Készült: 2020.01.18.02:43:08 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

95. ülésnap (1999.10.21.), 24. felszólalás
Felszólaló Dr. Latorcai János (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:22


Felszólalások:  Előző  24  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. LATORCAI JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Valamennyien tudjuk, hogy a piacgazdaság szervezeti rendszerében sajátos helyet foglalnak el a mikro-, kis- és középvállalkozások. Nagyfokú és gyors alkalmazkodóképességük, rugalmasságuk ellenére azonban, méretükből és tőkeszegénységükből fakadóan versenyhátrányban vannak a nagyvállalatokkal és különösen a multinacionális vállalkozásokkal szemben.

Általánosan elismert viszont e vállalkozói szektornak a gazdasági növekedés generálásában, a munkahelyteremtésben és a területi egyenlőtlenségek mérséklésében betöltött szerepe.

A rendszerváltást követően a korábbi nagyvállalati szerkezeti és szervezeti struktúra összeomlása a mikro-, kis- és középvállalkozások számának és gazdasági súlyának jelentős növekedését eredményezte. Az 1989 és 1994 között megfigyelhető gyors ütemű növekedésben vitathatatlanul jelentős szerep jutott az állami vagyon szétforgácsolódásának, valamint a privatizációnak is. A hazai magánvállalkozások száma 1994-ben tetőzött. 1995-től a vállalkozások számának növekedése lelassult, sőt 1996-ban, 1997-ben a gazdasági feltételrendszer szigorodásával és a belső fogyasztás visszafogásával alapvetően csökkent is. 1998-ra, a kormányváltás idejére ez a csökkenés elérte a 30 százalékot. Az akkori, közel háromnegyed millió vállalkozás 96 százaléka 10 főnél kevesebbet foglalkoztató, úgynevezett mikrovállalkozás volt, amelyek mintegy negyede kényszervállalkozásnak vagy kvázi kényszervállalkozásnak volt tekinthető.

Annak ellenére, hogy ez a szektor állította elő a bruttó hazai termék csaknem felét, és adta a munkahelyeknek közel kétharmadát, 1995-96-tól a kisvállalkozások versenyképessége folyamatosan romlott, teljesítményük visszaesett, jellemzőjük volt a tőkeszegénység, a kishitelek hiánya, az egyre bonyolultabbá váló adminisztráció, és ezek hatását még növelve magasak voltak a bérterhek, és egyre nagyobb volt a rejtett gazdaság aránya is.

Nem véletlenül fogalmazott tehát "Az új évezred küszöbén" címet viselő kormányprogram, tisztelt képviselőtársaim, a következők szerint: "A kormány nagy súlyt helyez a kis- és középvállalkozások működési feltételeinek javítására annak érdekében, hogy ezek a vállalkozások az eddigieknél nagyobb mértékben járulhassanak hozzá a növekedéshez."

(9.00)

Ennek szellemében dolgozta ki még tavaly a kormány a mikro-, kis- és középvállalkozások középtávú fejlesztési stratégiáját és az 1999. és 2000. évi munkaprogramot. Ennek érdekében született kormánydöntés a Phare-hitelek ilyen típusú igénybevételéről és a Magyar Vállalkozásfejlesztési Közhasznú Társaság alapításáról. Pontosan ezért terjesztette be a kormány a parlament elé a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvényjavaslatot, melynek módosító javaslatairól e héten döntött a tisztelt Ház.

A Gazdasági Minisztérium a kisvállalkozások támogatására programok sorát indította be, a kishitelekhez nyújtott garanciadíj-kedvezménytől kezdve az Első Északkelet-Magyarországi Kockázati Tőkealap létrehozásán keresztül a tanácsadó programok, integrátori pályázatok, internetes bemutatkozási rendszerek létrehozásáig. Úgy gondolom, hogy mindezek eredményeképpen is következett be az a kedvező változás, amely a vállalkozási kedvben 1998 második félévében, illetve 1999 mögöttünk lévő első félévben bekövetkezett.

A működő kis- és középvállalkozások száma az 1996-tól tapasztalható stagnálást, illetve visszaesést követően az idén csaknem 30 ezerrel emelkedett, mégpedig úgy, hogy eközben a statisztikai adatok alapján a versenyképességük is javult. A korábbi évek tendenciáival ellentétben '98-ban e szektor részesedése a társas vállalkozások által előállított bruttó értékből 2,5 százalékponttal nőtt, és tovább emelkedett a hozzájárulásuk a foglalkoztatottsághoz is. Tavaly már a munkahelyek 67,8 százalékát adták, és ez a 30 ezres növekedés, amelyet az előbb említettem, reményt kelt arra, hogy ez a százalékos arányszám az idén még magasabb lesz.

Azonban el kell ismerni azt is, hogy mindez a mikrovállalkozások esetében már nem ennyire egyértelmű. Ezen vállalkozásoknál '97-hez viszonyítva csökkent az exportárbevétel, viszont ezzel szemben az adózás előtti eredmény több mint duplájára nőtt. A jelenlegi politikai és gazdasági feltételek megítélésem szerint jó lehetőséget teremtenek az ismét közel 800 ezer hazai kis- és középvállalkozó versenyképességének javítására, az európai színvonalhoz történő felzárkóztatására.

A kormány gazdaságpolitikai prioritásként kezeli e vállalkozások fejlesztését, s kiemelt feladatának tekinti, hogy a működési feltételek javításával és megfelelő támogatáspolitikával elősegítse fejlődésüket. Mindehhez a jövő évi költségvetésben önálló költségvetési keretet hoz létre. A kis- és középvállalkozási célelőirányzat 2000-re javasolt összege 5,2 milliárd forint, amely kiegészülve a csak erre a célra felhasználható és rendelkezésre álló 1,8 milliárd forint összegű Phare-támogatással, összességében több mint 7 milliárd forintos forrást jelent. Ez az összeg az idén rendelkezésre állónak több, mint a kétszerese.

Tisztelt Képviselőtársaim! Bár ez a jelentősen megemelt összeg is vitán felül kevesebb, mint amelyre szüksége volna e szektornak, mégis állítható, hogy ez már biztosítja a korábban megkezdett sikeres programok folytatását, és garantálja, hogy mindezek mellett új programok támogatására is lehetőség nyíljék, hogy az annyira óhajtott kisvállalkozás-fejlesztés végre valóban beinduljon.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  24  Következő    Ülésnap adatai