Felszólalás adatai

DR. HILLER ISTVÁN oktatási és kulturális miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Új Magyarország fejlesztési tervnek jelentős részét képezi az oktatás és sajátos módon a kultúra fejlesztése. Azt gondolom, fontos lenne, hogy néhány percben ennek egy összefoglaló tálalását kapja a tisztelt Ház, és vitára ajánlom azokat a témaköröket és azokat a gondolatokat, amelyeket az Új Magyarország fejlesztési terv e két területen biztosít. Nem kétséges számomra, hogy nincsen - és őszintén remélem, nem is lesz - abban vita közöttünk, hogy az oktatásügy fejlesztése, átalakítása szükséges és érdemes fejlesztési irány, a kultúra kérdéséről pedig néhány félreértést, azt gondolom, éppen ebben a vitában érdemes eloszlatni.

Nézzük tehát sorban! Az oktatás ügyében, a közoktatás és a felsőoktatás témaköreiben az elmúlt időkben is próbáltam hangsúlyozni, hogy én nem intézményrendszerekben és a magyar oktatásügy szétdarabolásában, sokkal inkább egy egységes egészben, a közoktatás, a középfokú oktatás, a felsőoktatás, a felnőttképzés egészében tudom látni és elképzelni Magyarország oktatásügyének jövőjét. Ebben az Új Magyarország fejlesztési terv mentalitása, az a fajta gondolkodásmód, amely tükröződik benne, egyértelmű, egyértelműen fejezi ki ugyanis azt az egységet, amely az infrastruktúra fejlesztése és emellett a tartalomfejlesztés, a hátrányos helyzetű kistérségek és a hátrányos helyzetben levő fiatalok, gyermekek tudásának bővítése és kellő megalapozottsága témakörébe fogalmazódik be.

Így szeretném kiemelni az Új Magyarország fejlesztési terven belül "a XXI. század iskolája" zászlóshajóprogramot, azt a programot, amely az alapfokú és középfokú oktatási intézményekben az infrastruktúra megerősítését, magyarul, sok száz iskola felújítását és körülbelül háromszáz átépítését tartalmazza 2007 és 2013 között. Ezzel egységben a "digitális kultúra, intelligens iskola" programban éppen a megfelelő infrastrukturális ellátottságon belül fektet hangsúlyt a program az informatikai ellátottságra, a szakmai infrastrukturális hátteret a digitális pedagógia módszereivel ötvözve kívánja megfelelően fejleszteni.

Nagyon fontos feladat a szó eredeti értelmében vett analfabetizmus, újonnan jelentkező analfabetizmus megszüntetése, és meghatározóan fontos a digitális analfabetizmus felszámolása, magyarul, hogy azok a gyermekek, akik felnőtt állampolgárként, versenytársként és kortársként portugál és dán, angol és olasz kortársaikkal együtt fognak versenyezni az Európai Unió keretein belül, azt a tehetséget, ami megvan bennük, digitális informatikai képzettséggel tudják növelni. Biztos vagyok benne, hogy egy olyan országban, amely lakóinak tehetsége egyébként világhírű, ugyanakkor az alkalmazkodóképesség is megfelelő, az informatikát kellő mélységben, éppen már az általános iskolás kortól szükséges elősegíteni. Hasonlóképpen a regionális tudás és közösségi központok, az úgynevezett versenyképességi pólusok városaiban a felsőoktatási infrastruktúra fejlesztése kiemelt feladat.

Kérem, engedjék meg, hogy néhány percben a kultúra ügyével foglalkozzunk éppen ebben a keretben. Azért gondolom itt hangsúlyozni, mert sajátos, néha vitára alkalmat adó az a megközelítés, amely szerint az Európai Unióban a kultúra nemzeti hatáskörben marad, ezért a fejlesztési tervbe, az Új Magyarország fejlesztési tervbe is vajon hogyan kerülhet, kerüljön bele a kultúra. Helyeslem, és remélem, hogy ebben egyetértünk, hogy az Európai Unióban a kultúra - ahogy a jelenben, úgy a jövőben is - maradjon nemzeti hatáskörben. Helyes dolog, hogy minden nemzet a saját identitására büszke lévén saját kultúrája felett őrködjön, azt próbálja fejleszteni, magyarul: a hagyományokat őrizze, és legyen befogadókész az újra. Ebből a gondolatból azonban, tisztelt hölgyeim és uraim, egyáltalán nem fakad, hogy közösségi célokra, közösségi kulturális célokra, kulturális örökségvédelmi célokra ne kerülhetne az Európai Unió költségvetéséből, még pontosabban a fejlesztési tervből erre forrás.

Két olyan területet szeretnék kiemelni, amelyekről remélem, hogy az elkövetkezőkben még több szó fog esni. Magyarország elnyerte 2010-re az "Európa kulturális fővárosa" címet, egészen pontosan Pécs városa, a németországi Essennel és a csatlakozási tárgyalásban lévő országok közül Isztambullal együtt lesz kulturális főváros. Ez a magyar kultúra számára, egyáltalán Magyarország számára egy egyedülálló lehetőség, a megfelelő felhasználása és kihasználása ennek a lehetőségnek közös érdek. Nyilvánvalóan olyan beruházásokra, olyan fejlesztésre van szükség, amely egyik oldalon kulturális, infrastrukturális fejlesztés - öt ilyen nagy területet fogalmaztak meg a Pécs kulturális főváros team tagjai a kormánnyal való egyetértésben és azt immáron szerződésben rögzítve -, más oldalról pedig nyilván megfelelő kulturális programok, olyanok, amelyek nemcsak a 2010. évben, hanem azután is Pécset, a régiót és Magyarországot kellő elismertséggel övezhetik az Unióban és azon kívül.

Ezt mi az Új Magyarország fejlesztési terv részévé tettük, úgy látom, hogy sikeres az a kezdeményezés, hogy ezt Brüsszel, az Unió befogadja. Ezúton is kérem a parlamenti pártok képviselőit, hiszen mindannyiunknak vannak Brüsszelben, Strasbourgban képviselői, hogy ebben a közös érdekünket szolgáló vetélkedésben képviselőink - függetlenül frakciótól és pártállástól - egy véleményt képviseljenek, hogy tudniillik a kultúrára, az Európai Unió kulturális fővárosa címre megfelelő forrásokat fordíthassunk.

Végezetül pedig szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy nagy jelentőségét érzem az egyes magyarországi települések kulturális terei, művelődési házai felújítása és kellő tartalommal való megtöltése ügyének. Ebben is van olyan lehetőség éppen a kulturális terek, közösségi terek felújítása programpont, alprogrampont címén, amelyre az Új Magyarország fejlesztési terv ambiciózusan pályázik, és őszintén remélem, hogy itt is elnyerhetünk forrásokat a megfelelő önrész biztosítása mellett.

Ezért tisztelettel kérem önöket - mert több dologban is nyilvánvalóan együttműködésre vagyunk ítélve -, "a XXI. század iskolája" a regionális operatív programok keretében fog megvalósulni, magyarán, helyi önkormányzat, megyei, regionális önkormányzat és maga a kormányzat együttesen kell hogy meghatározza, mely települések, mely kistérségek iskoláinak felújítására van szükség. Ez kétoldalú megközelítést és egyetértést jelent. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium és a kormányzat egésze ebben a programban is nyitott, és az együttműködést akarja. Más tekintetben pedig a kultúra kérdésében, amely számomra nem kétséges, hogy akár külföldre irányuló programokról van szó, akár Magyarországon megvalósuló, az előbb említett infrastrukturális vagy tartalmi projektekről van szó, akkor válhat ennek az országnak valós érdekévé - ahogy azt egyébként bevezető vezérszónoklatában az SZDSZ képviselője helyesen, nemzetközi példákat felhasználva bizonyította -, ha képesek vagyunk egy minimális együttműködés megvalósítására ezeknek az egyébként megvalósítható és az ország hosszú távú érdekeit szolgáló programoknak az ügyében.

Ehhez kérem majd a véleményüket, a megvalósítás során pedig az együttműködésüket.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiból.)

(14.00)