Készült: 2020.09.20.03:26:53 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

116. ülésnap (2015.11.16.), 266. felszólalás
Felszólaló Dr. Molnár Zsolt (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 11:22


Felszólalások:  Előző  266  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Hallgatva frakcióvezető urat most az előző felszólalásában, az az érzésem támadt, hogy ő az egyetlen, aki olvasta és tudja, hogy pontosan miről szól ez a mai vita, és miről szól az a javaslat, amelyet benyújtottak az Országgyűlésnek a kormánypártok, és arról, hogy miről is döntöttek az Európa Unió Tanácsának a belügyminiszterei. Hiszen azok az érvek, amelyeket itt hosszasan lehetett hallgatni kormánypárti képviselőktől, azok egy teljesen más kvótáról szólnak.

Először azt kell tisztázni, hogy most miről szól ez a vita. Ez a vita az Európa Tanács belügyminisztereinek többségi döntéséről szól, amely egyszeri áthelyezési… ‑ és már az elnevezése is megtévesztő, itt kvótákról beszél ez a javaslat. Itt egy kvótáról, ha már kvótának nevezzük, egy döntésről beszélünk, ami körülbelül 160 ezer, Olaszországban és Görögországban rekedt, menekülteljárás alatt lévő személy Európai Unió tagállamaiba történő arányos, GDP- és népességarányos áthelyezéséről szól.

(20.20)

Azoknak az érveknek, amikről képviselőtársaim beszéltek, egy részét egyébként ‑ abszurd módon ‑ még osztjuk is, hiszen vannak kétségeink, vannak félelmeink, ellenérzéseink és majd javaslataink, hogy hogy lehetne ezt a kérdést megoldani. De most ez a csizma, képviselőtársam, nincs az asztalon, másról beszélünk.

Miről is beszélünk alapvetően? Arról beszélünk, hogy a Dublin III. rendelet csődöt mondott, udvariasan fogalmazva, nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Mégis mivel járna az, hogyha nem az Európai Tanács belügyminisztereinek többségi döntése alapján történő és egyébként a Magyar Köztársaságot két év alatt bő kétezer menekülteljárás lefolytatására kötelező döntését fogadnánk el, hanem azt mondanánk, hogy elutasítjuk még ezt az egyszeri áthelyezési javaslatot is, ezt a kontingenst, és Dublin III. alapján az a veszély fenyegetné Magyarországot, hogy 176 ezer menedékkérőt kell majd Magyarországra… Mondhatjuk azt, hogy a visszatoloncolási egyezmények alapján ezt nem lehet, meg majd Magyarország nem fogadja őket, meg nem itt léptek az Európai Unióba, de képviselőtársaim, az ő regisztrációs lapjukon Magyarország szerepel mint az Európai Unióban elsőként schengeni övezeten belüli állam. Mondhatja azt a kormány, hogy akkor sem, mert ők Görögországban léptek be. Kérdezem én illő óvatossággal és tisztelettel ‑ de némi cinizmussal ‑, hogy az Albániából és Koszovóból érkezők is feltétlenül Görögországon keresztül érkeztek-e Magyarországra.

Mert azt gondolom, hogy alapvetően nem, hacsak nem európai körutazásra indultak először a Peloponnészosz félszigeten keresztül, Bulgárián át, Szerbián keresztül újra Magyarországra. Ezért azt nem értem, azt a racionalitást hiányolom, hogy Magyarország számára egy kedvező, nem megterhelő, alig több mint kétezer menekült befogadására, pontosan az eljárás lefolytatására szóló egyszeri döntést miért nem fogadunk el.

Szeretném mondani, hogy nem amellett érvelünk, és tisztelettel kérem képviselőtársaimat, azt a minimális toleranciát, hogy a megértésnek azt a szakaszát tegyük meg közösen, hogy nem arról beszélünk, hogy egy általános kvótát elfogadunk ‑ önök hangosan és sokáig érveltek az ellen, hogy az Európai Bizottságnak a Juncker-kvóta néven elhíresült javaslatával szemben ellenérveket hozzanak. Megismétlem, ezeknek az ellenérveknek, amiket itt többen önök közül elmondtak, egy része, ha nem is feltétlenül abban a súlyban és abban a stílusban, de jogos. Ezért nem támogatja a Magyar Szocialista Párt az Európai Bizottságnak az általános Juncker-kvótáját. Jelen pillanatban az a kvóta, az a rendszer, amely meghatározhatatlan számú, bárki befogadására kötelező, automatikus elosztást tenne lehetővé, az nem támogatható.

De képviselőtársaim, most nem erről van szó, most arról van szó, hogy a Magyar Országgyűlés ‑ egyébként részben átvéve a kormány jogosítványát, hiszen a perindítás, az eljárás megindítása az Európai Bíróság előtt, az a kormány hatásköre ‑ egy egyszerű kontingensről folytat vitát, amelynek a Dublin III. az alternatívája.

De szeretném mondani, hogy akik most azt mondják, hogy nem szeretnének még csak egyszeri kvóta vagy kontingens alapján sem menekülteket Magyarországon befogadni vagy lefolytatni az eljárást, azok mit szólnak majd ahhoz, hogyha Németország, Svédország vagy más európai uniós állam a Dublin III. alapján azt mondja, hogy a regisztrációs lapon Magyarország szerepel, az ellenkező bizonyításáig kötelező visszafogadnunk.

Persze mindenre lehet nemet mondani, ez az Európai Unió végéhez és Magyarországnak az európai uniós államok közül való kiírásához vezetne, amelynek a következményét ennek az országnak viselnie kell, például akkor, amikor a kormány nagyon sok európai forrással gazdálkodik, és arról beszél, hogy az ország fejlődik, és mennyi európai forrás alapján jutnak a magyar emberek, a vidéki emberek különböző lehetőségekhez.

Én szeretném mondani, hogy a Magyar Szocialista Párt a magyar emberek és az európai emberek pártján áll, és szeretné azt, hogy egy erős, a határait megvédeni képes, biztonságát garantálni képes, de humánus, észérvekkel meggyőzhető és egy korrekt menekültügyi eljárást lefolytató Európának legyen a részese. És ne egy kétsebességes Európáé, ahol vannak európaibb és kevésbé európaibb országok, vannak olyan országok, amelyek nem tartják be a nekik nem tetsző rendeleteket, amelyek Dublin III. árnyékában vergődve kockáztatják azt, hogy irreálisan sok menekült érkezzen Magyarországra, és amelyek szögesdrótokkal és különböző bizalmatlan határőrökkel egymást méregető Európának az 1945 előtti világát idéznék meg.

A nemzeti szuverenitásról. Igen, ez az áthelyezési kontingens is jelenti bizonyos nemzeti szuverenitás feladását 2200 menekültügyi eljárás tekintetében. Nem többről, hangsúlyozom, nem a Juncker-kvótáról beszélünk, de az Európai Unió megalakítása is jelentett bizonyos szuverenitásról való lemondást, hiszen az Európai Unió azért alakult meg, mert azok az országok, akik csatlakoztak hozzá ‑ szeretném mondani, hogy Magyarországon nem a Magyar Szocialista Munkáspárt döntött a csatlakozásról, hanem a magyar nép döntött az Európai Unióhoz való csatlakozásról, akárcsak a NATO-hoz való csatlakozásról. Ezért azt gondoljuk, hogy ezek az európai értékek és ezek az eljárások csak az Európai Unióval konform megoldások alapján folytathatók le és lehet ilyen döntést hozni. Így a szuverenitás korlátozása értelemszerű, hiszen azért tagja valaki ennek a közösségnek, mert a szuverenitása egy részét átruházza.

Az egy másik kérdés, hogy vannak ennek határai. Például az Európai Bizottságnak a Juncker-képlete, az általános kvótája ezt a határt túllépte, ezért nem lehet támogatni, és ezért nem lehet azt mondani, hogy mindenki, aki menekült szeretne lenni, az be szeretne jönni Európába, és itt be kell fogadni, és még meg is választhatja, hogy hol szeretne élni. Hozzáteszem, ilyen értelemben Magyarországot kevésbé sújtja ez a típusú bevándorlás, hiszen végcélnak viszonylag kevesen jelölik meg Magyarországot. Valójában pár száz menekült van az ország területén jelenleg, és a Dublin III. alapján ez könnyen százezer fölé is mehetne.

Ezért nagy tisztelettel arra kérem képviselőtársaimat, hogy a vitát tereljük vissza az érdemi részére, mondjon valaki jobb javaslatot, mint az egyszeri áthelyezési kontingens, amit az Európai Unió belügyminiszterei döntöttek; mérlegeljük azt, hogy hova vezethet az a javaslat, hogy perben támadni meg ezt a döntést az Európai Bíróság előtt, mivel kecsegtet ez; mi lesz Dublin III. sorsa, van-e alternatívája Dublin III.-nak, mert kell hogy legyen, hiszen nem működik; ki vállalja annak a felelősségét, hogy Németország egyszer úgy dönt, hogy mégiscsak él a Dublin III. rendelet alapján a visszatoloncolási lehetőséggel. Nagy tisztelettel figyelem és hallgatom jobbikos képviselőtársaimat, akik egyikből se kérnek, bár az az érzésem, hogy ők legalább értik ilyen értelemben, hogy kétféle kvótáról beszélünk, de ők abból se kérnek, de nem kérnek Dublin III.-ból sem. Néha az az érzésem, hogy az Európai Unióból sem kérnek. Tehát föl kell tenni azt a kérdést, hogy akkor mégis hogyan gondolják ezt a kérdést megoldani, hogyan gondolják Magyarországot Európán belül tartani. Ezekre a kérdésekre kellene választ adni ilyen szempontból.

Jogi értelemben meg azt a kérdést kell feltenni, hogy a kormány miért nem vállalta a felelősséget ebben a döntésben; ha már a parlament elé hozza, miért kezdünk bele egy olyan pereskedésbe, ami semmi jóra nem vezet; és hol van a dublini egyezményt fölváltó javaslata a kormánynak, hogy mit kell tenni. Mert akkor lehetne érteni, ha Dublin III. helyett lenne egy alternatív javaslat. De az, hogy nem kérünk az egyszeri kvótából, az áthelyezésből sem, és nem kérünk Dublin III.-ból sem, meg egyáltalán ebből az egész problémából, ez egy illúzió. Nem lehet majd azt mondani, hogy vigyék őket Görögországba vagy bárhova, mert a regisztrációs lapon, még egyszer mondom, Magyarország szerepel.

Zárásul azt kérem, hogy vegyék figyelembe, hogy ez a vita és a Szocialista Párt javaslata erről az egyszeri áthelyezési kontingensről szól, amelyik az Európai Tanács belügyminisztereinek többségi döntése volt. Nem szeretnénk, illő tisztelettel, azt hallani, hogy döntött a baloldal, döntött a Szocialista Párt, és mindenkit szeretne az országba korlátozás nélkül beengedni.

Nem szeretnénk a Juncker-kvótát ebben a formában támogatni, mert nem lehet. Európának előbb kell egy olyan megoldást találnia, ami kiterjed a teljes menekültügyi rendszerre, kiterjed a schengeni rendszerre, kiterjed ennek finanszírozására, kiterjed a nemzetbiztonsági, biztonságpolitikai, rendészeti kérdésekre, mindezek finanszírozására, egy humánus menekülteljárásra, egy új Dublin III. helyetti kitoloncolási egyezményre, és utána lehet majd visszatérni arra, hogy na, ebben a helyzetben majd mi a megoldás.

De addig a pillanatig elfogadhatatlan az Európai Bizottság javaslata, mint ahogy elfogadhatatlan a kormánynak az a javaslata, hogy ezt egy bíróságon kell megvívni, nem tudomást véve arról, hogy Dublin III. megbukott, nem tudomást véve a 176 ezer regisztrációs lapról, nem tudomást véve arról, hogy Magyarország az Európai Uniónak nem a szívében helyezkedik el, hanem a határán helyezkedik el, mi szenvedői vagyunk ennek a schengeni ilyen típusú regisztrációs Dublin III. rendeletnek, hiszen periférikus országként mi találkozunk először a menekülthullámmal, nem Európa belsejében ülünk a babérjainkon.

(20.30)

Ezért felelőtlennek tartjuk ezt a vitát ebben a formában, hiszen nem arról szól, amiről érdemileg kéne; nincs alternatívája annak az európai javaslatnak, amit a belügyminiszterek hoztak meg, ezért azt gondoljuk, azt gondolom, hogy ebben a formában egy demagóg és nem a valós kérdésről szóló vitának vagyunk a részesei. Térjünk vissza ahhoz, hogy mi az alternatívája esetleg annak a Dublin III.-nak és ennek az áthelyezési kvótarendszernek. És arról, hogy a Juncker-javaslatról mit gondolunk, majd vitatkozunk akkor, ha az lesz napirenden, de most ne keverjük a szezont a fazonnal.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  266  Következő    Ülésnap adatai