Készült: 2020.09.22.23:05:07 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
11 201 2018.06.25. 2:29  200-203

DR. TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz): (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A Fidesz-KDNP célja, hogy a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási arányát növelje, hogy minél több megváltozott munkaképességű személy tudjon dolgozni a nyílt munkaerőpiacon.2010-ben 18 százalék volt ez a foglalkoztatási arány. Azóta a mai napig már ez 40 százalék. Arra törekszünk, hogy az elkövetkezendő években tovább nőjön ez a foglalkoztatási arány, összhangban az országos fogyatékosügyi programmal és az európai fogyatékosságügyi stratégiával. Az egy nemzetgazdasági érdek is, hogy hosszú távon minél többen vegyenek részt és teremtsék meg az értéket, és minél több megváltozott munkaképességű személynek tudjunk munkát biztosítani.

A fogyatékos személyeket képviselő országos érdekvédelmi szervezetek, szolgáltató szervezetek különböző szakmai programokkal és szakmai tevékenységük által a munkaerőpiaci integrációt elősegítő programokkal és munkaerő-közvetítéssel segítik és járulnak hozzá, hogy ezek az emberek munkához jussanak minél több területen. Ezen szervezetek munkáját az állam évről évre költségvetési támogatás formájában is segíti.

Az elmúlt évek intézkedéseinek eredményei közül kettőt különösen kiemelnék. Az egyik a rehabilitációs kártya. Ha valaki rendelkezik ezzel, akkor az után nem kell fizetni szociális hozzájárulást. A másik pedig a közbeszerzési törvény módosítása. Ennek köszönhetően, ez a módosítás mentesíti a szolgáltatásokat nyújtót az uniós értékhatárig a közbeszerzési törvény hatálya alól a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása esetén. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

A kérdésem az lenne, hogy a kormányzatnak milyen további tervei vannak a foglalkoztatás növelésére. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
14 62 2018.06.28. 9:51  1-134

DR. TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz): (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy eddig is többször elhangzott frakciótársaim részéről, ez a költségvetés, ez a törvénytervezet a biztonságos növekedés költségvetése. Fontos cél Magyarország biztonságának fenntartása. De ez nemcsak a határvédelemről szól, nemcsak gazdasági kérdésekről szól, hanem a mindennapi életünkről, jólétünkről szól. Néhány speciális terület felől szeretném megközelíteni ezt a törvényjavaslatot. Ahhoz, hogy biztonságban érezhessük magunkat, az emberek biztonságban érezhessék magukat, elengedhetetlen a munka, a munkavállalás, a foglalkoztatás támogatása, a foglalkoztatási arány növelése. 2010 óta folyamatos a foglalkoztatási arány növelése, növekedése, ezen belül a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása is. Ha az a cél, hogy elérjük a teljes foglalkoztatottságot, akkor nagyon fontos cél az is, hogy a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását is támogassuk. Fontos nemzetgazdasági szempont is, hogy minél több megváltozott munkaképességű személy dolgozhasson akár védett munkahelyen, akár nyílt munkaerőpiaci területen.

A fogyatékos személyek foglalkoztatásának aránya 2010-ben 18 százalék volt, 2018-ban, idén 40 százalék ez a ráta, és ezt tervezzük tovább emelni. Ehhez biztosítjuk a többletforrásokat a következő évi költségvetés tervezetében. 2,7 milliárd forinttal több van betervezve. Megközelítőleg 470 milliárd forint lesz ezen a költségvetési soron a támogatás.

Ehhez kapcsolódik még egy nagyon fontos feladat, cél, ez pedig a megváltozott munkaképességű személyek munkaerőpiaci integrációját segítő, különböző szakmai programok, szolgáltatások, képzések. Mivel nemcsak az a cél, hogy minél több fogyatékossággal élő személy dolgozzon, hanem az is cél, hogy minél többen alkalmassá váljanak a nyílt munkaerőpiac területén való munkavégzésre, ehhez javasolnám többletforrások biztosítását ezen a soron, hogy minél több megváltozott munkaképességű személy tudjon a nyílt munkaerőpiacon munkát vállalni, munkát találni.

Ahhoz, hogy a gyermekek is biztonságban érezhessék magukat, nagyon fontos, hogy érzelmi biztonságban nőjenek fel, családban nőjenek fel. Ehhez mindig szükséges a feltételeket biztosítani. Viszont, ha vannak olyanok, akiknek ez nem adatik meg, nekik is meg kell adni az esélyt, a lehetőséget arra, hogy nevelőszülői hálózaton keresztül támogassuk ezeket a gyermekeket, hogy családban tudjanak felnőni, nevelkedni ők is az intézményi ellátás helyett.

A kormány 2014-ben vezette be a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt, ezáltal kiszámíthatóbbá, biztonságosabbá téve ezt a rendszert. Korábban egy gyermek esetében a nevelőszülők 15 ezer forint támogatást kaptak, ez ma 60 ezer forint támogatást jelent. Három gyermek esetében korábban 45 ezer forint volt ez a támogatás, a mostani tervezetben 113 ezer forintot jelent havonta. Ezt a feladatot a következő évekre plusz 455 millió forint többlettámogatással tervezi a költségvetés.

Ugyancsak fontos a gyermekek szempontjából az óvodai és iskolai szociális segítés. 2018. szeptember 1jétől minden családi és gyermekjóléti központ kötelező feladata lesz az óvodai és iskolai szociális segítés biztosítása a köznevelési intézményekben. Ebben az évben 1 milliárd 374 millió forint támogatás van erre a feladatra, erre az ellátásra, a következő évben 5 milliárd 519 millió forint a betervezett költség. Tehát több mint 4 milliárd forint többletforrás van erre a célra.

Továbbá nagyon fontos feladat a roma szakkollégiumi hálózat támogatása is. 2018-hoz képest több mint 400 millióval emeljük ennek a támogatásnak az összegét, támogatva ezzel a jövő roma értelmiségi réteg nevelődését ezekben a szakkollégiumokban.

(Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Természetesen, de nem utolsósorban a fogyatékos személyek támogatása is nagyon fontos, illetve az őket képviselő, segítő érdekvédelmi szervezetek, szolgáltatások támogatása is, ugyanis ezeknek a szervezeteknek a munkájához szükség van a folyamatosság biztosítására, a kiszámíthatóság biztosítására. Így a fogyatékos személyek megfelelő színvonalú segítése, képzése, munkába helyezése nagyon fontos cél. Például a fogyatékossági támogatásra a vakok személyi járadéka soron ebben az évben 35 milliárd 622 millió forint szerepel, a következő évben 36 milliárd 926 millió forint van betervezve, tehát durván 1 milliárd forint többlet jut erre a sorra a következő évi költségvetésben.

Ugyanígy nagyon fontos a fogyatékos személyeket képviselő érdekvédelmi szervezetek támogatása is. Az ő munkájuk, az ő szakmai tevékenységük folytatásához nagyon fontos, hogy a fogyatékos személyek biztonságban érezhessék magukat, biztonságban legyenek az önálló életvitel területén is.

Az elmúlt nyolc év Fidesz-KDNP-kormányzása alatt soha nem volt olyan, hogy csökkent volna ezeknek a szervezeteknek a támogatása, évről évre vagy ugyanannyi maradt, vagy emelkedő volt ez az összeg. Ebben az évben már 1 milliárd 15 millió forinttal támogatják ezeket a szervezeteket, vagyis 2010 óta átlagban duplájára nőtt ezeknek a szervezeteknek a támogatási sora. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy ezeknek a szervezeteknek a taglétszáma folyamatosan emelkedik, így folyamatosan nőnek a különböző szolgáltatási igények is. Óriási a feladat, amit el kell látni. Ehhez javasolnám többletforrás biztosítását is.

Ugyanígy fontos megemlítenem a fogyatékosok sportjának világát is. Évről évre emelkedő vagy szinten maradó volt a támogatása ennek a területnek, ebben az évben 460 millió forint ennek a támogatása.

(14.30)

A jövő évben ugyanannyi marad, ami önmagában nem lenne probléma, mert továbbra is biztosítani tudja a fogyatékosok sportjának területén dolgozó szervezetek működését, munkáját. Viszont itt is javasolnék többletforrást betervezni, mert a következő évben három speciális világjáték lesz a magyar fogyatékossport területén: az egyik a szervátültetettek nyári játéka, a nyári speciális olimpia, illetve a téli siketlimpia. Továbbá nagyon fontos még a paralimpiai felkészülés szempontjából a 2020-as paralimpiára való felkészülés. Itt is javasolnék többletforrást biztosítani.

Összegezve: látható a költségvetési törvény tervezetéről, hogy az élet minden területén igyekszik biztosítani a támogatást, a kiszámítható, biztonságos működést. Kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a javaslatokat és a költségvetési törvény elfogadását is. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
44 145 2018.11.27. 7:58  128-151

DR. TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz): (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Asszony! Azért is kértem szót, mert nemcsak mint képviselő szeretnék hozzászólni, hanem mint a Magyar Hallássérültek Sportszövetségének elnöke és a Magyar Paralimpiai Bizottság elnökségi tagja is. Ez tipikusan olyan módosító javaslat, amivel szinte az összes párt egyet tud érteni. Konszenzus van közöttünk. Abban nincs is vita, és abban is egyetértünk, hogy az olimpiai, paralimpiai és siketlimpiai érmesek minden elismerést megérdemelnek. Az ókori játékokon az athéniak is megbecsülték a bajnokaikat. Például egy munkás 14 évi bérének megfelelő jutalomban részesítették a bajnokokat, nem kellett adót fizetniük, ingyen látogathatták a színházakat, de azt is hozzá kell tenni, hogy háborúban viszont a frontvonalban kellett nekik harcolniuk.

Azóta eltelt pár évtized, pár évszázad, pár évezred. Az újkori olimpia történetét mindannyian ismerjük. Az ehhez kapcsolódó jutalmazási rendszer és járadékok szabályozása folyamatosan változott, folyamatosan fejlődött. Az életjáradék, az érmesjáradék nem hungarikum, más országokban is van rá példa, ahogy Steinmetz képviselőtársam is utalt erre. Viszont nem gyakori, hanem ritka. A nagy sportnemzeteknél, például Amerikában, Németországban nincs járadék, csak egyszeri jutalmazás. Viszont Romániában van, csak más módon van szabályozva, egy érem az átlagbérnek megfelelő összeget éri, aki pedig több érmet szerzett, az az átlagfizetés duplájával számolhat.

Viszont azok a szabályozások felső határt szabnak, a járadék nem haladhatja meg az átlagkereset ötszörösét. Szerbiában is van életjáradék, az átlagbér háromszorosa jár. Az olimpiai ezüstért, a világbajnoki aranyért az átlagfizetés két és félszeresét kapják a sportolók. Ugyanakkor az életjáradék viszont csak egy érem után jár, ha valaki Európa-bajnok, világbajnok és olimpiai bajnok is, csak az olimpiai bajnoki érem után kapja a járadékot.

Amikor Magyarországon bevezették a járadékot, akkor, ahogy ezt többen is elmondták, az elsődleges cél az volt, hogy elismerjük a sportolók hatalmas teljesítményét, munkáját, és kompenzáljuk azokat az éveket, amelyeket a sportra áldoztak a szakmai karrierjük helyett. De ugyanígy az is célja volt, hogy anyagi biztonságot nyújthasson azoknak, akiknek esetleg nem vált be az aktív sportolói pályafutás után a szakmai életút.

Ez nagyon emberséges, nagyon előremutató jogszabályozás volt már akkor is. Egy szempontot kivéve talán. Ez pedig a paralimpikonok és a siketlimpikonok helyzete. 1984 után a siketlimpián és paralimpián érmet szerzett sportolók kaphattak járadékot; akik előtte szereztek érmet, ők nem jogosultak erre. Minden fórumot megjárt már ez a kérdés, és nagyon sok kritika érkezett a fogyatékos sportolók részéről is. 2012 óta ebben a kérdésben nem változott a helyzet.

Jómagam is többször foglalkoztam már ezzel a kérdéssel, például olyan módosítót is adtam már be, amely kezeli azt a helyzetet, hogy amikor 2012-ben módosult az érmesjáradék, illetve ennek a feltételei, akkor az a 2012 után indult eljárásokra vonatkozott csak. Viszont itt meg kiesett néhány olyan sportoló, akik 2012 előtt szereztek érmet, de csak 2012 után tudták beadni a kérelmet az életkoruk okán. Tehát ezt sikerült elintézni, és azóta már ők is megkapják a járadékot.

Most itt van előttünk ez a javaslat, amely szintén nagyon előremutató, nagyon gáláns és nagyon támogatható. Minden párt is támogatólag nyilatkozott erről. Arról nem lehet vita, hogy mennyire kell elismerni a kiváló sportolókat. És nagyon előremutató abból a szempontból is, hogy motiváló hatása lehet az utánpótlás számára, az ép sportolókra ugyanúgy, mint a fogyatékossággal élő sportolókra, hogy még nagyobb erővel, még nagyobb kedvvel és energiával készüljenek a jövőben. Nagyon bízom benne, hogy pár év múlva még több érmes sportolónak tudunk gratulálni, akik öregbítik a magyar sport hírnevét.

De látni kell azt is, hogy nőni fognak a különbségek a ’84 előtti érmesek, illetve a ’84 után érmet szerzett sportolók között, és ez feszültséget is okozhat közöttük. Mindannyian ugyanúgy Magyarországnak, a hazának szereztek dicsőséget és elismerést az érmeiken keresztül. Mint a Magyar Hallássérültek Sportszövetségének elnöke és mint a Paralimpiai Bizottság elnökségi tagja elvi és erkölcsi kötelességemnek érzem, hogy kérjem a kormány, kérjem államtitkár asszony és képviselőtársaim támogatását abban, hogy a ’84 előtt érmet szerzett sportolók helyzetét is valahogy rendezzük. A paralimpikonok esetében 2 fő sportolóról van szó, mind a ketten asztaliteniszezők, akik ’72-ben és ’76-ban szereztek aranyérmet. A siketlimpiai érmesek közül  1924 óta rendezik a siketlimpiákat, eleinte még világjátékok címen, most már siketlimpia néven  a ’84 előtti sportolók száma körülbelül 50 fő. Ma már elmondták képviselőtársaim, hogy hány olimpiai és paralimpiai érem született. Én is elmondanám, hogy a siketlimpiákon 1924 és 2017 között 47 aranyat, 46 ezüstöt és 36 bronzérmet szereztek a sportolóink.

Még egyszer nagyon kérem képviselőtársaimat, államtitkár asszonyt, hogy támogassanak és segítsenek, és működjenek együtt abban, hogy rendezzük ezt a helyzetet. Nagyon köszönöm a figyelmüket. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
48 186 2018.12.10. 5:50  185-186

DR. TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz): (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Mint ismeretes, az ENSZ 1992-ben nyilvánította december 30-át a fogyatékos emberek világnapjává, felhíva a figyelmet a fogyatékos emberek problémáira, feladataira, küzdelmeire. Magyarországon 1998 előtt nem igazán volt törvényi szintű szabályozás a fogyatékos emberekkel kapcsolatban. ’98-ban, vagyis kereken 20 évvel ezelőtt fogadta el a parlament a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényt, 2003-ban az egyenlő bánásmód előmozdításáról szóló törvényt.

(18.40)

2007-ben a világon először ratifikálta a magyar parlament a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt. Azóta az elmúlt években több jelenős lépés történt az országban.

Csak néhány példát említenék: a kitagolás folyamatának elindítása például; a magyar jelnyelvi törvény elfogadása; a magyar jelnyelv napjának elfogadása; a magyar parasport és siketsport napjának elfogadása; az érdekvédelmi szervezetek költségvetési támogatásának folyamatos emelkedése. 2010-hez képest már a duplája összesen: 1 milliárd forint felett járunk már a fogyatékosszervezetek támogatásával kapcsolatban.

A Fogyatékossági Tanács is bővült újabb szervezetekkel. Például az Afázia Egyesülettel, a Kézenfogva Alapítvánnyal, a Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórummal vagy például a Williams-szindrómások is bekerültek mint fogyatékossági kategória a támogatottak körébe. A fogyatékosságügyi tárcaközi bizottság is megalakult 2015-ben. Ebből is látszik, hogy nagyon sok minden mellett ezekre is figyelünk, támogatjuk, elősegítjük az ő működésüket.

Nem mellékesen hat nagy, klasszikus érdekvédelmi szervezet ezekben az években jubilál. Tavaly a SINOSZ ünnepelte a fennállásának 110. évfordulóját, ebben az évben a Vakok és Gyengénlátók Szövetsége ünnepelte a 100. születésnapját. Jövőre lesz 25 éves a Siketvakok Országos Egyesülete, az Autisták Szövetsége most, decemberben ünnepelte 30. születésnapját. A MEOSZ és az ÉFOÉSZ 1981-ben alakult meg. Ez a hat érdekvédelmi szervezet kötött partnerségi megállapodást az EMMI-vel 2018. november 1-jén az intézményi férőhelykiváltás témájában; hangsúlyozva ezzel, hogy nagyon fontos a vélemények figyelembevétele: a nagy intézmények helyett kisebb lakóotthonokba költöztetik az érintett személyeket.

Ettől függetlenül nagyon sok még a feladat, a tennivaló, különös tekintettel az országos fogyatékosügyi program 2015-25. évekre vonatkozó feladataira. Tehát látunk fejlődést ezeken a területeken. Nagyszabású projekteket folytat a kormány az érdekvédelmi szervezetek bevonásával, ilyen például a Kontakt Tolmácsszolgálat, a Távszem-program, ami a vakok önálló életvitelét segíti elő, vagy a DATA-program, ami az autisták önálló életvitelét segíti.

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása is 40 százalékra emelkedett. Ez is nagyon jól mutatja, hogy egyre több munkaadó foglalkoztatót érünk el ezekkel a feladatokkal. Most, december 3-án ünnepeltük a fogyatékos személyek világnapját a „Jobb velünk a világ” gálaesttel. Ezen az alkalmon több mint 30 vállalat kapott „Fogyatékosságbarát munkahely” címet.

Emellett a Kézenfogva nevelőszülői díjat is megkapta három elkötelezett, elszánt nevelőszülő, akik 48 gyermeket neveltek, akik közül tizennyolc fogyatékossággal élő gyermek. Remélem, hogy a következő országos fogyatékosügyi program céljai, ami a 2019-25 közötti évekre vonatkozik, még hatékonyabbá válnak.

Egy utolsó dolog. Kaposvárnak szeretnék gratulálni, onnan jövök: az Európai Bizottság „Akadálymentes város” díját kapta meg. Speciális díjról van szó. Jelentős előrelépést jelent az akadálymentesítésben ez a díj, úgyhogy gratulálok Kaposvár városának is innen. A Fidesz és a KDNP elkötelezett ezek mellett a célok mellett is. Köszönöm szépen a türelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
61 106 2019.03.19. 5:09  31-154

DR. TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz): (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Asszony! Én is egy idézettel szeretném kezdeni: „Soha nem tudhatod, hogy a tettednek mi lesz az eredménye, de ha nem teszel semmit, nem lesz eredmény sem.” Ezt Gandhitól idéztem. Abban mindannyian egyetértünk, hogy helyzet van. Demográfiai kihívások előtt állunk, amikre megoldásokat kell találnunk, válaszokat kell találnunk. Az előttünk lévő törvényjavaslat a kormány megoldási javaslata, ami a családvédelmi akciótervnek egy része. Nem maga a törvényjavaslat az akcióterv, annak az egyik része. Cselekednünk kell folyamatosan, hogy meg tudjuk oldani, vagy találjunk megoldást erre a helyzetre. Ahogy államtitkár asszony is mondta, ez a hét pont nem egy lezárt lista, bővülni fog a jövőben. A mostani törvényjavaslat a leendő és várható intézkedések előtt egy lehetséges javaslat.

A Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnök asszonya azt mondta, hogy ez az egyesület 30 éve küzd azért, ami most megvalósul a családvédelmi akcióterv által. Vagyis a családok állnak a középpontban. Ez az akcióterv nagyon sokféle élethelyzetre kínál megoldást. Az akcióterv pontjait én most nem fogom felsorolni, mindannyian már jól ismerjük, én csak az előttünk lévő törvényjavaslatnak az egyik elemét szeretném kiemelni, ami nagyon fontos azok számára, akik olyan élethelyzetbe kerülhetnek, hogy nem tudják fizetni a babaváró támogatás törlesztőrészletét. Ez pedig az állami kezességvállalás rendszere. Akik nem tudják fizetni a részleteket, vagy öt éven belül nem tudják vállalni a gyerekeket  zárójelben jegyzem meg, hogy nem azért, mert nem áll fenn a meddőség vagy más mentesítő ok , akkor ebben az esetben az állam kifizeti a teljes tartozást. Ez a szabályozás lehetővé teszi a bankok számára, hogy kedvezőbb konstrukciót kínáljanak. Ezáltal a babaváró támogatást igénylők ennek fejében a fennálló tartozás 0,5 százalékának megfelelő kezességvállalást…  ezzel együtt a törlesztőrészletet fizethetik majd, ez maximum 50 ezer forint lehet havonta. Ez egy nagyon nagy segítség azok számára, akik olyan élethelyzetbe kerülnek.

A törvényjavaslat továbbá szabályozza azt is, hogy a babaváró támogatás és a gépjárműszerzési támogatás adómentes legyen, tehát személyijövedelemadó-mentes legyen.

(15.50)

A Nagycsaládosok Országos Egyesülete véleménye szerint a beérkezett igénylések alapján várhatóan a legnépszerűbb intézkedés a babaváró támogatás lesz, illetve a gépjárműszerzési támogatás, az akcióterv pontjai közül ezek lehetőségek. Bízunk a magyar családokban, hogy racionálisan fognak gondolkodni, és tudni fogják, hogy melyik a legkedvezőbb támogatási forma számukra, melyik támogatási formával fognak élni. Ha ezzel mindazt elérjük, hogy 2022 után a termékenységi mutatószám növekedni fog, akkor már eredményekről is beszélhetünk.

Ez a törvényjavaslat, ami a családvédelmi akcióterv része, két fontos elemet szabályoz. Nem látom akadályát, hogy az ellenzéki képviselők is támogassák ezt a javaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
77 28 2019.06.21. 7:32  1-62

DR. TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz): (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország egyik legfontosabb törvénye a költségvetési törvény. Magyarország, a magyar Országgyűlés legfontosabb vitája a költségvetési törvényről szóló vita.

(10.20)

Évek óta mindig vannak kiemelt célok, amelyeket kiemelten támogat a kormány, a parlament. Ezek között mindig szerepel a foglalkoztatás növelése, a munkanélküliek arányának csökkentése. Ehhez tartozik a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása is. 2019-ben 42 milliárd forinttal támogatta a kormány ezt a célt, 365 akkreditált foglalkoztató közel 31 ezer fő foglalkoztatását valósította meg. Erre az évre ez az összeg 120 milliárd forinttal fog emelkedni, ezzel elősegítve az ezen a területen dolgozó személyek, megváltozott munkaképességű személyek hatékony foglalkoztatását és az őket foglalkoztató cégeket.

Ugyanakkor vannak olyan fogyatékossággal élő személyek is, akik nem alkalmasak, nem képesek és nem foglalkoztathatóak. Egy részük otthonápolásra, a családjuk támogatására szorul. Az otthonápolási díj, az otthongondozási díj összegéről most nem szeretnék beszélni, mindenki ismeri, hogy jelentős mértékben emeltük ennek a támogatását. Viszont amit én hangsúlyozni szeretnék, javaslom, érdemesnek tartom ezt az irányt is jobban támogatni.

Az otthonsegítő szolgáltatások támogatására gondolok itt. Ugyanis érdemes olyan szempontból is megközelíteni ezt a problémát, hogy hogyan tudunk segíteni azoknak a szülőknek, családtagoknak, hogy visszatérhessenek a munkaerőpiacra például, ezzel növelve a foglalkoztatási arányt is, illetve különböző szakemberek alkalmazásával, akik segíthetik az otthonápolás területét. Ezzel is nőne a munkavállalók aránya.

Vannak olyan személyek is, akiket intézetben látnak el. Ehhez kapcsolódik az autisták otthona is. Az értelmi sérült, halmozottan fogyatékos személyeket ellátó lakóotthonok támogatásáról van szó. Ez a támogatási összeg évek óta változatlan, viszont megnőtt az igény ezekre az intézményekre, párhuzamosan pedig csökkent az egy főre jutó támogatás. Látni kell azt is, hogy a kitagolás összetett folyamat. Egyes helyeken sokkal lassabban zajlik ez a folyamat, és ezért is javaslom, hogy az ezeket a személyeket ellátó lakóotthonokat erősítsük meg, amíg végig nem megy a teljes kitagolás folyamata.

Szeretném aláhúzni azt is, hogy a nem állami szociális fenntartók támogatása óriási mértékben megemelkedett 2020-ra. Ebben az évben 103,7 milliárd forint volt ennek a támogatása, a jövő évben pedig 120 milliárd forint lesz ez a támogatásás, ezzel is elősegítve a minimálbér-emelést, a minimálbér-emelés által generált kiadásokat.

Emellett ott vannak azok az érdekvédelmi szervezetek is, akik ezeket a fogyatékos személyeket képviselik. 2010-hez képest 2019-re, illetve ’20-ra ez a 13 nagyobb országos érdekvédelmi szervezet háromszor akkora támogatásból tud gazdálkodni: 1,1 milliárd forintos összegből. Ugyanakkor ezeket a szervezeteket is érinti a minimálbér-emelés hatása, következménye. Szeretném javasolni, hogy ezeknek a szervezeteknek is adjunk többletforrást ezen kiadások fedezésére, fedezetére.

Ugyanolyan fontos a jelnyelvitolmács-szolgáltatás, a vakok elemi rehabilitációjának támogatása. Az ezekhez kapcsolódó két nagy projekt a Kontakt jelnyelvitolmács-szolgáltatás, ez egy videoalapú tolmácsszolgáltatás, illetve a Távszem szolgáltatás, ami ugyanazon az elven működik, hogy a vakokat, látássérülteket segíti. Ezeknek a működésére, fenntartására is biztosítani kell megfelelő forrást, és erre szeretnék többletforrást is kérni módosító javaslatomban.

Nem utolsósorban szeretném érinteni a sport területét is. Láthatjuk a költségvetési törvény tervezetében, hogy ehhez az évhez képest közel 1 milliárd forinttal több támogatás jut az olimpia, illetve a versenysport támogatására, 2,12 milliárd helyett 3,11 milliárd forint, ami óriási előrelépés persze, viszont felmerül bennem az a kérdés, hogy jövő évben nemcsak olimpia, hanem paralimpia is lesz. A költségvetési tervezetből nem derül ki számomra, hogy a paralimpiára való felkészülés, az azon való részvétel melyik forrásból lesz fedezve. A fogyatékosok sportjának során 460 millió forint van, ugyanannyi, mint ebben az évben. Nem hiszem, hogy ebből támogatnánk a paralimpiai felkészülést, tehát többletforrást tartok szükségesnek ezen a területen is. Nem derül ki, hogy melyik sorról lehet ez megvalósítható, és ehhez adtam be módosító javaslatot, és kérem szépen, hogy erre többletforrást biztosítsanak, hogy ezzel is biztosítsuk a paralimpikonok részvételét az olimpián.

Ugyanolyan fontos a speciális világjátékokra és a siketlimpiára való felkészülés és részvétel támogatása is. Erre szeretnék választ kérni, hogy többletforrás vane erre, vagy melyik sorról támogatják ezeket a kérdéseket. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
77 86 2019.06.21. 7:24  63-114

DR. TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz): (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A magántanulók számával kapcsolatban: a 2014. évi statisztikai adatok szerint 7-8 ezer körül van a magántanulóknak a száma, és azóta biztos, hogy ez bővült, és most beszélhetünk körülbelül 9 ezer magántanulóról, a statisztika szerint ebből 1200 speciális nevelési igényű gyermek van. Ugyanolyan fontos része az oktatásnak, sőt kiemelt figyelmet igényel ez a csoport, ahány fogyatékossági típus, annyiféle igény, szaksegítség szükséges számukra, tehát nagyon széles a paletta. Vannak olyan gyermekek, akik alkalmasak lennének az integrációra vagy az integrált vagy inkluzív oktatásra, de vannak olyanok, akiknél az iskola alapító okirata ezt nem teszi lehetővé. Vagy a könnyebbik megoldást választják  ezt idézőjelben mondom , és inkább magántanulói státuszba kerülnek ezek a fogyatékossággal élő gyerekek. Van olyan szituáció, amikor nem alkalmas a gyermek az integrált vagy az inkluzív oktatásban való részvételre, nekik sokkal jobb a magántanulói jogviszony. Ilyen az autista gyermekek egy része vagy a különböző fokban értelmi sérült gyermekek. Vannak olyan esetek, amikor az iskola befogadó lenne, de nem állnak rendelkezésre a személyi vagy tárgyi feltételek, emiatt folytatják a magántanulói jogviszonyt.

Többen is említették az egyéni példákat, engedjék meg, hogy én is felhozzak egyet-kettőt. Jómagam négy hallássérült gyermeket nevelek feleségemmel, és amikor iskolát kerestünk a legnagyobb lányunknak, akkor értelemszerűen olyan iskolát kerestünk, ahol az alapító okiratban benne van, hogy hallássérült gyermekeket fogadnak, nevelnek, oktatnak, tanítanak. Több iskolát végigjártunk, volt, amelyik nem volt szimpatikus, volt olyan, amelyik fölvette volna az iskoláskorú gyermeket, de az óvodáskorú gyerekeket nem  egymás mellett volt az óvoda és az iskola , csak azért, mert nehezen kommunikálnak, és volt olyan, ahol a kommunikáció készsége nem volt olyan szinten.

Amikor találtunk egy iskolát, amelyik az alapító okirata szerint köteles volt hallássérült gyermeket fogadni, kérdés nélkül befogadták az összes gyermekemet. Abba az óvodai csoportba járt egy autista kisfiú  nagyon súlyos esetek voltak , és pár év múlva kiderült, hogy olyan erős gyógyszert szedett ez a gyermek, amelyik még a személyiségét is nagyon súlyosan befolyásolta, a gyógyszerek elhagyásával teljesen rendbe jött, és ma is hasít az iskolában.

Tehát ezzel csak azt akarom mondani, hogy nem minden a jogszabály; nagyon sok minden múlik az igazgatón, a tanári testületen, a hozzáállásukon és a szakértői bizottságok szakvéleményén is.

Említették a szervezeteket. Szeretném elmondani, hogy természetesen ez a módosító csomag több kérdést is felvet a fogyatékossággal élő gyermekeket, személyeket érintő érdekvédelmi szervezetekkel kapcsolatban, és köszönöm a szociális ügyekért felelős államtitkárnak, Fülöp Attilának, hogy időben összehívta az Országos Fogyatékosügyi Tanácsot. Ezen sajnos nem vett részt vagy nem tudott eljönni a MEOSZ-nak a képviselője, de az összes többi szervezet ott volt, jelen volt, jelen volt az oktatási ügyekért felelős államtitkár, és megvitatták a felmerülő kérdéseket.

A magántanuló fogalmának a megváltoztatásáról beszélünk, és senki nem látott ebben azért olyan nagy problémát, hiszen a rendszer továbbra is ugyanúgy működik, talán még jobban is kifejezi a diáknak a státuszát, az iskolához való tartozását, mint a magántanulói fogalom használata. Tehát ezt gyorsan tisztáztuk ott, hogy a speciális nevelési igényű gyerekeket képviselő szervezetek végül is nem látnak az elnevezésben problémát.

Nagyon fontos kérdés volt a pedagógiai szakszolgálatokkal együttműködő szakértői szolgálatok kérdése, az együttműködésük. Tisztázták azt is, hogy ez a rendszer nem fog változni, tehát ugyanúgy marad az eljárásrend, az új hatóságnak figyelembe kell venni a szakértő bizottságnak a szakvéleményét. Az is nagyon fontos, hogy akinek korábban már megállapították a speciális nevelési igényre való jogosultságát, annál nem fogják az új eljárásban ezt kérni, csak az újabb eseteknél, újabb kérelem esetén kérhetik a szakértői vizsgálatot.

Tehát a szakértői bizottság kompetenciája megmarad, a jogosultak köre megmarad a hatósággal szemben, tehát továbbra is figyelembe kell venni a szakértői bizottságok szakvéleményét.

Végül nagyon fontos elmondanom, és szeretném hangsúlyozni is, hogy a szervezetek részéről érkezett néhány hangsúlyos kérés és javaslat közül az egyik, amikor kidolgozásra kerülnek az eljárási szabályok, hogy akkor vonják be őket is az érdekvédelmi szervezetekbe és ebbe a munkába, különös tekintettel a speciális nevelési igényű gyerekek esetében.

A másik valóban nagyon fontos kérdés, illetve probléma a szakemberképzés. Valóban szükség van egyre több és több szakemberre, és ebben is segítséget kértek az érdekvédelmi szervezetek, hogy mindent tegyünk meg ennek érdekében, minél több magasan kvalifikált szakembert képezzünk az oktatás számára.

Összefoglalva: ez a szabályozás, ez a módosító csomag a speciális nevelési igényű gyerekek szempontjából nem nagyon befolyásolja, marad a szakértői bizottság kompetenciája, marad a hatáskör, az eddigi eljárásrend. Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
77 92 2019.06.21. 0:35  63-114

DR. TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz): (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm szépen a szót. Szeretnék reagálni Ungár Péter képviselőtársam hozzászólására. Kizárt dolog, hogy csak azokat a szervezeteket hívták volna meg, akik nem nagy kritikusok vagy nem kritizálnának. Minden szervezetet meghívtak. A tegnapi napon zajlott le ez a tárgyalás. Én magam is jelen voltam, tehát csak megerősíteni tudom az állításokat, és megerősítem, hogy ki vett részt és ki nem vett részt. Kizárt dolog, hogy szelektív alapon történt volna a meghívás. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
92 202 2019.11.11. 5:21  201-202

DR. TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz): (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm szépen a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tízéves a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló törvény. 2009. november 9-én fogadta el egyhangúlag az Országgyűlés az úgynevezett jelnyelvi törvényt. Az általános vita során, 2009. szeptember 29-én a magyar Parlament falai között magyar jelnyelven elsőként Kósa Ádám európai parlamenti képviselőtársunk szólalt fel. A zárószavazás során, 2009. november 9-én én magam is itt ültem fönt a karzaton, néhány sorstársammal együtt, és együtt örültünk ennek a hatalmas sikernek, ennek a hatalmas történelmi pillanatnak. Miről szól a jelnyelvi törvény? Magyarország a világon elsőként ratifikálta a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt, ami tartalmazza a jelnyelvet is. Tartalmazza, hogy biztosítani kell a fogyatékossággal élő személyek számára  közülük a siketek és nagyothallók számára  a jelnyelv használatát az élet minden területén, ezzel együtt az egyenlő esélyű hozzáférést. A jelnyelvi törvény ezt biztosítja, soha nem látott előrelépést biztosítva ezzel a sorstársak számára.

Az elmúlt tíz év óriási változást hozott a sorstársaim, a siketek, nagyothallók, illetve a siketvakok, a jelnyelvhasználók önálló életvitelében; életminőségükben olyan mértékű javulást hozott, ami elképzelhetetlen lett volna korábban.

A jelnyelvi törvény módosította a médiatörvényt is, úgy, hogy évről évre emelkedő óraszámban biztosítja a feliratozást, illetve a jelnyelvi tolmácsolt műsorok számát. És két nagy kereskedelmi tévében, illetve a közszolgálati televízióban is most tartunk ott, hogy napi 10-12 órás vagy teljes műsoridőben akadálymentesítve vannak ezek a műsorok sorstársaim és magam számára.

Minden érintett fél, minden hallássérült jogosult az alap-tolmácsszolgáltatás elérésére évi 120 órában, amit a jelnyelvi tolmácsszolgálatoktól kapnak. A közép- és felsőfokú oktatásban plusz 120 órát biztosít a törvény számukra. Belegondolva abba, hogy én magam jelnyelvi tolmács segítsége nélkül végeztem el a jogi egyetemet, hatalmas változás ez a fiatalabb hallássérültek, fiatalabb generációk számára.

Bevezette a törvény az úgynevezett jelnyelvi tolmácsok országos névjegyzékét. 167 regisztrált tolmács van most már, tíz évvel ezelőtt ennek töredéke volt a létszám.

Biztosítva van a folyamatos képzés, továbbképzés a tolmácsok számára. Biztosítva van a folyamatos működtetés a jelnyelvi tolmácsszolgálatok számára országos szinten.

A siketvakok számára is biztosítva van egy speciális jelnyelvi tolmácsszolgáltatás.

Európai uniós forrásból és a kormány támogatásával bevezettük a Kontakt videóalapú tolmácsszolgáltatást, ami szintén óriási segítséget nyújt mind a sorstársak, mint pedig a tolmácsszolgálatok számára, ugyanis interneten keresztül videóalapú tolmácsszolgáltatással lehet kiváltani a személyes megkeresést.

Nem közvetlen hatás, de hatalmas eredmény volt a kulturális élethez való hozzáférés is. Ebben az évben és a jövő évben tízszer nagyobb támogatást biztosít a törvény a színházi akadálymentesítés számára a jelnyelvhasználók, vakok, gyengénlátók számára is. Százmillió forintos támogatás jut erre a célra.

Nem utolsósorban a jelnyelvi törvény biztosítja az én munkámhoz szükséges akadálymentesítést is, nemcsak országos szinten, hanem önkormányzati szinten is lehetővé téve a kommunikációs akadálymentesítést, esetlegesen a jövőbeni hallássérültek számára is.

2017. november 9-én fogadta el egyhangúlag a magyar jelnyelv napjáról szóló országgyűlési határozatot a parlament.

A tízéves jubileum alkalmából az Irodaházban meg lehet nézni egy kis speciális kiállítást, ami a jelnyelvről szól, kérem, tekintsék meg.

Az elmúlt tíz év tapasztalatai alapján szeretnék később módosító javaslatokat beadni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
100 36 2019.12.03. 5:03  35-36

DR. TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz): (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm szépen a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az ENSZ 1992-ben nyilvánította december 3-át a fogyatékossággal élő személyek világnapjává, ezzel is felhíva a társadalom figyelmét arra, hogy a sorstársaink helyzete, problémája mi lehet. A magyar Országgyűlés 1998-ban fogadta el a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényt, majd 2007-ben ratifikálta a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt is. 1998 óta nagyon sok minden történt, nagyon sok előrelépés történt a fogyatékosságügy területén. Én most csak az elmúlt 9-10 évet venném végig, az idő rövidsége miatt csak néhány elemet emelnék ki.

2010-ben a fogyatékos személyek 8 érdekvédelmi szervezete kapott 522 millió forintot, 2019-ben pedig már 13 érdekvédelmi szervezet és civil szervezet kapott 1,114 milliárd forintot. 2012-ben bevezettük a gépjárművásárlási támogatást, 2012 óta 3 ezer új, 2 ezer használt gépjármű vásárlását és 500 gépjármű átalakítását támogattuk 3,8 milliárd forinttal. A vakok önálló életvitelére való felkészüléssel kapcsolatban három új központot hoztunk létre, illetve újítottunk fel. A Vakok Állami Intézete számára 1 milliárd forint támogatást, a tatai központnak 1,3 milliárd forintot, illetve az agárdi rehabilitációs központra 2,2 milliárd forintot fordított a kormány.

Nagyon fontos előrelépés történt az infokommunikációs akadálymentesítés területén is. 4 milliárd forint segíti ezt a célt, különböző szervezetek támogatását. Maguk a szervezetek hoztak létre erre olyan alkalmazásokat, appokat, amelyek segítik a fogyatékos személyek önálló életvitelét. Ilyen például a hallássérülteket segítő Kontakt alkalmazás, ez egy videótolmácsolásos alkalmazás, a vakok, illetve gyengénlátók életvitelét segíti a Távszem alkalmazás, az értelmi fogyatékossággal élők önálló életvitelét segíti a Data például, vagy a beszédképteleneket segíti a Verbalio Afázia alkalmazás, illetve a kerekesszékesek és egyéb mozgássérüléssel élő személyek életvitelét segíti az úgynevezett Korlátok nélkül alkalmazás. Mindez 4 milliárd forintból valósult meg.

Az értelmi fogyatékossággal élő személyek számára az ő önálló életvitelüket segítik azok a központok, amelyek megyei szinten megvalósultak, és nagyon sok intézkedés történt még, például a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása kapcsán, és az erre fordított összeg is nagyban emelkedett. 2015-ben fogadtuk el tíz évre előre az országos fogyatékosságügyi programot. Vár ránk még rengeteg tennivaló, feladat, az elkövetkezendő öt évben is, és nem utolsósorban 2020 tavaszán fogja meghallgatni az ország jelentését az ENSZ-egyezmény végrehajtásával kapcsolatban az Európai Bizottság.

Végül szeretnék gratulálni lengyel barátainknak, ugyanis 2010-ben hozta létre az Európai Bizottság és az Európai Fogyatékosügyi Fórum az úgynevezett Access City-díjat, a „Hozzáférhető város” díját, amelyet minden évben olyan város kap meg, amelyik a legtöbbet teszi az akadálymentesítés területén, vagy látható módon, fenntartható módon alakítja át a városok közlekedését vagy infrastruktúráját. Ilyen városokat díjaz, és ebben az évben Varsó kapta meg ezt a díjat. Ezúton is gratulálunk nekik. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
104 198 2019.12.17. 2:00  197-200

DR. TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz): (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az Autisták Országos Szövetsége december 7-én egy szakmai konferenciát tartott, azon bemutatta az úgynevezett DATA applikációt, ami segítséget nyújt az autizmusban érintett személyek számára, legyen ez iskolai, otthoni, munkahelyi vagy egyéb társadalmi terület, ahol segítséget tud nyújtani az önálló életvitelük segítésében. Ez az app egy azok közül az appok közül, amik fejlesztéséhez a kormány 4 milliárd forintnyi támogatást nyújtott az infokommunikációs akadálymentesítési projekt keretén belül. Olyan alkalmazások születtek, mint például a KONTAKT videóalapú jelnyelvi tolmácsszolgáltatás vagy a látássérülteket segítő, úgynevezett „Távszem” alkalmazás vagy az értelmi fogyatékossággal élő személyeket segítő „Önálló életvitel” nevű alkalmazás vagy például a mozgáskorlátozottak önálló életvitelét segítő „Korlátok nélkül” nevű alkalmazás, vagy például az afáziás személyek igényein alapuló „Verbalio afazia” alkalmazás.

Ezek az intézkedések is az országos fogyatékosságügyi program részét képezik, amit a parlament 2015-ben fogadott el tíz évre. Az elmúlt négy-öt évben nagyon sok előrelépés történt a fogyatékosságügy területén, de még nagyon sok feladat, teendő vár ránk persze, és az lenne a kérdésem államtitkár úrhoz, hogy a kormánynak milyen tervei vannak az elkövetkező öt évre, 2025-re előre. Várom a válaszát.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
135 35 2020.06.04. 20:01  34-51

DR. TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz), a napirendi pont előadója: (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Jelnyelv és kultúra nélkül olyan vagyok, mint a madár szárnyak nélkül  ezt az idézetet talán a világ első siket rappere mondta pontosan ebben a teremben a karzaton 2007-ben, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének százéves jubileumi ünnepségén tartott konferencián. Ezt a gondolatot átültetve ugyanúgy érvényes lehet bármely nyelvre, bármilyen nemzetre, bármilyen nemzeti kisebbségre, hiszen minden ember a saját nyelve, anyanyelve, a saját kultúrája nélkül kiszolgáltatott, gyökerét vesztett. Ez ugyanúgy érvényes ránk is, siket és jelnyelvhasználó közösségre is  jelnyelv nélkül nem vagyunk önmagunk. Mielőtt rátérnék a törvényjavaslatra, érdemes egy kicsit visszatekintenünk az elmúlt évtizedre, hogy honnan is jutottunk el idáig.

Említettem a 2007. évi konferenciát, amit megelőzött a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény ratifikálása, amit Magyarország a világon elsőként ratifikált. Ez nagyban elősegítette azt a munkát, ami elvezetett a jelnyelvi törvény elfogadásáig. Ez az ENSZ-egyezmény rögzíti azt, hogy a nyelv fogalmába sorolja a beszélt nyelvet, a jelnyelvet és a nem beszélt nyelv egyéb formáit. Ezt követte 2009-ben az az országgyűlési határozat, amit egyhangúlag fogadott el az akkori parlament, miszerint az Országgyűlés feladatául szabta, hogy belátható időn belül készítse elő a jelnyelvi törvényt. Körülbelül egyéves előkészítő munka után 2009. november 9-én egyhangúlag fogadta el a parlament ezt a törvényt, és abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy elmondhatom, hogy a szavazáskor ott voltam, méghozzá a karzaton, és együtt ünnepeltem a sorstársaimmal a szavazás eredményét, és ez nagy előrelépés volt a magyar siketek és nagyothallók, illetve a jelnyelvhasználó közösség életében.

De mit is köszönhetünk ennek a törvénynek? Először is, a törvény elismeri a jelnyelvet mint a siket közösség nyelvét, anyanyelvét, és elismeri egyúttal, hogy a siket közösség egy nyelvi kisebbség is. Több év bizonytalan helyzete után rendezte a tolmácsszolgálatok helyzetét, törvényben rögzítve a működésüket, illetve a működésük szabályait, a finanszírozásuk szabályait is. Rendezte a jelnyelvi tolmácsok helyzetét is, akik addig lógtak a levegőben, az OKJ-s végzettségükkel, úgymond tanúsítványukkal, és a nyelvi törvény rendezte az ő helyzetüket azáltal, hogy létrehozta a jelnyelvi tolmácsok országos névjegyzékét. Csakis az végezhet azóta jelnyelvitolmács-szolgáltatást, aki ebben a névjegyzékben szerepel, és megfelel a névjegyzékbe kerülés kritériumainak.

A jelnyelvi törvény elfogadása óta biztosítva van az állam által finanszírozott tolmácsszolgáltatás, tehát a siket személyek, a jelnyelvhasználó személyek hozzáférése a jelnyelvitolmács-szolgáltatáshoz.

(13.40)

Ezt az állam évi 36 ezer órában biztosítja és finanszírozza. Tehát egy ügyfél, egy siket személy, aki megfelel a tolmácsszolgáltatás igénybevételéhez szükséges feltételeknek, évente 120 óra ingyenes tolmácsszolgáltatásra jogosult, ezen felül pedig jogosult még az oktatási óraszámai után is tolmácsolást igénybe venni.

Fontos előrelépés volt az is, hogy a siketvakokat is bevontuk a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás körébe. Ők saját speciális kommunikációs rendszert használnak, de ez is bekerült a törvénybe.

A médiatörvény módosítása is hatalmas előrelépés volt, ugyanis a jelnyelvi törvény úgy módosította a médiatörvényt, hogy az azt követő évtől emelkedő óraszámban kellett akadálymentesíteni a műsorszámokat. Napi 2 órával indult az akadálymentesítés, és a Médiahatóság jelentése alapján nagyon jól látható a fejlődés. A 2011. évben a műsoridő 22 százaléka volt hozzáférhető akadálymentes formában, 2012-ben már közel 40 százalék volt így hozzáférhető hallássérültek számára. Zárójelben mondom, hogy az ellenőrző munka során a monitorozó testület 264 nap és összesen 6063 műsoróra akadálymentesített műsorszámot talált.

Az ellenőrzés munkájának színvonala, az ellenőrzési folyamat színvonala is emelkedett egyébként az idők során. 2019-ben már a műsoridő 83 százaléka volt hozzáférhető, akadálymentesítve, ez összesen 400 nap és 9535 műsoróra. Tehát maga az ellenőrzés is szigorúbbá, alaposabbá vált az idő elteltével. Nem utolsósorban a jelnyelvi törvény biztosítja hallássérült vagy jelnyelvhasználó képviselők számára a jelnyelvi tolmácsszolgáltatást akár európai parlamenti képviselőről legyen szó, akár országgyűlési képviselőről, akár önkormányzati képviselőről.

A 2009-es jelnyelvi törvény óta eltelt tíz év. A folyamatnak több fontos állomása is volt. Az első ilyen fontos állomás az az Alaptörvény, amit 2011-ben fogadott el az Országgyűlés. Az Alaptörvény rögzíti, hogy a magyar állam védi a magyar jelnyelvet mint a magyar kultúra részét. Az Európai Unióban ezzel mi vagyunk a negyedik tagállam, amely alkotmányi szinten említi a jelnyelvet. Ezután több törvénybe is bekerült a jelnyelv fogalma vagy a jelnyelvhasználathoz kapcsolódó jog biztosítása. Ilyen például a választási eljárásról szóló törvény, amelybe bekerült, hogy politikai reklámokat is akadálymentesíteni kell akár felirattal, akár jelnyelvi tolmácsolás útján. A polgári törvénykönyvbe is bekerült egy olyan rendelkezés  ami addig elképzelhetetlen volt , hogy jelnyelvhasználó hallássérült személy jelnyelven tehessen szóbeli végrendeletet, hogy ha úgy alakul a helyzet, és van mellette két, jelnyelvet ismerő tanú.

A következő nagyobb állomás a 2017-es év volt, ugyanis akkor, 2017 novemberében Magyarországon került megrendezésre a Siketek Világszövetségének harmadik nemzetközi konferenciája, és ez előtt, néhány hónapos előkészítő munka után szintén egyhangúlag, egyhangú szavazással elfogadta az Országgyűlés azt, hogy minden év november 9e, tehát a jelnyelvi törvény elfogadásának napja a magyar jelnyelv napja legyen. Ezt Balog Zoltán, az akkori EMMI-miniszter tudta bejelenteni a nemzetközi siket közösség konferenciáján; illetve Orbán miniszterelnök úr bejelentése is hatalmas visszhangú bejelentés volt, miszerint Magyarország kezdeményezi és támogatja az ENSZ Közgyűlése felé, hogy attól az évtől kezdve minden év szeptember utolsó vasárnapja legyen a jelnyelv nemzetközi napja.

Több állomás után elérkeztünk oda, hogy újra elővettük ezt a témát, és eltelt tíz év, tehát több olyan kérdés, javaslat felmerült, amit érdemes volt megvizsgálni és törvényjavaslatként benyújtani most Nyitrai Zsolt képviselőtársammal együtt a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének kezdeményezése alapján. Több mint féléves előkészítő munka és egyeztetés után nyújtottuk be ilyen formában ezt a javaslatot.

Több elemét szeretném kiemelni most a javaslatnak. Az egyik a definíciók pontosítása, amire nagyon szükség volt, a tíz évvel ezelőtti 2009-es törvény biztosította ugyanis a tolmácsszolgáltatást, a tolmácsok helyzetét is rendezte, de nem definiálta pontosan a tolmács fogalmát, a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás fogalmát. Ezt most tudjuk pótolni.

Ami a legnagyobb lépés lenne, ha elfogadja a parlament a javaslatot, az az  most idézek a javaslatból , hogy „a magyar jelnyelvből tett államilag elismert nyelvvizsga a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti idegennyelv-tudást igazoló, államilag elismert nyelvvizsga”, tehát államilag elismert nyelvvizsga, illetve az ehhez kapcsolódó kormányrendelet pedig úgy fogalmaz, hogy a nyelvvizsga természetes vagy mesterséges, élő vagy holt nyelvből tehető. Ennek a kritériumnak a magyar jelnyelv megfelel, ugyanis a jelnyelvi törvény is kimondja, hogy Magyarország a magyar jelnyelvet önálló, természetes nyelvként ismeri el. Másodsorban ugyanolyan komplex rendszer ez, mint bármelyik másik nyelv, a hangzó nyelvek, a jelnyelveknek ugyanis van nyelvtana, grammatikai rendszere, ugyanazok a nyelvtani részrendszerek, nyelvi szintek és nyelvészeti kategóriák különíthetők el benne, mint bármelyik másik, illetve hangzó nyelvben. El lehet sajátítani anyanyelvként. Van rendes, élő, a jelnyelvet anyanyelvként használó közössége. A siket közösség Magyarország harmadik legnagyobb nyelvi és kulturális kisebbsége.

Több mint tíz éve a KER, a Közös Európai Keretrendszer alapján oktatják a magyar jelnyelvet hazánkban. Folyamatosan fejlesztik az oktatókat, folyamatos oktatóképzések vannak. A jelnyelvi képzések anyaga a KER-szintekhez igazodva A1-től C1-szintekig rendelkezésre áll, tehát készen állunk ennek a rendszernek a bevezetésére több mint tízéves szakmai munka után. Jelenleg évente körülbelül 800-1000 fő között van azoknak a száma, akik valamilyen KER-szinteken jelnyelvet tanulnak Magyarországon. Közülük körülbelül 100-200 fő hallgató az, aki nyelvvizsgaszinteket is elér. Ez a szám akár magasabb is lehetne, hogyha államilag elismert nyelvvizsgát lehetne tenni magyar jelnyelvből.

További módosító javaslat, hogy a tolmácsszolgáltatás igénybevételére jogosulti kört pontosítjuk, bővítjük, méghozzá a siketvakok esetében. Fontos lépés még, hogy hasonlóan a jelnyelvi tolmácsok névjegyzékéhez, létrehozzuk a jelnyelvi oktatók névjegyzékét, ezzel rendezzük az ő helyzetüket is, és ezáltal a magyar jelnyelv oktatásának a helyzetét is.

(13.50)

Tehát nem eshetünk bele abba a hibába így, hogy bárki oktathassa a magyar jelnyelvet, csakis a névjegyzékben regisztrált oktatók oktathatnák ezzel a magyar jelnyelvet. Jelenleg 40 körül van az oktatók száma, akik megfelelnek ezeknek a kritériumoknak.

Azok lehetnek regisztrált oktatók, akik elvégezték vagy elvégzik a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége által 2018. szeptember 28. után kialakított jelnyelvoktatói tanfolyamot, és tanúsítványt szereznek ott, avagy rendelkeznek a jelnyelvi lingvisztika és didaktika szakirányú továbbképzésben szerzett oklevéllel.

Ha elfogadjuk ezt a javaslatot, akkor mire számíthatunk, milyen pozitív következményei lehetnek ennek? Az államilag elismert jelnyelvi vizsgával rendelkezők diplomaszerző képessége megnőhet, illetve a munkaerőpiaci helyzetük is javulhat. Megteremtődne az esélye annak, hogy a siket diplomások is elérhessenek doktori fokozatig vagy kutatói életpályába kezdhessenek; ez a mai napig probléma a siket diplomások esetében  ez csak egy zárójeles megjegyzés. Rendeződhetne és átláthatóvá válhatna a jelnyelvi pótlékok helyzete is, ha a nyelvi pótlék kizárólag az államilag elismert jelnyelvvizsga után járhatna. A kulturális élet is gazdagodna azzal, ha egy eddig keveset oktatott nyelv is nyelvvizsgaszintre emelkedne, illetve az Európai Unióban első lenne Magyarország, aki államilag elismert nyelvvizsgát engedélyezne jelnyelvből.

Szeretném megemlíteni Vasák Iván nevét, aki 1989 és 2000 között volt a SINOSZ főtitkára, az első siket főtitkára a szervezetnek, akinek az egyik, ha nem a legnagyobb álma a jelnyelv elismertetése volt. Szerencsére ezt megérhette 2009-ben, a jelnyelvi törvény elfogadásával ugyanis elismertük a jelnyelvet. Ez egy óriási lépés volt akkor a siketek és nagyothallók küzdelmének során. Viszont sajnos azt már nem élheti meg, hogy elfogadja a parlament a jelen törvényjavaslatot, ugyanis ebben az évben, februárban elhunyt. Szeretném neki is és annak a sok sorstársamnak, munkatársnak, szakembernek, nyelvésznek, akik az elmúlt évtizedben rengeteget dolgoztak, fáradoztak, kutattak ezzel a témával kapcsolatban, és hozzájárultak a munkájukkal ahhoz, hogy a jelnyelv eljuthasson mostanáig, mindannyiuknak ajánlani ezt a törvényjavaslatot.

És még egy gondolatot engedjenek meg: nem lehet kihagyni a koronavírus témáját sem, ugyanis nagyon nagy befolyással volt a mi közösségünkre nézve is, illetve nemcsak ránk, hanem a külföldi siketek közösségeire, a jelnyelvhasználó közösségekre is. Mi abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy van egy csodálatos jelnyelvi törvényünk, amely alapján egyértelmű volt az, hogy a koronavírus-járvány elterjedése után rövid időn belül felállt az a munkacsoport, amely segíti az akadálymentesítést a jelen helyzetben, akár az operatív törzs mindennapi sajtótájékoztatóin is. És ugyanez egyébként a többi országban is megfigyelhető, olyan országokban is, ahol eddig sehol nem tartottak a jelnyelv szempontjából; akár nincs jelnyelvtörvényük vagy nagyon alacsony szinten működik a tolmácsszolgáltatás, tehát sorolhatnám, de a koronavírus által előidézett helyzet olyan fejlődést produkált ezekben az országokban is, hogy több szintet ugrott a siketek életvitelének a minősége, illetve az akadálymentes kommunikációhoz való hozzáférésük. Én abban tudok bízni, hogy ezekben az országokban, nem csak nálunk, szinten marad ez az akadálymentesítés is.

(Gelencsér Attilát a jegyzői székben dr. Tiba István váltja fel.)

Végül egy Helen Keller-idézetet szeretnék mondani: „A vakságnál csak az a rosszabb, ha van látó szemünk, de nincs jövőképünk.” A jelnyelvi törvény 2009-ben egy új jövőképet adott nekünk, szélesebb perspektívát nyújtott számunkra, a magyar siket és jelnyelvhasználó közösség számára. Az elmúlt tíz évben sokat változtunk, fejlődtünk mi is és az életünk minősége is, az önálló életvitelünk minősége is. Ezt csak azok tudják elmondani, akik megélték az elmúlt 30-40 évet, és látják, hogy milyen mélységből indult ez a terület, és hova jutottunk el ez idő alatt. Bízom benne, hogy a mostani javaslatunk tovább bővíti, tovább színesíti ezt a jövőképet. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
135 51 2020.06.04. 4:42  34-51

DR. TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz): (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm szépen a szót. Először is szeretném megköszönni minden felszólalónak a támogató szavakat. A WHO adatai szerint minden népességnek legalább a 10 százalékát érinti valamilyen fokú hallásveszteség. Ezen belül vannak a jelnyelvhasználó személyek, nyilván kevesebben, mint a tényleges hallássérültek, de így is egy nagyon nagy számú közösségről beszélhetünk. A 2011. évi népszámlálás adatai szerint  ami szerintem egy picit csalóka, mert nem minden érintett jelölte be a saját fogyatékosságát, de ezzel az adattal tudunk dolgozni, tehát a 2011-es adatok szerint  8800 körül van a siketek száma hazánkban, és 60 ezer körül van a nagyothalló személyek száma. Illetve van még egy adat, ami biztos, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének a taglétszáma, ez pedig meghaladja a 15 ezer főt. Ebben benne vannak a siketek és a nagyothalló tagok is.

És hányan lehetnek még, akik nem tagok! A becsült adatok szerint 60 ezer siketet érint bármilyen formában a jelnyelv kérdése, a jelnyelvhasználat kérdése, és ezenfelül még ott vannak a tolmácsok, családtagok, illetve barátok, akik ugyanúgy használják a mindennapi életük során a jelnyelvet. Rájuk mindnyájukra vonatkozik ez törvényjavaslat, és az ő nevükben is szeretném megköszönni, hogy ha majd esetleg ténylegesen egyhangúlag fogadjuk el ezt a javaslatot, amire, úgy látom, minden esély megvan.

Ha módosító javaslat érkezni fog, azt meg fogjuk fontolni. Szeretnék reflektálni Bangóné Borbély Ildikó képviselőtársamra, aki sajnos már nincs itt. Az ő gondolatmenetét értem, viszont azt sem szabad elfelejteni, amit mondott, hogy az egészségügyi tolmácsolás finanszírozása, illetve ennek a megoldása az egyéni órakeret terhére történik. Viszont ott van a Kontakt tolmácsszolgálat, a videós alapú távtolmács-szolgáltatás, ami nagyon sok esetben kiváltja a tolmács személyes jelenlétét. Szeretnék két adatot mondani.

Amikor beindult a Kontakt-szolgáltatás 2014-ben, több mint 35 ezer tolmácsolt hívás volt a rendszerben, és ebben nincsenek benne a siket-siket egymás közötti hívások. 2019-ben több mint 87 ezer tolmácsolt hívás volt ebben a rendszerben. Ebből is látszik, hogy a siket ügyfelek megszokják ezt a rendszert, és saját maguk is rájönnek, hogy nagyon sok esetben nem érdemes 5 vagy 10 percre akár egy orvosi ellátás, akár egy ügyintézés miatt a tolmácsot személyesen igénybe venni, hanem sokkal hatékonyabb, ha otthonról vagy egy irodából fel tudja hívni a tolmácsot, és elintézni a különböző ügyeit. Maguk az érintettek és a tolmácsok is az évek során látják ennek a hasznát, és sokkal hatékonyabb az életminőségük, az időbeosztásuk, csökken az utazási idő, és még sorolhatnám ennek az előnyeit.

A büntetett előélet kapcsán érdekes a felvetés. A mostani jogi szabályozás szerint a bűncselekménytől függően néhány év leteltével mentesül a büntetett előélet alól, de előbb-utóbb mindenképpen visszaintegrálódik a társadalomba az érintett személy. Bízom benne, hogy a mi esetünkben, a hallássérültek és a nyelvoktatók esetében nem lesz erre szükség, de mindenesetre köszönöm a felvetést, érdemes ezt átgondolni.

Még egyszer köszönöm mindenkinek a támogatást. Bízom benne, hogy a szavazásnál is egyhangú lesz a törvényjavaslat támogatása. Köszönöm a figyelmet.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
139 152 2020.06.11. 11:46  1-164

DR. TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz): (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2021. évi költségvetési törvénnyel kapcsolatban nem lehet elmenni amellett, amit sok képviselőtársam sem hagyott szó nélkül, hogy a koronavírusjárvány-helyzettel kapcsolatos aggodalmak, kérdések merülnek fel. Egyértelmű, hogy a koronavírus hatással van a gazdaságra, tulajdonképpen válsághelyzet elé nézünk, és ez érinti a költségvetést is. Bár nem lehet összehasonlítani a 2008-09-es évi gazdasági világválsággal, de jól emlékszem arra, amikor begyűrűzött a válság Magyarországra is, akkor a 2010-es évi költségvetést, ugye, 2009-ben szavazta meg a parlament, és akkor nagyon megvágták a fogyatékosok területével foglalkozó érdekvédelmi szervezetek támogatását és sok más sort is.

Ezzel kapcsolatban a 2021. évi költségvetés kapcsán nekem az első tényleges elvárásom az volt, hogy ne csökkenjenek az összegek bármilyen területen, elsősorban a szociális szférában vagy a fogyatékosságügy területén; vagyis az, hogy szinte maradjanak a támogatási összegek, és nagy örömömre ez megvalósult, tehát nem látszik sehol sem csökkenés.

Néhány témát kiemelek a szociális szféra területéről, és még egy megjegyzés: azt is látni kell, hogy a korábbi költségvetésekhez képest a költségvetés struktúrája is változott, tehát több sort összevon, de az összegek ettől függetlenül rendelkezésre állnak. Ennek ellenére a fogyatékosságüggyel foglalkozó érdekvédelmi szervezetek aggodalmuknak adtak hangot a tekintetben, hogy nincsenek nevesítve a támogatási sorok között, és itt egyeztetve az EMMI államtitkárával, Fülöp Attilával, illetve a szervezetekkel közösen arra jutottunk, hogy ez rendben van, az összegek rendelkezésre állnak, a költségvetési törvény indoklásában ugyanis nevesítve vannak a szervezetek. Tehát ebből a szempontból nincs ok a szervezeteknél az aggodalomra.

Viszont mégis javasolnám a továbbiakra nézve, hogy ezt a sort három, úgynevezett alsorra bontsuk szét, mégpedig az Országos Fogyatékosságügyi Tanács tagjai, illetve ez lenne az egyik sor; a másik, aki nem az OFT tagja, viszont eddig is részesült állami támogatásban; illetve a harmadik a Karitatív Tanács tagjai. Tehát ez a három alsor, amire bontanám a szervezetek támogatását, illetve ennek az összegét.

(19.40)

2010-ben ezek a szervezetek egyharmadnyi támogatást kaptak a mostanihoz képest, tehát tíz év alatt háromszorosára emelkedett a támogatásuk, összesen 1,1 milliárd forintot kaptak ebben az évben ezek a szervezetek, és jövőre ez az összeg marad.

Fontos cél még a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása és életminőségük javítása, valamint fontos cél, hogy közülük minél többen tudjanak munkát vállalni a nyílt munkaerőpiacon is. 2021-ben erre 2,2 milliárd forinttal több forrás áll rendelkezésre, összesen 45 milliárd 600 millió forint. Ez egy folyamatos feladat, ugyanúgy, mint a társadalmi szemléletformálás, illetve a megváltozott munkaképességű személyek továbbképzése annak érdekében, hogy állást tudjanak vállalni a nyílt munkaerőpiacon a képességeikhez mérten. Ez az összeg 375 akkreditált munkáltató és több mint 30 ezer megváltozott munkaképességű személy működését segíti elő.

További fontos cél és feladat, amire szintén rendelkezésre áll forrás, a jelnyelvi tolmácsszolgáltatások működése, az elemi látásrehabilitációs szolgáltatás, a KONTAKT videóalapú jelnyelvi tolmácsszolgáltatás és az informatikai alapú Távszem szolgáltatás.

Ha megnézzük a jogcímeket, hogy hol vannak pozitív változások, akkor látható, hogy vannak olyan sorok, területek, ahol többletforrás van biztosítva az idei évhez képest. Ilyen például az országos fogyatékosságügyi program sora, ahol 294 milliós a többlet. Ez elsősorban a speciális szükségletű gyermeket nevelő nevelőszülők díja, illetve az ezt a területet érintő infrastrukturális fejlesztések fedezete ez a többletforrás. 416 millió forinttal kapnak többet a kis létszámú fogyatékos személyeket gondozó intézmények és a nem állami fenntartású család- és gyermekjóléti szolgálatok. Ez tulajdonképpen a minimálbér kompenzációját fedezi.

Az elemi látásrehabilitáció 600 millió forinttal kap többet, mint ebben az évben, a korábbi években ugyanis 124 millió forint volt ennek a forrása, most pedig 600 millió forint. (Sic!) Ez a többletforrás biztosítja azt, hogy a látássérült személyek évente fejenként maximum 300 óra elemi rehabilitációs szolgáltatást tudjanak ingyenesen igénybe venni. Látható tehát, hogy vannak pluszforrások ezen a területen.

Még nem említettem, de fontos: a pszichiátriai betegek támogatott lakhatása és nappali ellátása január 1-jétől párhuzamosan is igénybe vehető lesz, ugyanúgy, ahogy a fogyatékos személyek nappali ellátása és támogatott lakhatása is párhuzamosan igénybe vehető. Tehát mindkét jogcímen igénybe vehetik ugyanazon a napon a támogatást ezek a személyek.

Nem a szociális szférát érinti, de szeretném elmondani, hogy a fogyatékos személyek számára is egy fontos terület a sport. Itt is egybevonta a költségvetés a versenysport és a fogyatékossport sorát, ettől függetlenül az összeg a korábbiaknak megfelelően rendelkezésre áll. Itt is javasolnám a szétbontást, mert a fogyatékosok sportja nemcsak versenysportból áll, hanem szabadidősportból, speciális nevelési igényű gyermekek sportoltatásából, tehát egy nagyon összetett, sokkal komplexebb terület ez, mint a versenysport. Ugyanúgy megnyugtató lenne a fogyatékosok sportjának területén tevékenykedő szervezetek számára, ha ez a sor külön szerepelhetne a költségvetésben.

2019-hez képest 2020-ban az én javaslatomra majdnem duplájára emelkedett a fogyatékosok sportjának a támogatása, 460 millióról 907 millióra. Már az is megnyugtató, hogy 2021-re ugyanennyi maradt a támogatás. Egyébként két nagy világverseny várható jövőre, az egyik a paralimpia, amely a koronavírus-járvány miatt csúszott át a jövő évre, ezt Japánban rendezik meg, a másik pedig a nyári siketlimpia, amit Brazíliában fognak megrendezni. Tehát egyik sem egy olcsó rendezvény; fontos, hogy mindkettőre biztosítva van a megfelelő összeg és támogatás.

Még egy fontos terület számomra a kultúrán belül a színházi akadálymentesítés kérdése. Ebben az évben nagy előrelépés volt az, hogy a korábbi évek pályáztatásához képest, ahol általában 5-10 millió forint volt maga a pályázati keretösszeg, egy nagy ugrás történt, mégpedig 100 millióra emelkedett az a keretösszeg, amire a színházak pályázhattak, és ezt az összeget akadálymentesítésre, illetve érzékenyítő programok szervezésére használhatták, amibe az érintett fogyatékos személyeket is bevonták. Ez a 100 milliós keret a jövő évre is megmaradt, és ez megnyugtató számomra és az érintettek számára.

A végén engedjenek meg egy észrevételt, ami tulajdonképpen a magánvéleményem. Varga Zoltán képviselő úr említette a reluxás hasonlatot, amit én erősnek találok a költségvetés vitájában. Több éven át vezettem egy civil érdekvédelmi szervezetet, tehát fenntartó is voltam, és ebben az esetben az a véleményem, hogy itt nem a kormány, a parlament vagy az állam körmére kell nézni, hanem az adott hely karbantartója, műszaki osztálya vagy fenntartója körmére. Számomra mint korábbi fenntartó számára elképzelhetetlen az, hogy bármilyen is legyen a finanszírozás vagy a támogatás, de ne legyen rendben egy ablak vagy egy reluxa. Gondolom, érti, hogy mire gondolok.

Végül hadd mondjam el, hogy szerintem ez nem a gyávaság és a gyengeség költségvetése, hanem sokkal inkább a kiszámíthatóság, a tervezhetőség és a biztonság költségvetése. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
145 38 2020.07.02. 6:19  31-50

DR. TAPOLCZAI GERGELY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy Simicskó István képviselőtársam és Szabó Tünde államtitkár asszony, illetve Budai Gyula képviselőtársam is elmondta, a sportról szóló törvény módosításának jelenleg három lényeges tartalmi eleme van. Az érmes özvegye jogosulttá válhat a járadék teljes összegére ötévi házasság után, ezt a teljes összeget akkor jogosult megkapni, ha kiskorú gyermeket nevel. A jogosulttá váló özvegynek kérelmeznie kell a járadékot, így válhat jogosulttá a folyósításra. Tisztelt Képviselőtársaim! Bárcsak ne kellett volna benyújtani ezt a törvénymódosítást! Többet nyertünk volna mindannyian, azt hiszem, ha nem lenne az asztalunkon most ez a javaslat. De az élet kegyetlen, és nekünk végezni kell a munkánkat.

A legjobb és legméltóbb Benedek Tibi emlékéhez az, hogy most ezt a javaslatot benyújtottuk, és ha elfogadjuk, azzal elismerjük Benedek Tibor pályafutását, sikereit, emberi nagyságát és sportolói nagyságát egyaránt.

Biztos mindannyiunknak van pár személyes emléke, élménye, benyomása Benedek Tiborral kapcsolatban. Engedjék meg, hogy én is felvillantsak pár képet az enyéimből. Az első számomra az 1996-os atlantai olimpia volt, amikor Benedek Tibor körül forrt a víz a medencében, úgy küzdött, és mégis 4. helyen végzett a csapat. Mély nyomot hagyott bennem, ahogy ült a kispadon a meccs végén, és próbálta emészteni a vereséget. Látszott rajta a győzni vágyás.

A következő képem az 1999-es Európa-bajnokság. Talán minden idők legnagyobb döntője után a csapattársak egyhangúlag skandálták Benedek Tibi nevét, aki a nézőtéren ült szótlanul, így fogadta ezt a hatalmas összetartást, ami megnyilvánult felé. Utána három olimpiai arany következett.

(9.40)

A harmadik élményem vele kapcsolatban a Magyar Siket Sportérmesek Klubja egyik fóruma volt, ahová meghívták egy élménybeszámolóra Kiss Gergelyt és Benedek Tibort  akkor már kétszeres olimpiai bajnokok voltak; ez 2004-2005 tájékán volt , én is részt vettem ezen a fórumbeszélgetésen, és ott is láthattuk, hogy nagyon szerényen, nagyon közvetlenül nyilvánultak meg, és mindketten méltók a magyar színek képviseletére.

Akkor is felmerült ez a banális kenőcsügykérdés és a nyolc hónapos felfüggesztés kérdése is, azzal kapcsolatban is szerényen, visszafogottan nyilatkozott Benedek Tibor, de a szemében azért látszott a bánat és a tűz egyvelege. A többi már sporttörténelem.

A sportág halhatatlanja, példakép, 15 millió magyar Benedek Tibije. Edzőként is mindig elöl járt jó példával, tűzbe hozta a játékosait, a szurkolókat egyaránt és a tévénézőket ugyanúgy. Azon ritka kiemelkedő személyiségek közé tartozott, akik emberi és szakmai megítélésükben is egységesek voltak, és ez nagyon nagy dolog. Ez a törvényjavaslat méltó arra, hogy megemlékezzünk ebben a formában róla, és támogatni tudjuk családját, elismerve azt, amit a vízilabdasportért, illetve Magyarországért tett.

Ha már szóba került a Magyar Siket Sportérmesek Klubja, akkor szeretném megemlíteni, hogy az érmesi járadékkal kapcsolatos szabályozás többször is módosult az elmúlt időszakban, többször is méltányos módon módosult. A legutóbbi módosítás nemcsak az érmek számát, illetve az edzők jogosultságát érintette, hanem kiterjesztette a jogosultak körét is az 1984 előtti paralimpiai érmesekre is. Viszont az 1984 előtti siketlimpiai érmesek még mindig nem jogosultak a járadékra. Szabó Tünde államtitkár asszony jól ismeri ezt a kérdéskört, többször is tettem javaslatot ennek kapcsán. Most is szeretném kérni és javasolni  már csak azért is, mert a Magyar Siket Sportérmesek Klubja egy levélben is fordult ez ügyben a kormányhoz, segítségét kérve , hogy a következő körben erre is szülessen valamilyen megoldás.

Összefoglalva tehát: az előttünk lévő törvényjavaslat egyértelműen támogatandó, ezzel is tisztelegve Benedek Tibor emléke előtt, aki tíz nap múlva lenne 48 éves.

Engedjék meg, hogy a magam nevében is és a Magyar Hallássérültek Sportszövetsége elnökeként is, a siketsportszövetség nevében is Steinmetz Ádám képviselőtársamon keresztül is részvétemet nyilvánítsam a válogatott csapattagok felé, illetve az elhunyt Benedek Tibor családja felé is.

Benedek Tibi, veled vagyunk! (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
145 54 2020.07.02. 4:39  51-78

DR. TAPOLCZAI GERGELY, a Törvényalkotási bizottság előadója: (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2020. július 1-jén tartott ülésén megtárgyalta az egyes törvények igazgatási és gazdaságélénkítési célú módosításáról szóló, továbbá egyes vagyongazdálkodást érintő kérdésekről szóló törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság megvitatta kivételes eljárás során, és 24 igen szavazattal, 8 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk lévő törvényjavaslat a korábbi észrevételek, gyakorlati tapasztalatok, javaslatok alapján került elénk. Több törvény módosítását tűzte ki célul ez a javaslat. Most nincs keret arra, hogy az egészet felsoroljuk, azokat, amiket a javaslat érint. Államtitkár úr már többet érintett ebből. Csak egy-két témát szeretnék én is érzékeltetésképpen bemutatni.

Láthatjuk, hogy az összes törvény foglalkozik a hatékonyabbá tétellel, ezeknek a javaslatoknak az a célja, hogy a gyakorlati alkalmazás során minél hatékonyabbak legyenek ezek. Egy-két témát érintenék csak gyorsan.

Az egyik, hogy Magyarország az elmúlt években nemzetközileg jelentős sporteseményeknek adott otthont. Ezek kedvező hatást gyakoroltak a gazdaságra, a turizmusra, illetve öregbítették hazánk hírnevét is. Az elmúlt évek sporteseményeinek megrendezése, pályázati tapasztalatai alapján hatékonyabb feladat- és forráselosztást kell megvalósítani. Két csoportról beszélhetünk. Az egyik az ismétlődő jelleggel megrendezett sportesemények, és vannak az egyedi sportesemények. Mindkettő más-más szabályozást igényel. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a törvényjavaslat úgy kívánja rendezni ezt a helyzetet, hogy kiemeli az állami támogatással megrendezett sporteseményeket, kiemelt hazai rendezvényeket, nemzeti sporteseményeket, és az ezekkel kapcsolatos pályáztatási és megrendezési feladatokat a kiemelt nemzetközi események, sportesemények rendezéséért felelős miniszter hatáskörébe utalja.

A másik fontos terület a vagyonkezelői alapítványokról szóló szabályozás módosítása. Néhány jelentősebb módosítás például: a javaslat bővíti az alapító rendelkező szabadságát, elsődlegesen az alapítvány szervezési struktúráját érinti ez a változás. Lehetőséget ad az alapító számára, hogy az őt megillető alapítói jogokat az alapítványi ellenőrnek átadhassa, illetve a vagyonellenőr, ha nem gyakorol alapítói jogokat, akkor az alapító mellőzheti a felügyelőbizottság létrehozását. Még javasolja, hogy tehessen olyan rendelkezést az alapító, hogy halála esetén vagy jogutód nélküli megszűnés esetén vagy az alapító okiratban meghatározott feltételek bekövetkezése esetén az őt megillető alapítói jogok átszállnak az alapítványra.

Ez a törvényjavaslat az összes törvényt érintően is hatékonyabbá, gyakorlatiasabbá teszi a megvalósulást, és kérem támogatni ezt a törvényjavaslatot, és köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
145 118 2020.07.02. 4:11  117-128

DR. TAPOLCZAI GERGELY, a Törvényalkotási bizottság előadója: (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A Törvényalkotási bizottság 2020. június 18-án megtárgyalta a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló törvény módosításáról szóló T/10734. számú javaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 28 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.Tisztelt Képviselőtársaim! Amennyiben holnap egyhangúlag megszavazza a parlament  remélhetőleg egyhangúlag megszavazza a parlament  a támogatást, az Európai Unión belül Magyarország lenne az első olyan állam, amely államilag elismert nyelvvizsgává tenné a jelnyelvet is, vagyis a jelnyelvből is lehetne államilag elismert nyelvvizsgát tenni. Több mint tízéves szakmai előkészítő munka után értünk ehhez a ponthoz. A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége készen áll a feladatra. Tíz éve a KER, a Közös Európai Referenciakeret alapján oktatják a magyar jelnyelvet, ugyanúgy, mint bármelyik más hangzó nyelv esetében történik az oktatás. Ez nagy presztízs lenne a jelnyelv történetében is. Példaértékű lenne a törvényjavaslat elfogadása a többi ország, a többi kormány, a többi siket közösség számára is.

Fontos előrelépés lenne még a jelnyelvoktatók névjegyzékének létrehozása is, lenne végre szakmai rendszere annak, hogy hosszú évek munkája után a jelnyelvi tolmácsok országos névjegyzékéhez hasonlóan létrehozzanak egy jelnyelvi oktatók névjegyzékét is, ezzel tisztába téve azt is, hogy csak megfelelő feltételek mellett lehessen, jelnyelvoktató-végzettséggel oktathasson valaki jelnyelvet, a KER rendszerén belül, az intézményeken belül, akár adott pedagógiai intézményeken belül meghatározott feltételek mentén, csak magas színvonalon oktathassanak.

(Földi Lászlót a jegyzői székben Móring József Attila váltja fel.)

Még egy nagyon fontos módosítás van ebben a módosítóban, az egészségügyi területen végzett tolmácsszolgáltatás finanszírozásának a kérdése. Több mint tízéves tapasztalat és gyakorlat mutatja, hogy a jelenlegi finanszírozási rendszer, ami egyébként jól működik, azon belül viszont az egészségügyi rész betarthatatlan. Tessék elképzelni azt a szituációt, hogy egy siket ügyfél egy vidéki kisvárosból felutazik, mondjuk, a megyeközpontba, ott tolmácsszolgáltatást kér. Elmegy a tolmáccsal bármilyen egészségügyi ellátóintézménybe, orvoshoz, bárhova, várakoznak 2-3 órán keresztül, utána kéri tisztelettel, hogy az orvos fizesse ki a tolmács költségét. Ez a helyzet fenntarthatatlan, ez a rendszer fenntarthatatlan volt eddig. Mindez azt eredményezte, hogy nincsen pontos kimutatás, az egészségügyi tolmácsolással kapcsolatban nem tudjuk, hogy valós igény mennyi lehet, mennyi tolmácsolt órát vettek eddig igénybe, és ez a módosító ezt fogja rendezni és tisztázni.

Ezek alapján kérem képviselőtársaimat, támogassák holnap a szavazatukkal a törvényjavaslatot. Egyedülálló ez a maga módján. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
145 126-128 2020.07.02. 1:27  117-128

DR. TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz): (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Pár mondatban, igen.

ELNÖK: Igen. Államtitkár úr, öné a szó. Bocsánat, képviselő úr, öné a szó. Elnézést!

DR. TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz): (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm a lehetőséget mint előterjesztő. Ugyanazt kérem, mint az előttem szóló képviselőtársaim, a támogatásukat a holnapi szavazás során. Ahogy államtitkár úr is említette, nagy jelentősége van az elfogadásának: nagyon sok jelnyelvhasználó tehet majd nyelvvizsgát, és ezáltal könnyebb helyzetbe kerülhet a munkaerőpiacon is.

A másik pedig az oktatás területe. Nagy jelentősége lesz annak, ahogy Brenner Koloman képviselőtársam is mondta, hogy megvalósul a sikettanár-képzés. Tehát az oktatás területén is megjelenhetnek siket, érintett jelnyelvtanárok, ezzel is példát mutatva a társadalom tagjainak.

Amint már korábban is mondtam, európai szinten unikum ez a törvény, és még egyszer kérem szépen a támogatásukat. Köszönöm szépen. (Taps.)

(Folytatás a 145/2-ben!)

2018-2022. országgyűlési ciklus Budapest, 2020. július 2. csütörtök 145/2. szám

Országgyűlési Napló