A felszólalás szövege:

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nagyon súlyos vagy súlyosnak tűnő kritikák hangzottak el az ellenzék soraiból, de ezek a tényekkel igazából nincsenek összhangban. Szeretném elmondani, hogy például a magyarországi adatkezelési jogszabályok messze megelőzték az Európában alkalmazott jogszabályokat úgy minőségben, mint szigorúságban, mint részletességben. Éppen ezért nálunk egy papírfecninek tűnő módosításra van szükség csupán ahhoz, hogy ezt a jogharmonizációs folyamatot be tudjuk fejezni a magyar jogalkotásban.Tisztelt Országgyűlés! Mint tudjuk, egyre több adatot kezelünk elektronikus formában, amely jó dolog természetesen, hiszen rendkívül gyorsan tudjuk intézni az ügyeinket, ugyanakkor egy új veszélyforrást is jelent számunkra, elsősorban a lakosság, a magánszemélyek számára. Ezek az adatkezelések ugyanis értelemszerűen nem mindig átlátható módon történnek, zajlanak, és igazából nem lehet tudni azt, hogy az adatainkkal milyen formában élhetnek vissza a felhasználók, illetve az internetkezelők.

Csodálkozhatunk azon, hogy ha mondjuk, az interneten keresünk valamilyen terméket, például egy hűtőgépet, akkor egy héten keresztül vagy akár több héten keresztül akármilyen oldalakat látogat meg az ember, ezek az információk előjönnek, és találkozhatunk különféle hűtőgéptípusokkal. Ez nyilvánvalóan azt mutatja, hogy a Nagy Testvér rendkívüli módon figyel, figyel minden egyes mozdulatunkra, minden egyes érdeklődésünkre. Nyilvánvalóan ennek van egy logikája, hiszen a keresőmotorok és különféle internethasználatot elősegítő, támogató rendszerek valamilyen formában bevételhez kell hogy jussanak, és a leglogikusabb forma a marketingeszközök használatából, a reklámbevételekből származik. Azonban szeretném elmondani azt, hogy a New York Timesban, de szerintem máshol is, nem olyan túl régen megjelent egy írás. Ezekből az információkból magyar internetes híroldalak és más oldalak is átvettek és közzétettek információkat, szeretnék ebből néhányat bemutatni.

A Facebook még évekkel ezelőtt  ugye, ez egy közösségi oldal, amelyről azt gondolná az ember, hogy egy közösséget teremtő oldal, holott azért ettől nagyon távol van, de mindegy -, tehát a Facebook még évekkel ezelőtt legalább 60, különböző hardvergyártó cégnek adott az eddig ismertnél sokkal mélyebb hozzáférést a felhasználói adatához – tudta meg a New York Times. A cégek között olyan óriásokat is találni, mint az Apple, a Samsung, a Microsoft, az Amazon, a HTC, a BlackBerry és mások. A gyártók ráadásul nemcsak az adott felhasználók adataihoz férhettek hozzá, hanem a barátaikéhoz is, ahogy ez már az utóbbi hónapokban nagy vihart kavart Cambridge Analytica botrányból ismerős is lehet. Az adatokat gyakran kifejezett hozzájárulás nélkül tette elérhetővé ez a szimpatikus közösségi oldal. Ez a széles körű hozzáférés a lap szerint sérthette az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottság egy 2011. évi rendeletét is. Nem véletlenül egyébként a Facebook-vezérnek nem olyan túl régen az amerikai bizottság előtt is válaszolni kellett néhány kérdésre. Mondjuk, ez a kérdés-felelet több napig tartott, közel egy hétig.

A Facebook közleményben is reagált erre a cikkre. A közlemény szerint minden partner, amely ilyen hozzáférést kapott, aláírt egy megállapodást arról, hogy csak a fentiekre használhatja fel ezt a hozzáférést, és a Facebook nem is tud a visszaélésekről. Hát, nagyon tájékozatlan ez a Facebook-tulajdonos! Érdemes megjegyezni, hogy elvileg a Cambridge Analytica is beleegyezett, hogy nem használhatja fel az adatokat, amelyek, igaz, az ő esetükben nem teljesen legálisan, hozzájuk kerültek. Aztán, úgy tűnik, mégiscsak felhasználhatták.

A helyzet tehát eléggé furcsa és eléggé veszélyes, mert igazából az adatokkal való visszaélés nagyon sok ember személyes, intim szféráját is érzékenyen érinti, érintheti, és ha ezeknek a kereskedelmi célú felhasználása is történik, ami az elmúlt időszakban jellemző volt, akkor ez mindenképpen egy olyan tevékenység, amelyet erősen korlátozni kell.

Az Európai Unió ezt az intézkedést, a GDPR bevezetését ennek logikája mentén határozta el és írta elő. Az európai szabályozás mind ez ideig nem volt teljesen egységes, ezért a cégek kiválaszthatták a számukra legkedvezőbb adatkezelési szabályzattal rendelkező tagállamot, és ott folytathatták ezt a tevékenységüket. 2018. március 25-én hatályba lépett az Európai Parlament és Tanács által elfogadott adatvédelmi rendelet, ismertebb nevén a GDPR. Ennek a célja, hogy a visszaélések visszaszorítása érdekében az EU tagállamainak adatvédelmét közös szintre emelje, és egységes gyakorlatot alakítson ki. A rendelet alkotóinak szándéka, hogy szélesebb ellenőrzési lehetőséget adjon a felhasználóknak, és magas fokú védelmet biztosítson részükre az adathalászokkal, valamint magukkal az adatokat kezelő szolgáltatókkal szemben is.

(16.50)

A rendelet egyik fő újítása a bírságok mértékének radikális növelése. A GDPR hatálybalépését megelőzően a kiszabható maximális bírság 20 millió forint volt, most ez a 20 millió maradt, csak éppen euróban értelmezendő, tehát most 20 millió euró a bírság maximális mértéke. Rendkívül fontos hangsúlyoznom azt, hogy a hazai kkv-k számára egy átmeneti intézkedést tettünk lehetővé, tehát az első időszakban nem bírságolás, hanem figyelmeztetés és a szabályokra való felszólítás történik, ezt követően pedig ha nem tud vagy nem akar eleget tenni, akkor természetesen ők is megfelelő mértékű bírságra számíthatnak.

Mindezek alapján tisztelettel javaslom, hogy a Fidesz-frakcióhoz hasonlóan támogassa a Magyar Országgyűlés a benyújtott javaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

HADHÁZY SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország az elmúlt nyolc esztendőben nagyon fontos lépéseket tett meg annak érdekében, hogy a versenyképességét javítsa, hogy a gazdasági növekedést tudja fokozni. Az egyik legfontosabb kérdés az volt, hogy el kell dönteni, hogy mit támogat a kormány, mit támogat az ország, és ez a támogatás hogyan fog lecsapódni majd a társadalom különféle szereplői között. A legnagyobb problémát nyolc évvel ezelőtt a munkanélküliségi helyzet jelentette. Több mint 10 százalék volt a munkanélküliek száma. Ez Európában a felső egyharmadba esett bőven, és nem csupán gazdasági, hanem szociológiai problémákat és feszültséget okozott ez a helyzet. Éppen ezért a kormány, szerintem nagyon helyesen, az első lépések között azt fogalmazta meg, hogy ezen kell változtatni. Egyrészt azért, hogy kikerüljenek ebből a lehetetlen helyzetből a munkavállalók százezrei, másrészt pedig olyan élethelyzetbe kerüljenek, ami az ő jövőjüket tudja szolgálni. A munkajellegű adókat csökkenteni kívántuk, a fogyasztási jellegű adókat pedig növelni kívántuk. Ez értelemszerűen egy szemléletváltozást is eredményezett, hiszen korábban mindig a munkaadókat, a munkavállalókat terheltük meg személyi jövedelemadóval, különféle egyéb extraadókkal és hozzájárulásokkal. Ezen kellett először változtatni.

Nagyon sokan kétségbe vonták, hogy ez a helyes út. Azt gondolom, ha visszatekintünk az elmúlt időszakra, akkor belátható, hogy ez igenis egy járható út volt, és megfelelő eredményekre vezetett. Elmondhatjuk, hogy a munkanélküliségi helyzet igen jelentősen javult, ma körülbelül 3 százalék mértékű. Természetesen még további feladataink is vannak, hiszen a cél a teljes foglalkoztatottság elérése.

De azt gondolom, ma már azzal is szembe kell néznünk, hogy vannak olyan területek, ahol munkavállalói hiány van, és a hazai  mi elsősorban a hazai kis- és közepes vállalkozásokkal foglalkozunk  kis- és középvállalkozások számára olyan helyzetet kell teremteni, hogy a bérfeszültséget tudják kezelni. El tudtuk érni azt, hogy a munkaadók jelentős része, döntő többsége mára belátta, hogy ezen a helyzeten változtatni kell, ha hosszú távon kíván megélni az a vállalkozás.

2016-ban kötött a kormány, a munkaadók szövetsége és a munkavállalók szövetsége egy megállapodást, egy hatéves megállapodást, amely megállapodás vezérfonalként működött, és e megállapodás eredményeként a kormány folyamatosan terjeszti be az Országgyűlés elé azokat a törvénymódosító javaslatokat, amelyek ennek a megállapodásnak a szellemében születtek, s nyilvánvalóan azt a fő célt szolgálják, hogy Magyarországon a bérfeszültség csökkenjen, és minél előbb, minél nagyobb ütemben közelítsünk az európai munkaerőpiac jövedelmi szintjéhez.

Tisztelt Ház! Lényegében ezt a célt szolgálja az előttünk fekvő törvényjavaslat  egyébként a Ház előtt van más, az adózás tárgyát szolgáló törvényjavaslat is -, amely az egyszerűsítést és a terhek csökkentését szolgálja. Ezt szeretném elsősorban hangsúlyozni. E javaslatok elfogadása esetén jövőre több száz milliárd forint maradhat meg a munkaadóknál, illetve a vállalkozásoknál, és a munkavállalóknál, azaz a családoknál. Meggyőződésem szerint ez szolgálja az ország érdekét.

A hatéves bérmegállapodás eredményeként jövő január 1-jétől a szociális hozzájárulási adó mértéke tovább csökkenhet. Ez az adónem öt éve még 27 százalék volt, de az elmúlt években több lépésben 19,5 százalékra sikerült csökkenteni, és a biztató gazdasági kilátásoknak köszönhetően szeretnénk ezt az adómértéket tovább csökkenteni. A négy év múlva elérendő megfogalmazott cél 11,5 százalék lesz. Tehát a 27 százalékról el fogunk jutni a 11,5 százalékig.

(14.30)

A szakmai kérdéseket államtitkár úr nagyon pontosan elmondta, azokra nem kívánok kitérni az időtakarékosság érdekében. Ezért tisztelettel ajánlom a Ház figyelmébe a benyújtott törvényjavaslatot. A Fidesz-frakció természetesen támogatja, kérem a Házat, támogassák a javaslatot.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ha egy költségvetést kezdünk el tárgyalni, akkor érdemes mögénk tekinteni, hogy milyen előzményei vannak ennek a költségvetésnek. Sajnálatos módon 2010-re egy olyan helyzet alakult ki, hogy az ország a nemzetközi pénzpiacokon is elveszítette szavahihetőségét. Egymás után következő számos költségvetési időszakban tett ígéreteket, fogadalmakat arra vonatkozóan, hogy be fogja tartani az Európai Unió által előírt 3 százalékos költségvetésihiány-maximumot, de sajnálatos módon soha nem sikerült.Ennek nagyon súlyos ára van természetesen, hiszen a pénzpiacok bizalomra épülnek, és ha a bizalom csökken, akkor értelemszerűen a költségek pedig növekedni szoktak. Ebből adódóan a magyar államháztartás finanszírozásához szükséges forrásokat jóval magasabb kamatkondíciókkal, rosszabb kondíciókkal sikerült csak átmenetileg biztosítani.

2010-ben az új jobboldali kormány, a Fidesz-KDNP vezette kormány szembesült ezekkel a nehézségekkel, és megtette a szükséges intézkedéseket. Az elmúlt éveknek köszönhetően a pénzpiacokon elveszített bizalom visszatért. Ezt mi sem jelzi jobban, mint az IMF-nek a legutóbbi nyilatkozata, amely szerint a magyar gazdaság és a magyar költségvetés biztos, stabil lábakon áll. Ez rendkívül fontos számunkra, mert egyrészt mi is így gondoljuk, de rendkívül fontos számunkra az, hogy ezt más is így gondolja, és ennek tükrében kezelje a magyar kérdéseket.

Tisztelt Országgyűlés! A Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló T/503. számú törvényjavaslat a stabilitás, a biztonságos növekedés, a magyar gazdaság további erősödésének költségvetése.

Az elmúlt nyolc év eredményes munkájának köszönhetően a kormány továbbra is kedvező államháztartási és gazdasági alapfolyamatokkal számolhat. Ez nemcsak 2019-re, hanem a következő négy évre is igaz. A költségvetésitörvény-javaslatban a következő négy évre vonatkozó részletes államháztartási mérleg adataiból egyértelműen kiolvasható, hogy kedvező államháztartási alapfolyamatok várhatóak. 2020-ra a központi költségvetés pluszba fordul, 2021-re pedig az adócsökkentési alap 570 milliárd forintra emelkedik.

A bevételi oldalt vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a kormány a következő négy évben az alapvető bevételekben erőteljes bővülést vár. Az áfabevételek az idei 3800 milliárd forintról 2020-ra már 4600 milliárd forintra, 2022-re pedig várhatóan 5200 milliárd forintra emelkednek, ami négy esztendő alatt 36 százalékos növekedést jelent.

Itt megállhatunk egy pillanatra, hiszen az ellenzék soraiból számos alkalommal elhangzott, hogy persze, azért ilyen magasak az áfabevételek, mert a világon nálunk a legmagasabb az áfa. Ez egy költségvetési és gazdaságpolitikai filozófia alapkérdése, hiszen a Fidesz-kormányzat elsősorban a fogyasztásra kívánja helyezni a központi költségvetési bevételeket; a termelésre, amely a gazdaság növekedésének a motorja, rakódó terheket pedig lehetőség szerint csökkenteni kívánja.

Érdekes egyébként megjegyezni azt, amit tegnap hallhattunk az Állami Számvevőszék elnökétől, Domokos Lászlótól, aki kitért felszólalásában, illetve előadásában arra, hogy az elmúlt időszakban több alkalommal végrehajtott áfamérték-csökkentés milyen eredményeket hozott. Látható, hogy bár a kormányzatnak elsősorban az volt a szándéka, hogy a lakosságot hozza kedvezőbb helyzetbe, főleg az élelmiszerek tekintetében, ez az áfacsökkenés egy ideig megjelent a fogyasztói árakban, azt követően pedig szépen visszakúszott az eredeti színvonalra. Ebből is látszik az, hogy az áfacsökkentést nagyon alaposan végig kell gondolni, végig kell modellezni annak érdekében, hogy a kívánt hatást elérjük. Elemzők szerint egyébiránt ez az áfa nem veszett el, és nem a kereskedőknél, hanem a termelőknél csapódott le, ami természetesen pozitív hatású, de a költségvetési szándék elsősorban a fogyasztói árak csökkentését kívánta elérni.

Az szja-bevétel 2100 milliárd forintról négy év alatt 3000 milliárd forintra emelkedik.

2020-ban az uniós programokból közel 2000 milliárd forintos bevétel várható. A jövőre várható némi visszaesés után ez egy nagyon komoly szint.

(8.10)

Ezek alapján a központi költségvetés pénzforgalmi egyenlege 2020-ra 111 milliárd forintos pluszba fordul a 2019-re tervezett közel 1000 milliárd forintos hiány után. Azt gondolom, ez megint egy történelmi időszak lesz, és bízom abban, hogy valóban teljesülni fog ez a cél. Ez azt jelenti, hogy két év múlva nullszaldós lehet a költségvetés, 2020-ban az önkormányzatok egyenlege lesz csupán deficites. A 2022-es évre a központi költségvetés nulla közeli szintet érhet el tehát, hiszen mínusz 31 milliárd forintos egyenleggel zárhat. A kiadási oldalon szembetűnő pozitív változások várhatók, az Országvédelmi, Adócsökkentési és Fejlesztési Alap, ami a költségvetés általános mozgásait mutatja, és ezt a kormány adócsökkentésre, fejlesztésre vagy hiánycsökkentésre fordíthatja, a 2019-re tervezett 60 milliárd forintról 2020-ra 110 milliárd forintra, 2021-re 570 milliárd forintra, 2022-re 500 milliárd forintra emelkedik. Ezek szerint 2021-re komoly adócsökkentési program várható. A 15 százalékos szja-kulcs egyszámjegyűre csökkentése például a minisztérium korábbi számításai szerint 700 milliárd forintos bevételkieséssel járna. Ez is mutatja a kormány bővülő mozgásterét.

Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások 2020-tól nőnek. 2020-ban 250 milliárddal, közel 600 milliárd forintra emelkednek. 2021-ben már közel 900 milliárd forintra, 2022-ben pedig 1000 milliárd forint fölé. Ez összefügg olyan infrastrukturális beruházásokkal, fejlesztésekkel, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a következő évtizedben még erősebb, stabilabb, versenyképesebb legyen az ország gazdasága, folyamatosan, érdemben javuljon a magyar emberek életminősége és biztonsága.

A jövő évi költségvetésben nagyobb tartalékot tervezett a kormány az esetleges gazdasági nehézségek elhárítására. Úgy emeli a tartalékot, hogy közben egy területtől sem vesz el forrást. 2019-ben több pénz jut az oktatásra, a kultúrára, a honvédelemre, a rendfenntartásra, valamint jelentősen emelkednek az egészségügyre szánt források is. A nyugdíjak jövőre a tervezett infláció mértékében nőnek, és folytatódnak az adócsökkentések is. A szociális hozzájárulási adó mértéke, amely öt éve még 27 százalék volt, jövőre további 2 százalékkal, 17,5 százalékra csökken, tehát 27 százalékról 17,5 százalékra. A gazdasági növekedés függvényében további adócsökkentések lehetnek a következő esztendőkben. A kormány szerint négy év múlva a szociális hozzájárulási adó mértéke 11,5 százalék lehet. A családi adókedvezmény tovább növekszik, két gyermek esetén eléri a havi 40 ezer forintot. Ez éves szinten közel félmillió forint.

A nyugdíjasoknak munkavállalás esetén csak személyi jövedelemadót kell fizetni. Az egészségügyi kockázatot jelentő ételek, italok népegészségügyi adója viszont átlagosan 20 százalékkal nő, de ez nem költségvetési megfontolásból nő, hanem egészségpolitikai megfontolásból. Nem csökken a kafetéria rendelkezésre álló összege. Amikor annak bevezetése megtörtént, az volt a cél, hogy a munkavállalók a jövedelmük egy részét kedvező feltételek mellett kaphassák meg, mára azonban az adózás feltételei lényegesen kedvezőbbé váltak, ezért azt javasolja a kormány, hogy a béremelésekben adják oda a munkáltatók az adócsökkentés és gazdasági növekedés nyomán felszabaduló forrásokat. A kafetériában a belföldi fogyasztás és turizmus erősítése érdekében a SZÉP-kártya megmarad.

A jövő évi adótörvények szolgálják az adócsökkentést, az adóegyszerűsítést, és olyan társadalompolitikai szempontokat is figyelembe vesznek, mint a népegészségügy. Nyitva hagyják a jövőre nézve a gazdasági teljesítőképesség fényében a további adócsökkentés lehetőségét is. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

HADHÁZY SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ezúton tájékoztatom a tisztelt képviselőket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2018. július 12-én tűzte napirendjére és tárgyalta meg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény módosításáról szóló T/626. számú törvényjavaslatot. A napirend kapcsán érdemi vita nem alakult ki. Azt tudom mondani, hogy viszonylag nagy egyetértés mutatkozott ebben a kérdésben, ezért az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. számú országgyűlési határozat 46. §-a alapján 27 igen, 2 nem és 2 tartózkodás mellett vita nélkül támogatta. Köszönöm a figyelmüket.

HADHÁZY SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A Törvényalkotási bizottság 2018. július 12-i ülésén megvitatta a T/629. számú, a Magyarország 2019. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslatot. A háttéranyagot a Gazdasági bizottság által jóváhagyott, részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat és a TAB által javasolt módosítási szándékok képezték. A vita során a képviselői javadalmazással kapcsolatban, illetve a Magyar Tudományos Akadémiát érintő törvénymódosítással kapcsolatban alakult ki érdemi vita. A Jobbik, az MSZP és más pártok egy közös javaslatot igyekeztek megfogalmazni, éppen ezért a bizottság elnöke lehetőséget biztosított arra, hogy ezt nyugodt szívvel, pontosan megfogalmazzák, ezért 30 perces tárgyalási szünet elrendelésére került sor. Ezt követően az ellenzéki pártok, nevezett ellenzéki pártok képviselői megfogalmazták azt a javaslatot, amely a képviselői javadalmazással, illetve a parlamenti frakciók támogatásával, finanszírozásával foglalkozott. A kormánypártok ezt a módosító javaslatot befogadták, támogatták, és ez alapján kialakult egy széles körű támogatás ebben a tárgykörben.

Ezt követően a Törvényalkotási bizottság a házszabály 46. §-a alapján 25 igen szavazattal, 1 nem szavazat, valamint 10 tartózkodás mellett az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést elfogadta. Kérem a tisztelt Házat, támogassa a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

HADHÁZY SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy a Törvényalkotási bizottság 2018. szeptember 27-én tartott ülésén a házszabály 53. §-a alapján zárószavazás előtti módosító javaslat benyújtása érdekében megtárgyalta a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló T/628. számú törvényjavaslatot. A bizottság a zárószavazás előtti jelentést és módosító javaslatot 25 igen szavazattal, 7 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett elfogadta. Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzetgazdasági, valamint a lakossági szükségletek ellátása szempontjából kiemelkedő, jelentős ágazatokat érintő külföldi befektetések ellenőrzése valamennyi nemzet alapvető érdeke, hiszen ezen ágazatok ellenőrzése nélkül sérül az adott állam szuverenitása. A benyújtott törvényjavaslat éppen azt a célt szolgálja, lehetővé kívánja tenni, hogy az állam a jövőben felléphessen a külföldi országokból érkező befektetők egyes ágazatokban történő olyan mértékű gazdasági befolyásszerzése ellen, amely sértheti Magyarország biztonsági érdekeit.

A megfogalmazott szándék elérése érdekében az előttünk fekvő törvényjavaslat az ágazatért felelős miniszter felé történő bejelentési kötelezettséget ír elő abban az esetben, ha az adott cég az ország biztonságának szempontjából érzékeny gazdasági ágazatokban, így például titkosszolgálati eszközök előállításának, pénzügyi szolgáltatások nyújtásának, lőfegyvereknek és haditechnikai eszközök gyártásának a területén tevékenykedik.

A törvényjavaslat szerint szintén szükséges lenne a bejelentés a gazdasági tevékenység folytatásához nélkülözhetetlen berendezések, eszközök, infrastruktúrák használati vagy működtetési jogának a külföldi befektető által történő megszerzése esetén. A bejelentés megvizsgálását követően dönthet úgy a miniszter, hogy tudomásul veszi a jogügyletet, vagy tiltó határozatot hoz. A tiltó határozat esetében a megszerezni kívánt részesedéshez kapcsolódó tulajdonosi jogok jogszerűen nem gyakorolhatók.

A benyújtott tervezet szerinti rendelkezések összhangban állnak a közösségi joggal, több tagállam is rendelkezik hasonló szabályozással.

Éppen ezért tisztelettel kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a javaslatot. Köszönöm, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiban.)

HADHÁZY SÁNDOR, a Gazdasági bizottság előadója, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Gazdasági bizottság az Országgyűlés felkérésének eleget téve napirendjére tűzte az Állami Számvevőszék 2017. évi szakmai tevékenységéről és az intézmény működéséről szóló beszámolót, és szeptember 25-ei ülésén az Állami Számvevőszék általános elnökhelyettesének részvételével megtárgyalta azt. Az elnök úr is a mai napon egy rendkívül részletes, tartalmas és nagyon informatív tájékoztatást adott. Ugyanilyen jellegű és ugyanilyen értékes beszámoló hangzott el a bizottság ülésén is. Számos bizottsági tag tett fel kérdéseket, és ezekre a kérdésekre pedig nagyon pontos, elfogadható válaszok érkeztek.

Elöljáróban szeretném megjegyezni azt, hogy rendkívül sokat változott az Állami Számvevőszék megítélése az elmúlt időszakban, és kérem tisztelettel, elnök úr, most ne figyelj ide (sic!), de ez rendkívüli módon köszönhető annak, hogy az Állami Számvevőszékben egy nagyon jó szakmai munka folyik, és évről évre igyekeznek javítani ezen a szakmai színvonalon is.

Tisztelt Országgyűlés! Az Alaptörvény 2011-es elfogadását követően megalkotott számvevőszéki törvény új alapokra helyezte a közpénzügyek ellenőrzésének rendszerét Magyarországon. Az új szabályozási környezet kialakításával megkezdődött a minőségileg jobb, hatékonyabb és eredményesebb ellenőrzések korszaka. Ennek a folyamatnak a kedvező jelei már az elmúlt években is egyértelműen látszottak, és ahogyan az előttünk fekvő jelentésből is kitűnik, az Állami Számvevőszék 2017-ben is továbbhaladt ezen az úton.

A jelentésből kitűnik, hogy az Állami Számvevőszék, ahogyan a megelőző években, úgy 2017-ben is hatékonyan segítette az Országgyűlés munkáját. Nyomon követte, véleményével és elemezéseivel támogatta az idei évi költségvetés, a zárszámadás ellenőrzését és elfogadását, valamint hozzájárult a költségvetési tervezés folyamatát illetően az átláthatóság megerősítéséhez is.

Tette mindezt olyan széles lefedettséget biztosító ellenőrzési módszertannal, amely alapján az államháztartás egészéről tudott megalapozó következtetéseket levonni. Az alkalmazott módszertannak köszönhetően az ellenőrzés lefedte a központi alrendszer bevételeinek és kiadásainak száz százalékát.

Az Állami Számvevőszék legfontosabb feladata a közpénzekkel való hatékony és törvényes gazdálkodás ellenőrzése. A bizottság a beszámoló megvitatása során megállapította, hogy az Állami Számvevőszék ennek a feladatnak is hatékonyan tett eleget a tavalyi esztendőben.

Ahogyan az az előttünk fekvő beszámolóból is kiderül, az ÁSZ nemcsak a törvényes gazdálkodás ellenőrzésével, hanem elemzésekkel és tanulmányokkal is folyamatosan támogatta az Országgyűlés és bizottságainak munkáját, és minden területen megfelelt az elmúlt években hozott országgyűlési határozatoknak.

Számszerűsítve az adatokat elmondhatjuk, hogy az ÁSZ 2017-ben összesen 2051 jelentést hozott nyilvánosságra, több mint 1546 javaslatot fogalmazott meg, amely a szabályszerűséget, a közpénzek átlátható, eredményes, hatékony gazdálkodásának az elősegítését szolgálta. Tavaly 874 szervezet ellenőrzésére került sor az ÁSZ által, 560 darab megállapítás alapján készítettek az ellenőrzöttek intézkedési terveket. A puszta számoknál azonban sokkal többet mond, hogy a Számvevőszék mindemellett folyamatosan azonosítja azokat az eszközöket, amelyek képesek előmozdítani a közpénzből gazdálkodó szervezetek szabályos működését, a felelős közpénzfelhasználást. Ilyen eszköz például, ha a Számvevőszék által feltárt hiányosságok felszámolása érdekében az ÁSZ megállapításainak nagyobb ráhatása lehet a belső ellenőrzés intézményeire annak eredményessége növelése érdekében.

(13.00)

Tisztelt Képviselőtársaim! A 2017. évi működésről szóló beszámolót áttekintve egyértelműen megállapítható, hogy az ÁSZ továbbra is megfelelően látja el feladatát, hatékonyan ellenőrzi a közpénzek felhasználását, támogatja és segíti az Országgyűlés munkáját, és olyan kiadványokat készít, valamint konferenciákat szervez, amelyek támogatják a jó állam működésének megerősítését. Ezért tisztelettel kérem önöket, támogassák a beszámoló elfogadását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

HADHÁZY SÁNDOR, a Gazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tekintettel arra, hogy a vita egészen szokványos módon nem a napirendről folyt, hanem csak úgy érintőlegesen, ezért azt gondolom, hogy nem kell válaszolnom a vitában elhangzottakra. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

HADHÁZY SÁNDOR, a Gazdasági bizottság előadója, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Nemzeti Bank egyik fontos feladata és kötelezettsége, hogy tevékenységéről minden évben beszámoljon az Országgyűlésnek, az Országgyűlés pedig a jogalkotáson kívül felelősséget vállal az ellenőrzési feladatok ellátásáért is. Ennek eleget téve minden esztendőben meghallgatja a Magyar Nemzeti Bank beszámolóját, és dönt annak elfogadásáról. A Gazdasági bizottság  mint a feladat- és hatáskör szerint illetékes bizottság  október 9-i ülésén meghallgatta és megtárgyalta a Magyar Nemzeti Bank elnökének, Matolcsy György elnök úrnak a beszámolóját a 2017-es évre vonatkozóan. A bizottság döntött arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank beszámolója alapján az önök előtt fekvő határozati javaslatot terjeszti a tisztelt Ház elé, amelynek ismeretében az Országgyűlésnek értékelnie kell a jegybank előző évi tevékenységét.

Tisztelt Országgyűlés! A beszámoló alapján a Gazdasági bizottság megállapította, hogy a Magyar Nemzeti Bank B/26. számú, a 2017. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója megfelel a jogszabályban foglalt követelményeknek, alaposan és részletesen beszámol a Magyar Nemzeti Bank feladatairól, monetáris politikájáról és felügyeleti tevékenységéről. A beszámolóban tájékozódhatunk a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerek biztonságos működéséről, illetve a pénzügyi közvetítőrendszerről is.

Az MNB monetáris tanácsa 2018. január 1-jétől bevezette az öt- és tízéves futamidejű kamatcsereeszközt, valamint egy célzott jelzáloglevél-vásárlási programot. A Magyar Nemzeti Bank 2017. évi tevékenysége támogatta az árstabilitás és a makro pénzügyi egyensúly elérését, valamint a gazdaság növekedését. A tartósan alacsony alapkamat, a BUBOR jegyzési rendszer továbbfejlesztése, valamint az irányadó eszközhöz való hozzáférés mennyiségi korlátozása és a forintlikviditást nyújtó finomhangoló FX-swap eszköz aktív használata a hozamgörbe rövid szakaszán laza monetáris kondíciókat és zéró körüli hozamokat teremtett az év során. 2017-ben mind a rövid, mind pedig a hosszú piaci hozamok jelentősen mérséklődtek, ezáltal a háztartási és a vállalati hitelkamatok tovább csökkenhettek. Fontos eredmény a 2017-es évben, hogy a monetáris kondíciók tartós lazítása miatt az állam kamatmegtakarítása elérte a 600 milliárd forintot, 2013 és 2017 között pedig összesítve 1600 milliárd forint kamatmegtakarítás keletkezett.

Tisztelt Képviselőtársaim! A jegybank 2013 óta aktívan támogatja a kormány gazdaságpolitikáját, először a növekedési hitelprogram beindításával, amit majd a növekedéstámogató hitelprogram követett. Ezeknek a programoknak köszönhetően 2017-ben a kis- és középvállalkozások hitelezésében folytatódott a dinamikus bővülés, éves összevetésben közel 12 százalékot tett ki a növekedés üteme. Ez azt is jelenti, hogy tartósan a jegybank által kívánatosnak vélt egyensúlyi szintre emelkedett a kkv-hitelezés bővülése.

Miután a növekedési hitelprogram sikeresen teljesítette a hozzá fűzött célokat, a monetáris tanács döntése értelmében a program szerződéskötési időszaka 2017. március 31-ével lezárul. A növekedési hitelprogram sikerét pontos számok támasztják alá. Az NHP eddigi három szakaszában együttvéve közel 40 ezer mikro-, kis- és középvállalkozás jutott finanszírozáshoz, több mint 2800 milliárd forint összegben. A program nemcsak a jegybank, hanem Magyarország sikere is, hiszen bővült a foglalkoztatás, és gazdasági növekedés ment végbe. 2017-ben a becslés alapján 101 ezer lakásadásvétel történt országos szinten, amelyhez hozzájárult, hogy a 2017-es évben a minősített fogyasztóbarát lakáshitellel áttekinthető, egyszerű és gyors ügyintézés mellett felvehető, kedvező árazású, fix kamatozású lakáshitelek kerültek forgalomba az év során.

Fontos célunk a továbbiakban is, hogy minél több magyar család saját lakáshoz jusson, hiteleket fix kamatozással tudjanak felvenni, valamint a lakosság kamatkockázata tovább mérséklődjön. A Magyar Nemzeti Bank kezdeményezésére elindult az ország pénzügyi szektorának legnagyobb digitalizációs projektje, az azonnali fizetési infrastruktúra kiépítése. Ennek hatására 2019-ben, a program tervezett elindulása után jelentősen csökkenhet a készpénzforgalom, és javulhat a pénzforgalmi szektor versenyképessége.

Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Nemzeti Bank a 2017-es évet is jelentős pozitív eredménnyel zárta. A költségvetés számára a jegybank működése semmilyen terhet nem jelentett, mivel nyeresége 38,3 milliárd forint volt. Ehhez a pozitív eredményhez nagyban hozzájárult a kamateredmény 26,3 milliárd forintos javulása és pozitívba fordulása is. A Magyar Nemzeti Bank eredménytartaléka a 2017. évet követően 200 milliárd forint fölé emelkedett, ami fedezetet jelent az esetlegesen felmerülő kockázatokra.

(9.30)

Tisztelt Ház! A Magyar Nemzeti Bank már 2013 márciusa óta hatékonyan alakítja hazánk, Magyarország gazdaságpolitikáját, hatékonyan működik együtt a magyar kormánnyal. Az elnök úr és az általam elmondottak, valamint a jegybank idei eredményei is alátámasztják, hogy egészséges ütemben fejlődik a magyar gazdaság, dinamikusan emelkednek a bérek, a nyugdíjak megőrzik értéküket, és ez érzékelhető a magyar állampolgárok mindennapjaiban is. A Magyar Nemzeti Bank működése is segíti abban a magyar kormányt, hogy évről évre csökkentse a szocialista kormányok által felhalmozott adósságállományt, bővítse a foglalkoztatást és támogassa a magyar családokat.

A Gazdasági bizottság és a magam nevében is azt mondhatom, hogy a jegybank 2017-ben példásan teljesítette kötelezettségeit. A Fidesz-frakció természetesen támogatja a Ház előtt lévő javaslatot és kérem elfogadását. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

HADHÁZY SÁNDOR, a Gazdasági bizottság előadója: Elnök úr, igen, szeretnék élni a lehetőséggel.

ELNÖK: Öné a szó, alelnök úr.

HADHÁZY SÁNDOR, a Gazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt órákban a Magyar Nemzeti Bank 2017. évi tevékenységéről, munkájáról volt vita, illetve lett volna vita akkor, ha erről vitázott volna a tisztelt Ház, de úgy látom, hogy ide próbáltak hozni olyan témákat, olyan kérdéseket is, ami valójában nem tárgya, nem része a napirendnek. Megköszönöm alelnök úr nagyon pontos válaszait a szakmai jellegű kérdésekre. Megpróbálok én is néhány kérdést felidézni a vitából. Z. Kárpát Dániel úr vezérszónoki felszólalásában azt állította, hogy a Magyar Nemzeti Banknak deklaráltan nincs árfolyamcélja. Ez természetesen nem igaz. (Dr. Varga László: Most mondta!)

(12.00)

A Magyar Nemzeti Banknak nagyon fontos célja az árstabilitás biztosítása  rendkívül fontos! (Szabó Szabolcs: Az árstabilitás és az árfolyam két különböző dolog, ne keverjétek össze!)

Az infláció kérdésében nagyon fontos az, hogy az inflációt megfelelő szinten tartsuk, és nagyon fontos az, hogy a devizaárfolyamok is kedvezően alakuljanak, és ebben a kérdésben rendkívül fontos, hogy a Magyar Nemzeti Bank és a kormány közös célként fogalmazza meg ezeket a kérdéseket.

Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy 2013. március 4-étől tölti be Matolcsy György az elnöki tisztet a Magyar Nemzeti Banknál, és ennek a munkának a következménye az, hogy a magyar gazdaság olyan levegőhöz, olyan segítséghez jutott, amelyet korábban nem kapott meg a Nemzeti Banktól, mégpedig elindult egy növekedési hitelprogram, amelynek keretében a hazai kis- és középvállalkozások juthattak hosszú lejáratú, nulla kamatozású hitelhez. Ezt a lehetőséget a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül biztosította, és természetesen részt vettek benne kereskedelmi bankok is.

Ennek a programnak vége lett 2017 márciusában, de ez nem azt jelenti, hogy akkor ez a fajta lehetőség a magyar vállalkozások számára a jövőben nem áll majd rendelkezésre, ugyanis ezt a szerepet a kereskedelmi bankok fogják a jövőben átvenni, és igenis, a Magyar Nemzeti Bank határozott célja, hogy ez a hitelprogram nagyon minimális módosításokkal, de tovább folytatódjon.

A Gazdasági bizottság ülésén szóba került az is, hogy az országban van egy olyan régió, ez a központi régió, amely e tekintetben is hátránnyal küzdött az elmúlt időszakban. Ígéretet kaptunk arra, hogy a központi régióban is  tehát Budapesten, Pest megye régióban is  elérhetővé válnak ezek a növekedési hitelkonstrukciók.

Nagyon fontos kérdésnek tartom azt, hogy az ország külgazdasági kitettségére való tekintettel az ország államadósságának szerkezete folyamatosan változzon, és ez a változás abszolút pozitív irányú volt az elmúlt időszakban. A nagyon magas kamatozású, rossz lejárati idejű hitelek jellemzően devizában köttettek meg. Ennek a folyamatos átváltása és kiváltása az egyik legfontosabb feladata a Magyar Nemzeti Banknak, és ebben a kérdésben nagyon sikeres teljesítményt nyújtott.

Ma már elmondható, hogy az államadósság hitelei nagyobb részben forintalapúak, kiszámíthatóak, és nagyon fontos az is, hogy a magyar lakosság és a magyar gazdálkodók is jelentős mértékben vásároltak az elmúlt időszakban kötvényeket, amelyek ennek az átalakítását lehetővé tették és felgyorsították.

Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, hogy a Magyar Nemzeti Bank az elmúlt évben is nagyon eredményes munkát folytatott. Én abban bízom, hogy a jövőben is a kormány által megfogalmazott célok támogatását fogja az egyik legfőbb feladatának tekinteni, és ezzel az ország gazdasági helyzete is tovább fog javulni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

HADHÁZY SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint az egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló törvényjavaslat egy fontos gazdasági témájú előterjesztés, amely egyrészt érinti a családi kedvezmény és az első házasok kedvezménye közös érvényesítéséről szóló nyilatkozat feltételeinek pontosítását, a személybiztosítások 2019-től változó adókötelezettségével összefüggő módosítások beiktatását, másrészt pedig a javaslat a más ágazati jogszabályokban tervezett átalakításokhoz kapcsolódóan szükséges módosításokat kezdeményez.Tisztelt Országgyűlés! A javaslat gondoskodik a társaságiadó-törvény uniós joggal, a belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról szóló 2016. július 12i, (EU) 2016/1164. számú tanácsi irányelvvel való harmonizációjáról, összhangjáról. Az irányelv értelmében az irányelvnek megfelelő szabályokat 2019. január 1-jétől kell hatályba léptetniük a tagállamoknak. A módosítás három területet érint, úgymint az ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó rendelkezéseket, a kamatlevonás korlátozására vonatkozó rendelkezéseket, valamint a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét.

A kormány támogatja a fiatal vállalkozók, valamint a mezőgazdasági termelők fejlődését és céljait is. A javaslat kezdeményezi, hogy a közép- vagy felsőoktatási intézményben tanuló vállalkozó a tanulmányai szüneteltetésének időszakában se minősüljön főállású kisadózónak a 25. életéve betöltéséig. A törvényjavaslat új átmeneti rendelkezés beiktatását kezdeményezi azzal összefüggésben, hogy a fiatal mezőgazdasági termelők számára a 2016-2018-as időszakban pályázat útján nyújtott támogatások is költségek fedezetére, fejlesztési célra adott támogatásnak minősüljenek.

A pénzügyi szervezetek különadóját tekintve a hitelintézetek esetében a bankadó felső kulcsa 0,21 százalékról 0,2 százalékra csökken, összhangban a korábbi EBRD-megállapodásban rögzített irányokkal. A javaslat alapján a versenypiachoz hasonlóan mentes a pénzügyi tranzakciós illeték alól a természetes személyek Kincstárnál vezetett és állampapír-forgalmazás érdekében igénybe vett ügyfélszámlája és más számlavezetőnél vezetett fizetési számlája között lebonyolított fizetési művelet.

Az ASP-rendszerhez csatlakozott önkormányzatok számára a Kincstár fogja biztosítani az elektronikus fizetési és elszámolási rendszer szolgáltatásaihoz szükséges fizetési feltételeket, a Kincstár lesz az EFER elszámolási számla tulajdonosa. A javaslat mentesíti ezt a fizetési forgalmat a tranzakciós illeték alól.

Az általános forgalmi adó terén a törvényjavaslat értelmében az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatár 8 millió forintról 12 millió forintra emelkedik.

A törvényjavaslat átmeneti szabályt fogalmaz meg az új építésű lakóingatlanok értékesítéséhez kapcsolódóan, tekintettel arra, hogy 2019. december 31-én letelik az az átmeneti időszak, amíg 5 százalékos adómérték alkalmazandó. Az átmeneti rendelkezés meghatározza, hogy mely áthúzódó építkezések esetében alkalmazandó az új lakóingatlan értékesítésére a kedvezményes adómérték.

Adóigazgatási rendtartást tekintve előírásra kerül, hogy a veszteségesen működő gazdasági társaságok esetében kötelező az adóhatósági ellenőrzés lefolytatása. Az induló vállalkozások időt kapnak arra, hogy működtetésüket optimalizálják, így esetükben az első négy üzleti évet nem kell figyelembe venni a rendelkezés alkalmazása során. A törvényjavaslat megteremti annak lehetőségét, hogy az adóhatóság az eljárását megszüntesse, ha a tényállás nem volt tisztázható, és további eljárási cselekményektől sem várható eredmény.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kormánynak minden évben az egyik meghatározó feladata, hogy megteremtse és megtartsa a jogharmonizációt az egyes adótörvényekkel hazai és uniós szinten egyaránt. Meg kell említenem, hogy 2010 óta a kormány hatékonyan alakítja adópolitikáját. Jövőre öt adófajta is megszűnik. A javaslat szerint 2019-től már nem kell senkinek 75 százalékos különadót, hitelintézeti különadót vagy kulturális adót fizetnie. A baleseti adó és az egészségügyi hozzájárulás is megszűnik, az előbbi a biztosítási adóba, az utóbbi a szociális hozzájárulási adóba olvad be.

A vállalkozások számára az egyik legjelentősebb tehercsökkentést az jelenti majd, hogy a szociális hozzájárulási adó mértéke jövőre további 2 százalékkal, 17,5 százalékra csökken. Ez az adónem ráadásul a gazdasági növekedés függvényében négy év múlva már csak 11,5 százalék lehet. 2019-ben tovább fognak csökkenni a magánszemélyeket és a kifizetőket terhelő adminisztrációs kötelezettségek a személyi jövedelemadó tekintetében is. Jövőre az adóhatóság az egyéni vállalkozókat is bevonja az szja-rendszerbe, amivel számukra is lehetővé válik, hogy a hivatal által elkészített bevallási tervezet kiegészítésével, javításával teljesíthessék adózási kötelezettségüket.

A nyugdíjas munkavállalók és az őket foglalkoztató vállalkozások is jobban járnak jövőre. Az öregségi nyugdíj mellett dolgozók jövedelme után ugyanis 2019-ben már csak 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni, azaz a jelenlegi nyugdíjjárulék és a természetbeni egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség esetükben eltörlésre kerül. Továbbá a saját jogú öregségi nyugdíjban részesülőket munkaviszonyban foglalkoztató vállalkozás is mentesül a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól.

Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz mindig olyan adózási politikát képviselt, amely egyszerre biztosította az emberek és a vállalkozások terheinek csökkentését, valamint a költségvetési egyensúly fenntartását. Ezen a gyakorlaton a következő évben sem kívánunk változtatni. Kérem, támogassák az előterjesztést. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

HADHÁZY SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A T/2922. számú törvényjavaslatról el kell hogy mondjam, hogy a 2006/2004/EK és az (EU) 2017/2394. számú rendelet, továbbá a 2009/22/EK irányelv módosításáról szóló, (EU) 2018/302. számú európai parlamenti és tanácsi rendelet is szabályozást ad a belső piacon belül a vevő állampolgársága, lakóhelye vagy letelepedési helye alapján történő indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozással és a megkülönböztetés egyéb formáival szembeni fellépésről. Ezen szabályozások célja, hogy a fogyasztói helyzetben lévők számára a rendeletben meghatározott esetkörökben védelmet biztosítson az állampolgárságon, lakóhelyen, illetve letelepedési helyen alapuló diszkriminációval szemben az online vagy offline áruvásárlás vagy szolgáltatás igénybevétele tekintetében. Tisztelt Országgyűlés! Az online vásárlás előnyeit évről évre egyre többen ismerik fel, hiszen gyorsan, kényelmesen, bárhol és a nap bármely percében megvásárolhatjuk a kiválasztott terméket. Ennek megfelelően a magyarországi online kiskereskedelem meredek emelkedést mutat, 2018 első felében 17 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolított, mint 2017 hasonló időszakában. 2017-ben az Európai Unió országaiban élők 57 százaléka vásárolt árut vagy szolgáltatást az interneten, ám közülük csak minden negyedik tette ezt egy másik ország online áruházából, szolgáltatójától.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előbb említett rendelet szabályai megvédik a magyar fogyasztókat, átláthatóságot biztosítanak, és a magyar fogyasztók kevésbé lesznek kitéve azon esetleges negatív kiskereskedelmi gyakorlatoknak, amelyek révén korlátozottabban élhetnek belső piaci jogaikkal. Kialakításra kerül egy egységes eljárás, amely érvényt szerez annak, hogy bármiféle jogsérelem esetén a vevők részére hatékony jogérvényesülési mechanizmus álljon rendelkezésre.

Fontos megemlíteni, hogy a rendelet nem eredményezi azt, hogy a kereskedők kénytelenek legyenek áruikat, szolgáltatásukat az egységes piac valamennyi szereplője számára értékesíteni, ebből következően nincs szükség arra, hogy üzleti modelljükön változtassanak.

Az általános fogyasztóvédelmi szabályozástól eltérően a vásárlói, szolgáltatás-igénybevevői kört a rendelet kiterjeszti a természetes személyeken kívül a végfelhasználóként eljáró vállalkozásokra is. A rendelet értelmében ki kell jelölni a végrehajtásért felelős hatóságot, és meg kell határozni a rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókat. Továbbá biztosítani kell, hogy a fogyasztók vitás kérdések esetén gyakorlati segítséget kapjanak.

A kormány döntése révén végrehajtásért felelős szervként a Pest Megyei Kormányhivatal mint fogyasztóvédelmi hatóság kerül majd kijelölésre. Továbbá kijelölésre kerül az innovációért és technológiáért felelős miniszter arra, hogy a fogyasztóknak a rendelet alkalmazásából eredő, a fogyasztó és kereskedő között felmerülő vitás kérdésekben gyakorlati segítséget nyújtson.

Tisztelt Országgyűlés! Tekintettel az uniós rendeleti szabályozásra, nem szükséges részletekbe menő szabályozás elfogadása, mindazonáltal a rendeletnek való megfelelés érdekében módosítani szükséges a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXVI. törvényt, illetve a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. számú törvényt. A Fidesz-frakció természetesen támogatja a törvényjavaslatot, hiszen az ebben foglaltak a magyar fogyasztók védelmében vannak, ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák a javaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

HADHÁZY SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A mindennapi rutinból ezzel a törvénnyel talán egy kicsit kilépünk, hiszen azt szokhattuk meg, hogy általában meglévő törvényeket módosítunk, csiszolgatunk, formázunk. Ez pedig egy vadonatúj törvény. Elég ritka számunkra az, hogy egy teljesen friss, új dolgot tárgyalhatunk.Éppen ezért szeretném megköszönni mindenkinek, aki ennek az előkészítésében részt vett, és külön szeretném megköszönni az Állami Számvevőszék vezetőinek és munkatársainak az előkészítést. Megjegyzem, hogy magam is számos alkalommal frakcióülésen és más alkalmakkor szót emeltem annak érdekében, hogy a meglévő forrásokat, fejlesztési forrásokat nem kellő hatékonysággal tudjuk kihasználni, itt még nagyon sok tennivalónk van, és nagyon nagy tartalékaink vannak ebben a kérdésben.

Tisztelt Országgyűlés! Meggyőződésem, hogy ez a törvényjavaslat ebben a kérdésben a segítségünkre lehet. Az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló T/3367. számú törvényjavaslattal a kormány tehát egy új koncepció mentén kívánja kezelni az állami magasépítési beruházásokat. A kormány célul tűzte ki a törvényjavaslattal, hogy Magyarországon az állami magasépítési beruházások egységes intézményrendszeri és eszközrendszeri háttérrel rendelkezzenek. Ehhez nem csupán az állami beruházások új koncepciójának kidolgozására van szükség, hanem olyan szervezet létrehozására is, amely képes garantálni az állami érdekek teljes körű szem előtt tartása mellett a központi költségvetés forrásaira tekintettel költséghatékony, határidőre történő és mind esztétikailag, mind funkcionálisan kiemelkedő értéket képviselő építési beruházások végrehajtását.

Tisztelt Ház! A kormány tehát arra tesz javaslatot, hogy az állam egy bizonyos összeghatár felett a magasépítési beruházásokat új struktúrában valósítsa meg. Ennek lényegi eleme, hogy a pénzügyi források csak a beruházás megvalósítása költségeinek ismeretében kerüljenek meghatározásra, illetve a kivitelezés szakaszának lefolytatására kerüljön kijelölésre egy speciális jogállású jogi személy.

Fontos megemlíteni az önök előtt fekvő törvényjavaslat lényegi elemei közül a magasépítés fogalmát, amely definiálásra kerül a javaslatban. Egyébként ezt a műszaki gyakorlat már megtette, de törvényi szinten is fontos, hogy tudjuk, hogy mire vonatkozik a jogszabály. Magasépítési beruházásnak minősül a javaslat szerint minden olyan építési beruházás, amely olyan építmény létrehozására, felújítására, bővítésére vagy átalakítására irányul, amelynek a meghatározott rendeltetésétől függően a csatlakozó rendezett terepszint felett egy vagy több építményszintje létesül, és magában foglalja azon sajátos építményfajták körébe tartozó építmények létrehozását, felújítását vagy átalakítását is, amelyek a csatlakozó rendezett terepszint alatt az építmény rendeltetésszerű, biztonságos használatához nélkülözhetetlenek.

A törvényjavaslat továbbá kétfelé bontja az állami beruházásokat a magasépítés terén. Kormányzati magasépítési beruházások: állami vagyoni körbe tartozó ingatlanon, a kormány irányítása alá tartozó, központi költségvetési fejezetek költségvetési forrásaiból megvalósuló magasépítési beruházás. A központi költségvetési támogatás felhasználásával megvalósuló önkormányzati magasépítési beruházás pedig: a helyi önkormányzati vagyon, támogatási jogviszony útján biztosított központi költségvetési forrás felhasználásával létrejövő beruházás.

Tisztelt Országgyűlés! A magasépítési beruházások ellenőrzésének elősegítésében meghatározó szerv a beruházási ügynökség, amely az állam százszázalékos tulajdonában álló, részvénytársasági formában működő, közfeladatot ellátó gazdasági társaság.

(18.00)

A beruházási ügynökség által megvalósított beruházásokkal összefüggő építési, felújítási, átalakítási, bővítési, helyreállítási, korszerűsítési, bontási és egyéb beszerzési tevékenységek közfeladatnak minősülnek, illetve az általa megvalósított állami magasépítési beruházás közérdekű célú fejlesztésnek minősül, a működéséhez szükséges forrást a központi költségvetés biztosítja. A kormány célja, hogy a kormányzati magasépítési beruházások során a projektek megvalósítási fejezetének biztosítása érdekében az ügynökség közvetlenül rendelkezzen kiadási előirányzatok felett. Az ügynökségnek a több évet átfogó kötelezettségvállalási keretét a költségvetés és a kivitelezési piac teherbíró képessége alapján határozza meg a kormány. A keretet ugyanis alapvetően nem az egyedi projektek forrásigénye, hanem a gazdaság teherbíró képessége és a szakági kapacitások rendelkezésre állása szabja meg, indokolt továbbá olyan szabályozási környezet, amely további rugalmasságot ad a fejezet működtetése során.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány számára fontos a hazai építőipar és a hozzá kapcsolódó megfelelő jogszabályi háttér biztosítása, amely ebben a törvényjavaslatban is megmutatkozik, ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák a javaslatot. Köszönöm figyelmüket.

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások nagyon sok kérdést érintettek, tulajdonképpen a politika teljes vertikumát. De az a gondolat mindenképpen szöget ütött a fejembe, hogy önök mindig a korrupcióra gondolnak. (Derültség a Jobbik és a Párbeszéd soraiból.  Z. Kárpát Dániel: Nehéz mást gondolni!) Lehet, hogy ez valami betegség (Z. Kárpát Dániel: Nem kellene lopni!), vagy valami olyan tulajdonság, ami nagyon mélyen gyökerezik.Nos, a törvényalkotás legfőbb célja tulajdonképpen már elhangzott. Ha visszatekintünk az elmúlt időszakra, akkor megállapítható az, hogy a rendszerváltás utáni első években a beruházási jellegű források szinte nullán voltak. Egy-kettő ilyen jelentősebb beruházás volt, annak idején talán az M0-s építése, az M7-es építése és hasonló jellegű kiemelt nagyberuházások. Aztán ahogy erősödött a gazdaság és ahogy jelentkeztek az uniós források, ezek új lehetőséget teremtettek a magyar gazdaság számára. Az volt tapasztalható, hogy nagyon sok olyan szervezet pályázott sikeresen forrásokra, amelyek annak a szakszerű felhasználásával nem rendelkeztek a megfelelő tudással, és igazából elmondható az, hogy már a beruházások, a fejlesztések előkészítése során nem végezték el azt a feladatot, amely a korrekt megvalósításhoz és később az üzemeltetéshez feltétlenül szükséges.

(19.00)

A beruházásoknál van ilyen ökölszabály, hogy egy beruházás előkészítése, mondjuk, öt évig tart, a megvalósítása legfeljebb két évig. Itt az elmúlt időszakban ezen a területen rendkívül nagy káosz alakult ki, azt hiszem, hogy ezt a kérdést nem lehet vitatni. Nagyon sok olyan pályázat volt, hogy volt egy remek ötlet. Hú, csináljuk meg! Akár önkormányzati szinten, akár más szinten. Egyébként a vállalkozások sem kivételek ez alól, mert ott is voltak ilyen ötletek. Megkapták a támogatást, és utána annak a felhasználásával és majd később az elszámolásával bizony gondok voltak.

Én úgy gondolom, hogy ez egyértelműen azt bizonyítja, hogy a rendelkezésre álló és egyre bővülő források felhasználása nem a korrupció miatt vagy nemcsak a korrupció miatt, hanem nagyon súlyos szakmai hiányosságok miatt nem volt elég hatékony. Azt gondolom, hogy ebben megállapodhatunk, mert ez egy rendkívül fontos kérdés. Nem kell mindig mindenütt korrupciót keresni, mert nagyon sok helyen nincsen korrupció. (Potocskáné Kőrösi Anita: De van, ahol van!) De van hozzá nem értés, van jó szándék, és van egy olyan előkészítettség-hiány, ami az egész beruházást, az egész fejlesztést rossz vágányra tereli.

Szeretnénk ezeket a lehetőségeket csökkenteni, kizárni teljességgel nem tudjuk, mert itt is egyébként a törvényjavaslat egy bizonyos összeghatár fölötti beruházásokra vonatkozik. A beruházások számszerűen nagyobb része összeghatár alatti lesz, és azt gondolom, hogy az önkormányzati világ és a vállalkozói világ ezeket a forrásokat fogja majd lehetőség szerint jó hatékonysággal felhasználni. De nagy beruházásnál könnyű nagyot tévedni. (Potocskáné Kőrösi Anita: Ezt már ismerjük!) Említettek önök példákat, nézzünk meg egy-kettőt! Például a vizes világbajnokság előkészítésére visszaemlékezve: hány hónap állt rendelkezésre? Mint elmondtam, egy ilyen típusú projekt előkészítése éveket igényel. (Varju László: Előre kell tervezni!) Elvállalta a magyar parlament, melléállt, és utána ez a projekt elindult egy műszaki tartalommal, és utána ez a műszaki tartalom folyamatosan bővült és bővült és bővült. Jelentkeztek önkormányzati igények, kerületi igények, hozzákapcsolódtak egyéb lehetőségek, és ezekkel kiegészülve valósult meg a program. Azt érdemes egyébként megnézni, és meg is kell, és ez a parlamentnek a kötelessége, hogy ellenőrizze, hogy azok a források megfelelően hasznosultak-e. Ez a parlamentnek a dolga, az egyik dolga.

Tehát én azt mondom, hogy igenis, szükséges egy olyan szervezetnek a létrehozása, amely ezeket a nagyobb beruházásokat megfelelően előkészíti, az engedélyeztetési eljárást korrekt módon lefolytatja, a közbeszerzési eljárásokat megfelelően lefolytatja, a beruházás megvalósítása során a műszaki ellenőrzési feladatokat ellátja, a beruházás lezárásával az aktiválási feladatokat ellátja vagy előkészíti ezeket a munkarészeket, és átadja az üzemeltetőnek.

És akkor itt egy következő kérdést említek: a beruházások előkészítését. Rendkívül sok esetben  nagyberuházásról beszélek  nem volt világos az, hogy ki fogja üzemeltetni majd a végén, mert a beruházás előkészítésénél nemcsak a terveket kell elkészíteni, hanem a várható vagy a kijelölt üzemeltetőt be kell vonni az előkészítésbe, hiszen neki van egy műszaki felkészültsége, van egy tudása, és hogyha attól eltérő műszaki tartalom valósul meg, akkor igazából az a szinergia nem fog megvalósulni. Ez egy bonyolult feladat, és azért vannak itt közöttünk idősebb kollégák, politikusok, akik visszaemlékeznek arra, hogy az antivilágban, ’90 előtt volt egy vízügyi beruházó vállalat, volt egy Erőber, volt egy Utiber, voltak olyan beruházásra specializálódott állami vállalatok, akiknek pontosan ez volt a feladata. Ők egyébiránt a beruházás költségvetésében egy külön sorban szerepeltek, annak a finanszírozási igénye, és ott nem volt olyan káosz, mint az elmúlt időszakban ez tapasztalható, ezt azért ki kell mondani. Tehát nagy fejetlenség volt, és nagyon sok forrás nem megfelelő hatékonysággal került felhasználásra. A kormánynak az a célja, hogy ezt az utat zárjuk le, és azt gondolom, hogy ez rendkívül fontos, becsülendő és támogatandó.

Önöknek… Nem is tudom, hogy milyen szót használjak (Z. Kárpát Dániel: Népellenes!  Szabó Szabolcs: Soros-bérenc!), talán máshogy kezdem a mondatot. Önök mindig a korrupció körül gondolkodnak. (Z. Kárpát Dániel: Mert ismerünk titeket!) Jogos egyébként, mindenütt van korrupció, itt Magyarországon is van korrupció. Üldözni kell. De csak úgy, olyan formában, hogyha megfelelő bizonyíték is van, úgy idemutogatva, akár megszemélyesítve, akár általánosítva, ezt kikérjük magunknak. Ha önöknek bármely képviselővel, bármelyik politikussal vagy bárkivel (Tordai Bence: Tegyünk feljelentést!) személyes problémája van, tegye meg a szükséges lépéseket. (Tordai Bence: És aztán Polt Péter majd eldönti!) De így ebből kiindulva döntéseket hozni, azt gondolom, e tárgyban nem célszerű. (Z. Kárpát Dániel: Jézus Mária!)

A másik kérdés az, hogy nagyon fontos gondolat hangzott el, már nem tudom, hogy melyikük részéről, talán többen is felvetették, hogy ezzel a módszerrel a hazai kis- és közepes vállalkozásokat kirekesztjük ebből az egész folyamatból. Nem rekesztjük ki ebből a folyamatból, szeretném elmondani, mert aki olyan képességgel rendelkezik, hogy ezeken a közbeszerzési eljárásokon részt tud venni, az a jövőben is részt tud venni, és azokkal a beruházásokkal pedig, amelyek kis volumenűek és helyben fontosak, igenis, a helyi kis- és közepes vállalkozások termőterülete lesz. Úgy gondolom, hogy ez megint egy rendkívül fontos dolog.

2026-ig fel lett sorolva, talán Z. Kárpát Dániel sorolta fel, hogy milyen kiemelt nagyberuházások lesznek. Igen, ott is rendet kell teremteni. (Z. Kárpát Dániel: Kellene!) Nagyon fontos az, hogy ezek a kiemelt beruházások megfelelőképpen be legyenek csatornázva egy olyan rendszerbe, amely rendszer most fog kiépülni, mert hogyha továbbra is ez megy, akkor nem lesznek előkészítve megfelelően a programok, a projektek, és akkor különféle kérdések fognak felmerülni, akár a 4-es metró kapcsán, akár más területen.

A hulladékszállítás kérdésében: jó néhány volt polgármester van közöttünk. Talán visszaemlékeznek még arra, hogy a polgármesterek soha nem voltak tisztában azzal az alapvető kérdéssel, hogy mennyi a szemét, mennyi, mert ezt a különféle szolgáltatók üzleti titokként kezelték, és nem voltak hajlandók elárulni, csak azt tudták megmondani egy versenytárgyalás keretében, hogy iksz forintért fogjuk elvinni a hulladékot.

Éppen ezért nagyon fontos volt, hogy ebben a kérdésben tisztán lássunk, nemcsak a szemét mennyisége, hanem keletkezési helye és összetétele tekintetében is, mert csak így lehet egy normális hulladékgazdálkodást megvalósítani. Lehet, hogy az elején lesznek problémák, ezzel tisztában voltunk, lettek is, de részben politikai indíttatású problémák, részben gazdasági természetű problémák. De azt gondolom, hogy ezen túl fogunk jutni, és a kitűzött cél egyértelműen teljesülni fog: egyrészt környezetvédelmileg rendben leszünk  tudjuk azt, hogy mi kerül, hova, mennyi , másrészt pedig tudjuk azt, hogy a költségek nem fognak elszabadulni, hanem megfelelő keretek között lehet tartani azokat, ami egy kitűzött és rendkívül fontos cél a rezsicsökkentés keretében. Köszönöm figyelmüket.

(19.10)

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Pontosan az a szándék, hogy az egész folyamat átlátható legyen és ellenőrizhető legyen. Mert ha továbbra is ez a rendszer marad, akkor igazából sehol nem tudják sem önök, sem mi megfogni a dolgok lényegét. Ha létrejön ez az új struktúra, ez a beruházási ügynökség, akkor nyilvánvaló, ne haragudjon, nem tudom megmondani, hogy ki alá fog tartozni, de valószínű, hogy minden bizonnyal egy minisztérium alá fog tartozni, és az a minisztérium a bizottságok számára meghallgatható, itt a parlamentben pedig kérdések és interpellációk feltehetők az ügyben.

(19.40)

Tehát ilyen értelemben sokkal jobb lesz a helyzet, és ez mindenképpen fontos számomra. Tehát a struktúra legyen világos és átlátható.

Az olimpia kérdésében, tisztelt képviselő úr, az a helyzet, hogy talán ön is tudja, hogy az olimpiaberuházás két nagy csomagból áll össze. Az egyik csomag olyan csomag, ami a verseny megrendezéséhez szükséges, ilyenek jellemzően a sportlétesítmények, és vannak a kapcsolódó, kiegészítő létesítmények, ilyen például a közlekedési létesítmények, utak, vasutak, hidak, egyebek és egyéb fejlesztések. Nyilvánvaló, ha ezek közül megvalósul néhány elem, azt csak üdvözölni lehet, és nem arról kell beszélni, hogy az olimpiát mégiscsak szépen-lassan a kormány visszacsempészi.

Sajnos a kétperces lehetőségem kimerült. Köszönöm szépen.

HADHÁZY SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az állami vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatokat az Országgyűlés által meghatározott törvényi keretek között a kormány, a kormány tagjai, valamint a kormány tagjainak irányítása alá tartozó költségvetési szervek és a kormány tagjainak tulajdonosijog-gyakorlása alá tartozó szervezetek látják el. Az önök előtt fekvő törvényjavaslatban foglaltak is az említett szervek hatáskörébe tartoznak.Az állami vagyongazdálkodással és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokkal összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint egyes önkormányzati vagyont érintő rendelkezésekről szóló T/3369. számú törvényjavaslat több lényeges módosítást tartalmaz. Vezérszónoki felszólalásomban szeretnék néhány fontos pontot kiemelni a törvényjavaslatból, és szeretném ismertetni a javaslat főbb célkitűzéseit.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat egyik alapvető célja a Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság fejlesztési banki tevékenységi kereteinek kiszélesítése annak érdekében, hogy az MFB Zrt. hatékonyabban láthassa el a kormány közép- és hosszú távú gazdaságstratégiája által meghatározott gazdaságfejlesztési célok megvalósításához szükséges fejlesztési források biztosítását.

Az indítvány a nemzeti vagyonnal és a nemzeti vagyongazdálkodással kapcsolatos módosításokat tartalmaz, amelyek célja az egységes jogértelmezés érdekében szükséges módosító rendelkezések megalkotása, valamint az elmúlt időszakban a nemzeti vagyont, a vagyongazdálkodás szereplőit érintő, bekövetkezett változások jogszabályi átvezetése.

A törvényjavaslatban kiegészítésre, pontosításra kerül a postai tevékenységet végzők és a postai szolgáltatók adatszolgáltatási kötelezettsége. Az indítvány alapján a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. számú törvény kiegészül a határokon átnyúló csomagkézbesítési szolgáltatásokról szóló 2018. április 18-i 2018/644. számú európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltak végrehajtásához szükséges rendelkezésekkel.

Az egyházak az oktatás, szociális ellátás, család-, gyermek- és ifjúságvédelem, valamint a kultúra közvetítése terén biztosítják az állam és az önkormányzatok részére előírt feladatok ellátását és az ehhez szükséges erőforrásokat. Az önkormányzati gazdálkodásra vonatkozó szabályok kiegészítése az állami és önkormányzati vagyon ingyenes juttatására vonatkozó szabályozás egységesítését szolgálják.

Tisztelt Országgyűlés! A javaslat további célja, hogy a szövetkezeti hitelintézetek integrációs feladatait hatékonyabban láthassa el a szövetkezeti hitelintézeti integráció tagjainak ellenőrző befolyása alatt álló szervezetek tekintetében is, így a javaslat biztosítja az integrációs szervezet részére a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozóan is az irányelvi szabályozói kompetenciát a prudens működés biztosítása érdekében.

Az indítvánnyal az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 3. §-a új bekezdéssel egészül ki, amely a miniszteri rendelettel kijelölt tulajdonosijog-gyakorlók jogosítványát pontosítja. Ennek értelmében a társasági részesedés tulajdonosijog-gyakorlója nevében és helyett más személy megbízáson alapuló meghatalmazással járhat el a tulajdonosi jogok egészének vagy meghatározott részének gyakorlása során. A rendelkezés azt a célt szolgálja, hogy egyértelműen kimondásra kerüljön, a miniszteri rendelettel kijelölt tulajdonosijog-gyakorló a tulajdonosijog-gyakorlása alatt álló társasági részesedés tekintetében más személy részére a tulajdonosi jogok egészének vagy meghatározott részének gyakorlására meghatalmazást nem adhat.

A helyi önkormányzatokat érintően a magyarországi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás önkormányzati vagyon ingyenes átruházására vonatkozó szabályait egészíti ki. A módosítás bővíti az ingyenes vagyonátruházás kedvezményezettjeinek körét az egyházzal, egyházi jogi személlyel, a Magyar Tudományos Akadémiával, a Magyar Művészeti Akadémiával, továbbá a közhasznú szervezetekkel az állami vagyon ingyenes átruházására vonatkozó szabályokkal összhangban. A módosító rendelkezések a fentiek mellett azt is tartalmazzák, hogy az önkormányzati vagyon ingyenes átruházására vonatkozó döntés a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik, és a képviselő-testület e tárgyban döntését minősített többséggel hozza meg.

A javaslat a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényt kiegészíti az állam és az önkormányzat közös tulajdonában álló, azonban funkcióját tekintve kizárólagos állami vagy önkormányzati tulajdonú vagyonelemek tulajdonjogi helyzetének rendezését a közös tulajdon megszüntetését elősegítő rendelkezéssel. A közös tulajdon megszüntetésére kizárólag úgy kerülhet sor, ha az állam vagy az önkormányzat a másik tulajdonostárs javára tulajdoni hányadát ingyen átruházza az Nvtv. fogalomrendszere szerinti kizárólagos állami vagy önkormányzati tulajdonú vagyonelem tekintetében. Általános feltételként az is előírásra kerül, hogy az ilyen vagyonátadás az állami vagy önkormányzati feladatok ellátását nem veszélyeztetheti.

Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország Alaptörvénye szerint az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon. Az Alaptörvény mindemellett rendelkezik a nemzeti vagyon megőrzéséről, kezeléséről, valamint az azzal való gazdálkodás főbb szabályairól és követelményeiről is. Az Alaptörvény a nemzeti vagyon kezelésére és védelmére vonatkozóan kiemeli, hogy annak célja a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése és a természeti erőforrások megóvása, valamint a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembevétele.

A nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit sarkalatos törvény határozza meg. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. Nemzeti vagyon átruházására vagy hasznosítására vonatkozó szerződés csak olyan szervezettel köthető, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint az átruházott vagy hasznosításra átengedett nemzeti vagyon kezelésére vonatkozó tevékenysége átlátható.

Tisztelt Országgyűlés! A kormány ezen törvényjavaslattal hatékonyabbá teszi a vagyongazdálkodást és a nemzeti pénzügyi szolgáltatások egyes részeit, illetve szabályozásokat tartalmaz az önkormányzati és nemzeti vagyon kezelésében. Köszönöm figyelmüket. (Dr. Fónagy János tapsol.)

(20.10)

HADHÁZY SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előterjesztő Harrach Péter frakcióvezető úr nagyon pontosan, szemléletesen mutatta be ennek az egyesületnek, ennek a civil szervezetnek a létrejöttét, a tevékenységét, a céljait, a működését. Nem kívánom ezt kiegészíteni, hiszen ez egy nagyon pontos helyzetkép volt.Szeretném ideidézni a régi emlékeimet, amikor még megyei önkormányzati képviselő voltam, és látogatást tettünk ebbe az intézménybe akkor, amikor még ez az egész lovasterápia-program elkezdődött, és teljesen újdonságként mutatták be nekünk. Megmondom őszintén, először kicsit kétkedve fogadtam ezt az információt, ezt a hírt, hogy vajon milyen pluszt adhat ez a lovasterápia a gyermekek, illetve a szülők számára, de én még emlékszem azokra az arcokra, azokra a szemekre, amiket ott láttam, akik részt vettek ebben a programban. Számomra ez maradandó kép volt, ma is emlékszem rá, és rendkívüli benyomást tett rám. Meggyőződésem, hogy valóban egy közszolgálat, ami ott folyik, egy nagyon meggondolt, megfontolt, jól megvalósított tevékenység.

(22.30)

Annak érdekében, hogy ez az egyesület a sérült, rászoruló gyermekek lovaglását, lovasterápiás kezelését kiszámítható feltételek között tudja folytatni és beruházásokkal magasabb szintre tudja emelni, elengedhetetlenül szükséges a fent említett tevékenységre igénybe vehető állami tulajdonú ingatlanok jogviszonyainak hosszú, hosszabb távú rendezése. Ebben az összefüggésben a javaslatban szereplő állami tulajdonú ingatlanok vagyonkezelői jogának az egyesület részére történő biztosítása az a megoldás, amely a gyermekek egészséges fejlődését szolgáló tevékenységét a leghatékonyabban segíti. A javaslat ezt kívánja biztosítani a vagyonkezelési jog törvény erejével történő, húsz évre szóló biztosításával a javaslat mellékletében felsorolt ingatlanok vonatkozásában.

A vagyonkezeléssel érintett ingatlanokhoz kapcsolódó közfeladat nem más, mint a hátrányos helyzetű, beteg, illetve sérült gyermekek fejlesztésével, kezelésével, nevelésével és integrációjával, gyermekek oktatásával, táboroztatásával, környezetvédelmi szemléletformálásával, valamint a hazai lovassport és lovas parasport fejlesztésével összefüggő állami feladatok ellátásában való közreműködés. A javaslat a fenti cél megvalósítása érdekében úgy módosítja a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. számú törvényt, hogy a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet vagyonkezelésbe adását külön törvény elrendelheti az abban meghatározott szervezet részére. Az említett módosítás indokolt a törvényjavaslat által érintett cél megvalósítása érdekében, mivel a jelenleg hatályos szabályok szerint a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosítására csak a Nemzeti Földalapról szóló törvény szabályai irányadók, amelynek értelmében az érintett földrészletek hasznosítására a földbirtok-politikai irányelvek mentén kerülhet sor.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat az ingatlanok korlátozásmentes használatát is biztosítja. Az ingatlanok 2020. szeptember 1-ig nem terhelhetők meg, és azokon a vagyonkezelőn kívül más szervezet vagy személy jogot nem szerezhet, a javaslat ugyanis kimondja az ezzel ellentétes szerződések semmisségét. Az ingatlanokon a vagyonkezelőtől eltérő személy vagy szervezet számára a használat jogát biztosító szerződések a törvény hatálybalépésének időpontjában, 2020. augusztus 31-i hatállyal e törvény erejénél fogva külön jogcselekmény nélkül megszűnnek.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat által megfogalmazott cél nemes, ezért a Fidesz-KDNP-frakció teljes támogatását élvezi. Annak érdekében, hogy az egyesület megfelelő színvonalon folytathassa jelentőségteljes munkáját, kérem, támogassák önök is az előterjesztést. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

HADHÁZY SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat kiterjed a feketegazdaság elleni küzdelemre, valamint a lakossági állampapír-vásárlás további hatékony fellendítésére. Mint önök is tudhatják, nagyon régóta mondjuk, hogy az adók mértékét folyamatosan csökkenteni kívánjuk, de a beszedendő adókat szeretnénk minél pontosabban beszedni, és lényegében ez a javaslat is ezt a célt szolgálja többek között.A kormány célul tűzte ki, hogy a kisbefektetők számára vonzóbbá tegye az állampapírokba történő befektetést. Ennek pedig az az oka, hogy szeretnénk, ha az államadósság belföldön lenne lekötve, és a külföldi lekötéseket szeretnénk belföldi lekötéssel kiváltani. Éppen ezért fontos számunkra a lakosság minél szélesebb körű részvétele. A javaslat továbbá a korábbi gazdaságfehérítő intézkedések folytatásaként olyan törvényi szintű módosításokat tartalmaz, amelyek az egyéb, kezelőszemélyzet nélkül működő automataberendezések állami adóhatóság részére teljesítendő online adatszolgáltatásának előírásához szükségesek.

Tisztelt Országgyűlés! A kormány számára fontos gazdaságpolitikai cél a lakosság részére történő állampapír-értékesítés növelése. A javaslat szerint a magyar állam által kibocsátott lakossági állampapírokból származó jövedelem  kamat, hozam  mentesülne az szja-kötelezettség alól, a jelenlegi szabályozás értelmében ugyanis a lakossági állampapírok után járó hozam után 15 százalékos szja-t kell fizetni. A mentességi szabály a 2019. június 1-jétől kibocsátott, a lakosság részére értékesített állampapír-sorozatok esetében alkalmazandó. Annak érdekében, hogy a lakosság számára az állampapír elérhetősége minél több helyszínen biztosított legyen, a javaslat értelmében a lakás-takarékpénztárak is foglalkozhatnak a jövőben állampapír-forgalmazással.

Tisztelt Országgyűlés! A kormány mindig nagy hangsúlyt fektetett a feketegazdaság visszaszorítására, amelynek érdekében korábban is számos intézkedést vezettünk be. Ezek hatékonyságát bizonyítja, hogy Európában is egyre többen felfigyelnek ezen akciókra. Az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer, az EKÁER és az online pénztárgépek iránt is egyre nagyobb a nemzetközi érdeklődés. Míg a Gyurcsány-, Bajnai-kormány tétlenül nézte az adócsalásokat, sőt a kieső adóbevételeket a tisztességes adózóktól és a magyar családoktól hajtotta be, addig a jelenlegi kormány, más országokhoz hasonlóan az online pénztárgépek bevezetése mellett döntött, mert azok tisztességes piacot teremtenek.

Az önök előtt fekvő törvényjavaslatban fontos momentum a kezelőszemélyzet nélküli automataberendezések adóhatósághoz történő bekötéséhez szükséges alapvető szabályozás megteremtése, hiszen így a jövőben átlátható lesz az egyes automatákból származó bevétel utáni adózás rendje.

(23.30)

A törvényjavaslat arról is rendelkezik, hogy a törvény hatálybalépésekor működő automataberendezéseket 2019. június 30-áig be kell jelenteni az állami adó- és vámhatóság felé.

Tisztelt Ház! Összességében elmondható, hogy a tárca által benyújtott törvényjavaslat előremutató rendelkezéseket tartalmaz a gazdaság fehérítése, illetve az állampapír-vásárlás terén, ezért kérem tisztelettel, támogassák a javaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

HADHÁZY SÁNDOR, a Gazdasági bizottság előadója, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A központi költségvetés címrendjének módosításáról szóló H/6543. számú határozati javaslat szoros összefüggésben áll a kutatás, a fejlesztés és az innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló T/6359. irományszámú törvényjavaslattal  a továbbiakban KFI-törvénymódosítás  és a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló T/6322. irományszámú törvényjavaslattal, a továbbiakban Kvtv.-javaslat. A KFI-törvény módosítása a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeti hálózatát  15 kutatóintézet és a Támogatott Kutatócsoportok Irodája  2019. szeptember 1-jével az MTA irányítása alól kiemelve, az Országgyűlés által újonnan létrehozandó Eötvös Loránd Kutatási Hálózat részeként határozza meg. Az Országgyűlés egyúttal létrehozza az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Titkárságát, ami a kutatóintézeti hálózat új irányító szerve.

A Kvtv.-javaslat az új irányítási struktúrát leképezve új központi költségvetési fejezetként létrehozza az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat központi költségvetési fejezetet, e fejezetbe sorolva a kutatóintézeti hálózat intézményeit, illetve ezen intézményeket irányító szervként az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Titkárságát.

A KFI-törvény módosítása szerint a kutatóintézeti hálózat 2019. szeptember 1-jén kerül átvételre az MTA-tól, így a Kvtv.-javaslattal 2020-ra történő rendezésen túl szükségessé válik a Kvtv.-javaslattal analóg, de 2019 szeptemberétől történő, azaz törtévi rendezése.

Tisztelt Országgyűlés! A kormány a nemzeti kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiában célul tűzte ki, hogy Magyarországon 2020-ra a GDP-arányos K+F ráfordításokat 1,8 százalékra, 2030-ra pedig 3 százalékra növeli. Bár Magyarországon 2003 óta folyamatosan nő a KFI-ráfordítások összege, a 2020-ra meghatározott célérték eléréséhez is a források jelentős emelése szükséges. A vállalkozások 2008 óta szintén növekvő tétellel járulnak hozzá a teljes K+F ráfordításhoz, a 2017-es 272,5 milliárd forint 52,7 százalékot tett ki.

A tudás erőforrásként való felhasználása felértékelte az egyetemek és a kutatóintézetek szerepét, ezért jogos igényként merül fel azok hatékony működése. Az MTA maga is felismerte saját intézményrendszere és finanszírozása felülvizsgálatának szükségességét, és ennek megfelelően 2011-ben az MTA 182. rendkívüli közgyűlésén döntő többséggel a szervezeti átalakítás azonnali megvalósításáról döntöttek.

A kormányzati bizalmat jól tükrözik, hogy az MTA-fejezet 2012. évi jóváhagyott költségvetési támogatása 25,3 százalékkal haladta meg az előző évit, a támogatás ekkor 43,5 milliárd forintot tett ki.

(13.30)

A 2011-12. évi kutatóintézeti integrációk azonban eredmény nélkül maradtak, illetve több természettudományi kutatóközpont esetében csak plusz adminisztrációs terheket eredményezett az átalakítás. A működési támogatások emelésén túl 2010 óta az MTA részére nyújtott nagyberuházások kormányzati támogatásának összege elérte a 38,1 milliárd forintot.

Az Országgyűlés részére benyújtott beszámolókban az MTA maga is kihangsúlyozta az intézményrendszer alulfinanszírozottságát, valamint, hogy a finanszírozás nincs megfelelően koordinálva, egyszerre van jelen pazarlás és hiány.

Tisztelt Képviselőtársaim! Jelenleg tehát a közfinanszírozási kutatási rendszerben a források nagymértékben széttagolódnak a felsőoktatási intézmények, az MTA-hoz tartozó kutatóhelyek és a különböző minisztériumok által felügyelt ágazati intézmények között. Továbbá az intézményi K+F finanszírozás nem mindig kötődik a teljesítményhez, a tudományos kiválósághoz vagy az elért hatáshoz. Mindez nagymértékben indokolja a hazai kutatási-fejlesztési és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakítását, beleértve az MTA kutatóintézeti hálózatát.

A javaslat tehát létrehozza az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat központi költségvetési fejezetet, valamint az új fejezetben megállapítja az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat titkársága címet. A 2019. augusztus 31. napjáig az MTA által irányított kutatóhálózat intézményeit költségvetési szempontból átsorolja az újonnan létrehozott Eötvös Loránd Kutatási Hálózat fejezetbe. Az eddig az irányító szervi feladatokat ellátó MTA titkársága és ezzel szoros összefüggésben az MTA Létesítménygazdálkodási Központ irányító szervi feladatellátással arányos előirányzatainak időarányos részét átcsoportosítja az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat titkárságához.

Tisztelt Ház! Az új struktúrában Magyarország Kormánya, kiemelten az ország versenyképessége érdekében többleterőforrásokat biztosít a hazai KFI, valamint az alap- és alkalmazott kutatás céljára, ezáltal növekszik a kutatók által pályázati formában elnyerhető támogatások köre és mértéke. Továbbá a KFI új szervezeti és finanszírozási modelljének kialakítása lehetővé teszi a hazai KFI-tevékenységek fókuszálását, a KFI-források hatékonyabb és a társadalmi célok elérését is segítő felhasználását, az együttműködések erősítését, és megkönnyíti az akadémiai kutatási tevékenység beágyazódását a hazai és nemzetközi KFI-rendszerbe.

Összességében: a határozati javaslat előremutató rendelkezéseket tartalmaz a hazai kutatás-fejlesztés és innováció terén, ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, támogassák a javaslatot. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

HADHÁZY SÁNDOR, a Gazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nagyon jó volna, ha tisztán látnánk ebben a kérdésben, és ha tisztán látunk, akkor utána pedig tiszta beszéd is következne. Tényként kell elmondanom azt, hogy az európai uniós források között igen jelentős tételt képez a kutatás-fejlesztésre szolgáló tétel. Ha önök megnézik ennek a felhasználását, akkor láthatják azt, hogy a régi uniós országok ennek a forrásnak a 95 százalékát tudják felhasználni, a később csatlakozott országok, ilyen például Magyarország is, az 5 százalékát. Ha csak ezt az egy adatot nézzük, akkor könnyen kijelenthető és belátható, hogy valami nem működik jól.

A kutatási és fejlesztési tevékenység rendkívül fontos, a kormányzat folyamatosan emeli az ehhez szükséges forrásokat a költségvetésben, és szeretnénk azt elérni, hogy ezek a források a lehető legjobban hasznosuljanak, és emellett természetesen a vállalkozásokkal való együttműködés, az egyetemek közötti együttműködés, illetve az uniós források elérésének a lehetősége is kinyíljon előttünk. Az egész átalakításának a vezérmotívuma ez és nem más. És ez az ország javát szolgálja.

Ebből adódóan tehát köszönöm mindenkinek, aki pozitívan támogatja és szólt hozzá ehhez a javaslathoz, és kérném tisztelettel az ellenzéket, hogy gondolja végig, mi a jó az országnak. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő H/6543. számú, a központi költségvetés címrendjének módosításáról szóló határozati javaslattal 2019. augusztus 1-jei dátummal létrehozásra kerül az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, amelyet 2019. szeptember 1-jétől az addig a Magyar Tudományos Akadémia irányítása alatt álló kutatóintézetek és a támogatott kutatócsoportok irodája alkotnak. A kutatóhelyek feletti irányítószervi jogosítványokat az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat fogja gyakorolni.A tudás erőforrásként való felhasználása felértékelte az egyetemek és a kutatóintézetek szerepét, ezért jogos igényként merül fel azok hatékony működtetése. A Magyar Tudományos Akadémia és az ITM által közösen egyeztetett elvek érvényesítése a benyújtott Kvtv.-javaslatban szereplőhöz képest új alapokra helyezte az átcsoportosításra kerülő előirányzat összegének meghatározását, ebből adódóan változott az alkalmazásra kerülő költségvetési struktúra.

A kölcsönösen elfogadott szakmai érvek alapján az MTA fejezettől átcsoportosításra kerülő előirányzat összege a 2019. év tekintetében 86 millió 601 ezer forinttal csökkentésre kerül úgy, hogy ez nem jár együtt az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat fejezet, illetve az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat titkárság relatív költségvetési pozíciójának romlásával, azonban egyidejűleg biztosítja mind az MTA, mind az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat fejezet stabil, kiszámítható és költségvetési szempontból független működését.

Tisztelt Országgyűlés! A kormány a nemzeti kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiában célul tűzte ki, hogy Magyarország 2020-ra a GDP-arányos K+F ráfordításokat 1,8 százalékra, 2030-ra pedig 3 százalékra növeli. Bár Magyarországon 2003 óta folyamatosan nő a KFI-ráfordítások összege, a 2020-ra meghatározott célérték eléréséhez is a források jelentős emelése szükséges. A vállalkozások 2008 óta szintén növekvő tétellel járulnak hozzá a teljes K+F-ráfordításhoz. A 2017-es 272,5 milliárd forint 52,7 százalékot tett ki.

A javaslat tehát létrehozza az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat központi költségvetési fejezetét, valamint az új fejezetben megalapítja az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat titkársága címet. 2019. augusztus 31. napjáig az MTA által irányított kutatóhálózat intézményeit költségvetési szempontból átsorolja az újonnan létrehozott Eötvös Loránd Kutatási Hálózat fejezetbe. Az eddig az irányítószervi feladatokat ellátó MTA titkársága és ezzel szoros összefüggésben az MTA létesítménygazdálkodási központ irányítószervi feladatellátással arányos előirányzatainak időarányos részét átcsoportosítja az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat titkárságához.

Tisztelt Országgyűlés! Magyarország Kormánya 2010 óta mindig kimagasló figyelmet fordított a kutatás-fejlesztés megfelelő támogatására. Az önök előtt fekvő javaslat is ilyen célokat szolgál, melyhez kérném tisztelt támogatásukat. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)