Készült: 2024.04.24.08:15:51 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

260. ülésnap (2013.03.12.),  3-8. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 12:34


Felszólalások:   1-2   3-8   9-12      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Megkérdezem, hogy a kormány nevében kíván-e valaki válaszolni az elhangzott képviselői napirend előtti hozzászólásra. (Nincs jelzés.) Amennyiben nem, akkor lépünk tovább.

A következő napirend előtti hozzászóló Nyakó István képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt frakciójából: "Azt kéri az Orbán-kormány a demokratikus világtól, amit a saját népének nem ad meg" címmel. Képviselő úr, öné a szó.

NYAKÓ ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A tegnapi nap után nehéz önöknek bármit is mondani. (Közbeszólások a kormánypárti sorokból.) Miután tegnap, azaz 2013. március 11-én, hétfőn úgy döntöttek, hogy úgy viselkednek saját népükkel, mintha egy elnyomó, idegen hatalom árnyékában élni... - mit lehet még mondani? Miután tízmillió magyar állampolgárt megfosztottak a jogállam biztosította szabadságtól, ha ezt meg merték tenni, akkor vajon mit lehet még mondani e jobb időket megélt Ház falai között?

Talán az igazságról mondanék néhány gondolatot (Közbeszólás a kormánypárti sorokból: Te? Az igazságról?), az igazságról, arról, hogy hogyan tör az utat magának.

Vagy két évvel ezelőtt édesanyámat SZTK-ba utalták, valami baj, probléma volt a szemével (Dr. Lanczendorfer Erzsébet: Ó, szegény!). Tépett sorszámot, bár inkább szerencseszámnak hívják, hiszen nem tudja az ember, hogy mikor hívják be végül.

(9.10)

Mindegy; letépte, leült a többi betegtársa közé, elővette a Népszavát (Derültség a kormánypárti padsorokban.), és nemsokára megszólalt egy jól öltözött hölgy, hogy na, ugyan mit ír már az a szennylap. (Folyamatos zaj. - Az elnök megkocogtatja a poharát.)

ELNÖK: Képviselő Úr! Elnézést, hadd szóljak közbe, mert szerintem most már önök sem hallják, amit képviselő úr napirend előtti hozzászólásában mond. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból: Nem is érdekel minket; tudjuk előre.) Az lehet, hogy önöket nem érdekli, de engem, a közvéleményt és a jegyzőkönyvvezetőket viszont igen. Azzal a tiszteletteljes kéréssel fordulok önökhöz, hogy hallgassák végig a képviselői hozzászólást; az önök államtitkára majd minden bizonnyal válaszol önök helyett is a napirend előtti hozzászólásra. Ilyen zajban sem elmondani, sem arra figyelni, sem válaszolni nem lehet egy napirend előtti hozzászólásra.

Még egyszer: az a kérésem, hogy legyenek szívesek a bekiabálást és az alapzajt csökkenteni, mert addig nem fogjuk folytatni a munkánkat. (Folyamatos zaj. - Nyakó Istvánhoz:) Képviselő úr, ne haragudjon, megvárjuk. (Közbeszólásra a Jobbik padsoraiból:) Nem ketyeg az idő, mert az időt én szabályozom, tisztelt képviselő úr. Ha van még megjegyzése, akkor fáradjon ide hozzám, és súgjon nekem, hogy hogyan kell az elnöklést végezni. Megvárjuk; köszönöm szépen. (Pillanatnyi szünet.) Folytathatja, képviselő úr! Hozzá fogok adni másfél percet az idejéhez. (Novák Előd: Kettős mérce!) Novák Elődnek is van helye, ha a napirend előtti jelentkezésre beadja a javaslatát. Képviselő úr!

NYAKÓ ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen. Bízom abban, hogy nem azért nagy a hangzavar, mert az igazságról szeretnék beszélni (Moraj a kormánypárti padsorokban.);bízom abban, hogy önöknek is fontos az igazság.

Szóval leült, és kinyitotta a Népszavát, mire megszólalt egy hölgy mellette, hogy na mit ír már az a szennylap, mire lakonikusan azt válaszolta neki, hogy tessék megvenni, elolvasni, de balkézről egy idősebb úr szólt egyből, hogy már nem is lehet bármit olvasni ebben az országban. Szóval, kialakult a nemzeti konzultáció, ahogy ez egyébként szokott lenni az SZTK-ban (Dr. Rétvári Bence: SZTK...), amikor 20-30 ember vár a sorára, majd valami csoda folytán kihúzták anyám sorszámát. Hurrá, győzött! Felállt, elindult volna befelé, amikor a késő Kádár-korabeli csapóajtó ki, magas szőke be, megáll édesanyám előtt, és azt mondja neki, hogy ne tessék haragudni, nénike, én csak egy szóra mennék be főorvos úrhoz, semmi másra. Anyám szívesen átadta volna a helyét, de megkérdezte a hölgytől, hogy kedves, nekem is csak egy kérdésem lenne, de ha megválaszolja, akkor beengedem. "Na és mi lenne az?" "Az, hogy mi a baja a szememnek." "Nem tudom." "Akkor tessék leülni a többiek közé, én bemegyek, és akkor megtudom tőle." Édesanyám bement, kijött, és láss csodát, akik veszekedtek és civakodtak addig, tapsoltak, mert az igazság volt nekik és mindenki számára ott akkor, abban a pillanatban fontos. (Moraj és derültség a kormánypárti padsorokban.)

Tisztelt Hölgyeim, Uraim! Önök is folyton a magyarok igazságát keresik, amikor a demokratikus világ szót emel az ellen, amit maguk meg mernek tenni saját népükkel szemben. Miközben azonban maguk arról beszélnek, hogy a magyaroknak joguk van önállóan dönteni a saját sorsukról, addig maguk alaptörvénybe foglalják azt, hogy milyen családmodell az, ami egyedül üdvözítő. (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Szégyen!) Amíg maguk odakint arról beszélnek, hogy Magyarországnak joga van arra, hogy saját maga döntsön jövőjéről, addig idehaza felszámolják a települési önkormányzatok önállóságát, és kiüresítik a helyi népképviselet lényegét, s amíg maguk Nyugaton a hit védelmezőjének állítják be magukat, közben leszámolnak a vallásszabadság eszményével, és egyházakat vernek szét. Sőt, hétfőn Gulyás képviselő úr és még sokan mások előtte kettős mérce alkalmazását, szó szerint az egyenlő bánásmódot kérték számon szövetségeseinken, pedig önök a legkiszolgáltatottabb magyaroknak ezt a jogát semmibe veszik.

Szembesíteném most ezzel önöket szó szerint. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa 2012. december 27-én kiadott jelentésében a közfoglalkoztatottakkal foglalkozik. Tudják jól, 2010-ben ezek az emberek még a minimálbért kapták, és azóta 13-14 ezer forinttal, másfél heti bérrel kevesebbet keresnek az önök ideje alatt. Mit mond erről az ombudsman? "Megállapítom, hogy a közfoglalkoztatottak esetében az eltérő kötelező bérminimumok előírása, ennek következtében pedig az alacsonyabb összegben meghatározott betegszabadság és táppénz sérti az egyenlő bánásmód elvét." Az egyenlő bánásmód elvét sérti az is az esetükben, hogy a szabadságot is mások számolják nekik az önök döntése alapján; mindenkinek jár a 20 nap alapszabadság, de nekik már nem jár a gyermekek után, illetve az életkor után járó pluszszabadság. Mit mond erről a biztos? "Mindezek alapján megállapítom, hogy a közfoglalkoztatottak esetében a szabadság kiadásával, illetve mértékével kapcsolatban a többi munkavállalóhoz képest a rájuk vonatkozó garanciális szabályoktól ésszerű indok nélkül eltérő rendelkezések sértik az egyenlő bánásmód elvét." Pedig az önök alaptörvénye a következőképpen fogalmaz az egyenlő bánásmód követelményéről. Alaptörvény, 15. cikk (2) bekezdés: "Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti és társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja."

Hölgyeim és Uraim! Önök a saját alaptörvényüket addig tisztelik, amíg az önök céljainak megfelel. Önök a saját alaptörvényüket addig tartják fontosnak, amíg másokat sanyargathatnak. Ez a kormány már nem a nép kormánya.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP padsoraiban. - Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Még egy kis időt neki!)

ELNÖK: Megkérdezem, hogy a kormány nevében kíván-e valaki válaszolni a napirend előtti hozzászólásra. Látom, hogy Rétvári Bence államtitkár úr jelentkezik. Öné a szó öt percben.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Talán tartalmasabb vitát lehetne folytatni abban az esetben, ha az MSZP bejött volna az alaptörvény vitáira, és bármikor is elmélyedt volna annak szövegében, mert akkor ilyen csacskaságokat és tévállításokat nem mondtak volna önök az alkotmánnyal, alaptörvénnyel kapcsolatban. (Közbeszólás az ellenzéki padsorokból: Milyen csacskaságokról beszélsz?)

Ami az MSZP hozzáállását illeti az alaptörvényhez, hogy akarja-e módosítani, mondjuk, alkotmánybírósági döntések után, bizonyára ön is jól ismeri még Lendvai Ildikó asszonynak, az ön párttársának, frakciótársának a nyilatkozatát, amelyet az MSZP majálisán tett 2009-ben. Ez akkor történt, amikor az MSZP aktuális Btk.-módosítását megsemmisítette az Alkotmánybíróság. Azt mondta akkor Lendvai Ildikó, hogy ha megsemmisíti az Alkotmánybíróság ezt a döntést, akkor majd mi benyújtjuk az alkotmány módosítását, mert a kisembereket meg kell védeni akár alkotmánymódosítás árán is. Ezt mondta 2009. május 1-jén az ön párttársa, Lendvai Ildikó. A hasonló típusú hozzáállást önök most abszolút nem tartják jogállaminak, nem tartják demokratikusnak, hogyha valaki így kíván élni az alkotmánymódosítás lehetőségével.

Persze, az önök számára a demokrácia közismert: könnygázból áll, mint 2006. október 23-án, a gumilövedékek elfogadhatók egy demokráciában, szabályos alaptörvény-módosítás nem. Önök hisztériát keltenek, hogy nem szabályosan lett elfogadva az alaptörvény, miközben ha itt lettek volna, látták volna, hogy egy hónap alatt általános, részletes vitával, szavazásokkal, teljesen szabályos módon ment végig az alaptörvény vitája. Úgy látszik, nagyon nehezen tanulja az MSZP a demokráciát.

Hogy mikor kellett félteni a demokráciát, arra jó példákat találunk 2002-2010 között. Ekkor volt az, hogy egy évig nem volt a Legfelsőbb Bíróságnak elnöke, de önök szerint jól működött az igazságszolgáltatás. Ekkor volt az, hogy évekig nem volt az önkormányzatoknak törvényességi felügyelete, mert önök alkotmányellenes módon állították fel a közigazgatási hivatalokat, amelyeket az Alkotmánybíróság megsemmisített, de önök szerint jól működött a jogállam. Az Alkotmánybíróságnak több ülése is elmaradt, hiszen a minimumlétszámra csökkent az alkotmánybírók létszáma, és ha egyvalaki nem tudott elmenni az ülésre, az Alkotmánybíróság nem tudott döntéseket hozni. Önök ott, akkor tényleg teljes mértékben ellehetetlenítették az Alkotmánybíróság működését, hiszen ülések maradtak el az önök által meg nem választott tagok miatt.

Ön is tudja, hogy az Állami Számvevőszéknek nem volt elnöke és nem volt alelnöke az önök idejében, tehát nem volt pénzügyi kontroll a kormányzat költései felett, arról nem is beszélve, hogy Őszödön az önök volt miniszterelnöke, Gyurcsány Ferenc beismerte, hogy a demokrácia felfogásába belefér, ha másfél évig nem tesz semmit, a népnek pedig csak hazudik mindarról, amiket tenne. Akkor önök Sólyom Lászlót annyira tisztelték, hogy az általa visszaküldött polgári törvénykönyvet és a Ptk. életbe léptetéséről szóló jogszabályt szinte azonnal és változtatás nélkül újra elfogadták. Akkor a köztársasági elnök véleménye annyira nem volt önöknek elég, hogy egy "a" betűt lecseréljenek a Ptké.-ben; akkor valahogy ez nem volt önöknek annyira fontos. Én úgy látom, nem a jogállammal van gond, nem a jogállam van válságban, hanem a baloldal van válságban.

(9.20)

Azért licitálnak önök egymásra, mert ha az egyik baloldali erő valamit mond, akkor a másiknak annál keményebbet kell mondani, és óriási a küzdelem már négy-öt politikai erő között az ellenzéki oldalon, hogy ki tud keményebbet mondani, ki tud a valóságtól jobban elrugaszkodni, ki tud nagyobbat dobbantani, és már abszolút figyelembe nem venni a valódi törvényeket, a valódi alaptörvényt, csak azért, hogy első erő legyen a sok versengő kisebb vagy közepesebb erő között a baloldalon. Ez az önök versengéséről szól. Azok a tüntetések, amelyek az utcán vannak, arról szólnak, hogy ki lesz a baloldal vezető ereje, ki-ki akár a saját nevében, akár névtelenül odaküldve másokat, fiatalokat igyekszik bemutatni, hogy valamiféle előnyre tegyen szert, hogy valamiféleképpen előrébb jusson a kommunikációban, és a 2014-es választásra készülve ő legyen az, aki a baloldalt majd maga mögött tudja egységben.

De szerencsére nem a jogállammal van tehát gond, hanem a baloldalon nagyon nagy a versengés, ezért állítanak önök valótlanságokat, ami nagyon-nagyon veszélyes, hiszen ha megnézi a mai külföldi lapszemlét, a többsége arra hivatkozik, hogy sok magyar politikus vitatja az alaptörvénynek egyik-másik rendelkezését. Ha önök nem tennének ilyen nyilatkozatokat, ha nem rugaszkodnának el a valóságtól, a külföldi lapokban sem jelenne ez meg Magyarországról, hiszen önökre való hivatkozással keltődik az a látszat, mintha az Alkotmánybíróságnak szűkült volna a jogköre akkor, amikor most már a Kúria elnöke és a legfőbb ügyész is odafordulhat és eljárást kezdeményezhet, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy az alaptörvényt vizsgálhatja az Alkotmánybíróság, de csak formai okokból, egyéb tekintetben pedig a korábbi jogkörei élnek az alkotmányjogi panasz révén, az ítélkezési szabadsága pedig kibővült, hiszen az új alaptörvény szakaszai alapján és nem a korábbi ítéletek precedensjoga alapján kell hogy a döntéseit meghozza.

Úgyhogy nincs itt válság, tisztelt képviselőtársaim, itt az alaptörvényt az Országgyűlés fogadja el, nem az Alkotmánybíróság - önöknek nyilván nehéz elfogadni, hogy nem más testületekben, mondjuk, nem a Központi Bizottságban, hanem a parlamentben dőlnek el (Az elnök csenget.) a jogállami kérdések.

A családjának pedig jó egészséget kívánok, képviselő úr. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:   1-2   3-8   9-12      Ülésnap adatai