Felszólalás adatai

Ezen túlmenően engem nem lep meg, hogy az ön által megkérdezett LMP-s képviselők politikailag nem támogatják a kormányzatnak ezt a közigazgatás-átalakítási tervét, hiszen az LMP sem támogatta a Ház falain belül.

Ugyanakkor a felszínes kritikának szerintem a tipikus csapdájába esett képviselő úr, hiszen általában el szokták mondani, hogy mennyire nem a fokozatosságra törekszik a kormányzat a különböző intézkedéseiben, és ön ezt mondta a közigazgatás átalakítására is. Ha van olyan része a magyar kormányzat tevékenységének, amelyik a fokozatosságra épül, az pont a közigazgatás átalakítása. Az első lépcső - mint ennek ön is tanúja volt a parlamentben, szavazott is róla - 2010. szeptember 1-je volt, amikor újra felállítottuk a közigazgatási hivatalokat, amelyek előtte évekig nem működtek, ezáltal alkotmánysértő állapotot eredményezve a magyar közigazgatásban. Ezután 2011. január 1-jén jöttek létre a megyei kormányhivatalok a kormánymegbízottal az élükön, tizennégy korábbi szakigazgatási szervet magukba olvasztva. 2012. január 1-jén ezek a megyei kormányhivatalok intézményfenntartóvá váltak, megkapták a megyei önkormányzatok intézményeit. És jövő év, 2013. január 1-jén jönnek létre a járások, veszik át az intézményeket és a hatósági jogköröket. Tehát 2010 szeptemberétől 2013 januárjáig négy lépcsőben valósul meg az az átalakítás, amelyre ön most itt azt mondta, hogy nem előkészített, elkapkodott, nem eléggé fokozatos. Úgy gondolom, ennél kevés fokozatosabb kormányzati intézkedést tud felmutatni képviselő úr, amit nagyobb előkészítéssel hajtanánk itt végre a Ház falain belül.

Ami konkrétan a járások, járási térképek kialakítását illeti. A tavalyi év nyarán készült el az a háttértanulmány, igencsak vaskos, jó pár kötetet tartalmazó háttértanulmány, amelyik kitért minden fontos részletre a járásokkal kapcsolatban: földrajzi, történelmi, kulturális, gazdasági, közlekedési, tömegközlekedési adottságok. Ez alapján hoztuk nyilvánosságra ez év január 10-én, tehát közel fél évvel ezelőtt a járások kialakításáról szóló térképet, amely január 29-éig volt kint az interneten, addig lehetett véleményezni. Egyébként azután is még 150 vélemény érkezett. Ebben az időszakban pedig 757 észrevétel érkezett. Ezek közül a járási térképpel összefüggő javaslat volt 728, és ez 338 darab települést érintett. A 338-ból 269 akart más járáshoz tartozni, 69 pedig arra vonatkozott, hogy más járási székhelyt jelöljenek ki, mint az eredeti javaslatban szerepelt. Ez azt jelenti, hogy ha összevetjük a 3152 össztelepülésszámmal, 10,7 százalékban fogalmaztak meg bármiféle módosítást ezzel kapcsolatban.

Nyilvánvalóan igyekeztünk külön-külön is érdekszövetségekkel tárgyalni, így a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségével konzultáltunk, az ő segítségükkel 19 megyében polgármesterekkel, jegyzőkkel, állománygyűléseken és máshol is jelen voltunk. A Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetségének, valamint az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Fórumának a napirendjén is szerepelt ez a javaslat, ahol szintén a minisztérium kollégái jelen voltak. Én magam is több jegyzői vagy más állománygyűlésen, megyei államigazgatási kollégiumon vettem részt, Szabó Erika államtitkár asszony pedig szinte minden megyében járt ezzel kapcsolatban.

(14.40)

De nemcsak az ilyesfajta szakmai szervezetekkel, hanem még az ott dolgozók érdekképviseletével, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetével is egyeztettünk erről a javaslatról.

Ahogy mondtam önnek, január 10-én hoztuk először nyilvánosságra, és végül június 4-én szavazott róla a parlament. Félévnyi idő volt tehát arra, hogy ki-ki a véleményét elmondja. Ebben a törvényjavaslatban kapott a kormány felhatalmazást arra, hogy kialakítsa a konkrét térképeket (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), ezt meg is fogja tenni hamarosan, félévnyi konzultáció után.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)