt a pénzösszeget, amit igazságtalanul elvettek a bankok, vissza kell adni az embereknek. Vissza kell adni kétféleképpen: vagy úgy, hogy készpénzben, akiknek már lejárt a hitele, vagy pedig úgy, hogy csökkennek a törlesztőrészletek, csökken az egész tőke a hitel mögött. 1000 milliárd forint; ezermilliárd forint az, ami vissza fog áramlani a magyar gazdaságba, amit vissza fognak kapni a következő időszakban az emberek. Ez az 1000 milliárd forint nem kis összeg. Hogy érzékelni lehessen, hogy mekkora számról beszélünk, Magyarországon ez akkora összeg, mint a magyarok által teljes mértékben befizetett személyi jövedelemadó kétharmada, tehát óriási nagy számról beszélünk. Ezzel, hogy ezt a lépést megtesszük, lezárjuk a múltat, lezárunk egy időszakot, és a jövőbe fogunk tudni tekinteni.

A törvénycsomagnak ez a két eleme, amiről most beszélünk, már a jövőről szól. A jövőről, olyan értelemben a jövőről, hogy a fair bankokról szóló törvény a kiszámíthatóságot fogja garantálni, tudni fogják azt az emberek, hogy mi fog következni holnap. Ha valaki egy szerződést köt, pontosan fogja tudni, hogy milyen feltételekkel kötötte meg ezt a szerződést, mit várhat a bankoktól, és véget ér egy korszak, amit nyugodtan nevezhetünk kisbetűs korszaknak.

Nem a kis betűkben kell most már keresgélni azt, hogy a valóságban mi van ezekben a szerződésekben, hanem bizony átlátható, világos szabályok lesznek. A magyar fogyasztókat olyan mértékű védelem fogja megilletni, mint akár a német vagy az osztrák fogyasztókat.

Meg fog szűnni az a jog, amikor a bankok csak egyoldalúan bármikor módosíthatták a szerződéseket. Csak hozzányúltak, vélt vagy valós okok alapján megemelték a kamatokat, és más feltételeket változtattak. Itt most lesz egy fix kamatperiódus, egy hároméves periódus, és ezen belül fixen fognak kamatozni a hitelek, és a hároméves periódus végén pedig lehet szó változtatásról, de azt is szigorú felügyelet mellett, a Nemzeti Bank felügyelete mellett. Abban az esetben, ha a gazdasági folyamatok változnak és csökkenteni lehet a hiteleket, csökkenteni lehet a kamatokat, akkor bizony ezeket csökkenteni is kell. Más időszak kezdődik el tehát, új időszak kezdődik a hitelezésben, egy fair, tisztességes ország tisztességes bankrendszere tud megvalósulni. Ez kell ahhoz, hogy a következő időszakban azokat az általános célokat, amiket kitűztünk, meg tudjuk valósítani, mert akkor vagyunk hitelesek, ha ezen az úton végigmegyünk. A kormány és a kormánypárt elindult ezen az úton, és ezt az utat végig is fogjuk járni.

A következő lépés a forintosítás kérdése. A forintosítás kérdése elsődlegesen a biztonságról szól. Ha lezártuk a múltat, kínáltunk egy látható, jól látható jövőt, fontos, hogy ez ne csak előre látható legyen, hanem egy biztonságos jövő is legyen. Érjen véget, kedves képviselőtársaim, a spekuláció korszaka, ne a spekulációra építsük a későbbiekben a gazdaságot. Építsük a munkára, és ne pedig arra, hogy egyébként hogyan néz ki a svájci frank, az euró árfolyama. Lehet játszani azzal, és lehet játszani a szavakkal, hogy éppen mikor milyen volt az árfolyam, ha jól emlékszem, 2009. március 6-án 317 forint fölött járt az euró árfolyama, itt a lényeg az, hogy zárjunk le egy korszakot. Húzzunk egy vonalat, és összhatásában figyeljük meg, hogy mit érnek ezek az intézkedések.

Az összhatás a lényeg. Nem szabad kiemelni ebből a törvénycsomagból egy elemet és az egy elemet összességében elemezni, vagy csak ezt az egy elemet elemezni, hanem összességében kell figyelni a jogszabályt, hiszen ez a jogszabály próbálja követni és követi is a Kúria döntését, és olyan helyzetet kíván előállítani, ami későbbiekben az alkotmányosság próbáját is ki tudja állni. A bíróság olyan elveket fogalmazott meg, amiket egyébként ? láttuk a legutóbbi döntésekben ? az Alkotmánybíróság is követ. Ennek megfelelően ilyen jogszabálycsomagot kellett összeállítani. Ennek a jogszabálycsomagnak az összhatása, hölgyeim és uraim, az, mintha körülbelül a svájci frankot 180 forinton forintosítanánk.

Tehát ha azt a lehetőséget választottuk volna, amit nem tehettünk meg, hogy csupán forintosítjuk a hiteleket, akkor ilyen hatást tudtunk volna elérni. De mivel ez nem volt ennyire egyszerű, ezért egy ilyen törvénycsomagot kellett létrehozni, ami többet is tesz annál, hogy ilyen árfolyamon forintosít, hanem biztonságot nyújt az embereknek, és kiszámítható jövőt ad, olyan kiszámítható jövőt, amelyben mindenki tudhatja, hogy mi fog rá várni. Az egész jogalkotásunk és az egész tevékenységünk lényege, hogy ha eszközökben nem is értünk mi egymással egyet, de annak kell lennie, hogy az emberek életét jobbá tegyünk, egy jobb, kiszámíthatóbb jövőt adjunk az embereknek, egy olyan jövőt, amelyben mindenki tudja azt, hogy mi vár rá, mindenki tudja azt, hogy bízhat az államban, bízhat a kormányban, mert attól, ami Magyarországon folyik, azoktól a jogszabályoktól, amiket itt az Országgyűlés elfogad, csak jobb lesz neki.

Mi erre törekszünk, ezért terjesztettük be ezt a jogszabálycsomagot, és ennek megfelelően kérjük önöket is, hogy támogassák ezt. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
35 22 2014.12.02. 5:03  21-24

TUZSON BENCE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Amikor 2010-ben az előző Orbán-kormány átvette a kormányzást, akkor számos alapkérdés vetődött fel. Az egyik ilyen alapkérdés volt, hogy az ország nehéz helyzetében hogyan lehet elérni azt, hogy egyről kettőre jusson az ország, hogy beinduljon a gazdasági növekedés és hogy a foglalkoztatottság, a foglalkoztatás is növekedjen az országban. Nagyon alacsony szinten állt a foglalkoztatás akkor, hiszen emlékezzünk vissza, akkor kevesebb mint 3 millió 800 ezer ember dolgozott Magyarországon. Ha ebből a számból levesszük még a közalkalmazottak számát is, akkor láthatjuk azt, hogy ez a szám olyan kevés volt, az embereknek körülbelül a negyede vagy az ötöde tartotta el gazdasági oldalról az egész teljes magyar lakosságot.

Ezzel a számmal valamit kezdeni kellett, hiszen mindannyian pontosan tudtuk azt, hogy abban az esetben, ha ez így marad, egy ilyen alacsony foglalkoztatottság mellett megy tovább az ország, akkor gazdasági növekedés, tartós gazdasági növekedés és az emberek életminőségének, életszínvonalának a növekedése nem érhető el. Számos intézkedést kezdett el a kormány annak érdekében, hogy beinduljon végre a növekedés, csábította ide Magyarországra azokat a vállalatokat, amelyek a termelésbe, a ter­melőipar fejlesztésébe szálltak be, hiszen az egyik oldalon termelünk, a másik oldalon értéket teremtünk, és ha a munkahelyek száma is nő, akkor biztos, hogy azok az emberek, akik ebben részt vesznek, életminőségükben és életszínvonalukban is növekedés fog beállni.

Növekedni fog tehát és növekedett is a foglalkoztatottság, és számos egyéb intézkedést akár az adójog területén, akár a munkajog területén bevezetett a kormány azért, hogy az olyan korábbi látszólagos, munkavállalókat védő szabályok, amelyek a valóságban nem a munkavállalókat védték, hanem éppen azt idézték elő, hogy kevesebb munkahely legyen Magyarországon, ezek megszűnjenek, és ne álljanak útjába ezek a szabályok a gazdasági növekedésnek.

Ezzel kapcsolatos volt minden olyan intézkedés, amely akár a közmunkaprogramot is jelentette, amiben elértük azt, hogy egyre többen és többen dolgoztak Magyarországon. A közmunkaprogrammal kapcsolatban itt már számos kritika elhangzott, de azt fontos kiemelni, hogy ez egy ideiglenes, átmeneti foglalkoztatást jelent, egy ideiglenes, átmeneti foglalkoztatást, aminek a lényege az, hogy az embereket vezessük vissza a munka világába. Ez a számos intézkedés, ami ebben az időben megtörtént, természetesen nem azonnal és nem rögtön jelent valós, látható, számokban is mérhető hatást. Ezek a számok most kezdenek jelentkezni, és most láthatók elég komoly és nagy mértékben.

Természetesen komoly feladatok állnak előttünk, és ezek a komoly feladatok, amelyek előttünk állnak (Zaj. ‑ Az elnök csenget.), komoly embereket igényelnek, és át kell gondolni azt a stratégiát, amit a későbbiekben ennek érdekében folytatni fogunk. A számok szépek, és jól néznek ki, hiszen most már 7,1 százalékra csökkent Magyarországon a munkanélküliség, egyre több ember dolgozik Magyarországon, lassan eléri a 4 millió 200 ezer főt. Természetesen akkor lehetünk boldogok, és akkor megyünk jó irányba, ha ezek a számok tovább fognak növekedni, és el fogjuk tudni érni azt, hogy szinte teljes foglalkoztatás legyen Magyarországon, és ne legyen olyan ember, aki tud, képes és akar Magyarországon dolgozni és nem lesz munkája.

Ebben az irányban kell továbbmenni, és ennek az eszközrendszerét kell a továbbiakban kidolgozni. Az eszközrendszer ebből a szempontból nagyon fontos, továbbra is fontos, hogy ipari vállalatok jöjjenek Magyarországra, és üdvözlünk minden olyan vállalatot, ami Magyarországra tartósan azzal a céllal jön, hogy munkahelyet teremtsen. Igen, munkahelyet kell teremteni még akkor is, ha ki kell szélesíteni Magyarországon a közmunkaprogramot, és olyan intézkedéseket kell tenni, ami segít ezeknek az embereknek a valós gazdasági életben is munkát találni.

Még egy olyan terület van, ami rendkívül fontos, amin szerintem tovább kell mennünk, ez pedig a nyugdíjasok kérdése. A nyugdíjasokat is ösztönözni kell arra, és olyan ösztönzőrendszert kell Magyarországon kidolgozni, amely képessé teszi a nyugdíjasokat arra, hogy érdemes legyen nekik főleg a hiányterületeken, a hiányszakmában a munka területére visszajönni, hiszen ma már más problémáink vannak, mint évekkel ezelőtt, más problémáink. Míg korábban az jelentette a problémát, hogy fiatalok bizonyos munkaköröket nem tudnak betölteni a nyugdíjasok miatt, most pont fordított a helyzet, vannak olyan hiányszakmák, ahol szükség van a nyugdíjasok munkavállalására is. Ezzel kapcsolatban akár adójogi szabályokat, adójogi jogszabályokat is módosítani kell.

Ezt az irányt kell követni, és azt hiszem, mindannyiunk kötelessége, hogy ezt támogassuk. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
38 18-24 2014.12.09. 5:43  17-26

TUZSON BENCE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Szép adatok, jó számok láttak napvilágot az utóbbi időszakban. Ezek az adatok az ország teljesítményét dicsérik. 3,2 százalékos növekedés lesz ebben az évben várhatóan, és ha hozzávesszük az előző évi adatot, az 1,8 százalékos növekedést, valamint a várható óvatos becslést, egy 2,5 százalék körüli gazdasági növekedést, akkor ebben a három évben a következő évvel együtt már 7,5 százalék lesz az a gazdasági növekedés, amit együttesen láthatunk.

Igen, ezek fontos számok, és fontos, ami ezek mögött a számok mögött van. Az a fejlődés, ami elsősorban a termelőipar fejlődésének köszönhető, az egy jó út; jó úton indult el 2010-ben a magyar kormány, és jó út volt az, hogy befektettünk, csábítottuk ide azokat a vállalkozásokat, akik termelni ‑ igen, termelni ‑, nemcsak pénzt kivinni, hanem termelni akarnak Magyarországon, értéket előállítani.

Akkor juthatunk egyről kettőre, ha ezek a vállalkozások Magyarországon értéket állítanak elő, mert ez nemcsak munkahelyeket teremt, munkahelyeket egyik oldalról, de nemcsak munkahelyeket teremt, hanem a másik oldalon növeli a gazdaság teljesítményét, növeli a gazdaság exportját, így összességében hozzájárul a magyar gazdaság növekedéséhez.

Természetesen ilyenkor meg kell említenünk az autóipart, hiszen autóipar, a gépjárműipar az, aminek a teljesítménye igen fontos, és nagyban hozzájárul a gazdaság teljesítményéhez. Ma már 700 olyan vállalkozás van Magyarországon, ami ebben a szektorban működik, és 125 ezer embernek ad munkát ez a terület. Ez egy jó irány, és ebbe az irányba kell továbbmenni. Ha a járműiparról beszélünk, akkor meg kell emlékeznünk nemcsak a gépjárműiparról, hanem más ágazatokról is.

Vannak olyan innovációk Magyarországon, magyar vállalkozások részéről, amiket érdemes felkarolni. Érdemes felkarolni azokat a kezdeményezéseket, amelyek akár a buszgyártás, az egyébként nagy hagyományú magyar buszgyártás újraélesztésében vannak, és érdemes felkarolni azokat a kezdeményezéseket is, amelyek a vasútipar és az ottani vonat-, vasútgyártásban, a kötött pályás járművek gyártásában vetődik föl.

Igen, ezen a területen is komoly előrelépések vannak, hiszen pont az én választókerületemben, Dunakeszin vásárolt meg az állam egy üzemet, a MÁV Bombardier üzemet. Ez az üzem ma már mint járműjavító szerepel, de én magam mint országgyűlési képviselő is javasolni szeretném, hogy itt járműgyártásra utaljon majd a név, és keressünk egy olyan nevet hozzá, ami méltó a vasúti járműgyártáshoz – mondjuk, a Kandó nevet ‑, amellyel ez gyár mint a vasúti járműgyártásnak ‑ mint a kötött pályás járművek gyártásának ‑ a fellegvárává válhat Magyar­országon.

Ebbe az irányba kell elindulni, és meg kell jegyezni azt, hogy nagyon sok pénz ‑ nagyon sok pénz, 3400 milliárd forint ‑ volt, ami az utóbbi időszakban Magyarországra áramlott. Ekkora volt az az összeg, ami a legutóbbi háromnegyed évben Magyarországra bejött; és ez egy nagyon beszédes szám, mert ez több, mint a Magyarországon a jövő évben várható áfabevétel.

És ha az áfáról beszélünk, akkor meg kell említenünk egy nagyon fontos dolgot is, azt, hogy vannak bizony akadályok. Vannak olyan akadályok, amelyek akadályozzák a teljesítményünket, és ezek általában a múltban keresendők: bizony, csontvázak esnek ki a szekrényből. Most, az utóbbi időszakban megint egy ilyen csontvázzal találkozhattunk, amikor egy határon átnyúló, nagymértékű áfacsalásra derült fény; egy olyan áfacsalásra, ami minden idők legkorruptabb kormányzati időszakára, a Gyurcsány-Bajnai-kormány időszakára utal vissza. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Úgy van! ‑ Moraj az MSZP padsoraiban.) Ebben az időszakban 18-20 milliárd forint volt az az áfacsalás, amit egy sorozattal ‑ egy sorozattal! ‑ elvittek az államkasszából (Gőgös Zoltán: Szánalmas! Szánalmas!), és ezt a pénzt valamilyen formában vissza kell szerezni. (Gőgös Zoltán: Szerezd!)

Egy szlovákiai vállalkozó vallomása igen beszédes. Ez a szlovákiai vállalkozó, aki egyébként részt vett ebben az áfacsalásban, mind a naplójában, mind pedig a vallomásában arra utalt, hogy (Gőgös Zoltán: Ez tök hiteles, ugye?) ezekből a pénzekből bizony juthatott az MSZP pártkasszájába is. (Felzúdulás, hangok a kormánypárti padsorokban: Húú! ‑ Nagy zaj. ‑ Az elnök csenget.) Juthatott oda is, sőt ez a folyamat mérnöki pontossággal volt megtervezve. Egy mérnöki pontossággal megtervezett folyamat volt (Folyamatos nagy zaj és közbeszólások az MSZP padsoraiban: Mi van Vida Ildikóval? ‑ Lukács Zoltán: Huhogjatok még egy kicsit! Huhogjatok, olyan jól áll! ‑ Az elnök csenget.), aminek a tervezési helye ma is kétséges (Dr. Bárándy Gergely közbeszól. ‑ Az elnök csenget.), és utalt rá, hogy ezt esetleg valamelyik pártiroda sötét kis zugában tervezték meg az egész áfacsalási folyamatot. (Harangozó Gábor István: A Lendvay utcában, nem?!)

Egy ilyen folyamatról beszélünk, és egy ilyen folyamat részesei voltak a szocialisták az utóbbi időszakban. (Lukács Zoltán: Bence, te nagyon kemény vagy! ‑ Nagy zaj, közbeszólások az MSZP padsoraiban.)

(9.50)

Kérem önöket, szocialista képviselőtársaim (Folyamatos nagy zaj. ‑ Az elnök csenget.), nyúljanak a zsebükbe (Közbekiáltások az MSZP soraiból, köztük Lukács Zoltán: Ne mutogass! ‑ Az elnök csenget.), nyúljanak a zsebükbe azok, akiket illet, és fizessék vissza ezt a 20 milliárd forintot az államkasszába... (Zaj, közbekiáltások. ‑ Lukács Zoltán az elnök felé: Vezessük az ülést!)

ELNÖK: Képviselő úr…

TUZSON BENCE (Fidesz): …mert ez hiányzik mindenkinek (Közbekiáltások. ‑ Az elnök csenget.), hiányzik a magyar gyerekeknek. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), mert ez akkora összeg, mint amekkora…

ELNÖK: Képviselő úr…

TUZSON BENCE (Fidesz): …egyébként…

ELNÖK: …lejárt az időkerete.

TUZSON BENCE (Fidesz): …az egyharmada annak, amit önök elvettek tőlük. (Taps a kormánypártok soraiban. ‑ Közbekiáltások az ellenzék padsoraiból. ‑ Az elnök csenget.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
38 66 2014.12.09. 2:37  53-66

TUZSON BENCE (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Egypár szóval szeretnék reagálni az itt elhangzottakra. Az alapkérdés az, hogy ez most egy jogszabály módosítása, tehát nem ez az alapjogszabály, így a módosítással kapcsolatban szeretnék reagálni a felvetett kérdésekre. Az egyik legfontosabb kérdés ebben a jogszabályban ennek az összeghatárnak a megemelése 250 ezerről 300 ezer euróra. Tehát arról van szó, hogy ha valaki Magyarországon szeretne átmenetileg tartózkodni, akkor ennyit kell neki fizetnie.

Az átmenetiség ebből a szempontból nagyon fontos, és egy félreértést szeretnék eloszlatni: ez a jogszabálytervezet és az egész jogszabály maga nem az állampolgárságról szól. Nem azt jelenti, hogy valaki fizet 300 ezer eurót, és ezért állampolgárságot kap, hanem átmenetileg öt évet tartózkodhat Magyarországon. Ez a lényege ennek a jogszabálytervezetnek, és az, hogy itt még néhány pontosítást tartalmaz a jogszabály. Az előterjesztők nevében szeretnék arról is nyilatkozni, hogy természetesen a Törvényalkotási bizottság módosító javaslatát támogatjuk, az eljárásjogi pontosításokat tartalmaz.

Felvetődött a munkahelyteremtés kérdése. Valóban, az egyik legfontosabb dolog Magyarországon a munkahelyteremtés, és arra kell törekednünk, hogy egyre több munkahely legyen Magyarországon, az eszközeit viszont meg kell válogatni, meg kell azt nézni, hogy mi az az eszköz, amivel egyébként ez hatékonyan elérhető, hogy vajon ez az eszközrendszer a munkahelyteremtésre alkalmas-e vagy nem alkalmas. Nem vagyok benne biztos, hogy ez lenne a legalkalmasabb eszköz, de egyébként, ha az országba pénz áramlik, az mindenképpen elősegíti azt, hogy a munkahelyek száma is növekedjen Magyarországon.

Az alkotmányunk, illetve az Alaptörvényünk garantálja azt, hogy Magyarországon közpénz kiáramlása milyen irányba történhet, és az átláthatóságot a magyar alkotmány előírja. Ezt mindenkinek be kell tartania, be kell tartania a Gazdasági bizottságnak is, amikor a döntését meghozza, és ennek megfelelően kell azokat a közvetítőket is kijelölni, akik jogosultak a tevékenység ellátására. Ezt mindenkinek szem előtt kell tartani, és ennek megfelelően kell a jogszabályt is értelmezni, és ennek megfelelően kell a jogszabály szerint eljárni.

Tehát még egyszer kiemelve, ennek a jogszabálynak a lényege az, hogy itt növeljük az államháztartási bevételt, és 250 ezer euróról 300 ezer euróra növeljük azt az összeget, amiért ilyen típusú kötvényt lehet vásárolni. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
38 68 2014.12.09. 1:03  67-74

TUZSON BENCE, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. A bizottságunk megtárgyalta a T/2078. számú törvényjavaslatot. Ez a törvényjavaslat négy jogszabály, négy törvény módosítását tartalmazza. Bizonyos pontosításokat tartalmaz ezekkel a jogszabályokkal kapcsolatban, elősegíti ezeknek a jogszabályoknak az alkalmazhatóságát az önkormányzatok részére. Ezzel a céllal került benyújtásra ez a jogszabály, és meg is tárgyalta a bizottság. Nem volt hosszú tárgyalás, Hiszékeny Dezső volt, ha jól emlékszem, az egyetlen hozzászóló, aki hozzászólt ebben a vitában. Egyes pontosításokat megkérdőjelezett a tekintetben, hogy ezek valóban szolgálják-e azokat az érdekeket, amelyeket a jogszabály, a jogszabály egésze szolgálna.

De ennek ellenére a bizottságunk 28 igen és 8 tartózkodás mellett fogadta el ezt a módosító javaslatot, illetve ezt a csomagot és az ehhez kapcsolódó bizottsági határozatokat, úgyhogy ellenszavazat nélkül döntött a bizottság 28 igen és 8 tartózkodás mellett. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
40 152 2014.12.15. 0:08  148-161

TUZSON BENCE (Fidesz): Bocsánat, mint előterjesztő szerettem volna nyilatkozni a tekintetben, hogy az előterjesztő nevében is kérjük a végszavazást az ügyben. (Zaj. ‑ Apáti István: Ez nem tévéműsor!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
41 20 2014.12.16. 4:38  19-22

TUZSON BENCE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Talán kevesen emlékeznek arra, amikor 1990-ben megalakult az első szabadon választott Országgyűlés és megalakult az első szabadon választott kormány, hogy milyen érzés volt az, amikor az ország részben visszanyerhette szuverenitását, és kevesen emlékeznek talán arra, amikor 1991. június 19-én az utolsó szovjet katona, az utolsó szovjet katona is elhagyta az országot. Ekkor nyerte vissza az ország a szuverenitását, és megszűnt egy állapot.

Megszűnt egy állapot, ez az állapot pedig az volt, hogy egy ország kormánya - fel­használva az itt Magyarországon állomásozó, általa finanszírozott hadsereget ‑ nyomást gyakorolt egy másik ország kormányára, hogy rákényszerítse arra, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön. Ez az állapot szűnt meg ebben az időben, és ezt az állapotot nevezzük a szuverenitás megsértésének.

Fel kell tehát tennünk a kérdést, hogy vajon előállhat-e még olyan helyzet, hogy ez a szuverenitás megsérül, vagy a szuverenitás maga egy konstans állapot. Fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy sajnos nem, az nem egy konstans állapot, mindig figyelnünk kell arra, hogy ez a szuverenitás ne sérüljön meg. Figyelnünk kell erre nekünk, magyaroknak különösen, hiszen nekünk van e tekintetben egy történelmi kötelességünk is, hiszen évszázados követelésünk valósult meg azzal, hogy a szuverenitásunk helyreállt. (Zaj.)

Szeretném felhívni a figyelmet egy közelmúltbeli eseményre, amikor az amerikai külügyminisztériumnak az egyik államtitkára mondott egy beszédet, mondott egy elég érdekes beszédet, ami elsősorban a korrupcióellenességről szólt. Itt szeretném kiemelni, nekünk elkötelezettségünk az, hogy a korrupció ellen a lehető legnagyobb mértékben fellépjünk, de ez a beszéd részben a szuverenitásról is szólt; a szuverenitásról, ami azt jelentette, és egy olyan állítás fogalmazódott meg ebben a beszédben, hogy az Amerikai Egyesült Államok támogat bizonyos társadalmi szervezeteket annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljon az egyes államok kormányára. (Az elnök csenget.) Én azt gondolom, hogy ha ez az állítás igaz lenne, akkor ez azt jelentené, hogy egy adott ország kormánya, felhasználva egy másik országban működő társadalmi szervezetet, azt működtetve és támogatva, nyomást gyakorolna egy másik ország kormányára annak érdekében, hogy rákényszerítse, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön.

Azt gondolom, ez megengedhetetlen, és még inkább megengedhetetlen, ha a szavakat tovább hallgatjuk, és tovább nézzük ezt a beszédet, mert ez arról is szól, hogy két tucat olyan állam van Európában, amelyikben valamilyen akciókat készít elő az Egyesült Államok. Ha ez igaz lenne, és ezt valóban akciók követnék, és olyan akciók, amikkel nyomást lehet gyakorolni az államokra, akkor ez valószínűleg a szuverenitás megsértését jelentené.

Példaként hozza fel ez a beszéd a csehországi példát, amikor húsz társadalmi szervezet munkáját fogták össze az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériumának és nagykövetségének segítségével, hogy gyakoroljanak nyomást az ottani kormányra. Én azt gondolom, ez összességében megengedhetetlen, és nem jó az, ha ilyen irányba mennek a dolgok, és azt gondolom, ez valamilyen tévedés lehet. Nem hiszem, hogy az Amerikai Egyesült Államok politikája ebbe az irányba megy el.

Így kérdezem én és kérdezzük mi, vajon szükséges-e az, hogy a magyar kormány, illetve a magyar állam fellépjen a saját szuverenitásának megvédése érdekében mind az Európai Unióban, és szükséges-e az, hogy az Európai Unió maga fellépjen a saját tagállamai szuverenitásának megsértése érdekében, illetve azért, hogy a megsértését megelőzzük, mert ha ennek veszélye fennáll, az igen komoly probléma, hiszen ezek az állítások nem vagy nemcsak Magyarországot érintik, hanem több európai uniós tagállamot is.

Ezért szeretnénk ezt a kérdést feltenni, mert azt gondolom, ennek igen komoly súlya van, és szükséges, hogy ebben a kérdésben mielőbb választ kapjunk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
46 16 2015.02.18. 5:01  15-18

TUZSON BENCE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! 2010-ben egy nagyon fontos folyamat indult el Magyarországon, egy más útra tért a magyar gazdaság, amelynek a jelei 2013-ban már elég jól látszottak, és 2014-re, erre az évre a gazdaság számai egészen szépen alakultak. Hogy néhány számot megemlítsek ebből, szeretném megjegyezni, hogy a GDP, a bruttó hazai termék alakulása mindenkit meglepett, hogy milyen jó szám volt, 3,4 százalék volt ez a növekedés az elmúlt évben. Az egyéb mutatók is egész szépen alakultak, a munkanélküliség is drasztikusan csökkent Magyarországon, ma már csak 7,1 százalékos a munkanélküliség.

Természetesen egészen addig nem lehetünk nyugodtak, míg Magyarországon egyetlen olyan ember is van, aki akar, tud és képes dolgozni, és nincs munkája. Tehát azért kell dolgoznunk folyamatosan, hogy mindenkinek legyen Magyarországon munkája, és el tudjuk érni e tekintetben a teljes foglalkoztatottságot. A szegénység kérdését is a munka oldaláról kell hogy megközelítsük. Hiszen akkor lehetünk boldogok, akkor mondhatjuk azt, hogy nincsenek szegény emberek Magyarországon, ha mindenkinek van munkája, aki tényleg akar, képes és tud dolgozni.

Az infláció kérdésében is szépen alakultak a számok, hiszen most defláció van Magyarországon, ugye, -1,4 százalékos az infláció, ami azt jelenti, hogy egy igen alacsony inflációs pályára tudott állni a magyar gazdaság. Ezt az alacsony inflációs pályát a továbbiakban is fenn kell tartani, hiszen ez jó a magyar gazdaságnak, ez jó a magyar embereknek is. Az ipari termelés növekedése is komoly adat. Nagyon fontos, hogy itt is 7,1 százalékos növekedéssel számolhatunk az utóbbi időszakban, ami jó a magyar családoknak, jó a magyar embereknek. Különösen jó az, hogy az exportunk 11,1 százalékkal növekedett az utóbbi időszakban, ami azt is jelenti, hogy nagyobb mértékben emelkedett az exportunk, mint az importunk, tehát a külkereskedelmi mérlegünk pozitívuma is folyamatosan növekedik.

Természetesen ezek a számok nem önmagukban valók, és nem azért kell őket megemlíteni, hogy mutassuk, milyen szépek a számok, hanem azért, hogy meg tudjuk határozni a későbbiek során, hogy milyen irányban, kikért kell dolgoznunk, és hogyan kell továbbmennünk. Mi magunk a bérből és fizetésből élő magyar emberek anyagi biztonságának megerősítésén szeretnénk dolgozni a továbbiakban. Azon szeretnénk dolgozni, hogy Magyarországon a keményen dolgozó emberek segítségére lehessen a kormány, segítségére lehessen az Országgyűlés. Ebben az évben nagyon sok feladat áll előttünk, és ennek alapjait részben már a múlt évben leraktuk, de figyelemmel kell kísérnünk, folyamatosan gondoskodnunk kell arról, hogy ezek a célok megvalósuljanak ebben az évben is.

(9.40)

Ez a feladat például a bankok elszámoltatásának befejezése, hiszen tudjuk, hogy a múlt évben elfogadott jogszabályok sok mindenre választ tudnak adni. Ezeknek a következtében olyan hatást tudunk elérni, minthogyha a svájcifrank-hiteleket 190 forintos árfolyamon váltottuk volna át forintra, és most, amikor látjuk, hogy a svájci frank árfolyama hogyan változik a magyar gazdaság számaitól, a magyar gazdaságtól teljesen függetlenül, láthatjuk, hogy jó időben lépett a magyar kormány, jó ütemérzékkel lépett az Országgyűlés, hiszen a mostani szabályok alapján a magyar családok, a hiteles családok biztonságba kerülhettek, és a magyar hitelesek most már egy kiszámítható pályán lehetnek.

Gondoskodni kell arról a továbbiakban is, hogy a béremelések folytatódhassanak Magyarországon. Maga a defláció, tehát egy negatív infláció segít azon, hogy a reálbérek ilyen formában növekedjenek, de természetesen meg kell tenni nagyon sok intézkedést a továbbiakban is.

Mint láthatjuk, a minimálbér összege is komolyan növekedett, most már 105 ezer forint a minimálbér, ez 3,4 százalékos növekedést jelent az utóbbi időszakban, de ha megnézzük, hogy ez 2010-hez képest mekkora volt, akkor látjuk, hogy ez egy 43 százalékos növekedés. A későbbiekben pedig el fog indulni a fegyveres és rendvédelmi dolgozók életpályamodellje is, amiben 30 százalékos az idei béremelés átlagosan, és további évi 5-5 százalékos béremelésre számíthatunk.

Fontos kérdés a következő időszakban a családok támogatása, a családi adórendszer megőrzése is, és az, hogy további támogatást adunk az első házasoknak, kiterjesztettük a lakáshoz jutási kedvezményeket is.

Ezek a kérdések azok, amelyekkel a továbbiakban is foglalkozni kell. Támogatni kell tehát a magyar családokat, mert ezek az eredmények, amiket el tudunk érni, ez a magyar gazdaság, a magyar emberek teljesítményén alapul, és ennek alapján nekünk kötelességünk, hogy a bérből és fizetésből élő magyar emberek jobbulását segítsük elő. Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
47 130 2015.02.20. 7:14  69-181

TUZSON BENCE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az előbbi kissé heves, eklektikus és kevésbé érthető hozzászólás után engedjék meg, hogy visszakanyarodjak a mai nap témájához, ami végül is a bevándorlásról, a gazdasági, megélhetési bevándorlásról szól.

Magyarország lakossága az Európai Unióban mindössze 2 százalék, az Európai Unió összlakosságának 2 százaléka, de mégis a tavalyi év alapján a menekültügyi kérelmek 16 százalékát Magyarországon nyújtották be az Európai Unióban. Ez azt jelenti, hogy ez különösen nagy terhet jelent számunkra, magyarok számára, a magyar emberek és a magyar hatóságok számára is. Ennek megfelelően, ennek megfelelő súllyal kell nekünk ebben a kérdésben fellépni mind Magyarországon, mind pedig az Európai Unióban.

A határőrizettel kapcsolatban a Jobbik részéről felvetődött az a kérdés, hogy vajon jól védik-e a magyar hatóságok a magyar határt. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy Magyarország schengeni határa 1109 kilométer, és erre az 1109 kilométerre 4 ezer határrendész van Magyarországon, és ebből a 164 kilométeres szerb-magyar határra összesen 1100 ember van. Ez azt jelenti, hogy minden kilométerre hét ember jut. Összességében nem az az elsődleges probléma, hogy úgy jönnek át a határon, hogy a későbbiekben őket ne kapnák el, hiszen a határon illegálisan átlépő emberek 95 százalékát elkapják, a maradék 5 százalékot meg általában a mélységi ellenőrzés során kapják el. Tehát nem ez az alapvető probléma.

Az alapvető probléma abban áll, hogy az európai uniós szabályozás szerint azzal kapcsolatban, aki belép Magyarországra, odasétál az első határ­rendészhez, és azt mondja, hogy menekültügyi kérelmet szeretne benyújtani, elindul az eljárás, és az eljárás alatt az esetek 90 százalékában úgy védekezhet, úgy képviselheti magát az eljárásban, hogy szabadon mozoghat az Európai Unióban. Ez természetesen nem lenne baj, ha Magyarország elsődlegesen nem tranzitország lenne, de tranzitország mivoltunkból adódóan az emberek jelentős része eltűnik az eljárás alatt, és amíg eltűnik az eljárás alatt, nem lehet vele szemben folytatni az eljárást. Elindul tehát az eljárás, majd utána az Európai Unióban olyan emberek mászkálnak, akikről azt se tudjuk, hogy kicsodák, és velük szemben semmilyen eljárás nem folyt, semmilyen olyan határozat nem született, amely alapján hosszú távon az Európai Unióban tartózkodhatnának. Ez különösen nagy probléma.

Nagy probléma mindenki számára, aki itt, Magyarországon van, de egy sajátos aspektusát is szeretném ennek az ügynek megvilágítani. Az én választókerületemben, Fóton is van egy ilyen intézmény, amelynek az a sajátossága, hogy ott gyerekek vannak, olyan gyerekek, akik szülői felügyelet nélkül, azaz egymagukban érkeznek meg az Európai Unióba. Ebbe az intézménybe nagyon sok gyerek érkezik. 858 gyereknek kellene ellátást biztosítania ennek az intézménynek, annyian kerültek be ide, és ezek közül, kedves képviselőtársaim, 790-en tűntek el. Összesen 68 olyan gyerek van, aki ebben az intézményben megmaradt.

Ez az európai szabályozás hibája! 18 év alatti gyerekek úgy tűnnek el az Európai Unióban, hogy azt a felügyeletet, amit ezeknek az intézményeknek kéne nyújtaniuk, nem engedi az Európai Unió, hogy ilyen módon vigyázni lehessen ezekre a gyerekekre. Több száz olyan gyerek mászkál az Európai Unióban, akinek egyébként iskolába kellene járnia. De ezek a gyerekek nem tudnak iskolába járni, és nem is járnak sehol iskolába, hiszen ha valahol valamilyen hatóságnál jelentkeznének, akkor visszaraknák őket Magyarországra. Nem tudjuk, mi van ezekkel a gyerekekkel. Azt sem tudjuk, hogy ezek a gyerekek szervkereskedők vagy emberkereskedők hálójába kerültek-e. Nem tudjuk, hol vannak, elvesznek az Európai Unióban. Ez különösen nagy probléma, és ebből a szempontból is közelíteni kell ezt a kérdést, és ezt a kérdést, ezt a problémát is külön kezelni kell.

Az az európai megengedő szabályozás, amely alapvetően abból adódik, hogy nem a tranzit­országokra mérték ezeket a szabályokat, nem azokra alkották meg, hanem a célországokra, azt eredményezi, hogy az ide, Magyarországra nagy számban belépők az eljárás alatt egyszerűen eltűnnek, mert az európai szabályozás alapból abból indult ki, hogy ahova megérkeznek ezek az emberek, ott menedéket kérnek, és ahol menedéket kérnek, ott menedéket fognak kapni. El is indul az eljárás, de mivel nem itt akarnak maradni ezek az emberek, hanem tovább akarnak menni, átmennek Németországba vagy Ausztriába.

A hosszú távú következmény természetesen az, hogy azok az országok, mint például Németország vagy Ausztria, ma az európai szabályokat bizonyos módon liberálisan alkalmazzák. Hiszen nem azt alkalmazza most még Németország, hogy elkapja ezeket az embereket, és visszaküldi az Európai Uniónak abba az országába, ahol a határt átlépték ‑ jelesül Magyarországra ‑, hanem értesíti őket, hogy menjenek be az ottani hatósághoz, de mielőtt bemennének a hatósághoz, már továbbállnak máshova, mert természetesen nem akarnak visszajönni Magyarországra, nem akarják, hogy az eljárás velük szemben itt lefolyjon, és annak vége a kitoloncolás legyen.

Ez tehát egy sajátos probléma. Ezt a kérdést kell megoldanunk, és ennek megfelelő szabályokat kell alkotnunk. Egyeztetni kell az Európai Unióval, kezdeményezni kell a szabályok módosítását, de ha az Európai Unió nem hajlandó a szabályait módosítani, akkor nekünk, magyaroknak kell fellépni és magyar szabályokat kell alkotni, még akkor is, ha emiatt szembe kell mennünk az Európai Unióval. Nem várhatjuk meg az európai bürokrácia lassúságát! Fel kell lépnünk, és meg kell alkotnunk a saját magyar szabályainkat, hogy a magyar embereket megvédjük!

Nagyon fontos kérdés az ‑ erre többször is utaltak képviselőtársaim ‑, hogy ne keverjük össze egymással a fogalmakat. Mi nem véletlenül léptünk be az Európai Unióba. Mi egy értékközösséget alkotunk, és nem véletlenül szerettünk volna egy gazdasági közösséget is alkotni. Ebben a közösségben vannak alapjogok. Alapjog az, hogy mindenki oda megy ebben a közösségben, ahova akar, ott vállal munkát, ahol akar. Ezt a kérdést, az Európai Unió kérdését semmiképpen ne keverjük össze az Európai Unión kívüli kérdésekkel, és azzal, ami nem tartozik a közösségnek ilyenformán az alapjogai közé. Ezért kérem önöket, hogy ezeket a kérdéseket ne keverjük össze egymással, hanem azzal a valós problémával foglalkozzunk, hogy emberek százai, ezrei lépik át a magyar határt, és egy kérelem benyújtásával szabadon mozoghatnak az egész Európai Unióban. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
50 46 2015.03.02. 3:10  45-50

TUZSON BENCE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Működnek az országban és a világon is bizonyos bűnözői körök, akik zöldszervezetnek álcázzák magukat, de valójában bűncselekményekre szakosodtak, ezek a bűncselekmények pedig abból állnak, hogy kinéznek maguknak valamilyen nagy vállalkozást, valamilyen nagy beruházást, és különböző trükkökkel, vélt vagy valós környezetvédelmi okokra hivatkozva eljárásokat kezdeményeznek ezek ellen a beruházások ellen, és ennek következtében megakadályozzák vagy késleltetik ezeknek a beruházásoknak a működését. S ahhoz, hogy a későbbiek során visszavonják a kezdeményezett eljárásokat, bizonyos szponzorációt, támogatást - magyarul: kenőpénzt - fogadnak el, illetve kérnek különböző vállalkozásoktól. Sajnos ez világszerte, Európa-szerte is ismert bűnözői gyakorlat.

2009-ben például egy Lubomír Studnička nevezetű úriember Csehországban egy ugyanilyen bűnözői csoportot működtetett, minek következtében megakadályozták, illetve késleltették egy Elba-híd megalkotását, létrehozását, illetve egy autópálya létesítését is. Ugyanakkor, szintén egy csehországi példa, a Hyundai 2006-ban egy beruházást kezdeményezett, meg szerette volna valósítani, s ugyanilyen eszközökkel, hasonló bűnözői csoportok akadályozták meg azt, hogy ezt a beruházást annak rendje és módja szerint le tudja folytatni, illetve a beruházás támogatásáért pénzügyi támogatásokat kértek. Ilyen példa például az Egyesült Királyságban is van. Itt egy ilyen esetben 4-11 évig terjedő szabadságvesztést mértek ki azokra, akik ebben részt vettek.

Magyarországon is sajnos ilyen esetek előfordulnak. Ismerik már, a sajtót is megjárta Zsák Ferenc esete, aki a Tiszántúli Természetvédők Társulatának a tagja, illetve annak a vezetője, aki az Audi 2011-es beruházása esetében kért 200 millió forintos támogatást azért, hogy ne akadályozza meg a beruházás lefolytatását, illetve hogy ezt a továbbiakban ne késleltesse.

(14.40)

Az Audi színleg bele is ment abba, hogy az ezt a beruházást ilyen formában megakadályozni kívánó szervezetet támogassa, azonban a későbbiek során felvételt készített, és feljelentést is tett a megfelelő úriember ellen, aki aztán egy időre előzetesbe is került.

Magyarországon tehát szintén felütötte fejét ez a zöldbűnözés, amely ellen fel kell lépni, ezért kérdezem én a tisztelt államtitkár urat, hogy fellép-e a kormány a zöldbűnözés ellen, illetve kíván-e tenni valamit a magyar kormány annak megakadályozására, hogy a zöldbűnözők hátráltassák a Magyarország számára fontos munkahelyteremtő beruházásokat, illetve támogatás címén kenőpénzeket fogadjanak el, illetve zsaroljanak ki különböző gazdasági társaságoktól, megakadályozva ezzel, hogy ezek a beruházások annak rendje és módja szerint lefolytatásra kerüljenek, megkárosítva a magyar állampolgárokat és rombolva a természetvédő hivatás presztízsét. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
50 50 2015.03.02. 0:33  45-50

TUZSON BENCE (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Különösen fontosnak tartom azt, hogy bármilyen bűncselekmény vetődik fel Magyarországon és bármilyen bűncselekmény van, fellépjünk ellene, és határozott legyen a kormányzati fellépés is. Különösen akkor, ha olyan bűncselekményekről van szó, amelyek a társadalom széles körét érintik, érinthetnek nagy munkahelyteremtő beruházásokat, ezért az egész nemzetgazdaságra komoly kihatással lehetnek.

Ennek alapján köszönöm szépen a válaszát, a válaszát elfogadom. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
50 224 2015.03.02. 6:45  223-254

TUZSON BENCE, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! 2015. február 27-én volt a bizottság ülése, ahol valóban megtárgyalta a T/2250. számú törvényjavaslatot, amely Paksról, a paksi beruházásról, az atomerőmű kapacitásának fenntartásáról szólt. A bizottság 22 igen és 10 nem szavazat mellett az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést is elfogadta. Az összegző módosító javaslathoz a bizottság maga nyújtott be javaslatot, és a saját módosító javaslatát fogadta el ezen az ülésen, ami részben technikai, részben pedig tartalmi jellegű módosításokat tartalmaz.

A bizottsági ülés tulajdonképpen az általános vita egyfajta folytatása volt, ahol mindenki kifejtette a maga álláspontját, és voltak olyan részek, ahol komoly vita alakult ki a bizottsági ülésen a különböző álláspontokkal kapcsolatban. Én magam is kifejtettem a bizottság ülésén, hogy ez a törvényjavaslat, a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartása elsősorban az energiabiztonságról, az energiabiztonság fenntartásáról szól. Hiszen tudnunk kell azt, hogy a következő időszakban a Paksi Atomerőmű valamilyen formában be fogja fejezni a működését, fokozatosan majd le kell állítani a különböző blokkokat, és ahhoz, hogy a későbbiekben is fenn tudjuk tartani Magyarországon azt az energiatermelési szintet, illetve ezt növelni tudjuk, mindenképpen szükséges, hogy két új blokk létesüljön Pakson.

Ez azért is fontos, mert egyébként Magyarországon a többi erőmű, amelyek nem atomerőművek, azok is elfáradnak, elhasználódnak, így azok kapaci­táskiváltásáról is kell beszélni. Fontos kérdés az, hogy ha növeljük az atomerőmű kapacitását, és két új blokkot hozunk létre, lesz egy átmeneti időszak is, amikor az atomerőmű teljes kapacitással tud működni, tehát igen nagy mennyiségű energiát tud majd megtermelni. Magyarországon az ország versenyképességének fenntartásához kiemelten szükséges az, hogy működjön az atomerőmű, hiszen olcsó energiára van szükségünk.

Akkor van Magyarországon olcsó energia, ha egyébként a termelés is egyrészt az atomenergia oldaláról történik, másrészről - és ez nem „vagy” kérdés, ahogy egyes képviselők szokták állítani, hanem „és” kérdés - a zöldenergiának is kell működnie. Egyre több ilyen technológiát kell bevonni. Ha még ma, mondhatjuk azt, hogy nem elég fejlettek vagy igen drágák ezek a technológiák, de valószínűleg a következő időszakban fokozatosan csökkenni fog ezek ára, így ez mellé tud zárkózni. Így a kettő együttesen már képes lehet arra, hogy Magyarországon a növekvő energiaigényt valamilyen formában kielégítse.

Nagyon fontos kérdés az, Magyarországon is figyelni kell arra, hogy a biztonsági kérdések is fennmaradjanak, hiszen egy atomerőmű bővítésénél akárhogy is van, atomenergiáról beszélünk, egy veszélyes technológiáról olyan értelemben, hogy az akár a terrorizmus veszélyének is ki van téve.

(18.10)

Ennek megfelelően olyan biztonsági intézkedéseket kell tenni, és olyan biztonsági körülményeket kell teremteni, amelyek alkalmasak arra, hogy hosszú távon garantálják a biztonságos működést. Ennek megfelelően a bizottság a módosító indítványában foglalkozott egyes rendelkezések, egyes adatok titkosításával is, és javaslatot tett arra, hogy 30 évre titkosítsanak ebből a szerződésből, illetve ezek közül a műszaki adatok közül bizonyos adatokat. Felhívom a figyelmet arra, hogy jelenleg olyan a javaslat és arról szól, hogy csak bizonyos szegmensben engedi meg az adatok titkosítását, mégpedig elsődlegesen nemzetbiztonsági okokra hivatkozva, illetve a szerzői jogok kapcsán lehet titkossá tenni egyes rendelkezéseket.

Veszélyes technológiáról beszélünk, nyilván nem mindegy az, hogy ha egy ilyen atomerőmű működik, akkor ennek az atomerőműnek mik azok a biztonsági pontjai, amelyeknek az esetleges megtámadásával komoly kárt lehet okozni az embereknek. Egy kormánynak, egy felelős kormánynak, egy felelős Országgyűlésnek és egy felelős országgyűlési képviselőnek is kifejezetten ügyelnie kell arra, hogy olyan technológiával és úgy valósuljon meg Magyarországon egy erőmű, ami alapján az emberek biztonsága is garantálható. Ennek megfelelően szükséges az, hogy bizonyos eljárásrendek, amelyek nem műszaki adatok, de a szerződésben benne vannak - akár szállítási útvonalak vagy bármi ehhez kapcsolódó kérdés - vagy pedig műszaki adatok, titkosak lehessenek annak érdekében, hogy az emberek biztonságát meg tudjuk őrizni, ügyelni tudjunk arra, hogy a magyar emberek a későbbiek során biztonságban legyenek. Egy ilyen atomerőmű működési ideje több, mint 15 év, és valószínűleg több lesz, mint 30 év, ezért azt javasoltuk a bizottság ülésén, hogy a lehető leghosszabb időre titkosítsuk ezeket az adatokat, mert az atomerőmű működésének időszakában ezeket biztosítani kell, illetve biztosítani kell ennek titkossága fenntartását.

Természetesen ilyenkor, amikor egy ilyen döntést meghozunk, és amikor megvizsgáljuk ezt a környezetet, érdemes körülnézni, hogy mik a nemzetközi tapasztalatok, és a különböző európai országok hogyan alkalmazzák ezeket a titkosítási szabályokat, illetve milyen mértékűek ezek a titkosítási szabályok annak érdekében, hogy az emberek biztonsága a későbbiekben fenntartható legyen. Érdemes megnézni a francia példát. Franciaországban, ahol egyébként a legkiterjedtebbek az ezzel kapcsolatos szabályozások - nem véletlen, hiszen ott igen magas az atomerőművek száma -, ott is hasonló titkosítási rendszert alakítottak ki. (Dr. Schiffer András: Ott a finn példa is.) Vagy akár a finn példa, Finnországban nagyon hasonló az a szerkezet is, ahogy ezt az atomerőművet megvalósítják, ennek megfelelően ott is 30 éves titkosítási időt rendelnek egy ilyen atomerőműnél, mondom még egyszer, csak azoknak az adatoknak a vonatkozásában, amelyek kifejezetten olyan műszaki adatok, amelyek az atomerőmű biztonságával kapcsolatosak és nemzetbiztonsági kérdést jelentenek, vagy a másik oldalon, olyan, ugyan nem műszaki adatok, de ugyanilyen biztonsági kérdéseket felvető adatok, amik akár eljárásrendek lehetnek egy atomerőművel kapcsolatban, szállítási útvonalak és hasonló dolgok. (Dr. Schiffer András: És az ügyvédi díjak?)

Természetesen azok az adatok, amik nem kerülnek bele ebbe a körbe, annak a titkosítására nem is kerülhet sor, hiszen a végén úgyis ezt a bíróság fogja megítélni. Hogyha valaki úgy gondolja, hogy bizonyos adat egyébként nem titkosítható, akkor bírósághoz lehet fordulni (Dr. Schiffer András: Milyen bírósághoz?), és ennek megfelelően annak megállapítását lehet kérni, hogy egyébként ezek az adatok titkosíthatók-e vagy sem.

Ennek megfelelően hozta meg a bizottság döntését, és arra kéri a tisztelt Országgyűlést, hogy ebben a formában, ahogy a bizottság elfogadta, tehát úgy az összegző jelentését és az összegző módosító indítványát is támogassa. Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
50 242 2015.03.02. 2:09  223-254

TUZSON BENCE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Egy kis visszafogottságot szeretnék kérni a szocialistáktól (Heringes Anita: Nem tudok visszafogott lenni!), hiszen Pakssal kapcsolatban azért Józsa István neve rendszeresen felmerül, és nem véletlen, hogy 6,6 milliárd forintot épp ők lapátoltak ki Paksból. (Dr. Schiffer András és Heringes Anita közbeszól.) Tehát ha Pakssal kapcsolatban korrupcióról beszélhetünk és kivitt pénzről, akkor azért ügyeljünk arra, hogy ha megszólalunk, egy kicsit nézzünk magukba, vagy nézzenek magukba, és nézzék meg azt, hogy mit csináltak önök az utóbbi időszakban ebben az ügyben. (Közbeszólások az MSZP soraiból.)

De hozzá kell tennem azt, hogy kérem azt, hogy figyelmesen olvassák el azt a szabályt, amit most elfogadunk, és azt a jogszabályjavaslatot, ami most az Országgyűlés elé került. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy itt jogi terminus technicusokról beszélünk. Tehát az, hogy üzleti adat meg az, hogy műszaki adat, nem azt jelenti, hogy mondjuk, nemzetbiztonsági okból minden adat titkos, hanem azt jelenti, hogy van olyan adat, ami egyébként nem műszaki adat, hanem olyan eljárásrend, ami mondjuk, üzleti adatnak minősül (Dr. Schiffer András: De nem ez van itt!), ami például akár szállítási útvonalakat vagy ilyesmit jelenthet, amelyek titkosak, de nem műszaki adatok. Tehát lehet, hogy azt mondhatnánk, hogy minden olyan adat, hogyha nem lenne ott ez a szó, akkor nem zavarná meg önöket, de itt minden olyan adatról beszélünk, ami nemzetbiztonsági okból veszélyes lehet, vagy pedig szerzői jogok kapcsolódnak hozzá. De itt nyilván elsősorban a nemzetbiztonsági szempontból érdekes adatokról beszélhetünk.

Tehát oda kell figyelni arra, hogy miről szól pontosan ez a szabály, és hogy miről szavazunk ebben a kérdésben. Tehát itt arról van szó, hogy olyan adatok, amik az emberek számára, ha megismerik, esetleg terroristák, veszélyt jelenthetnek. Terrorizmusról beszélünk ebben a Házban már sokszor, a terrorizmus kérdése egy valós probléma, és ennek megfelelően is kell közelítenünk egy ilyen létesítményhez, mint egy atomerőmű.

Ezek azok a szempontok, és ne zavarja meg önöket az, hogy ezeket egyébként jogi terminus technicus szerint hogyan nevezzük. Nem arról van szó, hogy egyes kisebb szerződések nem ismerhetőek meg e tekintetben, hanem bizonyos adatokról van szó, és az adat szó nem véletlenül szerepel ebben a jogszabályban. (Dr. Schiffer András: De nincs benne.) Köszönöm a szót, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
50 250 2015.03.02. 2:27  223-254

TUZSON BENCE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Legfontosabbnak azért ebben az ügyben azt tartjuk, és arra kell koncentrálnunk, hogy az emberek biztonsága mindenképpen megvalósuljon. Ezért fontos az, hogy ha ilyen titkosítási szabályokról beszélünk, akkor olyan, jól körülírt titkosítási szabályok legyenek, amelyek arra vonatkoznak, és csak arra vonatkoznak, ami az emberek biztonságával kapcsolatos. Ezért nem véletlen az, hogy nemzetbiztonsági okból engedi meg ez a jogszabály a titkosítást, és természetesen a szerzői és szomszédos jogok még beletartoznak, de nyilván a legfontosabb - és a fókusz ezen van - a nemzetbiztonsági adatok titkosítása, olyan adatoké, amelyek veszélyesek lehetnek nemzetbiztonsági szempontból.

Ezek az adatok terminus technicus alapján, tehát jogi fogalom alapján kétfélék lehetnek, mint elmondtam, lehetnek műszaki adatok, amelyek kifejezetten az erőművel kapcsolatosak, és amelyek azt mondják meg, hogy bizonyos ponton, mondjuk, hol nem szabad megtámadni azt az erőművet, vagy hol vannak a gyenge pontjai egy ilyen erőműnek. A másik, amit üzleti adatnak nevezünk - de mondom, ez egy jogi terminus technicus -, azt jelenti, hogy lehetnek olyan eljárásrendek, amik ugyan nem minősülnek műszaki adatnak, de ugyanúgy nemzetbiztonsági szempontból veszélyesek lehetnek. Erre a két körre terjed ki ilyenformán egységesen ez a szabályozás, ez ennek a lényege. És az, hogy ez a titkosítás 30 éves, ez az erőmű élettartamához kapcsolódik, tehát hogy mennyi ideig fog tudni működni ez az erőmű. Erről szól tehát ez a szabályozás, és erről szól ez a biztonsági szabályozás, mert nyugodtan nevezhetjük ezt biztonsági szabályozásnak, hiszen a lételeme, a legfontosabb része az, hogy ez az erőmű biztonságosan tudjon működni.

Ezért fontos ez, és ezért fontos az is, hogy az európai szabályozást kell e tekintetben követni, és azt, hogy Európában milyen minták vannak ebből a szempontból. Hiszen vannak olyan országok, ahol sokkal több, már régóta működő erőmű van, aminek a szabályait, a szabályozását érdemes átvenni. Érdemes odafigyelni ilyenkor a francia szabályozásra, hogy ott milyen alapon engedik meg a titkosítást, vagy éppen a finn példára, ami nagyon hasonlít a magyar rendszerhez, és ahol a titkosítási szabályok is nagyon hasonlóak a magyar titkosítási szabályokhoz.

Tehát ebből a szempontból a legfontosabb az, hogy a magyar emberek biztonságára koncentráljunk, figyeljünk oda arra, hogy biztonságosan tudjon működni egy ilyen atomerőmű, és erre vonatkoznak ezek a mostani szabályok is. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
54 148 2015.03.09. 2:04  147-154

TUZSON BENCE (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Ismét a Buda-Cash-ügyről, azt hiszem, bár sokan nevetnek ezen a kérdésen, de mégis arról van szó (Közbeszólás az MSZP soraiból: Rajtad nevetünk, Bence!), hogy százmilliárd forint (Dr. Szél Bernadett közbeszól.) ment el ebben az ügyben (Közbeszólás az MSZP soraiból: Hogy történhetett meg, Bence?), és azért nagyon sok olyan ember tartotta ezekben a bankokban a pénzét, akinek ez volt a megtakarítása. Szerencsére az Országos Betétbiztosítási Alap helytáll ezekért az összegekért, de mindig fontos, hogy mögé nézzünk az ügyeknek (Közbeszólás az MSZP soraiból: Így van!), és megnézzük, hogy milyen okok vezethettek oda, hogy ez a botrány bekövetkezzen.

Ne felejtsük el, hogy 2004-ben, a szocialisták kormányzása alatt volt egy jogszabály-módosítás, ami a kétéves ellenőrzési kötelezettséget megszüntette, és ezt követően pedig, 2009-ben egy ötéves ellenőrzési kötelezettséget vezettek be. Ezt követően pedig, 2010-ben volt egy ellenőrzés, egy olyan ellenőrzés, amely már az országgyűlési választások után kezdődött meg (Harangozó Gábor István: És szep­tember végén zárult le! Ne hazudj! Ne hazudj, Bence! ‑ Az elnök csenget.), de még befejeződött ‑ a helyszíni ellenőrzés ‑ a Fidesz-kormány megalakulása előtt, méghozzá nem máskor, mint egy nappal a Fidesz-kormány megalakulása előtt. És ettől függetlenül a személyi összefonódások is igen érdekesek, hiszen a felügyelőbizottság elnöke a Bajnai-kormánynak a kormánybiztosa volt, aki felelt azért, hogy ez az eset egyáltalán előállhatott. (Harangozó Gábor István közbeszól.)

Kérdezzük tehát ennek alapján, hogy hogyan lehetséges az, hogy a 2010-es vizsgálat semmit nem tárt fel (Harangozó Gábor István: Milyen semmit?), hogyan lehetséges az, hogy 2010-ben, éppen ebben az időszakban következhetett be vizsgálat, és hogyan lehetséges az, hogy a felügyelőbizottság elnöke nem tudott semmit, vagy ha tudott valamit, akkor tudott-e erről Bajnai Gordon, illetve mi az, amit tudhatott a felügyelőbizottság elnöke.

Százmilliárd forintról van szó, és a legfontosabb kérdés az, hogy hol van ez a pénz. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Kérdezd meg! ‑ Szilágyi György: Ez volt a politikai haszonszerzés, államtitkár úr!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
54 152 2015.03.09. 0:56  147-154

TUZSON BENCE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. A legfontosabb kérdés valóban az, hogy megtaláljuk ezt a 100 milliárd forintot, és utána tudjunk menni, hogy hova tűnhetett el a pénz, és megnézzük azt, hogy kik feleltek ezért. Kik voltak azok, akik esetleg a szavazatukkal, a gomb megnyomásával hozzájárultak ahhoz, hogy itt egy kétéves ellenőrzési kötelezettség helyett egy ötéves ellenőrzési kötelezettség alakuljon ki, és kik voltak azok, akik feleltek azért, hogy az a 2010-es vizsgálat semmit se állapítson meg? Nagyon sok emberről beszélünk, nagyon sok embernek nagyon sok pénzéről beszélünk, amiért most az Országos Betétbiztosítási Alap fog helytállni. De nem elégedhetünk meg ennyivel, tisztázni kell minden vizsgálatban minden kérdést, és a büntetőeljárásban is tisztázni kell, hogy kik voltak azok a felelősök, akik miatt idáig jutottunk el. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
59 52 2015.03.23. 2:08  51-54

TUZSON BENCE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Valóban nagyon fontos kérdésről beszélünk, hogy hogyan bővülhet a büntetés-végrehajtási intézményekben a férőhelyek száma, hiszen ma a magyarországi büntetés-végrehajtási intézetek túlzsúfoltak, átlagosan 161 százalékos ezeknek az intézményeknek a túlzsúfoltsága. És vannak kiemelkedő helyek is az országban, így például Baranya megyében, ahol eléri a 200 százalékot is a túlzsúfoltság, vagy vannak olyan területek, például Budapesten is, a Venyige utcában, ahol szintén nagyon magas ez a szám. Ezért mindenképpen fontos az, hogy ezt a túlzsúfoltságot valamilyen formában megpróbáljuk csökkenteni.

Ez a szám egy relatív szám egyébként, hiszen Magyarországon jogszabály határozza meg azt, hogy mekkora helyet kell biztosítani egy elítélt számára. Ez egy fiatalkorú esetében 3,5 négyzetméter, 3,5 négy­zetméter a nők esetében is, és a férfiak esetében 3 négyzetméter, ahol ezt egyébként a 12/2010-es KIM-rendelet 3. §-ának (1) bekezdése határozza meg.

Nagyon fontos kérdés, hogy valamilyen formában a következő időszakban új intézmények is alakuljanak, és új intézményekkel bővüljön a büntetés-végrehajtás és ezáltal a férőhelyek száma is. Ezért örömteli az, hogy vannak olyan önkormányzatok, mint például Bátonyterenye vagy pedig Balassagyarmat, ami szívesen csatlakozna ehhez a programhoz, és ott valamilyen formában, mondjuk, ingatlan felajánlásával az önkormányzat is hozzájárulhatna ahhoz, hogy ezek az intézmények megépülhessenek, itt végrehajtás folyhasson, és új munkahelyek keletkezhessenek. Hiszen az egyik fontos tényező ezzel kapcsolatban az, hogy új munkahelyek is létrejöjjenek, egy ilyen intézmény esetében akár 200 férőhely is alakulhat, 200 munkahely is létrejöhet, és ennek 25 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkező személy munkahelye.

Ennek megfelelően kérem államtitkár urat, hogy válaszoljon a kérdésre. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
60 146 2015.03.30. 1:58  145-152

TUZSON BENCE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Több mint egy hónapja robbant ki az utóbbi időszak egyik legnagyobb brókerbotrány-sorozata, amelynek első letéteményese a Buda-Cash volt. A Buda-Cash esetében nagyon sok ember, 110 ezer ember vált érintetté, 110 ezer ember, akiknek a nagy többsége banki érintett volt, egy bankcsoport ügyfelei voltak, és ezért óriási kár érte őket. Ők nem a pénzüket kockáztatták egy brókercégben, hanem a bankba vitték be a pénzüket.

Gyors intézkedéssorozat kezdődött ezek után ezeknek az embereknek a kártalanítására, a BEVA és az OBA elkezdte a kártalanítási folyamatot. Az OBA a banki betétesek esetében, a BEVA pedig azok esetében, akik nem banki betétesek voltak, hanem a brókercégben tartották a pénzüket.

Fontos kérdésről kell beszélnünk, hiszen ha visszatekintünk a múltba, akkor volt egy alapvető elvi vagy ideológiai különbség közöttünk és a szocialista kormányok között, mert míg a szocialista kormányok fellazították az ellenőrzés rendszerét, talán egy furcsa liberális megközelítés alapján, addig mi a szigorítás mellett foglaltunk állást, és ennek a szigorításnak a következménye az, hogy ezek az ügyek felszínre kerülhettek. Sikeres volt ennek a pénzügyi rendszernek az átalakítása mind a bankok tekintetében, a bankok elszámoltatása tekintetében, de sikeres volt ez a brókercégek esetében is.

Elkezdődhetett egy olyan folyamat, amikor ellenőriztük ezeket a brókercégeket. A Magyar Nemzeti Bank most már megerősített jogkörében ellenőrzi ezeket a cégeket, és sorra tárja fel a különböző visszaéléseket. De mégis a legfontosabb kérdés, hogy hol van a pénz, hol lehet ezt a pénzt megtalálni, és hogyan halad a kártalanítás folyamata. Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
60 150 2015.03.30. 1:01  145-152

TUZSON BENCE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Nagyon örülünk neki, hogy végre egy olyan rendszer alakulhatott ki Magyarországon, amikor gyorsan és hatékonyan tudnak fellépni az állami szervek a kártalanítás érdekében. Reméljük, hogy az a vagyon, amit lefoglaltak még a Buda-Cash esetében, az elegendő lesz a kártalanítás további lépéseire, arra, hogy minden egyes ember, aki kárt szenvedett ebben az ügyben, megkapja a megfelelő kártalanítást. De reméljük azt, hogy ha ez mégsem lenne elég, akkor az újonnan beterjesztendő törvényjavaslatunk, amelyik biztosítani kívánja azt a vagyont, amelyből a kártalanítást, a kártérítést a későbbiekben le lehet folytatni, az hatékony lesz, jól megszervezhető, és ebből a kártalanítás teljes egészében lefolytatható.

Arra törekszünk mindannyian ‑ és reméljük, hogy az ellenzék padsoraiban is arra törekszenek ‑, hogy a kártalanítás teljes legyen, és mindenki, aki bűnös, annak a vagyona bevonható legyen a kártalanítás egészébe. Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
60 238 2015.03.30. 0:00  237-260

TUZSON BENCE (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Egy igen nehéz feladat előtt állunk, és egy nagyon komoly jogszabályt kell most megalkotnunk, hiszen egy nagyon régi folyamatra kell most pontot tennünk. Nagyon régen, már több mint tíz évvel ezelőtt kezdődött el ez a folyamat, amire most az utóbbi időben a felügyelet, a Magyar Nemzeti Bank felhívta a figyelmet. Felhívta a figyelmet arra, hogy micsoda visszaélések következtek be a brókercégek részéről Magyarországon, és az utóbbi időszakban csaknem 300 milliárd forint kárt tártak fel a Nemzeti Bank képviselői. Hogyha erről a kérdésről beszélünk, akkor nem állhatunk meg, és vissza kell mennünk egy kicsit a múltba, és meg kell néznünk azt is, hogy mi vezetett oda, hogy ez a helyzet kialakulhatott Magyarországon.

Van egy jelentős különbség, egy jelentős szemléletbeli, világnézeti különbség közöttünk és az előző kormányok között, és ez a világnézeti különbség elsősorban abban áll, hogy míg a korábbi kormányok egy rosszul értelmezett neoliberális szemlélet alapján az ellenőrzést fellazították, addig mi egy egész másfajta szabályrendszerre, egy sokkal szigorúbb ellenőrzési rendszerre törekedünk. Igaz ez a pénzügyi rendszer egészére, hiszen a pénzügyi rendszerben korábban sokkal liberálisabb szabályok érvényesültek, a szocialista kormányok megszüntették azt a garanciát, ami például a forinthitelek mögött állt, megszüntették a forinthitelek állami támogatását, és ezzel az embereket a devizahitelek irányába tolták el.

Így volt ez a brókercégekkel is, hiszen a brókercégek esetében volt egy elég hosszú időszak a szocialista kormányok alatt, amikor egyáltalán nem volt semmilyen ellenőrzés. 2009-ben vezettek be újabb ellenőrzést ezekre a brókercégekre, de akkor is 5 éves ‑ ötéves! ‑ ellenőrzési periódus mellett, így 2010-ben történtek meg az ellenőrzések például a Buda-Cash esetében. Érdekes módon pont a Fidesz-kormány megalakulása előtt egy nappal zárták le ezt a helyszíni ellenőrzést, így a brókercég képviselői számíthattak rá, hogy a következő kormányzati ciklusban nem is lesz ellenőrzés.

A mi mentalitásunk teljesen más. Máshogy álltunk a pénzügyi rendszerhez, máshogy álltunk a bankokhoz. Ennek kapcsán elindítottuk a bankrendszer átalakítását is, a bankok elszámoltatását, a devizahitelek kivezetését Magyarországról, és ez ebben az évben véglegesedni is fog. Ugyanezt a takarékszövetkezeti rendszerrel is megcsináltuk, ott is más koncepciót érvényesítettünk, újfajta rendszert hoztunk létre Magyarországon, és ma már a takarékszövetkezeti forma is egy befektetés, egy biztonságos befektetési forma Magyarországon, egy jól működő rendszer jött létre.

Ugyanez a helyzet a brókercégekkel is, egy sokkal szigorúbb ellenőrzési rendszert javasoltunk és valósítottunk meg Magyarországon, egy egészen más ellenőrzési szisztéma jött létre, ellenőrző cégként, ellenőrző intézményként a korábbi PSZÁF helyett most már egy összevont, a Magyar Nemzeti Bank alatt működő felügyelet működik, amelynél az információk találkoznak. Találkoznak a Nemzeti Banknál fellelhető információk és az ellenőrzési tudás is, és teljesen új szemléletben történnek meg ezeknél a cégeknél az ellenőrzések.

Ennek az új szemléletnek a lényege az, hogy azzal a korábbi szemlélettel ellentétben, amikor csak papírokat hasonlítottak össze egymással, a papírokban lévő adatokat nézték össze, hogy van-e közöttük feszültség vagy nincsen, most az ellenőrök a helyszínre mennek ki, a helyszínen generáltatják le az adatokat, nézik meg azt, hogy valóban a valós adatokat tartalmazzák-e a korábbi beszámolók.

Ezek az ellenőrzések sikeresek is, hiszen az ellenőrzés első időszakában is már sorban tárják fel a különböző visszaéléseket. Ennek következménye az, hogy Magyarországon az utóbbi időszakban óriási nagy visszaéléseket sikerült feltárni, amit évtizedek alatt korábban senkinek. Ez új dolog Magyarországon, és ezt a tendenciát kell tovább folytatni, és azt a kérdést kell mindenképpen megoldanunk, hogy megtaláljuk, hogy hol van a pénz, mert ez a legfontosabb kérdés: az ellenőrzést erősítsük meg, menjünk végig ezen a szektoron, a teljes szektoron, nézzük meg, hogy hol vannak visszaélések. Azokat a cégeket, amelyek visszaéltek az emberek bizalmával, ki kell vezetni erről a piacról, és csak tisztességes cégeknek kell a későbbiekben működni.

(18.50)

Helyre kell állítani Magyarországon a bizalmat, a pénzügyi bizalmat, mert amennyiben olyan cégek működnek, amelyek eltapsolják az emberek pénzét, ez a bizalom soha nem fog helyreállni. Ezért erős felügyeleti ellenőrzés kell, viszont erősítenünk kell a büntetőeljárás, a büntetőjog intézményeit is. Fontos kérdés az, hogy ne fordulhasson elő többet Magyarországon az, ami már annyiszor előfordult, hogy egyes emberek elviszik, ellopják mások pénzét, sok ember pénzét, és utána széttárják a karjukat, mondván, hogy nekik semmijük sincs, és az emberek, akik a kárt szenvedték, ezren, tízezren vagy akár százezren is, hoppon maradnak, semmilyen kártérítésben, kártalanításban nem részesülhetnek.

Ennek megfelelően egy újfajta szabályozást javasolunk Magyarországon. Azt javasoljuk, hogy Magyarországon végre a kártalanítást az emberek kapják meg, mégpedig azoknak a vagyonából, akik ezt okozták, fogjuk le, biztosítsuk mindenkinek a vagyonát, aki ebben a kártalanítási folyamatban részt tud venni, mert részt kell vennie amiatt, mert bűncselekményt követett el vagy bűncselekményből származó vagyon jutott el hozzá. Ennek megfelelően a mostani javaslat egy eljárásjogi javaslat. Azért eljárásjogi javaslat, hogy alkotmányossági probléma ne legyen ebben az ügyben, hisz ezeket az eljárásjogi javaslatokat a folyamatban levő eljárásokban is alkalmazni lehet, tehát minden olyan brókercég esetében, amelyek bűncselekményt követtek el és most folyik a nyomozati eljárás.

Ennek megfelelően több körre szeretnénk kiterjeszteni azokat, akiknek a vagyonát a kártalanítási körbe be szeretnénk vonni. Egyrészt van egy szervezeti kör. Mindazokat a szervezeteket, amelyekben a bűncselekményt elkövették, be szeretnénk vonni ebbe a körbe, azoknak a vagyonát zár alá lehessen helyezni, de ne csak ezeknek a cégeknek a vagyonát, hanem minden olyan cégnek, amely valamilyen formában, akár tulajdonosi formában, alá-, fölé-, mellérendeltségi viszonyban, de kapcsolódhattak ezekhez a cégekhez. Ezért ezeknek a cégeknek a vagyona is a kártalanítás részét kell hogy képezze, ezeket is le kell fogni, zár alá kell helyezni. A zár alá helyezett vagyont pedig fel kell tudnunk használni a kártérítés folyamatában a későbbiekben. Ezzel kapcsolatban szükség lesz még további jogszabály-módosításokra is.

De nemcsak szervezetekről beszélünk, hanem személyekről is, olyan személyekről, akik részt vettek a bűncselekmények elkövetésében. Nagyon sokféle személy lehet, aki tudott vagy tudnia kellett, vagy akár el is követte ezt a bűncselekményt, ezeknek a vagyonát is zár alá kell helyezni, és biztosítani kell, hogy az emberek a pénzüket ezeknek az embereknek, szervezeteknek a pénzéből megkaphassák mint kártérítést a későbbiek során. Ezért fontos az, hogy itt a vezető tisztségviselőkön túl mindenfajta képviseletre jogosult személyre szeretnénk kiterjeszteni a zár alá vétel lehetőségét mint speciális szabályt.

Ezenfelül vannak olyan esetek, amikor egyszerűen csak kivonják a vagyont, egyszerűen kivonják a kártalanítás lehetősége alól, elajándékozgatják vagy pedig olcsón eladják valakinek. A törvényjavaslat erre a helyzetre is megoldást kíván teremteni. Visszamenőleg az eljárás megindításától egy évre minden olyan szerződést szeretnénk felülvizsgálni, illetve szerződésből származó előnyt zár alá helyeztetni, amely biztosíthatja a kártalanítás összegét. Több ilyen eset van. Ilyen például az ajándékozás esete, amikor valaki csak egyszerűen a vagyonát elajándékozza, és utána széttárja a kezét. Ezt is tartalmazza ez a törvényjavaslat. De vannak cselesebb megoldások is, amikor egy feltűnő aránytalan szerződést köt valaki, tehát nem a valós értéken köti meg a szerződést. Ez a törvényjavaslat erre is kiterjed, ezt a vagyont is szeretnénk bevonni a kártalanítás körébe.

Összességében tehát egy olyan törvényjavaslatról beszélünk, egy olyan törvényjavaslat áll előttünk, amely a lehető legnagyobb mértékben a brókerbotrányban érintett olyan személyek, akik valamilyen módon tudtak vagy tehettek ezeknek a bűncselekményeknek az elkövetéséről, ezeknek a személyeknek a vagyonát vonja zár alá, biztosítva azt, hogy a későbbiek során ezeket az összegeket kártalanításra, kártérítésre is fel lehessen használni.

Remélem azt, hogy ebben az Országgyűlésben mindenki, minden országgyűlési képviselő támogatni fogja ezt a kezdeményezést, mert azt gondoljuk, hogy ez szolgálja azoknak az embereknek az érdekét, akik az elmúlt időszakban kárt szenvedtek a brókerek visszaélései miatt. (Gőgös Zoltán: És ha nincs mit lefogni, akkor mit csinálsz?)

Köszönöm szépen, elnök úr. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
60 244 2015.03.30. 0:20  237-260

TUZSON BENCE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Úgy gondolom, hogy az előterjesztésként, az előterjesztőként elmondott szavaim elég részletesek voltak a jogszabály tekintetében, úgyhogy ezzel a lehetőséggel most nem kívánok élni, majd a vitában szeretném még az álláspontomat kifejteni, ha szükséges. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
60 260 2015.03.30. 8:44  237-260

TUZSON BENCE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Jó pár kérdés felvetődött az ellenzék részéről a vita során. Azért jó, ha letisztázzuk, hogy elsősorban miről szól ez a törvényjavaslat, mire való ez a törvényjavaslat, és kicsit a polgári jog kérdéseiben is rendet teszünk, mert úgy láttam, hogy itt képviselőtársaim körében egy kis kavarodás támadt, hogy mi mire jó, mik a polgári jogi eszközök, mik azok, amelyek eljárásjogi kérdések, miben tarthatja az állam például a pénzét.

Ugye, itt ez a jogszabály elsődlegesen a menekülő vagyon megfogásáról szól. Arról szól, hogy ha van egy vagyon, ami valamilyen formában rendelkezésre áll vagy rendelkezésre állt, és ezt megpróbálják valamilyen formában eltüntetni, azt hogyan lehet úgy megfogni, hogy a későbbiek során azt a kártérítésre fel lehessen használni.

Itt szeretnék rendet tenni abban a kérdésben, ami itt felvetődött, ami a polgári jogi igény és a kártérítés szemben állását jelentette. Ha a polgári jog intézményéről beszélünk, polgári jogi igény a kártérítési igény is. Az a kérdés e tekintetben, hogy azt milyen eljárásban lehet érvényesíteni. Ezt lehet egyrészről büntetőeljárásban érvényesíteni, és lehet a polgári jog szabályai szerint polgári eljárásban is érvényesíteni. Ennek a jogszabálynak a célja tehát, hogy biztosítsuk az olyan lehetőségeket, amelyek egyébként ma már a polgári jogban benne vannak, amikor a kártérítési igényt érvényesíteni lehet, de ennek nincs meg az alapja. Ennek az alapját kell megteremteni.

Fölvetődött itt egy kérdés, ami az állam vagyonára vonatkozik, hogy az állam miben tartotta és miben tarthatja a pénzét. Hát, kedves képviselőtársaim, önök is pontosan tudják, hogy az állam állampapírokban tartja a pénzét, és azok az állampapírok, amelyek valamilyen számlán vannak, technikai jelleggel, teljesen mindegy az, hogy ez milyen számla, az ahhoz tartozik, akinek a nevére az a számla szól. Tehát, ha valakinek állampapírja van, és állampapírszámlát vezetnek, az nem tartozik bele annak a brókercégnek a vagyonába, amelyiken ezt a számlát vezetik. Ez egy külön vagyonelem. Meg kell nyugtatnunk mindenkit egyébként, aki bármilyen brókercégben, legyen az a Buda-Cash, vagy legyen az a Quaestor, vagy bármelyik brókercég, állampapírban tart pénzt állampapírszámlán, ez a pénz biztonságban van, még akkor is, ha most per pillanat a felfüggesztés miatt nem fér hozzá. De kérheti ennek felszabadítását, és amint felszabadították, hozzá fog jutni, mert nem tartozik a Quaestor vagyonába semmilyen formában. Tehát amennyiben létrehozták, megkeletkeztették ezt az állampapírt, és megvan ez az állampapír, meg fogja kapni az állampapírját. Ez ennek a lényege az állampapír-kereskedelemben. És nem véletlen, hogy az állam csak állampapírban tarthatja a pénzét.

Régen, korábban az Államkincstárban nem is lehetett ilyen típusú számlát vezetni, csak úgynevezett brókercégeknél, a másodlagos piacon megszerezve ezeket az állampapírokat. Ma már új szabály érvényesül, ma már az Államkincstárnál is lehet ilyen számlákat vezetni. Tehát nem véletlen az, hogy a felelős kormány úgy dönt egy ilyen esetben, hogy az összes állampapírt az államnál érdemes vezetni. Ez egy logikus, jó döntés, hosszú távon biztonságba helyezi az állam értékeit, egyértelmű helyzetet teremt az állam vonatkozásában. Természetesen nem könnyű az állam minden vagyonát feltárni, hiszen vannak hitelek is, kihelyezések. Éppen itt beszéltünk arról, hogy a Quaestor 17 milliárd forintot kapott a szocialista kormányok idején fedezetlen hitelként. Ez is az állam vagyona, ezt is valamilyen formában vissza kell szerezni. Ezt is fel kell tárni, és át kell tekinteni.

A káralap megteremtése, ez a lényege ennek a jogszabálynak. Meg kell teremteni a megfelelő káralapot, hiszen az a lényeg, hogy az eljárás során a későbbiekben minden pénzösszeget be lehessen vonni a kártalanításba. (Folyamatos közbeszólások az MSZP soraiból. ‑ Az elnök csenget.) És igen, ez a jogszabály ezt szolgálja, ez ennek az elsődleges célja.

Föl lehet vetni természetesen azt a kérdést, hogy hogyan lehet még hozzányúlni általánosságban a zár alá vétel szabályaihoz, hogyan lehet ezt kiterjeszteni más büntetőjogi vonatkozásra is, más esetekre, amelyek talán szélesebb körűek, nem feltétlenül a pénzügyi piacra vonatkoznak. Természetesen erre is lehetőség lesz. Fel is hívom a képviselőtársak figyelmét, hogy most készül a büntető eljárásjogi törvény, az előkészítésének folyamatában vagyunk, és az igazságügyi miniszter úr egyeztetést is tartott a politikai pártok képviselőivel, ahol a politikai pártok egyébként, minden párt, az ellenzéki pártok is elégedettségükről nyilatkoztak a tekintetben, hogy végre egy ilyen egyeztetési folyamat az ő interpretálásukban elindult, és ők is hozzá tudnak szólni ehhez a kérdéshez. Ezeket a kérdéseket, amikor általánosságban akarunk valamilyen viszonyt rendezni, ebben az ügyben lehet majd megoldani, ennek a jogalkotásnak a keretében.

Visszatérve tehát erre a jogszabályra, a jogszabálynak tehát elsődlegesen az a célja, hogy megfogjuk a brókerek menekülő pénzét, azt, amit kártérítésre, kártalanításra fel lehet használni, pont azért, hogy a későbbiek során a kártérítés folyamatát el lehessen indítani. El lehessen indítani és fel lehessen gyorsítani. Arra törekszünk, és ezzel kapcsolatban még törvényjavaslatot fogunk benyújtani, ami ésszerűen, alkotmányos keretek között biztosítani fogja azt, hogy ezt az összeget a kártérítés folyamatában a büntetőeljárás lezárulta előtt fel lehessen használni. Tehát egy olyan jogszabálycsomag jöjjön összességében létre, ami egyrészt megfogta a pénzt, nem engedi tovább, nem engedi azt, hogy ezt csak úgy egyesek ellopják, eltüntessék, külföldre vagy bárhová elvigyék; visszamenőlegesen is igaz legyen, egy évre vissza lehessen nyúlni ezeknek a szerződéseknek a keretében, illetve ezeknek a szerződéseknek a vizsgálata során; és a jövőre nézve is biztosítsuk azt, hogy ilyen dolog ne fordulhasson elő; és amikor elindul a kártérítés, akkor egy jól meghatározott rendben ki lehessen fizetni az embereket, vissza lehessen adni az embereknek a pénzt.

Valóban, van olyan eset, a Buda-Cash esete, amikor jelen pillanatban úgy néz ki, mintha zár alá lehetett volna venni 68 milliárd forintot, és ennél kisebb lenne a kárösszeg. De, kedves képviselőtársaim, ez ugye, a könyvelési összeg, a könyvelési érték. Nem tudjuk, hogy ezt az összeget hogyan lehet majd pénzzé tenni. De tudjuk azt, hogy az elő szokott rendszeresen fordulni, hogy a valóságban ezek a könyv szerinti értéknél jóval kisebb összeget érnek. Ezt nem szabad hagyni. Ezért kell kiterjeszteni a kártalanítást, a kártérítési kötelezettséget, megfogni mindenkinek a pénzét, és nem hátradőlni ebben az esetben, hanem föllépni annak érdekében, hogy minden pénzt hozzunk össze annak érdekében, hogy kifizessük az emberek jogos pénzét.

Az emberek jogos pénzéről beszélünk, mert ezeket az embereket jórészt átverték. Bűnözői csoportok verték át. Az más kérdés, hogy hogyan állhatott elő az a helyzet, hogy olyan jogszabályi környezet keletkezett annak idején, amikor az ellenőrzési kötelezettségüket sem kellett teljesíteni egyes állami szerveknek. Erősíteni kell tovább az ellenőrzést, az ellenőrzési kötelezettséget, meg kell erősíteni azokat a jogköröket, meg kell nézni, hogy szükségesek-e még olyan további eszközök, amelyek ezeknek az intézményeknek az erősítésére szolgálnak. Abban az esetben, ha ezt elérjük, mindenkit kártalanítani tudunk, akit csak lehet ebben a keretben, föl tudjuk használni a teljes összeget, a teljes olyan összeget, amit elloptak az egyes brókerek, meg azok, akik velük összejátszanak. Ezt össze lehet hozni egy összeggé, és ezt fel lehet használni a kártérítés folyamatában. Ez a célunk, és utána használjuk föl ezt az összeget minél több ember kártalanítására is.

Ez a cél, és remélem, hogy ebben mindenki támogatására számíthatunk. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
64 220 2015.04.13. 6:14  219-242

TUZSON BENCE (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Egy újabb lépés lesz ez a jogszabály, ha elfogadja az Országgyűlés, a kártalanítás folyamatában, a pénzügyi rendszer rendbetételének folyamatában. Korábban ezekkel a típusú brókerbotrányokkal kapcsolatban már elfogadtunk egy törvényt, aminek a lényege az, hogy fogjuk meg azt a vagyont, ami esetleg ebben az ügyben a bűnösöknél keletkezett, legyenek azok gazdasági társaságok, legyenek azok magánszemélyek, magánszemélyeknek a hozzátartozói vagy mindazok, akihez ez a pénzösszeg kerülhetett.

Ugyanakkor fennáll egy sajátos helyzet a Quaestor esetében, ami indokolja azt, hogy ebben az ügyben egy külön jogszabályt hozzunk a kártalanítás, a kártérítés folyamatának rendezésére, ne kelljen kivárni az embereknek azt a teljes kártérítés megfizetése érdekében, hogy évekig vagy akár egy évtizedig is tartó bírósági eljárás tartson, és annak a végén a polgári igényeiket esetleg tudják érvényesíteni, vagy esetleg nem tudják érvényesíteni.

Annak érdekében, hogy ne álljon elő az a helyzet, ami a múltban már annyiszor előállt, amikor emberek nem tudtak hosszú idő után, hosszú pereskedés esetén sem élni a kártérítési igényükkel ‑ mint például volt a Hajdú-Bét esete, amelyre mindannyian emlékszünk ‑, most egy olyan jogszabályt kívánunk az Országgyűlés elé terjeszteni, ami a kárrendezés folyamatát szabályozza, úgy szabályozza, hogy lényegében mindenki, aki ennek a folyamatnak, ennek a gaztettnek a károsultja, meg tudja kapni a pénzét 30 millió forintos értékhatárig. 30 millió forint az az értékhatár, ami ebben a jogszabályban szerepel. Az újonnan felálló kárrendezési alap eddig kártalanítaná mindazokat, akiket becsaptak, megtévesztettek a Quaestor-kötvényekkel kapcsolatban.

Sajátos helyzet a Quaestor esete, teljesen más, mint minden más, hasonló brókercég ügye, ebben az esetben ugyanis a Quaestor, a Quaestor-csoport saját kötvényeit árusította, árusította túl, hiszen tudjuk azt, hogy 150 milliárd forinttal több kötvényt adott el, mint arra egyébként lehetősége lett volna. Ez óriási nagy pénzösszeg, viszont azt is jelenti, hogy azok a kötvények, amik egyébként kibocsátásra kerültek szabályosan, ebből az ügyletből adódóan szinte teljesen értéktelenné váltak. Más a helyzet tehát ebben az esetben, és abban az esetben, amikor befektetési szolgáltatók harmadik társaságoknak a részvényeit vagy egyéb értékpapírjait értékesítették.

Ennek megfelelően egy sajátos szabályozásra teszünk javaslatot, amiben a BEVA mellett ‑ amelyik vállalja jogszabály erejénél fogva, hogy bizonyos esetekben 6 millió forintig kártalanít ‑ egy további kártalanításra teszünk javaslatot: mindenki esetében, akinek vélt vagy valós Quaestor-kötvénye volt, 30 millió forintig terjedőleg kártalanítás legyen. 73 olyan személy van mindösszesen, akit ez a kártalanítás ebben az esetben nem fog érinteni, nekik 30 millió forintnál nagyobb összegű az az igényük, ami a Quaestorral szemben a kötvényekből adódóan felmerülhet. Nekik kétféle lehetőségük van: vagy elfogadják a 30 millió forintos kártalanítást, vagy polgári úton egy hosszabb folyamatban az igényeiket érvényesítik.

Nekünk az a célunk, hogy mindazok, akik kárt szenvedtek, a lehető legrövidebb időn belül hozzájuthassanak a pénzükhöz, ezért a folyamatot is egy gyorsított eljárásban szeretnénk végigvinni: 30 nap áll rendelkezésre arra, hogy beterjesszék az emberek az igényeiket, 30 nap áll rendelkezésre arra, hogy elbírálják, és egy újabb 30 nap arra, hogy a kifizetés e tekintetben megvalósuljon. Úgy gondoljuk, hogy ennek a folyamatnak a végén az emberek nagy többsége július végéig a pénzéhez fog tudni jutni, tehát lezárhatjuk ezt a folyamatot, és az alapot fel lehet tőkésíteni ennek megfelelően.

(18.30)

Az alap feltőkésítésének folyamata több lépésből fog állni. Akik a BEVA tagjai, azoknak kell megelőlegezniük ezt a pénzösszeget, és azért hangsúlyozom a megelőlegezést, mert ennek a folyamatnak a során mindenki, akinek kötvénye volt, azt átruházza erre az alapra, az alap tudja a kárigényeket érvényesíteni, és az alaphoz utóbb befolyó pénzösszegeket a befektetési szolgáltatók vissza tudják kapni. Ennek megfelelően tehát egy megelőlegezésről van szó, jórészt megelőlegezésről, és itt lehetőség van arra is, hogy a Magyar Nemzeti Bank áthidaló hitelt nyújtson annak érdekében, hogy ez az alap megfelelően tudjon működni.

Úgy gondoljuk, hogy egy olyan rendszert hozunk létre, amely igazságos, igazságot teszünk ebben a kérdésben, amelyben igazságot tenni mindenkinek erkölcsi kötelezettsége, hiszen egy olyan gaztettről van szó, ami nagyon sok embert érintett, és ilyen típusú gaztett nem volt még Magyarországon. Ennek megfelelően tehát ez a jogszabály, amely egy csomagnak a része, hiszen már volt egy jogszabályunk ‑ ahogy említettem ‑ a pénz megfogása érdekében, most a Quaestor esetében a kártalanítás felgyorsításával kapcsolatban van egy jogszabályunk, és ezen kívül még lesz olyan jogszabálycsomag, amely az ellenőrzési eljárást fogja hosszú távon megerősíteni, és ennek megfelelően el tudjuk azt érni, hogy a jövőben ne fordulhasson elő olyan, ami a múltban előfordult, és embereknek ne kelljen ilyen módon a pénzük után futni.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
64 228 2015.04.13. 4:08  219-242

TUZSON BENCE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Röviden reagálnék is akkor itt az előbb felvetettekre, ha már megkaptam a szót. Egyrészt az előbb is kitértem már arra, hogy mennyire fontos az, hogy milyen kört kártalanítunk, és miért speciális ez a mostani eset, és miben különbözik ez, kifejezetten a Quaestor-ügy más, hasonló brókercégeknek az ügyétől. Ebben az esetben egy saját kötvény kibocsátására került sor, tehát a cég maga állította ki az értékpapírt is, és a cégcsoport maga értékesítette is. Ez egy teljesen más eset, mint amikor van egy társaság, amely csak értékesít kötvényeket, részvényeket vagy bármilyen más értékpapírt, de egy tőle független harmadik személy állítja elő ezt az értékpapírt, és általában ezek az értékpapírok léteznek is, vagy ha nem léteznek, arra kitalált intézmény a BEVA kártalanítási rendszere, ami egyébként egy működő, jó kártalanítási rendszer is.

Ezt látjuk egyébként a Buda-Cash esetében, ahol az OBA és a BEVA együttműködésében tulajdonképpen szinte a teljes körnek vagy jórészt, az emberek nagy részének a kártalanítása meg fog történni. A kérdés az, hogy más is bekerülhet-e ebbe a körbe. Ezt tulajdonképpen ezzel az üggyel le tudjuk szerintem zárni. Értelemszerű, hogy egy speciális esetre egy speciális jogszabályt érdemes meghozni.

(18.40)

A másik ilyen javaslat volt, hogy ne csak kötvényekre terjedjen ki, hanem más típusú értékpapírokra is. Erre vonatkozik az a szabály is, hogy a más típusú értékpapírra egyébként a BEVA kártalanítási rendszere továbbra is vonatkozik, tehát létező kártalanítási rendszerről van szó, de alapvetően nem az volt itt a probléma, hogy másfajta értékpapírok ne lettek volna meg, hiszen tudomásunk szerint a Quaestornál az idegen értékpapírok egyébként megvannak; a saját értékpapírokkal van gond, a saját kötvényekkel van gond. Abban az esetben, ha ilyen formában megemelnénk ezt az összeget, illetve bevonnánk a kártalanításba másfajta értékpapírokat is, akkor adott esetben ebben az ügyfelek rosszabbul is járhatnak, hiszen magát az értékpapírjukat névértéken akár el is veszíthetnék, holott egyébként az őket illeti.

Egy félreértést e tekintetben el kell oszlatni, hiszen abban az esetben, hogy ha idegen értékpapírt kezeltek befektetési szolgáltatók, és azokról számlát vezettek, akkor az ezen a számlán szereplő pénzösszeg, ami megnyilvánul valamilyen részvény formájában, tehát egy részvény, egy állampapír, azt illeti, akinek a nevére ez a számla szól. Ennek megfelelően tehát ezeket ki kell adni, fölösleges ezt egy külön kártalanítási eljárásba bevonni, amikor ezek a részvények, értékpapírok visszajárnak annak, akinek egyébként a tulajdonában vannak.

Ennek megfelelően tehát valóban ‑ a további kérdés még erre vonatkozott, hogy mi van a hiánypótlási eljárással ‑ a hiánypótlási eljárás egy utaló szabály, van most is jelenleg ebben a jogszabályban, de a BEVA rendszeréhez hasonlóan, ahol egy kicsit szigorúbb szabályok vannak, itt is azt a lehetőséget szeretnénk támasztani, tekintettel arra, hogy e mögött az eljárás mögött nem egy közigazgatási szerv áll, hanem egy másfajta szerv, ezért a Ket. szabályai erre nem vonatkoznak, ezért meg kell alkotnia azt a szabályzatát is, ami alapján a részletes kártalanítási folyamat lezajlik. Ott lehet pontosan látni, hogy mik a szükséges határidők, a korábbi tapasztalatok és a BEVA tapasztalata alapján értelemszerűen alkalmazni a korábbi szabályokat, és a kártalanítás folyamatát lefolytatni. Ez az alap ugyanis annyiban speciális, hogy ennek a kezelője ugyanúgy a BEVA, mögötte a BEVA szervezetrendszere áll, így a kettőnek a kártalanítási folyamata ésszerűen összekapcsolható egymással, és ezért egy egységes kárrendezési folyamat kialakítható, és megoldható az a kérdés, hogy az emberek mielőbb a pénzükhöz jussanak.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
64 242 2015.04.13. 5:59  219-242

TUZSON BENCE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Először is azzal szeretném kezdeni, hogy azért nem árt, ha egy kicsit visszatekintünk, és megnézzük azt, ha már itt, ebben a vitában most felmerült, hogy mi vezetett oda, hogy ez a helyzet egyáltalán kialakulhatott.

Van egy filozófiai vagy ha úgy tetszik, akkor egy világnézeti különbség közöttünk és az elődeink között a tekintetben, hogy hogyan viszonyulunk a pénzügyi rendszerhez. (Hegedűs Lorántné: Meg Tarsoly Csabához.) Míg annak idején, a 2002-2010 közötti időszakban az általános elv talán egy rosszul felfogott neoliberális szemlélet alapján az volt, hogy lazítsuk fel a pénzügyi rendszer ellenőrzését, az állami garanciákat szüntessük meg mögötte, így a hitelezési gyakorlat tekintetében is és az ilyen típusú intézmények mögött is, hiszen volt egy időszak, amikor egyáltalán ellenőrzés sem volt az intézmények között, majd az IMF nyomására egy jóval ritkább, ötéves ellenőrzési periódust vezettek be 2009-ben. Tehát volt egy ilyen folyamat, és ennek a folyamatnak vetettünk véget 2010-től kezdődően.

A mi álláspontunk e tekintetben az volt, hogy egy sokkal erősebb ellenőrzési rendszert kell létrehozni a pénzügyi rendszer további részei tekintetében is, ilyen például a hitelezési rendszer. A hitelezési rendszert is át kell alakítani, meg kell szüntetni a devizahiteleket, és vissza kell terelni azt a folyamatot az ellenőrzött, jól működő, a fair bankok rendszerére épülő forinthitelezésre. Ez az igazság a brókercégek, befektetési szolgáltatók esetében is.

Az ellenőrzési rendszer átalakítására 16 hónappal ezelőtt került sor, amikor a Nemzeti Bank megkapta ezt a jogkört. Ennek az az indoka, hogy egy ilyen erős felügyelet tud létrejönni, hogy az információ, ami rendelkezésre áll a Nemzeti Bank mögött, az ellenőrzés kapcsolódjon össze egymással, és ne az történjen meg, mint ami megtörtént korábban, hogy csak papírokból ellenőriznek ezek az ellenőrzési szervek, tehát a felügyelet maga, hanem egy részletesebb ellenőrzés, az információk alapján, akár helyszíni vizsgálatok, ott legeneráltatott adatok alapján is lehessen ellenőrizni ezeket a brókercégeket. Látjuk azt, hogy ez a rendszer hatékonyan működött, mert 16 hónapos működés után már fel tudott tárni évtizedes visszaéléseket is. Tehát hangsúlyozom, hogy itt évtizedes visszaélésekről van szó a Quaestor esetében is, ez is egy ilyen típusú visszaélés volt.

A Magyar Nemzeti Bank pénze a közvagyon része. Az félreértés, ha valaki csak azt gondolja, hogy a Magyar Nemzeti Bank esetleg a fáról szakítja le a pénzt, ez a közvagyon része. Abban az esetben, ha a Magyar Nemzeti Bankot vonjuk be egy kártalanítás folyamatába, akkor mindannyiunkat, az összes magyart érinti ez a kártalanítási folyamat, hiszen ebből a pénzből fizetjük ki a különböző károsultakat. Ezért rossz egy ilyen jellegű javaslat, ezért jó egy olyan javaslat, ami egy megelőlegezést ír elő a piac szereplői számára, akik a későbbiekben, hiszen ők tudnak várni, érvényesíteni tudják a követeléseiket azokkal szemben, akik egyébként kárt okoztak egy esetleges polgári vagy büntetőeljárás végén.

Fontos kérdés az is, hogy nem szabad összekeverni az almát a körtével, különböző brókerbotrányokról beszélünk, másfajta a Buda-Cash-ügy, másfajta a Quaestor-ügy. A Quaestor-ügyben a saját kötvény egy különösen nagy visszaélés volt e tekintetben, hiszen nem arról van szó, hogy egy értéket képviselő dolgot adtak el, hanem önmaguk kreáltak valamit, amit jóval nagyobb arányban adtak el, mint ami mögött valós fedezet volt, és így eltüntették a fedezetet az egyébként rendelkezésre álló kötvények mögül is. Ezért ez speciális és nagyon nehezen préselhető be a jelenlegi kártalanítási rendszerbe, mert a jelenlegi kártalanítási rendszer, mint például a BEVA kártalanítási rendszere, megold jó pár problémát, és együtt az OBA-val ‑ például a Buda-Cash esetében ‑ a banki károsultakat tudja kártalanítani 30 millió forintig, az Országos Betétbiztosítási Alap, ez meg is történt az esetek jelentős részében, hiszen tudjuk, hogy a károsultak nagy többsége, a körülbelül 110 ezer ember nagy többsége banki károsult volt ebben az esetben, és az Országos Betétbiztosítási Alap helyt tudott ezért állni.

A másik kérdés a BEVA, a Befektetővédelmi Alap, ami viszont a Quaestor esetében szintén elkezdett működni és jól működött, de ebben az esetben egész más a kérdés. Itt nem az a probléma, hogy mondjuk, idegen részvényekkel nem tudna elszámolni a Quaestor, hanem a saját maga által hamisan kibocsátott értékpapírokkal nem tud elszámolni, és ez egy speciális esetet jelent, és ennek megfelelően is kell kezelni ezt az ügyet, ezért sajátos és ezért kíván egy sajátos megoldást is, és ez az alap ezt a megoldást kínálja. De arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy működik ez a megoldás, hiszen nem arról van szó, hogy akár közpénz kerülne ebbe, vagy kreáljunk valahonnan közvagyont ebbe a cégbe vagy ebbe az alapba, hanem azok a szolgáltatók, akik végzik ezt a tevékenységet, előlegezik ezt, és a kártalanítás, a kártérítés folyamán a bírósági eljárásban megítélt pénzösszegek vissza tudnak áramlani ezekhez a cégekhez.

Az emberek nem tudnak várni, őket átverték, ezek a nagy cégek, akik inkább tudnak várni, azért érdemes ezt a javaslatot megfontolni, s azért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy ezt a javaslatot támogassa. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(19.20)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
64 371 2015.04.13. 4:07  370-401

TUZSON BENCE, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A Törvényalkotási bizottság megtárgyalta a T/3788. számú törvényjavaslatot, és 23 igen, 7 nem és 2 tartózkodás mellett elfogadta az összegző módosító indítványt is, és ezzel együtt nyilván az összegző jelentésről is szavazott ugyanígy.

A módosító indítvány egyrészt a Mezőgazdasági bizottság módosító indítványát tartalmazta, másrészt pedig felvetésemre is néhány egyéb módosító rendelkezést is tartalmazott.

A Törvényalkotási bizottság elé került a Fenntartható fejlődés bizottságának az indítványa is, de ezt az indítványt egyébként a bizottság nem támogatta.

A módosítás egyrészt nyelvhelyességi és értelmezési kérdésekkel is foglalkozott, ugyanakkor a szociális szövetkezetekkel kapcsolatban is tartalmaz rendelkezéseket is, méghozzá a földhasználó kötelezettségeiről. Nyilvánvaló, hogy a földhasználó ezekben az esetekben állami földeket használ, és ennek megfelelően egy kedvezményes használatról szól az ő jogosítványa, így érdemes szabályozni az ő jogait és kötelezettségeit. Nyilván fontos az, hogy ennek a használatnak a során a rendeltetésszerű hasznosításról, a termőföld védelméről, megőrzéséről gondoskodjon a föld használója.

A bizottsági ülésen felvetődött még, hogy van egy olyan bekezdése ennek a javaslatnak, aminek az elhagyására tettem javaslatot a 9. § (4) bekezdése értelmében, hiszen itt bizonyos szervezetek számára az önálló gazdasági egység fenntartását lehetővé tette volna a jogszabály, ugyanakkor erre vonatkozóan az államháztartási törvénynek vannak már rendelkezései, és érdemes figyelembe venni a korábbi rendelkezéseket, és nem érdemes külön kitételeket tenni, hiszen ezekben az esetekben százfős állomány fölött engedi meg csak általános szabályként azt, hogy önálló gazdálkodási egységgel rendelkezzenek szervezetek, és nincsen különösebb indoka annak, hogy ezt kiterjesszük olyan formában, hogy a tevékenységi körre, jellegre tekintettel kisebb ilyen szervezeteknek is megengedjük az önálló gazdálkodási egység létrehozását. Így arra tettem javaslatot ‑ és ezt egyébként elfogadta a bizottság is ‑, hogy itt is az általános szabályt alkalmazzuk.

A Fenntartható fejlődés bizottságának is voltak ezzel kapcsolatban indítványai, de az indítványait a Törvényalkotási bizottság nem támogatta, hiszen nagyon lényeges elemeire vonatkozott volna és azt annullálta volna ennek a javaslatnak, hiszen ennek a javaslatnak az egyik legfontosabb része az, hogy egységes tulajdonosi joggyakorlás alakuljon ki Magyarországon az állami tulajdonok esetében, és ne legyen kettős, különböző gyakorlat is akár és különböző szakmai felkészültség is, e mögött a gyakorlat mögött egységes szerződési rendszernek és szerződéses gyakorlatnak is létre kell jönnie. Ennek megfelelően érdemes tehát egy olyan rendszert alkotni, amikor az állami földeket egységesen kezelik Magyarországon.

Ennek megfelelő garanciáknak is érvényesülnie kell. Természetesen az egységesség mellett nyilván a szakmai hozzáértésnek is emelkednie kell. Egy egységes rendszerben jobban működhet az állami földeknek a hasznosítása, mint egy széttagolt rendszerben.

Ennek megfelelően fogadta el tehát a határozatát a Törvényalkotási bizottság, és javasolja az Országgyűlésnek, hogy az összegző módosító indítványnak, illetve az összegző jelentésnek megfelelően a jogszabályt fogadja el. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
64 393 2015.04.13. 3:09  370-401

TUZSON BENCE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Ne keverjünk össze egymással dolgokat! Az, hogy ki és mit, ez két különböző kérdés. Tehát ha arról beszélünk, hogy milyen jogszabályokat kell megtartani, az az egyik kérdés, a másik kérdés az, hogy kinek kell ezeket a jogszabályokat megtartani.

Nyilvánvaló az ‑ és erről egyébként ez a javaslat nem is szól ‑, hogy a természetvédelemre vonatkozó jogszabályokat be kell tartani azokban az esetekben is, ha nem az állam tulajdonáról van szó, de az állam tulajdona esetében is ugyanígy be kell tartani, függetlenül attól, hogy a vagyonkezelést mint technikai kérdést e tekintetben ki gyakorolja.

Ha egy magántulajdonosnak van földterülete egy nemzeti park területén, neki is be kell tartania bizonyos korlátozásokat azzal kapcsolatban, hogy megőrizzük a természeti értékeket. Ugyanez igaz az állam esetére is, tehát ugyanígy vonatkoznak rá ugyanezek a szabályok.

Az egy technikai kérdés egyébként, és mondhatjuk azt, hogy bizonyos szempontból furcsa kérdés, hogy ez ilyen szintű jogszabályban nyer elhelyezést, hogy egyébként az állam oldaláról bizonyos vagyonkezelési kérdéseket ki végez el, ki az, aki szakmailag felügyeli. Az egységes vagyonkezelés az állam részéről nem azt jelenti, hogy minden esetben ugyanazokat a jogszabályokat kell betartani. Nem ezt jelenti. Nyilván abban az esetben, ha többletkötelezettségek vannak, akkor minden szerződéses feltételnél, a szerződések megalkotásánál figyelemmel kell lenni erre a részre is, ugyanakkor az egységes kezelés egyrészt szakmailag egy helyesebb jogi gyakorlatot tud kialakítani, és ennek megfelelően az állami vagyon kezelésének, hasznosításának az állampolgárok, a magyar állam részére is sokkal hasznosabb eljárásai tudnak létrejönni.

Ez minden természeti területre is vonatkozik, de ez nem befolyásolja azt, hogy a természeti értékeket meg kell őrizni. Az, hogy ki a vagyonkezelője egy földterületnek ‑ és ezt a félreértést vagy talán csúsztatást mindenképpen ki kell emelnem ezzel kapcsolatban, ugyanis az, hogy nem a nemzeti park a vagyonkezelője egy földterületnek, az nem azt jelenti, hogy a nemzeti parkból kiemelünk bizonyos területeket. Az attól még a nemzeti park területén lesz. Ennek megfelelően ugyanazok a természetvédelmi szabályok vonatkoznak rá a későbbiekben is.

Tehát az, hogy ki és mit, az két külön fogalom, és nem érdemes ezeket egymással összekeverni. Az, hogy mit, milyen szabályokat kell betartani, arról lehet beszélgetni, de az, hogy egyébként kinek kell betartani, ez nem lehet kérdés, mert mindenkinek be kell tartani, aki ezen a területen működik, függetlenül attól, hogy államról van szó, az állam melyik szervéről, melyik vagyonkezelőjéről, vagy abban az esetben is, ha egyáltalán nem az államról van szó, hanem magánszemélyekről, mert mondjuk, magánszemélynek van földtulajdona ugyanezen a területen.

Tehát ezek egymástól elkülönülő kérdések, de nagyon fontos kérdések, és nem jó ezeket egymással összekeverni.

Köszönöm szépen a szót.

(23.40)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
76 18 2015.05.27. 5:12  17-20

TUZSON BENCE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A magyar gazdaság adatai egyre jobbak. Látjuk, hogy azok a törekvések, amelyek 2010-ben elkezdődtek, 2013-tól kezdve beértek, és folyamatosan változtak, javultak a különböző gazdasági mutatók. Ha csak a tavalyi évet nézzük, akkor látjuk azt, hogy a várakozásokon felül 3,6 százalékos volt Magyarországon a növekedés, és minden gazdasági mutatóban javulás következett be.

Javulás következik be várhatóan ebben az évben is, hiszen ebben az évben a korábbi saccoláshoz képest 3,1 százalékos növekedésre is számíthatunk, és óvatos becsléssel a következő éves költségvetés, a 2016-os is egy 2,5 százalékos növekedést prognosztizál. Természetesen nagyon fontosak ezek a számok, de ezek mögött a számok mögött mindig emberek állnak, és az egy nagyon fontos adat, hogy hogyan néz ki Magyarországon a foglalkoztatottság, ezért rendkívül fontos, hogy ma már Magyarországon tartósan 14 hónapja több mint 4 millió ember dolgozik, 4 millió 117 ezer fő volt a legutóbbi adat.

Ez egy nagyon fontos szám, és azt gondolom, hogy amikor erről kezdünk el beszélni, akkor nem árt, ha egy kicsit visszatekintünk, és megnézzük azt, hogy honnan indultunk el 2010-ben. Mi volt az alapvető oka annak, hogy a foglalkoztatottság Magyarországon így növekedett? Fel lehetne sorolni természetesen jó néhány kormányzati intézkedést ezzel kapcsolatban, de én azt gondolom, hogy a legfontosabb a lefektetett elv volt 2010-ben. 2010-re a magyar állam, a magyar kormányzás egy olyan állapotba jutott, amikor egy szerelhetetlen gépezetté vált, és elvek nélkül irányította az országot.

Hölgyeim és Uraim! Elvek nélkül nem lehet; elvek mentén lehet csak kormányozni, ezért nagyon fontos volt 2010-ben, hogy meghatároztuk a legfontosabb célokat, azt, hogy itt a becsületes emberek munkájára kell koncentrálni, arra kell törekedni, hogy minél többen dolgozzanak Magyarországon. Egy ország akkor fejlődhet, ha a foglalkoztatottsági szint is folyamatosan növekszik, és az emberek nem segélyből, hanem munkából élnek meg. Emellett természetesen nagyon fontos az, hogy a családokra kell koncentrálni, a családokat kell előtérbe helyezni, ennek megfelelően az adórendszert is módosítani kell.

Ezen az úton indult el a kormány, és ezen az úton indult el a magyar állam is, az Országgyűlés is, és olyan szabályokat alkotott, amelyek mentén ösztönözte azt, hogy Magyarországra a termelő beruházások érkezzenek meg, a termelő szférában növekedjen a munkahelyek száma, mert tartós növekedést csak akkor tudunk elérni, ha termelünk, ha értéket állítunk elő, és ezeknek az értékeknek az előállítása mentén növekednek a munkahelyek. Ezen az úton nem állhatunk meg. Törekedni kell arra, hogy a következő években is tovább haladjunk. Ennek mentén a 2016-os költségvetés is tartalmaz majd olyan elemeket, amelyek a munkahelyteremtésről szólnak, és ezt az alapvető politikát tudják folytatni.

Csak néhány elemet megemlítve, például a munkahelyvédelmi akció folytatódik, és a mezőgazdasági területen is ki fog terjedni. Nagyon fontos az, hogy ettől az évtől kezdődően az egész évben az adókedvezményeket igénybe lehet venni. A Nemzeti Foglalkoztatási Alap költségvetése is növekedni fog. Ez is hozzá fog járulni ahhoz, hogy Magyarországon a foglalkoztatottság növekedjen, és olyan emberek is munkához jussanak, akik egyébként hátrányosan érintettek a munkaerőpiacon. Ezért a foglalkoztatottsági, képzési támogatások is növekedni fognak mintegy 2 milliárd forinttal, és törekedni kell arra, hogy a nők foglalkoztatottsága is növekedjen. Ez egyébként nagyobb arányban növekedett az utóbbi időben, mint a férfiak foglalkoztatottsága, ezért a gyed extrára is törekedni kell, tehát ezt is erősíteni kell a következő időszakban. Fontos az, hogy azokat a pénzeket, amelyek az Unióból jönnek, elsősorban azt a 12 000 milliárd forintot gazdaságerősítésre, gazdaságteremtésre, gazdaság megerősítésére úgy koncentráljuk, hogy munkahelyek jöjjenek létre.

Hölgyeim és Uraim! Nekem négy gyermekem van, és én azt szeretném, ha az az ország, amelyben ezek a gyerekek felnőnek, sikeres, sikerekben gazdag, sikeres emberekből álló ország legyen, egy olyan ország, amely elsősorban a családjaira tud építeni és munkahelyeket tud teremteni. A csodákban nem hiszek, de abban biztos vagyok, hogy becsületes munkával ezt el fogjuk tudni érni, elsősorban akkor, ha valóban a munkahelyteremtő beruházásokra koncentrálunk, a családunkra koncentrálunk, és arra figyelünk, hogy mindig a jövőbe, a gyerekeinkre gondoljunk belül is. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
76 145 2015.05.27. 13:41  130-153

TUZSON BENCE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Komoly kihívások előtt állunk informatikai téren is. Hiszen, mint önök is tudják mindannyian, az utóbbi időszakban egyre több szakember mondja azt, hogy a következő időszakban egy informatikai ugrás fog bekövetkezni. Ezt körülbelül ahhoz lehetne hasonlítani, amikor először vízvezetékeket építettek, és a vízvezetékek bokorvezetékként kezdtek kialakulni, azaz egymásból kötötték a különböző vezetékeket, majd utána egy egységes szabályozási elv alapján fővezetékeket alakítottak ki, és abból ágaztattak le vezetékeket.

Valahol az informatika világában is itt tartunk, tehát változik az informatika világa, sokkal inkább rendezett világgá válik. És a szemlélet is megváltozik. Míg korábban a hardver volt a fontos az informatikában, most egyre inkább az elmélet, a szoftver vagy a szoftver mögött lévő megoldások válnak fontossá.

(20.40)

Ebben a folyamatban részt kell vennie a magyar államnak is és részt kell vennie az államigazgatásnak is, egyébként nemcsak magyar szinten, hanem nemzetközi szinten is, és egyre inkább el is indultunk ebbe az irányba.

Nagyon jó nemzetközi példák vannak e tekintetben, ilyen például a többször emlegetett észt példa. Most, hölgyeim és uraim, én elmentem Észtországba, és meg is néztem ezt a rendszert, hogy hogyan működik, mert kíváncsi voltam rá. Egy nagyon jól kialakított rendszer, a magyar rendszertől némileg eltérő, és gratulálnom kell a magyar informatikai szakembereknek, mert egy olyan problémát oldottak meg, ami szinte megoldhatatlannak látszott. A magyar szabályozás, a védelmi szabályozás, tehát a személyiségi jogi védelmi szabályozás sok tekintetben sokkal magasabb szinten áll, mint általában az európai országokban, kimagaslóan erős a személyiségi jogi védelem, és e mellett a védelmi rendszer mellett kellett egy olyan rendszert kialakítani, ami alkalmas arra elméleti szinten is, hogy összekapcsolja egymással a modern informatikai elvárásokat egy magas szintű szabályozással, ami a védelmi szabályokat illeti.

Kérem önöket ‑ és e tekintetben egy kis szakmai segítséget is szeretnék nyújtani, mert nyilvánvaló az, hogy bizonyos szakmai ismeretek hiányoznak egyes képviselőtársaknál, amikor nyilatkoznak ezekben a kérdésekben ‑, hogy tanulmányozzák és a szakemberekkel is egyeztessenek a tekintetben, hogy hogyan működik egy ilyen rendszer, hogyan működik a magyar rendszer, miben különbözik más rendszerektől.

A magyar rendszer tekintetében ‑ és ez még a keretrendszerre vonatkozik, amikor arról beszélünk, hogy hogyan lehet egymással összekapcsolni a különböző adatokat, hogyan lehetséges az vagy hogyan lehessen azt megoldani, hogy egy-egy kóddal, egy-egy adattal, mondjuk, ha csak a taj-kártyája van valakinél ott, elmenjen a földhivatalba vagy bármilyen más nyilvántartóba, és ezzel a kóddal is hozzá tudjon jutni a másik adatához, azaz le lehessen ellenőrizni azt, hogy az az adata, mondjuk, akár a személyi azonosító jele micsoda.

Ennek megfelelően egy nagyon speciális és nagyon jól kialakított informatikai rendszer ‑ és a mögötte álló szabályozás is egy nagyon jól kialakított szabályozás ‑ jött létre Magyarországon, és nem is kell összekeverni ezt másfajta szabályozással; ez azért fontos, mert maga a kártyarendszer is erre épül rá. Ennek a szabályozásnak a lényege az, hogy ezeket az adatokat nem kapcsolja össze egymással, hanem egy központi adattárba egy ebből képzett kód kerül be, és ez a kód alkalmas arra, hogy összekapcsolja egymással a különböző adatokat, de nem magát a számot kapcsolja össze, azaz, mondjuk, nem a személyi azonosító jelet a taj-számmal, hanem azt a sorszámot kapcsolja össze, amelyiken, mondjuk, a taj-szám szerepel az egyik nyilvántartásban azzal a sorszámmal, amivel, mondjuk, az adóazonosító jel vagy egyéb azonosító szerepel, és ebből tudja megtalálni a rendszer, hogy milyen adat kapcsolható össze a másikkal.

Azaz úgy van kialakítva a magyar rendszer, egy nagyon jó ötlettel ‑ nem tudom, ki volt az a matematikus, aki ezt kitalálta ‑ meg tudták azt oldani, hogy egy átmeneti tárolással valósul csak meg az, hogy két szám azonosan jelenik meg. Ez csak a képernyőn van így, de a mögöttes rendszerekben egyáltalán nem, tehát tulajdonképpen sehol nem találkozik egymással ez a két adat. Nem tudom, hogy ez világos-e, de nagyon jól ki van alakítva és nagyon jól ki van találva.

Ennek megfelelően egyébként úgy alakították ki a kártyát is, úgy kell elképzelni, mint egy kis kártyát, amelyen van egy nagyon okos chip, és ezen az okos chipen dobozok vannak egymástól eltérően ‑ erre vonatkozik a mostani szabályozás is ‑, ezek a dobozok teljesen különbözőek, és ezeket egymástól függetlenül lehet külön-külön kinyitogatni, de az egyikdobozból az egyik adatot a másikba nem lehet átpakolni.

Tehát maga a szabályozás és a mögöttes megoldás, amit egyébként itt Magyarországon egyedi módon kifejlesztettek, egy rendkívül jó megoldás. Jó, mert sokkal nagyobb védettséget biztosít, mint akár az osztrák vagy az itt idézett német rendszer, vagy akár az észt modell esetében.

Ha megnézzük, mondjuk, az osztrák rendszert, az egy egészen más típusú rendszer, ott maga a kártya azonosításra alkalmas, de önmagában feltétlenül adatot nem tartalmaz. Az osztrák rendszer ezért arra is alkalmas volt, hogy a teljes kártyát mint adathordozót kiváltsák, abban az esetben egy mobiltelefonos azonosítás is lehetséges. El is mentek az osztrákok ebbe az egyszerűsítési irányba, hogy mobiltelefonnal képesek legyenek egyes adatokat azonosítani.

Az észt modell megint egy teljesen másik modell. Ott egyféle azonosító létezik, de ott létrehoztak egy úgynevezett X-Road rendszert, aminek a lényege az, hogy a különböző adatbázisok ‑ amelyek lehetnek akár magánadatbázisok is ‑ erre az állami rendszerre rácsatlakoznak, konvertálják a különböző adatokat erre az X-Roadra, és a másik oldalán, az output, tehát a kimeneteli oldalán pedig amikor az állampolgár fellép a saját oldalára, láthatja az összes adatát úgy, hogy a számítógép abban a pillanatban szedi össze a különböző adatbázisokból, de ott egyetlenegy azonosító van.

A mi rendszerünk abban különbözik alapvetően a többi rendszertől, hogy ezeket az azonosítókat egymással nem lehet összekapcsolni, de meg kell azt oldani, hogy az állampolgár mégis képes legyen arra, hogy a különböző azonosítókkal egy felületen legyen képes kezelni a saját adatait. Nagyon nehéz kihívás ez, de ezt informatikailag meg lehetett oldani.

Felhívom a figyelmet ‑ itt felvetődött az ujjlenyomattal kapcsolatos kérdésre ‑, hogy minden ilyen azonosítónak két eleme van. Az egyik ez a bizonyos kártya, ami a mi esetünkben kártyaként, fizikai dologként jelenik meg, a másik oldalon pedig megjelenik egyfajta kód. Ez lehetne egy négyjegyű PIN-kód is, ami a kártyán van egyébként tárolva, tehát létezik ott a kártyán, és be kell ütnie, mondjuk, a banki azonosításnál a kedves ügyfélnek ezt a PIN-kódot. Tehát egy banki azonosítás így néz ki. Ilyen PIN-kód, ami egy négyjegyű szám, ugyanilyen jellegű PIN-kód ezer meg ezer van, ujjlenyomatból sokkal kevesebb, tehát ebben az esetben az ujjlenyomat magát ezt a kódot helyettesíti, így olyan veszély nem állhatna elő, hogy ezt az ujjlenyomatot, mondjuk, össze lehetne keverni egy másik ujjlenyomattal, hiszen ahhoz a hasonló ujjlenyomatú ember kezében kéne lennie a kártyának és a hasonló ujjlenyomatnak. Ennek a kettőnek a találkozása szinte lehetetlenség; technikailag pedig elég jól megoldható.

A Varju képviselő úr által említett eset nem erre vonatkozik, és a szöveg megfogalmazása sem az, mint aminek az értelmezésére ön e tekintetben gondol, hanem amikor leveszi az ujjlenyomatot, akkor annak az adata, azonosítója felkerül a kártyára, hogy a későbbiek során a kártya azonosítására ez alkalmas legyen; ez nem azonos azzal, mint ha lenne egy központi adatbázis.

A másik része a jogszabálynak, amit említett, arra vonatkozik, hogy abban az esetben, ha kétely merül fel a személy azonosításával kapcsolatban, de más oknál fogva, mondjuk, a bűnügyi nyilvántartás miatt egyébként az azonosítója jogszabály erejénél fogva rendelkezésre áll mint azonosító, akkor ellenőrizni tudja a hatóság azt a személyt, aki oda besétált, és azt mondja, hogy ezt a kártyát elő szeretné állítani és az ujjlenyomatával magát azonosítani, akkor azt a személyt ellenőrzi a már meglévő adattal, de a levett adat egyébként felkerül a kártyára, és az nem kerül be az adatbázisba. Tehát ez a rendszer e tekintetben így néz ki.

Nagyon fontos megjegyezni azt, hogy annak idején, amikor létrejöttek a magyar adatvédelmi szabályok a maguk időszakában, komoly védelmet jelentettek, magas szintűek voltak, de amögött elsősorban akkor még papír alapú adatbázisok voltak. Két dolgot jelent ez: egyrészt megváltoztak az adatkihívások, hiszen egészen más világban élünk most, mint akkor. Az, hogy abban az időszakban elkülönítettük teljes egészében egymástól ezeket a számokat, egész más típusú védelmet jelentett, mint a mai napon, amikor egyszerűen csak egymás mellé lehetne rendezni ezeket a számokat.

Tehát kétirányú fejlesztésre van szükség: egyrészt úgy kell megalkotni az új szabályokat, hogy ezeket az adatokat egymással ne lehessen fizikailag összekapcsolni, azaz ennek a technikai védelmét meg kell valósítani; a másik oldalon pedig úgy kell megalkotni a szabályokat, hogy azt a védelmi szintet, amit akkor biztosított a rendszer, magasabb szintre tudjuk emelni, hogy a kor mai technikai kihívásainak is megfeleljen.

És hangsúlyozom, hogy meg is felel, mert utalnom kell arra, hogy egy ilyen kártya nagyon sok mindenre jó, nagyon sokféle adatot tud tartalmazni, de amikor egy ilyen kártyára azonosító jel kerül fel, mondjuk, egy fényképpel ellentétben, amelyen valakit fel lehet ismerni, ahogy Varju képviselőtársam mondta, vagy pedig egy aláírással szemben, amit, mondjuk, szemmel lehet megállapítani, hogy vajon azonos-e egy másik ember aláírásával, egész más védelmi szintet biztosít. Abban az esetben, ha egy ilyen kártyán való adat bármilyen mértékben megváltozik ‑ és hozzáteszem, hogy ezeken a kártyákon az adatok csak egyirányúak, tehát csak bemeneti irány van, kimeneti irány nincsen, csak kódolt kimeneti irány ‑, mondjuk, csak attól, hogy az űrből érkezik egy foton, és pontosan úgy megy át a csipen, hogy megváltoztatott egyetlenegy bitet, akkor ez már azonosításra alkalmatlan, tehát ennek a védelmi szintje sokkal magasabb.

(20.50)

Tisztában vagyok egyébként azzal, hogy bizonyos szempontból egy kulturális változásnak is végbe kell mennie, és hosszú távon végbe kell mennie, én magam az X generációhoz tartozom, de nyilván a Z generációba tartozóak, vagy pedig olyanok, akik már az alfa generációnak a részesei meg még az Y, amit így kihagytam, generációnak a részesei, talán vannak itt olyan képviselőtársaim, akik odatartoznak, már máshogy értelmezik, és máshogy is értik ezeket a dolgokat, és ott a bizalmi index az ilyen típusú informatikai adatokban magasabb. Nem véletlen az, hogy egyébként európai országokban vagy más európai országokban a fiatalabb generációban jobban is terjednek ezek a megoldások, mint például választási megoldásra. Észtországban országgyűlési választást tartanak úgy, hogy önkéntes alapon természetesen informatikai úton lehet választani. Magyarországon nem tartunk még itt, azt gondolom, ez még a jövő zenéje, hogy ilyet Magyarországon meg lehet-e valósítani, de az biztos, hogy egy bizonyos formájú kényelmi szintet, a polgári társadalomnak egyfajta fejlődését jelenti az, ha lépést tudunk államigazgatási szinten is tartani azzal, ami egyébként az informatikai világ kihívása.

És menni is kell előre ezen az úton. Mert ha ezt nem fogjuk tudni tartani, akkor el fog távolodni egymástól az állam meg az állampolgár, mert az állampolgár elvárása akár az üzleti életből, a banki életből egy magasabb szintűvé fog válni, mint amilyen szolgáltatásra az államigazgatás maga képes. Ezért ez egy rendkívül fontos előrelépés, amit most megteszünk ennek érdekében, és azt gondolom, hogy tovább is kell haladni ezen az úton. Tovább kell haladni, mert önmagában egy kártya még csak egy azonosító, de ehhez össze kell tudni majd rendezni azokat az adatbázisokat, amiket emögött lehet használni.

Visszatérve az észt példára, ez az X-Roadhoz hasonló rendszer, ami azt jelenti, hogy egymástól elkülönített adatbázisként, de mégis együtt lehívható adatokban megvalósítva működtetni, ez egy fontos jövőbeli cél kell legyen, figyelembe véve azt, hogy itt Magyarországon milyen magas a személyiségijog-védelmi szint. Erre kell törekedni, mert azt gondolom, hogy ez fogja szolgálni a magyar államigazgatás fejlődését és azt, hogy Magyarországon az állampolgárok úgy érezzék, hogy valóban egy szolgáltató állam valósul meg, és olyan viszonyba kerülhetnek az állammal, amilyennel talán Európában még sehol.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
76 151 2015.05.27. 2:05  130-153

TUZSON BENCE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Csak néhány mondatban szeretnék az előbb elhangzottakra reagálni. Egyrészt felvetődött itt még a hardver kérdése, de ahogy hangsúlyoztam már, a hardver e tekintetben nem fontos, mert a mögöttes tudás általában nem azokban az eszközökben jelenik meg, amiket a felhasználó a végén használ, hiszen e tekintetben már megváltozott a világ.

Ön a bizalomra utalt, és az egy nagyon fontos kérdés. Azt gondolom, hogy e tekintetben az informatikába és az újfajta információs világba vetett bizalomról van szó. Az a kérdés, egy társadalom eléri-e azt a szintet, hogy a papír alapú információkhoz képest kialakuljon egy másik fajta bizalmi index, amely eléri a megbízhatóságot. Úgy érzem, hogy esetleg itt lehet vita közöttünk, hogy vajon egy kártyában, egy adatban jobban megbízik-e valaki, mint egy papírban, ami elég érdekes olyan szempontból, hogy egy papírt könnyű fénymásolni és könnyű hamisítani, míg egy kártyát sokkal nehezebb. Tehát a bizalmi index e tekintetben kérdéses. De valóban hagyományosan a bizalmi index sokszor a papír alapú információban magasabb. Azon még dolgoznunk kell, akár közösen is, hogy ez megváltozzon, mert a tudás mindannyiunkban megvan, hogy az egyébként titkosított módon tárolt adat iránti bizalomnak erősebbnek kellene lennie, de ez nem feltétlenül van így.

(21.10)

A másik kérdés a személyes adat kérdése, ami a kártyán fenn van. Ezen a kártyán egyébként minimális adat van, elsősorban azok a számok szerepelnek ‑ néhány adattól eltekintve ‑, amelyek a személyi igazolványban is benne vannak, amikkel egyébként az adatbázisokhoz lehet hozzáférni. Tehát tulajdonképpen szinte azonos azokkal a kártyákkal, amiket ön is használ minden tekintetben, csak a biztonsági szint magasabb, minthogyha ön elveszítené a tárcáját, mert az elvesztett tárcából szinte minden adatot meg lehet tudni, e tekintetben ebből viszont nem lehet minden adatot megtudni. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
79 6 2015.05.30. 10:47  1-52

TUZSON BENCE, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nagyon fontos az, hogy ez a jogszabálytervezet, amely most az Országgyűlés elé került, szoros összefüggésben van az Országgyűlés által megalkotandó költségvetéssel. Ez azért kiemelten fontos, mert amikor a költségvetésről beszélünk, nem árt, ha egy kicsit az időben mindig visszanézünk, és megnézzük, hogy egy költségvetésnek miről kell szólnia.

Elődeink 1990-ben nagyon nagy eredményt értek el, hiszen Magyarországon létrehozták a demokratikus intézményrendszert, és a demokratikus intézményrendszeren keresztül az egyik legfontosabb dolog, hogy az ország a kezébe vehette választott intézményrendszerén keresztül az értékek meghatározását is, azoknak az értékeknek a meghatározását, amelyek akár egy kormányzati ciklusra vagy akár egy költségvetési évre vonatkoznak. Ez az egyik legnagyobb eredmény volt a rendszerváltás idején, hogy értékeket határozhattunk meg, és az egyik ilyen intézmény, az egyik ilyen jogszabály a költségvetés. Egy költségvetés az, ami mindenkor közvetíti azokat az értékeket, amelyek egy Országgyűlésnek, egy kormánynak az értékrendszerét tükrözik, ezzel összefüggésben alkotunk jogszabályokat, alkotjuk meg a megalapozó jogszabályokat is.

(8.20)

Most, jelen esetben egy olyan költségvetés és az ezt megalapozó jogszabályok kerültek az asztalra, amelyek nagyon fontos célokat határoznak meg. A nagyon fontos célok egyrészt a munkahelyek megteremtése, hogy minél több munkahely jöjjön létre Magyarországon, úgy, hogy egyébként Magyarországon csökkenhessenek az adók. Csökkenhessenek az adók, mert ha az ország gazdasági teljesítménye, az emberek gazdasági teljesítménye ezt megengedi, akkor nekünk kötelességünk, hogy azt a pénzt, amit az ország megtermelt, a gazdaság megtermelt, valamilyen formában egyrészt a gazdaság növekedésére, munkahelyteremtésre fordítsuk, de adjuk vissza az embereknek.

Ezért fontos az, hogy a következő évi költségvetés és az ezt megalapozó jogszabályok lehetővé teszik azt, hogy 170 milliárd forintnyi összeg a jövő évben visszaáramoljon az emberekhez adócsökkentés formájában. Ne felejtsük el, hogy 1 százalékkal fog csökkenni a személyi jövedelemadó, ami egy folyamat része, hiszen nagyon fontos célunk, hogy hosszú távon ez a kulcs 10 százalék alá kerülhessen Magyarországon. A sertéshús áfájának csökkentése is fontos, hiszen azt is tudjuk, hogy olyan tételről beszélünk, ami nagyon jelentős a családok költségvetésében, Magyarországon 130 milliárd forint körül van az az összeg, amit az emberek sertéshúsra fordítanak, ennek megfelelően az áfacsökkentés következtében 25 milliárd forint körüli összeg vándorolhat vissza az emberekhez.

Ezenkívül számos rendelkezése van még a költségvetésnek, ami szintén értékeket tükröz. Ilyen például a családi adókedvezmény rendszerének megerősítése, továbbfolytatása, annak a célnak a tükrözése, ami azt jelenti, hogy a kétgyermekes családok esetében is duplázzuk meg azt a kedvezményt, ami korábban volt, érjük el azt, hogy ez duplája legyen. Ezt a folyamatot el kell ebben az évben indítani; itt 10 ezerről 12 500 forintra emelkedik az a kedvezmény, ami az állampolgárokat, a családokat, a kétgyermekes családokat gyermekenként érinti.

Ezek fontos intézkedések, és fontos az is, hogy az állam esetében is a díjak rendszerében tegyünk rendet, legyen egy átlátható díjrendszer, és hajtsunk végre a közigazgatásban is egyfajta rezsicsökkentést, vezessünk ki bizonyos kis díjakat, kis adókat, kis illetékeket, amik körülbelül 10 milliárd forintot fognak érinteni. A most előttünk fekvő jogszabályok ezt teszik lehetővé, azt teszik lehetővé, hogy a költségvetés és a költségvetéshez kapcsolódó adótörvények is megfelelően tudjanak működni Magyarországon.

Engedjék meg, hogy ebből a jogszabálycsomagból néhány olyan jelentős elemet kiemeljek, amik szintén értékeket tükröznek, és szintén fontosak ahhoz, hogy Magyarországon a demokratikus intézményrendszer megfelelően tudjon működni, és azokat az értékeket, amiket mi fölvállaltunk, fölvállalt a kormányzat, tükrözni tudja.

Ennek megfelelően kiemelten fontos az, hogy továbbra is küzdjünk ‑ és ez mindannyiunk kötelessége ebben az Országgyűlésben ‑ a korrupció ellen, akkor is, ha ez a korrupció a gazdaságot érinti, akkor is, ha az államot érinti. Ennek megfelelően szükséges az, ahogy itt az expozéban is elhangzott, hogy törekedjünk a gazdasági területen is az átláthatóság, a jól működő intézményrendszer, pénzügyi rendszer megvalósítására. Ne legyen olyan helyzet, hogy valaki, aki gazdasági szereplő, az akár a saját érdekénél fogva, akár a gazdasági körülmények által rá legyen arra kényszerítve, hogy két oldalról fogadjon el díjazást. Két oldalról, mint a reklámok, a reklámügynökségek esetében előáll, két oldalról történik a díjazás. Egyrészt az a személy, aki reklámozni szeretne, megbízza a reklámügynökséget, ezért megbízási díjat fizet, a másik oldalról viszont a reklámügynökség bónuszt fogad el attól, aki közzéteszi a reklámot, árengedményt fogad el, ami alapján ő még egy plusz anyagi támogatásban részesül. Ez tehát felborítja azt a gazdaságban szokásos normális rendszert, ami alapján ha valakivel egy megbízási szerződést kötök, akkor a megbízottnak annak az érdekében kell eljárni, akivel a megbízási szerződést megkötötte. A megbízó számára sokszor ismeretlen, nem tudott az, hogy tulajdonképpen miért is kötötte ezt a szerződést, amikor ezt a szerződést megkötötte; miért van az, hogy aki az ő nevében eljár, nem az ő érdekeit fogja a továbbiakban képviselni. Ezt a helyzetet mindenképpen rendbe kell tenni, a gazdaságnak erről a területéről is ki kell szorítani a korrupciót, mert ez a gazdaság területén korrupciót eredményezhet.

Ennek megfelelően üdvözlendő az az előterjesztés, amely értelmében ez a lánc teljesen egyértelművé válik. Nem fordul tehát elő a későbbiekben az, hogy a gazdaság egyik fontos szereplője két oldalról kaphat díjazást, és ennek megfelelően torzul az érdekrendszer, nem azokat az érdekeket fogja képviselni, ami a megbízójának az érdeke. Tisztába kell tenni ezt az ügyet, és azt is tisztába kell tenni, hogy ennek megfelelően olyan megbízási díjban részesüljön, amely megbízási díj elegendő ahhoz, hogy a tevékenységét becsülettel el tudja látni. Becsülettel kell ellátnia, hiszen nekünk fontos célunk, hogy azokat az embereket és vállalkozásokat támogassuk, akik valóban munkahelyet teremtenek; a másik oldalról munkából élő emberekről van szó, olyanokról, akik becsületes munkából élnek Magyarországon, és ennek elősegítését is szolgálja ez a jogszabály.

Ennek értelmében tehát egy 15 százalékos díj meghatározására kerül sor, ami már elegendő ahhoz, hogy megfelelő módon el tudja látni a tevékenységét, nem szorul rá arra, hogy a másik oldalon kedvezményben, bónuszban részesüljön. Kivezetünk tehát egy olyan szabályozást e tekintetben a rendszerből, egy olyan, a piac által kialakított szabályozást, amely torzított, és ezt a torzító hatást nemcsak Magyarországon ismerték fel, hanem különböző más országokban is, elsősorban Franciaországban. Franciaországban példaértékű és követendő az a szabályozás, amit e tekintetben még tényleg az 1990-es években megtettek, és egy nagyon jó, jól működő rendszer jött ott létre. Ezeket a lépéseket kell nekünk is megtenni, és ezen az úton kell továbbhaladnunk.

A másik szabály, amit szeretnék kiemelni, és nagyon fontosnak tartom, hogy ilyen típusú rendelkezések legyenek a magyar jogrendszerben annak érdekében, hogy a gazdaság minél jobban, minél erőteljesebben fejlődni tudjon, az az adóhitel intézménye, ami most bekerül a jogszabályi rendszerbe. Arról van szó, hogy azok a társaságok, amelyeknek az adózás előtti eredménye egyik évről a másikra az ötszörösére, tehát jelentősen megemelkedik, adóhitel formájában kedvezményt kapjanak az adófizetés alól, ami csak annyit jelent, hogy elosztottan két éven keresztül negyedéves részletekben kell a társasági adójukat megfizetni. Ez elősegíti azt Magyarországon, hogy ezek az egyébként dinamikusan fejlődő társaságok ‑ nem kevés társaságról beszélünk egyébként, mert körülbelül 20 ezer olyan társaság van Magyarországon, amelyeket ez a rendelkezés érinthet ‑ beruházásra, munkahelyteremtésre fordíthassák azokat az összegeket, amelyeket ők maguk megteremtettek. Ennek megfelelően a különböző ösztönző rendszereket fejleszteni érdemes. Ilyen ez a rendelkezés is, és reméljük, hogy a magyar jogrendszerbe a későbbiekben egyre több ilyen típusú rendelkezés fog bekerülni. Természetesen figyelni kell arra, hogy a költségvetési bevételek maradjanak meg, ezért nagyon jó az, amikor egy ilyen rendelkezés megszületik, aminek nem az a lényege, hogy a költségvetésből vezessünk ki költségvetési bevételeket, hanem adjunk olyan kedvezményt a vállalkozásokra, amelyek a költségvetési bevételek megtartása mellett elősegítik azt, hogy a gazdaság tovább tudjon fejlődni.

Számos szabályt tartalmaz még ez a törvénytervezet, amelyek részben vagy jórészt technikai jellegűek, de elősegítik a költségvetés alapvető céljainak a rendelkezéseit. Azokat az alapvető célokat, amelyek azt segítik elő, ami nekünk, a kormányzattal együtt elhatározott célunk, hogy Magyarországon a középrétegek erősödjenek meg, és a középrétegekhez tudjanak felzárkózni azok a rétegek is, akik jelenleg még nem tartoznak a középrétegekhez. Szélesedjen ki Magyarországon az a bázis, amire egy demokráciának, egy demokratikus társadalomnak épülnie kell.

Köszönöm szépen, elnök úr. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
81 46 2015.06.08. 3:08  45-50

TUZSON BENCE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Magyarország Alaptörvénye rendelkezik arról, hogy az Európai Unió tagjaként Magyarország milyen hatásköröket és hogyan ad át az Európai Unió részére. Ezek a hatáskörök tehát átadott hatáskörök, Magyarország a saját jogköreit adja át az Európai Unió részére. Az, hogy ezek átadott hatáskörök, azt is jelenti, hogy Magyarország az Európai Unióval közösen kell hogy gyakorolja ezeket a hatásköröket. Ez azt is jelenti, hogy az Európai Uniónak nincsenek korlátlan lehetőségei, az Európai Unió nem avatkozhat be bizonyos dolgokba Magyarországon, nem avatkozhat be abba, hogy Magyarországon a pártélet hogyan zajlik, nem avatkozhat be a demokratikus folyamatokba, és különösen kell ügyelni arra, hogy az ilyen lépéseivel, amiket esetleg megtesz, a magyar demokratikus rendszert ne járassa le, illetve az Európai Unió hitelességét ne kérdőjelezze meg.

Ennek ellenére egy elég furcsa dolog történt: az Európai Unió Bizottsága másfél milliárd forint összegben megbízta Gyurcsány Ferenc cégét, az Altus Zrt.-t, hogy egy konzorcium élén európai uniós fejlesztési pénzeket vizsgáljon Magyarországon.

A józan észnek is ellentmond ez, de ellentmond bizonyos európai uniós jogelveknek is, és ki kell zárni azt, hogy ez előfordulhasson, hogy nemcsak Magyarországon, hanem bármely európai uniós tagállamban bármely párt elnöke, bármely párt vezetője, olyan párt, ami regnál és működik, ne kaphasson pénzt, és ilyen formában ne valósulhasson meg semmilyen támogatás.

Nonszensz és elég furcsa, hogy az összeférhetetlenség kérdése, az elfogultság kérdése e tekintetben nem vetődött fel, hiszen egy ilyen lépéssel, amikor egy pártelnök százszázalékos cégét finanszírozza az Európai Unió, burkolt formában tiltott pártfinanszírozás valósul meg. Elég furcsa, hogy a nyilvánosság kérdése ebben az ügyben nem vetődött fel, illetve az, hogy tudtommal a mai napig a pályázati anyagok nem nyilvánosak, és felháborító az, hogy mind a magyar állampolgárok, mind a magyar kormány ezekhez az adatokhoz mint közérdekű adatokhoz nem férhet hozzá.

(14.50)

Az átláthatóság különösen fontos, az átláthatóságnak nemcsak Magyarországon, hanem az Európai Unió egészében, az Európai Unió összes tagállamában érvényesülni kell. Ennek megfelelően nemcsak egy pártfinanszírozási botrányról beszélünk, hanem arról, hogy a jogszabályaink betűjét, szellemét, az esélyegyenlőséget és az alapjogokat is tiszteletben kell tartani. Erről is szól ez az ügy.

Ennek alapján kérdezem tisztelt miniszter urat, hogy ön szerint felülvizsgálja-e az Európai Bizottság az Altus konzorcium megbízási szerződését, továbbá elképzelhető-e, hogy Gyurcsány Ferenc cége fogja ellenőrizni az uniós projektek magyarországi megvalósulását. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
81 50 2015.06.08. 1:03  45-50

TUZSON BENCE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nagyon fontosnak tartom, hogy az Európai Unió minden országában átlátható pénzügyek legyenek, és átláthatóak legyenek a pénzügyek az Európai Unió egészében is. Nem vetődhet árnyék az Európai Unió támogatásaira, nem vetődhet árnyék az Európai Unió által kötött szerződésekre, még akkor sem, ha ez arról szól, hogy valamelyik országban európai uniós támogatásokat vizsgáljanak. És különösen furcsa, hogy pont uniós támogatásokkal kapcsolatban vetődnek fel ezek a kérdések, hiszen az Európai Uniónak éppen az a feladata, hogy ezeknek a támogatásoknak az átláthatóságát biztosítsa. S elég furcsa az, amikor egy olyan szerződést kötünk, ami arra vonatkozik, hogy a támogatások átláthatóságát biztosítsák, pont annál a szerződésnél vetődik fel, hogy ott vajon tiltott pártfinanszírozás valósul-e meg vagy sem.

Ezért nagyon fontos, hogy ezeket a szerződéseket felülvizsgáljuk. Igen, vizsgálja felül az Európai Unió, és amennyiben szükséges, Magyarország tegye meg a szükséges lépéseket. Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
81 287 2015.06.08. 5:42  274-289

TUZSON BENCE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nagyon érdekes hozzászólásokat hallottunk e tekintetben, de azért jó, ha egy-két kérdést világosan látunk. A Magyar Nemzeti Banknál álltak rendelkezésre és állnak rendelkezésre azok az információk, amik egy ellenőrzési rendszer hatékony megvalósításához szükségesek, és emellett, ettől függetlenül működött korábban évtizedeken keresztül egy felügyeleti rendszer. Ennek a következménye volt az, hogy bizonyos információk nem tudtak egymással találkozni, és ennek megfelelően az ellenőrzési rendszer sem tudott jól működni. Ez jó sokáig így működött, és ennek a következménye volt az, hogy ki tudott alakulni olyan helyzet, ami annak idején kialakult.

Volt közöttünk egy filozófiai különbség, önök között és közöttünk e tekintetben, és ennek a filozófiai különbségnek a lényege az volt, hogy önök egy neoliberális szemlélettől vezérelve elsősorban a fellazításban voltak érdekeltek, illetve ezt hangsúlyozták. És ennek következménye volt az, hogy a pénzügyi rendszer számos területén, más területen is, így a bankok területén is más típusú eljárást alkalmaztak, és ennek a következménye volt az, hogy 2010-ben már olyan mértékűvé vált a devizahitel-állomány, ami egyébként elfogadhatatlan és vállalhatatlan volt, mert a pénzügyi rendszerek más területén, a bankszektor területén is máshogy viselkedtek. Ez nyolc évvel korábban még egészen minimális volt, de a forinthitelhez szükséges és a forinthitelhez kapcsolt garanciális rendszert megszüntették.

A pénzügyi rendszer másik oldalán is hasonló volt a helyzet, a korábbi brókerbotrányokra nem úgy reagáltak önök, hogy megerősítették volna az ellenőrzési rendszert, hanem pont az ellenkező irányba indult el az eljárás, a rendszernek a fellazítására került sor. Először a kötelező eljárást, a kötelező ellenőrzési eljárást szüntették meg, aztán később nemzetközi nyomásra egy jóval ritkább, ötéves ellenőrzési periódust vezettek be.

Ez a rendszer alapvetően rossz volt, hiszen abban az esetben, ha működik egy felügyelet, aminek elsősorban az volt a technikája, hogy bekérte az adatokat a különböző brókercégektől, és a bekért adatok alapján azt nézte meg, hogy van-e feszültség az átadott adatokban, nem pedig helyszíni ellenőrzések során ott legeneráltatott adatok alapján állapították meg az ellenőrzési eljárást, és nem voltak birtokában azoknak az adatoknak, amiknek, mondjuk, csak a Nemzeti Bank lett volna birtokában. Ezért került sor arra, hogy fokozatosan előremenve a pénzügyi rendszer átalakításában, ugye, először a bankszektor esetében, a bankok elszámoltatása kapcsán, aztán a fair bankok megalkotása kapcsán és így tovább, majd később a brókercégek esetében is a felügyeleti rendszernek a megerősítése zajlott.

Egy így kialakult erősebb felügyelet másfél éves működés után már képes volt arra, hogy feltárjon olyan visszaéléseket, amelyeket évtizedekig egyébként nem lehetett feltárni. Ennek a következménye volt az, hogy egy sokkal jobban működő, hatékonyabb eljárás jött létre. Az eljárásnak a lényege az is, hogy más volt a metodika is a Nemzeti Banknál, hiszen ebben az esetben már a Nemzeti Bank helyszínre kiment, legeneráltatta ott helyben az adatokat, összevetette a saját nyilvántartásával, és nagyon gyorsan képes is volt arra, hogy feltárja ezeket a visszaéléseket. Ez volt tehát a metódus, és ennyiben változott a helyzet, és tovább kell menni ezen a lépcsőn. Már megtettünk egy-két jogszabály-módosítást, de szükséges további jogszabály-módosítás is, hiszen látjuk a tapasztalatok alapján, hogy egy megerősített nemzeti banki jogkör mennyire tud segíteni az ellenőrzés folyamatában is.

A mostani jogszabályalkotás két fő irányba indul el. Egyrészt van egy bizalomerősítő iránya, a másik oldalon pedig egy felügyeleti erősítő iránya. Tehát a felügyeleti rendszer megerősítése irányába hat. Így például bárki jogosult lesz arra, hogy lekérje a saját adatait, a saját pénzügyi adatait bármikor a Nemzeti Bank rendszerén keresztül. Havonta köteles lesz például a szolgáltató egy egyenleget küldeni az ügyfél számára, hogy hogy áll, és éves szinten ellenőrizni fogja a Nemzeti Bank, és ehhez meglesz az eszköze is, hogy vajon a pénzügyi állomány, a mögöttes értékpapírok rendelkezésre állnak-e, és szigorítva lesz, sűrítve lesz az ellenőrzés is, emelve lesznek a bírságok, amennyiben az Országgyűlés ezt a szabályt elfogadja. Elfogadja ‑ és reméljük, elfogadja ‑, és reméljük, önök jobb belátásra fognak térni, és ugyan nincs itt az LMP-s képviselő asszony, de neki is mondom, hogy ha alapvetően ‑ bocsánat ‑ (Schmuck Erzsébet a jegyzői székben ül.) egyetértenek azzal, hogy mi a törvénynek a célja, és mi a törvény, a törvényi szabályozás, ezt a jogszabályt nem egy pillanatra alkotjuk, hanem hosszú távra alkotjuk. Hosszú távon hozunk létre egy erősebb felügyeleti rendszert.

Amennyiben önök ezzel egyetértenek, alapvetően ezzel kapcsolatban kifogásuk nincsen, akkor nem baj, ha ezen az úton továbbmegyünk, és ha nem látnak kivetnivalót ebben a jogszabályban önmagában, akkor arra kérem önöket is, hogy támogassák ezt a jogszabályt. Mert az önök támogatására is szükség lesz, hiszen ez a jogszabály kétharmados részeket is tartalmaz, és amennyiben ezt nem szavazza meg az ellenzék, akkor az ő felelőssége lesz az, hogy nem lesz egy erősebb, sokkal jobban működő ellenőrzési rendszer, és nem tudjuk kizárni azt a jövő vonatkozásában, hogy ne fordulhasson elő olyan ügy, mint ami előfordult a múltban, ne fordulhassanak elő újabb pénzügyi visszaélések. Köszönöm szépen a szót, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
81 341 2015.06.08. 2:53  340-353

TUZSON BENCE, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Valóban, a Törvényalkotási bizottság 2015. május 28-ai ülésén megtárgyalta a törvényjavaslatot, amelynek T/4644. a sorszáma. A bizottság elé került a Gazdasági bizottság módosító indítványa, amelyik három pontból álló módosító indítvány volt. Bizottságunk az első két pontot támogatta, a 3. pontot azonban nem támogatta, mivel azt belefoglalta a Törvényalkotási bizottságnak egy másik módosító javaslatába, tehát a Törvényalkotási bizottság pontosításokkal fogalmazott meg ezzel kapcsolatban egy újabb módosító indítványt.

Ennek megfelelően tehát a Gazdasági bizottság módosító indítványát az 1. és 2. pont tekintetében 29 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és 5 tartózkodással támogatta. A Törvényalkotási bizottságnak az imént idézett módosító indítványát, amely tartalmazta, mint említettem, a Gazdasági bizottság módosító indítványának 3. pontját is, 28 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és 6 tartózkodással támogatta.

A magyarországi versenytörvény és a versenyjog egy igen fejlett jogterület és elég jól harmonizált jogterület az Európai Unió más szabályaival együtt, így az európai uniós szabályokat és az európai uniós tapasztalatokat nagyon jól be is lehet építeni a magyar jogba. Egy folyamatosan fejlődő jogterületről van szó, ami a gazdasági élet változásával, a gazdaság szabályainak fejlődésével szintén folyamatosan fejlődni képes, és fejleszteni is kell ezt a jogterületet.

Ennek megfelelően ‑ noha ez a jogterületünk alkalmas arra, hogy a versenyt minden szempontból garantálja, illetve az új vállalkozásokat is, akik a piacra lépnek, megfelelően védje ‑ mégis szükséges ennek a szabályozásnak a folyamatos felülvizsgálata is, hiszen mind az európai uniós gyakorlat, mind a hazai gyakorlat lehetővé teszi és szükségessé is teszi azt, hogy ezeket a jogszabályokat folyamatosan módosítsuk, figyelemmel kísérjük a piac ezzel kapcsolatos kihívásait.

(22.20)

Ennek megfelelően tehát most is megszületett egy ezzel kapcsolatos felülvizsgálat és egy ezzel kapcsolatos módosítás, és annak megfelelően, hogy mindig modern és hatékony lehessen a versenyjog, szükséges az, hogy kövessük a piac kihívásait, és ennek megfelelően folyamatosan kísérjük figyelemmel, hogy milyen az európai uniós gyakorlat, milyen a hazai tapasztalat, és folyamatosan módosítsuk is ezt a jogszabályt.

Ennek megfelelően a bizottság az összegző módosító javaslatát és összegző jelentését is megfogalmazta, amelyet 28 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 6 tartózkodás mellett támogatott a bizottság, és kéri az Országgyűlést, hogy ő is támogassa. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
84 16 2015.06.11. 6:26  15-32

TUZSON BENCE (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egy nagyon fontos törvényjavaslat fekszik előttünk az asztalon egy olyan témáról, amiről korábban már törvényt alkottunk, a 2015. évi XXXIII. törvény, ami arról szólt, hogy Magyarország számára lehetővé teszi, hogy 2017-ben rendezze meg a vizes világbajnokságot. Nagyon fontos esemény ez, hiszen ‑ mint önök is tudják ‑ korábban a 2021-es világbajnokságot Magyarország elnyerte, de a mexikói város, Guadalajara visszalépése miatt előállt az a helyzet, hogy a Nemzetközi Úszószövetség, a FINA egy ‑ mondhatjuk úgy ‑ kellemetlen helyzetbe került, hiszen nem volt, aki megrendezze ezt a világbajnokságot.

Magyarország vállalkozott rá, hogy előbb, négy évvel korábban megrendezi ezt a nemzetközi eseményt, azonban ehhez különleges dolgokat kellett megtenni, olyan jogot kellett alkotnunk, ami lehetővé teszi azt, hogy a szokásos eljárásokkal szemben gyorsabban, hatékonyabban lehessen egy beruházást megvalósítani, ami mindenki számára, Magyarország számára is nagyon fontos.

Ez a világverseny ‑ mint önök is tudják ‑ a világ egyik legnagyobb világversenye, az olimpia és a foci-vb után ez a harmadik legnagyobb világverseny, 4-4,5 milliárd nézője van ennek a versenynek. Tehát nem mindegy az, hogy abban a 16 napban, amikor ez a világverseny megrendezésre kerül Magyarországon, milyen képet kapnak a világ polgárai Magyarországról, milyen lesz az ország marketingje, hiszen egy ilyen esemény egy ország számára egy marketingesemény is, nagyon jó arra, hogy az országot bemutassuk, bemutassuk az ország kulturális és sportéletét is, és vonzóvá tegyük, hogy a későbbiekben mások is akár turistaként vagy más módon Magyarországra jöjjenek, beruházások érkezzenek Magyarországra, illetve azt is, hogy más sportesemények kerüljenek megrendezésre.

Ennek megfelelően tehát folyamatosan figyelemmel is kell kísérnünk, hogy egy ilyen törvény, amit megalkottunk, megfelelően tud-e érvényesülni, különösen akkor, ha ilyen gyorsan kell cselekedni. Szeretnénk megköszönni mindenkinek az Országgyűlésben, aki támogatta egyrészt azt, hogy ez a jogszabály nagyon gyorsan elkészülhetett a parlament előtt, tehát a parlament meg tudta alkotni ezt a jogszabályt, másrészt azt is, hogy támogatták ennek a jogszabálynak a megalkotását, mert ez teszi lehetővé azt, hogy tényleg Magyarország egy ilyen eseményt, ami személyesen is 250 ezer embert fog Magyarországra vonzani, meg tudjon rendezni.

El is indult a rendezés, a szervezés folyamata, megtörténtek azok az első lépések, amik szükségesek ahhoz, hogy maga a beruházás megvalósuljon, megtörtént a kivitelező kiválasztása, tehát megyünk annak a rendnek megfelelően, ami az Országgyűlés határozata, illetve amit az Országgyűlés a törvénybe foglalt.

(9.00)

Ugyanakkor, mint minden ilyen esetben, amikor egy gyors eseménysorozatot kell jogszabállyal lekövetni, arra is oda kell figyelni, hogy egy jogszabály megfelelően érvényesüljön, és ha ezen a jogszabályon annak érdekében, hogy ilyen gyorsan cselekedni tudjunk, módosítani kell, akkor ezt az Országgyűlésnek minél gyorsabban meg is kell tennie. Ez történik most, hiszen ezzel a jogszabállyal kapcsolatban egy-két kérdés vetődött fel, ami a gyakorlati alkalmazás során derült ki. Egyrészt szükség van módosításokra, hiszen a rendezők sorában, a rendezési helyszínek sorában Balatonfüred is szerepel, ezért szükséges az, hogy ezzel kapcsolatban is pontosítások kerüljenek a jogszabályba; illetve néhány olyan ingatlannal kapcsolatban, amit korábban nem érintett a jogszabály, de most a tervezés során, illetve a rendezés során egyértelművé vált, hogy azokra is szükség van a megrendezés kapcsán, be kell emelni ebbe a jogszabályba.

Nagyon fontos törekvés az, hogy egységes kézbe kerüljön egy ilyen rendezvény megrendezése. Ezért fontos, hogy már létrejött egy olyan nonprofit kft., amelynek elsődleges feladata az, hogy mind a megrendezéssel, mind pedig a szervezéssel kapcsolatban, illetve az építéssel kapcsolatban fellépjen, és ő legyen a gazdája egy ilyen rendezvénynek, hiszen mindannyian jól tudjuk, hogy akkor működik jól egy ilyen rendezvény, ha egy kézben van, van egy gazdája. Szeretnénk azt, ha ebbe a törvénybe ez a pontosítás is bekerülne, azaz nevesítve lenne az, hogy ennek a rendezvénynek a rendezője ez a társaság, mert ez lehetővé teszi azt, hogy hatékonyan, jól, gyorsan tudjon működni a megrendezés folyamata, illetve az, hogy 2017-re ‑ ami egy nagyon rövid idő, mindannyian tudjuk, hogy nagyon rövid idő alatt kell megvalósítani ezeket a beruházásokat ‑ ez a rendezvény, az összes helyszín, illetve az összes helyszíni létesítmény megfelelő időpontban, megfelelő időre elkészüljön. Erre szeretnénk törekedni. Ezért fontos az, hogy néhány pontosítás kerül ebbe a jogszabályba.

Ezeket a pontosításokat szeretnénk, ha az Országgyűlés elfogadná, és szeretnénk, ha a parlamenti pártok mind támogatnák is ennek a jogszabálynak ennek mentén való módosítását, hiszen ahogy az a korábbiakban történt, örülünk annak, hogy ebben nagyon sokan támogattak minket, és egyfajta nemzeti egység alakul ki ebben a kérdésben, hiszen mindannyian tudjuk, hogy az egész ország számára egy különösen fontos eseményről van szó.

Köszönjük a parlamenti pártoknak is, akik delegáltak ebbe a testületbe, amelyik a szervezéssel foglalkozik, képviselőket is, és az értékes gondolataikkal hozzá tudnak járulni ahhoz, hogy egyrészt minél jobban, minél hatékonyabban, minél sikeresebben megrendezésre kerüljön ez az esemény. Ezúton is szeretném kívánni minden magyar állampolgárnak, illetve ajánlani számukra, hogy jöjjenek el majd a vizes vb eseményeire, tekintsék meg ezeket az eseményeket, és ha el tudnak rá jönni, akkor olyan élménnyel távozzanak, ami, azt hiszem, mindannyiunk számára, akik ott lehetünk, és akik talán ott leszünk ezen az eseményen, egész életünkre meghatározó lesz, és azok számára is, akik külföldről jönnek ide, hiszen ennek az országnak a hírnevét fogja ez az esemény öregbíteni. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
84 32 2015.06.11. 8:32  15-32

TUZSON BENCE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Jó pár kérdés felvetődött itt a vitában, ami azt is mutatja, hogy nagyon értékesek ezek a hozzászólások, és előremutatóak ezek a hozzászólások, és nagyon jó az, hogy az ötpárti egyeztetéseken már sok minden szóba került, és lehetőségünk van arra, hogy ezeket a javaslatokat még beépítsük a törvénybe. Nemsokára lesz a TAB ülése, ami foglalkozni is fog ezzel a témával, és ott már szerepel jó pár olyan kérdés, amiről itt beszéltünk.

De engedjék meg, hogy néhány dologra felhívjam az önök figyelmét. Turi-Kovács Béla képviselőtársunk mondott egy nagyon fontos dolgot, amit, azt hiszem, hogy nem árt hangsúlyoznunk: olyan beruházásnak kell ennek lennie, amihez semmi kétség nem fér, olyan tekintetben, hogy ehhez bármilyen visszaélés gyanúja nem tapadhat, ezért mindannyiunknak, nekünk is mint kormánypárti képviselőknek és az ellenzéki képviselőknek is úgy kell fellépnünk és úgy kell cselekednünk, hogy ennek a lehetőségét a lehető legjobban kizárjuk, egyrészt ennek a jognak a megalkotása során, és abban az együttműködésben, ami a kivitelezés során fog mindenkit jellemezni.

Fölvetődött néhány kérdés, amire engedjék meg, hogy felhívjam a figyelmet. Egyrészt volt egy nagyon fontos megjegyzés a tekintetben, hogy hogyan alakulnak ezek az ingatlanok, hogyan kerülnek bele ebbe a beruházásba egyéb ingatlanok, és hogy tulajdonképpen miért nem haladtunk előre a tervezés folyamatában. Azért szeretném világossá tenni, hogy ne a gombhoz varrjuk a kabátot, tehát most a jelen pillanatban egy jogalkotási folyamat van, és ebben a jogalkotási folyamatban szabjuk meg azokat a kereteket, amik között egy beruházás megvalósulhat, azaz ne tegyünk úgy, hogy a beruházás megvalósulásában olyannyira előrerohanunk, hogy azt, amit egyébként azt követően kellene megvalósítani, azt tegyük be a jogszabályba. Tehát van itt egy lépcsőzetesség, egy fontos sorrendiség: először megalkotjuk a jogi kereteket, és utána lehet ehhez egyéb városrendezési kérdéseket kapcsolni, mint például terveket, tervrajzokat és ilyen hasonló dolgokat.

Fölvetődött még egy-két kérdés itt a vitában, ami szintén megválaszolandó és jó, ha egy-két mondat erejéig visszatérünk rá. Itt a projekttársaságnak és az MNV-nek a viszonya vetődött fel kérdésként, hogy hogyan válik el egymástól a beruházónak, illetve magának a szervezőnek a szerepe. Maga a jogszabály magát a beruházást és a szervezést különbontja; a beruházáshoz az MNV-t rendeli mint vagyonkezelőt, tehát aki a beruházást magát megvalósítja, és a szervező e tekintetben a projekttársaság. Ha ez valami miatt nem világos, akkor a Törvényalkotási bizottságban ezt még akkor elő kell hozni, de úgy gondolom, a jogszabályból ez egyébként mintha világosan kitűnne, ha valami miatt mégsem az, akkor ezt kezelni kell. A jogszabály e tekintetben egyébként különbséget tesz.

A felelősségi viszonyok tekintetében elég összetett felelősségi rendszer működik Magyarországon. Számos jogszabály szabályozza ezt a felelősségi rendszert. Nyilván a nemzeti vagyonról szóló törvénnyel kezdődően, mondjuk, a polgári törvénykönyvön keresztül ez a jogszabály is meghatároz bizonyos felelősségi viszonyokat, tehát valóban egy összetett felelősségi rendszerről van szó, ami az állami vagyon tekintetében elég jól meghatározza, hogy ki miért felel. Ha e tekintetben is vannak még olyan elemek, amik nem világosak, bár én úgy gondolom, hogy ez egy koherens rendszer, a magyar jog e tekintetben egy elég jól kimunkált felelősségi rendszert tartalmaz, ez egy koherens rendszer, tehát a felelősségi viszonyok e tekintetben elég jól tisztázottak.

A biankó csekk, nem biankó csekk felhatalmazás a nonprofit kft. részére: ebben a kérdéskörben azért fontos az a felvetés, ami pont a preambulumot érintő felvetés, hogy nem véletlen, hogy maga a szerződés, tehát az, ami ennek a beruházásnak az alapját adja, bekerül a preambulumba, mert annak a keretei határozzák meg azt, hogy milyen felhatalmazással rendelkezik ez a cég. Tehát ebben van egy ilyen jellegű összefüggés. Ez inkább a Szilágyi képviselő úr kérdésére adandó válasz, bár Hiszékeny képviselő úr kérdésére is ad valamilyen választ. Valóban, egy preambulum általában az alapokat szokta meghatározni. Itt egy sajátos jogalkotással is állunk szemben olyan értelemben, hogy egy elég sürgős eljárásban kellett megalkotnunk egy jogszabályt, aminek következménye az is, hogy olyan dolgok nem álltak még rendelkezésre, amik utána később kerültek elő, viszont ezek a beruházás alapjait határozzák meg. Tehát ilyen szinten tulajdonképpen elvi megállapításokat tesznek, ezért kell visszatenni egy ilyen megállapodásra való utalást magába a preambulumba, mert ez meghatározza a jogszabály célját, és ennek alapján egyébként az egyéb felhatalmazásokat is, amik egyébként a nonprofit kft.-nél jelentkező felhatalmazások.

Ahogy elmondtam az előbb, az még egy fontos kérdés, hogy nagyon jó az, hogy a parlamenti pártok gyakorlatilag mind támogatják ezt a beruházást és azt, hogy ez megvalósulhasson, és nem elvi vitát folytatunk itt az Országgyűlésben arról, hogy vajon megvalósuljon-e egy ilyen beruházás vagy ne valósuljon meg. Tehát a törvény alapvető céljával mind az eredeti jogszabály esetében, mind ennek a jogszabálynak az esetében mindannyian egyetértünk, és nagyon fontos az, hogy bírjuk e tekintetben főváros, különös tekintettel a XIII. kerület támogatását is, hiszen ez csak akkor tud sikeres lenni ‑ egy össznemzeti kérdésről van szó ‑, ha mindenki támogatja. Ezért fontos az, hogy mondjuk úgy, dugjuk össze a fejünket, mindannyian tegyük meg azokat a javaslatokat, amelyek esetleg még ehhez a jogszabályhoz szükségesek, és a Törvényalkotási bizottság előtt ‑ ami bizottság nemsokára fog ülésezni, vagy éppen már ülésezik is ‑ tegyük meg azokat a javaslatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ez a jogszabály teljes legyen, és világos képet kapjunk arról, hogy hogyan fog megvalósulni a beruházás, illetve a társadalom számára is egy világos képet adjunk.

Bár nem része ennek a jogalkotási folyamatnak, de felvetődött itt a beruházás összegével kapcsolatos kérdés. Csak egy nagyon egyszerű kérdést szeretnék tisztázni. Az eredeti javaslat szerint elhangzott egy 21,4 milliárdos összeg, ami az uszoda építésével kapcsolatos összeg volt, és a legfontosabb, a létesítmény fő részével kapcsolatos összeg volt, és ezek elsősorban az árvízvédelem miatt egészülnek ki. Itt van egy 1,5 milliárd körüli tervezési összeg, egy 14 milliárdos kivitelezési összeg, ami… ‑ ugye, egységesnek tekintjük a projektet, ezért az árvízvédelmet is ebbe a körbe kell bevonnunk, valamint szerepel ebben egy körülbelül 1 milliárdos nagyságrendű tartalék, ami a beruházás mértékéhez, méretéhez képest nem egy különösen nagy mérték, és egy 10 milliárdos nagyságrendű áfa is van ebben a beruházásban, ami visszafolyik a költségvetésből egy másik ágon, tehát kiadásként jelentkezik, de áfaoldalon viszont visszafolyik a költségvetésbe.

Így kell kezelnünk ezeket a számokat. Tehát mondjuk, az alapösszegek, amik a beruházás alapját… ‑ tehát kifejezetten a sportlétesítményhez kapcsolódó beruházási összeg nem változott meg, ez a beruházás, tekintettel arra, hogy több mindent érint, egy szélesebb körű beruházás, árvízvédelmi létesítményeket is tartalmaz, ezért fontos az, hogy ezt egységesen kezeljük. Ketté lehetett volna választani, de valóban indokolt, ha egy ilyen beruházást megcsinálunk, akkor a hozzá tartozó, egyébként szükséges beruházások is elkészüljenek.

(10.10)

Így áll össze ez a kivitelezési pénzösszeg, ami valóban egy jelentős pénzösszeg, egy komoly beruházás egy ország számára. A komoly beruházás mellé komoly lehetőség párosul, mint azt a bevezetőben én is elmondtam. Olyan lehetőség ez az ország számára, amely páratlan, hiszen tényleg a világ harmadik legnézettebb sporteseményéről beszélünk. Köszönöm szépen, elnök úr. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
92 216 2015.06.30. 10:52  207-244

TUZSON BENCE, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Úgy gondolom, hogy egy fontos jogszabály ez, amely előttünk áll. Egy fontos jogszabály, mert maga a jogterület is fontos Magyarországon, talán 1990 óta, és azt gondolom, az egyik legjobban kidolgozott jogterületről is beszélünk a tekintetben, hogy Magyarország élen jár az adatvédelemben. A magyarországi adatvédelmi szabályok, egyébként összességében a személyiségi joghoz tartozó szabályok nagyon fejlettek, és ennek megfelelően fontos az, hogy ha hozzányúlunk egy ilyen szabályrendszerhez, akkor mindig körültekintéssel járjunk el a kezelésében.

Amikor van egy alkotmánybírósági határozat, és az kötelez minket valamire, nagyon jó alkalom ez arra, hogy kisebb módosításokat hajtsunk végre ezen a szabályozáson, de ténykérdés az, hogy végül is nem túl régi jogszabályról beszélünk, ezért annak tapasztalatai még nem indokolják, hogy általános következtetéseket vonjunk le az alkalmazásából. Fontosnak és nagyon jó technikai megoldásnak tartom, ahogy az Alkotmánybíróság határozatát végrehajtja ilyenformán az Országgyűlés, és egyfajta felülvizsgálati eljárás keretében a minősített adatok megismerhetőségét, illetve annak felülvizsgálatát, hogy a minősítés megfelelő volt-e, egy bírósági eljárásban a későbbiek során lehetővé fogja tenni a jogalkalmazó számára. Ez, azt gondolom, egy fontos változás, hiszen sok kritika érte a jogalkalmazást e tekintetben, és bizonyos kapukat meg tud nyitni, illetve világosabbá tudja tenni a jogalkalmazást minden olyan területen, ami ilyen szempontból az adatokhoz, az adatok megismeréséhez, az adatok nyilvánosságához kapcsolódik.

Nyilván ennek a törvénycsomagnak a legfontosabb és a vitára leginkább okot adó eleme, amire már képviselőtársaim utaltak előbb, az a költségtérítéssel kapcsolatos szabályozás. Arról van szó, hogy ha valaki nagyobb terjedelemben kíván bizonyos adatokat igénybe venni, akkor egyfajta költségtérítést kell fizetnie. Meg szeretném jegyezni: az, hogy valamilyen jogért, a jogérvényesítésért fizetni kell, nem egyedi a magyar joggyakorlatban, hiszen ha valaki Magyarországon bírósághoz kíván fordulni, akkor ez sem ingyen történik, abban az esetben is az eljárási illetékeket vagy később a költségeket a pervesztes félnek a polgári per esetében a pervesztesség arányában fizetnie kell. Ennek megfelelően nagyon fontos az, hogy ha az államigazgatást valamilyen formában leterheli az a kérelem, amelyet előterjesztenek, és az aránytalanul nagy terhelést jelent az államigazgatás számára, akkor fontoljuk meg, hogy vajon milyen formában lehet ezt a költséget visszakapni. Itt most nem arról van szó, hogy az államigazgatásnak, az államnak valahonnan van pénze, ez tulajdonképpen nekünk, magyar állampolgároknak a pénze, a mi adónkból adtuk össze ezt a pénzösszeget, és ennek megfelelően ebből folyik ez az eljárás, azaz ennek a felhasználásával fogja egyébként kifizetni az államigazgatás ennek a költségét. Ez az egyik oldala ennek a dolognak.

A másik oldala viszont az, hogy az államigazgatási szerveknek, az összes közigazgatási szervnek a működése szempontjából bizony komoly terhelést jelenthet egy-egy adatigénylés, hiszen az alapfeladataik ellátásáról van szó. Akik kapcsolatban álltak már önkormányzatokkal és önkormányzati szervekkel, azok pontosan tudják, hogy egy-egy adatigénylés, amikor az nagyszámú adatra vonatkozik, milyen leterhelést jelent.

Biztos önök is találkoztak azzal, hogy vannak notórius adatigénylők, akik tulajdonképpen olyan adatokat igényelnek, amelyek a tartalmuk alapján nem feltétlenül a széles nyilvánosság által megismerhető adatok, vagy nem feltétlenül van egyáltalán ilyen típusú adat azokban az adatokban, amelyeket igényelnek. Ilyen szempontból is olyan adatokról beszélünk, amelyek közadatok, tehát megismerhető adatok, az adat mennyisége azonban komoly problémát okoz ezeknek a szerveknek. A választókerületemben, Dunakeszin is volt erre jó pár példa, voltak egyes személyek, ezek elsősorban magánszemélyek, akik anélkül, hogy ezeket az adatokat a későbbiek során bármire használták volna, olyan mennyiségű adatot kértek, ami akár napokra több ember munkáját lekötötte egy adott szervezetben. Tehát amiről most beszélünk, azok nem hipotetikus dolgok, nem arról van szó, hogy ezek nem történnek meg, hanem ezek az államigazgatásban, a közigazgatási gyakorlatban naponta vagy elég gyakran megtörténő események.

Nyilván arra kell szorítani az állampolgárokat, hogy minden jogot annak a jogszerűsége mentén a rendeltetésének megfelelően gyakorolják, s erről szól ez a jogszabály, erről szól ez a jogi szabályozás. Nem mindegy tehát, hogy amikor van egymással konkuráló két jogterület, egyrészt a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog, másrészt az, hogy ezek az államigazgatási szervek az állampolgárok érdekében az alaptevékenységüket el tudják látni, azok hogyan tudnak érvényesülni. Nyilván ennek csak az ésszerű korlátját szabad felállítani, és nem véletlen az, hogy e mögé még szükséges, hogy megszülessen egy kormányrendelet is, tehát egy rendeleti szintű szabályozás is legyen. Természetesen ennek a folyamatos kontrollja mentén, mert ahogy az állampolgárok, akik igénybe vesznek adatokat, érvényesíthetik a jogaikat, de ezzel a jogérvényesítéssel nem élhetnek vissza, úgy nyilván államigazgatási oldalról sem élhet vissza az államigazgatás ezeknek a jogoknak az érvényesítésével.

Nagyon fontos szabályok ezek, és azt gondolom, hogy ez egy előrelépés ezen a jogterületen, mert folyamatos és állandó problémáról beszélünk. Nem arról van szó tehát, hogy korlátok közé lehessen szorítani egyes tanulmányok megismerhetőségét, amelyek megismeréséhez egyébként közérdek, tehát a köznek érdeke fűződik, vagy adott esetben egy bírósági ítélet megismerhetőségét ‑ bár hozzáteszem, hogy a meghozott ítélet más, mint amikor most megalkotunk egy jogszabályt, és ezután születnek meg bizonyos ítéletek, tehát a kettő között e tekintetben különbség van ‑, tehát nem arról van szó, hogy ezeknek a megismerhetőségét valamilyen formában korlátok közé lehessen szorítani, hanem arról van szó, hogyha ezeknek a megismerése tényleg aránytalan terhet jelent az államigazgatási szerv számára. Például össze kell szedni jó pár adatot, mert azok többféle adathordozón, többféle helyen vannak, ezeket valamilyen formában rendezetten kell odaadni, nyilván nem követelhető meg az államigazgatástól, és eddig sem volt megkövetelhető az, hogy új adat létrehozására legyen kötelezve, tehát olyan statisztikák kimutatására például, amik következnek az adatokból, de egyébként nem állnak rendelkezésre.De maga a gyűjtés és az adatok összeszedése is okozhat komoly fejfájást, komoly problémát az államigazgatás számára és komoly leterhelést az állami szervek számára.

Azt gondolom, hogy ez egy méltányolható igény, tekintettel arra, hogy mint említettem, a joggyakorlatban, a jogérvényesítés szempontjából máshol is van olyan, hogy valamilyen díjat, költséget meg kell térítenie az állampolgárnak. E tekintetben tehát ez korlátozást semmiképpen sem fog jelenteni.

Hozzáteszem, hogy ebben a jogszabályban van egy másik nagyon fontos rendelkezés is, ez a szerzői jogokkal kapcsolatos rendelkezés, itt szintén egymással konkuráló jogterületekről beszélünk. A szerzői jogi kérdések, azt gondolom, Magyarországon mindig is fontosak voltak, és jól is kezelte általában a jogalkotó, ennek a védelme mind büntetőjogi, mind polgári jogi oldalon is elég komoly és jól megalkotott jogszabályokon alapul.

(18.40)

Ennek megfelelően egy kiskaput kell e tekintetben bezárni, hiszen abban az esetben, ha közérdekűadat-igénylésen keresztül olyan dolgot meg lehet csinálni, amit egyébként a szerzői jogi szabályok tiltanának, akkor ez komoly problémát jelentene a tekintetben, hogy a szerzői jogok hogyan érvényesüljenek. Ezt a két jogterületet kell egymással összehangolni akként, hogy a közérdekű adatok nyilvánossága biztosítható legyen az egyik oldalról, a másik oldalról pedig megvalósulhasson a szerzői jogok védelme.

Azt gondolom, hogy ebben a jogszabálytervezetben, amely most előttünk szerepel, ebben a javaslatban egy nagyon jó megoldás van. Hiszen ez lehetővé teszi ezeknek az adatoknak a megismerését az adatigénylő számára, tehát maga átolvashatja, megnézheti az adatokat, akár jegyzeteket is készíthet róla, ugyanakkor lehetővé teszi azt, hogy a szerzői jogok védelme teljeskörűen érvényesüljön, azaz olyan mennyiségű másolat, ami már megsértené kifejezetten a szerzői jogra vonatkozó szabályokat, olyan módon kikerülve ezek az anyagok máshova, amik szerzői jogi sérelemmel járnának, nem valósulnak meg. Tehát ennek megfelelően szerintem jól, helyesen kezeli ezt a kérdést, megismerhetővé teszi az adatot, megismerése mellett pedig azt is lehetővé teszi, hogy megvédje a szerzői jog jogosultját.

A másik oldalon, visszautalva az előbbi szabályra, azt is lehetővé teszi és afelé szorítja egyébként az állampolgárokat, hogy mindenki, aki a jogával él, ezt a jogát jogszerűen gyakorolja, vagy amennyiben egyébként olyan mennyiségű adatot kér, ami ennek megfelelően egy másik területen jelent problémát ‑ ami szintén állampolgári jog, tehát hogy az államigazgatás megfelelően lássa el tevékenységét, és az alapfeladatait ellássa és azt ne veszélyeztesse ‑, ennek költsége megtérítését követeli meg attól a szervezettől, aki ilyen típusú adatot igényel.

Azt gondolom, hogy ennek megfelelően ez a jogszabály-módosítás egy kereken összerakott jogszabály-módosítás. Jó az, hogy azt a vékony mezsgyét, amin e tekintetben járunk, mert valóban egy vékony mezsgyén járunk, azt ennek megfelelően kezeli ez a jogszabály, és úgy gondolom, hogy jól kezeli ez a jogszabály. Azt gondolom, hogy ez mindenki által támogatható. A Fidesz-frakció ezt a javaslatot ennek megfelelően támogatni is fogja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
92 240 2015.06.30. 5:56  207-244

TUZSON BENCE (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Egy-két dologra szeretnék én is reagálni, mert azt gondolom, hogy talán jogdíjas vitát kezdtünk el egyes kérdésekben, és talán el is ment objektívebb irányba a vita, úgyhogy azt gondolom, hogy ez mindannyiunk számára pozitív, hiszen ha egy jogszabályról vitatkozunk, akkor csak akkor tudunk róla vitatkozni megfelelően, ha objektív módon és nem pedig szubjektív elemekkel megtűzdelve vitatkozunk róla.

Alapvető fontosságúnak tartom azt, hogy minden ilyen jogszabály, illetve ez a jogszabály és ez a jogszabály-módosítás is, egyrészt tekintettel arra, hogy van egy felhatalmazás benne, ami arra vonatkozik, hogy rendeletet alkosson a kormány, alkotmánybírósági kontroll alatt is áll, másrészt viszont minden egyes intézmény, ami ebben a jogszabályban szerepel, bírósági kontroll alatt áll, és egyébként erre még egy külön hivatalunk is van, ami szintén egy kettős kontroll alapján kontrollálja az itteni jogok érvényesülését. Tehát nem arról van szó, hogy önmagában valaki meghatároz valamit, és az kontroll nélkül megy tovább a későbbiekben, hanem abban az esetben, ha a jogosult, tehát aki igényli az adatot, úgy értékeli, hogy a joga nem érvényesül megfelelően, akkor alkotmányos garanciák mellé kettős biztosíték mellett tudja a jogát érvényesíteni. Ez egy speciális eset egyébként, amikor a bírósági eljárás mellett egy egyéb kontroll is érvényesül ezekben az eljárásokban.

Tehát meg kell állapítani azt a nagyon fontos tényt, hogy itt nem arról van szó, hogy mondjuk, az adatgazda e tekintetben maga állapítana meg bizonyos szabályokat és bizonyos dolgokat, amit egyébként a későbbiekben senki nem kontrollálna, hanem minden ilyen döntését meg kell tudni védenie a bíróság előtt. De hozzáteszem, hogy ez nemcsak ezen a jogterületen van így, hanem más jogterületeken is, ami az államigazgatást összességében illeti, minden döntést, döntés-előkészítést meg kell tudni védeni a későbbiekben a bíróság előtt, és ott is érvényesül a bírósági kontroll.

Tehát nem arról van szó, hogy mondjuk, bármilyen államigazgatási ügyben az államigazgatási szerv maga csak úgy döntene a saját kútfejéből, hanem ezt a döntését meg kell tudni védeni több fórumon még. Tehát bírósági fórumon, ugye, első körben a közigazgatási bíráskodás keretében meg kell tudni védeni ezt a rendelkezést.

Ami a jogok konkurálását illeti, azért azt is meg kell jegyezni, hogy mondjuk, amikor arról beszélünk, hogy melyik jog melyikkel konkurál, akkor az Alaptörvénynek a XXIV. cikkére is szeretnék utalni, ami azért azt kimondja, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. Tehát van az alkotmányban meghatározott olyan szabály, és nem arról beszélünk, hogy mondjuk, a munkavállalóknak a jogai megsérülnek, mert többet kell dolgozniuk, hanem van az intézménynek egy alkotmányban meghatározott szerepe, az államigazgatási intézménynek, és abban az esetben, ha valaki a jogával visszaél, és megsérül ez az alapvető jog, mert a szerv nem tudja megfelelően ellátni a feladatát, abban az esetben ez a két jog egymással ilyen formában konkurál. Ezt az egyensúlyt kell akként helyrebillenteni, hogy maga a szerv is képes legyen ellátni a feladatát, és egyébként ne sérüljön meg a másik alapvető jog, tehát az a jog, hogy egyébként ő a közérdekű adatokhoz hozzáférhet. Tehát így kell tekinteni ezt a jogszabályt összességében, és ennek a finomhangolását kell valamilyen formában megteremteni.

Mert valós az a probléma, és itt elhangzott az a kérdés, hogy nem tudja elképzelni képviselőtársam azt, hogy egyébként embereknek a munkáját több napra letölti egy adatigénylés, de igen, önkormányzatoknál is, egész kis önkormányzattól a nagy önkormányzatig, előfordulnak olyan esetek, hogy egyébként látszólag indokolatlan, de egyébként jogszerű adatkérések lekötnek munkavállalókat akár több napra. Olyan mennyiségű erőforrást emésztenek fel, ami egyébként a másik oldalon ennek a társadalmi hasznosságát megkérdőjelezi. Tehát veszélyeztetni tudják vagy képesek veszélyeztetni egy intézménynek az alapvető működési elemét.

(20.10)

Ezt a kettőt kell valamilyen formában egyensúlyba hozni. Erről szól ez a jogszabály. Nem véletlen egyrészt a határidő kérdése, másrészt pedig az, hogy a költségtérítés rendszerét ilyen formában kontrollált módon vezeti be a jogalkotó annak megfelelően, hogy ezt természetesen bírósági úton még a későbbiekben meg lehet támadni. Tehát ha valaki ezt megkérdőjelezi, akkor egyrészt lesz egy kormányrendelet még emellett, másrészt pedig tovább lehet menni a bírósági úton. Tehát a későbbiekben meg lehet nézni, hogy egyébként megfelelő volt-e ez a döntés, vagy nem volt megfelelő. Mert ez is ugyanolyan döntés, amit mérlegel a hatóság, de nem önkényesen teszi, ennek megfelelően alkotmányos, egyébként független bíráskodás áll fölötte, amely a későbbiek során kontrollálja ezt a döntést, vagy akár meg is változtathatja.

Tehát amikor arról beszélünk, hogy valamilyen hatóság valamilyen döntést hoz, ezek a döntések sohasem önmagában való döntések, mindig az államigazgatás mögött ott áll egy másik szerv, e tekintetben a bíróság, vagy itt most van egy speciális esetünk, egy másik hivatalunk is, amely ilyen formában kontrollálja ezeket a döntéseket, és ennek megfelelően változnak meg később a döntések. Ez egyébként a gyakorlatban elő is fordul. Ténylegesen az a helyzet, hogy megváltoznak ezek a döntések, hiszen egyes esetekben, amikor akármelyik állami szerv valamilyen adatot nem ad ki, mert így is és úgy is minősít, vagy valamilyen más döntést hoz, a későbbiekben megváltoztatja ezeket a bíróság. Ennek nap mint nap tanúi vagyunk. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
96 18 2015.09.04. 4:33  17-20

TUZSON BENCE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés mostani kétnapos ülésnapján a bevándorlás kérdésével foglalkozik. Nagyon nagy nyomás van Magyarországon, mint azt mindannyian tudjuk, és ennek a problémának a kezelése, a gyors, lehető leggyorsabb megoldása a mi feladatunk. De azon túl, hogy döntünk ebben a kérdésben és kezeljük ezt a mostani problémát, hosszú távú döntéseket is hozunk, hiszen azzal a döntéssel, hogy milyen irányba megy tovább Magyarország, milyen irányba megy tovább Európa, nemcsak egy-két évre határozzuk meg Európa sorsát, hanem hosszú távon, évtizedekre, akár évszázadokra is. Tehát történelmi távlatokról beszélünk.

Európában már régóta vita van arról, hogy milyen Európát szeretnénk. És ez a vita most egyre inkább a felszínre kerül. Legyen egy olyan Európa, amely egységes, minden felett álló Európa, amelyben feloldódnak a nemzetek, feloldódnak a magyarok, feloldódnak a szlovákok, a románok, a franciák és egy egységesség alakul ki, vagy megőrizzük Európa sokszínűségét, Európa nemzeteit, és erős nemzetekre alapított módon, erős szövetségben egy erős Európa jöjjön létre? Ez a vita zajlik most Európában, és mi ‑ elég határozott módon - az utóbbi pártján állunk. Mi azt szeretnénk, hogy erős nemzetekre épülő, erős szövetségben működő erős Európa jöjjön létre. Ezért fontos az, hogy a továbbiakban olyan lépéseket tegyünk meg, hogy védjük meg az Európai Unió határait, védjük meg Magyarország határait.

Az a védelem, amit a következő időszakban elfogadott jogszabályok jelentenek, nemcsak azt jelenti, hogy azokat az embereket védjük meg, akik Magyarországon élnek és Magyarországon vannak, nemcsak azt jelenti, hogy Magyarország kultúráját védjük meg, hanem azt is jelenti, hogy emberek százezreinek, millióinak életét is megmentjük azzal, hogy nem táplálunk hamis reményeket, nem hívjuk fel az embereket arra, hogy bedőlve bizonyos bűnözői csoportoknak, amelyek arra ösztönzik őket, hogy jöjjenek be Európába, hamis elvárásokkal érkezzenek ide, nem tápláljuk ezeket a reményeket. Mert akik ezeket a reményeket táplálják, bizony osztoznak abban a felelősségben, ami azt jelenti, hogy ezek az emberek kiszolgáltatottá válnak, nyomorogni fognak, adott esetben ezért az illúzióért az életükkel fizetnek. Ezért fontos tehát az, hogy a lehető leggyorsabban erősítsük meg a magyar rendőrséget, hozzunk olyan szabályokat, amelyek lehetővé teszik azt, hogy a honvédség is képes legyen fellépni, képes legyen csatlakozni ahhoz, hogy a védelmi rendszer a magyar határon fennálljon.

Nagyon fontosak ezek a kérdések, és nagyon szomorú az, hogy a legutóbbi időpontban, a tegnapi napon, amikor az Országgyűlés határozott ebben a kérdésben, volt 41 olyan országgyűlési képviselő, aki ez ellen szavazott. 41 olyan országgyűlési képviselő volt, aki úgy gondolta, hogy ezek nem sürgős feladatok, nem fontos az, hogy megvédjük Magyarországot és megvédjük azokat az embereket is, akik esetleg bejönnének ide, Magyarországra, és nem táplálunk illúziót ezekben az emberekben, felesleges illúziókat.

Ezért itt tartom a kezemben ennek a 41 embernek a listáját (Felmutatja.), amit az információs rendszerből le lehet kérni. (Dr. Harangozó Tamás: Végre egy lista!) Nagyon szomorú az, hogy ez Magyarországon előfordult (Dr. Harangozó Tamás: Gulágra velük!), hiszen katasztrófák történnek meg, emberek halnak meg e miatt az illúzió miatt, amit Európa keltett ezekben az emberekben, és vannak, akik táplálják tovább ezt az illúziót. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Szégyelld magad!) Bűncselekmények zajlanak le (Dr. Harangozó Tamás: Az!), és ebben a felelősségben egyesek osztozni fognak. (Dr. Harangozó Tamás: Ti asszisztáltok! - Az elnök csenget.) Osztozni kell azoknak az embereknek is abban a felelősségben, akik ilyen módon viselkednek (Közbeszólás az MSZP soraiból: Szégyelld magad!), és nem segítenek abban, hogy Magyarország határait megvédjük. Osztozni kell egyenként és személyenként is. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Hagyd abba! Szégyelld magad!)

Köszönöm szépen, elnök úr. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Mit képzelsz?! - Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
96 74 2015.09.04. 1:32  21-76

TUZSON BENCE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Látszik az, hogy alapvető kérdésekben nem értünk egyet. Tisztázzunk egy kérdést! A bevándorlás kérdése, a gazdasági bevándorlás kérdése nem jó. Ezt nem akarhatjuk. Ezt szolgálják a mostani javaslatok.

Kedves Szocialista Képviselőtársaim! Nem lehet olyat mondani, ami teljesen ellentétben áll azzal, amit néhány hónappal ezelőtt mondtak. Kunhalmi Ágnes képviselő asszony mondta június 18-án, erőteljes kifejezést használt, azt mondta, a bevándorlás egy álprobléma, amit a Fidesz kreált. Ennek keretében kell megítélni Bárándy Gergely hozzászólását is (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Úgy van!), mert, kedves képviselőtársam, ezek a szavak elhangzottak, és ahhoz képest önök kérdezik meg, hogy mit keresnek most a bevándorlók Budapesten. (Kunhalmi Ágnes: Mit keresnek Budapesten? - Dr. Bárándy Gergely: Mit keresnek?) Önök beszélnek alkotmánymódosításról, önök próbálják meg összekeverni a különböző jogrendeket egymással. Ez mindenképpen hibás magatartás, nincs igazuk ebben a kérdésben - remélem, hogy be fogják látni.

A jobbikos képviselőtársaktól azt szeretném kérni, hogy legyenek következetesek, ne az események után fussanak, hanem következetesek legyenek. Nemrég még zárt táborokról beszéltek Magyarországon. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Most is arról beszélünk!) Most meg azt mondják, hogy ne regisztráljuk az embereket, hanem engedjük el őket, oda menjenek, ahova akarnak. Ez a két dolog egymással ellentétben áll.

Nem az események után kell futkosni (Az elnök csenget.), hanem meg kell szavazni az előterjesztéseinket! Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
96 128 2015.09.04. 7:52  127-143

TUZSON BENCE (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Egy fontos határozati javaslat van előttünk. Ma már sokat beszéltünk erről a kérdésről, és valóban ez a határozati javaslat is erről a kérdésről szól. Azt gondolom, hogy az Országgyűlésnek azon túl, hogy jogot alkot, hogy törvényeket fogad el, van olyan kötelessége is, hogy ha egy fontos, mindannyiunkat érintő kérdésről kell megszólalnia, akkor az Országgyűlés határozatot fogad el, és ha az országot egy probléma érinti, ami túlnő az ország határain, azok, akik felelősek ennek a problémának a kialakulásáért, megkaphatják az Országgyűlés üzenetét, az Országgyűlés határozatát is. Erre kötelez minket természetesen nemcsak a józan ész, hanem az emberek szava, a magyar emberek szava, hiszen Magyarországon egymillió ember a nemzeti konzultáció során kifejtette ezzel a kérdéssel kapcsolatban az álláspontját.

Ez alapján az álláspont alapján is a magyar emberek úgy gondolják, és ez a mi álláspontunk is, hogy az a bevándorláspolitika, amit Európa alkotott, amelyet Európa alkalmaz, megbukott, nem képes arra, hogy a jelenlegi helyzetet kezelje, ezért új bevándorláspolitikára van szükség, nemcsak Magyarországon, de Európa egésze tekintetében.

Fontos dolgok történnek most itt Európában. Utaltam rá ma már korábban, hogy ezek az intézkedések, amelyeket megteszünk, nem rövid távon kell hogy szolgálják az ország érdekeit, hanem hosszú távon, hiszen most határozzuk meg azt, hogy milyen lesz Európa a következő időszakban, de fontos dolog az is, hogy megnevezzük azt, hogy kik a felelősek ennek a helyzetnek a kialakulásáért.

Ez a határozati javaslat egyértelműen megfogalmazza azt a magyar álláspontot, az Országgyűlésnek azt az álláspontját, hogy az Európai Unió vezetőit terheli a felelősség a Magyarországon és Európa-szerte kialakult helyzetért. Miért van ez így? Azért, mert Európa vezetői amellett, hogy egy rossz rendszert hoztak létre, üzeneteket küldözgetnek a menekültek számára, és ezek az üzenetek csábítóak. Csábítóak azok számára, akik bevándorlóként érkeznek meg Európába, menekültkérelmet terjesztenek elő, de a valóságban ők gazdasági bevándorlók. Arra csábítjuk őket és azt mondjuk nekik, hogy Európában tejjel-mézzel folyó Kánaán van, gyertek ide, itt meg fogtok kapni mindent, lesz teljes ellátásotok, így az életetek gondját Európa meg fogja oldani.

Természetesen ez hamis illúzió. Ezt az illúziót nem szabad azokban az emberekben kelteni, akik esetleg rosszabb körülmények között Európán kívül élnek. Ez egy hibás politika, mert ez a politika ránk, magyarokra és Közép-Európára is különösen nagy súlyt, nagy terhet hoz, hiszen az emberek, akik szárazföldön érkeznek vagy tengeren érkeznek be Görögország felől, nagyrészt Magyarországon jelennek meg, Magyarországon mennek keresztül, vagy a magyarországi problémát, menekülthelyzetet, bevándorlási kérdést nehezítik meg. Látjuk ezt, a mai napon is, a mostani percekben is hogy kell megküzdeni a magyar hatóságoknak ezzel a problémával.

Az Unió vezetőit fel kell szólítani arra, hogy változtassanak ezen a politikán, legyen olyan politika, ami alkalmas arra, hogy Európát megvédje, hogy a magyar embereket is megvédje, és ezen belül ne csak a nemzeteknek kelljen saját politikát, saját eszközöket igénybe venni az ország határainak, Európa határainak megvédésére, hanem legyen végre egy ésszerű, látványos, jól működő, közös európai politika. Ennek megfelelően ez a határozati javaslat a kormányt is felszólítja, felszólítja arra, hogy minden szükséges intézkedést tegyen meg annak érdekében, hogy ezt a problémát a lehető leggyorsabban meg tudjuk oldani.

Végezetül engedjék meg, hogy egy rövid kitekintést tegyek a tekintetben, hogy ennek a problémának az oka igen mélyen gyökeredzik, ez egy civilizációs kérdés, hiszen vannak ennek történelmi okai is. Az európai civilizáció, a nyugati civilizáció talán a hajnala óta, megszületése óta folyamatos expanzióban van. Így volt ez már az ókorban is, a görögök idejében, amikor Nagy Sándor néhány évtized alatt vagy néhány év alatt képes volt az európai kultúrát, az európai civilizációt terjeszteni, és látjuk, hogy a katonai hódításokon túl milyen nagy hatása volt ennek a politikának. Így volt ez az egyébként jóval tartósabban működő Római Birodalom idejében is, a középkorban a keresztes hadjáratok idején, később a gyarmatosítás korában, és most is így van ez, amikor Európa vagy a nyugati civilizáció a maga módján fel kíván lépni.

Azonban vannak különbségek, hiszen az európai civilizáció terjesztése, a nyugati civilizáció terjesztése során mindig más elem volt ennek a középpontjában. A második világháború sokat változtatott ezen a kérdésen, és a nyugati civilizációs expanzió középpontjába a demokrácia kérdését helyezte. Ennek megfelelően tehát, ha bármilyen olyan nyugati vagy a Nyugat által generált vagy olyan konfliktus, amiben Nyugat-Európa is vagy a nyugati világ részt vesz, abban mindig szerepet játszik, hogy civilizációs expanzióként Nyugat-Európa, a nyugati világ a demokráciát kívánja terjeszteni.

(17.10)

Ez önmagában helyes is, de be kell látnunk azt, hogy ez a munka nem mindig sikeres. Látjuk azt, hogy amikor legutóbb ilyen konfliktusok alakultak ki, akkor annak milyen hatásai voltak, hiszen voltak egyébként működő államok, féldemokratikusan vagy akár diktatórikusan működő államok, amelyek a demokráciát sosem tudták vagy nem tudták teljes egészében magukénak, de az európai civilizációs integrációból, expanzióból bizonyos elemeket korábban már átvettek.

Amikor ezek a kis hatalmak összeomlottak az utóbbi időszakban, akkor azt látjuk, hogy hármas front, hármas szint alakult ki, egy olyan színtér, ahol nemcsak ezek a volt kis diktatúrák ütköztek meg a nyugati civilizációval, hanem megütköztek itt egy újonnan feltörekvő iszlám fundamentalista civilizációval is, amelyik teljes egészében elutasítja a nyugati civilizáció elemeit. Furcsa hatása ennek, hogy pont ezek a konfliktusok gerjesztették, illetve ezeknek a hatása volt, hogy ez a menekültáradat megindult Európa felé. Európának be kell látnia azt, hogy ezen a politikán változtatnia kell, változtatnia kell ezen a civilizációs, expanziós politikán, és be kell látni, hogy vannak olyan esetek, amikor az európai civilizáció önmagában kerül veszélybe, a nyugati civilizáció önmagában kerül veszélybe.

Ezért nagyon fontos az, hogy civilizációval is felkészüljön Európa erre a kérdésre, és elsősorban azt tekintse fontosnak, hogy Európát meg tudja őrizni olyannak, amilyen, mert Európa attól szép, hogy abban nemzetek vannak, önálló nemzetek, erős nemzetek, ezek szövetségre lépnek egymással, és így képesek egy erős Európát megvalósítani. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
97 92 2015.09.21. 3:18  51-94

TUZSON BENCE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Egy-két dologra szeretnék rávilágítani még a törvényjavaslat kapcsán. Itt az előbb felvetődött egy kérdés, amit jó, ha tisztába teszünk, hiszen felvetődött az, hogy amikor szavaztunk itt az Országgyűlésben arról, hogy házszabálytól eltéréssel fogjuk elfogadni ezt a jogszabályt, akkor arról szavaztunk, hogy egyáltalán tárgyaljuk-e ezt ilyen sürgős módon vagy ne tárgyaljuk ezt a kérdést. Tehát az előbb Bárándy Gergely által felvetettek, hogy hogyan fogadtuk volna el, milyen módosításokkal fogadtuk volna ezt a jogszabályt, teljesen indokolatlanok és értelmetlenek ebben a viszonyban, mert önök arra mondtak nemet abban a helyzetben, hogy egyáltalán sürgősséggel, gyorsan tárgyaljuk meg ezt a jogszabályt, tehát nem a módosító javaslatokra. (Lukács Zoltán: Ez nem így van! ‑ Gőgös Zoltán: Aznap szavaztunk volna róla!) Nem arról van szó, hogy a jogszabályt nem szavazták meg, hanem nemet mondtak arra, hogy ezt egy ilyen eljárási rendben szavazzuk meg.

Visszatérve a másik kérdésre, ami nyilván nemcsak ezt a jogszabályt érinti, hanem az előző jogszabályt, amely az eljárásrendet illeti, hogy vajon alkotmányos vagy nem alkotmányos ez az eljárásrend. A különleges jogrend az alkotmányban meghatározott speciális esetekre vonatkozik. Abban az esetben bizonyos garanciák is hiányoznak, hiszen a jogalkotási folyamatban is van változás a tekintetben, amikor egy ilyen jogrend életbe lép, nemcsak a jogalkalmazási oldalon. Tehát ebben az esetben, amikor egy szituáció előáll ‑ és van más eset is egyébként a magyar jogrendben, tehát egy egészségügyi válsághelyzet esetében például, amikor egy másik eset áll elő (Dr. Bárándy Gergely: Kétharmados…!), akkor ebben a másik esetben máshogy alkalmazzák a jogot átmeneti formájában. A kérdés valóban abban áll, hogy egyébként egy ilyen esetben garanciális rendszer rendelkezésre áll-e és a megfelelő garanciák működnek-e. Ezért lett ez a jogszabály úgy megalkotva, hogy egyébként a garanciális része a garanciális követelményeknek megfeleljen.

Ennek megfelelően nekünk az az álláspontunk, hogy az, hogy bizonyos eljárásokat felgyorsítunk vagy máshogy alkalmazunk, vagy mondjuk, önkormányzati ingatlanokat igénybe lehet venni bizonyos dolgokra, önmagában nem jelent olyan alapjogi sérelmet, ami miatt itt alkotmánymódosításra vagy olyan kétharmados jogszabályra lenne szükség, amelyben ilyen típusú korlátozásra sor kerülhet. Tehát a mi álláspontunk e tekintetben az, hogy ez a jogszabály alkotmányos ebben az összetételben is. Szükséges lett volna az, hogy még gyorsabban tárgyaljuk meg ezt a mostani csomagot is ennek keretében, és már elfogadhassuk, hogy a határvédelem teljes egészében rendelkezésre álljon korábban. Ez nem történt meg elég gyorsan, de így is meg lesz alkotva.

A másik rész tekintetében pedig az kiemelten fontos, hogy ezt mi alkotmányosnak gondoljuk, és annak érdekében van különös aprólékossággal szabályozva itt a különböző eljárásrend, hogy az alkotmányosság szabályainak megfeleljen. Természetesen mindez az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik, az Alkotmánybíróság ezt adott esetben meg tudja ítélni, de a mi álláspontunk az, hogy ez igenis alkotmányos és egy jól működő, jó jogszabály, és a mostani elfogadandó jogszabály is egy szükséges és jó jogszabály lesz. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
97 218 2015.09.21. 2:20  217-222

TUZSON BENCE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Magyarország és az Európai Unió számára is rendkívüli kihívást jelent a mostani tömeges bevándorlás, és ennek megfelelően óriási migrációs nyomás nehezedik az országra, amely időnként enyhül, időnként meg nehezedik.

Ennek az egyik legnagyobb elszenvedője a magyar rendőrség, amely kiemelkedő szerepet játszik ebben a helyzetben, és óriási a jelentősége a rendőrség tevékenységének.

Tudomásom szerint a rendőrség az utóbbi időszakban, az elmúlt években emberi jogi képzésben is részesült, és ennek megfelelően alapvető szemlé­etmódváltás következett be a rendőrségnél; bizonyos szempontból a megítélése is megváltozott a rendőrségnek, a társadalmi elfogadottsága fokozatosan növekedett, és az elmúlt időszakban az összes hatóság közül talán a rendőrség társadalmi elfogadottsága a legmagasabb.

Megítélésem szerint a rendőrök a legutóbbi időszakban is kellő türelemmel, együttműködve és a fokozatosság elvét is figyelembe véve hajtották végre az intézkedéseiket, ami a jelenlegi helyzetben különösen fontos és méltánylást érdemel.

Nem győzöm hangsúlyozni, hogy a rendvédelmi állomány hetek óta megfeszített munkával küzd és erőn felül teljesít a déli határainkon, mind pedig a befogadó állomásainkon, azok környékén, és nagyfokú szakmaisággal jár el, annak ellenére, hogy egyre erőszakosabb fellépésekkel kell találkoznia. A felvételek is azt bizonyítják, hogy a rendőrség a közrendet és a közbiztonságot az egész ország területén képes fenntartani, feladatai végrehajtása során az élet- és vagyonbiztonságra kifejezetten odafigyel, ez a feladata, és ezt szem előtt is tartja. Ennek kapcsán a miniszterelnök úrnak voltak megjegyzései, és én is egyetértek a hozzászólásával, én is arra kérem a tisztelt rendőrséget és a rendőröket, hogy legyenek emberségesek, de megalkuvás nélkül szerezzenek érvényt a magyar törvényeknek.

Ennek megfelelően kérdezem a tisztelt állam­titkár urat, hogy mit tesz a rendőrség a migránsokkal kapcsolatos helyzetben, és tudják-e biztosítani a szükséges ellátást a határ mentén szolgáló rendőrök számára. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
97 222 2015.09.21. 0:56  217-222

TUZSON BENCE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Valóban nagyon nagy nyomás nehezedik a rendőri állományra, a rendőrségre, és erőn felül teljesítenek. Valóban, nekünk, az Országgyűlésnek, a kormánynak meg kell becsülni ezeket a rendőröket, és az a minimális feltétel, hogy az ő ellátásukról megfelelően gondoskodjon a magyar állam, a magyar rendőrség, és amennyiben lehet, természetesen várjuk azokat is, akik segítséget szeretnének nyújtani, annak hivatalos útján, nyilván a rendőrségen keresztül.

Fontos tehát, hogy az ellátás megfelelő legyen, és hogy a rendőreink is megfelelően tudják végezni a munkájukat. Mert természetesen az ügy kettős: ha a rendőrség megfelelően végzi az országban a munkát, megfelelően kiképzettek a rendőreink, megkapják azt a szükséges kiképzést, ami a munkájukhoz szükséges, akkor a másik oldalon az államnak feladata, hogy megbecsüljük őket, ez a következő időszak jogalkotásában is így lesz, és az ellátásukról is megfelelően, a lehető legjobban gondoskodjunk. Köszönöm szépen, államtitkár úr, a válaszát elfogadom. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
98 99 2015.09.22. 5:28  98-135

TUZSON BENCE (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Különösen fontos az, hogy abban az esetben, amikor Magyar­országra egy ilyen nyomás nehezedik, és a bevándorlók ilyen tömege érkezik meg Magyarországra, akkor az egész jogalkotás figyelemmel kísérje a tényeket és azt, hogy a különböző hatóságok milyen nyomásnak vannak kitéve, és annak megfelelően, ha ez a nyomás változik vagy máshol jelentkezik, ehhez alkalmazkodjon a jogalkotás is. Különösen igaz ez akkor, amikor változó körülményekről beszélünk. Az egyik pillanatban még itt jelentkezik egy hatás, a másik pillanatban pedig az országnak egy másik részén.

Igaz ez más esetekben is, hiszen ma már foglalkoztunk olyan kérdésekkel, mint a rendőrség tevékenysége, és hogy a rendőrség vajon elég-e a határ védelmére, és ezzel kapcsolatban hoztunk olyan határozatot, amelyben elfogadtuk azt az új szabályozást, amely szerint a honvédség is a rendőrséghez hasonló jogkörben léphet fel az ország határainak védelmében.

Amikor más hatóságokról beszélünk, és ezalatt most a bíróságokat is értem, akkor foglalkoznunk kell azzal a kérdéssel, hogy ha a bíróság hatáskörébe tartozó olyan kérdések, jogorvoslatok merülnek fel, amelyekben az illetékesség szempontjából kiemelten fontos szerep jut egyes bíróságoknak, mint például most a Szegeden működő bíróságoknak, akkor vajon ezek a bíróságok képesek lesznek-e a változó körülmények között is a tevékenységüket ellátni. Előre kell mennünk. Látjuk azt, hogyan változik a nyomás az ország különböző határszakaszain. Eddig, ugye, a szerb határszakaszon volt érzékelhető a nyomás, ennek megfelelően az azokkal a bűncselekményfajtákkal kapcsolatos bírósági eljárások, amiket legutóbb emeltünk be a magyar jogba, Szegeden zajlottak le. Jellemzően indokolt is volt ez, hiszen a bűncselekmények nagy többsége, illetve szinte mindegyike ezen a határszakaszon zajlott le. Ennek megfelelően tehát indokolt volt, hogy a büntetőügyekre a Szegedi Járásbíróságot jelölte ki korábban a jogszabály az ilyen típusú bűncselekmények esetében mint illetékes bíróságot. Azokban az esetekben, amikor úgynevezett elfogadhatatlansági okok álltak fenn a bevándorlók esetében, tehát ha valaki a kérelmét előterjesztette, és ezt a bíróság az elfogadhatatlanságra tekintettel már az első lépcsőben elutasította az új szabályok szerint, akkor közigazgatási ügyben közigazgatási és munkaügyi bíróságként a szegedi bíróságnak kellett eljárnia.

Megváltozott azonban a helyzet. Látjuk, hogy a határzár létrejöttével az a nyomás, ami ezen a határszakaszon jelentkezett, jellemzően majdnem a 10 ezer főt is elérte az az embermennyiség, amelyik átáramlott ezen a határszakaszon, ma már nem itt jelentkezik. Itt az utóbbi napokban már 100 alá csökkent az illegális határsértők száma, és a kérelmek száma sem olyan nagyon magas. Viszont egy másik határszakaszon, a horvát határszakaszon jelentkezik újra a probléma. Ennek megfelelően, ha csak a szegedi bíróságok illetékesek ebben az ügyben, akkor egyrészt túl lesznek terhelve ezek a bíróságok, másrészt pedig az oda való utazás, amennyiben személyes megjelenés van, ez ugye a büntetőeljárásokban egyértelmű, de a közigazgatási perben, itt egy nemperes eljárásról beszélünk, de a nemperes eljárásban is lehet személyes meghallgatás, az is elég nagy távolság. Ezért, ebből a két okból kiindulva, tehát a terhelésből és az utazásból kiindulva fontos az, hogy megjelöljünk más illetékes bíróságokat is, jellemzően a terület adottságai alapján Pécsett és Zalaegerszegen ugyanilyen bíróságokat, tehát a járásbíróságokat és a közigazgatási és munkaügyi bíróságokat lehet ezekre a feladatokra kijelölni.

Úgy gondolom, és ez az előterjesztés is ezt tartalmazza, hogy abban az esetben, ha ezt a jogszabályt most elfogadja az Országgyűlés, akkor az ilyen típusú bűncselekmények esetében és az ilyen típusú eljárásokban mint közigazgatási eljárásokban a bíróságok terhelése jóval kisebb lesz. Tehát terített lesz az ország ezzel foglalkozó bíróságai között a feladat, ennek megfelelően a büntetőeljárások is, speciális büntetőeljárásról beszélünk, egyfajta bűncselekményről, elosztva ezeken a bíróságokon, kellően meglapozottan tudják ezek a bíróságok, nem időbeli nyomás alatt végrehajtani a feladatukat. És megfelelő időben, tehát gyorsan, a törvények betartása mellett tudják meghozni az ítéleteket, illetve a határozatokat.

Erre irányul tehát ez a javaslat, viszonylag rövid, nem hosszú javaslat, viszont a bíróságok terhelése szempontjából igen lényeges javaslat. Arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, tekintettel arra, hogy az események gyorsan haladnak, támogassák ezt a törvényjavaslatot. Azt gondolom, hogy azok, akik alapvetően nem értettek egyet a törvény céljával, ezt a részét szerintem támogathatónak tarthatják. Hiszen ebben az esetben nem arról van szó, hogy alapjaiban írnánk át a jelenleg hatályos szabályokat, hanem arról, hogy a bíróságok terhelését alapozza meg ez a jogszabály annak megfelelően, hogy alapos, jó bírósági ítéletek, illetve határozatok szülessenek. Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
98 135 2015.09.22. 8:56  98-135

TUZSON BENCE (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Csak néhány dologra szeretnék reagálni az itt elhangzottak közül, egyrészt, hogy miért csak ezekre a megyékre terjed ki a mostani javaslat. Egyrészt nyilván arról van szó, hogy ha egy adott helyzet van, és tulajdonképpen most az van, amikor egy nyomás nehezedik az országra, akkor egyrészt gyorsan is kell reagálni, de a másik oldalról megjelenő kérdés az, hogy ugyan a déli határszakaszt ilyen formában védjük, de ott van egy kis határszakasz, amelyik megyét nem szabályoznánk, vetődött fel itt a vita során. Szeretném azt jelezni, hogy ez schengeni határ. Tehát a mi célunk összességében az, hogy Európa külső határait, azaz az Európai Unió külső határait, ami jellemzően a schengeni határt jelenti, védjük meg, és ez a javaslat ezt lehetővé teszi.

Felvetődhet a kérdés arra, hogy miért csak ezeket a bíróságokat jelöljük meg. Azért itt nagyon fontos az, hogy a felkészültség is rendelkezésre álljon. Úgy gondoljuk most, hogy biztosítható az, hogy ezen a három bíróságon - illetve 3-szor 2, tehát 6 bíróságon - a felkészültség teljes egészében rendelkezésre álljon.

Felvetődött itt a pénzkérdés, hogy vajon finanszírozható-e és hogyan finanszírozható ez az egész kérdés. Nyilvánvaló, ha van egy rendkívüli helyzet, s ebben a rendkívüli helyzetben cselekedni kell, határzárat kell építeni, emberi erővel védeni kell egy ilyen határt, és még egy jogi határzárat is létrehozunk, aminek természetesen van pénzügyi következménye, akkor ezt valamilyen formában finanszírozni kell. Erre az ország már 30 milliárd forintot el is költött - nagyon sok pénz -, lehet, hogy még egyszer ennyit el kell költeni erre a kérdésre, de nem szabad, hogy pénzkérdéssé tegyük az ország megvédését. Abban az esetben, ha ez felvetődik, természetesen, hogyha nem lesz elég pénz és átcsoportosításokkal nem lehet ezt a kérdést megoldani, akkor természetesen a költségvetés módosítására is sor kell hogy kerüljön.

Bár nem közvetlenül ehhez a jogszabályhoz kapcsolódik, és szeretnék inkább a jogszabály keretei között maradni, de itt felvetődött a határőrség kérdése, hogy a határőrséget érdemes lenne visszaállítani. Szeretném jelenteni, hogy ez elsősorban egy szervezési kérdés, és minden ilyen szervezési kérdésnél a hatékonyságot kell elsődlegesnek tekinteni. Hogyha úgy hatékony egy határőrizet, hogy azok, akik a határt őrzik, egy nagyobb szervezetnek, egy rendőrségnek a keretei között dolgoznak, akkor azt a lehetőséget is biztosítja egy ilyen rendszer, hogy azokat, akik egyébként nem határőrizettel foglalkoznának, azokat oda lehet könnyebben csoportosítani, anélkül, hogy ez irányítási problémákat vetne fel. Tehát van indokoltsága annak, hogy egy szervezetbe tesszük a határőrséget, a rendőrséget a feladat hasonlósága miatt is, másrészt a rugalmasság kedvéért is, hiszen időnként ez nagyobb erőt igényel, időnként ez jóval kisebb erőt igényel.

A megyékről, amit mondtam, tehát úgy gondoljuk, hogy most, jelen pillanatban azt a kihívást, amit az ország elé állít a bevándorlási kérdés, a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet… - és ezt azért szeretném hangsúlyozni, mert ezek a mostani jogszabályok, legalábbis a közigazgatási része csak erre az esetre vonatkozik, tehát arra vonatkozik, hogyha az eljárásokat a határon kell lefolytatni a közigazgatási eljárási részben, és a büntetőeljárásokban pedig kifejezetten a határzár megsértésével lefolytatott vagy emiatt lefolytatandó büntetőeljárásokról beszélünk.

Felvetődött itt még a genfi egyezmény kérdése. Valóban ez egy nagyon fontos kérdés, és kár, hogy Schiffer András nincs már jelen a teremben, de azért az egy fontos kérdés, amit ő felvetett, és nem is egészen értem, hogy miért utalt vagy miért tett olyan javaslatot, hogy függesszük fel ezt az egyezményt, de valóban, itt voltak utalások erre az egyezményre, és azért egyetlenegy szakaszát ki is emelném. Itt Szilágyi úr volt az, aki a 31. szakasz 1. pontját idézte az Országgyűlésben, hiszen az, hogy valakinek menekültstátust kell egy országban adni, illetve hogyha illegálisan lépi át a határt, akkor menekültstátust kell-e neki adni, itt összefügg ez a mostani kérdésünkkel, hiszen a mostani bírósági eljárásban jogkövetkezményeket fűzünk ahhoz, ha valaki átlépi illegálisan a határt a határzáron keresztül, azt valóban nagyon pontosan szabályozza a genfi egyezmény 31. cikk 1. pontja, s itt több dolgot szeretnék kiemelni belőle.

Fontos kérdés az, hogy csak abban az esetben mondja azt a jogszabály, hogy tolerálni kell az illegális határátlépést, hogyha egyébként olyan területről közvetlenül - és a jogszabály használja is ezt a szót: közvetlenül - érkezik meg az ország területére, tehát most jelen esetben Magyarország területére, ahol egyébként őt veszély fenyegeti, tehát ahol az üldözése fennáll.

Általános esetben nekünk nincsen most olyan határszakaszunk - természetesen Ukrajna egy kivételt képez ebből, azzal a problémával még eddig nem is foglalkoztunk, lehet, hogy majd az Országgyűlésnek, ne adja isten, hogy foglalkozni kelljen -, de közvetlenül, mondjuk, Szerbia esetében vagy Horvátország esetében ilyen helyzet nem áll fenn. Ezt a szabályt a genfi egyezmény tartalmazza, tehát közvetlenül kell veszélyben lennie, és valóban itt egy együttműködési kötelezettség is van az ilyen módon menekülővel, bevándorlóval kapcsolatban, hiszen neki jelentkeznie kell a hatóságoknál, és kellő alapossággal igazolnia kell, hogy egyébként őt a másik államban üldözik, tehát az ottani hatóság vagy bárki; az ő személyét veszély fenyegeti.

Ezért indokolt is a magyar szabályozás, amely azt mondja, hogy biztonságos harmadik államokat, illetve tranzitállamokat határoz meg. Megjegyzem, hogy a belügyminiszterek, az európai uniós belügyminiszterek legutóbbi értekezletén az egész Balkánra kiterjedően ilyen státust szeretnének adni az összes országnak. Mi is így tekintünk ezekre az országokra. Szerbiában egyébként senkit nem üldöznek, különösen nem üldözik azt, aki átmegy ezen az országon, tehát ilyen szempontból tranzitállam, és ő közvetlen üldözésnek nincs kitéve. Lehet azon vitatkozni, hogy ott egy menekültügyi rendszer megfelelő-e, de a genfi egyezményből az következik, hogy őt közvetlenül üldözni kell annak érdekében, hogy toleráljuk azt, hogy a zöldhatáron átjöjjön. Tehát ebből a szempontból a magyar szabályozás indokolt, jó szabályozás, egyfajta kényszert teremt, hogy aki Magyarországra be akar jönni, az tartsa tiszteletben a törvényeket, és ennek megfelelően érkezzen be az ország területére.

Amikor az illetékességi kérdésekről beszéltünk és az illetékességet vetettük föl, azt gondolom, helyes az, amikor úgy fogalmazzuk meg a jogszabályt, hogy kifejezetten a megyéknek, ennek a három megyének a központját, illetve a bíróságait hatalmazzuk fel arra, hogy itt eljárjanak, hiszen mindenfajta általános illetékességi szabály ebből a szempontból értelmezhetetlenné válna. Ezekben az ügyekben egyébként általánosságban mindig Szeged jár el, hiszen így van a jogszabály megfogalmazva. Speciális esetek vannak ehhez képest, amikor nem a Szegeden működő bíróságnak kell eljárnia ezekben az ügyekben.

Azt gondolom, hogy összességében ez a jogszabály képes arra, hogy kezelje a helyzetet. Természetesen, hogyha majd az új büntetőeljárási kódexről és az új polgári perrendtartásról beszélünk, akkor nagyon sok mindent át lehet gondolni, de nekünk elsődleges feladatunk most, hogy a mostani helyzetet kezeljük, s olyan szabályozást alkossunk meg, ami alkalmas a helyzet kezelésére, nemcsak elvi alapon, hanem gyakorlati oldalról is. Tehát azok a bíróságok, amelyeket kijelölünk - mint kizárólagos illetékességgel működő bíróságok -, alkalmasak legyenek a helyzet kezelésére.

(15.50)

Összességében tehát az intézkedéseink, amely a hármas védelmi vonal felépítését jelenti, a fizikai határzár megépítését, a jogi határzár megszerkesztését, megalkotását és az élőerő felállítását, akkor lesz teljes, ha ezeket a szabályokat is az Országgyűlés elfogadja. Így ennek megfelelően köszönöm azoknak a képviselőknek, akik a támogatásukkal jelezték azt, hogy meg fogják szavazni ezt a jogszabályt. Arra kérem azokat, akiket nem győztünk meg a vitában, hogy gondolják át még egyszer az álláspontjukat. Az ország érdekéről van szó, arról az érdekről, hogy minél előbb teljes legyen az ország teljes, hatékony védelme. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
99 18 2015.09.28. 5:04  13-20

TUZSON BENCE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ennek a Háznak a falai között a migrációról, az illegális bevándorlásról már nagyon sokat beszéltünk. Látjuk azt a folyamatot mindannyian, ami Európában bekövetkezik, valahonnan a világ különböző részeiből emberek tízezrei, százezrei, milliói indulnak meg Európa felé, és aztán jellemzően a zöldhatáron vagy átgázolva a határállomásokon Európába érkeznek meg.

Amikor erről a kérdésről beszélünk, akkor szoktunk kulturális kérdésekről beszélni, szoktunk civilizációs kérdésekről beszélni, humanitárius kérdésekről beszélni, de viszonylag kevés szó esik arról, ami egy valós veszély Európában, az pedig a terrorizmus veszélye. Emlékezzünk vissza, sajnálom, hogy az előbb kiment innen a teremből Tóbiás József, aki fél évvel ezelőtt még azt mondta, hogy nincs összefüggés a bevándorlás és a terrorizmus között, és látjuk, hogy milyen események zajlanak le Európában, és milyen események zajlanak le a magyar határátkelőhelyen is.

Röszkén szeptember 16-án volt az az ominózus esemény, amikor támadást intéztek a magyar határ ellen, igen, egy támadás volt, amit más szóval terrorcselekménynek is nevezhetünk, hiszen az, ha valaki megtámadja a magyar határt, erőszakos cselekményt követ el magyar rendőrök ellen a határon, az terrorcselekmény, a magyar jog szerint terrorcselekménynek kell minősíteni.

A magyar rendőrség közzé is tett egy listát, ami azoknak a személyeknek a leírását tartalmazta, fényképét tartalmazta, akik ebben a tevékenységben részt vettek, szervezték valamilyen formában ezt a tevékenységet. Nem sokkal később a TEK, a Terror­elhárítási Központ el is kapott egy 39 éves szír férfit, akinél több útlevelet találtak, a sajátján kívül még 8-at, érvényes schengeni vízummal, és a nemzetközi együttműködés során ki is derült, hogy egy olyan szervezetnek a tagja ez az ember, akinek egyik feladata az, hogy terrorveszélyes embereket az Európai Unióba csempésszen azzal, hogy esetlegesen terrorcselekményeket kövessenek el.

(11.50)

Ez az ember egyébként Európába már beépült, hiszen Cipruson vállalkozása van, munkavállalási engedéllyel rendelkezik, van egy halászhajója, van öt autója és 90 ezer euróért még házat is kíván építeni, és utána a hátára csatolt egy hátizsákot, ezzel a hátizsákkal megjelent a magyar határon, s ebben a hátizsákban, érdekes módon, még egy megafon is volt. Azt szeretném kérdezni önöktől, tisztelt képviselőtársaim: vajon ilyenek a tipikus menekültek? Ez az ember egy menekült, aki ilyen felszereléssel érkezik meg a határra? Nyilvánvalóan nem.

Azt látjuk, hogy amennyiben emberek ezrei, tízezrei, százezrei át tudnak menni az Európai Unió határán úgy, hogy senki nem ellenőrzi őket, az igenis terrorveszélyt jelent Európában. Terrorveszélyt jelent, és ezt egyre több szakértő is megállapítja, és európai politikus - legutóbb Svájcban, de már többen Németországban is - emlékezik meg arról, illetve említik meg, hogy ez bizony azon kívül, hogy nagyon sokan érkeznek meg, többféle problémát felvet, bizony a terrorveszélyt is növeli Európában. És ha Európában növeli a terrorveszélyt, akkor növeli ezt Magyarországon is, és a magyar lakosság is érzi ezt, hiszen a legutóbbi felmérések szerint az emberek több mint 80 százaléka az, aki Magyarországon úgy gondolja, hogy ez egyfajta veszélyt jelent a magyar emberekre, veszélyt jelent a magyar társadalomra egyrészt gazdasági okokból, másrészt pedig a terrorveszély okán.

Ennek megfelelően mindent meg kell tennünk - és talán ez az egyik oka annak, hogy politikánk középpontjában e tekintetben a határok megvédése áll ‑, hogy kontrollált módon érkezzenek meg Európába, ne történhessen meg az, hogy valaki csak úgy vagy valakik csak úgy, tömeges módon, egymást bevárva átgázoljanak az ország határán, hanem igenis ellenőrzött módon érkezzenek meg az emberek Európába. Aki menekült és a jog szerint is menekültnek minősíthető, annak adjunk menedéket, de aki bevándorlóként érkezik, gazdasági bevándorlóként, annak természetesen nem, a másik oldalról pedig képesek legyünk kiszűrni azokat a személyeket, akik veszélyesek ránk, veszélyesek az Európai Unióra, veszélyesek az európai intézményrendszerre.

Fontos tehát az, hogy ebben a kérdésben nekünk, magyaroknak is határozott álláspontunk legyen, s a magyar kormány, a magyar Országgyűlés ezekben a kérdésekben állást foglaljon, és a lehető leghatározottabban elutasítsa a terrorizmust és megvédje a magyar lakosságot, illetve Európát a terrorveszélytől. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
99 56 2015.09.28. 1:58  55-58

TUZSON BENCE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A választókerületemben, amely Pest megyében, Budapest határában van, az egyik legdinamikusabban fejlődő település Veresegyház, és ez a település az, amely vonzerőt gyakorol olyan értelemben is, hogy több nagyvállalat települ ide. Jelesül a GE, a General Electric települt ide a két nagy gyárával. Az egyik gyár turbinagyár, tehát energiatermeléssel foglalkozik, a másik pedig a GE Aviation, amely repülőgép-turbinákat szervizel. Nagy öröm és kiváltság az, az ottani emberek munkáját dicséri, hogy minden hatodik másodpercben a világon olyan repülőgép száll fel, amelyben a turbinát Magyarországon, a magyar emberek keze munkájával szervizelték.

Fontos, hogy Magyarország vonzó célpont lehessen és befektetőket ösztönözzön. Nagy szerencse, hogy ezt a vállalatok meglátják, az amerikai vállalatok is, és bővítik kapacitásukat Magyarországon, nemcsak összeszerelés, hanem innováció területén is igénybe veszik a magyar emberek keze munkáját, de igénybe veszik a magyar emberek tudását is. Fontos, hogy ezen az úton továbbmenjünk, és ne csak egy vállalat, egy amerikai nagyvállalat, amely mégiscsak 12 500 embernek ad Magyarországon munkát és 2 ezer stratégiai alvállalkozója van itt, tehát nagy gyár ez Magyarországon, hanem más gyárak is átvegyék ezt a példát, vegyék igénybe a magyar emberek keze munkáját, vegyék igénybe a magyar emberek tudását.

(12.40)

Azt szeretném kérdezni a tisztelt államtitkár úrtól e tekintetben, van-e esély rá, hogy a magyar vállalatok ezt a példát követni fogják, illetve ha egy ilyen befektetés, egy ilyen beruházás jön létre Magyar­országon, az vajon segít-e a környék infrastruktúrájának, a település, a város fejlődésének. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
100 28 2015.09.29. 1:09  23-46

TUZSON BENCE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Az elnök csenget.) A vitában már részletesen kifejtettük, hogy miért jelentős ez a törvényjavaslat, és ennek megfelelően majd a tisztelt képviselőtársak támogatását is kérjük ehhez a törvényjavaslathoz.

(10.10)

Fontos az, hogy az ország határait meg lehessen védeni, és ezzel kapcsolatban a teljes védelmi vonal fel tudjon állni.

Ennek megfelelően több bizottság is megtárgyalta ezt a módosító javaslatot, és a módosító javaslat kapcsán megfogalmazott néhány technikai pontosítást a Törvényalkotási bizottság, amelyet mint előterjesztők támogattunk, mert úgy gondoljuk, hogy ez a jogszabály jobbá tétele érdekében fontos javaslat volt, és ennek megfelelően most egy olyan egységes javaslat állhat elő, ami képes arra, hogy kezelje azt a problémát, ami a migrációs helyzet miatt a horvát határon is előállt, és azt a jogi problémát is tudja kezelni, ami azáltal állhat elő, hogy bírósági jogorvoslati eljárások, illetve büntetőeljárások induljanak.

Ennek a hatékony, gyors kezeléséről szól ez a törvényjavaslat, és ennek megfelelően kérem a képviselőtársakat, hogy ezt támogassák.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
100 46 2015.09.29. 3:26  23-46

TUZSON BENCE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Csak röviden szeretnék reagálni néhány dologra, hogy az általános vitát összességében ne ismételjük meg ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban. E törvényjavaslatnak valóban az a lényege, hogy egy helyzetet, egy problémát kezeljen, hiszen sajátos helyzet állt elő a magyar határoknál, először a szerb, aztán pedig a horvát határnál. Lehet azt mondani, hogy általánosságban érdemes szabályozni a különböző eseteket, ez általánosságban tényleg igaz és jó is, ha így tudunk cselekedni, de vannak olyan helyzetek, amelyek gyors és hatékony megoldást kívánnak. Ennek megfelelően nyilván arra kell felkészülni, technikailag is arra kell felkészülni, hogy olyan jogszabályt alkossunk, amelynek alkalmazása is lehet, azaz lehet ezt a jogszabályt megfelelően alkalmazni.

Ennek megfelelően úgy kell alkalmazni a jogszabályt, hogy azokon a pontokon, ahol bíróságok jönnek létre, technikailag működőképes legyen akár az internetkapcsolat vagy az energiaellátás, ami ilyen esetekben problémákat okoz.

Ennek megfelelően nem lehet csak egy általános hatáskört alkotni, mert jelenleg a rendszer nincs arra felkészülve, hogy ha holnap elfogadunk egy ilyen jogszabályt, megjelenik valahol egy különlegesen nagy terhelés, azt valamilyen formában a magyar bírósági rendszer el tudja látni. Nemcsak a személyi feltételekről van szó, hanem technikai feltételekről, a soknyelvű tolmácsolástól kezdve a folyamatos online kapcsolaton keresztül, az említett energiaellátáson át. Ennek megfelelően azt gondolom, hogy amikor azt látjuk, hogy a jövőben valahol ez a nyomás fog jelentkezni, nem arról van szó csak, hogy újabb bíróságokat jelölünk ki, hiszen van két bíróság Szegeden, amely e tekintetben általános illetékességgel jár el, ha ehhez képest speciális illetékességeket alkotunk, akkor annak a technikai feltételeit is kell tudni biztosítani.

Itt olyan feltételekről van szó, amelyeket egyik napról a másikra nem feltétlenül lehet megalkotni vagy létrehozni. Ennek megfelelően tehát, ha az ország más pontjain is ilyen bíróságokat hoznánk létre, akkor a technikai feltételek nem tudnák elég gyorsan követni a jogszabály hatálybalépését, ezért korai lenne ilyen jogszabályokat alkotni. Tehát az élethez kell mindig igazítani a jogszabályokat. Ebben az esetben is erről van szó.

Ennek megfelelően, tekintettel arra, hogy a nyomás a horvát határon egyre inkább jelentkezik, hamarosan alkalmazni is kell ezeket a jogszabályokat, hiszen amint kialakulnak azok a pontok, ahol a belépő migránsok be tudják adni a különböző kérelmeiket, a bírósági eljárásoknak is el kell tudni indulni, hiszen a jogorvoslati rész is hozzátartozik a jogi eljárásokhoz.

(10.40)

Ugyanez igaz a büntetőeljárások tekintetében is: amennyiben teljesen feláll a határzár, akkor itt ezek a bűncselekmények is érvényesülni fognak. És annak a törvénynek, amit magunk hoztunk itt mi, országgyűlési képviselők, fontos, hogy érvényt tudjunk szerezni, és ezt szolgálja ez a jogszabálytervezet.

Kérem tehát a tisztelt képviselőtársaimat, hogy ennek megfelelően ezt a jogszabályt mint javaslatot támogatni szíveskedjenek, és járuljanak ahhoz hozzá, hogy ez minél hamarabb hatályba léphessen és hatékonyan, jól tudjuk védeni a magyar határokat. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
105 64 2015.10.12. 1:51  57-73

TUZSON BENCE, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A bizottság megtárgyalta a törvényjavaslatot, és valóban, egy olyan törvényjavaslatról van szó, amelyet egyrészt a parlamenti pártok mindegyike támogat, másrészről pedig amely nagyon gyorsan és hatékonyan tud rendezni egy exlex állapotot, egy olyan állapotot, ami még nem fordult elő a kamarák történetében. De ami késik, nem múlik, úgyhogy elő is állt egy sajátos helyzet a Budapesti Ügyvédi Kamara tekintetében, ami felhívja a figyelmet arra, hogy ilyen esetek előállhatnak, a törvényalkotás, illetve a törvény viszont nem volt erre az esetre felkészülve.

Valóban helyes a javaslatnak az a megközelítése, ami nem veszi ki a kamarai hatáskörből ezeknek a dolgoknak az intézését, tehát ha működésképtelenné válik egy területi kamara, hanem ezen a rendszeren belül tartva, a döntéshozatal számára egy új mechanizmust alakít ki, aminek keretében ezek a problémák hosszú távon is rendezhetőek.

Azt gondoljuk, ez az igazságszolgáltatás területén egy különösen fontos érdek, hiszen itt közfeladatok ellátásáról is szó van, és működésképtelenné válna az igazságszolgáltatásnak egy fontos ága abban az esetben, ha ezeket a prob­lémákat nem rendeznénk. Ezért fontos, hogy a törvényalkotó ebben az esetben gyorsan lépjen fel, és olyan helyzetet teremtsen, ami egyértelművé teszi mindenki számára, hogy hogyan lehet rendezni egy ilyen kétséges helyzetet, illetve ne alakuljon ki a bíróság döntését követően egy exlex állapot akár hónapokra, akár fél évre vagy akár évekre is előrevetítve.

Természetesen nagyon fontos ez a kérdés, ezért a Törvényalkotási bizottság is egy gyors, hatékony tárgyalás keretében döntött arról, hogy támogatja ezt a törvényjavaslatot, és 32 igen szavazattal, egységesen a törvényjavaslat mellé állt. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
130 56 2016.02.29. 3:13  53-59

TUZSON BENCE, a Miniszterelnöki Kabinet­iroda államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Figyelmesen végighallgattam az interpellációját és az írásban beadott anyagot is. Azért egy nagyon fontos kérdésre szeretném felhívni a figyelmet, ami mégiscsak ennek az interpellációnak a veleje. Itt egy 2007. márciusi időpontra hivatkozik, amelyben azt mondja, hogy Magyarországon milyen nagy volt a demokrácia. 2007 márciusáról beszélünk, fél évvel azután, hogy október 23-án megverték az embereket, kilőtték embereknek a szemét és emberek életét tették tönkre. (Felzúdulás a kormánypárti pad­sorokban. - Közbeszólások az MSZP soraiból, köz­tük dr. Bárándy Gergely: Az is jobb volt, mint ami most van.) Ez volt az a nagy demokrácia, ez volt az önök demokráciája. Enyhén szólva furcsa és elég cinikus, hogy önök pont minket próbálnak ezzel kapcsolatban a demokráciáról kioktatni. (Gőgös Zoltán: A kopaszokkal mi van?)

Ezzel kapcsolatban viszont és a konkrét üggyel kapcsolatban nagyon határozott a mi álláspontunk. Mi úgy gondoljuk, hogy a tisztelet kultúrájának - és mi ezt képviseljük már jó régóta Magyarországon (Derültség és közbekiáltások az MSZP soraiból: Hol?) -, a tisztelet kultúrájának kell érvényesülnie, és ezt kell támogatnia mindenkinek. Olyan szabá­lyoknak kell lenniük Magyarországon, ahol mindenki képes a demokratikus jogait érvényesíteni, és olyan szabályok legyenek, ahol ez meg is valósítható. (Dr. Bárándy Gergely: Magyarországról beszélj, ne külföldről!) Ennek megfelelően, amikor egy ilyen helyzet áll elő, és amikor többször, bár az önök részvételével ugyan, de mégiscsak valamilyen balhé alakul ki egy ilyen ügy körül, akkor meg kell nézni azt - hogy mindannyian elégedettek lehessünk -, hogy mi, jogalkotók, mi, országgyűlési képviselők mit tehetünk annak érdekében, hogy a rend e tekintetben helyreálljon és olyan szabályok legyenek, ahol mindenki tisztességesen érvényesítheti a jogait. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Vizsgálat legyen!)

Ennek megfelelően tehát nem véletlen az, hogy a miniszterelnök is a Választási Bizottság döntését kez­deményezte ezzel kapcsolatban, illetve azzal for­dult hozzá, hogy kezdeményezzen jogalkotást a Válasz­tási Bizottság is, mondja el a véleményét, és mondják el a politikai pártok, hogy mi a véleményük, és legyen Magyarországon olyan szabályozás, amely a Választási Bizottság javaslata alapján, az Ország­gyűlés lehetőleg egyhangú döntése alapján olyan sza­bá­lyokat alkot, amelyek alapján bárki méltóan ér­vé­nye­sítheti a jogait. (Közbekiáltások az MSZP sorai­ból: Miért kellett megbízni a kopa­szokat? ‑ Gőgös Zoltán: Mi van Kubatovval? Arról beszélj!)

A méltóságról külön szót kell itt említeni és külön ki kell ezt emelni, hiszen amikor erről beszé­lünk, akkor arról is meg kell emlékeznünk, hogy vajon amikor ilyen jelenetek vannak egy demokrácia történetében, akkor ezek a jelenetek kinek állhatnak az érdekében. (Gőgös Zoltán közbeszól.) Nyugodtan mondhatom, kedves képviselőtársaim, hogy nekünk biztosan nem. (Derültség az MSZP soraiban.) Mi nem azok vagyunk, akik egyébként olyan lépéseket szoktunk tenni, amelyek bizonyos dolgokat megha­mi­sítanának, mint például a bajai videó esete. (Zaj, közbeszólások az MSZP soraiban, köztük Gőgös Zoltán: Ó, istenem!) Az sem hozzánk kötődik, mi­lyen érdekes a hasonlóság egyébként az ügyek között, ez sem hozzánk kötődik. (Gőgös Zoltán: Mi van Kubatovval?) Erre is legyenek önök figye­lemmel.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kor­mánypártok soraiban. - Gőgös Zoltán: Jön még kutyára dér!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
130 86 2016.02.29. 3:27  83-89

TUZSON BENCE, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Egy kicsit eklektikus volt ez az interpelláció, de azért haladjunk sorjában, és azért, ha most hangzik el ez az interpelláció, nem baj, ha egy kicsit emlékezünk, hiszen nemrég volt február 25-e, ami nagyon fontos nap, a nemzeti megemlékezés napja. Nem véletlen, hogy 2000-ben pont az első Orbán-kormány döntött úgy, hogy ez egy olyan nap lesz, amikor megemlékezhetünk a kommunizmus áldozatairól.

Február 25-e azért jeles nap e tekintetben, illetve azért fontos nap e tekintetben, hiszen annak idején Kovács Béla kisgazdapárti képviselőt elhurcolták a Szovjetunióba. (Novák Előd közbeszól.) Abba a Szovjetunióba, ahova néhány évvel később egy másik Kovács Béla önszántából indult el tanulni, hogy ott egyébként az ottani párt szervezetei mellett elsajátíthasson bizonyos tudást. Bizonyos tudást, ami segítségére lehetett abban, hogy amikor elindul az ellenkező irányba (Felzúdulás a Jobbik padsoraiban.) és elindul Brüsszelbe az önök segítségével és az önök támogatásával, akkor bizony élhessen annak a lehetőségével, amit megszerzett, és ezt ne a haza szolgálatába állítsa.

Azt gondolom, hogy amikor ezek a tények merülnek föl és ilyen irányból is látjuk az eseményeket, látjuk, hogy volt egy jeles országgyűlési képviselője az országnak, aki föláldozta magát annak érdekében, hogy mégis Magyarország demokrácia lehessen, utána egy másik Kovács Béla milyen lépéseket tesz pont Magyarországgal szemben. (Közbeszólások a Jobbik padsoraiból, köztük: Mondj ilyet! Ne hazudj!) Ennek megfelelően arra hívom fel az önök figyelmét, hogy amikor bármilyen ilyen kérdést fölvetnek, először önvizsgálatot tartsanak. Tartsanak valós önvizsgálatot, és nézzék meg, hogy kik ülnek az önök soraiban! (Közbeszólások a Jobbik padsoraiból: Kik?) Hány olyan Kovács Béla lehet még önök között, akiről nem tudunk? Van-e ilyen? Nézzék meg! Hiszen azért mégiscsak arról van szó, hogy a legfontosabb dolog az Országgyűlésben a hitelesség.

Akkor beszélhetünk hitelesen ezekről a kérdésekről, ha egyébként a választópolgárok szemébe tudunk nézni és azt tudjuk mondani, hogy egyébként nincsenek közöttünk ilyen emberek. Önök ezt meg tudják tenni, kedves képviselőtársaim? Nem tudják megtenni, mert önök ma is rejtegetik ezeket a kérdéseket, és ma sem néztek szembe Kovács Bélával, illetve Kovács Béla múltjával. Vajon hogy van ez önöknél, kedves képviselőtársaim?

Ennek megfelelően még egyszer arra szeretném önöket kérni, hogy amennyiben ilyen kérdéseket felvetnek, azokat, akik egyébként tettek is annak érdekében, hogy megfelelő megbecsülésük legyen ezeknek az embereknek, akik annak idején tényleg föláldozták magukat egy önkényuralmi rendszer leküzdése érdekében, azokat az embereket becsüljük meg megfelelően, és ezt tartsuk fontos feladatunknak, de amikor ilyet lépünk, akkor az is fontos, hogy akik fölszólalnak annak érdekében, hogy további lépések legyenek az ügy érdekében, azok önmagukkal is szembe tudjanak nézni, és ne legyenek önök között olyan emberek, akik a hazájukat képesek elárulni bizonyos érdekek mentén. (Szilágyi György: Konkrétum? Konkrétum?) Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
131 102 2016.03.01. 2:05  75-235

TUZSON BENCE, a Miniszterelnöki Kabinet­iroda államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Valóban, ha oktatásról beszélünk, akkor a gyerek az első, erre kell koncentrálni, és erre kell felépíteni minden elképzelésünket, és valóban mi erre is épít­jük az elképzeléseinket, de azért, kedves szocialista képviselőtársaim, ne feledkezzünk már el arról, hogy annak idején önök voltak azok, akik 200 milliárd forintot, kettőszáz milliárd forintot a legóvatosabb becslések szerint is kivontak az egészségügyből. (Közbekiáltások az MSZP soraiból: Az oktatásról beszélünk! ‑ Ez egy másik felszólalásod!) Bocsánat, az oktatásügyből. (Közbekiáltások az MSZP sora­i­ból. ‑ Az elnök csenget.) Az önök idején történt, amikor több mint tízezer ember, több mint tízezer tanár volt, aki otthagyta ezt a pályát. Az önök idején történt, hogy több mint 300 iskolát zártak be, és az önök idején történt az (Dr. Harangozó Tamás: Az 50 százalékos béremelés. Mondd ki szépen!), hogy olyan helyzetet idéztek elő, aminek következtében a fenntartókat, az önkormányzatokat konszolidálni kellett 1200 milliárd forinttal, több mint 1200 milliárd forinttal.

Ha ebből a helyzetből indulunk ki, ebből a hely­zetből kellett úgy újraépíteni az egész oktatásügyet, hogy abból a későbbiekben az sülhessen ki, hogy ne folytatódjon Magyarországon az a trend, amikor csökken a gyerekek teljesítménye. Igen, van olyan helyzet, hiszen amikor egy ilyen oktatási rendszert létrehozunk, mindig olyan helyzet van, hogy figyelni kell, hogy ennek az állapota hogyan áll. Nem volt tartható az a rendszer, amikor a fenntartók csődöt mondtak, és a teljesítmény az országban egyik he­lyen sokkal jobb volt, mint a másik helyen. Az oktatás minősége az egyik oldalon sokkal jobb volt, mint az ország másik felében. (Közbeszólások az MSZP soraiból, köztük Gőgös Zoltán: Most egy­for­mán rossz. Akkor volt fűtés, most meg nincs. ‑ Lukács Zoltán: Most egyenletesen rossz. ‑ Az elnök csenget.) Ez a rendszer tarthatatlan volt.

Ennek megfelelően egy új rendszert kell létre­hoz­ni, és az új rendszer alapján sokkal jobb oktatás­ügyet kell létrehozni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
131 152 2016.03.01. 2:07  75-235

TUZSON BENCE, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Itt a Jobbik hozzászólását hallgattam az előbb, és gondoltam, hogy megnézem gyorsan, a Jobbiknak tulajdonképpen milyen programja is van, ami az interneten elérhető ezzel kapcsolatban, milyen elképzelései vannak. Sokat nem tudtunk meg belőle, mert öt pontból áll mindössze ez a program, ami az interneten elérhető, és ebben a felsőoktatás is benne van. Tehát ennek a tartalmi kibontása, mondjuk, érdekes dolog lenne, és érdekes dolog lenne erről beszélni, mert túl sokat ez az öt pont számunkra nem mond. (Közbeszólások a Jobbik soraiból.)

De ami egy fontos kérdés, az a gyerekek túlterhelését jelenti és a gyerekek terhelését, hogy vajon a mi gyerekeink túlterheltek-e, és ha túlterheltek, akkor mitől túlterheltek, hiszen azt is kell tudnunk, hogy az utóbbi időszakban a mindennapos testnevelés lett az az óra, amivel terhelődtek még hetente, illetve az etika, erkölcstan vagy hittan e tekintetben, amivel még terhelődtek a gyerekek a továbbiakban. De mégis az a nagy helyzet, hogy ha az éves összehasonlítását vesszük, akkor az OECD-átlag 7200 óra, míg a magyarországi összesen 5500. A kérdés tehát a versenyképességben van, tehát az, hogy Magyarország hogyan tud versenyképes lenni, és hogyan tudnak olyan gyerekek kijönni az iskolapadból, akik egyébként a későbbiekben meg tudnak felelni a különböző kihívásoknak.

De mégiscsak az is egy fontos kérdés, amit Ikotity képviselőtársam felvetett, az pedig az, hogy mennyit fordítottunk az oktatásra, illetve hogyan változott az oktatási költségvetés.

(17.50)

Mégiscsak azt kell mondanunk, hogy 2010-től kezdődően 2014-ig 10 százalékkal, azaz tíz százalékkal nőtt Magyarországon az oktatásra fordított összeg száma költségvetési szinten (Gőgös Zoltán: És mennyi volt az infláció?), és hogyha az egy gyermekre jutó összeget vesszük figyelembe, az 15 százalék, úgy, hogy ebben a beruházási források nincsenek is benne, hiszen 2010-től számítva 380 milliárd forint volt, amit az oktatásra költöttünk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
131 180 2016.03.01. 2:10  75-235

TUZSON BENCE, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Két fontos dologról szeretnék beszélni. Az egyik már többször elhangzott, hogy mégiscsak fontos egy párbeszéd, és mégiscsak fontos az egyeztetés. Azt gondolom, mégiscsak az a helyes, hogyha van egy köznevelési kerekasztal, akkor akiket meghívnak és akik szakmai szervezeteknek gondolják magukat, azok eljönnek egy ilyen kerekasztalra. Engedjék meg, hogy innen a Parlament falai közül is arra kérjem ezeket a szervezeteket, hogy jöjjenek el ezekre az egyeztetésekre, mert megoldást lehet találni a problémákra egy ilyen egyeztetés keretében is. Sokkal jobb egyeztetni és egy egyeztetésen megbeszélni a kérdéseket, mint üzengetni, és üzengetéssel próbálni valakit arra kérni, kényszeríteni, hogy az álláspontját változtassa meg.

(18.50)

Egy egyeztetésen pró és kontra érvek tudnak elhangzani.

A másik kérdés, amiről szeretnék röviden szólni, egy alapvető erkölcsi kérdés, amiben, azt gondolom, e Ház falai között egyet kell értenünk. Hiszen mégiscsak többször elhangzott itt, hogy a legfontosabbak a gyerekek. Ha a gyerekek a legfontosabbak, akkor azt is tudnunk kell, hogy az oktatás a gyerekekről szól, a gyerekekért van, de az nem azt jelenti, hogy a gyerekeket érdekérvényesítési eszközként bármire fel lehetne használni. Mégiscsak politikai kérdésekről beszélünk, ha oktatáspolitikáról is, de politikai kérdésekről beszélünk. 6-8-10 éves gyerekeket állásfoglalásra kényszeríteni bizonyos kérdésekben, amikor bemennek a gyerekek az iskolába, és utána megkérdezik tőlük, hogy nekik ezekben a politikai kérdésekben mi az álláspontjuk, vagy szembesítik azzal, hogy bejött vagy nem jött be az iskolába, és emiatt neki állásfoglalást kell tennie egy politikai kérdésben, úgy gondolom, ez nem helyes. Egyáltalán nem helyes, és ebben egyet kellene értenünk.

Azért mégiscsak arról van szó, hogy politikai tevékenységet alapból a magyar jogrendszerben és általában az iskola falain kívül kell tartani. Az lenne a helyes, ha ezt a tevékenységet minden szempontból az iskola falain kívül tartanánk. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
138 30 2016.03.30. 6:47  21-48

TUZSON BENCE, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Először is azt hiszem, hogy egy ilyen jogszabály tárgyalásánál alapvetően abból kell kiindulni, hogy mi a kormány célja. A kormánynak 2010 óta nagyon fontos célkitűzése az, hogy támogassa a magyar családokat. Ez volt a tevékenységének középpontjában akkor is, amikor az adórendszert ennek megfelelően alakította át, ez volt a tevékenységének középpontjában akkor is, amikor a rezsicsökkentést végrehajtotta, és ez van a tevékenységének középpontjában akkor is, amikor egy családi otthonteremtési programot hirdet, és ennek megfelelően egy olyan rendszer jön létre, amelyiknek alapvetően több lába van, több lábon nyugszik, és ennek egyik fontos eleme a NOK is, és ezt szeretnénk a későbbiekben jogszabályi, törvényi formába is foglalni.

Ennek a programnak egyrészt az egyik legfontosabb eleme a CSOK, amit önök is pontosan ismernek már, aminek egyrészt a használt lakások tekintetében is komoly jelentősége van, de nagy jelentősége van az új lakások tekintetében is, ahol a háromgyerekesek esetében vagy a három gyereket vállalók esetében 10 millió forint állami támogatást, 10 millió forint államilag támogatott hitelt vehetnek fel azok, akik ezt vállalják, a másik oldalról pedig bejönnek az áfaszabályok, az áfaszabályok értelmében pedig csök­kentettük az új lakások áfáját jelentős mértékben, 27 százalékról 5 százalékra, illetve lehetővé válik a lakások építése után az áfa visszaigénylése is 5 millió forintig.

Tehát több lábon álló csomagról van szó, amihez még hozzátehetjük azt is, hogy a lakás-takarék­pénz­tá­rak rendszere is működik Magyarországon, ami szintén egy nagyon fontos elem, azonban ennek a rendszernek van egy komoly hibája, hogy a lakás-ta­ka­rékpénztárak esetében Magyarországon nem jöttek létre olyan mértékben új lakások, amilyen mértékben kellett volna, hogy új lakások jöjjenek. Hiszen, ha a célokat megnézzük, amellett, hogy az nagyon fontos, hogy minden magyar család otthonhoz jusson, lehetőleg saját otthonhoz, mellette pedig az, hogy egyre több gyerek születhessen Magyarországon, harmadrészt pedig az, hogy ez az egész program összekapcsolódjon az ország gazdaságával és a gazdasági növekedésével, ezért fontos, hogy új lakások jöjjenek létre, és elősegítsük a gazdasági növekedést. Új lakásokkal nagyon nagy mértékben nőhet a gazdasági növekedés. A legpesszimistább becslések szerint is 10 ezer új lakás 0,2 százalékkal növelheti a GDP-t. Ennek megfelelően a nemzeti otthonteremtési közösség egy olyan közösségi forma, ami egyrészt a bankrendszeren kívül működik, ez sajátos módon pénzügyi közösséget alkot, tehát egy vagyonközösség is az egyik oldalról, a másik oldalról egy személyközösség is, és ebben a zárt közösségi formában garantálja azt, hogy akik ebbe a rendszerbe belépnek, azok előbb vagy utóbb, tehát a rendszer futamideje alatt lakáshoz fognak jutni.

A köztársasági elnök úr felhívásának megfelelően a TAB módosító indítványában sok módosító javaslat szerepel, amelyik több ponton erősíti meg a mostani rendszert. Egyrészt fogalmak tisztázásával a garanciális elemeket erősíti meg egyik oldalról. Ilyen például a működés hosszának biztosítása mint garanciális elem, hiszen akkor, amikor arról beszélünk, hogy mennyi ideig működhet egy ilyen otthonteremtési közösség, fontos, hogy beszéljünk arról, hogy mi van abban az esetben, hogyha a 10. év végére vagy a 15. év végére nem jönnek létre a megfelelő lakások, tovább kell‑e működtetni, illetve mögé belépnek a polgári jognak azok a szabályai, amelyek biztosítják az ebben részt vevők számára, hogy a későbbiek során is a pénzükhöz juthassanak az egyik oldalról, a másik oldalról pedig, hogy mindenképpen lakásuk lehessen.

(10.10)

Nagyon fontos az, hogy van egy 3 százalékos szabály, egy biztosítéki szabály a tartalékképzésre vonatkozóan, és ennek a pontosítására is sor kerül most az Országgyűlés által. Itt arról van szó, hogy a 3 százalék, bár egyébként ez a jogszabály rendelkezéseiből, úgy gondolom, hogy korábban is következett, de egyértelműen biztosítva van hosszú távon, tehát a működés fenntartása alatt, amíg működik a rendszer, addig a 3 százaléknak is rendelkezésre kell állnia.

Fontos kérdés az, hogy tisztázottak legyenek olyan kérdések, hogy hogyan juthat valaki lakáshoz ebben a rendszerben, így ennek megfelelően a lakáshoz jutás módja is tisztázásra kerül, hogy mikor lehet például szó licitről. Ennek a részletszabályai is bekerültek most a törvénybe, bár az én jogi álláspontom szerint ezt elegendő lenne egyébként egy kormányrendeletben tisztázni, de most a garanciális elemek erősítése végett törvényi szinten kerül szabályozásra a licit esete is és a sorsolás esete is.

Ehhez kapcsolódik még a hatályba léptetés kérdése, ami szintén felvetődő kérdés, hogy úgy kell hatályba léptetni a jogszabályt, hogy biztosított legyen, hogy a mellé létrehozandó kormányrendelet egyszerre léphessen hatályba magával a törvénnyel. Ez egyébként a korábbiak szerint is biztosítható volt, de tekintettel arra, hogy a köztársasági elnök úr ezzel kapcsolatban kifogást emelt, egy hosszabb határidőt biztosít most a törvény, hogy mindenképpen elkészülhessen az ezzel kapcsolatos rendelet. Úgy gondoljuk, hogy ez a szabályozás most már egészében biztosítja azt, hogy aki ebbe az otthonteremtési közösségbe belép, az biztosítva láthatja a pénzét egy zárt rendszerben. Elkülönült jogalanyként, elkülönült védett pénzösszeggel, külön jogi személyként biztosítva van az a pénzösszeg, amely rendelkezésre áll. Ebből kifizetés csak lakásra történhet, vagy befektetésként állampapírba kerülhet a pénze. Ennek megfelelően a kifizetés is biztosított, és az egész fölött ott áll a Magyar Nemzeti Bank, amelyik a maga felügyeleti rendszerével védelmet biztosít mindazok számára, akik egyébként a nemzeti otthonteremtési közösségben ilyen formában részt vesznek. (Derültség és közbeszólások az MSZP padsoraiból.)

Úgy gondoljuk tehát, hogy most egy olyan szabályozás születhet, amely teljes egészében biztosíthatja azt, hogy aki ebbe az otthonteremtési közösségbe beszáll, a lehető legnagyobb mértékben biztonságban tudhatja a pénzét, és biztos lehet abban, hogy a futamidő végére lakáshoz juthat.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
138 48 2016.03.30. 3:19  21-48

TUZSON BENCE, a Miniszterelnöki Kabinet­iroda államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Amit fontosnak tartok, hogy nem árt az, ha az ember bejön egy ilyen vitára, akkor elolvassa magát a jogszabályt, és megzavarhatja ilyen esetben nyilván a tisztánlátásukat a jogszabály ismerete, de azért ezt egy fontos ténynek tartom, és engedjék meg, hogy egy-két kérdésre ezzel kapcsolatban reagáljak. (Fo­lyamatos zaj.)

Az egyik a betétbiztosítás kérdése, ami itt jelentősen összekeveredik a befektetővédelemmel, tehát két külön, egyébként pénzpiaci vagy jogi szempontból is különböző fogalomról beszélünk. De abban az esetben, amikor egy pénzpiaci szereplőn kívüli szereplőre akarunk egy ilyen biztosítást ráhúzni, akkor ez nem vetődhet fel, hiszen másfajta jogszabályok, másfajta háttér van egy ilyen típusú védelem mögött, mint amikor egy nem pénzpiaci szereplő mögötti védelemről beszélünk.

Fölvetődött az a kérdés, hogy vajon érdemes‑e erre egy külön biztosítási formát létrehozni. Felhívom a figyelmüket arra, hogy ha biztosítási formát akarunk erre vonatkozólag létrehozni, akkor megfelelően nagy közösséget kell elképzelnünk. Tehát abban az esetben, ha több ezer ilyen nemzeti otthonteremtési közösség van, több tízezer taggal, akkor van értelme erről beszélni, mert ha csak néhány, akár tíz, száz vagy akár pár száz ilyen jön létre, abban az esetben az itteni befizetési kötelezettség olyan mértékű lesz, ami akár meg is haladhatja azt, amekkora egyébként a befizetés mértéke, hiszen olyan mértékű befizetésnek kell lennie, ami adott esetben biztosíthatja egy ilyen társaság bedőlése esetén a biztosítást.

Ezért ilyen esetekben mindig és a polgári jog és a gazdasági jog is ezekben az esetekben a belső garanciák rendszerét részesíti előnyben, és így kell megalkotni egy ilyen típusú jogszabályt is. Össze is írtam magamnak, hogy milyen típusú garanciákat kell és tartalmaz most ez a jogszabály is: egyrészt személyi, szervezeti, vagyoni, tartalékolási, kifizetési, egyéb működési és felügyeleti garanciát. Tehát ezt a garanciális rendszert kell úgy meghatározni, hogy a lehető legnagyobb mértékben biztosított legyen az, hogy akik ebben részt vesznek, azok az eljárás végén (Folyamatos zaj. ‑ Az elnök csenget.), illetve az ütem végén mindenképpen lakáshoz juthassanak, és biz­to­sított legyen a befizetésük garantálása.

Ennek megfelelően tehát arra szeretném fel­hív­ni a figyelmet és röviden utalni arra, hogy a használt lakások vonatkozásában is ‑ Szakács László vetette ezt föl ‑ van támogatási rendszer, hiszen mi voltunk azok, akik jelentősen megemeltük a CSOK-nak azt a részét, ami kifejezetten használt lakásokra vonat­ko­zik, így egy gyerek esetében 600 ezer forint, két gye­rek esetében 1 millió 400 ezer forint, három gyerek esetében most már 2 millió 200 ezer forint, négy gyerek esetében pedig 2 millió 750 ezer forint jár annak, aki használt lakást kíván vásárolni vagy felújítani, bővíteni, mert a bővítés vonatkozásában is jár ez a kedvezmény.

(11.00)

Végezetül szeretném rögzíteni, hogy ennek a jogszabálynak alapvetően az a célja, hogy minél több magyar ember, minél több magyar család lakáshoz jusson. Azt gondolom, ez a jogszabály ezt a célt a lehető legnagyobb mértékben garantálja is. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
148 156 2016.05.09. 2:05  153-160

TUZSON BENCE, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Egy ilyen kérdésnél is úgy gondolom, hogy mindig kibújik a szög a zsákból (Gőgös Zoltán: Így van! Így van.), hiszen a kérdésének lényege is az volt, és úgy fejezte be most ezt a hozzászólást, hogy tulajdonképpen az MSZP bevándorláspárti politikáját hangsúlyozta. (Felzúdulás az MSZP padsoraiban. ‑ Gőgös Zoltán: Ki hozta be azt a rengeteg embert? ‑ Dr. Bárándy Gergely: Bence! ‑ Közbeszólások, zaj.)

Bevándorláspárti politikáját (Nagy zaj az MSZP padsoraiban. ‑ Az elnök csenget.), ami nem új az önök tekintetében (Gőgös Zoltán: Ti folytattok emberkereskedelmet.), hiszen hányszor volt már az korábban, amikor önök úgy nyilatkoztak, hogy a bevándorlás tulajdonképpen nem probléma; álprobléma, amelyet a Fidesz kreált.

Ezt önök mondták. Ennek megfelelően tehát ez a kérdésfeltevés is álságos az önök részéről. (Dr. Bárándy Gergely: Mi az a 16 ezer ember? ‑ Az elnök csenget.)

Ami a konkrét kérdéseket illeti. (Egy hang az MSZP padsoraiból: Na!) Ne felejtsék el azt, önök, hölgyeim és uraim, hogy itt ebben az esetben költségvetési bevételről van szó. (Zaj az MSZP padsoraiban. ‑ Demeter Márta: Kölcsön! ‑ Közbeszólások: Kötvény! Kötvény!) Az államadósság kezelése szempontjából rendkívül fontos kérdésről beszélünk, és nem arról beszélünk, hogy itt végletekig, végtelen ideig beengednénk embereket az országba, hanem az ország üzleti érdeke alapján (Zaj az MSZP padsoraiban. ‑ Az elnök csenget.) átmeneti időre, ötéves tartózkodást jelent csupán ez az intézkedés. (Felzúdulás az MSZP padsoraiban.)

Egész más az a kérdés, amikor az Európai Unió a mi fejünk felett egy másik, magyaroktól független döntés alapján ide emberek ezreit, tízezreit akarja betelepíteni. (Dr. Bárándy Gergely: Szóval akkor nem nektek fizet.) Van már most egy per folyamatban. Olyan kérdésről beszélünk, ami a leglényegesebb a magyarság története szempontjából.

Mondhatjuk talán azt, hogy 1990 óta nem volt ilyen jelentős kérdés. Ezért fontos az, hogy ebben az alap­vető kérdésben, hogy meg lehet-e állítani Brüsszelt e tekintetben, Magyarországon népszavazás legyen, döntsenek a magyar emberek arról, hogy akar­ják-e azt, hogy a magyarok feje felett Brüsszel dönt­sön ebben a kérdésben, döntsön abban a kérdés­ben, hogy Magyarországon kikkel kívánunk együtt élni. Úgy gondolom, hogy nem. Nekünk ez a határozott álláspontunk. (Zaj, közbeszólások az MSZP padsoraiban. ‑ Gőgös Zoltán: Arról ki döntött, hogy ilyen kötvény legyen? Arról miért nem volt népszavazás? ‑ Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
148 160 2016.05.09. 1:04  153-160

TUZSON BENCE, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Képviselő Asszony! Igen, ez a szuverenitás kérdése. Valóban az az alapvető kérdés, hogy abban a kérdésben, hogy ki jöhet be Magyarországra, ki az, aki itt tartózkodhat, abban ki dönthet. (Dr. Józsa István: Rogán! ‑ Közbeszólások az MSZP padsoraiban.) Dönthet-e ebben a Magyar Országgyűlés, dönthet-e a magyar állam ebben a kérdésben (Zaj az MSZP és a Jobbik padsoraiban. ‑ Az elnök csenget.), vagy ezt a jogot valaki el akarja venni a magyaroktól? (Dr. Bárándy Gergely: Ha Rogán dönthet, az rendben van. ‑ Dr. Józsa István: Habony Árpi.)

Úgy gondolom, hogy bármilyen ilyen döntésről van szó, alapvetően ebben a kérdésben akkor is a magyaroknak kell dönteni. Lehet vitatkozni bizonyos kérdésekről, hogy helyes vagy nem helyes, de alapvetően azt a kérdést kell rögzíteni, és ez az alapvető különbség, hogy mi, magyarok döntünk-e abban a kérdésben, hogy kikkel kívánunk együtt élni (Dr. Bárándy Gergely: Nem a magyarok! Rogán Antal!), egyik részről, vagy pedig ebben a kérdésben dönthet-e valaki rajtunk kívül. Dönthet-e ebben a kérdésben Brüsszel? Ezt a két dolgot kell mérlegre tenni, és ebben kell állást foglalni. (Folyamatos zaj. ‑ Gőgös Zoltán: Pénzért jöhet terrorista vagy nem jöhet? ‑ Dr. Bárándy Gergely: Fizetett terrorista jöhet.)

Azt gondolom, hogy ebben a kérdésben csak mi, magyarok dönthetünk, mi dönthetjük el azt, hogy kikkel kívánunk együtt élni. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
148 342 2016.05.09. 5:58  339-368

TUZSON BENCE, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ritkán van olyan pillanata az Országgyűlésnek, amikor olyan kérdésről szavazhat, olyan kérdésről dönthet, ami nem egy-két évre, nem aktuálpolitikai kérdésektől vezérelve, hanem bizony ötven, akár száz évre is meghatározhatja az ország sorsát. Olyan kérdésben kell most dönteni és olyan kérdésben kell népszavazást tartani Magyarországon, amelyik tényleg hosszú távon határozza meg az ország sorsát.

Van egy alapvető szuverenitási kérdés, az az alapvető kérdés, hogy vajon ki dönthet Magyarországon arról, hogy Magyarországon, itt kikkel élhessünk együtt. Dönthet-e erről valaki, valahol Brüsszelben, hogy Magyarországon, itt Magyarországon akár a magyar emberek, a Magyar Országgyűlés akarata ellenére kényszerbetelepítés alapján behozzanak ide embereket, vagy pedig ez a jog, alapvetően ez a jog megillethet-e minket, magyar embereket, megilletheti-e ez a Magyar Országgyűlést? Tehát ezeknek a kérdéseknek alapvetően Magyarországon kell eldőlniük.

Alapvető kérdés az, hogy amikor mi szövetkeztünk arra, hogy az Európai Uniót létrehozzuk, illetve csatlakozunk hozzá, mik azok a kérdések, amelyekről mi lemondtunk, mik azok a szuverenitási elemek, amelyeket mi átadtunk gyakorlásra az Európai Uniónak, és mik azok a kérdések, amelyeket szeretnénk mi, magyarok megtartani. Mi, magyarok nem írtunk alá olyan megállapodást, amelynek a lényege vagy bármilyen tartalmi eleme azt sugallná vagy azt a következtetést lehetne belőle levonni, hogy Magyarország ezt az alapvető kérdést, Magyarország összetételét, azt, hogy Magyarországon kik legyenek, azt átadta volna az Európai Uniónak. Ezért tehát alapvetően jogszerűtlen az Európai Uniónak minden olyan döntése, amely ezt a jogot el kívánja vonni a nemzetállamoktól, amely el kívánja vonni ezt Magyarországtól.

Mi úgy gondoljuk, hogy ez a jog továbbra is minket illet meg, ezért a múltat és a jövőt e tekintetben kettéválasztottuk. A múlt tekintetében, a korábbi döntések tekintetében most már Luxemburgban per van folyamatban, pont azzal a tartalommal, hogy Magyarország és az Európai Unió többi tagállama nem mondott le erről az alapvető jogáról. A jövő kérdése pedig a népszavazás kérdése. Joguk van a magyar embereknek dönteni arról, hogy erről az alapvető önrendelkezési kérdésről, hogy kik élnek Magyarországon, ki dönthet, mi, magyarok dönthetünk benne vagy pedig az Európai Unió; ebben érdemes népszavazást tartani.

A népszavazás kérdése azért is igen jelentős kérdés, mert mint azt megtapasztaltuk már korábban is az Európai Unió gyakorlatában, Európát, az Európai Uniót csak a nemzetek akarata, a népek akarata, a népszavazás tudja bizonyos kérdésekben megállítani, hiszen alapvető kérdésről van szó. Arról a kérdésről van szó, hogy hogyan tekintünk az Európai Unióra. Az Európai Unió vajon a nemzetek Európája, több nemzet által alkotott és a nemzetek akaratát megtestesítő Európai Unió, vagy fordítva működik, ahogy ezt egyes brüsszeli bürokraták gondolják, hogy az ő döntésük, az ő akaratuk az európai, amit a nemzeteknek el kell fogadniuk. Mi úgy gondoljuk, hogy az európai nemzetek egységes akarata, egységes döntése határozhatja meg az európai politikát, nem pedig fordítva.

(21.30)

Nem lehet elfogadni azt az álláspontot, amely kizárja azt, hogy Európában, az európai nemzetek területén népszavazást lehessen tartani alapvető kérdésekben, mert mégiscsak arról van szó, hogy mi magunk is a felhatalmazásunkat az emberektől, a magyar emberektől, a magyar választópolgároktól kaptuk, így az a kötelezettségünk is fennáll, hogy a magyar állampolgárok, a magyar választók véleményét közvetítsük. Így hát elég cinikus és azt gondolom, a legmesszebbmenőkig demokráciaellenes és a demokráciáknak el kell utasítani azt az álláspontot, amely azt tartalmazza, hogy a népszavazás nem jó, nem helyes intézmény. Minden ilyen esetben, amikor sorsfordító kérdésekről van szó, érdemes és helyes a nemzeteknek, az országoknak, az Országgyűlésnek is olyan döntést hozni, amely megnyitja az utat a népszavazás előtt. Igen, hiszen nálunk olyan kérdésről van szó, amelyben lehet népszavazást tartani. Ezt most már a Kúria döntése is egyértelművé tette.

Én arra szeretném kérni a képviselőtársaimat, hogy ne tegyék azt, hogy e tekintetben a továbbiakban Alkotmánybírósághoz fordulnak, hiszen ez csak a hátráltatására jó, az idő húzására jó, de tartalmi szempontból ez a kérdés olyan kérdés, amelyben lehet Magyarországon népszavazást tartani, és nemcsak lehet, hanem helyes is, sőt szinte kötelességünk is nekünk, a Magyar Országgyűlésnek, a magyar kormánynak ebben a kérdésben megkérdezni az emberek véleményét.

Hosszú távon egy ország, egy Országgyűlés, egy kormány a politikáját csak úgy tudja hatékonyan képviselni és hatékonyan vinni, ha ez egybeesik az emberek akaratával, és amikor ilyen súlyú kérdésről van szó, meg kell kérdezni az emberek véleményét. Ezért kérem önöket, hogy támogassák a mi kezdeményezésünket, támogassák azt, hogy Magyarországon ebben az alapvető kérdésben a magyar emberek dönthessenek. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
148 356 2016.05.09. 5:55  339-368

TUZSON BENCE, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Néhány felvetésre szeretnék reagálni, ami itt elhangzott a korábbiakban, hiszen Z. Kárpát Dániel képviselőtársunktól hallottuk azt, hogy a Jobbik tulajdonképpen népszavazáspárti. De ha ez az álláspont, akkor egyrészt az önök pártelnökének mai napközbeni hozzászólását is nehezen lehet e tekintetben értelmezni.

Másrészt az ön hozzászólásában is van egyfajta ellentmondás, mert míg korábban az ön álláspontja szerint szavakban erősek voltak, most úgy tűnik, hogy tettekben gyengévé váltak, tekintettel arra, hogy most egy egész másik javaslattal álltak elő, azaz meghátráltak abban a kérdésben, ami a népszavazás alapvető kérdése lett volna. (Gyöngyösi Márton: Eltelt egy hét. ‑ Z. Kárpát Dániel közbeszól.) De vajon miért? Mi az oka annak, hogy a továbbiakban nem mernek az emberekhez fordulni ebben az alapvető kérdésben?

Szét kell választanunk egymástól a kérdéseket. Egy alkotmánymódosításba beemelt ilyen jogszabály-módosítás nem tudja ugyanazt a joghatást elérni, mint e tekintetben a népszavazás. Egyrészt azért sem, mert egy olyan alapvető kérdésről beszélünk, ami miatt érdemes meghallgatni az emberek véleményét, döntsenek e tekintetben az emberek, másrészről azt pontosan tudjuk, hogy a jogszabályok ‑ akár Alaptörvénybe foglalt szabályozás ‑ nem képes megállítani Brüsszelt ebben a tekintetben. A népakarat, a népszavazás igen, az képes erre. (Z. Kárpát Dániel: Akkor mit csináltak fél évig?) Így volt ez Európában más esetekben is, amikor népszavazás volt ebben a kérdésben, az képes volt megállítani Brüsszelt.

Ezért kérem önöket, hogy a későbbiekben is támogassák azt a kérdést, amely a népszavazás alapvető kérdése, hogy az emberek dönthessenek ebben a kérdésben, ami tényleg száz évre is képes meghatározni az ország sorsát.

Valóban fontos kérdés az, hogy akik itt vannak, itt adták be a menekültkérelmüket, hogyan viselkednek itt Magyarországon. Fontos az, hogy a jogszabályokat Magyarországon teljes egészében betartassuk, de fontos az a kérdés is, hogy azokon túl, akik a határainkon akár illegálisan átlépnek, ne adjunk terepet annak, hogy a másik irányból, nyugatról pedig szervezetten érkezhessenek meg ide emberek, mert a baloldal abban a színben tünteti fel sokszor magát, mintha ez egy humánus szempont lenne, mintha az, hogy ha emberek oda megérkeznek akár Nyugat-Európába, és teszem azt, még menekültek is lennének, ami egyébként jogilag elég nehezen képzelhető el, hogyha mondjuk, a Balkán felől érkeznek, de ha menekültek is lennének, akkor is milyen alapon toloncolhatják ki őket egy országból és telepíthetik át őket egy másik országba.

Ez ellentétes a genfi egyezménnyel is, ami expressis verbis kimondja azt, hogy ilyet nem lehet csinálni. Nem lehet olyat csinálni, aki de iure jogilag egyébként menekültnek minősül, majd utána fogják és átrakják egy másik országba, hogy a másik országban folytassanak le vele szemben menekültügyi eljárást, és ahol lefolytatták, abban az országban szabadon mozoghat. De egyébként a nemzetközi egyezmények alapján azok más ország területére utána már nem léphetnek át, azaz ilyen szempontból a menekültügyi eljárásra vonatkozó alapvető szabályokkal és a kitoloncolásra vonatkozó alapvető szabályokkal ellentétes az a szabályozás, amit e tekintetben Brüsszel akar.

Nyilvánvaló tehát, hogy ez az álláspont ebből a szempontból téves, és elég furcsa is ez az álláspont, ami mondjuk, az MSZP részéről ma napközben megjelent, és elég ellentmondásos is az MSZP képviselőinek a nyilatkozata ebben a kérdésben, hiszen ma például Demeter Márta egy kifejezetten bevándorláspárti hozzászólást mondott el az Országgyűlésben, majd utána ön azt mondja, hogy egyébként a népszavazás kérdése egyértelmű, természetes az, hogy erre a kérdésre nemmel kell válaszolni. Igen, ezt mi is így gondoljuk, ezért köszönjük ezt a mondatát. Reméljük, hogy a többi szocialista képviselővel is szembesíteni fogja ezt az álláspontját, és az MSZP egyébként a korábbi döntésével, ami például ennek a kérdésnek a napirendre vételét jelenti, teljesen ellentétes álláspontot foglalt el, a holnapi napon támogatni fogja az MSZP tehát ezt a népszavazási kezdeményezést. Reméljük, hogy a holnapi napon így lesz.

De azért szeretném felhívni a figyelmüket a magyar jog szabályaira. Jelenleg nincs olyan jogi helyzet, amely alapján másfajta döntést hozhatna az Országgyűlés. Nincs letéve az asztalra bármilyen olyan kezdeményezés, ami százezer hitelesített aláírást jelentene. Ilyen nincs az Országgyűlés asztalán. Túl azon egyébként, hogy szerintem olyan kérdést, ami egy nemzeti sorskérdés, nem nagyon szabad összekeverni napi politikai kérdésekkel, a nemzeti sorskérdést mindig külön érdemes kezelni, de nincs az asztalon ilyen kérdés, és mint önök is pontosan tudják, olyan helyzet van, amikor két ilyen jellegű kérdés jogi szempontból már nem is nagyon érhetne össze, hiszen az Országgyűlésnek 30 napja van arra, hogy ezt a döntést meghozza. Abban az esetben, hogy ha önök az önök nyilatkozatai alapján majd júniusban szeretnék benyújtani ezeket az íveket, akkor nem is lesz rá lehetőség, hogy ez a két dolog, még jogilag is lehetetlenség, hogy ez a két dolog egymással összeérjen. Tehát ennek megfelelően ez egy politikai pamflet, amit e tekintetben önök mondanak, ilyen nincs, erről tulajdonképpen jogilag az Országgyűlés ebben a formában nem is határozhat.

Alapvető kérdésről beszélünk tehát, és ennek megfelelően én arra kérem önöket, tisztelt képviselőtársaim, hogy a holnapi nap folyamán ezt a népszavazási kezdeményezést alapvetően támogassák, hiszen mégiscsak arról van szó, hogy ténylegesen akár száz évekre is meghatározhatja ez a kérdés az ország sorsát. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
148 362 2016.05.09. 0:54  339-368

TUZSON BENCE, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm szépen. Csak a korrektség kedvéért: nem lehet a kettőt párhuzamosan vinni. Ez jogilag teljes egészében kizárt. Ha e tekintetben az alkotmányba bekerül egy ilyen rendelkezés, akkor arról a továbbiakban már nem lehet népszavazást tartani. Ezt pontosan tudják önök is, vagy ha ön nem jogász, nézzen körül a frakciójában, és kérdezze meg jogász kollégáit. Tehát e tekintetben a kettő ki fogja zárni egymást.

Az önök javaslata tehát e tekintetben arra irányul, hogy ne legyen Magyarországon ebben a kérdésben népszavazás. Értem, hogy korábban esetleg voltak felvetéseik, de amikor a konkrét cselekvésre kerül a sor, amikor ebben a kérdésben dönteni kell, akkor önök úgy döntenek, hogy egy másik eszközt alkalmazzunk, és Magyarországon ne legyen ebben a kérdésben népszavazás. A kettő párhuzamosan jogilag teljes egészében kizárt. Ezt szerintem ön is pontosan tudja. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
151 52 2016.05.12. 11:06  1-148

TUZSON BENCE, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Valóban vannak olyan helyzetek, amiket nyugodtan nevezhetünk történelmi helyzetnek is. Például azt az esetet, amikor egy országnak komoly európai uniós támogatást sikerül kivívnia, és valóban fontos kérdés, hogy ezt a támogatást egyébként mire fordítja, úgyhogy nem baj, ha erről folytatunk egy kis beszélgetést, egy kis vitát. Hiszen azért mégiscsak arról van szó, hogy ebben a költségvetési ciklusban egy 12 000 milliárd forintos fejlesztési pénz áramolhat be így a gazdaságba a hazai önrésszel együtt, tehát egy 12 000 milliárdos fejlesztési forrás.

Hogy mire fordítja ezt az ország, annak azért van kiemelt jelentősége, mert nem tudhatjuk azt, hogy ha ez a ciklus, ez az uniós ciklus véget ér, akkor utána mi lesz, hogy lesznek európai uniós források, lesznek-e egyáltalán ilyen típusú támogatási források. Ezért a kormány már korábban meghozta azt a döntését, hogy ezeket a pénzeket a magyar gazdaság fejlesztésére kell többségében fordítani olyan formában, hogy ennek a teljes halmaznak, ennek a pénzösszegnek a 60 százalékát közvetlenül a gazdaságba kell áramoltatni, és azt is elsősorban a kis- és középvállalkozások támogatására.

Ha kedves képviselőtársam megnézi akár a most kiírt pályázatokat vagy a kiírandó pályázatokat, vagy az utóbbi időben már működő pályázatokat, látszik, hogy az összeg jelentős része most is a kis- és középvállalkozásokhoz áramlik. Lehet azt mondani, hogy természetesen ezt tovább kell fejleszteni, és a kis- és középvállalkozásokat minél jobban támogatni kell. Hiszen a kis- és középvállalkozások azok, amelyek leginkább a motorjai tudnak lenni a gazdaságnak mind a munkahelyteremtés szempontjából, másik oldalról pedig azoknak az egyéb nagy cégeknek, akik a termelés oldalán érkeznek meg az országba, beszállítói tudnak lenni, tehát ezen a módon is segítik a gazdaságnak az érvényesülését, a gazdaságnak a működését.

Tehát nem véletlen az, hogy a kormányzat, és ennek megfelelően az Országgyűlés is úgy döntött, hogy a támogatást ebbe az irányba kívánja elvinni. Tehát minden ezzel ellentétes állítás hamis, hiszen a valóság az, hogy mégiscsak az összeg jelentős része a kormányzat szándékaival megegyezően közvetlenül a gazdaságba tud áramlani, hiszen ez lesz képes fejleszteni magát a gazdaságot. Hosszú távon a gazdaságfejlesztés lesz képes arra, hogy a későbbiekben uniós források nélkül is képződjenek majd olyan adóbevételek, amelyek segítenek abban, hogy tovább fejlődhessen a gazdaság.

Tehát mondhatjuk azt, hogy ez egy multiplikatív hatás, ha oda teszünk be pénzt, az végül a gazdaságba fog visszaáramlani, és ha a gazdaság jól megy, akkor az adóbevételek is nőnek, ha nőnek az adóbevételek, akkor Magyarországon iskolákat, óvodákat lehet létesíteni, jóléti kiadásokat lehet csinálni, és ez kiemelten fontos. Kiemelten fontos ez azért is, mert ha a magyar kormány valamikor is gazdaságról és gazdaságfejlesztésről beszél, akkor mindig együtt beszél erről a családokkal. Hiszen a családpolitika és a gazdaságpolitika szorosan össze kell hogy függjön egymással, a kettő kéz a kézben kell járjon egymással, ez a mi filozófiánk alapja. Mert mi azt gondoljuk, hogy egy jól működő ország csak boldog családokra épülhet, a boldog családok pedig akkor működhetnek csak, ha a támogatások jelentős része a családon keresztül érkezik meg, hiszen mégiscsak az az alapvető társadalmi egység, amelyből aztán a végén felépül a nemzet.

Ezért az adórendszerünket is ebbe az irányba szeretnénk, és szerettük volna fejleszteni már a múltban is, és erről szól, ha megnézik, minden adórendszert érintő intézkedésünk is. Erről szól például a személyi jövedelemadó csökkentése is, ami korábban megjelent. Ugye, amikor 16-ról 15 százalékra csökkentettük legutóbb a személyi jövedelemadót, az mégiscsak egy 100 milliárd forintos nagyságrendű tételt jelentett a magyar családoknál, ennyivel nőtt a jövedelem. És az, hogy a családi adókedvezmény rendszerét is kiterjesztjük, az tovább segíti a családokat, hiszen most már a továbbiakban, 2017-től kezdődően már a kétgyermekes családok esetében is kétszer 15 ezer forint, azaz 30 ezer forint adókedvezmény jár ezeknek a családoknak, akik tehát két gyermeket nevelnek a családjukban.

És nem mehetünk el természetesen az áfacsök­ken­tések mellett sem, ami itt már többször elhangzott. És azért szeretném arra felhívni a szocialista képviselőtársaimnak a figyelmét, hogy ha már ők beszélnek e tekintetben áfacsökkentésről, akkor azért arra is hívjuk fel csak egy picit a figyelmet, hogy ők az áfa tekintetében hogyan jártak el, és milyen lépés volt az, amikor egy választási kampány hevében hírtelenjében 10 százalékkal csökkentették az áfát, majd hirtelenjében a választás után ismételten felemelték.

Nem gondolom, hogy ezt neveznénk áfa­csök­kentésnek, és ha ők adócsökkentésről beszélnek, akkor nem baj, ha egy kicsit magukba szállnak, és ennek tükrében tekintik ezt meg. Hiszen azért azt az alapvető célt, amikor egy gazdaságban rendelkezésre áll egy megfelelő összeg, azt milyen formában adjuk vissza az embereknek, mert alapvető filozófiánk az, hogy ha a gazdaság fejlődik, annak egy jelentős részét adócsökkentésben kell visszaadni az embereknek, az egy nagyon fontos döntés, egy átgondolt döntésnek kell lennie, és nem csak egy választási hacknek, amikor az adórendszert hackelik meg annak érdekében, nem számolva a következményekkel, hogy bizonyos választási sikerre tegyenek szert.

Ennek megfelelően tehát, amikor most adócsökkentésről beszélünk, nem véletlen, hogy a legfontosabb élelmiszerek áfájával kezdtük el már tavaly is, hiszen a sertéshús több lépcsőben bevezetett áfacsökkentése, ami az élő állatra, a félsertésre, majd pedig a tőkehúsra is vonatkozott, ott is egy komoly adócsökkentésnek a bevezetésére került sor. Ugye, ez volt az a szegmens a hús területén, ahol számszerűen, tehát pénzügyileg a legtöbb pénzt költöttek a családok, hiszen az egy ilyen 120 milliárd körüli össze volt a korábbiakban. Igazolta egyébként a feltevésünket, egyrészt azt is, hogy itt az árak követték az áfacsökkentést, a másik oldalról pedig egyébként a fogyasztás is növekedett.

Ennek megfelelően tehát ‑ a gazdaság fehéredése mellett természetesen, hiszen ez is komoly hatás volt ‑ érdemes folytatni ezt az utat, és a legfontosabb élelmiszerek tekintetében a gazdaság teljesítőképességéhez mérten érdemes folytatni ezt a folyamatot, és valóban a tojásnál, a tejnél és a baromfinál is csökkenteni az áfát, hiszen ezeknek az áfa­csök­ken­té­seknek az együttes hatása szintén egy százmilliárdos nagyságrendű tétel, ennyit jelent tehát a továbbiakban a magyar családok számára.

És amikor a költségvetésről beszélünk, akkor valóban egy nagyon fontos kérdés az, hogy egy kormány mikor terjeszti be a költségvetését. Többször elhangzott az önök részéről itt, hogy korán terjeszti be a kormány. Én azt mondom erre, hogy igen, elég korán terjeszti be a kormány; tehát jókor terjeszti be a kormány, mert az előző év is igazolta azt, hogy egy jól tervezett, előre benyújtott költségvetésnek milyen gazdasági hatásai vannak, a gazdaság szereplői erre hogyan reagálnak, hogyan reagál rá egy ország, és mit jelent ez a növekedés szempontjából.

Nem véletlen az, hogy a várakozásainkat is meghaladó módon növekedett a legutóbbi időszakban a gazdaság. Ez részben köszönhető annak is, hogy a kormány jól tervezte, és előre megfontoltan időben, kellő időben, kellően korán benyújtotta a költségvetést. Arra számítunk, hogy a gazdaság szereplői egy időben benyújtott költségvetés esetében pontosan fognak tudni számolni azzal, hogy jövőre, 2017-ben milyen gazdasági folyamatok lesznek, hogy fog alakulni Magyarországon az adózás, hogy fognak tudni béreket adni az embereknek, és milyen gazdasági környezetbe fognak megérkezni azok a vállalkozások, amelyek jönnek Magyarországra.

(12.50)

Igen, mert nagyon fontos az ország szempontjából, hogy olyan költségvetése legyen, ami vonzó a külső befektetők számára is, azok számára is, akik termelést hoznak Magyarországra, s ennek megfelelően tehát ösztönöznünk kell azt, hogy termelés és termelő vállalkozások érkezzenek az országba. Ez a mostani költségvetés ezt is elősegíti, olyan struktúrát állított elő, ami a vállalkozók számára is kiszámítható jövőt garantál, és átlátható is ez a költségvetés. Nem véletlen az, hogy haladni kell abba az irányba, amikor a költségvetésben a hiány a lehető legkisebb, ennek megfelelően kiküszöböltük már most átlátható módon, hogy működési oldalon ne legyen hiánya sem a költségvetésben, viszont a másik oldalon, a fejlesztési oldalon ott megvalósulhat hiány. Olyan fejlesztések valósuljanak meg, amelyek képesek elősegíteni egyrészt az emberek jólétének növekedését, másrészt pedig a gazdaság működését és a gazdaság működésének elősegítését.

Ezért fontos az, hogy ne állítsuk le, ne fékezzük le bizonyos állításokkal ellentétben Magyarországon a fejlesztéseket, mert a fejlesztéseknek a gazdaság növekedése szempontjából, az adóbevételek szempontjából, amiből később, mint mondtam, iskolákat, óvodákat fogunk tudni építeni, abból a szempontból is komoly hatása legyen. Ennek megfelelően tehát olyan költségvetést kell létrehozni, amelyik egyrészt a működési oldalon nem okoz hiányt, a hiány csak a fejlesztések oldalán valósul meg, az országban viszont olyan fejlesztések legyenek, amelyek képesek a gazdaság növekedését is elősegíteni.

És amikor arra utaltam az előbb, hogy a családpolitika tekintetében a gazdaság növekedésének is milyen fontos szempontjai vannak, akkor a családpolitikáról és a gazdaságpolitikáról, amikről együtt kell beszélni, arról is kell beszélni, hogy amikor családpolitikát csinálunk, akkor a növekedésre is oda kell figyelni, azaz amikor létrehozunk egy olyan rendszert, amit otthonteremtési programnak nevezünk, akkor ez úgy jöjjön létre, ami elősegíti amellett, hogy a magyar családok minél előbb otthonhoz jussanak, a magyar gazdaság növekedését is és azt a kérdést is, ami hosszú távon szintén egy gazdasági kérdés, hogy Magyarországon a csökkenő népesség trendjét megfordítsuk, és bár ugyan csökken most ez az olló, egyre kisebb ez a rés, de még mindig negatívban van, ez a negatív forduljon pozitív irányba, ehhez pedig jó családpolitikára, családtámogatási rendszerre van szükség. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
151 88 2016.05.12. 13:50  1-148

TUZSON BENCE, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Hát, fontos kérdések hangzottak itt el, és egy dologra szeretnék utalni azokból a kérdésekből, amiket ön felvetett; méghozzá a magyar járműgyártás helyzetére, illetve annak jövőjére. Arra, hogy tulajdonképpen Magyarországon milyen kapacitások vannak, hogyan lehet ezeket a kapacitásokat kihasználni és milyen területek azok, ahol szükséges a fejlesztés, meg kell tenni mindent annak érdekében, hogy ez a fejlesztés a következő időszakban bekövetkezzen. Természetesen az iparfejlesztés tekintetében a költségvetési forrásokat is ebbe az irányba kell terelni.

Az egyik a kötöttpályás járműgyártás fejlesztése. A kötöttpályás járműgyártás fejlesztése tekintetében Magyarországon tulajdonképpen három olyan komolyabb üzemről beszélhetünk, amelyik működik és képes arra, hogy fejlődjön, illetve Magyarországon a kapacitását a magyarországi járműgyártás szolgálatába állítsa. Ezek közül az egyik a dunakeszi járműgyártó, amit a magyar kormány éppen azért vásárolt meg nem is olyan régen, hogy egyébként a magyarországi kötöttpályás járműgyártást a továbbiakban fejleszteni lehessen. Itt egy nagyon nagy múltú üzem­ről beszélünk, ennek egyébként közel száz évre visszatekintő múltja van, ami elsősorban a személykocsi gyártására szakosodott.

Ehhez kapcsolódóan van egy másik üzemünk, a MÁV-nak az ön által említett szolnoki gyára. Ebben a gyárban korábban nem személykocsit gyártottak, ott más típusú járműgyártás folyt. Ennek alapján a hagyománya is másfajta, de szükséges ahhoz, hogy a kettő egymást kiegészítve tudjon üzemelni. Ugye, a korábbi járműgyártás esetében, amiről ön is beszélt, az IC-kocsik járműgyártása tekintetében volt egy első ütem, ami Dunakeszin annak idején megvalósult. Annak tulajdonképpeni második üteme, annak folytatása zajlik most Szolnokon. És a szolnoki és dunakeszi gyár együttesen fogja gyártani azokat a szerelvényeket, amelyekre már a költségvetési forrás biztosítva van. Tehát a következő időszakban ezeknek a gyártása, üzembe állítása meg fog történni.

Csak akkor számíthatunk arra, hogy ezek az ipari részek, ipari szegmensek fejlődjenek, ha a magyarországi járműigényeket is a magyarországi járműgyártás szolgálatába állítjuk; tehát ha a MÁV és egyéb olyan területek, ahol fölvetődhet járműgyártás, most a kötöttpályás járműgyártásról beszélünk, igénybe is veszik ezeknek a magyarországi gyáraknak a kapacitását. És van itt még egy gyár Magyarországon, ami ugyan nem magyar tulajdonban van, de mégiscsak egyre nagyobb mértékben gyárt Magyarországon, a szintén főként Szolnokon működő Stadler gyár, amelyik szintén képes egészen más technológiával, ez egy alumíniumvázas járműgyártást valósít meg, de onnan igénybe vehető olyan típusú elem is, ami egyébként a magyarországi magyar tulajdonban álló járműgyártás tekintetében nincsen meg.

A magyar ipar tehát kötöttpályás járműgyártás tekintetében készen áll arra, hogy a magyarországi igényeket kielégítse, és úgy is kell terelnünk a következő időszakban a költségvetési forrásokat, természetesen az uniós szabályok figyelembevételével, de mégiscsak úgy kell terelnünk, hogy azt a magyar ipar legyen képes kielégíteni. Vannak természetesen olyan megrendelések is, ilyen például az úgynevezett fővizsgák megrendelése, ami tulajdonképpen kocsik teljes felújítását, újraalkotását is jelenti, amelyeket ma is megvalósítanak ezek a járműgyárak, külföldön gyártott kocsik tekintetében is. Tehát például a Bombardier által gyártott kocsik tekintetében is Magyarországon az egyébként korábban Bombardier tulajdonban álló dunakeszi járműjavító üzemében lehet megvalósítani, és meg is valósul.

Tehát ez a folyamat már elindult, és ez a három alapvető üzem, amelyik képes kielégíteni az igényeket, abba az irányba kell hogy továbbmenjen, hogy a kötöttpályás járműgyártás minden szegletét képes legyen kielégíteni. Nem véletlenül mondom, hogy minden szegletét, hiszen van itt a következő időszakban többféle megrendelés is, amire természetesen hosszú távon költségvetési forrást is kell biztosítani: Budapest esetében a kisföldalatti kérdése. Vagy egyébként, ami még megvalósulhat, a hídfelújítások kérdése, vagy új vasút vásárlásának kérdése. Ez egy döntés kérdése lesz a következő időszakban a főváros részéről. Ez is egy olyan igény.

Vagy akár a villamosgyártást is mondhatjuk hosszú távon, hiszen vannak olyan külföldi cégek, mint például a lengyelországi Solaris, ami alapvetően buszgyártó, de az utóbbi években például villamost kezdett el gyártani, nem olyan ördöngösség. Ma már a világban meg lehet ezt csinálni, változik a világ ipara is. Hiszen amíg korábban nagy múltú üzemek gyártottak csak ilyet, viszonylag gyorsan átállnak egyes üzemnek ilyen típusú gyártásra. Figyelembe kell venni ezeket a trendeket is, és legfeljebb licencvásárlással vagy licencek továbbfejlesztésével erre a szegmensre is be lehet törni. Igen, képviselő úr, ebbe az irányba haladunk, ezért van az, hogy megvettük azt a gyárat, a dunakeszi gyárat. Ezért van az, hogy fejlődik ilyen szempontból a szolnoki gyár is, és ezért jó az Magyarország számára, hogy a Stadler is fejleszti a magyarországi üzemét Szolnokon. Ezek az üzemek együttesen képesek ezt a kapacitást biztosítani. Ez az egyik oldal.

A másik kérdés a magyarországi buszgyártás kérdése. Van egy szerencsénk e tekintetben; az pedig a múltunk. Hiszen Magyarországnak nagyon jó híre van még ma is a világban az Ikarus korábbi teljesítménye alapján. Hiszen Ikarus buszok nagyon sok helyen, a világ számos országában futottak. Tehát ennek megfelelően, ha Magyarországon a buszgyártást ismételten sikerül fellendíteni, akkor képesek lehetünk arra, hogy a magyarországi igényeken túl a külföldi igényeket is kielégítsük. De valóban, a világ igényeinek kielégítéséről csak akkor lehet szó, akkor szállhat be ebbe a magyarországi buszgyártás, ha magyarországi megrendelések is vannak, és a magyarországi megrendeléseket is ennek szolgálatába állítjuk.

Hogy állunk most ezen a téren? ‑ vetődik föl a kérdés. Van valóban három olyan üzemünk, amelyik rövid távon, néhány éves távlatban képes lehet arra, hogy nagyobb számú igényeket elégítsen ki. Ugye, annak idején, a ’80-as években ezres nagyságrendű volt a buszgyártás Magyarországon, ma ez százas nagyságrendűre csökkent le. De azért ma is van Magyarországon buszgyártás. Azt kell megnéznünk és összefésülnünk, hogy az egyébként a Volánok és az önkormányzatok által meg az egyéb területeken felvetődő buszigényt hogyan lehet úgy összehangolni, hogy azt képesek legyünk a magyarországi buszgyártás szolgálatába állítani. Ha a következő időszakban felmerül buszigény, viszonylag magas számú buszigény kell hogy felmerüljön, az ország egészét tekintve egy 800 körüli igényre tud beállni hosszú távon, vagy 5-6-7 éves távlatban éves szinten, ami azt jelenti, hogy egy ilyen igény mellett valóban gondolnunk kell arra, hogy fejlesszük ezt a területet.

Épp a tegnapi napon foglalkozott ezzel a kormány, és a tegnapi napon fogadta el ezzel kapcsolatban a stratégiát, mert valóban arról beszélünk, hogy a buszgyártást érdemes fellendíteni azért is, mert egy nagy múltú ágazatról van szó, a szaktudás e tekintetben rendelkezésre áll. Rendelkezésre áll vagy rövid időn belül rendelkezésre állhatnak azok az ipari üzemek, amelyek egymással együttműködve képesek ezeket az igényeket kielégíteni, és természetesen mellette a piaci igények is meg fognak jelenni Magyarországon.

(16.10)

Tehát minden készen áll arra, hogy ezt a területet valamilyen formában fejleszteni lehessen. Ne feledkezzünk el arról sem, hogy ez milyen munkaerőt tud generálni, illetve munkaerő-felszívó hatása van. Azt szokták mondani a szakemberek, hogy egy busz gyártása tíz embernek fog munkát adni. Tehát ezért van az, hogy a kormány erre a területre a következő időszakban koncentrálni kíván, és egy-két éves távlatban, bevonva ebbe az európai uniós forrásokat is amennyire lehet, nyilván figyelembe véve az európai uniós szabályokat, de olyan helyzetet teremtve, hogy ezek a magyar cégek képesek legyenek versenyben részt venni és a verseny alapján elvinni közbeszerzések alapján ezeket a beszerzéseket, és a magyar buszgyártás ismételten fel tud lendülni. Mert ha a magyar igényeket Magyarországról kielégítjük, mint ahogy egyébként csinálják, mondjuk, ezt a csehek ‑ ha Csehországba, Prágába elmegy az ember, nem nagyon lát Skoda villamosokon kívül olyat, amelyik Csehország utcáin fut. Hogy ezt a csehek hogyan csinálják, az egy másik kérdés, és hogy mennyire tartják be az európai uniós szabályokat, zárójel bezárva. Mindenesetre nekünk arra kell koncentrálni, hogy a magyarországi igényeket ilyenformán tudjuk kielégíteni.

Tehát ami a járműgyártás területén megjelenik, a tekintetben a magyar kormánynak az a szándéka, hogy itt egy komolyabb fellendülés induljon el mind a kötöttpályásjármű-gyártás tekintetében, ennek az előkészítő lépéseit megtette a kormány, és amint mondtam, éppen tegnap foglalkozott részleteiben azzal, hogy hogyan tudjuk megerősíteni e tekintetben a buszgyártást is, és elindulni abba az irányba, hogy itt is egy komoly fejlődés következzen be. Elhatározott a kormány ebből a szempontból, elhatározott, és ezért is foglalkozik ezzel a kérdéssel, mert valóban két húzóágazatról van szó.

A magyar ipar és a magyar gazdaság nem lehet elég jó, ha Magyarországon a gyártói tevékenység, tehát a valós előállítás, mellette természetesen az innováció is nem gyökeresedik meg. Szolgáltatóipar is fontos az ország számára, de a gyártóipar, tehát a valós ipari teljesítmény különösen fontos, mert a külföldről egyébként ide beérkező ipari vállalatok is, ha itt megvetik a lábukat és gyártással foglalkoznak, az ad hosszú távon munkaerőt.

Egy gyárat nem annyira könnyű egyik napról a másikra valahova elvinni. Ez képes arra, hogy hosszú távon garantálja a bérek növekedését, mellette természetesen, erről most itt nem volt szó, de az energiaárak csökkentése rendkívül fontos, hogy az ipari termelésnél a kijövő végösszeg, hogy mennyibe kerül egy termék, a tekintetben ne a bérek csökkentéséről kezdjen valaki beszélni, hanem ha a bérek növekedése mellett az energiaárak csökkennek, akkor versenyképes tud maradni Magyarország. De fontos az, hogy az ipari termelés növekedjen, mert az ipari termelés növekedése fog hosszú távon az ország számára jólétet biztosítani. Ez fog hosszú távon stabil munkahelyeket teremteni, és ehhez kell hozzárendelnünk az előbb említett ‑ és elég teátrális hozzászólást hallottunk itt Kunhalmi Ágnestől ‑ oktatás fejlesztését is.

És éppen erről van szó, amikor arról beszélünk, hogy az oktatást abba az irányba kell terelni, hogy hasznos tudás, hasznos szaktudás alakuljon ki. Ennek megfelelően tehát az oktatás átalakítása irányába is úgy kell haladni, hogy aki ott egyrészt tudást szerez, azt a tudását sikeres emberként tudja alkalmazni; akkor lesz sikeres, ha ezt a piacon is tudja használni. Tehát amikor az ipar fejlesztéséről beszélünk, akkor beszélünk természetesen az oktatás fejlesztéséről. Ezért van az, hogy a kormány gondolkodik abban, és egyre inkább arra helyezi a hangsúlyt, hogy a duális képzés valósuljon meg, mert a duális képzésben már rögtön találkozik egymással a piaci igény és egyébként a termelés és az oktatás. Tehát az oktatás és a piaci igény, ennek a kettőnek az összekapcsolásából lehet hosszú távon növekedést generálni, csökkenteni Magyarországon az amúgy csökkenő pályán levő munkanélküliséget, de amíg egy ember is van Magyarországon, akinek nincsen munkája, addig nem lehetünk boldogok. Ha ez így össze tud állni, és az ipar és az oktatás is egymásra tud helyeződni, akkor mondhatjuk azt, hogy egyébként jó irányba haladunk.

Az oktatásra egy mondattal még visszatérve, hiszen itt elhangzottak állítások ‑ mondjuk finoman állításoknak ‑, amelyeknek azért a biztos talaja nem áll meg, tehát egy légvárról beszéltünk e tekintetben. Ha az oktatásról beszélünk, akkor azért azt nem szabad elfelejtenünk, hogy azért amikor dicsérjük azt, hogy az önkormányzati rendszer mennyi pénzt tett be az oktatásba, akkor a másik oldalon meg kell azt említenünk, hogy annak idején 1300 milliárd forint volt az, amit pont ennek okán, hogy a korábbi kormány, korábbi kormányok kivonták a pénzt az oktatási rendszerből az önkormányzati rendszeren keresztül, pontosan az önkormányzatokat adósították el. Ezért van az, hogy át kell alakítani és át kellett ala­kítani ezt a rendszert, de ezzel a rendszer-át­alakítással természetesen még nem vagyunk készen. Most jutottunk el oda, hogy egy újabb lépést meg lehessen tenni.

Az újabb lépés tekintetében most már figyelembe kell venni és figyelembe lehet venni azokat az igényeket, amelyeket az ipar állít elő, és emellé kell rendelnünk azokat a lehetőségeket, amik az oktatásban emellett megvannak. És visszautalva még egyszer: az oktatásnak és az ipar fejlesztésének összhangja fogja garantálni hosszú távon Magyarország fejlődését. Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
154 20 2016.05.18. 12:36  1-24

TUZSON BENCE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Amikor ezt a vitát az ember hallgatja, akkor a szakmai érvek mellett néha az az érzése az embernek, mintha egyes képviselőtársaim Rorschach-tesztnek tekintenék ezt a jogszabályt, és ránézésre, ami képi módon eszükbe jut, azt mondanák róla. Én ezért szeretném, hogyha visszatérnénk a jogszabály eredeti értelméhez, és hogy tulajdonképpen miért is van szükség egy ilyen jogszabály-módosításra, és miért van szükség a polgári törvénykönyv időnként való felülvizsgálatára.

Való igaz, nagyon komoly munka volt a polgári törvénykönyv megteremtése, és elismerés is illeti mind Vékás Lajos professzort, mind Harmathy Attila professzort, akik komoly munkát végeztek a tekintetben, hogy ez a polgári törvénykönyv létrejött. De ez természetesen nem azt jelenti, hogy egy ilyen jogszabály, mint a polgári törvénykönyv, örök lenne, és ne kellene folyamatosan figyelemmel kísérni egyrészt az európai uniós jogalkotás folyamatát, ami hatással van a magyar magánjogra, a magyar polgári jog fejlődésére is, másrészt pedig a való életet, hogy milyen kihívások vannak és ezeknek a kihívásoknak hogy lehet megfelelni.

Ennek kapcsán nagyon fontos módosítás, amiről most szó van, és ami talán a legjelentősebb része ennek a polgári törvénykönyvi módosításnak, az pontosan a zálogjog rendszerének megváltoztatása, az önálló zálogjog rendszerének visszavezetése a magyar jogba, és nem hiszem, hogy ezt bármilyen lobbiérdek indokolná, hanem egyszerűen a magyar emberek érdeke. Hogyha figyelemmel kísérik az európai uniós jogalkotást, akkor azt is pontosan látják, hogy a tartalékképzési kötelezettség a bankok mögött hogyan alakul, és a tartalékképzés hogyan alakul, mondjuk, egy jelzálog-hitellevél esetében, és nyilvánvaló tény az, hogy ha a jelzálog-hitellevelek esetében alacsony a tartalékképzési kötelezettség, amögött mindig alacsonyabb kamatok is vannak. Azaz a bankrendszer úgy működik, hogy a bank nem csak a semmiből veszi elő a pénzt, a bank mögött refinanszírozás áll, tehát valaki finanszírozza a bank hitelezését, és ha a refinanszírozási oldalon a bank olcsóbban jut hitelhez, abban az esetben tud olcsóbban hitelezni a másik oldalon, márpedig én azt gondolom, hogy a magyar emberek érdeke, a magyar vállalkozások érdeke az, hogy egyébként olcsón alacsony hitelhez jussanak. Ezt segíti elő ez a mostani jogszabály: a mostani rendszerben, az új jogszabály alapján olcsóbban tudnak majd hosszú távú finanszírozáshoz jutni a bankok. Ugye, a jelzálog-hitellevelek esetében az az alapvető tulajdonsága minden ilyen jelzáloglevélnek, hogy arra ad alapot, hogy a bank hosszú távú, tehát 5-25 éves hosszú távú hitelhez tud jutni, tehát refinanszírozási oldalon, ami egyrészt lehetővé teszi azt, hogy hosszú távú kihelyezéseket csináljon a másik oldalon, másrészt, hogy le tudja nyomni a kamatokat.

Amit Schiffer András az előbb mondott ‑ kár, hogy most nincs a teremben ‑, az egy egész más ok-okozati összefüggés, az amerikai banki krízist hozta közvetlen összefüggésbe a jelzálog-hitellevelekkel. Ott egy egészen más rendszer működik, ott a hitelfinanszírozás mögött egyszerűen csak ingatlanfedezet áll, tehát valós hitelviszony úgy jön létre az adós és a bank között, hogy amögött egyedül fedezetként az ingatlan áll, és az adós csak az ingatlanával felel a tartozásért. Ott egy egészen más rendszer jött létre annak idején, ott kalkulálták a hitelviszony tekintetében azt is a végén már, hogy nemcsak, mondjuk, az ingatlan értékének 40-50 százalékáért adtak hitelt, hanem 70-80, sőt a végén már a jövőbeni értéket is kalkulálták, és akár 120 százalékon is finanszírozták az ingatlanokat. Majd utána ezeket a tartozásokat kötvénybe csomagolták, és mint AAA-s kötvényt, tehát legjobb minősítésű kötvényeket adtak. Ugye, ez egészen felelőtlen gyakorlat volt ‑ egész más a magyarországi banki gyakorlat ‑, abban nyilván megvolt az amerikai központi bank, tehát a Fednek is a felelőssége. Magyar viszonyok mellett hitelt nyújtani sokkal szigorúbban lehet csak, tehát ez a veszély egyáltalán nem áll fenn.

Hogyan működik ez a jelzáloglevél és az önálló zálogjog? Úgy láttam, hogy ez a képviselőtársaim egy része számára nem teljesen világos. Itt arról van szó, hogy a jelzálog-kötelezett szempontjából ez tulajdonképpen a biztosítéki rendszer miatt, ami emögött áll, különösebb változást nem jelent. Tehát az ő jogviszonya tekintetében ő továbbra is a bankkal áll jogviszonyban, és fedezetként áll rendelkezésre az ingatlan, tehát ha kifizette a tartozását, akkor a jelzálogjogot törölni fogják az ingatlanáról. Az más kérdés, hogy ez lehetőséget biztosít a bank számára, hogy több jelzálogjoggal együtt hitellevelet, tehát jelzáloglevelet bocsásson ki, amit aztán a későbbiek során akár egy jelzálogbankon keresztül, de a piacon értékesíteni tudnak. Így jut tehát a bank forráshoz, hosszú távú forráshoz, olcsó forráshoz tud jutni, ami olcsó hitelezést fog az üzleti világ számára és a magyar emberek számára biztosítani. Így működik tehát ez a rendszer, és ennek a magyar jogba való bevezetése vagy visszavezetése egyrészt szerintem magyarországi érdek, elengedhetetlen érdek, minden magyar embernek és minden vállalkozásnak az érdeke. Szerintem, aki ez ellen szól, az vagy nem látja át ennek a következményeit, vagy nem érdekelt abban, hogy a magyar gazdaság jól menjen, és a magyar emberek olcsó hitelekhez jussanak.

Van még két nagyon fontos kérdés, amit jogi oldalról kell megközelíteni, és a jogi oldal pedig az, hogy egyértelmű és világos szabályok legyenek, tehát ez mindenkinek az érdeke. Ez például a gazdasági társaságok tisztségviselőinek a felelőssége. E körben a jelenlegi szabályozás nem teljesen egyértelmű. Miért mondom ezt? Egyrészt van egy dogmatikai indok, ami azt jelenti, hogy ha van egy jogi személy, akkor a jogi személy felelőssége önállóan kell hogy megálljon, de a jogi személy felelősségét feloldani mind a gazdasági életben, mind pedig egyáltalán a jogbiztonság érdekében az üzleti életben, a szerződéses viszonyokban csak nagyon ritkán lehet. A mostani szabályozás tulajdonképpen feloldja ezt a felelősséget azzal, hogy elmossa a jogi személy vezetője és a jogi személy közötti felelősségi viszonyt.

Nem teljesen világos tehát a mostani szabályozásból, hogy mikor, milyen esetekben felel a jogi személy vezetője, vezető tisztségviselője az általa okozott kárért, minden esetben felel-e, mondjuk, egyetemlegesen a gazdasági társasággal; elég-e az ok-okozati összefüggés, vagy arra sincsen szükség; van-e egyáltalán szükség felróhatóságra vagy nincsen. Adott esetben tehát, ha egy gazdasági társaságban a döntéshozatalban több ügyvezető vagy pedig egy gazdasági társaság esetén, mondjuk, részvénytársaság esetén az igazgatóság hoz egy határozatot, a határozatban egyébként részt nem vevő vagy ellene szavazó személynek a felelősségét is felállíthatja ez a mostani szabályozás. Ez semmiképpen sem jó, egyrészt nem felel meg azoknak az igényeknek, amelyek szerintem alkotmányosan a felelősségi viszonyt kellene hogy szabályozzák, a másik oldalról pedig az üzleti élet kihívásainak sem fog megfelelni, és nem fogja világossá tenni a felelősségi rendszert.

Azt hittem Bárándy Gergelyről az előbb, amikor hozzászólt ehhez a kérdéshez, akkor azt a kérdést fogja felvetni, ami egy dogmatikai kérdés, hogy vajon egy büntetőjogi fogalomnak, tehát a szándékosság fogalmának a beemelése a polgári törvénykönyvbe dogmatikailag helyes-e vagy nem. Volt már erre egyébként korábban példa. Ez kérdésként felvethető és megbeszélhető kérdés lenne, hogy ezt a két jogterületet hogyan lehet e tekintetben összemosni, hiszen valóban megjelenő kérdésről van szó. Ugye, Staudt képviselőtársunk e tekintetben azt a kérdést vetette föl, hogy a szándékosságnak melyik formájára terjed ki ez a mostani szabályozás. Ugye, ez csak dogmatikai kérdés, mert az eshetőleges és az egyenes szándék e tekintetben, mondjuk, ugyanúgy kell hogy minősüljön, hogyha csak szándékosságról beszélünk.

(11.00)

De itt valóban egy olyan fogalomnak a polgári jogba való beemeléséről beszélünk, ami alapvetően büntetőjogi fogalom, de nyilvánvaló kérdés az, hogy ebben az esetben, mivel már a korábbi joggyakorlat is ismerte ezt a szabályozást, ezzel kapcsolatban értelmezési probléma nem fog felvetődni. Tehát itt a jogi szabályozás ilyenformán való megfogalmazása szerintem egyébként indokolt lehet.

És a harmadik alapvető kérdés, ami valóban a szülőtartást illeti, egyrészt egy világnézeti kérdés is, másrészt pedig egy erkölcsi kérdés is. Az itt elhangzott indokok, amelyek arra vonatkoztak, hogy ez talán túlzó, az állam felelősségének a csökkentését jelenti, ezek azért furcsa hivatkozások, mert ha ezeket a hivatkozásokat behelyettesítenénk, akkor tulajdonképpen a gyerek tartására is kiterjeszthetnénk, holott abban a kérdésben nincsen vita. Tehát abban a kérdésben, hogy egyébként a szülőnek van-e kötelezettsége a gyermekével szemben, és hogyha nem teljesíti ezt, akkor egyébként belép az állam, és az állam ellátja ezeket a kötelezettségeit, jogszabályi alapon, hangsúlyozom: nem önkéntes alapon, hanem jogszabályi alapon, e tekintetben nincsen vita. Ha ugyanezt a kérdést megfordítjuk, és a szülőtartásra tesszük rá ezt a kötelezettséget, akkor ugyanilyen alapon nem lehet kifogást emelni, hiszen abban az esetben, akinek nem önkéntes, hanem egyébként jogszabályon alapuló tartási kötelezettsége van, akkor ezt a kérdést ‑ mint a másodlagos felelősség kérdését ‑ fel sem lehet vetni.

A megtérítési kötelezettség is csak az önkéntes alapon nyújtott szolgáltatások vonatkozásában áll fent. Tehát abban az esetben, ha valakinek jogszabályon alapuló ellátási kötelezettsége van, az nem feltétlenül eredményezi ilyen formában a felelősség kiterjesztését, azaz a megtérítési kötelezettségét. Tehát a kettő között e tekintetben különbséget kell tenni, de úgy gondolom, hogy ennek az erkölcsi kötelezettségnek a beemelése mindenképpen fontos, jogszabályi szinten is, hiszen valóban, ahogy a miniszter úr elmondta, az erkölcs és a jog összhangját ilyen szempontból meg kell teremteni.

A felelősség tekintetében és a jogi felelősség tekintetében egyébként jogértelmezéssel ma is el lehetne jutni arra a szintre, hogy a megtérítési kötelezettséget beemeljük egyébként a joggyakorlatba, hiszen abban az esetben, ha valakinek egy kötelezettsége van, és a kötelezettsége helyett egy harmadik személy teljesít, akkor a megtérítéshez több lépésen keresztül jogi érveléssel is el lehetne jutni. Nyilván sokkal világosabb helyzetet tud teremteni, ha ezt a kérdést a jogszabály már közvetlenül tartalmazza. Tehát ezért gondolom, hogy indokolt ennek a részletes beemelése és az elévülés szabályainak a meghatározása is.

Én csak kérni vagy javasolni tudom a szocialista képviselőknek, hogy ezekre az egyeztetésekre járjanak el, azért, mert itt nem csak formális egyeztetésekről van szó. Ezt a jogszabályt is egy részletes tartalmi egyeztetés előzte meg. Én magam is jelen voltam ezen az egyeztetésen. Nem véletlen az, hogy például ez az egyéves kötelezettség, ami a Jobbik javaslata volt, de bekerült ebbe a jogszabályba, ez egy jogi indok volt, és egy jól meghatározható jogi indok, hogy egy ötéves elévülési periódus túl hosszú lehet egy ilyen típusú tartásnál annak a bizonyítása szempontjából is. Egy egyéves idő ebből a szempontból elégséges és megfelelő lehet.

Nagyon sok szakmai kérdés vetődik fel, amiben részt vehetnek természetesen az ellenzéki képviselők is, azokon a fórumokon túl, amiket itt még a miniszter úr említett, ami egyébként széles társadalmi és szakmai egyeztetést eredményez. Egy ilyen jogi egyeztetési folyamatban indokolt szerintem részt venni, és méltánytalan legalábbis az igazságügy-miniszter úrral szemben ezt az egyeztetést formális egyeztetésnek nevezni. Ez igenis egy komoly tartalmi egyeztetés volt, aminek az eredményei meg is lettek. És az, hogy egyrészt a jogszabály, a jogszabálytervezet vagy -javaslat már így került az Országgyűlés elé, ennek a következménye. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
158 329 2016.05.30. 0:45  198-356

TUZSON BENCE, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Hallgatva itt a vitát, néhány érdekes kérdés felvetődik. Én egyetlenegy kérdésre szeretnék röviden reagálni. Az előbb felvetődött a Siótour eladása és a különböző ilyen cégek eladása. Arra az egy tényre szeretném felhívni a képviselő asszony figyelmét, hogy ezeknek az értékesítésére a szocialista kormányok alatt, 2004-ben került sor, tehát ez az az időszak, amikor a Siótourt például az ÁPV Rt. értékesítette; most ellenőriztem egyébként ezt az adatot. (Hegedűs Lorántné közbeszól.) Ez az egyik kérdés, ami ebből a szempontból nagyon fontos, és azt gondolom, ezeket érdemes tisztázni, mielőtt még az ilyen típusú felszólalásokat megtenné. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
158 355 2016.05.30. 7:42  198-356

TUZSON BENCE, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nagyon sok mindent hallhattunk itt a mai napon és érdekes felszólalásokat, de azért mégiscsak arról van szó, hogy amikor egy ilyen kérdésről beszélünk, akkor alapvetően értékalapon kell megközelítenünk magát a kormányzást is, de magát a politizálást is, és az értékek mentén kell eldöntenünk azt, hogy egyes kérdésekben mit fogunk tenni, de az értékeket valahol le is kell szögezni.

Ha erről a kérdésről beszélünk, sajnálom, hogy a szocialisták így tisztelik meg most az Országgyűlésnek ezt az ülését, holott kezdeményezői is voltak ennek a mai estének, de azért nagyon furcsa az ő hozzáállásuk, de valahol megérthető. Tehát az ő indulatuk, túlfűtött hozzászólásaik, méltóságteljesnek egyáltalán nem mondható viselkedésük itt az Országgyűlésben nyilvánvalóan arra vezethető vissza, ahogy ők ezt a kérdést korábban, még az ő kormányzásuk alatt kezelték, ahol miniszterelnökök voltak érintettek, különböző képviselők voltak érintettek, az állam pénzügyei teljesen átláthatatlanok voltak, s az állam úgy teljesített kifizetéseket, hogy azoknak az útját szinte a mai napig nagyon nehéz felderíteni.

Amikor a Jobbikra néz az ember, jobbikos képviselőtársaim, akik még itt vannak a parlamentben, azért azt kell mondanom önöknek, hogy tulajdonképpen kicsit az az érzése az embernek, minthogyha a ’90‑es évek elején az SZDSZ-szel beszélgetne, ugyanis az SZDSZ volt az a párt, amelyik nagy elánnal kiállva egy antikommunista pártnak kikiáltotta magát, majd egyébként a fű alatt egészen máshogy viselkedett. (Szilágyi György: Ki volt akkor az SZDSZ ifjúsági szervezete?) Egészen mások voltak azok a viselkedési elemek, mint amelyeket egyébként a hangjuk, szóban, amit elmondtak, az működött volna. (Szilágyi György: Ki volt akkor az SZDSZ ifjúsági szervezete? A Fidesz.) Az önök esetében egyébként szintén ez a helyzet.

Míg önök nagy hangon beszélnek itt az offshore ellen, addig különböző ügyekben mindenféle gyanús pénzügyekbe keverednek bele. Itt már többször elhangzott a Kovács Béla-ügy, amelynek a tisztázására már többször felkértük önöket, a másik oldalon pedig a nemrég kijött Panda-ügy, amiről szintén szó volt már itt az Országgyűlés ülésén, aminek a tisztázása szintén a Jobbikra tartozna, hiszen önök nem voltak kormányon, nem volt lehetőségük sem kormányként bármilyen tevékenységet végezni ezzel kapcsolatban, de mégis ebben a pozícióban is ebbe az irányba mennek el.

Csak arra szeretném felhívni az önök figyelmét, hogy amit mondanak és amit cselekszenek, azok kerüljenek egyensúlyba, mert önök mindig nagyon bátrak, amikor szavakról van szó, de valahogy ez a bátorság, amikor a tettekre kerül a sor, mindig elmúlik, s egészen máshogy viselkednek akár egy népszavazás kérdésében. Először mondanak valamit, aztán annak az ellenkezőjét, most is ennek vagyunk a tanúi, amikor van egy kérdés, egy alapvető kérdés, amikor arról beszélünk, hogy az ország pénzügyeit hogy lehet rendbe tenni, akkor erős, nagy hangon tudnak beszélni, de egyébként a cselekedeteik ezeket nem támasztják alá.

De mégis azt gondolom, hogy a mi alapvető irányvonalunkat az Alaptörvény határozza meg, és nagyon sajnálom azt, hogy amikor több ilyen jogszabály volt az Országgyűlés előtt, akkor önök ezeket a jogszabályokat, a kedves ellenzéki képviselők, egyáltalán nem támogatták. Hiszen ott van például az Alaptörvényünk, amelyik az egyik legfontosabb alapértéket rögzíti e tekintetben a 38. és a 39. cikkben, amikor rögzíti az Alaptörvény, hogy a közpénzek kiáramlásának esetében nem lehet nem átlátható szervezetekkel szerződéseket kötni, s ezt kell lebontani nyilván, mint minden jogszabály esetében, különböző más jogszabályokban is. Így jelenik meg a másik oldalon például a közbeszerzési törvény.

Lehet azt mondani, hogy a rendszer nem tökéletes még, de dolgozni kell azon, hogy ez a rendszer tökéletes legyen, és Magyarországon a közpénzek átlátható elköltése minél magasabb színvonalon valósuljon meg. Ez történik a mi kormányzásunk idején, a kormány ugyanis elkötelezett a tekintetben, hogy Magyarországon átlátható pénzügyek legyenek, átlátható legyen ez a közszféra teljes egészében, átlátható legyen minden tisztségviselő esetében. Úgy alkottuk meg az összeférhetetlenségi szabályokat a köztisztviselőknél, úgy alkotta meg az Országgyűlés például az országgyűlési képviselőknél is, hiszen az országgyűlési képviselőnek is mindent nyilvánosságra kell hoznia, nyilvánosságra kell hoznia az összes gazdasági érdekeltségét is. Kevés olyan ország van Európában, amelyik ennyire komoly átláthatóságra törekedne, mint amilyen átláthatóságra a magyar kormány törekszik a Fidesz támogatásával.

Vannak érdekes javaslatok, amik itt felvetődnek az Országgyűlésben, és itt az LMP javaslatára szeretnék egy mondattal kitérni, amikor az LMP az offshore ügyek megoldását abban látja, hogy egy európai adórendszert és egy európai adóalapot találjunk ki, s erre építsük rá a magyar adórendszert. Túl azon, hogy ez valószínűleg semmit nem oldana meg ebben a problémában, azért furcsa megközelítés attól az LMP-től, aki harsányan szokott fellépni az Európai Unió egyes intézkedéseivel szemben, mert pont az ilyen típusú lépések azok, amelyek tönkretehetik a magyar gazdaságot.

Nem véletlen az, hogy a miniszterelnök úr megszólalása is ebbe az irányba mutatott, hogy Magyarországon ezt nem szabad bevezetni, mindent meg kell tenni ennek érdekében, hogy ez ne legyen bevezetve, hiszen Magyarországon a gazdasági növekedést nagyon erősen visszafogná, másrészt az ország cselekvési szabadságát szüntetné meg. Pont az ország cselekvési szabadságáért szoktunk küzdeni ebben a kérdésben is.

Fontos, hogy az ország gazdasági cselekvési szabadsága megmaradjon, mert így tudunk fellépni mindazokban a kérdésekben, mint például az átláthatóság kérdése, hiszen ha ezeket a kérdéseket mind átadjuk Brüsszelnek, és Brüsszel dönthet ezekben a kérdésekben, akkor úgy járhatunk akár, mint amilyen a bevándorlási kérdés, ahol Brüsszel magáénak vindikál olyan kérdéseket, amelyek egyébként nem tartoznak rá, mert azért van egy európai képmutatás ebben a kérdésben.

Előfordulhat az, hogy vannak olyan európai vezetők, akik olyan országokat vezetnek vagy vezettek korábban, amelyikben egyébként dívik az offshore, kifejezetten offshore államok, majd másik oldalról pedig felszólalnak ez ellen, amikor éppen európai képviselőként beszélnek. Otthon a saját államukat felépítik ilyen formában, a másik oldalon pedig, amely megjelenik, az egy európai politikus szájából elhangzó mondat, amely alapján ezek ellen harcolnak. Ezek olyan ellentmondások, amiket nem szabad megengednünk, nem szabad megengednünk Magyarország egészében, s azt gondolom, hogy nekünk tovább kell haladnunk azon az úton, amelyiket mi elkezdtünk, tovább kell haladni azon az úton, ami a közpénzek átláthatóságát jelenti.

Minden ezzel kapcsolatos értelmes javaslatot szívesen megfontol a kormány, és arra törekszünk, hogy a későbbiek során is olyan jogszabályokat alkossunk, olyan környezetet teremtsünk Magyarországon, amelyikben mindig tiszta és átlátható pénzügyek lesznek.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
158 359 2016.05.30. 2:48  356-359

TUZSON BENCE, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Valóban nagyon fontos az, hogy azokat a rétegeket, amelyek a földből élnek, egy országban és különösen, ha egy mezőgazdasági országról beszélünk, mint Magyarország, az ország a saját lehetőségeihez képest támogassa. Valóban, ha félmilliárd emberről beszélünk a világ szintjén, Magyarországon körülbelül félmillió emberről beszélünk.

Ezért fontos az, amit korábban a kormány megkezdett annak érdekében, hogy a kisbirtokokat is támogassák Magyarországon, azt a korábbi helyzetet, amely egyébként Magyarországon akár a földterületek bérletével is megvalósult, változtassa meg a kormány, és legyen a föld azé, aki megműveli, próbáljuk azokat helyzetbe hozni Magyarországon, akik egyébként földbirtokosok, akik megművelik a földet, lehessenek kisbirtokosok, tulajdonosok. Nagyon sok olyan föld van, állami tulajdonban levő földek, amelyeknek az értékesítése pont ezeknek az elveknek a mentén zajlott le Magyarországon, hiszen az értékesítések zöme, nagyon jelentős része pont a 3 hektár alatti birtok volt. Természetesen arra is figyelnie kell egy mezőgazdasági országnak, hogy legyen egyensúly a nagybirtok és a kisbirtok között, a kettő között az egyensúly ne boruljon fel.

Én nem értek egyet képviselő úrnak azzal a megközelítésével, amely azt mondaná, hogy Magyarországon ez az egyensúly felborult. Ennek pont az ellenkezője igaz. Magyarországon nőtt azoknak az aránya, akik kisbirtokosok, sőt ezeket a rétegeket a kormány éppen a legutóbbi időszakban tulajdonhoz juttatta. Természetesen nem mondom azt, hogy minden feladat el van végezve. Sőt, természetesen dolgozni kell azon, hogy akik ebben a helyzetben vannak, Magyarországon földbirtokkal, földtulajdonnal rendelkezzenek és egyre jobb körülmények között tudjanak élni. Sokféle segítség létezik az európai uniós rendszeren belül is, noha ez nem feltétlenül van egyensúlyban a többi európai ország támogatási rendszerével, hiszen tudjuk, hogy Európában máshol a földbirtokosokat az európai szabályok értelmében jobban támogatják.

Sajnos, a korábbi európai uniós megállapodások nem ebbe az irányba hatottak, de mégis Magyarországon arra kell törekedni, hogy ezek a támogatások a lehető legszélesebb körben valósuljanak meg, és a kis- és középbirtokosok igenis megélhetést nyerhessenek a földből, jó megélhetésük lehessen a földből, hiszen ez mindannyiunk érdeke. Köszönöm szépen a szót.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
163 8 2016.07.20. 5:19  6-9

TUZSON BENCE, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselő Asszony! Minden tiszteletem az öné, de megmondom őszintén, elég nehéz helyzetbe hoz engem (Közbeszólás az MSZP soraiból: Ez volt a cél!), hiszen amikor politikai jövőképről kezdünk el beszélni és beszélgetni az Országgyűlés épületében, a fülembe csengenek azok a szavak, amelyeket az önök újonnan választott elnöke mondott az MSZP politikai jövőképéről, azt, hogy: „Passz.” Na most, amikor ilyen körülmények között kezdünk el beszélni és konkrétumok nélkül jelszavakat puffogtatni, akkor ez egy igen nehéz helyzet, mert nehéz erre reagálni. Mert ha jövőképről beszélünk, akkor az ország problémáit kell felvetnünk, és arról kell beszélnünk, hogy milyen problémák állnak most előttünk, milyen problémák állnak Magyarország előtt. (Kunhalmi Ágnes: Lopás és korrupció!) Súlyozzunk, súlyozzunk, képviselő asszony! (Kunhalmi Ágnes: Súlyozzunk!) Nézzük meg azt, hogy melyek a legjelentősebb problémák!

Ma az országnak azért vannak alapvető problémái, alapvető feladatai (Bangóné Borbély Ildikó: Elég sok!), komoly feladatai, és a komoly feladatokhoz komoly emberek kellenek. (Kunhalmi Ágnes: Komoly politikusok kellenek!) És ezek a komoly feladatok olyan feladatok, amelyeket kihívásként most a világ és a világ folyamatai idéztek elő számunkra. (Z. Kárpát Dániel: Úgy van!) Látniuk kell önöknek is, hogy most Európa-szerte a legnagyobb probléma a migráció kérdése. (Bangóné Borbély Ildikó: Mi köze van a Ligethez?)

Emlékezzünk meg egy mondat erejéig az Országgyűlésben arról, ha már napirend előttiek és az első felszólalásaink vannak most, ami az utóbbi időszakban Európában történt, és engedjék meg, hogy a magam, a kormány és a kormánypárti frakciók nevében együttérzésemet fejezzem ki azokkal, akik áldozatai voltak a különböző terrorcselekményeknek az utóbbi időszakban (Kunhalmi Ágnes: Plakátra tettétek őket! Plakátra tettétek őket! - Az elnök csenget.), és együttérzésemet fejezzem ki a hozzátartozóknak. (Kunhalmi Ágnes: Elnök úr!) Azt hiszem, erről egy Országgyűlésben illik egypár mondatban megemlékezni. (Kunhalmi Ágnes: Szégyen! Szégyen!)

Nekünk az a fontos, hogy képesek legyünk arra, hogy ezt az országot megvédjük (Bangóné Borbély Ildikó: Ne hordjátok széjjel!), megvédjük a magyar emberek mindennapi biztonságát (Kunhalmi Ágnes: A korrupciótól!), és lássunk világosan (Kunhalmi Ágnes: Üvegzseb­prog­ram, ha már világosság!), lássuk világosan azt, hogy ha bevándorlási kérdésről beszélünk, akkor együtt kell beszélnünk arról, hogy Magyarországon, Európában ez a kérdés terrorveszélyt is magával hordoz; ezt a két kérdést együtt kell említenünk.

S ha jövőképről beszélünk, kedves képviselő asszony: önök mondták azt - még a fülembe cseng -, hogy ez a kérdés például, a bevándorlás kérdése nem függ össze semmilyen formában a terrorveszéllyel. Ez a helyzet, ha jövőképről beszélünk! (Gúr Nándor közbeszól.)

(8.20)

Ha jövőképről beszélünk, akkor önök azok, akik az utóbbi időszakban (Kunhalmi Ágnes: A rohadó iskolák és a rohadó kórházak milyen jövőkép?) az Európai Parlamentben megszavazták azt a jelentést, ami a kötelező betelepítésről szólt. (Kunhalmi Ágnes: Varga Mihály 250 ezer embert akar behozni Szíriából!) Önök szavazták meg. Tehát, tisztelt képviselő asszony, amikor jövőképről beszél (Kunhalmi Ágnes: Varga Mihály kit akar behozni az országba, arról beszéljen!), és arról beszél, hogy mit kellene tenni, és összevissza szavakat mond itt az Országgyűlésben (Kunhalmi Ágnes: Varga Mihály mit mondott?), akkor kérem azt, hogy elsősorban azzal foglalkozzon, ami az országnak a valós jövőképe. (Bangóné Borbély Ildikó: A Ligetről, államtitkár úr!) Hiszen ha csak a gazdaság adatairól beszélünk (Kunhalmi Ágnes: Arról inkább ne beszéljen!), az utóbbi időszakban látni kell azt, hogy az is egy kicsit nehéz helyzet, hogy pont önök beszélnek arról, hogy egyébként milyen állapotban van a gazdaság (Kunhalmi Ágnes: Varga Mihály mit mondott?), mert azért mégiscsak arról van szó, hogy amikor önök itt hagyták ezt a gazdaságot az önök kormányzása idején (Közbeszólások az MSZP soraiban: Van még egy perc, mondjál már valamit a Ligetről! - A legvégén kimondhatod azt a szót, hogy Liget!), 83 százalék volt az államadósság, rekordokat döntögetett a munkanélküliség (Folyamatos közbeszólások az MSZP soraiban.), és bizony a gazdaság is olyan mértékben csökkent, amit el sem lehetett képzelni: 7 százalékkal. (Közbeszólás az MSZP soraiban: Államtitkár úr, mondja ki egyszer, hogy Városliget!)

Ehhez képest most már a nemzetközi hitelminősítő intézetek is elismerik azt, hogy Magyarország teljesítménye hogyan növekszik, egyre jobb az ország teljesítménye, és most már Magyarország a jövő pályáján van. (Bangóné Borbély Ildikó: Bence, 30 másodperc!) Rekordalacsony a munkanélküliség Magyarországon, 5,5 százalékos (Közbeszólás az MSZP soraiban: Vissza jövőbe! Kábé így!), és az 5,5 százalékos munkanélküliség mellett Magyarországon azt a problémát azért mindig figyelembe kell vennünk, hogy ha még egy ember is van, akinek nincsen Magyarországon munkája, ezt komolyan kell venni. (Kunhalmi Ágnes: Magyarország jobban teljesít! Ezt kell mondani! Nem jól mondja!)

De figyelnünk kell arra, milyenek a gazdasági folyamatok Magyarországon, és komolyan kell venni azt, amit teljesítettünk. Nem tudom, hogy ha csak az egészségügyről beszélünk (Kunhalmi Ágnes: Az oktatásról is!), akkor mond-e önnek valamit az a fogalom, hogy vizitdíj, az, hogy önök 650 milliárd forintot vontak ki erről a területről; most meg béremelési program indult, több mint 200 ezer forinttal, 207 ezer forinttal fog emelkedni két lépésben például az orvosok bére. (Gúr Nándor: Siralmas voltál…)

Tehát a folyamatok jók, jövőkép van a kormányzat részéről. Jó lenne, ha önök is elgondolkodnának azon, hogy mi az önök jövőképe. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
163 16 2016.07.20. 4:33  14-17

TUZSON BENCE, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! Amikor komoly emberekről és komoly indítványokról beszélünk, akkor valóban az is szükséges, hogy meg tudjon valamit vitatni az Országgyűlés, hogy ezek az indítványok komoly indítványok legyenek, és akik kezdeményezik ezt, azok jelen legyenek az Országgyűlés épületében (Közbeszólások az MSZP soraiból: Mi jelen vagyunk!), és úgy kezdjünk el tárgyalni ezekről a kérdésekről. De amikor, mondjuk, egy politikai hisztériakeltésről van szó, akkor azt gondolom (Zaj az MSZP soraiból. - Kunhalmi Ágnes: A gyűlöletkeltésről van szó?), a komoly embereknek nem kell e tekintetben ehhez asszisztálni.

(8.40)

Azért szeretném felhívni képviselőtársam figyelmét arra, hogy annak idején, jó néhány évvel ezelőtt Laborc Sándor volt az - aki a titkosszolgálatokat irányította -, aki egy bűnözővel leült egyeztetni, és ez a bűnöző ajánlatot tett neki a tekintetben, hogy ő hajlandó fideszes politikusokat lejáratni. (Dr. Rétvári Bence: Így van!)

Kérem képviselőtársamat, hogy semmiképpen se működjön ilyen szempontból együtt bűnözőkkel! Bűnözők nyilatkozatairól beszél, bűnözők nyilatkozatait idézi ön! (Közbeszólá­sok az ellenzéki padsorokból, köztük Sallai R. Benedek: Ha a kormányt idézzük, akkor is.) Vegyük komolyan azt, amikor demokráciáról beszélünk! Bűnözök nyilatkozatait, akiket egyébként korábban (Kunhalmi Ágnes: Csak bűnö­zők vannak a történetben.) felbujtottak arra, hogy kormánypárti, jelenlegi kormánypárti politikusokról nyilatkozatokat tegyenek, nem lehet e te­kintetben komolyan venni. (Dr. Varga László: A politikusokat nem lehet komolyan venni!)

De azért felhívom a figyelmét arra - és különösen arra, ami az ön napirend előtti felszólalásának címében van -, hogy mi alapvetően demokraták vagyunk. (Kunhalmi Ágnes: Leszakad a mennyezet!) Demokraták vagyunk, ellentétben azzal a nyilatkozattal, amit éppen az önök pártelnöke tett meg 2012-ben (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból. - Az elnök csenget.), hiszen Vona Gábor volt az, aki úgy nyilatkozott, hogy „mi, jobbikosok nem vagyunk demokraták”; azt mondta, hogy nem demokraták a jobbikosok. (Közbeszólások a Jobbik soraiból, köztük dr. Staudt Gábor: Nem ezt mondta!)

Tehát én azt gondolom, aki a demokrácia alapvető intézményeit támadja, az valóban nem demokrata, és azért az ügyészség mint olyan a demokrácia alapvető intézményeinek az egyike, az egyik kulcsa annak, hogy működjön Magyar­országon a büntetőjog. (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból, köztük Bangóné Borbély Ildikó: Demokráciában! - Kunhalmi Ágnes: Pártnevelde az ügyészség! - Zaj. - Az elnök csenget.)

És arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy amikor olyan ügyek vannak az önök háta mögött, mint például valóban Kovács Bélának az ügye, Kovács Béla, aki e tekintetben… (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból.) Komoly ügyről beszélünk, nagyon komoly ügyről, mert az egyetlen olyan komoly kémügy, Magyar­országon még ilyen nem fordult elő, hogy egy politikai párt (Sallai R. Benedek: Kiss Szilárd se kismiska!) hathatós támogatásával valaki egyébként Európába kimehetett, és utána egy büntetőeljárás indul ellene; ilyen azért Ma­gyar­országon még nem volt. (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból, köztük dr. Staudt Gábor: Újra az ügyészség…) Komolyan kellene venni, és azt is meg kellene nézni, hogy e mögött milyen pénzek voltak (Kunhalmi Ágnes: Milyen politikai erő.), milyen pénzek áramlottak és hogyan áramlottak ezek a pénzek a Jobbikhoz. (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból. - Az elnök csenget.)

Tehát felhívom az önök figyelmét, felhívom a figyelmüket arra, hogy amikor az ügyészséget támadják, akkor joggal vetődik fel a kérdés, hogy ezt azért teszik, mert önök mögött ilyen ügyek állnak. És nem ez az egyetlen ügy. Azért ne feledkezzünk meg arról sem, hogy vannak olyan ügyek önök mögött, amelyek az önök pártfinanszírozásával, akár az állami pénzekkel kapcsolatosak.

Hogyan lehetséges az, hogy azok a pénzek, amelyeket az önök frakciója megkapott közpénzből, azok különös módon, különös szerződésekkel vándoroltak ki, olyan tanácsadói szerződésekkel, amelyek mögött a teljesítések sem ismertek, és különböző csatornákon, nem tudjuk pontosan, ezek a pénzek hova mentek. (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból, köztük Z. Kárpát Dániel: Ajaj! - Sallai R. Benedek: A Nemzeti Banknál van!)

Oda kellene arra figyelni például, hogy önök között azért olyan képviselő is van, akinek az érdekeltségi körében olyan cég van és olyan cég volt, amelyik orvosokat szállított ki külföldre. Ez talán etikus, összefér egy országgyűlési munkával? Összefér egy országgyűlési frakciónak a munkájával?

Önök még nem voltak kormányon Magyar­országon (Z. Kárpát Dániel: Akkor most halljuk a választ!), és mégis az önök esetében olyan ügyek vannak a háttérben, amelyek megkérdőjelezik az önök demokrata voltát! Hát kérem, figyeljenek oda, és tegyenek rendet az önök frakciójában! Önöknek már lett volna lehetőségük arra, hogy ezeket a kérdéseket tisztázzák, és mégsem tették meg. A Jobbiknak alapvetően először a saját háza táján kell körülnézni, és a saját ügyeit kell tisztázni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban. - Közbeszólások az ellenzéki padsorokból, köztük Z. Kárpát Dániel: Köszönjük, nagy testvér! - Dr. Staudt Gábor: Ezért nem fizetnek neked eleget.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
176 259 2016.10.17. 12:35  208-299

TUZSON BENCE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ha egy Alaptörvény módosításáról beszélgetünk, akkor nem árt, ha néhány fogalmat a helyére teszünk, hiszen itt elhangzottak fogalmak. Nagyon sajnálom, hogy az LMP képviselői nincsenek bent a teremben, hiszen ők vetették fel, hogy van olyan, hogy Alaptörvény, időnként meg alkotmányról beszélünk, és micsoda dolog az, hogy ugyanazt a szót használjuk két ugyanolyan fogalomra. Nos, lehet, hölgyeim és uraim, hogy időnként ugyanazt a fogalmat használjuk rá, és szinonimaként kezeljük ezt a két fogalmat, de ha egy Alaptörvény módosításáról beszélünk, e Ház falai között illik tudni, hogy Alaptörvény és alkotmány között van különbség, hiszen alkotmány alatt a magyar közjogi hagyományok alapján és jogdogmatikai szempontból egy szélesebb szabályrendszert értünk, mint Alaptörvény alatt, tehát az alkotmány mindazon szabályok összességét jelenti, amely szabályok alapján egy ország működik. Ennek egyik fontos eleme, de nem kizárólagos eleme az Alaptörvény. Ezért van az, hogy a különböző országok alaptörvényei időnként szélesebb körű, időnként pedig szűkebb körű szabályokat határoznak meg, hiszen az alkotmányosság követelményét nemcsak az Alaptörvény, hanem az ahhoz kapcsolódó további jogszabályok egészítik ki.

Fölvetődött itt a vita során az, hogy vajon egy ilyen támogatás, a 3 millió 360 ezer ember szavazata elég erős-e ahhoz, hogy Magyarországon Alaptörvényt módosítsunk, és hogy ez tükrözi-e az emberek többségének a véleményét. Nos, ha abból a logikából indulnánk ki, amiből Fodor Gábor indult ki, akkor azt mondhatnánk, hogy ma Magyarország nem lenne a NATO tagja, ma Magyarország nem lenne az Európai Unió tagja.

(18.40)

Hiszen ezeken a szavazásokon nem szavazott annyi ember a csatlakozás mellett, mint ahányan akár most is szavaztak nemmel a 2016-os magyarországi népszavazáson. Tehát a legitimáció, ami e tekintetben jelent egyfajta jogi legitimációt is, de még inkább egyfajta politikai legitimációt, erős és egyfajta kötelezettséget teremt. Kötelezettséget teremt arra, hogy a Magyar Országgyűlés foglalkozzon ezzel a kér­déssel, és akár alaptörvény-módosítással vagy más­hogy, de erősítse meg az emberek szándékát. Hiszen az az új egység, ami létrejött Magyarországért ezen a népszavazáson, kötelezettséget teremt, és en­nek megfelelő a mostani alaptörvény-módosítás is.

Kötelezettséget jelent, és ezt mondom jobbikos képviselőtársaimnak is, hiszen itt nem egy kérésről van szó. Nem arról van szó, mint ahogy Staudt Gábor megfogalmazta, hogy itt most a kormánypárti képviselők egy kérést fogalmaznának meg a Jobbik irányába azzal kapcsolatban, hogy támogassák az Alaptörvény módosítását, hanem a másik oldalról megjelenik egy kötelezettség, egy képviselői kötelezettség, hogy legyünk elkötelezettek abban az irányban, amiben az embereknek egy ilyen nagy többsége, egy új egység állást foglalt. Ennek megfelelően tehát, önöknek is, kedves képviselőtársaim, van kötelezettségük ezzel kapcsolatban.

Nem arról beszélünk, hogy szó szerint kell egy népszavazás döntését beilleszteni az Alaptörvénybe. Ezt megint csak LMP-s képviselőtársaimnak mondom, akik nincsenek most itt a teremben. De itt arról van szó, hogy ahhoz, hogy megjelenjen egy gondolat, ami megjelent egy népszavazáson, és ezt alaptörvényi szintre akarjuk emelni, akkor annak szintje egy elég magas szint, ami utána egy keretrendszert teremt, és ezek között a keretek között alkalmazható az a döntés, amit az emberek a népszavazás során meghoztak. Ennek megfelelő a mostani Alaptörvény is, ami többféle szabályt tartalmaz ezzel kapcsolatban. Nem véletlen, hogy konkrétan, expressis verbis kimondja, hogy idegen népesség Magyarországra nem telepíthető be.

Fölvetődött itt a kérdés, hogy a betelepítés fogalma egyáltalán létező fogalom-e, tehát hogy miről beszélünk akkor, amikor betelepítésről beszélünk. Itt egyébként az európai jogban és az Európai Bizottság gyakorlatában is megjelenő fogalmakról beszélünk. Amikor az Európai Bizottság resettlementről vagy relocationról beszél, ez két különböző fogalom. A relocation azt jelenti, hogy a már az Európai Unión belül levő bevándorlókat valamilyen formában el kell osztani, ez a kötelező betelepítésnek az a rendszere, amiről általában beszélni szoktunk; vagy egyébként a resettlement azokat az embereket is jelenti, és kevésszer beszélünk arról a veszélyről, ami felvetődik nap mint nap az Európai Bizottságban is, amikor az Európai Unión kívülről akarnak embereket behozni, és azokat is ugyanúgy egy kvóta szerint elosztani az Európai Unió területén.

Egyértelmű a magyar Alaptörvény rendelkezése, egyértelmű most ennek a módosításnak a rendelkezése, és az is egyértelmű, hogy ez összhangban áll az európai joggal. Ez egy fontos kitétel e tekintetben, hiszen olyan szabályt emelünk be most az Alaptörvénybe, ami egyébként egy létező szabály, vagy gondolatvilágában, vagy szavaiban is akár, de létezik más európai jogok, más európai alaptörvények, alkotmányok szabályozásában. Ez a kitétel egy fontos kitétel a tekintetben, hogy a későbbiekben mit fog szólni az Európai Unió vagy az Európai Bizottság ehhez a módosításhoz, azaz tud-e ezzel kapcsolatban mondani valamit.

Itt egy nagyon fontos kérdésre kell kitérni, amire kitértünk már korábban. Ez a kérdés pedig az, hogy hogyan viszonyul a magyar jog, hogyan viszonyul a nemzetállami jog az európai joghoz. Vajon létezik-e olyan, hogy az európai jog felsőbbrendűsége, vagy nem létezik ilyen, hogy az európai jog felsőbbrendűsége? Ha ezt a kérdést tisztázni szeretnénk, akkor alapvetően abból kell kiindulni, hogy mi az európai jog forrása. Ugye, az Európai Unió részéről folyamatosan, már a 70-es évektől kezdve létezik egy lopakodó jogalkotás, azaz európai szabályozási körbe kíván bevonni olyan szabályokat, amelyek nemzeti hatáskörben vannak. Többször, több alkotmánybíróság is elutasította ezt. Még azt is mondták, főként a német alkotmánybíróságnak van több döntése is e tekintetben, hogy abban az esetben, amikor átadott vagy közösen gyakorolt hatáskörök vannak, akkor is annak a gyakorolt hatáskörnek a korlátját a nemzeti jog, a nemzeti alkotmányok mindenképpen jelentik. Mert itt olyan hatáskörök érintéséről is szó van, ami a nemzeti szuverenitást is érintheti, az alkotmányos identitást, hogy az előbb már többször emlegetett és részleteiben kifejtett fogalmakról beszéljünk.

Ennek megfelelően tehát, ha európai jogról beszélünk, annak a forrása nem más, mint mindig a nemzeti jog, hiszen a nemzeti jog az, ami lehetővé tette egyáltalán az Európai Unióhoz való csatlakozási szerződésünk megkötését is. Tehát itt, a hierarchiában fölötte áll a nemzeti jog és főként a nemzeti alkotmány alkalmazása az európai jog alkalmazásának. Tehát egy európai szabályról, egy európai uniós szabályról is bármikor ki lehet mondani, hogy az egy nemzeti alkotmányba ütközik, az alkotmány szabályával ellentétes, ezért annak nemzeti alkalmazhatósága kizárt lehet e tekintetben.

Ezért fontos tehát, hogy a mi alaptörvény-módo­sításunk egy olyan európai megoldást tartalmaz, amennyiben az Országgyűlés azt elfogadja, amelyik egyébként elfogadható Európában, tükrözi azoknak az embereknek a véleményét, azoknak az embereknek az akaratát, akik a népszavazáson egy egység mellett kiálltak és Magyarországért kiálltak, és emellett minden európai fórumon megvédhető, összhangban áll az európai alkotmánybíróságok gyakorlatával, és összhangban áll az európai alkotmányokkal, alaptörvényekkel is.

Ami a politikai részét illeti ennek a mostani alaptörvény-módosításnak, az embert időnként meglepetések érik. Nem a szocialisták részéről, akik nem jöttek el, bár korábban egyébként, még a népszavazás előtt úgy nyilatkoztak, ha a parlament elé kerül egy ezzel kapcsolatos szabályozás, akkor ezt a szabályozást támogatni fogják. Hát, úgy látszik most a padsorokból is, hogy ez a támogatás nincsen meg, és szavakban is elutasították ezt a támogatást. Meglepőbb viszont ennél az LMP magatartása, viselkedése. Egy ideig úgy tűnt, hogy egy ilyen típusú magyarországi szabályozást, ennek a védelmi szintnek, a magyarországi védelmi szintnek az emelését támogatni fogják. Most, amikor arra került a sor, hogy az Országgyűlés asztalán fekszik már egy ilyen alaptörvény-módosítás, ők kihátrálnak ebből a módosításból. Nem kell minősíteni azt a hozzászólást, ami itt elhangzott ezzel az alaptörvény-módosítással kapcsolatban, de mindenesetre semmiképpen sem mondható támogató hozzászólásnak, amit Sallai R. Benedek megejtett itt az Országgyűlésben, vagy pedig az LMP társelnöke mondott el itt korábban.

Ami a legfontosabb dolog, hogy a politikai támogatás meg kell legyen és meg is van egy ilyen alaptörvény-módosításhoz. Azaz egy Alaptörvény módosításának ez a formája bírja az emberek akaratát, és ehhez kapcsolódó volt az a népszavazás, ami Magyarországon lezajlott, és ezzel kapcsolatban is méltatlanok azok a támadások, amelyek magát a népszavazást érintik. Hiszen nem lehet azt mondani azokra az emberekre, akik elmentek a népszavazásra és döntöttek, hogy felelőtlen emberek. Ezt a jobbikos képviselőtársaimnak mondom. Nem felelőtlen emberekről van szó. Azok elmentek, komolyan gondolták és komolyan odatették a voksukat. Egy olyan népszavazáson, ahol több ember ment el, amely sikeresebb népszavazás volt, mint az eddigi népszavazások bármelyike, hiszen többen szavaztak egy irányba, mint az eddigi, 1990 óta fennálló népszavazások bármelyikén.

Tehát ezeknek az embereknek az akaratát nem lehet figyelmen kívül hagyni. És el kell oszlatni bizonyos tévedéseket is. Itt elhangzott a frakcióvezetőjük részéről, hogy a brexit-népszavazás esetén mennyit költött Nagy‑britannia, az ottani adófizetők arra, hogy ezt a népszavazást lefolytassák. Nos, kedves képviselőtársaim, az az összeg körülbelül 50 milliárd magyar forintnak felel meg, tehát ezzel kapcsolatban elég tévesek voltak azok a számok és adatok, amiket az önök képviselőtársa, az önök frakcióvezetője mondott. Nem lehet összehasonlítani a kettőt nyilván, de azért meg kell jegyezni, hogy ott egy egészen más nagyságrendben folyt, nyilván több pénzzel rendelkező országról is beszélünk, az a kampány, mint ami egyébként itt Magyarországon folyt.

De a másik része ennek a történetnek az, hogy azért ebben a kérdésben nem feltétlenül a számokból kell kiindulni. Nem abból kell kiindulni, hogy az emberek megkérdezésének van-e költsége vagy nincs költsége. Hiszen az emberek megkérdezése egy alapvető fontosságú kérdésben, abban a kérdésben, hogy milyen Európai Uniót szeretnénk, fontos, és ezt nem lehet felelőtlenségnek tekinteni, mert ez egyfajta kötelezettség. Ez minden kormány kötelezettsége. A legutóbbi országgyűlési választáson még nem volt ilyen jellegű probléma, még nem volt ismert ez a probléma, és amikor az emberek felhatalmazták kormányzásra a Fidesz-KDNP szövetségét, akkor még nem foglaltak abban az alapvető kérdésben állást, hogy ebben a kérdésben milyen Európai Uniót szeretnénk.

(18.50)

Ezért kötelességünk volt megkérdezni az emberek véleményét, és az emberek jelentős többséggel elmondták ezzel kapcsolatban az álláspontjukat, és ezt nekünk, országgyűlési képviselőknek követni kell, az Alaptörvény módosításában meg kell jeleníteni, és ezt támogatni kell, s erre kérem képviselőtársaimat is, azokat a képviselőket is és azokat a frakciókat is, akik nincsenek jelen a teremben. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
182 4 2016.11.07. 3:32  1-4

TUZSON BENCE, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, ez egy sajátos jellegű napirend előtti felszólalás volt. Nem árt, ha a felszólalások valamilyen formában összeállnak és van mondanivalójuk is. (Gőgös Zoltán: Ennek van!) Ebben kevés elemet tudtunk e tekintetben összeszedni, de azért próbáljunk meg néhányat, amelyben tudunk egy-két dolgot mondani.

Az egyik dolog, amelyre kétszer is utalt a felszólalásában, a szélsőséges szervezetek feltűnése, az azokkal való kapcsolattartás és az azokra való odafigyelés. Igen, ez valóban fontos problémája az országnak. Valóban fontos az, hogy ha szélsőséges szervezetek jelennek meg, akkor azokat mindig figyelemmel kísérjük, jöjjenek ezek akár jobbról, akár balról, de ha a nemzetbiztonságot veszélyeztetik, ha az emberek biztonságát veszélyeztetik, akkor erre oda kell figyelni.

Oda kell figyelni azonban nemcsak egy kormánynak, hanem oda kell figyelni a politikai pártoknak is, és nem fordulhat elő egy országban, hogy egy politikai párt vagy annak képviselője rendszeres kapcsolatot tartson ezekkel a szervezetekkel, noha egyébként egy politikai szervezet múltjából lehet, hogy ez következne. Semmiképpen nem ajánlott és semmiképpen sem jó, és nem is tisztességes dolog. Nem tisztességes dolog a magyar emberekkel szemben sem, különösen akkor, ha ez valóban nemzetbiztonsági kockázatot jelent.

A felszólalásában utalt a keleti kapcsolatokra is, az ország keleti kapcsolataira, nyugati kapcsolataira, gazdasági kapcsolataira is. Tudni kell azt, hogy Magyarország földrajzi fekvése alapján olyan helyen helyezkedik el, ahol egyébként kelet felé, észak felé, dél felé és nyugat felé is jó kapcsolatokat kell kiépíteni. Magyarország helyzete alapján gazdasági kapcsolatokat is ki kell építenie, gazdasági kapcsolatokat ki kell építenie kelet felé, nyugat felé, észak felé és dél felé is.

Mi magunk, Magyarország az Európai Unió tagjai vagyunk, és jó, hogy ennek az Uniónak a tagjai vagyunk. A gazdasági kapcsolataink is jórészt ebbe az irányba fejlődtek ki, fejlődnek a továbbiakban is. De ez nem azt jelenti, hogy el kell felejteni azt, ami az északi, a déli vagy keleti kapcsolatainkat jelentené.

(13.10)

Ezért fontos az, hogy ezeket a kapcsolatokat fenntartsuk, és az Európai Unión belül is az uniós kapcsolatokat erősítsük meg. De a megerősítés nem azt jelenti, hogy a feje tetejére kell állítani az Európai Uniót; az nem azt jelenti, kedves képviselőtársam, hogy ha Brüsszelben hoznak valamilyen döntést, ezeket a döntéseket el kell fogadni; az Európai Unió pont fordítva működik: a nemzetek hozzák meg a döntéseket, és a brüsszeli bürokratáknak ebből a szempontból végrehajtó szerepük van. Így van ez a kényszerbetelepítés esetében is, amikor az európai politikai döntéshozók hoznak egy döntést, ez a döntés pedig arról szól, hogy nincs kényszerbetelepítés, és mégis az adminisztráció, a Bizottság ezzel ellentétes javaslatokat készít elő. Ezt nem tűrhetjük, ez nem mehet tovább, ezért fontos a magyarországi népszavazás, annak az eredménye, az a 3 millió 360 ezer ember, és ezért fontos a holnapi alaptörvény-mó­do­sítás is.

Magyarországot meg kell védeni. Meg kell védeni a legmagasabb szinten is, az alkotmányozás szintjén is, mert ez a szint az, ami általánosságban, hosszú távon garantálja Magyarország védelmét. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
182 16 2016.11.07. 4:54  13-16

TUZSON BENCE, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Igen, egy alapvető nemzeti kérdésről van szó. Nagyon ritkán van olyan kérdés akár az Országgyűlés napirendjén is, ami nem egy-két évre, nem 5-10 évre, hanem 50-100, akár 200 évre is meghatározza az országnak a sorsát. Erről szólt a magyarországi népszavazás, azzal, hogy a következő időszakban Magyarországon kikkel fogunk együtt élni, és hogy erről az alapvető kérdésről mi, magyarok dönthessünk, és ne mondhassa ezt nekünk senki, hogy márpedig Magyarországon idegen népesség is élhet, és másokat is be lehet ide telepíteni. Erről döntött 3 millió 360 ezer ember.

Egy új egység jött létre ekkor Magyarországért, és ez az új egység egy nemzeti egység; egy olyan egység, amelyik nem fideszes, nem KDNP-s, nem job­bikos vagy MSZP-s, ezek az emberek magyar emberek, akik Magyarországért álltak ki. És ha ezek az emberek, ennyi ember, annyi ember, amelyik egy párt mögött sem áll, egyféleképpen döntött, akkor ez kötelezettséget ró ránk, kötelezettséget ró a Magyar Országgyűlésre. Ez a kötelezettség pedig az, hogy ezt a döntést foglaljuk jogszabályba, foglaljuk az Alaptörvénybe, mert az Alaptörvény az, ami a legmagasabb szinten képes biztosítani Magyarország védelmét. A legmagasabb szinten van természetesen más eszköz is, vannak gyakorlati eszközök, amelyek a déli határon valósulnak meg, akár rendőri erővel, katonai erővel vagy fizikai erővel, tehát a kerítéssel magával, illetve van alacsonyabb szintű jogszabály is, amivel ezt a védelmi rendszert garantálni lehet.

De hosszú távon a legmagasabb védelmi erőt egy alaptörvény-módosítás jelenti. Nem véletlenül kezdeményezte a miniszterelnök azt, hogy ez az alaptörvény-módosítás, ami egyértelműen kimondja, hogy Magyarország területére idegen népesség nem telepíthető be, kerüljön az Országgyűlés asztalára, és az Országgyűlés döntsön ebben az alapvető kérdésben. Volt is egyeztetés erről, szövegszerű egyeztetés is, és a Jobbik képviselőinek több javaslata beépítésre került ebbe a szövegbe. Egy Alaptörvénynél az az alapvető kérdés, hogy vajon a pártok meg tudnak‑e állapodni az Alaptörvény módosításának szövegében, mint minden jogszabálynál ez a helyzet. És íme, itt van egy alaptörvény-módosítás, amellyel szövegszerűen egyetért a Jobbik is (Dr. Gyüre Csaba: Igen, nemzeti érdekből.), de mégis napi politikai érdekből, napi vélt haszonszerzés érdekéből nem kívánja megszavazni ezt az alaptörvény-módosítást, amelynek a szövegével ‑ mondta ön ‑ szóban természetesen egyetért. Összekever két alapvető kérdést. Van egy hosszú távú, 50-100 évre az ország sorsát meghatározó kérdés, és van egy gazdasági kérdés, egy országfinanszírozási kérdés.

Ne felejtsék el azt, hogy 2012-ben, amikor ez a kötvénykonstrukció létrejött, akkor a magyar gazdaságot nagyon nehéz volt finanszírozni, és alapvetően a prémium-államkötvények és a letelepedési kötvények vontak be olyan tőkét, amellyel Magyarország hosszú távon is finanszírozható maradt. Abban az esetben, ha a gazdasági környezet változik, akkor természetesen az ország finanszírozását felül kell vizsgálni. Ezt folyamatosan figyelemmel kell kísérni egy kormányzatnak, ami most is történik. Természetesen az ország, a kormányzat felülvizsgálja ezt a kérdést, figyeli azt, hogy hogyan finanszírozható az ország, és ennek megfelelően az ország érdekében változtat folyamatosan a feltételeken. De ez az Alaptörvény módosításához képest egy rövid távú kérdés, egy teljesen más szegmens, egy teljesen más szféra. Nem is lehet összehasonlítani az ország finanszírozhatóságát ‑ amelynek része egy átmeneti tartózkodást biztosító kötvény is, egy ilyen kérdéskör ‑ az Alaptörvény alapvető működésével és azzal, hogy az Alaptörvény a megfelelő védelmi szintet képes legyen Magyarországon biztosítani.

Arra kérem tehát a jobbikos képviselőket, hogy ne keverjék össze a szezont a fazonnal. Egy alapvető kérdés, mint amilyen az Alaptörvény módosítása, ami az ország érdekét hosszú távon határozza meg, ne keverjék össze azzal a kérdéssel, ami az ország finanszírozására vonatkozik alapvetően, hanem támogassák az Alaptörvény módosítását. Lelkük rajta, az önök felelőssége lesz az, hogy ezen a szinten, a legmagasabb védelmi szinten meg tud‑e valósulni Magyarország védelme. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
182 20 2016.11.07. 2:32  17-20

TUZSON BENCE, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Pártelnök Úr! Én azt szeretném javasolni innen önnek, hogy nyugodjon meg először is. Mert én értem azt, hogy az önök pártjának a múltja, a jelene és a jövője aggasztja önöket, de mégis most egészen más kérdésről beszélünk, az ország jövőjéről beszélünk, és én arra szeretném önöket kérni, hogy álljanak ki a magyar emberek érdekében. (Vona Gábor: Azt tesszük.) Álljanak ki a holnapi napon a magyar emberek érdekében, és az egyébként önök által is elfogadott alkotmánymódosítási szöveget fogadják el, hiszen mégiscsak arról van szó, hogy Magyarország védelmét legmagasabb szinten egy alaptörvény-módosítás tudja garantálni.

Én megértem azt, hogy vannak másfajta politikai problémáik. Én megértem azt a problémát, ami az esetleges szélsőséges szervezetekkel való kapcsolatát jelenti a Jobbiknak, és megértem azt, hogy ezzel kapcsolatban ön mosakodik itt az Országgyűlésben. De mégis tegye ezt félre, kérem, képviselő úr, és foglalkozzunk azzal, ami az ország problémája, hogy mégis holnap egy alaptörvény-módosítás előtt állunk egy alapvető kérdésről, amelyről a magyar emberek döntöttek, és 3 millió 360 ezer ember áll e mögött a kérdés mögött.

De ami ugyanilyen fontos, hogy ez a magyar egység kiállt Magyarország mellett annak érdekében, hogy Magyarország, a Magyar Országgyűlés és a magyar kormány képes legyen Brüsszelben is kiállni Magyarországért. Ennek megfelelően tehát azok az eszközök, amelyek eddig rendelkezésre álltak, az a politikai eszköz, ami egy népszavazásból következik, az már rendelkezésre áll. De mégis szükség van egy erős közjogi eszközre, mégis szükség van arra, hogy a magyar Alaptörvény ‑ úgy, ahogy egyébként más ország alkotmánya is garantálja ‑ ga­ran­tál­hassa a magyar emberek védelmét Magyarországon és az Európai Unión belül. (Gőgös Zoltán: Gyáva az Orbán, vagy mi van?)

És még egyszer azt szeretném önöktől kérni: gondolják át a saját álláspontjukat, térjenek vissza a korábbi álláspontjukhoz, amely álláspont még az alaptörvény-módosítás támogatása mellett foglalt állást, és szavazzák meg holnap az Alaptörvény módosítását, és ne próbáljanak más kérdéseket bevonni. Önökön múlik, az önök lelkén, az önök akaratán múlik az, hogy a holnapi napon meg lesz‑e védve Magyarország vagy sem, alkotmányos, alaptörvényi szinten. Kérem, gondolják ezt át még egyszer. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
183 20 2016.11.08. 4:14  17-20

TUZSON BENCE, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Nagyon furcsa az, amiket itt mond, hiszen önökre azért általában az a jellemző, hogy amikor szavakról van szó, akkor nagyon bátrak, de amikor tettekre kerül a sor, akkor mindig gyengévé válnak. (Mir­kóczki Ádám közbeszól.)

Ha a szavakról beszélünk, akkor nem baj, ha felidézi az ember azt, amit éppen ön mondott a Kossuth rádióban, nem is olyan régen, néhány héttel ezelőtt. Azt mondta, hogy önök bármikor ‑ hang­súlyozom: bármikor ‑ biztosítják a kétharmadot ebben a kérdésben a Fidesz-KDNP számára. Ezt mond­ták. A „bármikor” egy feltétlen támogatást jelent, egy feltétlen támogatást jelent.

Ettől függetlenül az önök álláspontja folyamatosan változik. Elindult eleinte onnan, hogy feltétel nél­kül megszavaznák ezt a kérdést, majd fel­tételeket tá­masztottak, szövegszerű feltételeket támasztottak. Ezeket a szövegszerű feltételeket egyébként egy kom­promisszum keretében teljesítették a politikai pártok.

(9.50)

Majd létrejött egy olyan szöveg, amellyel önök is egyetértenek, szóról szóra egyetértenek. Márpedig egy Alaptörvény módosításánál mi a legfontosabb? Az, hogy szövegszerűen és az Alaptörvény politikai célja tekintetében szövegszerűen egyetértsenek a felek. Ha önök nem értenek vele egyet, akkor nyilván szövegszerűen sem kellene egyetérteni vele. De önök folyamatosan összekeverik ezt a kérdést egy másik kérdéssel (Mirkóczki Ádám: Biztonságpolitikai kérdés!), a másik kérdés pedig egyértelműen az ország finanszírozásának a kérdése.

Van egy hosszú távú cél, van egy olyan cél, ami valóban képes 100-200 évre is meghatározni az ország sorsát: az, hogy kikkel fogunk Magyarországon itt együtt élni, és erről döntött Magyarországon 3 362 224 ember. Ennyi ember szavazott ebben a kérdésben, létrehozva egy új egységet Magyarországért. Ez az egység nem fideszesekből, nem KDNP-sekből és nem jobbikosokból áll, hanem ezek az emberek Magyarországért álltak ki, és ezek között az emberek között vannak jobbikos szavazók is. Ha önök most összekötik ezt a kérdést egy gazdasági kérdéssel, cserben hagyják a saját választóikat. (Zaj. ‑ Közbekiáltások a Jobbik padsoraiból.)

Kérem önöket, van még néhány percük (Az elnök csenget.), gondolják azt át, hogy mit szeretnének a következő időszakban, gondolják azt át, hogy mi Magyarország érdeke. Az egy rövid távú kérdés, egy finanszírozási kérdés, ami amúgy is felülvizsgálat alatt áll, hiszen folyamatosan felül kell vizsgálni azt a kérdést, hogy hogyan kell finanszírozni az országot. Ezt teszi a kormány, és a kötvénykérdéseket is (Szilágyi György: Kettő hiányzik!), minden kötvényt, minden finanszírozási formát az ország gazdasági lehetőségeinek változása függvényében felülvizsgál, új eszközöket teremt, a régi eszközöket pedig folyamatosan átnézi. Ez folyik most is, és a kormány ebben a kérdésben dönteni fog, aminek része természetesen a letelepedési kötvény is. (Folyamatos közbekiáltások a Jobbik padsoraiból.)

De ezt a rövid távú gazdasági kérdést, a másikhoz képest rövid távú kérdést összekeverni azzal, hogy mi az ország érdeke, nagy felelőtlenség, óriási felelőtlenség! Kérem önöket, hogy ne tegyék ezt, ne tegyék, álljanak ki a magyar emberek érdekében, és legyenek végre bátrabbak, döntsenek Magyarország mellett, döntsenek Magyarország érdekében és a magyar emberek érdekében! 3 millió 360 ezer ember volt az, aki döntött, és aki kötelezettséget teremtett; kötelezettséget teremtett nemcsak az itt mögöttem lévő közösség számára, hanem az egész Országgyűlés számára, amelynek önök is a részesei.

Ennek megfelelően önöknek is támogatni kell azt a kérdést, amit szavakban önök már támogattak. Azt mondják, szövegszerűen támogatják ezt az elképzelést, szövegszerűen tudják támogatni az Alaptörvény módosítását ‑ hát, akkor legyenek szívesek és nyomják meg e mellett a gombot!

Van még néhány percük, döntsék el ezt a kérdést! Önök tudják, hogy mit tesznek, önök tudják, hogy ezt miért teszik, és önök tudják azt is, hogy ezt kinek az érdekében vagy kinek a biztatására teszik. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
203 16 2017.03.06. 3:34  13-16

DR. TUZSON BENCE, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Országgyűlés! Azt az elismerést, amit a szervezett bűnözéssel kapcsolatban mondott, azt köszönöm, de tulajdonképpen ez a munka kifejezetten a magyar rendőrök munkáját dicséri, úgyhogy e tekintetben minden elismerés a magyar nyomozó hatóságé, a magyar rendőröké, hiszen minden szempontból az a fontos, és ezt a statisztikák is alátámasztják már Magyarországon, hogy Magyarországon a bűncselekmények felderítésének a száma nő, köszönet érte tehát a magyar rendőröknek.

Az azonban egy furcsa megállapítás, és amíg itt a felszólalását hallgattam, addig elég furcsa érzéseim támadtak, amikor ön földesurakról kezdett el beszélni Magyarországon, ön kezdett el földesurakról beszélni Magyarországon, amikor önöknek mostanában egy új gazdája van. Ez a gazda pedig egy magyar földesúr, egy olyan magyar földesúr, aki magyar médiavállalkozó is, és mint médiavállalkozó és földesúr, pont önöket támogatja, pont önök azok, akik vele minden tekintetben együttműködnek.

Magyarországon egyébként a magyar vállalkozásoknak jövője van. A magyar vállalkozásokat támogatni kell Magyarországon, a kis- és középvállalkozásokat is, és hogyha önök visszaemlékeznek, és megnézik a magyar adópolitikát, látniuk kell, hogy ez az adópolitika nem szól másról, mint a családok támogatásáról, a családok támogatásán keresztül pedig a kis- és középvállalkozások támogatásáról. Ne felejtsék el azt, hogy bármit is mondanak önök, ez az ország elsősorban a kis- és középvállalkozások országa, ők adják a legtöbb munkahelyet Magyarországon. Nem véletlen, hogy az adórendszerünk, az adókedvezmény-rendszerünk is olyan, amelyik kifejezetten ezeket a vállalkozásokat támogatja.

Természetesen furcsák azok a szavak, amelyeket önök elmondanak, már csak azért is, mert az önök hangja, az önök hangneme az utóbbi időben jelentősen megváltozott. Nyilván köszönhető ez annak, hogy az előbbi módon önök ‑ mint ahogy az önök pártelnöke is mondja ‑ eladták ennek a pártnak a lelkét. (Dr. Apáti István: Ahogy Mészáros Lőrinc!) Ez a párt már nem az a párt, amelyik korábban volt, és pont ez, az előbb említett dolog, hogy az önök esetében önök is kérik annak a támogatását, aki egyrészt médiatulajdonos, nagy médiatulajdonos (Dúró Dóra: Ez nem igaz!), másrészt földbirtokos is, az is felveti azt a kérdést, hogy amikor önök felszólalnak itt az Országgyűlésben, vajon kinek az érdekében szólalnak fel. Kinek az érdekében szólalnak föl?! (Dúró Dóra: Kasszás Erzsiében! ‑ Sneider Tamás: A magyarok érdekében 40 év munkaviszony után!)

Hölgyem és Uraim! Önök elárulták a saját szavazóikat, ma már nem a saját szavazóik érdekében politizálnak. Bizonyítja ezt az is, hogy az önök esetében, amikor pártpénzek kifizetéséről van szó, mindig előjön, hogy rokonokat, ismerősöket, barátokat támogatnak különböző tanulmányok megrendelésével, és támogatják ezeket az embereket abban is, hogy alkalmazzák őket. (Bangóné Borbély Ildikó: Valakitől tanultak!) Barátokat, ismerősöket, rokonokat! Így működik a Jobbik!

Önök a pénzért mindenre képesek, pénzért ma már mindent megtesznek, az önök számára semmi sem fontosabb, mint a hatalom és a pénz. (Gyöngyösi Márton: Önmagad karikatúrája vagy.) És az önök érdekrendszere, az önök magatartása erre vezethető vissza. Erre szeretném az önök figyelmét felhívni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
203 20-26 2017.03.06. 4:27  17-26

TUZSON BENCE, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Ez az ügy is rávilágít arra, hogy hogyan működött annak idején, 2010 előtt Magyarország, hogyan működött Magyarországon a gazdasági élet, és hogyan környékeztek meg, tüntettek el egyes gazdasági társaságokból pénzeket. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Hazudsz aljas, szemét módon! Fel tudod olvasni röhögés nélkül?!) Rávilágít arra, hogy hogyan működött ez az ország, mert vannak más ügyek is. (Gőgös Zoltán: Azt megtudod az én interpellációmból is!)

Láttuk most már az utóbbi időben, és most már nyilvánosság előtt is vannak azok az akták, amelyek kifejezetten a metrópénzekről szólnak. Azokban az aktákban, a metróaktákban is látjuk, hogy olyan pénzek, amelyeket közcélra kellett volna fordítani, valahova máshova, olyan helyre vándoroltak (Dr. Varga László: Szétlopjátok az országot! Ez hihetetlen!), amelyek vagy a Fővárosi Önkormányzat környékén voltak, vagy pedig a szocialisták, az MSZP környékén, az akkori kormányzat környékén. (Bangóné Borbély Ildikó: Magatokról beszélsz? ‑ Gőgös Zoltán: A te irodád mennyit kap?) Nagyon keményen fel kell lépni ezekkel az ügyekkel szemben. Fel kell lépni! Ezek az ügyek, amelyekben a lehető legnagyobb körültekintéssel kell eljárni (Közbeszólás az MSZP soraiból: Mészáros vasútépítő cége? ‑ Dr. Varga László: Tolvaj! Tolvaj vagy te is!), és a hatóságoknak el kell végezniük a maguk feladatát. (Dr. Varga László: Sokáig csináljátok, másképp is végződhet!)

Amennyiben ezekben az esetekben bűncselekmény vetődik fel, akkor mind a rendőrségnek, mind az ügyészségnek, mind a bíróságnak az a feladata, hogy igazságot szolgáltasson. (Dr. Varga László: Sokáig hazudtatok az emberek szemébe!) Igazságot, mondom én, igazságot kell szolgáltatni, és nem csak jogot kell szolgáltatni, mert az embereknek joguk van megtudni, hogy ezekben az ügyekben mi az igazság. (Bangóné Borbély Ildikó: Andy Vajna!)

Jellemző az, hogy azok szoktak a legjobban kiabálni korrupció ügyében, mint ahogy azt önök teszik (Dr. Varga László: Ne mutogassál! Tolvaj vagy!), akik egyébként ezekben az ügyekben a legsárosabbak. Íme, most is esnek ki, esnek még ki a csontvázak a szekrényből (Zaj az MSZP soraiból.), teljesen világos, hogy olyan ügyekben, mint a metró…

ELNÖK: Megkérem a szocialista képviselőtársaimat, hogy higgadjanak le és ne ordibáljanak be! (Közbeszólások és moraj az MSZP soraiból: Parlamenti műfaj!)

TUZSON BENCE, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Vagy olyan ügy, mint ez a mostani ügy, ebben az ügyben is… (Moraj és közbeszólások az MSZP soraiból: Sérti a Ház méltóságát, parlamenti műfaj!)

ELNÖK: Önök sértik a Ház méltóságát azzal, hogy állandóan bekiabálnak, és megakadályozzák államtitkár urat, hogy elmondja az ötperces hozzászólását. Legyenek szívesek, higgadjanak le, és legyenek csendben! Köszönöm szépen.

Államtitkár úr, parancsoljon! (Taps a kormánypárti padsorokban. ‑ Közbeszólások az MSZP soraiból: Tapsoljatok csak!)

TUZSON BENCE, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm szépen. Az önök kormányzása esetén tudtak előállni olyan ügyek, amelyekre a korrupció árnyéka nemcsak hogy rávetül (Közbeszólás az MSZP soraiból, köztük: Korrupció! ‑ Elképesztő! ‑ Tiborcz István!), hanem ezek az ügyek azok, amelyek maguk a korrupció. Ilyen nagy mértékű visszaélésekre soha korábban nem került sor. (Moraj az MSZP soraiból.)

ELNÖK: (Az MSZP sorai felé:) Képviselő úr, uralkodjon magán, képviselő úr! Uralkodjon magán!

TUZSON BENCE, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Emlékezzenek vissza a Tocsik-ügyre! 700 millió forintról beszélünk! Hol van ez attól az ügytől, mint ami ezekben az ügyekben is felvetődik, vagy pedig mint például a metróügyben, ahol az országnak csak a visszafizetési kötelezettsége 59 milliárd forint?! Hol van? Óriási nagy összegek ezek. Kórházakat lehetne ezekből az összegekből építeni. És most mi fog történni? Az önök hibája miatt, az önök kormányzása miatt ezeket az összegeket egyszerűen vissza kell fizetni az Európai Uniónak (Dr. Varga László: Hazug tolvaj vagy!), nem beszélve azokról a százmilliárdokról, amelyeket az önök környezetéből valaki elvitt.

Ha pénzről beszélünk, és a pénz eltűnt, akkor nem valahova a levegőbe tűnt el. Azok a pénzek valahova vándoroltak, valakinél kell lenniük. De ezeknek a pénzeknek az útját meg kell találni, és meg kell keresni, mert nem elég az, hogyha csak tudjuk azt, hogy ez megtörtént (Dr. Szakács László: Tarsoly egyszer ki ne nyissa a száját!), azt is kell tudnunk, hogy ezekben az ügyekben, mint ebben a konkrét ügyben is, kik voltak a felelősek, hova mentek a pénzek, és ezeket a pénzeket vissza kell szerezni. (Dr. Szakács László: Amikor Tarsoly nyilatkozik a bíróságon, azt hallgasd meg!) Vissza kell szerezni az ország számára, mert nem lehet, hogy valakik valamikor kárt okoztak, és ezt a kárt senki soha nem fogja megtéríteni. A bűnösöket felelősségre kell vonni, és az eltűnt pénzeket pedig vissza kell fizetni. (Moraj az MSZP soraiból. ‑ Dr. Szakács László: Nagy szarban lesztek!) Ez az, ami jellemezte annak idején a 2010 előtti kormányzást, amikor ilyen ügyek megtörténhettek.

Reméljük, hogy soha többet ilyen Magyarországon nem fog megtörténni (Dr. Varga László: Akkor mondjál le! Mondjatok le, és nem lesz korrupció az országban!) Azt is reméljük, hogy a nyomozó hatóságok, a rendőrség, az ügyészség és a bíróság a lehető legjobban fogja végezni e tekintetben is a munkáját. (Dr. Varga László: Szégyelld magad!) Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
203 42-44 2017.03.06. 3:36  39-49

TUZSON BENCE, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Ami a szóban forgó úriembert illeti, egyértelmű az, hogy ennek a néhai úriembernek ‑ ugye, az úriember már elhunyt ‑ a magyarországi tevékenysége (Kulcsár Gergely és Egyed Zsolt jobbikos képviselők egy papírmaséból készült, ember nagyságú figurát hoznak be a terembe, amit letesznek a miniszterelnök helye elé. A figura Mészáros Lőrincet mintázza, kezében „Stróman” felirattal. ‑ Közbeszólások a kormánypárti padsorokból.) a magyarországi törvényeknek teljes egészében megfelelt, az semmilyen nemzetbiztonsági kockázatot Magyarországon nem rejtett magában.

Azonban szeretném felvetni azt a kérdést az önök szempontjából elsődlegesen: ha önök aggódnak az ország biztonságáért…

ELNÖK: Bocsásson meg, államtitkár úr! Kénytelen vagyok most egy pillanatra felfüggeszteni az ülést (Dr. Varga László: Elég is volt ennyi!), abban az értelemben csupán, megértését kérve, hogy kérem a Terembiztos Szolgálatot, szíveskedjenek eltávolítani a teremből ezt a… (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból: Lőrincet!) ‑ nem kívánom minősíteni. Szíveskedjenek eltávolítani! (A Terembiztos Szolgálat munkatársa kiviszi a teremből a papírból készült figurát. ‑ Zaj az ellenzéki padsorokban. ‑ Köz­beszólás a Jobbik soraiból: Kivitték a Lőrincet!) Megkérem a Jobbik-frakciót, szíveskedjenek most már a hangoskodást abbahagyni. (Gőgös Zoltán: Kivitték Lőrincet, ebből baj lesz! ‑ Dr. Apáti István: Gáz van!) Államtitkár úr, öné a szó. Az időkeretet be fogom számítani. Parancsoljon!

TUZSON BENCE, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Tehát e kisebb intermezzo után azért hadd folytassam, mert ha nemzetbiztonsági kockázatokról és a nemzetbiztonsági kockázatok elemzéséről beszélünk, akkor jobb az, kedves jobbikos képviselőtársaim, hogyha önök is e tekintetben magukba szállnak, és elgondolkodnak azon, hogy az önök tevékenysége (Szávay István: Nem a mi tevékenységeink…) vajon nem hordoz-e magában nemzetbiztonsági kockázatot, hiszen pont ön az, képviselőtársam, akiről a Jobbik belső ügyeit jól ismerők úgy nyilatkoznak, hogy az arab kapcsolatait a Jobbiknak, az arab vonalat önnek köszönhetik, mert orosz kapcsolata már korábban is volt a Jobbiknak. Mi ez, ha nem nemzetbiztonsági kockázat (Mirkóczki Ádám: Kérdezd már meg az AH-t, hogy átment-e!), vagy pedig olyan, ami nem feltétlenül a magyar érdekeket képviseli a későbbiek során is. Hiszen azért ne felejtsük el pont az ön tevékenysége kapcsán, hogy 2014-ben pont ön volt az, aki elment a donyecki szakadárokhoz, és ott a választásokon részt vett (Szávay István: Ehhez mi köze Mészárosnak?), és pont ennek a következménye az, hogy Ukrajnából önt kitiltották. Mi ez, ha nem nemzetbiztonsági kockázat? Erre is oda kell figyelni a Jobbik soraiból. (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: Ez is benne volt a Tényekben?)

És pont ön volt az, képviselőtársam, aki egy kétes hírű internetes portál egyik szerkesztőjével tárgyalt, egy olyan személlyel ráadásul, aki neonáci, hungarista szervezetekhez is köthető. (Közbeszólások a Jobbik soraiból: Juj! ‑ Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Szégyen!) Ezt egyébként felvételek is bizonyítják. Mi ez, ha ez nem nemzetbiztonsági kockázat? (Mirkóczki Ádám: Váltsátok le a…)

Olyan pártról beszélünk, amelynek szervezetében, szervezete mögött most is van olyan személy, akit kémkedéssel vádolnak. Mi ez, hölgyeim és uraim, ha nem nemzetbiztonsági kockázat?

Ez tehát egy zavaros hátterű párt, és ne haragudjon, képviselőtársam, hogy ezt mondom, de ön e tekintetben egy zavaros hátterű képviselője is ennek a pártnak (Szilágyi György: Zavarosat mondasz te! Így van! ‑ Az elnök csenget.), hiszen azért mégiscsak arra is emlékezzünk vissza, hogy pont ön volt az, aki kezdeményezte az Országgyűlésben és a kormányban azoknak a személyeknek a listázását, akik zsidó származásúak. Mi ez, hölgyeim és uraim, ha nem nemzetbiztonsági kockázat? (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból: Szégyen!) Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
203 70 2017.03.06. 4:03  67-73

TUZSON BENCE, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A miniszterelnök úr 1990 óta tagja a magyar Országgyűlésnek, s annak rendje és módja szerint a magyar szabályok alapján mindig le is adta a vagyonnyilatkozatát. Ebben a vagyonnyilatkozatban a magyar törvények szerint mindenkinek a valóságot kell feltüntetnie, és ez alatt a 26 év alatt az őáltala leadott vagyonnyilatkozatok a valóságot is tartalmazzák, így az ő vagyoni helyzete ennek megfelelően teljesen világos.

De ha sógor-komaságról beszélünk, hölgyeim és uraim, amit ön, képviselőtársam emleget, azért jobb, ha magukba szállnak, és megnézik, hogy önök e tekintetben hogyan működnek, és hogy hogyan játsszák ki a Jobbik körüli pénzeket a sógoroknak, a komáknak és a saját holdudvaruknak. Hölgyeim és uraim, engedjék meg, hogy ezzel kapcsolatban néhány példát mondjak, kedves képviselőtársaim, hiszen van olyan alelnöke a Jobbiknak, akinek a felesége egyben a Jobbik tanácsadója is, s ezzel egy időben pedig személyi titkárként is dolgozik. Mi ez, ha nem sógor-komaság? A másik oldalról pedig egy másik politikusnak az édesapja ad tanácsot, írásbeli tanulmányokat készít a Jobbik számára. De ne menjünk messze, a teljesség igénye nélkül egy kis felsorolásban azért mégiscsak el kell mondanunk azt, hogy a pártelnökük felesége maga is szerkesztette az önök pártlapját. Ez aztán az urambátyám világ! Önök ezt állami támogatásból teszik, ne feledjék el azt, hogy a Jobbik e tekintetben állami támogatásból működik.

De nyilvánvaló az, hogy önök megváltoztak, és e tekintetben önök elárulták a saját szavazóikat. Most már más világ van a Jobbik táján, meg akar változni e tekintetben a Jobbik. De azért menjünk vissza egy-két lépést, és nézzük meg, hogy tulajdonképpen kik is önök valójában, ami önmagában nem baj, de azért mégsem baj az, ha a tényekkel tisztában vagyunk. Mégiscsak arról van szó, kedves képviselőtársam, ne haragudjon, hogy ezt mondom, de ön is országgyűlési képviselő lett olyan múlttal, mint ami magának van. Ön egri szkinhedvezér volt, és úgy lett országgyűlési képviselő; nyilván ez a Jobbik döntése ‑ majd ezt követően a Jobbik jelölése alapján aztán az Országgyűlés alelnökévé is vált.

(15.00)

Természetesen ezt a múltat nem lehet letagadni, és nem lehet ezt a múltat egy cukiságkampánnyal megváltoztatni. Nem lehet elfelejteni azt, hogy ha valaki egy holokauszt-emlékművet leköp, meggyaláz, és utána cukiságkampány indul, önök ettől még nem fognak megváltozni. Önök ugyanaz a párt, ami korábban volt, és e tekintetben ugyanúgy is viselkednek, mint ahogy korábban viselkedtek. Ezek a támadások is erről szólnak.

De hogy az önök pártelnöke eladta a párt lelkét, és ettől kezdve más irányba akarnak elindulni, kampányokkal akarják ezt lefedni, nem azt jelenti, hogy önök ettől megváltoztak volna. Önök ugyanazok, akik korábban voltak. Erre szeretném fölhívni az önök figyelmét. Nehogy azt higgyék, hogy az ilyen lépéseket a választók nem veszik észre! A választók tisztában vannak azzal, hogy önök megváltoztak, kiszolgáltatják magukat vállalkozóknak, egy bizonyos vállalkozónak, az ő holdudvarába kerülnek. Egy bizonyos vállalkozónak, akinek médiabirodalma van, aki nagybirtokos, és az önök cselekvésének területét is ez határozza meg a későbbiekben: a hatalom és a pénz. És önök a hatalomért és a pénzért mindenre képesek, mindent megtesznek. Ne felejtsék el, ezt senki nem felejti el! Nem felejtik el a magyar polgárok, hiszen a magyar embereket nem szabad lebecsülni. Kérem, önök se tegyék ezt. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
203 116 2017.03.06. 4:10  113-119

TUZSON BENCE, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarországon a magyar kormány mint nemzeti kormány nemzeti ügynek tekinti a magyar föld kérdését és azt az alapvető kérdést, hogy a magyar föld magyar kézben maradjon (Gőgös Zoltán: Somogyban miért…), és lehetőleg a helyben lakó gazdák szerezzék meg a magyar föld tulajdonjogát, ahogy ez történt ebben az ominózus programban is, hiszen nyílt árverésen, tisztességes piaci áron szerezték meg a magyar gazdák a földet. (Gőgös Zoltán: Miért kellett eladni?)

Szigorú feltételekkel szerezték meg ezt a földet, de mondom, az alapvető cél és a „Földet a gazdáknak” programnak is az alapvető célja is, hogy magyar kézben maradjon a magyar föld, holott önök is tudják, hogy az európai uniós szabályok értelmében a földvásárlási moratórium ma már megszűnt (Gőgös Zoltán: Láttad a somogyi összesítést? Somogyban mi volt?), így ennek megfelelően úgy kell megalkotni a magyar szabályokat, hogy a magyar kézben maradó föld mindig is érték lehessen, elsődleges lehessen, és így tudjuk megvalósítani a földárveréseket is. (Gőgös Zoltán: Ha nem adtátok volna el, akkor igen!)

A „Földet a gazdáknak” alapvetően annak kívánja odaadni a földet, aki megműveli (Gőgös Zoltán: Gázszerelő?), tehát azoknak az embereknek, akik a magyar gazdák. Ennek megfelelően a kis- és középbirtokosok voltak azok, akik ingatlant, földet tudtak vásárolni. Hölgyeim és Uraim! Ez 30 ezer embert jelent Magyarországon, 30 ezer embert, akik közül 1200 olyan ember van, aki fiatal vállalkozó, és övék a jövő, a fiatal vállalkozóké.

Úgyhogy ennek megfelelően kérem önöket, hogy ne támadják ezt a programot, mert ezen keresztül önök ezt a 30 ezer embert támadják, és támadják továbbá azt az 1200 fiatalt is, akikre mégiscsak a jövőt lehet Magyarországon alapítani. (Gőgös Zoltán: És ki az apa?)

(15.50)

Magyarországon szokás az, hogy generációk együttesen művelik a földet, ez természetes dolog (Gőgös Zoltán: Kapáltál már földön?), de Magyarországon a föld megszerzésének nagyon szigorú szabályai vannak. Méghozzá szigorú szabály az, hogy 300 hektár fölött Magyarországon senki, egyetlenegy magánszemély sem vehet földet, ezt biztosítani kell a jövőben is, a kis- és középbirtok Magyarország jövője.

Én értem azt, értem önöket, képviselőtársam, hogy önök a Jobbikból egy egész más rendszert szeretnének üzemeltetni, hiszen az önök gazdája mégiscsak egy nagybirtokos ‑ ingatlan nagybirtokai vannak ‑, és emellett természetesen médiavállalkozó is, így ennek megfelelően az ilyen típusú felszólalások között mindig ezt az érdeket kell keresni. (Gőgös Zoltán: A Mészáros lassan nagyobb lesz.) Önök nem akarják azt, hogy a kis- és középvállalkozások legyenek Magyarországon támogatva, önök azt akarják, hogy a nagybirtokosoknak az állami támogatása visszatérjen. Hiszen azt, hogy ma az állami támogatások elsősorban a kis- és középvállalkozásokat érintik, ez önöknek nem tetszik, illetve az önök kenyéradó gazdájának természetesen nem tetszik.

Önök evvel egyébként a saját programjukat is elárulták, hiszen szembemennek azzal a korábbi programmal, amit éppen önök is a saját programjukba 2014-ben beleírtak, hiszen azt mondták, hogy új földosztásra van szükség. És mi történik, amikor megvalósul Magyarországon egy új földosztás? 30 ezer ember ‑ 30 ezer ember! ‑ juthat Magyarországon földhöz tisztességes módon, tisztességes árveréssel, akkor önök ezt a programot a lehető legnagyobb vehemenciával támadják. (Gőgös Zoltán: És mi van a többi 9 millióval?) Én azt gondolom, hogy ez egyértelműen azt jelenti, hogy önök szembementek a korábbi programjukkal.

Korábban azt mondták önök más kérdésekben is, és erre azt szoktam mondani mindig, hogy önök az a párt, akik szavakban erősek, de a végén tettekben gyengék. Hiszen ha csak az alaptörvény-mó­do­sítást látjuk, az alaptörvény-módosításban arra, aki nem szavazza meg, önök azt mondták, hogy haza­áruló. És mi lett a vége, önök nem szavazták meg az alaptörvény-módosítást sem. Önök minden kérdésben így járnak el, és önök folyamatosan a nagybirtok, a nagybirtokosok érdekeit képviselik a kis- és középvállalkozásokkal szemben. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
204 8 2017.03.07. 4:54  5-8

TUZSON BENCE, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársam! Ön egy felkészült országgyűlési képviselő, úgy is ismertük meg itt az Országgyűlésben a hozzászólásai alapján, de egy dologra fel kell hívnom a figyelmét. Kérem, ez esetben is maradjon szöveghű, és kövesse azt, ha egy beszédre hivatkozik, ami ebben a beszédben elhangzik, hiszen ez a beszéd pont arról szól, hogy ebben az országban még a nevek tekintetében is a bunyeváctól a svábig minden név előfordul, de ez mégiscsak egy sávon, egy sávon belül maradó sokszínűség ‑ így szól ez a beszéd. Tehát ebből a beszédből nem a sajtóhírek alapján kell kiragadni egy mondatot, hanem az egész beszédet kell megnézni, és a beszéd értelmét kell megnézni.

Ha Magyarországról beszélünk, akkor hozzá kell tenni azt, hogy akkor működik jól egy ország, ha alapvető kérdéseket saját maga tud meghatározni, és pont erről szól ez a beszéd. Azt az alapvető kérdést, hogy Magyarországon kikkel élünk együtt és kik azok, akik itt élnek Magyarországon, ezt a kérdést nemzeti kérdésnek kell tekinteni, és ezt a kérdést nekünk Magyarországon, magyaroknak kell itt eldönteni. Természetesen vannak másfajta törekvéseik, és az önök padsoraiból sokan vannak, akik ezt a törekvést támogatják, ami azt jelenti, hogy ez a kérdés kerüljön ki magyar hatáskörből, ne a magyarok, ne mi döntsünk ebben az alapvető kérdésben, hanem adjuk át ennek a döntésnek a jogát Brüsszelnek, és Brüsszel döntsön abban a kérdésben, hogy mi, magyarok kikkel éljünk együtt. Természetesen ezzel mi a lehető leghatározottabban nem értünk egyet, és nem is tehetünk nagyon másként, hiszen Magyarországon volt egy népszavazás, ahol mégiscsak 3 millió 400 ezer ember döntött egy irányban és mondta el a véleményét, hogy Magyarországon ebben az alapvető kérdésben mégiscsak a magyaroknak kell dönteni, és magyar hatáskörben kell maradni ebben a kérdésben.

Szeretném felhívni az önök figyelmét, hogy sajnos ez a kérdés, és itt a kvótakérdésről beszélünk, ami pont összhangban van ezzel a beszéddel, hogy mi, magyarok mit szeretnénk megőrizni saját magunknak, a kvótakérdés napról-napra, újra és újra felmerül az Európai Unióban. Legutóbb az egyik európai uniós biztos, Avramopoulos úr vetette fel ismét a kvóta kérdését, ráadásul olyan összefüggésben, hogy ebben az ügyben meg kell büntetni azokat az országokat, akik nem kívánnak együttműködni Brüsszellel és nem kívánják elfogadni a kvóta kérdését.

Magyarország ebben az alapvető kérdésben, a magyar kormány szeretné megvédeni a magyar érdekeket és ebben az ügyben a lehető leghatározottabban fellépni. Ezzel kapcsolatban már jogi eljárások is folyamatban vannak, perek vannak folyamatban. Amennyiben azt a fenyegetést beváltaná az európai uniós biztos, hogy Magyarországgal szemben kötelezettségszegési eljárást indít, természetesen akkor is a leghatározottabban fel fog lépni Magyarország, mert a magyar érdekeket e területen is meg kell védeni, és a magyar kormány meg is fogja védeni.

(9.20)

Nem hiszem azt, hogy helyes az, ha bármilyen politikai indíttatástól vezérelve vagy egyszerűen csak figyelmetlenségből hivatkozunk egy beszédre, és a beszédnek kiragadjuk egy mondatát, de a beszéd teljes értelmét, a beszéd összefüggéseit félretesszük. Félretesszük, s nemcsak magát a szövegkörnyezetet, hanem azt is, hogy hol hangzik el, milyen politikai körülmények között hangzik el egy beszéd.

Ma Magyarországon komoly veszély fenyegeti azt az úgynevezett etnikai homogenitást, ami Magyarország etnikai összetételét jelenti, hiszen tényleg az a helyzet, hogy ma Magyarországon egy sávon belül mégiscsak egységes nemzet vagyunk. Korábban létezett olyan fogalom Magyarországon politikai értelemben, történelmi értelemben is, hogy politikai nemzet. Hát mi mégiscsak egy nemzet vagyunk, beleértve e tekintetben azokat is, akik nemzetiségiként élnek Magyarországon, hiszen azok is ennek az országnak, ennek a nemzetnek, a nagy nemzetnek a részei. Együttesen is kell kezelni ezeket az embereket és ezt a nemzetet.

De semmiképpen sem ok ez arra, hogy kinyissuk a kapukat, és további változtatásokat ösztönözzünk, vagy akár elfogadjunk további változtatásokat. Ez ellen, ezzel szemben Magyarországnak nagyon keményen fel kell lépnie, fel kell lépnie a későbbiekben is. Nem szabad elfogadni egyetlen olyan politikai áramlatot sem, amely ennek az ellenkezőjét kívánja ösztönözni. És nem is szeretnénk elfogadni, érkezzék ez akár a jobboldalról, akár a baloldalról.

Nekünk a középet kell tartani, a nemzet érdekét tartani, hiszen ezért van ma Magyarországnak egy nemzeti kormánya. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
232 125 2017.06.12. 4:07  122-128

TUZSON BENCE, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Tudja, azt gondolom, hogy érdemes egy kicsit az időben visszamenni, mert azért volt olyan időszak, méghozzá az önök kormányzásának időszaka, amikor 84 milliárd forintot költöttek önök kormányzati propagandára. 84 milliárd forintot. Hatalmas összeget, és talán nem is az összeg a legfontosabb e tekintetben, mert nagyon sok pénz nagyon sok helyre elment, beszélhetnénk itt például a 4-es metró kérdéséről, amit most jelen pillanatban éppen vizsgálnak; nagyon sok helyre elment pénz, de a legfontosabb az, hogy vajon mire költötték önök ezeket a pénzeket. Ugyanis önök, mondjuk, a vizitdíj reklámozására költötték ezeket a pénzeket, vagy pedig költötték ezeket a pénzeket a kórházi napidíjnak vagy a pannon pumának a reklámozására.

És azért itt meg kell állnunk egy pillanatra, mert volt egyetlenegy olyan komoly kampány, egy nagyon komoly kampány, amelyre szintén nagyon sok pénzt költöttek el, ez pedig az az időszak volt, amikor Magyarországon egy népszavazás volt, méghozzá abban a kérdésben, hogy a határon túli magyaroknak megadjuk-e a magyar állampolgárságot. Én azt gondolom, hogy minden pénzköltésnél sokkal veszélyesebb az, ha a nemzettel, a nemzet érdekeivel ellentétben, magyar emberek ellen kampányolnak önök, és arra költik a pénzt, az adófizetők pénzét, amelyik pénzből magyar emberek ellen, a magyar állampolgárság ellen kampányoltak.

És azért van egy nagyon fontos dolog, hogyha arról beszélünk, hogy Magyarországon kampányt kell indítani, kormányzati tájékoztatást kell indítani, akkor arról is beszélnünk kell, hogy mindig vannak olyan kérdések egy ország életében, amely kérdésben meg kell kérdezni az embereknek a véleményét. Időről időre előállnak olyan kérdések, amelyek nem egy, hanem 5-10, akár 50 vagy 200 évre is meghatározzák egy ország sorsát. Ilyen kérdés például a bevándorlás kérdése. Ilyenkor meg kell kérdezni az embereket, és ha megkérdezzük az embereket, akkor bizony tájékoztatni is kell az embereket, tájékoztatni kell őket arról a lehetőségről, hogy megszólalhatnak, elmondhatják a véleményüket. Így volt ez egyébként a népszavazási kampány esetében is, és így volt ez a mostani nemzeti konzultáció esetében. Nem véletlen, hogy ennek is köszönhetően egy népszavazás esetén 3 millió 300 ezer ember el is mondta a véleményét, és most a mostani nemzeti konzultációban ‑ minden idők legsikeresebb nemzeti konzultációjáról beszélünk ‑ 1 millió 700 ezer ember mondhatta el a véleményét ebben a kérdésben. Mert ha történelmi kérdésekről beszélünk, olyan kérdésekről, amelyekben a választások során az emberek még nem foglalhattak állást, bizony érdemes megkérdezni az emberek véleményét. Mert egy ország politikája csak akkor lehet sikeres, ha az a politika az emberek véleményén alapul. Ekkor képes egy kormányzat, ekkor képes a politika képviselni akár kint Brüsszelben, de akár Magyarországon az embereknek a véleményét.

Tudja, ezeket a kampányokat a kormányzat mindig ügynökségeken keresztül intézi, két fontos elvárással. Az egyik, hogy a lehető legszélesebb körű legyen ez a tájékoztatás, a másik ilyen kérdés, hogy a lehető legtöbb embert érje el ez a tájékoztatás. És tudja, mind a két kampányunk, amelyeket az előbb idéztem, 90 százalék fölötti eléréssel rendelkező kampány volt, tehát ilyen szempontból ennek a szakmai elvárásnak megfeleltek ezek a kampányok. Erre szeretnénk a későbbiekben is törekedni, mert ha olyan kérdésekről van szó, amelyek egy nemzet szempontjából fontosak, bizony tájékoztatni is kell az embereket. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
232 171 2017.06.12. 1:04  168-175

TUZSON BENCE, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Tudja, Magyarországon jogszabályok vannak, és a jogszabályoknak érvényesülniük is kell. Ha a jogszabályokat figyelemmel kíséri, valóban van egy Nemzeti Kommunikációs Hivatal nevű hivatal, hangsúlyozom, hivatal, amely egyedi ügyekben egyedi határozatokat hoz. Ilyen esetekben, amikor az ő hatáskörébe tartozó szervezetek nyújtanak támogatást, akkor e tekintetben jogszabályi alapon, hangsúlyozom, jogszabályi alapon hoz egy határozatot.

Ezek egyedi ügyben hozott határozatok, amikor a jogszabály felhatalmazása alapján a jogszerűségét tekinti át ezeknek a támogatásoknak. Ilyen típusú egyedi határozatokat hoz a Nemzeti Kommunikációs Hivatal. A hivatal egyébként saját hatáskörben hozza meg mindig a döntéseit, és ha figyelemmel kíséri szintén a jogszabályokat (Gúr Nándor: Abszolút!), hatáskörében természetesen ez a hivatal sem utasítható. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
232 175 2017.06.12. 0:44  168-175

TUZSON BENCE, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Tisztelt Képviselő Asszony! Ismételten javaslom önnek, hogy a magyar jogszabályokat tanulmányozza, és hogy egy hivatal hogyan hozza meg a döntéseit, azt is (Dr. Józsa István: Tudod vagy nem?), és ha egyedi ügyben hoz határozatot, azt is tanulmányozza.

De ha már ennyire az átláthatóság érdekli, akkor kérem önt, hogy más ügyekben is lépjenek fel az átláthatóság támogatása érdekében, például a politikai pártok támogatása ügyében (Dúró Dóra: Nem ez a kérdés!), a tiltott vagy átláthatatlan támogatások ügyében. (Dr. Szél Bernadett: Fellépünk!) Ilyen kérdés például a plakáttörvény is, kérem önöket, hogy támogassak ezeket a kérdéseket.

Nézzenek körül a saját házuk táján is, nézze meg, hogy önök kivel egyeztetnek, kivel tárgyalnak, vagy akár az ön társelnökét is megkérdezheti, ha egyeztet, mondjuk, Simicska Lajossal, hogy miről egyeztet. Köszönöm szépen. (Zaj az ellenzéki oldalon. ‑ Dr. Szél Bernadett: Hohó! ‑ Szilágyi György: Szép válasz! ‑ Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
236 48 2017.06.23. 1:50  21-54

TUZSON BENCE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Ebben a mai vitában kevés szó esik arról, hogy ez a törvény a valóságban miről szól, hogy ez a törvény a valóságban a feketefinanszírozásról szól, hogy olyan módon finanszíroznak politikai pártokat, amelyek átláthatatlan módok. Ezt szeretnénk ezzel a jogszabállyal, ezzel a törvénnyel megakadályozni. Itt nem arról van szó, hogy valaki plakáton elmondhatja-e a véleményét vagy nem mondhatja el a véleményét, hanem alapvetően arról van szó, hogy politikai pártokat hogyan finanszírozunk. Hiszen abban az esetben, ha a Simicska-féle cég ugyanazokat a plakáthelyeket, 150 darabot 12 millió forintért ad, addig a Jobbik részére 3600 plakátot 24 millió forintért ad, az LMP részére pedig 150 plakátot ad 12 millió forintért, látszik a különbség, és látszik az, hogy egy politikai pártot Simicska Lajos kilóra megvett.

(13.00)

Ez az a finanszírozási mód, amit nem lehet a későbbiekben megengedni. (Közbeszólások a Jobbik soraiból.) Megengedhetetlen az, hogy politikai pártokat ilyen formában, nem átlátható módon, nem nyilvános módon, nem látható módon, hogy hogyan kerülnek oda azok a pénzek, úgy finanszírozzanak. Ezt szeretnénk megakadályozni ezzel a törvénnyel.

Tisztelt képviselőtársaim, mint mindenkinek (Közbeszólások és derültség a Jobbik soraiban.), önöknek is, kedves jobbikos képviselők, és az MSZP-s képviselőknek is, érdekük az, hogy a politikai pártok finanszírozhatósága és finanszírozása átlátható legyen, és ne lehessen politikai pártokat kilóra megvenni, mert sajnos a Jobbikkal Magyarországon ez történt. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
241 5 2017.09.25. 3:44  2-5

TUZSON BENCE, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban nagyon fontos esemény Magyarország számára és Európa számára is a német választások, hiszen Európának az egyik legerősebb, mind politikai, mind gazdasági értelemben az egyik legerősebb államáról beszélünk. Öröm az számunkra, hogy a CDU-CSU koalíciója meg tudta nyerni a mostani választást, és Angela Merkelnek nagy esélye van arra, hogy tovább folytassa a kormányzati munkát. Gratulálunk ezért Angela Merkelnek és a CDU-CSU-szövetségnek.

És valóban nagy vesztese is van ennek a választásnak, a baloldal, a német baloldal, ami mutatja azt, hogy azok a gondolatok, azok a megszólalások és azok a frázisok, amelyeket pufogtatnak mostanában, nem sikeresek Németországban, nem sikeresek Európában. Nagy tapasztalat lehet ez, nagy előrejelzés lehet ez az európai és a magyar baloldali pártok számára is.

Fontos kérdés az, hogy megváltozott Európa és változik Európa, hiszen egy olyan kérdés, mint a bevándorlás kérdése, a német választásokon is nagyon fontos kérdéssé tudott válni, és befolyásolta a német választások eredményét. Nekünk, magyaroknak különösen fontos ez, hiszen mi vagyunk elsősorban az alatt a nyomás alatt, amit a bevándorlás jelent, hiszen mi vagyunk az az állam, amelyiknek a leghosszabb szárazföldi schengeni határa van, ennek megfelelően nekünk kell a legkeményebben védekeznünk a bevándorlással kapcsolatban. Magyarország határain ott áll a kerítés, amely megvédi Magyarországot a közvetlen beáramlással kapcsolatban. Ugyanakkor Magyarország továbbra is kitett a Soros-terv megvalósításának, hiszen itt van előttünk egy olyan terv, amelynek a lényege az, hogy változassák meg Magyarországot, változzon meg Magyarország. És azok az államok, amelyeket ma Magyarországnak hívunk, Szlovákiának vagy Lengyelországnak, változzanak meg, és szűnjenek meg a magyarok, a szlovákok, a lengyelek, és legyen egy egységes európai massza, egy európai nép, amely majd követni fogja Brüsszel akaratát.

Európát nem lehet a feje tetejére állítani. Azok a döntések, amelyek Európában születnek, a nemzetek döntésén kell hogy alapuljanak, a nemzetek hozzák meg a döntéseiket, és a nemzetek döntéseiből kell hogy összeálljon a végén Európa döntése. Európa alapító atyái, amelyben a németek is részt vettek annak idején, sőt oroszlánrészük volt abban, hogy Európa úgy alakult ki, ahogy kialakult, nos, Európa atyái úgy képzelték el Európát, hogy alulról építkezik, nem pedig fölülről vezérelt rendszer lesz belőle. Ez ellen a lehető leghatározottabban kell nekünk, magyaroknak is tiltakozni, ezért fontos a következő időben meginduló nemzeti konzultáció, amely a Soros-tervről fog szólni, arról, hogy mit szólnak a terv egyes pontjaihoz a magyarok.

Hallgassuk meg az emberek véleményét, mert egy ország sikeres politikát nemzetközi téren is csak akkor tud képviselni, ha ezt az emberek akaratára alapítja. Ez bizony nagy tanulsága Európa utóbbi időszakának, és nagy tanulsága a német választásoknak is. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
253 2 2017.11.02. 5:46  1-12

TUZSON BENCE (Fidesz), a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Egy olyan régióban vagyunk mi itt Közép-Európában, amely a következő évtizedben az egyik legdinamikusabban fejlődő régiója lesz a világnak, és ezek között a körülmények között nekünk magyaroknak arra oda kell figyelnünk, hogy a magyarországi cégek, a magyarországi vállalkozások is megkapják azt az esélyt, hogy ebben az erős fejlődésben, ami ezt a régiót fogja jellemezni, ezek a cégek, a magyar cégek is kivehessék a részüket.

Ennek megfelelően a magyar adózási szabályok ‑ a társasági adó ‑ már korábban is tartalmaztak olyan jellegű intézkedéseket, olyan jellegű kedvezményeket, amelyek jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar gazdaság az utóbbi időszakban dinamikusan tudjon erősödni és dinamikusan tudjon fejlődni. Ez a kormány és ez az Országgyűlés már sokat tett annak érdekében, hogy ezeket a vállalkozásokat Magyarországon fejlessze.

Ugyanakkor az európai uniós szabályok mint regionális szabályok olyan rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek nem feltétlenül egységesek a régiók tekintetében, és ami a problémát jelenti Magyarországon, hogy az egyes régiókon belül, így különösen a közép-magyarországi régión belül is nagy eltérések vannak. Nagyok az eltérések, mondjuk, Budapest és mondjuk ‑ ha följebb megyünk ‑, egy ipolysági rész között fejlettség tekintetében, teljesen jól látható, mekkorák a különbségek. Ennek megfelelően a közép-magyarországi régiót ma Budapest húzza, Budapest teszi olyan régióvá, amely nehézzé teszi az adókedvezmények megadását, az uniós jellegű támogatások megadását.

Erre tekintettel és a magyarországi innovatív vállalkozások támogatása érdekében tettük le az asztalra Varga Mihály miniszter úrral ezt a mostani javaslatot, amely javaslat az 1996. évi LXXXI. törvény módosításáról szól, és ami a fejlesztési adókedvezmények rendszerének kiterjesztését jelenti.

Fejlesztési adókedvezmény már most is létezik a magyar jogban, több jogcímen, így például környezetvédelmi beruházások esetében vagy K+F beruházások esetében igénybe vehetőek ilyen jellegű támogatások. A közép-magyarországi régióban azonban ez az adókedvezmény csak korlátozottan vehető igénybe, csak abban az esetben, ha új vállalkozás indul, és mint új vállalkozás veszi igénybe ezt a típusú kedvezményt.

A mostani javaslatunk arra vonatkozik, hogy ennek a kedvezménynek a rendszerét, összhangban egyébként az EKB-támogatásokkal, hiszen az EKB-tá­mogatások és a fejlesztési adókedvezmények együt­tesen képesek kifejteni jótékony hatásukat, összhangban ezekkel a rendelkezésekkel két új esetben is igénybe lehessen venni ezeket a támogatásokat. Az egyik eset: akkor, amikor egy termékdiverzifikáció valósul meg, azaz új termék bevezetésére kerül sor, anélkül, hogy egyébként egy teljesen új vállalkozás indulna. Tehát a fogalom tekintetében nem minősülne ez egyébként teljesen új vállalkozásnak, hanem egy új termékkel egészülne ki a termékpalettája. A másik ilyen pedig, amikor a vállalkozás úgy fejleszt, hogy egy új eljárásrendet vezet be.

Természetesen ezek a támogatások olyan támogatások, amelyekhez az Európai Bizottság hozzájárulása kell, hasonlóan egyébként más típusú ilyen támogatásokhoz. Egyébként az EKB-támogatásoknak és az ilyen jellegű adókedvezményeknek ugyanaz az európai uniós jogi alapja.

Pénzügyi korlátozást is tartalmaz ez a rendelkezés, méghozzá 6 milliárd forintban határozza meg azt a minimumösszeget, amelyben az ilyen típusú be­ruházásnak meg kell valósulnia, vagy pedig 3 milliárd forintban, hogyha kifejezetten munkahelyteremtő beruházásról van szó. Sőt, ezen felül még foglalkoztatási igényeket is támaszt. Meg kell valósulnia annak, hogy a következő négy évben, tehát a beruházás megindításától, elszámolásától számított bázisévhez képest négy éven keresztül legalább ötven fő­vel kell nőni a foglalkoztatottak létszámának, vagy egy másik adókedvezménynek, illetve másik foglalkoztatási célnak kell megvalósulnia, ami a minimálbér 300-szorosával növelt bérköltséget jelenti a cégnél.

Úgy gondoljuk, hogy ezeknek a szabályoknak a megvalósulásával, bevezetésével lendületet kaphatnak olyan vállalkozások a közép-magyarországi régióban, amelyek nemcsak a nagyvállalkozásokat segítenék, a foglalkoztatottságot segítenék, hanem bizony a másik oldalon a kis magyar cégek számára is egy beszállítási lehetőséget jelentenének, és ezek a cégek az ország minden területéről ‑ a közép-ma­gyar­országi régióból is ‑ fejlődésnek indulhatnak, illetve a további fejlődésük biztosított lehet.

Úgy gondoljuk, hogy ezekkel az intézkedésekkel Magyarország tovább erősödhet. Azt gondolom, hogy itt az Országgyűlésben és a kormányban is mindenkinek érdeke az, hogy Magyarország ebből a szempontból is erősödjön, és azok a kilátások, amelyek az egész régiót, a közép-magyarországi régiót érintik, amely egy erős gazdasági fejlődés, és amelyben Magyarország részt vesz, hiszen ebben az évben is Magyarországon már 4 százalék feletti gazdasági növekedés várható, szóval, ezek az intézkedések tovább fogják segíteni a jövő évtől kezdődően azt, hogy Magyarország erősödjön, a gazdasági növekedés is erősödjön, és a foglalkoztatás is teljesedjen ki. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Hollik István tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
253 12 2017.11.02. 5:54  1-12

TUZSON BENCE (Fidesz): Igen. Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Egy-két megjegyzést szeretnék tenni az ellenzéki felszólalók hozzászólásával kapcsolatban. Először is Burány Sándor hozzászólására szeretnék röviden reflektálni. Azt gondolom, mégiscsak egy kicsit ellentmondásos vagy furcsa, hogy ön nyilvánul meg ebben a kérdésben, hiszen mégiscsak a Gyurcsány-, Bajnai-kormányok idején ön vagy államtitkár volt, vagy gazdasági tanácsadó testület elnöke a kormányfő mellett. Ennek megfelelően azért önnek is pontosan kell tudnia, egyébként mint korábbi munkaügyi miniszternek is, hogy hogyan nézett ki Magyarországon a korábbi személyi­jöve­de­lemadó-szabályozás. (Burány Sándor: Nem kellett a minimálbér után adót fizetni.) Az 36 százalékos adót állapított meg, viszonylag alacsony mértéktől kezdve. És azért mondom, hogy alacsony mértéktől kezdve, mert abban az esetben, ha valaki, mondjuk, a mostani szakmunkás-minimálbért, tehát a garantált bérminimumot kapná meg, ő már 36 százalékos adó alá esne. (Burány Sándor: Nem igaz. Hazudik, képviselő úr. Nem igaz.) Tehát így nézett ki egyébként az adórendszer az önök esetében.

Ne felejtse el azt sem, hogy az önök idejével ellentétben a rezsiárak milyen mértékben csökkentek le. Európa egyik legmagasabb rezsiárából Európa egyik legalacsonyabb rezsiára alakult ki, ami nagyban segítette pont a magyar dolgozó embereket. És azt se felejtse el, hogy a mostani magyar egykulcsos adórendszerből a családi adókedvezmények esetében például milyen értékben, milyen mértékben írható le az adó. És most már nemcsak az adóból írhatóak le a kedvezmények, hanem bizony a járulékokból is. Tehát egy egyébként alacsony jövedelmű, kétgyermekes család szinte teljes jövedelmét képes ma hazavinni Magyarországon. (Burány Sándor: A családi pótlékot meg nem emelitek.) Föl kell erre hívnom külön a figyelmet, hiszen azért azt is látnunk kell, hogy a magyarországi adózás, a magyarországi adórendszer kifejezetten segíti azokat, akik családosok, családban élnek és több gyermeket is vállalnak. A cél az, azt gondolom, hogy a legnehezebb helyzetben lévő embereket mindenképpen az adórendszeren keresztül is segíteni kell, és ez a mostani adórendszer ezt valósítja meg, és annak a kulcsa mégiscsak fele akkora, mint az önök által a legtöbb emberre alkalmazott 36 százalékos sáv volt.

Amit fontosnak tartunk Magyarországon, mindig is a kis- és középvállalkozások segítése volt. A kis- és középvállalkozások azonban elsősorban vagy nagyon sok esetben, ha a termelésbe akarnak bekapcsolódni, akkor beszállítóként tudnak ebbe a termelési láncba bekapcsolódni. A lehetőséget meg kell számukra teremteni, hogy a termelésbe mint beszállítók képesek is legyenek bekapcsolódni, és legyenek olyan vállalatok Magyarországon, elsősorban termeléssel foglalkozó vállalatok, amelyek magyarországi beszállítókat vesznek igénybe.

Ezt a folyamatot szeretnénk a továbbiakban is elősegíteni, és ezért fontos az, hogy innovatív vállalkozásokat segítsünk. És itt már Bana Tiborra szeretnék egy pillanatra utalni, az előbbi hozzászólására. Vagy nem alaposan olvasta el ezt a jogszabály-tervezetet, amit letettünk az asztalra, vagy valamilyen félreértésben van. Ez a tervezet kifejezetten az innovatív vállalkozásokat támogatja Magyarországon, hiszen pont eljárásrendet, új eljárásrendet és új termék bevezetését támogatja különböző formában. Most az EKD mellett, ami egyébként kifejezetten ugyanazon az uniós szabályrendszeren alapul, mint a mostani támogatási rendszer, de ez a javaslat nem az EKD-kra vonatkozik, hanem a fejlesztési adókedvezmények igénybevételének egy speciális formájára, amit most már kiterjesztett módon a közép-magyarországi régióban is igénybe lehet venni.

Éppen azért mondtam el az elején, hogy itt kifejezetten arról van szó, hogy ezeket a vállalkozásokat támogassuk, hogy az innovatív vállalkozásokat támogassuk, a másik oldalról pedig a beszállítókat is erősítsük meg ennek megfelelően. Tehát a magyarországi kis- és középvállalkozásokat is támogassuk, hiszen ez a kör egységesen szemlélendő. A magyar gazdaságot nem lehet részekre osztani. Abban vannak nagyvállalatok, vannak magyar és külföldi nagyvállalatok, és vannak emellett kisvállalkozások.

Hogyan zajlik egy vállalkozásnak egy országba települése? Mindig úgy zajlik, hogy beérkezik egy országba, valamilyen termelésbe belekezd. Ha abban a termelésben megfelelő szakemberek alakulnak ki, akkor ezek a szakemberek be tudnak aztán kapcsolódni az innovációba, és utána mint innovatív vállalkozások tudnak felvirágozni egy országban, amiben aztán a beszállítók is meg tudnak jelenni és meg tudnak erősödni. Így tud egy ország egységesen előre menni, és ez tudja elősegíteni a munkaerőpiac fejlődését is, mind a nagyvállalatok tekintetében, egyébként a képzett munkaerő tekintetében is, mind pedig a kis- és középvállalkozások tekintetében.

Ezt az utat kell járni, és ez az, ami elősegíti azt, hogy Magyarországon a gazdaság egységesen, ne torz módon, egységesen képes legyen fejlődni. A mi javaslatunk pont arra vonatkozik, hogy ez területileg is egységes módon tudjon megvalósulni, azaz a közép-magyarországi régió bizonyos tekintetben ne maradjon le más régióktól, hanem ezekkel a támogatásokkal az ilyen típusú vállalkozások jelenjenek meg ebben a térségben is, és így egy egységes országfejlődés valósulhasson meg.

Ebbe az irányba szeretnénk tehát továbbhaladni, és ezért fontos ez a mostani rendelkezés, mert ez most olyan adókedvezményt ad bizonyos innovatív vállalkozások számára, amelyek hozzájárulnak a magyar gazdaság erősítéséhez. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
256 370 2017.11.13. 2:56  367-376

TUZSON BENCE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Egy nagy jelentőségű törvénymódosításról van szó abból a szempontból, hogy a közép-magyarországi vállalkozások segítése ennek a törvényjavaslatnak a következtében egyre erőteljesebben megvalósulhat, és összhang alakulhat ki az EKD-támogatások és az ilyen típusú adókedvezmények tekintetében, mármint gondolok a fejlesztési adókedvezményre. Ugye, korábban is tartalmazott már ez a törvény fejlesztési adókedvezményeket, amilyen például a környezetvédelmi beruházások esetében fennállt vagy a K+F beruházások esetében. Azonban eddig a közép-magyarországi vállalkozások, cégek kimaradtak az ilyen típusú adókedvezményekből.

Ezért, élve az európai uniós támogatási lehetőségekkel, valamint azzal, hogy az EKD-támogatások, amelyek uniós jogi alapja egyébként ugyanaz, már tartalmaznak ilyen típusú lehetőséget, hogy a támogatások teljes körűek legyenek, amelyek új vállalkozásnak nem minősülnek, de új terméket kívánnak bevezetni vagy új eljárást kívánnak alkalmazni, és ezzel ráadásul a munkahelyteremtéshez is hozzájárulnak, érdemes egy újabb fajta adókedvezményt bevezetni. És valóban, ahogy képviselő úr is elmondta az előbb, ez elősegítheti Magyarországon a kis- és középvállalkozások fejlődését is, hiszen vannak olyan nagyvállalatok Magyarországon, amelyek komoly, nagy beruházók és komoly, nagy termékpalettával is rendelkeznek, új termék bevezetésével elősegíthetik azt, hogy Magyarországon a kis- és középvállalkozások is fejlődjenek, a kis- és középvállalkozások is erősödjenek meg.

A közép-magyarországi cégek a korábbiakban sajnos elég kevés uniós támogatást vehettek igénybe, hiszen a közép-magyarországi régió európai uniós viszonylatban, elsősorban Budapest fejlettsége okán, fejlett térségnek minősül. Ugyanakkor nagyon nagy szükség van arra, hogy ebben a térségben is prosperálhassanak, nőhessenek, erősödjenek meg ezek a magyar cégek és azok a cégek, amelyek akár Magyarországon vannak.

Hiszen azok a cégek, amelyek itt központot üzemeltetnek, nyugodtan tekinthetők magyarországi magyar vállalkozásoknak is. Főleg, ha ilyen komoly tevékenységet folytatnak, és elősegítik a kis- és középvállalkozások fejlődését is.

Ennek megfelelően kérem önöket, hogy támogassák a javaslatot, és támogassák a Törvényalkotási bizottság módosító javaslatát is, amely elsősorban technikai pontosításokat tartalmaz a kedvezmény igénybevételével kapcsolatban, de a törvényjavaslat célját, alapvető funkcióját nem változtatja meg. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
256 376 2017.11.13. 2:32  367-376

TUZSON BENCE (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Azért van egy-két fontos kérdés, amit érdemes megjegyezni ezzel kapcsolatban. Képviselőtársammal mindketten arról beszéltünk, hogy közvetett támogatást jelent és közvetett lehetőséget nyújt ‑ ez a szó elhangzott, képviselőtársaim ‑ ebben az adókedvezmény-rendszerben.

Ha megfigyelik a magyarországi nagy cégeket, azok kettős hatást gyakorolnak a magyar munkaerőpiacra. Egyrészt saját maguk is nagy foglalkoztatókká tudnak válni, ilyen például a győri Audi esete is, ami 12 ezer körüli munkavállalót foglalkoztat Magyarországon, de jóval meghaladja azoknak a munkavállalóknak a száma ezt a számot, akik közvetetten vesznek részt a termelési láncban, ami azt jelenti, hogy a beszállítóknál akár a duplája is lehet a munkavállalók száma. Ezek a vállalkozások azonban általában kis- és középvállalkozások.

A magyar gazdaságot nem lehet részekre osztva kezelni. A magyar gazdaságot mindig egységes egészként kell kezelni. Ezért, ha egy helyen támogatási forma valósul meg, azt mindig úgy kell tenni, hogy az a termelési láncon végigfutó támogatási rendszer legyen. Egyrészt a magyar emberek munkájának megbecsülése is tudjon nőni a munkahelyek száma mellett, másrészt pedig különösen fontos az, hogy a kis- és középvállalkozások is fejlődni tudjanak.

Ezért, ha kifejezetten fejlesztésről beszélünk, a fejlesztési adókedvezmények tekintetében, akkor már a fejlesztés pillanatában, megvalósulása tekintetében is egyfajta beszállítói lánc valósul meg, a másik oldalon pedig a folyamatos működés során a magyar beszállítók be tudnak kapcsolódni a termelési láncba, ennek megfelelően a kötelezően előírt ‑ hang­súlyozom: kötelezően előírt ‑ foglalkoztatási adatok mellett meg tud jelenni ez a másik oldalon a kis- és középvállalkozásoknál is, mint új munkahely-teremtési lehetőség és üzleti lehetőség is a kis- és középvállalkozások számára.

Egy ilyen típusú támogatás tehát kifejezetten az egész magyar gazdaságot segíti, és az, hogy ez Közép-Magyarországon meg tud valósulni, nemcsak a közép-magyarországi kis- és középvállalkozásokat tudja segíteni, hanem a beszállítói láncon keresztül az egész ország kis- és középvállalkozóit. Ezért kérem, hogy ezt a javaslatot, beleértve a módosító javaslatot is, támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
260 218 2017.11.20. 5:15  217-220

TUZSON BENCE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tudják, nagyon fontos kérdés az, hogy a kormány és az Országgyűlés, de mindenki, akinek lehetősége van, támogassa a magyar családokat, a magyar fiatalokat abban, hogy gyerekeket vállaljanak, és hogy egyre több gyermek legyen Magyarországon. Komoly előrelépést sikerült az utóbbi időszakban ezen a téren elérnünk, hiszen emlékezzenek vissza, 2010 tájékán körülbelül 1,27 volt az úgynevezett termékenységi ráta, azaz az, hogy egy szülőképes nőnek hány gyermeke lehet. Lassan elérjük az 1,5-öt most, nem vagyunk még sehol a 2,1-hez képest, de komoly előrelépés van az utóbbi időszakban, és ha így folytatjuk, akkor ez jelentősen fog tudni növekedni.

A kormánynak is természetesen vannak eszközei arra, hogy ilyen segítséget nyújtson. Ilyen például a családi adókedvezmény rendszere, amelyet 2010-ben vezetett be a magyar kormány, és ami nagy segítséget tud nyújtani a magyar családoknak, hiszen a családosoknál egyre több pénz tud maradni. Ezenkívül az ingyenes tankönyvellátás, az ingyenes tankönyv is nagy segítséget nyújt. Ma már több mint egymillió gyermek az, aki ingyen kaphat tankönyvet, sőt ezenkívül a gyermekétkeztetés kérdése is, úgy tűnik, hogy Magyarországon egyre nagyobb lendületet kap, hiszen most már 79 milliárd forintot fordítunk erre, ami háromszor akkora összeg, mint 2010-ben volt. Nagy segítség ez a magyar gyerekeknek, és a legkisebbek közül most már szinte minden kisgyermek ingyen tud Magyarországon étkezni.

Fontos az is, hogy gyerekeink fizikailag is egészségesek legyenek, ezért az, hogy megkaphatják a mozgás örömét, és hogy Magyarországon mozognak a legtöbbet az egész Európai Unióban a gyerekek, az nagyon nagy előrelépés. Köszönhető ez vagy jórészt köszönhető ez annak, hogy a mindennapos testnevelés rendszerét Magyarországon bevezettük. De természetesen a gyerekeink nevelése érdekében szükséges az is, hogy a pedagógusainkat megbecsüljük, ezért fontos kérdés, hogy 2013-2017 között 50 százalékkal, átlagosan 50 százalékkal sikerült megemelni a pedagógusok bérét, sőt ebben az évben is 3,5 százalékos növekedés várható, ennyivel fog emelkedni a pedagógusok bére idén is.

Az is nagyon lényeges, hogy olyan intézményfejlesztésekben gondolkozzunk, amely a legkisebbeket is segíti, segíti az iskolásokat, az óvodásokat, a bölcsődéseket, s ennek értelmében nagyon sok fejlesztés valósult meg Magyarország legnagyobb tankerületében, mert a dunakeszi tankerületben ma már 26 500-nál több gyermek van, azaz ez az ország legnagyobb tankerülete. Dunakeszin és Gödön nagyon sok gyermek van, jó példával jár elöl ez a két település az ország egészét tekintve. Dunakeszin ennek következtében iskolaépítés is megvalósult. Korábban sok iskola megújult, hiszen a Fazekas Általános Iskolánál például egy épületbővítés valósult meg, most pedig a Szent István Általános Iskola kapott egy teljesen új 24 tantermes épületet. A régi épület felújítása sem marad el, a katolikus egyház katolikus iskolát fog itt indítani, 500 millió forintos állami támogatásból tud megújulni ez az épület is.

Ezenkívül Dunakeszin új sportlétesítmény, új tanuszoda is létesült, amely segít abban, hogy a gyerekek a mozgás örömét még jobban, még jobban kiteljesedve tudják átélni. Azonfelül, hogy Dunakeszin ilyen fejlesztések valósultak meg, a választókerület több helyén is, engedjék meg, hogy felsoroljak néhány komolyabb fejlesztést: a sajátos nevelési igényű gyermekekre is gondolni kell, ezért jött létre egy teljesen új intézmény Veresegyházon, egy 9 tantermes, 160 gyerek elhelyezésére alkalmas új iskola létesült. Ezenkívül Gödön, a szomszédos településen is egy komoly iskolafejlesztés indulhat meg ‑ erről nemrégiben döntött a kormány ‑, egy 24 tantermes új iskola épülhet amellett, hogy az elmúlt időszakban a két másik iskola is képes volt megújulni; ez egy komoly beruházás, nagy előrelépés a gödiek életében. Gödön emellett a Csalogány Óvoda megújítása, megépítése is megtörtént.

Csomádon is fejlesztések zajlanak, és itt a legkisebbekre is gondolni kell, hiszen új bölcsőde valósult meg, játszótér is megvalósult, s emellett egy kis labdarúgópálya és kosárlabdapálya is. Erdőkertesen is iskolát újítottunk föl. Csömörön most zajlik a Mátyás Király Általános Iskola felújítása és a zeneiskola korszerűsítése is (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) És a fóti gyerekekről is meg kell emlékeznünk egy pillanatra. Fontos az, hogy a modern oktatás eszközeit is bevigyük az iskolába, ezért ott új smart school, okostanterem épült meg. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
262 16 2017.11.28. 5:13  13-16

TUZSON BENCE, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Önnek tökéletesen igaza van. Sajnos, egy olyan kampány részesei vagyunk most, amelyben a másik oldalról, az ellenzék oldaláról az álcázás jelenik meg. (Moraj az MSZP és a Jobbik soraiban.) A valóság az, hogy az ellenzéki képviselők részéről megjelenik a valóság folyamatos letagadása is; a valóság folyamatos letagadása, hiszen emlékeznek önök is arra, hogy hogyan nevezték a szocialisták annak idején a bevándorlás kérdését. A bevándorlás álprobléma, mondták, amit a Fidesz kreált.

Hogyan vagyunk a kötelező kvótával? A kötelező kvóta kérdését is folyamatosan letagadták. Ma már ugyan ott tartunk, hogy a politikai baloldalon belül is folyamatos vita van abban a kérdésben, hogy vajon kötelező kvóta létezik‑e vagy sem. De ennek azért van egy megnyilvánuló példája is, hiszen az Európai Parlament egy határozatot fogadott el ebben a kérdésben, amelyben döntött a kötelező kvótáról, elindította azt a jogalkotási folyamatot, amely a kötelező kvótához fog vezetni.

És most minek vagyunk tanúi? Annak, hogy a Soros-terv létét is tagadják, szinte minden ellenzéki képviselő, minden ellenzéki erő. Legutóbb ehhez egyébként a Jobbik is csatlakozott, amikor Egyed Zsolt képviselőtársunk a tegnapi napon kifejtette azt, hogy tulajdonképpen a Soros-terv és az ehhez kapcsolódó nemzeti konzultáció ténye nem más, mint riogatás ‑ mondta tegnap Egyed Zsolt. (Közbeszólások a Jobbik soraiból.)

Miért teszik mindezt? ‑ vetődik fel a kérdés. Miért teszi ezt Soros György? Ahogy képviselőtársunk az előbb elmondta, valóban érdemes tanulmányozni, odafigyelni arra, hogy Soros György „A nyílt társadalom” című könyvében mit írt, hogyan fejtette ki azt az álláspontját, ami a nemzetek megszüntetéséhez vezet.

Egy olyan álláspontot képviselt, egy olyan elméletet, amelynek a lényege a nyílt társadalom, amelyben eltűnnek a nemzetek, és Európában csak egy massza alakul ki, ahol nincsenek magyarok, nincsenek németek, nincsenek osztrákok, románok, csak egy nemzetek nélküli massza.

S ehhez a küzdelemhez csatlakozott a magyarországi baloldal, a magyarországi ellenzéki pártok is, hiszen Soros György azt is kifejtette, hogy azt az eszközt sem szabad elvetni, ami a belügyekbe való beavatkozás eszköze.

(9.40)

Nem szabad elfelejtenünk azt, hogy óriási pénzügyi erőforrások állnak rendelkezésre ahhoz, hogy ezt a tervet megvalósítsák, hiszen, hölgyeim és uraim, 4800 milliárd forint (Zaj. ‑ Az elnök csenget.), 4800 milliárd forint az az összeg, amit Soros György a saját alapítványába tett át. Hogy ezt meg lehessen fogalmazni, és megértsük azt, hogy mekkora összegről beszélünk: ez akkora összeg, amit a magyar adófizetők személyi jövedelemadóban három év alatt tudnak összerakni. Ekkora összegről beszélünk, amit Soros György egyetlenegy aláírásával utalt át.

Az Európai Parlament, megvalósítva a Soros-terv egyes elemeit, most megint elfogadott egy ha­tá­ro­zatot, s ennek a határozatnak a lényege pedig a kötelező betelepítés. Egy olyan kötelező bete­le­pí­té­si rendszert indítványoz az Európai Parlament, amelynek célkeresztjébe Magyarország kerül. Úgy kerül a célkeresztjébe, hogy azokat az országokat kí­ván­ja előnyben részesíteni a betelepítés szem­pont­já­ból, ahol még nincsenek bevándorlók. Ráadásul ez a terv a családegyesítést is megkönnyíti, aminek kö­vet­keztében még több ember tud beérkezni az Európai Unió területén belülre.

Ezzel a tervvel, ezzel a ha­tá­ro­zattal felül akarják írni a nemzetek jogköreit, s szembemennek minden demokratikus alapelvvel, az Európai Unió azon alap­elvével, hogy alapvetően a nem­zetek döntésére épül az Európai Unió, nem pedig a feje tetejére áll, nem fordított az európai dön­téshozatali mechanizmus.

Közel kétmillió olyan ember van, aki már ki­töl­töt­te Magyarországon a nemzeti konzultációs kér­dő­ívet. (Közbeszólások az ellenzéki oldalról: Nem igaz! ‑ Hány millió? ‑ Persze, ötmillió!) A magyar emberek megértették azt és értik azt, hogy egy olyan kérdésről beszélünk, ami nem egy-két évre, nem öt-tíz évre, hanem ötven-száz évre is képes Ma­gyar­ország sorsát meghatározni. Még van néhány nap azzal kapcsolatban, hogy ki lehessen tölteni a nem­ze­ti konzultációs kérdőíveket. Én arra kérek minden magyar embert, akinek fontos Magyarország jövője (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hogy töltse ki a nemzeti konzultációs kér­dőívet, mert csak akkor tudjuk megállítani Brüsszelt, akkor tudjuk Soros Györgyöt megállítani, ha mi, magyar emberek egymással összekapaszkodunk. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kor­mány­pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
264 244 2017.12.04. 5:44  203-284

TUZSON BENCE, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Egy másik aspektusból vizsgálva ezt a kérdést nagyon fontos, hogy megjegyezzük azt, hogy ezeket az uniós forrásokat és az uniós forrásoknak a felhasználását milyen eszközként lehet felhasználni, illetve Brüsszel milyen eszközként akarja felhasználni. Azt gondolom, semmiképpen sem célszerű, ha olyan összefüggésekbe hozzuk az uniós források felhasználását, amely alkalmassá teszi arra, hogy büntető jellegű szankcióként alkalmazzák ezeket, hiszen ha a bevándorlás kérdéséről beszélünk és a bevándorlás kapcsolatba hozásáról az uniós forrásokkal, akkor arról van szó, hogy két össze nem tartozó dologgal, azaz az uniós forrásokkal, amelyek az országnak egyébként járnak, pontosan azért, mert Magyarország megnyitotta kapuit a nyugat-európai gazdasági társaságok előtt, és ezt vissza kell kompenzálni a magyar gazdaság számára, hogy az egyensúly fennmaradjon, hogy win-win helyzet jöjjön létre, ezért vannak uniós források, nem pedig azért, hogy ezt Brüsszel akár fenyegetésként vagy pedig szankcióként fel tudja használni.

Pontosan látjuk azt, hogy az uniós képviselők részéről rendszeresen jelenik meg az a fenyegetés, hogy vagy a fejlesztési forrásokat, vagy a kohéziós forrásokat, vagy akár az agrártámogatásokat is elvonják. Ez kiterjed a 2020 utáni időszakra is, de a mostani időszakra is, hiszen pont az agrártámogatásokkal kapcsolatban született egy olyan határozattervezet, amelynek a lényege az, hogy vonják meg az uniós forrásokat, illetve csökkentsék az uniós forrásokat, és a migráció kérdését ebből fedezzék. Nyilván Magyarország számára, ahol kiemelten magas az arány, tehát az az arány, ami nagyjából egyharmada az összes uniós támogatásnak, ami az agráriumba érkezik, ez különösen fájó pont lenne. Szerencsére a 2020 előtti időszakra az európai országok már úgy határoztak ‑ a többség megvan e tekintetben ‑, hogy ilyen módosítás ne történhessen meg, de a 2020 utáni időszak esetében azért a veszély fennáll, hiszen még Jean-Claude Juncker is hangsúlyozta azt, hogy meg kell vonni egyes, akár strukturális forrásokat is azoktól az országoktól, amelyek nem támogatják a bevándorlást.

A 2020 utáni kohéziós források már tervezés alatt állnak, a dokumentumok folyamatosan készülnek, és visszatérő gondolat az, hogy politikai feltételeket szabjanak az egyes támogatásoknak, azaz magyarul mondhatjuk azt, hogy zsarolni és büntetni próbálják az egyes tagállamokat olyan kérdésekben, jellemzően a migráció kérdésében, ami nincs összefüggésben a kohéziós forrásokkal vagy a források eredeti rendeltetésével. Nyilván nem véletlen az, hogy sokak fejében visszaköszön e tekintetben a Soros-terv, hiszen pont arról van szó, hogy ebben a pontban is vagy ebből a szempontból is a Soros-terv végrehajtása zajlik Brüsszelben, aminek a lehető leghatározottabban ellen kell állni. Sőt, az egy új hír, hogy Soros György is úgy gondolja, hogy támadásának a részeként a költségvetési tárgyaláson az európai országokra nyomást kell gyakorolni, hiszen most van az a pillanat, a tárgyalás időszaka, amikor a különböző országokra, így Magyarországra is pont a bevándorlás kérdésében nyomást lehet gyakorolni.

Az idő rövid, és nagy küzdelem áll előttünk, hiszen önök is tudják azt, hogy a 2020-as időszak vonatkozásában jövő májusban a költségvetés szempontjából a keretösszegek már látszani fognak, ekkorra dönteni kell ebben a kérdésben. Nagyon sajnálatos tény, hogy a baloldal képviselői most teljes egészében hiányoznak innen az Országgyűlésből. Ez nagy kár, hiszen ők is partnerek abban, hogy Soros szövetségeseiként, pontosan az ő képviselői folyamatosan megszavazzák azokat a kezdeményezéseket, amelyek az uniós források csökkentésére vonatkoznak azoknak az országoknak az esetében, amelyek ellenállnak a Soros-tervnek. Nyugodt szívvel mondhatjuk, először fordul elő az Európai Unió történetében az, hogy Magyarország esetében ahelyett, hogy az ország mellett, a több forrás mellett lobbiznának, pont az ellenkezője történik, hogy vonjanak meg forrásokat Magyarországtól. Ebbe az irányba zajlik az ő lobbizásuk. Nagyon sajnálatos tény ez, és ez valóban Magyarország-ellenes cselekedet, olyan Magyarország-ellenes cselekedet, amelyben együtt ugyanazt mondják, mint amit Soros György is mond, tehát e tekintetben párhuzamos a magyarországi baloldal cselekedete és Soros György cselekedete. Ők egymással szövetségben vannak.

Nincs alapja ennek, hölgyeim és uraim. Nem lehet egy országot zsarolni, hiszen nem könyöradományról van szó. Az európai uniós források járnak, ezt jogszabályok, európai uniós határozatok és az Unió költségvetése is alátámasztja. Nincs jogi lehetőség arra, vagy legalábbis most nincs jogi lehetőség arra, hogy ezeket a kérdéseket egymással összehangoljuk, és ellen is kell állni minden olyan törekvésnek, ami arra vonatkozik, hogy ezeket az egymással össze nem függő kérdéseket egymásra illesztve, egymással társítsák össze, hiszen az egyik az európai uniós jogból, tehát a költségvetési támogatások az európai uniós jogból következnek, a migráció támogatásának azonban nincs európai uniós alapja. Köszönöm szépen a szót. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
266 24 2017.12.12. 5:35  21-53

TUZSON BENCE, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Azt gondolom, egy rendkívül jelentős parlamenti határozatról beszélünk, hiszen az Európai Unió parlamentje lépést váltott azzal, hogy ezt a határozati javaslatot, tehát a kötelező betelepítésről szóló javaslatot, amely a Soros-terv több elemét is tartalmazza, elfogadta.

Itt alapvetően, ahogy a képviselő úr is fogalmazott, egy szuverenitási kérdésről beszélünk, arról, hogy meddig terjed az Európai Unió, az Európai Parlament és Brüsszel hatásköre, hol van ennek a határa, és mi az, ami nemzeti szinten van. Mi azért abban gondolkodunk, hogy az Európai Unió alapvetően a talpán áll, tehát a nemzetek hozzák meg a döntéseiket, és a nemzetek döntéseiből áll össze végül az európai döntéshozatal, az európai döntéshozatali mechanizmus is. Ennek megfelelően nyilvánvaló kérdés, hogy a bevándorlás ügyének, ami az európai alapokmányok szerint is nemzeti hatáskör, nemzeti hatáskörben is kell maradnia. Ez a hatáskör, azaz ez a hatáskörtúllépés, amit az Európai Parlament a határozatával megtesz, bizony átírná az Európai Unió történetét, átírná az Európai Unió felépítését úgy, hogy az Európai Unió központi egységei, központi döntéshozatali szervei meghozzák a határozatukat, és ezzel kapcsolatban csak végrehajtó szerep jutna a nemzeteknek.

Önmagában az, hogy a Soros-terv végrehajtását ilyen formában a parlament megkezdte, jelzésértékű mindenki számára, jelzésértékű, mert valószínűleg ez a folyamat itt nem fog megállni. Több pontja van még ennek a határozatnak, míg belőle egy élő, végrehajtható határozat lesz, ezeken a pontokon azonban meg kell próbálni megakadályozni ennek a tervnek a végrehajtását. Mivel az Európai Parlament hozta meg a döntést, ezért fontos, hogy a magyar parlament is reagáljon erre a kérdésre, és válaszában határozottan utasítsa el a Soros-tervet, a Soros-terv végrehajtását, és ennek folyamán az Európai Unió parlamentjének is a határozatát. Ez a határozat ugyanis egy kötelező, állandó betelepítési rendszert vezetne be az Európai Unió területén olyanformán is, ami lépésváltás, hiszen kiterjesztően értelmezné az eddigi szabályokat, tehát többet értene a bevándorlókon, a menekülteken, mint amit eddig értettünk, hiszen itt a családegyesítés folyamatában jóval szélesebb kör számára lehetővé tenné a betelepítést, és célkeresztbe emelné Magyarországot.

Azért mondom, hogy célkeresztbe emelné, mert azokat az országokat, amelyek eddig nem fogadtak be bevándorlókat, előnyben (sic!) részesítené, ez pedig mindenképpen ellentétes a magyar érdekekkel, és azt gondolom, nekünk, magyaroknak fel kell emelnünk a szavunkat. Fel kell emelnie a szavát a magyar parlamentnek is, ahogy ezt Magyarországon már megtette 2 millió 332 ezer 755 ember, akik állást foglaltak a nemzeti konzultáción a Soros-tervvel kapcsolatban, és az eddigi feldolgozottsági adatok alapján a döntő többségük úgy foglalt állást, hogy el kell utasítani a Soros-tervet, tehát a kötelező betelepítési rendszert is el kell utasítani.

Fontos eleme valóban, ahogy a képviselő úr is megjegyezte, az NGO-k szerepe ebben a határozatban, hiszen azokat az országokat is előnyben részesítené, ahol ilyen NGO-k vannak, sőt támogatná az NGO-kat abban, hogy vegyenek részt ebben a betelepítési folyamatban, és azokat az országokat pedig, amelyek nem vesznek részt a kötelező betelepítési rendszerben, büntetéssel sújtaná ez a határozati javaslat. Bizony, az összes ilyen jellegű rendelkezés ellentétes a magyar emberek érdekeivel, ellentétes Magyarország érdekeivel, ezért kifejezetten fontos az, hogy itt az Országgyűlésben minden országgyűlési képviselő mondja el a véleményét. Az Európai Parlamentben ezt már megtették az európai parlamenti képviselők. Sajnálatos tény az, hogy a magyar baloldal uniós képviselői megszavazták ezt a határozati javaslatot, megszavazta Szanyi Tibor például, Niedermüller Péter vagy Jávor Benedek is.

Ennek megfelelően itt az ideje, hogy a magyarországi baloldal is, amelynek a képviselői sajnálatos módon nincsenek itt most az Országgyűlésben, nem hallgatják és nem vesznek részt ebben a vitában, állást foglaljon ebben az alapvető kérdésben, ami a bevándorlást és a Soros-tervet illeti, hogy meg kívánják‑e védeni Magyarországot, hosszú távon meg szeretnénk‑e védeni ezt az országot, hiszen abban az esetben, ha a bevándorlás megvalósul, megvalósul egy kötelező betelepítési kvóta, ennek az a következménye, hogy Magyarország végleg, nem egy-két évre, nem öt-tíz évre, hanem akár 100-200 évre vagy akár örökre is megváltozhat. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
266 86 2017.12.12. 5:29  85-88

TUZSON BENCE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Dunakeszi, Fót, Göd, Csomád, Csö­mör, Erdőkertes és Veresegyház olyan közösség, amely közösséget nyugodtan nevezhetjük a tettek kö­zös­ségének. Minden település, amely ezen a terü­le­ten van, kiemelkedik a közösségszervezés tekin­te­té­ben és az ehhez kapcsolódó fejlesztések tekintetében is. Olyan összefogás van ezeken a településeken, ami lehetővé teszi az infrastrukturális fejlesztéseket, és azt, hogy az ilyen összefogás mellé a magyar kor­mány, a magyar állam is oda tudjon állni és az infra­strukturális fejlesztésekben részt vegyen.

Ezért nagyon fontosak azok a fejlesztések, ame­lyek országos jellegű fejlesztések, de ezeknek a tele­pü­léseknek az érdekeit szolgálják. Mert az ilyen típusú fejlesztések, tudják, nem csak az ipart segítik elő. Sokban elősegítik természetesen azt is, hiszen a gazdaság vonzerőt gyakorol, és ezekre a területekre betelepülnek különböző gazdasági társaságok, akik mun­kahelyeket teremtenek, de a másik oldalon pe­dig ez elősegíti a családok életminőségének a fejlő­dé­sét is.

Hiszen ha gyorsabban lehet közlekedni, gyor­sabban lehet elérni a munkahelyet, az iskolákat, az óvo­dákat, akkor ennek a végén több idő jut a csalá­dokra is, márpedig a legfontosabb az, hogy a magyar emberek a családokkal tölthessék az idejüket, fej­lőd­jenek a családok, erősödjenek meg, és ezen keresztül Magyarország is tovább erősödhessen.

A dunakesziek és a Dunakeszi környékiek szá­má­ra, a fótiak számára, a gödiek számára kie­mel­kedő jelentősége van annak, hogy az M2-es út meg tud épülni, meg tud növekedni, szélesedni tud, és most már négysávos útként fog tudni működni 2019‑től kezdődően egészen Vácig, tehát elég hosszú szakaszon, és több lejáróval szolgálhatja a gödiek, a dunakesziek és a fótiak érdekeit is.

Régi álmuk valósul meg a dunakeszieknek és a gödieknek azzal, hogy a régi 2-es utat és az M2-es utat egy új út, egy új összekötő út fogja összekötni, ezeknek az embereknek az érdekét ez fogja szolgálni. Meg fogja gyorsítani a közlekedést, és a telepü­lé­se­ken átmenő forgalmat enyhíteni fogja, sokban hoz­zá­járulva ezzel ahhoz, hogy az ott élő emberek élet­minősége növekedhessen.

Fontos a gödiek számára, hogy nemrégiben oda­települt a Samsung-gyár, ismételten megnyithatta a kapuit, ami felhelyezte Gödöt az innovatív vál­lal­kozások világtérképére is, de ehhez kapcsolódóan a magyar kormány támogatásával komoly infra­struk­tu­rális fejlesztés valósulhat meg Gödön. Ez az infra­strukturális fejlesztés 2 milliárd forint támogatást jelent, amivel számos utca meg tud újulni. Meg tud újulni a helyi tömegközlekedés is, és több kis út mellett a város egésze is fejlődni tud, tovább tud erősödni.

A térség szempontjából nagy jelentősége van annak, hogy a vasútvonal 1846-ban itt kezdte el először a működését Magyarországon. Az első vasút itt pöfögött annak idején. Ez a fejlődés tovább foly­hat azzal, hogy Közép-Európában az első emeletes motorvonatok, amelyek már nagy kapacitásúak és felgyorsítják a Budapestre való közlekedést, itt fognak megvalósulni. Természetesen nemcsak ezen a két településen, hanem több településen is számos fejlesztés van. Engedjék meg, hogy a teljesség igénye nélkül soroljak fel néhányat!

A fótiaknak és mellette a mogyoródiaknak az érdekeit is szolgálja, hogy az M3-as autópályán csaknem 5 milliárd forintból egy új csomópont fog megépülni a hozzá tartozó összekötő úttal is, ami könnyebbé teszi ezeknek a településeknek az elér­hetőségét, rövidebb lesz itt is a közlekedési idő, és ezzel az életminőség ezen a területen, ezeken a te­le­püléseken, Fóton is növekedni fog. Könnyebben lesz elérhető a település, és a település közelekedési zsúfoltsága is várhatóan csökkenni fog.

Természetesen a gyorsabb közlekedés a kistele­pü­léseken is fontos. Ezért van nagy jelentősége annak, hogy akár Csömörön is megvalósulhatnak útfejlesztések, hiszen a 3. számú, Rét utcai bekötőút is megvalósult az utóbbi időszakban, és a Laki utca felújítása is folyamatban van, tehát itt is komoly infrastrukturális fejlesztések vannak.

Csomádon pár nappal ezelőtt adtuk át az Irtvány utcát, amelynek különös jelentősége van a telepü­lé­sen, hiszen a Kossuth Lajos utcát is tehermentesítő utcáról van szó (Az elnök a csengő megkocog­ta­tá­sával jelzi az idő leteltét.), olyan utcáról, amelyik segítséget nyújt mindenkinek, aki a településen él. Emellett Erdőkertesen a Géza utca felújítása is meg­történt, illetve a Béke utca felújítása is folyamatban van. (Gúr Nándor: Elnök úr, idő!)

Ezek a fejlesztések mutatják azt, hogy jó irányba megyünk, erősödik a magyar gazdaság, és emellett erősödnek a települések is. Köszönöm szépen, elnök úr, a szót.