Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy még két napirend előtti felszólalás lesz. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 20 perc múlva kerül sor a határozathozatalokra. Kérem a frakcióvezetőket, hogy biztosítani szíveskedjenek a határozatképességet. Köszönöm szépen.

Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Hollik István képviselő úr, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője: „Jó állapotban a magyar gazdaság ‑ bér­emelések” címmel. Öné a szó, képviselő úr.

HOLLIK ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Még mielőtt a leadott témáról beszélnék, kötelességemnek tartom, hogy a KDNP nevében is elmondjuk a véleményünket arról, ami egy órával ezelőtt, a közös ünneplésünkön lezajlott. Azon a közös ünneplésen, ahol a diplomáciai testület…

ELNÖK: Elnézést kérek, képviselő úr. Kötelezettségem a házszabály szerint emlékeztetni arra, hogy a napirend előtti felszólalásra kell ilyenkor válaszolni, a témától nem térhet el. Úgyhogy, ha egy mondattal összefoglalja, utána térjen rá a napirendre. Köszönöm szépen.

HOLLIK ISTVÁN (KDNP): Mert úgy gondolom, hogy ez a kérdés erkölcsi kérdés, és nem mehetünk el mellette szó nélkül, úgyhogy engedje meg, hogy egy hosszú mondatban hadd reagáljak erre. (Nagy zaj és közbeszólások az MSZP soraiban.)

Tisztelt szocialista Képviselőtársaim! Akik távol maradtak, tudatosan távol maradtak az ünnepléstől, önöknek szeretném azt mondani, hogy vannak történelmi pillanatok, amelyek különlegesek. ’56 is egy különleges történelmi pillanat; azért, mert ezekben a történelmi pillanatokban az igazság, a jó és a rossz közötti különbség kristálytisztán feltárulkozik. (Sípszó az ellenzéki padsorokból.) Itt minden fekete és fehér. (Közbeszólások az MSZP soraiból.) Valaki vagy az ’56-os hősök mellett áll, vagy velük szemben. Itt nincs köztes álláspont. (Az elnök csenget. ‑ Köz­beszólás az MSZP soraiból: Vonjuk meg a szót!)

Önök azzal, hogy nem vettek részt a közös ünneplésen, megint elődpártjuk, az MSZMP oldalára álltak. (Taps a kormánypárti padsorokban. ‑ Köz­beszólások ugyanott: Úgy van!)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Képviselő úr, újólag emlékeztetem, hogy térjen át a napirend előtti felszólalásra.

HOLLIK ISTVÁN (KDNP): Elnök úr, akkor rátérnék a témámra. A kormányzati munka, úgy gondolom, tisztelt képviselőtársaim, csak akkor lehet sikeres, ha segít a magyar embereknek abban, hogy évről évre tudjanak lépni egyet előre, mindehhez pedig társulnia kell költségvetési fegyelemnek is. Érdemes tehát ebből a két szemszögből megvizsgálni a Fidesz-KDNP-kormány munkáját. Ahhoz, hogy valaki előre tudjon lépni az életében, két dologra biztosan szüksége van: munkára és arra, hogy a munkájáért kapott jövedelme évről évre többet érjen. (Nagy zaj az MSZP és a Jobbik soraiban.) Ebből a szempontból az elmúlt hat év kormányzati munkája eredményesnek mondható. Hiszen 2010 óta több mint 660 ezer emberrel nőtt a foglalkoztatottak száma Magyarországon, a versenyszférában 430-440 ezer emberrel többen dolgoznak 2010-hez képest (Heringes Anita: 600 ezren meg elmentek az országból.); szemben a szocialista kormányokkal, amikor 2002 és 2010 között több mint 400 ezer ember veszítette el a munkáját.

Ma a foglalkoztatási ráta már 70 százalék fölött van, de természetesen nagyon sokat kell még tenni annak érdekében, hogy elérjük azt a 75 százalékos foglalkoztatottsági szintet, amit az Európai Unió 2020-ig önmaga elé tűzött mint uniós átlagot. (Korózs Lajos: 80, 90, 100.) Korózs képviselő úr, én a maga helyében csöndben maradnék. Az önök idejében 400 ezer ember veszítette el a munkáját. (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Így van.) Fontos kiemelni, hogy egy év alatt, tehát 2015-ről 2016-ra nagymértékű, közel 65 ezres létszámbővülés ment végbe a versenyszférában.

Ha az elvégzett munkáért kapott bér vásárlóértékét nézzük, ott is biztató tendenciákat tapasztalhatunk. Hiszen a KSH múlt héten nyilvánosságra hozott adatai alapján 7,5 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek a nemzetgazdaságban 2016 első nyolc hónapjában. (Korózs Lajos: Melyik decilisben?) Ezzel sorozatban 44. hónapja, tehát három és fél éve tart a reálbérek növekedése hazánkban. A gazdaságélénkítést, amelynek eredményei a felsorolt foglalkoztatási mutatókból jól láthatóak, az tette lehetővé, hogy a kormány fegyelmezett és takarékos költségvetési politikát folytatott.

Emlékezhetünk még arra, hogy az MSZP-SZDSZ-kormányoknak nyolc év alatt egyszer sem sikerült a költségvetési hiányt 3 százalék alá vinni; sőt, volt, amikor az majdnem elérte a 10 százalékot. Ezzel szemben a Fidesz-KDNP-kormány 2011 óta ez alatt tartja a hiány mértékét, sőt tavaly és várhatóan idén is 2 százalék alatti hiánnyal számolhatunk. Emellett pedig csökken az államadósság, és az uniós átlag felett van a GDP bővülése is.

Mindez természetesen lehetőséget teremt arra, hogy jelentős béremeléseket hajtson végre a kormány, valamint életpályamodelleket indítson el. A pedagógusok életpályája öt év alatt 50 százalékos béremelést eredményez, de a felsőoktatás 15 százalékos plusz 5-5 százalékos béremeléséről sem feledkezhetünk meg. És nem feledkezhetünk meg az egészségügyi béremelésről sem. Az orvosok idén 107 ezer forinttal kapnak többet, és jövőre újabb 100 ezer forintos béremelésük lesz. Az alapellátásban dolgozó háziorvosok praxisonként 130 ezer forinttal kapnak többet idén, mint tavaly. A védőnők idei növekedése 30-35 ezer forint, a fogorvosoké több mint 55 ezer forint lesz. (Szabó Timea: Hazugság!) De talán ami a legfontosabb, hogy az idén 26,5 százalékkal emelkedik a bérük a nővéreknek; jövőre 12 százalékkal, majd újabb 8 és 8 százalékkal két éven keresztül.

Mindezek alapján tehát azt mondhatjuk, hogy Magyarország stabil, fejlődő pályán halad, és jövőre is minden valószínűség szerint minden magyar ember tud lépni egyet előre. Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A kor­mány nevében Cseresnyés Péter államtitkár úr fog válaszolni.

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Úgy, ahogy ön is említette, a magyar gazdaság 2013 második felétől tartós növekedési pályára állt, aminek eredménye, hogy folyamatosan nő a foglalkoztatás, emelkednek a bérek, és csökken a munkanélküliség. A KSH legutóbbi, 2016. július-augusztus havi adatai szerint a foglalkoztatottak száma 4 millió 386 ezer fő volt. Ez azt jelenti, hogy a munkából élők száma im­már 31 hónapja folyamatosan meghaladja a 4 millió főt.

A 2010-es kormányváltás óta megfigyelt 677 ezer foglalkoztatásnövekedésből 449 ezer a hazai versenyszférában ment végbe, tehát a hazai versenyszféra vette föl a legtöbb dolgozót az ágazatok közül. Világosan látszik tehát, hogy a foglalkoztatásbővülés meghatározó tényezője a piaci munkahelyek számának növekedése volt az elmúlt hat évben. A foglalkoztatási ráta 54,6 százalékról növekedett jelentős mértékben, ha a 15-65 év közötti korosztályt nézzük, akkor 67,1 százalékra, ha a 20 és 65 év közötti korosztályt nézzük, ahogy ön is említette, 70 százalék fölé nőtt ez a foglalkoztatottság. A kedvező folyamatok értelemszerűen a munkanélküliség alakulásában is tetten érhetők, a munkanélküliek száma 235 ezerrel csökkent 230 ezer fő alá a legutóbbi mérés alapján, így a 2010-ben mért 11,6 százalékos munkanélküliség helyett már 4,2 százalékos ez a mutató. Tehát jelentős mértékben csökkent a munkanélküliek száma Magyarországon.

(11.50)

A kedvező gazdasági folyamatok a dolgozó emberek jövedelmét is jelentős mértékben emelték, annak alakulásában is visszatükröződik, hiszen ha csak a minimálbért nézzük, jelentős mértékű növekedés következett be, a minimálbért 111 ezer forintra, illetve a garantált bérminimumot 129 ezer forintra emeltük föl 2016. évtől. Ez 5,7 százalékos növekményt jelentett, a gyakorlatilag nulla infláció és az 1 százalékpontos adócsökkentés eredményeként a minimálbér reálértéke így 7,2 százalékkal erősödött. Ilyen mértékű reálnövekedés 2002 óta egyetlen évben sem következett be a kötelező legkisebb bérek tekintetében.

A legutóbb közzétett augusztusi béradatok is a munkavállalók szempontjából nagyon kedvező évről tanúskodnak, az év nyolc hónapjában nemzetgazdasági szinten a bruttó átlagkeresetek 6 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 7,6 százalékkal, a reálkeresetek pedig 7,5 százalékkal múlták felül az egy évvel ezelőtti szintet. Ez megszakítás nélkül több mint három és fél éve tartó folyamatos emelkedést jelent reálértékben. A reálbérek emelését az adócsökkentés és a nulla közeli infláció is segíti, ezért fordulhat elő az a szokatlan, de a vállalkozások és a munkavállalók számára egyaránt rendkívül előnyös helyzet, hogy a reálbérek növekedése jelentősen meghaladja a bruttó bérek emelkedését.

Azt is láthatjuk, hogy a reálbérek a magán- és állami szférában egyaránt emelkednek. A versenyszféra gyorsuló, I-VIII. hónapban átlagosan 6,8 százalékos, augusztusban például a legutolsó mérés alapján 7,2 százalékos reálbér-dinamikája összefüggésbe hozható az év elején jelentősen megemelkedett minimálbérrel és garantált bérminimummal, valamint a vállalatok azon törekvésével, hogy az egyre inkább tapasztalható munkaerő iránti versenyt a bérek emelésével is mérsékeljék.

A közfoglalkoztatás nélkül számolt közszféra ‑ és térjünk rá a közszférára ‑ január-augusztusi átlagosan 11,4 százalékos reálbér-növekedése még a versenyszféráét is csaknem kétszeresen meghaladta, köszönhetően az ön által is említett kormányzati bérintézkedéseknek. Így 2016-ban folyamatban vannak olyan jelentőségű béremelések, mint a több évre, 2013-ban meghirdetett pedagógus-, 2015-ben elindult rendvédelmi és honvédelmi életpályaprogram, az idén év elején startolt felsőoktatási bérrendezés, a NAV-osok bérrendezése, az egészségügyben bekövetkezett bérrendezések, a szociális területen és tervezett módon a közigazgatásban dolgozók számára bevezetendő életpályamodell és -program.

Tehát összefoglalásképpen el lehet mondani, hogy a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a kedvező tendenciák fennmaradjanak, és a bé­rek a jövőben is érzékelhetően emelkedjenek. Ehhez alapvető fontosságú a hazai gazdaság versenyképességének javítása, amivel kapcsolatosan folyamatos kapcsolattartás és tárgyalás történik a versenyszféra, a gazdaság részvevőivel, és remélhetőleg ezek az eredmények a további gazdasági növekedést, így a foglalkoztatás növekedését és a reálbér növekedését is eredményezik.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Felszólalások:   13-16   17-24   25-28      Ülésnap adatai