Készült: 2020.09.29.23:37:29 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

77. ülésnap (2019.06.21.), 86. felszólalás
Felszólaló Dr. Tapolczai Gergely (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:24


Felszólalások:  Előző  86  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz): (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A magántanulók számával kapcsolatban: a 2014. évi statisztikai adatok szerint 7-8 ezer körül van a magántanulóknak a száma, és azóta biztos, hogy ez bővült, és most beszélhetünk körülbelül 9 ezer magántanulóról, a statisztika szerint ebből 1200 speciális nevelési igényű gyermek van. Ugyanolyan fontos része az oktatásnak, sőt kiemelt figyelmet igényel ez a csoport, ahány fogyatékossági típus, annyiféle igény, szaksegítség szükséges számukra, tehát nagyon széles a paletta. Vannak olyan gyermekek, akik alkalmasak lennének az integrációra vagy az integrált vagy inkluzív oktatásra, de vannak olyanok, akiknél az iskola alapító okirata ezt nem teszi lehetővé. Vagy a könnyebbik megoldást választják  ezt idézőjelben mondom , és inkább magántanulói státuszba kerülnek ezek a fogyatékossággal élő gyerekek. Van olyan szituáció, amikor nem alkalmas a gyermek az integrált vagy az inkluzív oktatásban való részvételre, nekik sokkal jobb a magántanulói jogviszony. Ilyen az autista gyermekek egy része vagy a különböző fokban értelmi sérült gyermekek. Vannak olyan esetek, amikor az iskola befogadó lenne, de nem állnak rendelkezésre a személyi vagy tárgyi feltételek, emiatt folytatják a magántanulói jogviszonyt.

Többen is említették az egyéni példákat, engedjék meg, hogy én is felhozzak egyet-kettőt. Jómagam négy hallássérült gyermeket nevelek feleségemmel, és amikor iskolát kerestünk a legnagyobb lányunknak, akkor értelemszerűen olyan iskolát kerestünk, ahol az alapító okiratban benne van, hogy hallássérült gyermekeket fogadnak, nevelnek, oktatnak, tanítanak. Több iskolát végigjártunk, volt, amelyik nem volt szimpatikus, volt olyan, amelyik fölvette volna az iskoláskorú gyermeket, de az óvodáskorú gyerekeket nem  egymás mellett volt az óvoda és az iskola , csak azért, mert nehezen kommunikálnak, és volt olyan, ahol a kommunikáció készsége nem volt olyan szinten.

Amikor találtunk egy iskolát, amelyik az alapító okirata szerint köteles volt hallássérült gyermeket fogadni, kérdés nélkül befogadták az összes gyermekemet. Abba az óvodai csoportba járt egy autista kisfiú  nagyon súlyos esetek voltak , és pár év múlva kiderült, hogy olyan erős gyógyszert szedett ez a gyermek, amelyik még a személyiségét is nagyon súlyosan befolyásolta, a gyógyszerek elhagyásával teljesen rendbe jött, és ma is hasít az iskolában.

Tehát ezzel csak azt akarom mondani, hogy nem minden a jogszabály; nagyon sok minden múlik az igazgatón, a tanári testületen, a hozzáállásukon és a szakértői bizottságok szakvéleményén is.

Említették a szervezeteket. Szeretném elmondani, hogy természetesen ez a módosító csomag több kérdést is felvet a fogyatékossággal élő gyermekeket, személyeket érintő érdekvédelmi szervezetekkel kapcsolatban, és köszönöm a szociális ügyekért felelős államtitkárnak, Fülöp Attilának, hogy időben összehívta az Országos Fogyatékosügyi Tanácsot. Ezen sajnos nem vett részt vagy nem tudott eljönni a MEOSZ-nak a képviselője, de az összes többi szervezet ott volt, jelen volt, jelen volt az oktatási ügyekért felelős államtitkár, és megvitatták a felmerülő kérdéseket.

A magántanuló fogalmának a megváltoztatásáról beszélünk, és senki nem látott ebben azért olyan nagy problémát, hiszen a rendszer továbbra is ugyanúgy működik, talán még jobban is kifejezi a diáknak a státuszát, az iskolához való tartozását, mint a magántanulói fogalom használata. Tehát ezt gyorsan tisztáztuk ott, hogy a speciális nevelési igényű gyerekeket képviselő szervezetek végül is nem látnak az elnevezésben problémát.

Nagyon fontos kérdés volt a pedagógiai szakszolgálatokkal együttműködő szakértői szolgálatok kérdése, az együttműködésük. Tisztázták azt is, hogy ez a rendszer nem fog változni, tehát ugyanúgy marad az eljárásrend, az új hatóságnak figyelembe kell venni a szakértő bizottságnak a szakvéleményét. Az is nagyon fontos, hogy akinek korábban már megállapították a speciális nevelési igényre való jogosultságát, annál nem fogják az új eljárásban ezt kérni, csak az újabb eseteknél, újabb kérelem esetén kérhetik a szakértői vizsgálatot.

Tehát a szakértői bizottság kompetenciája megmarad, a jogosultak köre megmarad a hatósággal szemben, tehát továbbra is figyelembe kell venni a szakértői bizottságok szakvéleményét.

Végül nagyon fontos elmondanom, és szeretném hangsúlyozni is, hogy a szervezetek részéről érkezett néhány hangsúlyos kérés és javaslat közül az egyik, amikor kidolgozásra kerülnek az eljárási szabályok, hogy akkor vonják be őket is az érdekvédelmi szervezetekbe és ebbe a munkába, különös tekintettel a speciális nevelési igényű gyerekek esetében.

A másik valóban nagyon fontos kérdés, illetve probléma a szakemberképzés. Valóban szükség van egyre több és több szakemberre, és ebben is segítséget kértek az érdekvédelmi szervezetek, hogy mindent tegyünk meg ennek érdekében, minél több magasan kvalifikált szakembert képezzünk az oktatás számára.

Összefoglalva: ez a szabályozás, ez a módosító csomag a speciális nevelési igényű gyerekek szempontjából nem nagyon befolyásolja, marad a szakértői bizottság kompetenciája, marad a hatáskör, az eddigi eljárásrend. Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps.)




Felszólalások:  Előző  86  Következő    Ülésnap adatai