Készült: 2024.04.20.07:27:11 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

143. ülésnap (2011.11.29.), 119. felszólalás
Felszólaló Dr. Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:46


Felszólalások:  Előző  119  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Az előttünk fekvő törvényjavaslat ugyanazon ajánlási pontjához szeretnék én is hozzászólni, amelyhez Gyüre Csaba, mégpedig a 10. ajánlási pontban levő, Lenhardt Balázs képviselőtársunk javaslatához.

Ez látszólag összegekről szóló vita, hogy akkor mennyi a bírság: 900 ezer vagy 2,5 millió. Az a bírság, amit ki lehet szabni arra az adósra, aki csődeljárást indokolatlanul vagy valótlan tartalmú iratok alapján kezdeményez. Tehát megtéveszti mind a bíróságot, mind a hitelezőket. A szankciórendszert mindenképpen szigorítani kell teljeskörűen. Szerencsére elmozdul a javaslat ebbe az irányba, tehát összességében ezért szimpatikus elemeket tartalmaz a törvényjavaslat. Itt viszont úgy érezzük, hogy lehetne szigorítani még. Az alsó határ 100 ezer forintos összegét javasolná Lenhardt Balázs 500 ezer forintra megemelni, illetve a felső határt 900 ezerről 2,5 millióra javasolja megemelni, hogy legyen igazi elrettentő ereje ezeknek az összegeknek. Azoknak az adósoknak, akik szédelgésszerűen élnek vissza azzal, hogy a magyar gazdasági jogban, társasági jogban a részvénytársaságok és a korlátolt felelősségű társaságok korlátlan felelőtlenséggel rendelkeznek, hiszen gyakorlatilag ha ezen cégek vagyona elfogy, mondjuk, szépen visszaélésszerű üzleti gyakorlattal elszippantják, átzsilipelik egy más cégcsoportba a cég vagyonát, akkor gyakorlatilag a tagok már semmilyen felelősséggel nem tartoznak. Ebből fakadóan egyszerűen ráálltak életvitelszerűen emberek - nem kevesen - arra, hogy visszaéljenek ezzel a módszerrel, ezzel a lehetőséggel, és ezeket az embereket javasolná Lenhardt Balázs a 10. ajánlási pontban levő módosító javaslatában szankcionálni.

Kedvező körülmény történt az alkotmányügyi bizottság hétfői ülésén, és bevallom őszintén, nagyon élveztem ezt a részét annak az ülésnek. A többit annyira nem, mert ott zúdultak ránk a költségvetéssel kapcsolatos módosító javaslatok ötpercenként, és a halmok nőttek mellettünk, s miközben erről vitatkoztunk, nem tudtunk a többi résszel foglalkozni. De nagyon meg kell dicsérjem a minisztérium nagyon felkészült főosztályvezetőjét, aki nagyon naprakészen, nagyon korrekten állt az összes felvetésünkkel kapcsolatosan.

Itt konkrétan nagyon konstruktív ajánlatot tett, mégpedig a következőt. Ha és amennyiben ehhez a módosító javaslatunkhoz benyújtunk egy olyan kapcsolódó módosító javaslatot, amelyet már előkészítettünk - és meg is érkezett Lenhardt Balázs, mert éppen ezen dolgozott, hogy ez a javaslat elkészüljön -, hogy az alsó küszöbértéket békén hagyjuk, tehát ez marad 100 ezer forint, a felső küszöbérték emeléséhez viszont hozzájárult elvi szinten a kedves köztisztviselő asszony. Nagyon bízom benne, hogy ez a kétmilliós kompromisszumos összeg államtitkár úrnak is megfelelő lesz, és ha most benyújtjuk, a vita e szakaszát követően ezt a kapcsolódó módosító javaslatot közösen Lenhardt Balázs képviselőtársammal, akkor nyitott kapukra lelünk abban, hogy valóban legyen egy igazi elrettentést szolgáló összeg abból a célból, hogy az adósok kedvét tényleg vegyük el egyszer s mindenkorra attól, hogy visszaéljenek a korlátolt felelősség lehetőségével.

Vannak további ajánlási pontok, amelyekhez szeretnék hozzászólni, ezek között van Schiffer András képviselőtársunk több javaslata, mondjuk, a 17-est nevesíteném konkrétan, amely határidőhöz szeretné kötni a bírák, illetve a vagyonfelügyelők eljárását akár csőd-, akár felszámolási eljárással kapcsolatban. Konkrétan a 17-es a vagyonfelügyelő számára három napon belüli döntéshozatalt ír elő a követelés besorolásával kapcsolatos észrevétel tárgyában.

Ez egyszerűen nagyon fontos lenne, hogy a jogalkalmazók, akár a vagyonfelügyelők, akár a bírák számára végre legyen már határidő. Hány eljárást éltünk végig, hogy tulajdonképpen kiskirályként, mozdíthatatlan kőtömbként nem lehet mozgásra bírni a bíróságot, nem lehet mozgásra bírni a felszámolót, nincsenek határidőhöz kötve, és teljesen önkényesen, sok esetben sajnos - ki kell mondani, sajnos - összejátszva az adóssal, összejátszva olyan pénzügyi körökkel, akik mondjuk, egy felszámolási folyamatban közvetett módon részesek, bizony sok esetben a hitelező kárára kiskirálykodnak, önkényeskednek felszámolók. Igenis nagyon-nagyon fontos garanciális, jogállami elv, hogy konkrét határidőkhöz legyen kötve akár a vagyonfelügyelő, akár a bíróság eljárása.

A hátralévő rövid időben újabb ajánlási ponthoz nem szólnék hozzá, viszont mivel újabb felszólalásra a lehetőséget a Házszabály megadja, ha az elnök úr is erre engedélyt ad, később élek ezzel a lehetőséggel. Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  119  Következő    Ülésnap adatai