Készült: 2024.04.18.22:27:10 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

79. ülésnap (2019.06.25.), 14. felszólalás
Felszólaló Bodó Sándor (Fidesz)
Beosztás Pénzügyminisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 4:52


Felszólalások:  Előző  14  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Amikor a képviselő úr hozzászólásra jelentkezett, egy olyan vélekedésem volt, hogy a múlt héten elkezdett, Varga László képviselő úr által indítványozott „Mi újság a Suzukiban? Hőségriadó” témában fogja folytatni, de aztán rájöttem, hogy nem erről van szó. Nem volt nehéz kitalálni, hogy miért, hiszen érkezett egy bejelentés június 14-én a munkavédelmi főosztályra, nevezetesen hogy a munkaidővel, munkaközi szünetek kiadásával, illetve a hőségriadóval kapcsolatosan milyen áldatlan állapotok vannak, és mindenképpen ellenőrzés indokolt. Nemcsak ezért, de ezért is természetesen a folyamatos és soron kívüli ellenőrzések azt a célt szolgálják, hogy vajon ténylegesen mi a helyzet ezekben a gyárakban.

A válasz, ami az ellenőrzés során megszületett, tulajdonképpen már indokolja, hogy önök ezt a témát ejtették. Ejtették, hiszen a kollégáink ellenőrzési tapasztalata szerint nem találtak szabálytalanságot, sőt a törvényi előírásokon túlmenően a munkáltatónál olyan intézkedéseket is tapasztaltak, amelyek könnyítették és segítették a dolgozók munkatevékenységét. A jegyzőkönyvből idézek: a gyár területén körülbelül 200 darab ivókutat, hűtött vizes szódaautomatát, ballonos vízadagolót telepítettek, illetve a munkavállalók számára olyan speciális hűsítő kendőt osztottak ki, amely egész nap segít.

Aztán nyilvánvalóan váltani kellett, és az volt a következő felvetése, hogy igen, de a munkaszervezés kapcsán még sincs minden rendben. Nos, emlékeztetem a képviselő urat, hogy a Suzuki volt az első olyan gyár talán az országban, amelyik a munka törvénykönyve tárgyalása során, illetve azt követően bejelentette, hogy ő a korábbi, eddigi gyakorlatán nem kíván változtatni, és a korábban is működő, eredményes munkarend szerint kíván foglalkoztatni.

Innentől fogva nyilván következett az, hogy akkor a szakszervezeti vezetőkkel is lehet valami probléma, illetve a velük való kapcsolattartással. Engedelmükkel, a tárgyalás menetét biztosan nem segíti az a figyelemfelhívó propagandaakció, amelynek során az MSZP alelnöke odaláncolja magát a kerítéshez. Ez nem a párbeszéd formája semmiképpen  hangulatkeltésre kiváló.

Hogy a szakszervezeti vezetőkkel hogyan és miképpen tárgyalnak, illetve milyen lehetőségek vannak, ezzel kapcsolatosan továbbra is csak azt tudom mondani a képviselő úrnak, hogy a munka törvénykönyve szabályozza azokat a viszonyokat, amelyeket a szakszervezeti vezetők, szakszervezeti tagok, munkáltatók között értelmezni kell. Amennyiben valakinek valamilyen sérelme van, akkor bírósághoz fordulhat. Illetve föl lehet hívni a figyelmet nyugodtan, és tudják is az érintettek, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál szintén kezdeményezhető olyan eljárás, amely nyilván a nevéből adódóan az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény vonatkozásában értelmezhető.

Egyértelmű tehát, hogy a kormánynak ilyen értelemben nem az ellenőrzés, a konkrét ellenőrzés a feladata, hanem annak a jogszabályi környezetnek a kialakítása, amely lehetővé teszi, hogy zavartalanul folytatódjon a munka. A kormánynak biztosítani kell tehát a jogszabályi garanciákat, és ahogy eddig tette, ezután is teszi. A jogok bármilyen sérelme esetén tehát bírósághoz lehet fordulni, illetve az előbb említett szervezetekhez.

A stratégiai partnerség kérdése sem először jön elő. Nyilvánvalóan a stratégiai partnerségi megállapodás fontos, a kiszámítható gazdaságpolitika része. Magyarország Kormánya már több mint nyolcvan stratégiai megállapodást kötött, ezek egyértelműen szándéknyilatkozatok, amelyek a foglalkoztatotti létszám növekedését tartalmazzák hangsúlyosan, a jelentős hazai beszállítói körre való törekvést, vagyis mindenképpen egy együttműködés elmélyítéséről szóló szándékot.

Magyarországon jelenleg körülbelül 160 japán cég működik, amelyek több mint 33 ezer magyar munkavállalónak biztosítanak munkalehetőséget, de természetesen a folyamatos kapcsolattartásnak, az ellenőrzésnek helye van a rendszerben.

Én azt gondolom, hogy mindenképpen elismeréssel kell szólnunk azokról a munkavállalókról, akik ilyen hőségben is tényleg megfelelő körülmények biztosítása mellett eredményesen dolgoznak, és ezzel segítik nyilvánvalóan a magyar gazdaságot, a magyar gazdaság teljesítményét. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  14  Következő    Ülésnap adatai