Készült: 2024.03.29.14:30:50 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

267. ülésnap (2013.04.09.),  137-138. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 5:19


Felszólalások:   135-136   137-138   139      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Államtitkár úr jelzi, hogy kíván reagálni az elhangzottakra.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Magyarország új alaptörvénye egyértelművé teszi a mindenkori magyar kormányzatnak a feladatát, hiszen annak keretében, hogy felelősséget visel a mindenkori Magyarország, a mindenkori magyar kormány a határon túl élő magyarokért, ezen túlmenően támogatnia kell az ő közösségi, helyi autonómiatörekvéseiket is, az önrendelkezési jognak ezt a fajta biztosítását a magyar alaptörvény írja elő mint a magyar kormányzat által mindig is támogatandó célkitűzést. Azt tehát, hogy mi Magyarországnak az ilyesfajta nemzetpolitikája, hosszú távon rögzítette az alaptörvény. Minden kormány számára egyértelmű, hogy azokon a helyeken, ahol a magyarság egy tömbben él, ott minél inkább egyfajta területi autonómiát igyekezzen az ottani magyarság számára, akár a szomszédságpolitika, akár a külpolitika, akár bármilyen más eszközével is segíteni. Nyilvánvalóan ott, ahol nincs tömbmagyarság, ott egyfajta személyi-kulturális autonómia lehet inkább irányadó, de Erdélyben azért van legalább három olyan megye, ahol a magyarok egyértelmű, 80-90 vagy még nagyobb százalékos arányban többségben élnek, bármennyire is közel száz év telt el a trianoni békediktátum óta. Tehát ezen a területen Magyarországnak egyértelműek a kötelezettségei.

Én úgy gondolom, hogy maga az autonómia az ott élő vagy a körülöttük élő románok számára is egyértelműen pozitívum lehet, hiszen ezáltal sokkal inkább be tudnak tagozódni a román közigazgatásnak, államszervezetnek a rendszerébe, sokkal inkább megtalálják a helyüket. Ha megnézzük a nyugat-európai példákat, különböző ottani szeparatista, ilyesfajta törekvésekkel szemben az autonómia biztosítása békés állapotokat teremtett. Magyarország és Románia is és a környező országok többsége is, ahol magyarok élnek, az Európai Unió tagja. Márpedig az Európai Unió számtalan pontján találhatunk nagyon jó mintákat a határon túli nemzeti kisebbségeknek vagy az ott élőknek az autonómiatörekvései támogatására. Ha megnézzük a dél-tiroli részt, ha megnézzük Katalóniát, ha megnézzük Belgiumban a flamand-vallon együttélést, ha megnézzük Skóciát, és még lehetne hozni példákat északi országokból is, például a Finnországban élő svédek helyzetét, ott nagyon széles körű autonómiával biztosították az ott élő kisebbségek jogait. És ha az Európai Unióban élünk, és mindnyájan azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkező európai polgárok vagyunk, akkor miért lenne kevesebb joga egy erdélyi magyarnak, mint egy finnországi svédnek vagy mint egy spanyolországi katalánnak vagy mint egy Nagy-Britanniában élő skótnak vagy egy Belgiumon belül élő flamand és vallon nemzetalkotó tényezőnek? Miért mondhatnánk azt, hogy ők vagy a szlovákiai magyarok kevesebbet érnek, kevesebb jog illeti meg őket, mint bármilyen más ország polgárát, bármilyen más nemzetiséghez tartozó állampolgárokat?

Én úgy gondolom, hogy igenis az Európai Uniónak elő kell segítenie az itteni magyar közösségeknek, a Kárpát-medencei magyar közösségeknek a minél szélesebb körű önrendelkezési jogai kialakítását. Nem csak egyfajta követelésként fogalmazzuk ezt meg mi innen, Budapestről, Magyarországról. Mi fogadtuk el húsz év adósság után azokat a törvényeket és azt az új alaptörvényt, amely a sokkal kisebb arányban, de Magyarországon élő nemzeti kisebbségek, nemzetiségek számára biztosítja a következő választásoktól kezdve a parlamentbe kerülést egy sokkal kedvezményesebb kvótán. Magyarország eddig is fenntartotta az országos kisebbségi önkormányzatoknak a jogi lehetőségét, de a következő választástól sokkal inkább megerősített jogosítványokkal rendelkeznek, hiszen a normál képviselői mandátum minimumszintjéhez képest egyharmadnyi szavazattal bekerülhetnek a kisebbségi képviselők ide a parlamentbe, de nem egyharmadnyi jogosítvánnyal, hanem teljes, széles jogosítvánnyal rendelkeznek majd itt a parlamentben, és ugyanígy szavazhatnak a törvényekről, külön bizottságot állíthatnak fel. Akik pedig nem kapnak még egyharmadnyi szavazatot sem, azok pedig szószólót állíthatnak, és így minden nemzetiségnek a képviselője itt lesz a magyar parlamentben. Ez egy rendkívül gáláns, rendkívül széles körű és rendkívül sok jogot biztosító magyar törvényi változás.

Mi nem kérünk mást a környező országok államaitól, csak hogy fogadják el azokat a normákat, amelyek az Európai Unióban élnek - Skóciában, Spanyolországban, Katalánföldön vagy akár Finnországban is -, magukra nézve tegyék kötelezővé az Európai Unióban elfogadott szabályokat. Másrészről a viszonosság elvét is valamelyest elvárjuk tőlük, hogy amennyivel Magyarország szélesítette az itt élő nemzetiségek jogosítványait, a törvényhozási beleszólásait, annyiban ők is bővítsék saját hazájukban az ott élő magyaroknak a lehetőségeit.

Úgyhogy nemcsak kérünk, de adunk is, és bízunk benne, hogy minél hamarabb európai szinten fogják kezelni a magyar kisebbségeket is, bármelyik országban is éljenek a Kárpát-medencén belül.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok és a Jobbik padsoraiból.)




Felszólalások:   135-136   137-138   139      Ülésnap adatai