Készült: 2024.03.29.12:20:18 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

70. ülésnap (2015.05.04.), 218. felszólalás
Felszólaló Dr. Varga László (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend utáni felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:14


Felszólalások:  Előző  218  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Szó esett már sokszor a parlamentben, így a mai napon is a devizahitelesek helyzetéről. Ezekben a napokban többmillióan kapják meg tulajdonképpen az elszámolást, több mint 2 millió levelet postázott ki részben, illetve ezekben a napokban a posta a számukra. Önök ehhez az elszámoláshoz nagy reményt fűztek, azt mondták, hogy nagyon drasztikusan csökken majd az adósok törlesztőrészlete, egyfajta igazságot tesznek ezzel a lépéssel. Azonban nagyon sokan írtak számomra miskolciak is ‑ hiszen Miskolc országgyűlési képviselőjeként kerestek meg ‑, olyan családok, akik nagyon csalódtak, amikor kézhez vették az elszámolásokat.

Politizálhatnánk most abban a tekintetben, hogy visszamegyünk ’10-ig és megnézzük az akkori árfolyamokat, hiszen lényegesen kedvezőbbek voltak az árfolyamok, körülbelül 185 forint volt a kormányváltáskor egy svájci frank, és ez részint az önök politikája miatt romlott, azonban szerintem inkább érdemes a megoldási lehetőségeken gondolkodni, hiszen az nem lehet, hogy több tízezer család, több százezer ember kerüljön lehetetlen helyzetbe ebben az országban.

Először is nézzük meg, hogy mi történt az elmúlt években! Először is itt volt a végtörlesztés, amely tulajdonképpen 180 forinton egy kedvezményes lehetőséget biztosított elsősorban a fizetőképesebb adósoknak rendezni a tartozásukat. Nyilvánvalóan itt a legnehezebb sorban lévők vagy a legnagyobb tartozással rendelkezők nagyon nehezen tudták volna egyáltalán így végtörleszteni az ő hiteleiket, nyilván a leginkább rászorulóknak nem sikerült ilyen módon segíteni. Itt volt az árfolyamgát, amely nem megoldotta a problémát, hanem elodázta, igaz, átmeneti könnyebbséget jelenthetett. És itt volt ez az elszámolás, amely már nem a kedvezményes 180 forintos árfolyamot használta, hanem nagyjából 256 forintról volt szó. Tehát mind a kormányváltáskori árfolyamhoz képest, mind a kedvezményes árfolyamhoz képest egy lényegesen rosszabb helyzetbe kerültek azok az adósok, akik az elszámolás hatálya alá kerültek.

Sokszor hivatkoztak arra, hogy megvárják a Kúria döntését, hogy hogyan foglal állást a Kúria a szerződéseket érintően. Egyértelmű volt ez a döntés nyilván az árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítások ügyében, ezeket semmisnek minősítette ez a döntés. Az önök értelmezése, hogy itt bármiféle ajándékról volna szó a hitelesek részére, nyilván téves, a hitelesek azt kapják vissza, amilyen forrásokat jogtalanul elvettek tőlük. És tulajdonképpen előáll az a helyzet, amikor önök már lezártnak tekintik ezt a társadalompolitikai kérdést, amely elképesztően sok embert nyom ebben az országban. És pont azokat a döntéseket nem hozzák meg álláspontom szerint ebben az időszakban, ami a legnehezebb sorban levőknek volna fontos.

Számtalanszor beszélt a kormány és a KDNP is a magáncsőd intézményéről ‑ nagyon jó nemzetközi példák vannak erre ‑, azonban mind a mai napig nem történt semmi. Sok-sok magyar családnak jelentene ez könnyebbséget, megoldást. Számtalan nyugat-európai országban, nagy múltú demokráciákban is van példa például a szabad elsétálás jogára, ami tulajdonképpen arról szól, hogy ingatlannal fedezett jelzáloghitelek esetében az adós a további fizetéstől mentesül, ha lemond a fedezetről. Egyszerű tehát ez a logika: a bank folyósított egy hitelt egy adott fedezettel együtt, tehát elegendőnek találta adott esetben az ingatlanfedezetet, és nyilvánvalóan kockázatot vállalt ő is azzal, hogy a hitelt visszakapja-e. De a fedezet egyértelműen az ingatlan, és nagyon sok olyan ország van, ahol tulajdonképpen új életet kezdhetnek az adósok az ingatlanfedezetről való lemondás után.

Ha ebbe az irányba mozdulna el az állam, ez egy olyan lehetőség lenne, amely fontos elmozdulás lenne rengeteg családnak. Ebben valódi feladata lehetne az eszközkezelőnek is, a későbbiekben akár egy olyan ingatlanállomány is kialakulhatna, amely egy valódi bérlakásprogram alapjait biztosíthatná. Mindenesetre az elég egyértelmű, hogy a helyzet nem maradhat így, válaszok és megoldások kellenek, és valódi megoldások, nem félmegoldások.

Ezért arra szólítom fel a kormányt, hogy haladéktalanul kezdeményezzenek megbeszéléseket, tárgyalásokat az érintett hitelesekkel, a bankokkal, a Bankszövetség képviselőivel, és szülessen olyan megoldás, amely valóban megoldja ezt a problémát, hiszen ez mindenkinek az érdeke, mind az embereké, mind a bankoké és mind a magyar államé. Köszönöm, elnök úr.




Felszólalások:  Előző  218  Következő    Ülésnap adatai