Felszólalás adatai

Kérdezem a tisztelt Házat, hogy elfogadják-e a választ. (Szavazás.)

A Ház 178 igen szavazattal, 60 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett a választ elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Balczó Zoltán, a Jobbik képviselője, interpellációt nyújtott be a közigazgatási és igazságügyi miniszterhez: "Miért nem nyújtotta be a kormány a tavaszi jogalkotási programjában szereplő balatoni kártalanítási törvényt?" címmel. A képviselő úré a szó.

Bocsánat! Az interpellációra a miniszterelnök úr megbízásából a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Belügyminisztérium államtitkára fog majd válaszolni - ezt pedig beszámítom az időbe.

BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! 2012. december 15-én a jogalkotásért felelős miniszter megküldte az Országgyűlés tavaszi félévére vonatkozó törvényalkotási programját. Ebben szerepelt a Balaton területrendezéséről szóló 2000. évi CXII. törvény módosítása a következő indoklással: "A szabályozás célja a 94/2011. Ab-határozatban előírt jogalkotási kötelezettség teljesítése, amelynek során a törvény kiegészül a területrendezési tervből eredő korlátozásokkal kapcsolatos kártalanítási igények érvényesítésével."

Határozatában az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a törvényhozó nem teremtette meg az adott törvényben előírt tulajdoni korlátozásokkal összefüggésben a tulajdonhoz való jog védelmének garanciáit, nem alkotta meg a kártalanítási igények érvényesítésének speciális szabályait. Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy szabályozási kötelezettségének 2012. április 30-ig tegyen eleget.

Jómagam az ügyben érintett, hozzám forduló állampolgárt e jogalkotási programra hivatkozva nyugtattam meg, összhangban Áder János államfő hivatala által a panaszosnak adott válasszal. Mint utóbb kiderült, mind a ketten tévedtünk: a 2013. április 15-én elfogadott törvény nem tartalmazta a kártalanítási szabályozást. Figyelemreméltó egybeesés, hogy 2013. április 1-jén lépett hatályba az alaptörvény negyedik módosítása, amelyben a következő pont is szerepel: "Az alaptörvény hatálybalépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozatok hatályukat vesztik." A mi esetünkben az Alkotmánybíróság határozata 2011. november 17-én született meg.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Így felmerül, hogy a jogalkotó már úgy értelmezte - ha tetszik, kapott az alkalmon -, hogy nem feladata a mulasztásos alkotmánysértés megszüntetése. Ugyanakkor az alkotmánybírósági határozatban hivatkozott alkotmányos jog, miszerint "tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvénnyel szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet", ugyanígy szerepel az új alaptörvény XIII. cikk (2) bekezdésében.

Ezek után kérdezem az államtitkár urat - tudomásul véve, hogy a miniszterelnök úr önt jelölte meg a kormány jogalkotásért felelős államtitkárának, és tudva azt egyébként, hogy az adott konkrét törvényt a Belügyminisztérium nyújtotta be, de a kérdés sokkal súlyosabb -, hogy miért nem nyújtották be az ígért kártalanítási törvényt. Miért tartják fenn a 2012. január 1-jén életbe lépett alaptörvény szerint is alkotmánysértő helyzetet? És hogyan szándékozzák ezt orvosolni?

Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. A válaszra megadom a szót Tállai András államtitkár úrnak. Parancsoljon, államtitkár úr!

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervének elfogadásáról és a balatoni területrendezési szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosítása során vizsgáltuk a 94/2011. (XI.17.) alkotmánybírósági határozatban előírt jogalkotási kötelezettséget, amely szerint a Balaton-törvényt ki kell egészíteni a területrendezési tervből eredő korlátozásokkal kapcsolatos kártalanítási igények érvényesítésére vonatkozó rendelkezésekkel.

A vizsgálat során figyelembe kell venni, hogy a területrendezési tervek, így a Balaton-törvény szabályai is keretjelleggel szabályoznak, ami azt jelenti, hogy elsősorban a településrendezési eszközök tartalmát korlátozzák, konkrét ingatlanokat érintő szabályt a Balaton-törvény nem állapít meg. A Balaton-törvényben rögzített előírások korlátozzák - hasonlóan az országos településrendezési és építési követelményekhez - a települési önkormányzat területhasználatára vonatkozó döntését, azonban a keretjelleg mozgásteret biztosít az önkormányzatoknak, így a helyi rendeletükben az ingatlanok szintjén rendelkezhetnek a tényleges területhasználatról. A Balaton-törvény előírásai tehát csak közvetve, a településrendezési eszközökön keresztül érvényesülnek.

A Balaton-törvény 2013. április 15-én elfogadott módosítása egyes szabályok esetében növelte azok alkalmazásának rugalmasságát, ezáltal az önkormányzatok döntési hatáskörét. Mivel a Balaton-törvény szabályozásának érvényesülése az önkormányzatok által rendelettel elfogadott településrendezési eszközök előírásaiban ölt testet, a vizsgálat eredményeképpen megállapítottuk, hogy a Balaton-törvényből nem vezethető le olyan közvetlen korlátozás az egyes ingatlanokra vonatkozóan, amelynek tekintetében a kártalanítási kötelezettség fennállása, címzettje és mértéke egyértelmű lenne. Ennek következtében a kártalanítás lehetséges eseteit a hatályos jogszabályok alapján egyedileg kell elbírálni.

A 94/2011. alkotmánybírósági határozat a jogalkotási kötelezettséget azzal indokolta, hogy ugyan vannak a jogrendszerben a Balaton-törvény előírásaival érintett ingatlantulajdonosok tulajdonhoz való jogának érvényesülését szolgáló kártalanítási szabályok, azonban a kártalanítás szabályozásának ez a módja nem felel meg a jogbiztonság követelményeinek. A területrendezés tekintetében alapvetően továbbra is alkalmazhatók a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény, valamint az épített környezet kialakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény kártalanításra vonatkozó előírásai, tehát a speciális szabályok mellőzésével a kártalanítás kötelezettsége nem szűnik meg, törvénysértő állapot nem jön létre. A kártalanítási ügyek jogbiztonság követelményét kielégítő intézését következetes jogalkalmazási gyakorlattal, a Balaton-törvény ez irányú módosítása nélkül is biztosítani lehet.

Kérem, hogy válaszom fogadja el. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelettel kérdezem az alelnök urat, hogy elfogadja-e a választ.

BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): Természetesen nem fogadom el, államtitkár úr, ez egy mellébeszélés volt.

Navracsics Tibor nagyon jól tudta, hogy úgy kell megfelelni az Alkotmánybíróság határozatának, hogy törvényt kell alkotni, ez volt az indoka a beterjesztésnek. Önök kapva kaptak az alkalom, hogy hatályon kívül helyezték az alkotmánybírósági határozatokat annak érdekében, hogy a véleménynyilvánítás szabadságát úgy tudják korlátozni - ez már belügyminiszteri feladat -, ami Európában egyedülálló, ahogy mondta Lázár János, és ennek melléktermékeként most azt mondják, hogy ettől kezdve ránk nem volt kötelező az az alkotmánybírósági határozat, amely szóról szóra ugyanazon az alkotmányos tételen alapul, amelyet felolvastam. Benne van a jelenlegi, hatályos, új alaptörvényben is! Tehát mi a kérdésem? Ezek után az érintettek hova forduljanak? Az önkormányzat nem teljesíti. Strasbourgba menjenek? Tehát ez világos példája annak, hogy mi lett a következménye ebben a tekintetben az alkotmány negyedik módosításának.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem az Országgyűlést, hogy elfogadja-e azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 211 igen szavazattal, 43 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Tarnai Richárd, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője, interpellációt nyújtott be a vidékfejlesztési miniszterhez: "A magyar bor megint szép lesz, méltó régi, nagy híréhez?" címmel. Megadom a szót Tarnai Richárd képviselő úrnak. Parancsoljon, képviselő úr!

(14.50)

Felszólalások:   57-63   63-69   69-74      Ülésnap adatai