Készült: 2021.03.04.00:20:57 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

258. ülésnap (2017.11.15.), 64. felszólalás
Felszólaló Hollik István (KDNP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:32


Felszólalások:  Előző  64  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Ahogy arra Fónagy államtitkár úr is utalt, a jelen törvényjavaslat több törvényt is módosítani kíván. Ha megengedik (Z. Kárpát Dániel: Mondd el mind a nyolcat!), a törvények alapján mennék sorba.

Mielőtt azonban belevágnék, nem tudom megállni, hogy Józsa képviselőtársam két megjegyzésére ne reagáljak. Azt mondja, hogy a Fejlesztési Bank hitelezési tevékenységét e törvényjavaslat bővíteni kí­vánja, azt mondja, hogy ez egy vállalkozásbarát in­tézkedés, amely szerinte ellentétben áll azzal a munkaalapú gazdasággal, amit a magyar kormány építeni és támogatni kíván. Szeretném ezt a logikai feladványt a képviselőtársam számára megfejteni. Azzal, hogy vállalkozásokat támogatunk, építjük a munkaalapú gazdaságot is, hiszen a vállalkozásoknál emberek dolgoznak. Azt gondolom, hogy e kettő nem oltja ki egymást, hanem egymást támogatja.

A másik pedig, hogy felvetette, hogy a német kamara azt javasolja a német befektetőknek, hogy ne jöjjenek Magyarországra. Nem tudom, mit gondol erről az Audi vagy a Mercedes, vagy éppen a Bosch. (Dr. Legény Zsolt: Aki már itt van, annak nem!) Azt lehet mondani, hogy a legnagyobb befektetők ma Magyarországon éppen német cégek. Jól érzik magukat itt, nem gondolják azt, amit ön állít, ami egy politikai vélemény volt, hogy Magyarországon nincs jogbiztonság, folyamatosan változnak a szabályok, ezért egyébként nem megfelelő a befektetői környezet. (Dr. Józsa István: Tessék utánajárni!) Úgy gondolom, hogy nem mi állítjuk ennek az ellenkezőjét, és ha egyébként a külföldi tőkebefektetéseket nézi, azok a számok, illetve e német vállalatok magyarországi tevékenysége is mutatja ennek az ellenkezőjét. (Dr. Józsa István: Tessék utánajárni a kisvállalkozások körében!)

Sorban: a javaslat első része az MFB-törvényt módosítja. A mi véleményünk szerint is ez a módosítás hozzájárulhat ahhoz, hogy az MFB-csoport saját uniós és más nemzetközi források kihelyezésével támogassa az európai uniós és nemzetgazdasági fejlesztési célokat. Witzmann képviselőtársam is megemlítette már, de én is az egyik legfontosabbnak a javaslatnak azt a részét tartom, amely szerint a sikeres fejlesztési banki tevékenységhez nélkülözhetetlen a szolgáltatás- és termékpaletta színesebbé tétele a hitelen és garancián túl, az értéknövelő szolgáltatások előtérbe helyezésével. A jelen módosítás által megnyílhat az út a kockázati tőke és a tőke­be­ru­házási tevékenység megerősítéséhez az MFB vonatkozásában, ami egyébként a hazai startupok és önmagában a hazai innováció támogatásához vezet.

Itt a Jeremie-alapról is elhangzottak kritikák, ezért mondom, hogy éppen nemrég vettem részt egy olyan konferencián, amelyen a fintech innovációk volt a fő téma és azok a magyar cégek, magyar startupok vettek részt elsősorban, akik ezen szektorban szeretnének tevékenykedni. Azt lehet látni, hogy Magyarországon ezek az innovatív startup vállalkozások kifejezetten erősek közép-kelet-európai összevetésben is. Éppen ezért minden eszközt meg kell ragadni, hogy tőkeoldalon is támogassák ezeket az innovatív vállalkozásokat, hogy ne az legyen az akadálya, mondjuk, egy startup vállalkozás felfutásának, hogy nem tud kockázati tőkéhez jutni.

Azt gondolom, hogy az MFB-törvény módosítása ezen tud segíteni. Még egyszer mondom: mivel a fintech szektorban, tehát a pénzügyi szektor digita­li­zációja tekintetében, a platformfüggetlen alkalmazások kifejlesztésében a magyar vállalkozások kifejezetten jók, ezért azt gondolom, hogy érdemes ezt a törvényjavaslatot támogatni.

A második törvény, amelyet módosítani kíván a javaslat, az állami vagyonról szóló törvény. Ezt kereszténydemokrataként kifejezetten támogatni tudjuk. Az Alaptörvény VII. cikkének (4) bekezdése is rendelkezik arról, hogy az állam és a vallási közösségek elkülönülnek egymástól, de a közösségi célok érdekében együttműködnek. Azt gondolom, hogy az Alaptörvénynek ez a rendelkezése köszön itt vissza ebben a módosításban azzal, hogy most már nemcsak az egyházak, hanem az egyházi jogi személyek, például a szerzetesrendek számára is lehetővé teszi, hogy ingyenes állami vagyonhoz juthassanak a hitéleti feladataik, vagy az általuk végzett állami feladatok ellátásának érdekében. Azt láthatjuk, hogy ezeket a feladatokat egyébként az egyházak eddig, legyen szó oktatásról, egészségügyi, szociális vagy kulturális tevékenységről, magas minőségben, lelkiismeretesen végezték el. Azt gondolom tehát, hogy ezt a munkájukat segíteni kell azzal, hogy állami vagyonhoz, állami ingatlanokhoz tudnak jutni, ez mindenképpen támogatandó.

A harmadik és talán a legfontosabb javaslat, amely a takarékszövetkezetekről szóló törvényt módosítaná; elöljáróban annyit engedjenek meg elmondanom, hiszen ezzel kapcsolatban is több kritika elhangzott, hogy érdemes mérlegelni, mi zajlott le az elmúlt két-három évben a takarékszövetkezetek integrációjával kapcsolatban. Azt gondolom, hogy itt egyértelmű fejlődésről beszélhetünk, egy jó irányú fejlődésről beszélhetünk. Azt látjuk, hogy korábban a takarékszövetkezeti rendszerben több tagintézmény, több takarékszövetkezet mondott csődöt. Az integráció megvalósulása óta a takarékszövetkezeti rendszer, ez az integrált rendszer stabil. Amióta ez megvalósult, csődről nem hallunk. Ez egy jó garancia, a közösségre épülő intézménnyé vált. Ráadásul annak a kihívásnak is meg tudott felelni ez az integráció, amely ott állt a takarékszövetkezet ‑ mint a vidék bankjának rendszere ‑ előtt, hogy 2900 bankfióknak majdnem a fele takarékszövetkezeti bankfiók volt. Ugyanakkor, ha az egész pénzügyi szektorból való részesedését nézzük meg a takarékszövetkezeteknek, az ennél jóval alacsonyabb volt. Tehát nyilvánvaló, hogy ez a fiókhálózat hosszú távon nem volt fenntartható.

Éppen ezért indították útjára a magyar bankok között egyedülálló fejlesztésként például a mobil bankfiókként működő buszt, amely helyben vidékre elviszi a banki szolgáltatásokat, lehetővé téve az ügyfelek számára ezek igénybevételét, beleértve az ATM-készpénzfelvételt is. Emellett egyébként a takarékszövetkezetek folyamatosan bővítik a digitális banki szolgáltatásaikat is annak érdekében, hogy a településeken élő lakosok és működő vállalkozások kényelmesen, sorban állás nélkül be tudják fizetni a csekkjeiket és ki tudják fizetni a számláikat.

Tehát azt gondolom, hogy ez a javaslat, amely azt szolgálja, hogy a szövetkezeti hitelintézetek integrációs szervezetének működését hatékonyabbá tegye, a jogalkotó részéről nem egy megelőlegezett bizalom, hiszen azt látjuk, hogy a takarékszövetkezeti integráció eddig beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Tehát ha ez a javaslat azt a célt szolgálja, hogy még hatékonyabban tud működni az SZHISZ, akkor azt gondolom, hogy ezt mindenképpen támogatni tudjuk.

A harmadik törvény, amit módosítani kíván, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény. Ennek a módosítása egy teljesen racionális célt tűz ki, hiszen azt mondja, hogy a pénzmosás elleni küzdelmet célzó szabályok postai szolgáltatások körében történő alkalmazása tekintetében vannak olyan kockázatot nem jelentő postai tranzakciók, amelyeket mindenképpen érdemes kivenni a pénzmosás elleni törvény hatálya alól, az aránytalan adminisztratív terhek elkerülése érdekében. A törvényjavaslat ezt teszi meg. Ezt természetesen mi is támogatni tudjuk.

(13.20)

Összességében tehát el tudom mondani, hogy a javaslat által megfogalmazott törvénymódosításokat, annak mindegyikét a Kereszténydemokrata Néppárt támogatni tudja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  64  Következő    Ülésnap adatai