Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

HAJDU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Előttem már többen ugyanazt elmondták, amit szinte én is megtettem volna, nem szeretnék ismételni, egy másik oldalról közelítem meg. Az előterjesztett törvényjavaslatban az szerepel, hogy ez a bizonyos törvény fogja szolgálni az ügyfeleket, közelebb viszi magához az államhoz, és a szolgáltatások fognak javulni. Ez a 103 paragrafus, amely itt szerepel a mellékletekkel és sok mindennel együtt, sok mindent módosít, még az Alaptörvény is módosul ennek kapcsán. Ez az előterjesztés foglalkozik értelmezésem szerint, és ez kérdés államtitkár úrhoz, hogy a mi esetünkben úgy van a kormányhivatal, a kerületi kormányhivatal, hogy annak idején megvásároltuk  polgármester voltam a kerületben  a szemben lévő nagyvállalat irodaházát, felkészítettük. Nehezen fértünk el, és gondoltuk, hogy oda költözünk át, és a kormányhivatal költözött ebbe az épületbe. Tehát nálunk szerencse, hogy az ügyfelek csak átmennek az úton, és az az anarchia továbbra is tart, hogy odajönnek, mert ez volt az önkormányzat, és akkor kérdezik, hogy hol kell ügyet intézni, és ha mondjuk, a portásnál kérdezik, akkor a portás felküldi az emeletre, majd utána visszaküldik. Tehát azt kell mondjam, hogy labdázás folyik az ügyfelekkel pillanatnyilag, mert nem bírják megtanulni, hogy az utca egyik felén kormányhivatal van, a másik felén önkormányzat van. Ez az önkormányzati ügyintézés vagy a kormányhivatali állami ügyintézés vonatkozásában pillanatnyilag semmilyen segítséget az ügyfeleknek eligazítás szempontjából nem ad. Sőt, mivel a kormányhivatalnál nincs olyan vezető, akivel szóba lehet állni, de az önkormányzatnál igen, merthogy mi fogadóórákat tartunk, az önkormányzati képviselők fogadóórákat tartanak, a polgármester fogadóórát tart, a jegyző fogadóórát tart, a kormányhivatalban nem találkozhat az ügyfél ilyen fogadóórákkal.

(15.30)

Tehát lényegében nemhogy közelebb kerül az ügyfél az ügyéhez, különösen lokálisan nem a saját ügyének az intézéséhez, hanem eljön az önkormányzati fogadóórákra vagy az országgyűlési képviselői vagy a polgármester fogadóórájára, ott kiönti a lelkét, és akkor elmondjuk, hogy a másik oldalra menjen. Ott pedig kiderül, hogy 2-3 hétre előjegyzés van, mint a háziorvosnál, a járóbeteg-ellátó rendelőben, hogy előjegyzés van. Egészen különleges ez a helyzet, hiszen annak idején, mikor a kormányhivatal létrejött, akkor senki nem gondolta, hogy előjegyzéssel lehet ügyet intézni, ma ott tart, hogy előjegyzéssel.

Most ami idetelepítve van feladat, az önkormányzatoktól részben áttelepítve, ezzel teljes mértékben egyetértek, ezt már nem akarom megismételni. Van olyan egyébként, ami jó, ezt kiemelte az államtitkár úr, ilyenek például a közgyógyügyek, ezt nem lehet eltagadni, hogy kettőről négy évre emelése vagy egyről a kettőre emelése, ez egy jó dolog, mert annál is kevesebbszer kell időpontot kérni a kormányhivatalban. És ott, amit felsorolt az államtitkár úr, azok, mondhatom azt, hogy talán ebben pozitív ügyletek.

Ugyanakkor olyan mértékben alakul már át a ’91. évi XX. törvény, tehát a feladat- és hatáskört szabályozó törvény, hogy már tulajdonképpen akár hatályon kívül lehetne helyezni, mert annyira megváltoztak a viszonyok. És a megosztott közigazgatás ezzel a törvénnyel… A megosztott közigazgatást úgy értem, hogy van egy kormányhivatal, és szemben vele egy önkormányzat, és a kettő közötti ütközésben nemcsak az ügyfélnek van eligazodási problémája, hanem a hivatali dolgozók is sok esetben azzal keresik a saját elöljárójukat, osztályvezetőt, főosztályvezetőt vagy alpolgármestert, polgármestert, hogy akkor ezt kik hogyan intézik.

Mindenki jogszabályt értelmez folyamatosan. Most itt a 103 paragrafus mögött nagyon sok kormányrendeletnek, és nem tudom, milyen végrehajtási utasításnak kell megjelenni. Az államtitkár szerint ezeroldalnyi ilyen jogszabály tanulmányozására lesz szükség ahhoz, hogy a hivatalok újratanulják ezt a szakmát, és állandó jelleggel a kormányhivatalok létrejötte óta folyamatosan ez zajlik.

Szeretnék néhány veszélyzónára én is figyelmeztetni. Az egyik ilyen veszélyzóna a csődeljárás és jelzálog, csődeljárás és felszámolási eljárással kapcsolatos, a 8. §-ban van egyébként. A felszámoló felé köteles csak bejelenteni. Ennek nagyon nagy veszélyét látom, mert tovább úgy szól, hogy nem kell tájékoztatni a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságot, noha általában hatalmas környezetszennyezés marad az ilyen csődeljárásos és felszámolásos cégek mögött. Korábban a környezetvédelmi hatóságot és a természetvédelmi hatóságot tájékoztatni kellett ilyen esetben, most nem kell, mert ennek az egész módosításnak az a lényege, hogy nincs fellebbezési lehetőség, a bíróság a fellebbezési lehetőség. Ha van ügyvédje, és ugye a bíróság egy vagy két éven belül kitűzi a tárgyalást, akkor akár lehet igaza is. De aki nem tudja elfogadni a hozott döntést, és talán még igaza is van, tévedhet még a kormányhivatal is… A 8. §-nál, államtitkár úr, felhívom a figyelmét, ez nagyon nagy veszélyt jelent, és érintettek is vagyunk ilyen ügyekben, és itt akár milliárdos kárt ott hagyhat ez a csődeljárás és felszámolás esetén, ha csak sima bejelentés. Kész, és ezzel megszűnt.

A másik ilyen veszélyzónának látom a 13. §-ban a bányászatról szóló törvényt, nem tudom, már vagy hétszer módosítottuk ezt a bányászatról szóló törvényt. Azt mondja, hogy a felszíni előkutatás előzetes bejelentése megszűnik. Tehát meg is szűnik. Ezt majdnem hihetetlennek tartom, ennek olyan veszélyei vannak, csak arra gondoljunk a bányászati törvény módosításánál, amikor jön Horvátországból és Szlovéniából a szennyvíziszap. Tehát ha ilyen bejelentési kötelezettség lesz mindössze, vagy még az sem, mert előzetes bejelentés sem kell, ez megszűnik a felszíni kutatás esetén a bányászati törvényben, azt én veszélyesnek tartom.

Van pár olyan, amin lehetne vitatkozni, de úgy érzem, hogy jó szándékú. Ez a magyar állampolgárságról szóló eset, ezt én azért emelem ki, mert a mi kerületünkben nagyon sok ázsiai van, hiszen csupa kínai kerület vagyunk: Ázsia Center, Pólus Center, China Mart, kínai iskola, szóval nagyon sok ázsiai van, és ha ilyen állampolgársági vita felmerül, annak szintén megszűnik a fellebbezési lehetősége, mehet bírósághoz.

A 17-esre hívnám fel a figyelmet, ez egy kampánylehetőség volt, de ebben nagyon nagy zavarok vannak. Talán ezért is került ide mint egyszerűsítés. Ez a hadigondozásról szóló törvény, ennek a kormányhivatalnál… nem köteles határozatot hozni. Valószínűleg azért nem köteles határozatot hozni, merthogy volt olyan család, ahol az egyik család egy megyei városban lakott, ott a kormányhivatal jóváhagyta, és megkapták a pénzt, a XV. kerületben elutasította a kormányhivatal, és a harmadik gyereknek szintén megítélték, és három gyereknek az utódoknál háromféle határozat volt indoklásként, kettő megkapta, egy pedig ugyanazokra a papírokra nem kapta meg. Gondolom, hogy ez azért okoz zavart, és ezért a jövőben nem kell határozatot hoznia a kormányhivatalnak, hogy mi történik majd ezekkel a hadigondozottakkal. De ez elől egy menekülést látok.

Ami a 19. §-ban megjelenik, a környezet védelméről szóló törvénynek a módosítása, ez egy időzített akna. Tehát itt sincs fellebbezési jog, sima bejelentés van, a különböző anyagok, termékek, technológiák, környezetvédelmi rendszerek meghatározása és forgalomba hozatala és mindennek alkalmazási engedélyezése volt eddig, ez a jövőben csak egy sima bejelentési kötelezettség. Ezt nem akarom elhinni, hogy ezt így meg lehet csinálni, de hát úgy tűnik, hogy így van előterjesztve.

A 22. §-ban pedig a természet védelméről szóló törvényt módosítják, magyarul ott is egy tevékenységet. A természetvédelmi bírság kiszabásánál azt írja elő, hogy természetvédelmi bírságot a tulajdonosra lehet kiszabni kizárólag. Igen, csak az a helyzet, hogy ha a magyar birtokviszonyt figyelembe vesszük, van kárpótlási, meg van részarány-tulajdonos. A részarány-tulajdonos földek osztatlan közösök. Az osztatlan közösnél lehet akár 600-800 osztatlan közös tulajdonos, ott vesse ki, hogy a parlagfüvet nem vágta le például, meg illegális szemét van a 15 hektáros földön, de annak Ausztráliában, Amerikában, Európa vagy a világ minden részén lehetnek örökösei, azt a tulajdonost, ha valaki ki tudja értesíteni, és őrá kiszabni a bírságot… Magyarul a bírságot nem lehet kivetni ezen a helyen, mert egyszerűen a címüket nem ismerik, nem ismeri maga a telekkönyv, a földhivatal. Itt felhívom a figyelmüket, hogy ennek a pontosítása szükséges, mert a magyar birtokviszony ezt így nem teszi lehetővé.

Nem akarok szólni arról, hogy még az atomenergiáról szóló törvényt is módosítja a 27. §-ban.

Van egy érintett, önkormányzatokat erősen érintő módosítás  nem szeretnék mind a százon végigmenni, csak amiben úgy érezzük, hogy van probléma , ez a mezőőri szolgálat, illetve máshol nem mezőőri szolgálat a neve.

(15.40)

Ez a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához fog kerülni, de ennek állami normatívája van, ennek a mezőőri szolgálatnak, erre az önkormányzatok társulással kaphatják meg a 100 százalékot. Itt társulások mehetnek tönkre. A mezőőri szolgálat nem játékszer, például Budapesten mi egy ötös, külső kerületi társulásnak vagyunk a tagjai, ahol korábban még azt is megszabták, hogy nem lehet hozzá agglomerációs települést hozzácsatolni, ezért az agglomerációban ismerjük, hogy van egy másik társulás is. A normatívát megkapjuk akkor is, vagy máris ez egyben a mezőőri szolgálat felmondását jelenti és a mezőőrök elbocsátását? Mert akkor ez nekünk jelentős végkielégítésekkel jár és eszközfelszámolással, mert normatíva nélkül ezt nem szabad csinálni a továbbiakban. Nem tudom, hogy erre milyen szinten tetszettek kitérni, de ez nagyon hasznos tevékenység, fontos, de normatíva nélkül nincs olyan önkormányzat, aki másoknak a földjére, mint említettem, milyen birtokviszonyokra úgy fog vigyázni, hogy 100 százalékban mi működtetjük az ő tulajdonuknak a védelmét.

Még szeretnék egyet kiemelni, ez pedig a 77. §, amikor azt írja a paragrafus, hogy a 100 százalékos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság adósságot keletkeztető, elsődleges kormányzati engedélyeztetése, magyarul a hitelfelvétele, ha nem 100 százalékos tulajdonról van szó, hanem mondjuk, van egy 20 százalékos idegen tulajdon is benne, ebben az esetben nem tudom, hogy hogy lesz az, hogy eddig kormány-hozzájárulással lehetett hitelhez jutni, arra nem tér ki, hogy ez hogyan fog akkor működni a jövőt illetően. Ez elsősorban budapesti probléma, Budapesten vannak milliárdos vagyonnal és milliárdos árbevétellel rendelkező önkormányzati tulajdonú cégek, mondjuk, a Fővárosi Csatornázási Művek, hogy konkrét legyek, amiben van 20 vagy 25 százalékos európai, nem is tudom, német vagy francia tulajdon, akkor ebben az esetben hogyan néz ki. (Az elnök csenget.) Bocsánat, közben az időm letelt.

Ezekkel az anomáliákkal és a bizonytalanságokkal annyira időzített aknának tekintjük ezt a törvényt, hogy a Demokratikus Koalíció nem tudja támogatni. (Csárdi Antal tapsol.)