Készült: 2020.09.18.20:18:47 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
5 174 2006.06.19. 5:27  145-197

KOVÁCS FERENC, a sport- és turisztikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném képviselőtársam véleményét kicsit azért árnyaltabbá tenni, mert sajnálatos módon az írásban kiküldött anyag, az elénk beterjesztett anyag, a miniszterelnök úr által és a miniszter úr által előadott anyagok hasonlítanak egymásra, de nem ugyanazok voltak. Nagyon jó lett volna - és ez elhangzott bizottsági ülésen is -, ha esetleg egy hatástanulmányt kaphattunk volna, amelyen bebizonyítja a kormány, hogy ezekkel az intézkedésekkel mikor és mit fog elérni. És nem véletlen, hogy valamennyi ellenzéki képviselő, aki bármelyik bizottságban dolgozott, nem véletlenül fogalmazta meg azokat az aggályait, amelyek a beterjesztett törvénycsomaggal kapcsolatban megfogalmazódhattak.

Az első és legfontosabb az, hogy reformnak nevezni a zsebek kisöprését kicsit nagyvonalú gesztus. Kérem szépen, itt semmi másról nincs szó, semmiféle reformról nincs szó, drasztikus adó- és járulékemelésekről van szó. És ennek sajnos mai napig nem láttuk azt a tanulmányát, amely bebizonyítaná, hogy ezekkel mit fog elérni az állam, az államháztartás céljából a kormány; a minisztérium képviselői ügyesen kikerülték a válaszadást, hogy hol vannak a hatástanulmányok, mert nincsenek. És komolyan mondom, ott is elhangzott a bizottságban, ha önök felelősségteljességet várnak el tőlünk, meg önmaguktól is a választópolgárainkkal szemben, akkor feltétlen szükség lenne arra, hogy felelősségteljes anyagok kerüljenek elénk, és nem utolsó pillanatban, nem egy nappal később, s nem itt kell meghallanunk a legújabb és még újabb változatát a miniszterelnök úrtól és a miniszter uraktól az adott témaköröknek.

Engedjék meg, hogy én az idegenforgalmat érintő részével foglalkozzam. Az idegenforgalom részéről már régóta megfogalmazódott a szakmában az a kérés - és itt hamis állítás az európai jogharmonizáció -, hogy a magyarországi piaci helyzetben részt vevő idegenforgalmi, vendéglátó-ipari vállalkozások ugyanolyan kondíciókkal bírjanak adózás szempontjából is, mint uniós vetélytársaik. Elhangzott, hogy az Európai Unióban 5-7 százalék az ezen területen levő áfakulcsok léptéke, most ezt fogja megemelni a kormány 15 százalékról 20 százalékra, ezzel abszolút hátrányos versenyhelyzetbe hozva a hazai vállalkozásokat. Arról már nem is beszélve - szintén elhangzott -, hogy jönnek az energiaár-emelések is, az energiaár-emelések magukkal hozzák a környezetterhelési díjak emelését is, és ezek együttesen viszont már olyan, árban nem érvényesíthető terhet rónak a vállalkozásokra, ami sok idegenforgalmi vállalkozásnak a létét is veszélyezteti.

És ezek való igaz tények, ugyanis ezt nemcsak mi fogalmaztuk meg, hanem a szakmai szövetségek, szakmai szervezetek is. És higgyék el, hogy elsősorban a szakmai szervezetek nevében fogalmaztuk meg azt az álláspontunkat, hogy a minimálbérnek például a dupla összegű adóztatását vezetik be, hogy ez hátrányos helyzetű térségekben mit fog jelenteni a mikro- és közepes vállalkozások részére, hogy ezt valaki felmérte-e, végiggondolták-e, hogy mi lesz ennek a következménye, nem csak az idegenforgalom területére, természetesen, de arra is fontos megnéznünk, hogy mit fog ez okozni. Ez az adóemelési csomag, egyáltalán a magyarországi idegenforgalmi piac értékesítési lehetőségét mennyire fogja rontani? Fogja-e befolyásolni például azt, hogy az ideérkező vendégeknek az árak színvonala miatt nem lesz-e kedvük esetleg más irányba venniük az irányokat?

A belföldi turizmust érintően elhangzott az, hogy az üdülési csekk támogatási körét megváltoztatták. A közelmúltig arról szólt a történet, hogy már mozijegyet is lehet jóformán üdülési csekkel venni. Most azt mondják önök, hogy lehet, csak adózni kell utána. Na, de kérem, ez volt a motorja a belföldi turizmusnak, most ezt megadóztatják, akkor mi a túrónak vegyen bárki is üdülési csekket a dolgozóinak vagy saját vállalkozásában azoknak, akiknek ilyet kíván adni?! (Babák Mihály: Akkor be kell fejezni.) Igen. És hogy mennyire komoly ez a probléma, ez körülbelül 400 ezer ember munkahelyét érinti ma Magyarországon, azokat a kis- és közepes vállalkozásokét, akik valamilyen úton-módon az idegenforgalom területén, a vendéglátás területén valamilyen szolgáltatást nyújtanak.

Eleve elhibázottnak tartjuk azt, hogy év közben adótörvényeket változtatnak. Általában egy tisztességes vállalkozás egy évre előre végiggondolja, hogy mit szeretne elérni, ehhez milyen eszközöket és milyen pénzügyi lehetőséget kell megoldania. Egy év közbeni adóváltoztatás felborítja az egész rendet, és ez a kiszámíthatatlanság is hozzájárul ahhoz, hogy csődbe mehetnek vállalkozások, vállalkozók. Végiggondolták-e azt, hogy hány vállalkozásnak és vállalkozásokban levő alkalmazottnak kell majd esetleg munkanélküli-segélyt biztosítani vagy nyújtani, ha ezeket a törvényeket önök meghozzák? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

(21.50)

Egy és a legfontosabb: Kóka miniszter úr azt mondta, hogy irigyel minket a Nyugat, irigyel minket a világ. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Higgyék el, én nem irigylem önöket, mert önöket, illetve azokat, akik ezeket mondták, hogy dübörög itt a gazdaság, lendületben az ország, azokat legfeljebb a rinocérosz és az elefánt irigyli az arcukon levő bőrért.

Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban. - Dr. Géczi József Alajos: A vége kicsit kemény volt.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
16 200 2006.07.24. 2:10  199-203

KOVÁCS FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Az önök által elfogadott Gyurcsány-csomag alapján a kormány ebben az évben háromszor veszi vissza a 13. havi nyugdíjat a kisnyugdíjasoktól, és mindent, ami az elmúlt négy év felelőtlen kormányzásának a következménye, közvetve a kis keresetű munkásokra és az egyszerű emberekre terhel.

E csomag alapján a hazai vállalkozásokra kirótt újabb adóterheket egészen biztos, hogy a fogyasztói árakon keresztül szintén az átlagpolgárok fizetik meg. A cégek, a vállalkozások nemcsak az adóterhek várható növekedése miatt szenvednek majd nyereségkiesést, a kormánypárti többség által elfogadott módosítások végrehajtása ugyanis önmagában is meglehetősen költséges. A kormányzat által elhatározott pénzügyi és adminisztratív intézkedések a Magyarországon működő valamennyi vállalatot, vállalkozást érintik. Ebben az évben immár másodszor kell átprogramozni a számítógép- és pénztárgéprendszereket.

A törvények év közbeni változásai, változtatásai miatt a szükséges szoftverfejlesztéseket s ezek költségeit egyelőre még csak saccolni lehet, mert például egy viszonylag egyszerű pénztárgép átállítása is 10 ezer forint körül van. A programozás szempontjából az jelenti majd a nagy terhet, a pluszmunkát és pluszköltséget a cégeknek, hogy évközi mérleget is kell készíteni, és a változásokat visszamenőleg is végig kell vezetni a szoftvereken. A változások adaptálása az ügyviteli rendszerekben a programok eredeti vásárlásának értékét körülbelül 15-20-30 százalék arányban közelíti majd meg. A vállalkozások számára ez az érték forintban nagyságrendtől függően akár több százezres nagyságrendű kiadás is lehet. Ezeknek a nagy részét a mérlegkészítés költségeivel együtt egészen biztos, hogy az ügyfelekre fogják hárítani.

Tisztelt Miniszter Úr! Tervezi-e a kormány valamilyen támogatási rendszeren keresztül az informatikai, az ügyviteli rendszerek (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) és pénztárgépek átállítási költségeinek kompenzálását?

Várom megtisztelő válaszát. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
19 189 2006.10.09. 2:51  182-183,188-191

KOVÁCS FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Engedje meg, hogy először is a "reform" szó értelméről tájékoztassam önt és a kormány tagjait. A lexikonok szerint így szól a definíció: "reform: a réginek az átalakítása új eszme vagy elv aktív keresztülvitelével, valaminek a jobbá tétele érdekében". A kormány, az önök döntése nem valamiféle komoly vasút-átalakításról, reformról szól, hanem egyszerűen csak a költségek csökkentése érdekében végrehajtható és végrehajtandó 942 kilométernyi vasútvonal, a MÁV pályahálózata 12,2 százalékának felszámolását és 2500 vasutas elbocsátását jelenti.

S hogy ezt semmilyen komoly előkészítés nem előzte meg, nem készült hatástanulmány, az is bizonyítja, hogy a körmend-zalalövői közelmúltban felújított pályaszakasz vonalbezárását is eltervezték. Itt állítólag költségvetési szempontból kevesebb pénz kellene a villamosításhoz, mint az Iraknak elengedett államadósság összege. Ezzel a fejlesztéssel ez a szakasz biztosíthatná a Bécs-Sopron-Ljubljana-Trieszt útvonalon a legrövidebb nyomvonalú vasúti összeköttetést. Reform ez a fejlesztés lenne, mert ez hosszú távon hasznot termelne.

Reform az lenne, ha például a legkisebb vasúti megállók és állomások közelében is biztonságos parkolóhelyeket, kerékpártárolókat alakítanának ki, ezzel is a tömegközlekedés igénybevételére ösztönözve a munkába vagy egyéb ügyeik érdekében a közelebbi vagy távolabbi úti cél felé utazókat. Reform az lenne, ha az utazási igényekhez szerkesztett menetrend alapján kényelmes, pontos, tiszta és gyors vasúti szerelvények szállítanák az utasokat. Reform az lenne, ha a trianoni békediktátum miatt kettévágott és így szárnyvonalakká vált vasutakat újra összekötnék, ezek a szakaszok így újra forgalmas, valódi európai regionális vasutakká válhatnának, tehermentesítve a fő vasúti vonalakat és a már-már elviselhetetlen forgalom alól a közúti úthálózatunkat. Négy példát említenék meg: a Balassagyarmat-Losonc, a Kőszeg-Felsőpulya, a Battonya-Arad és a Lenti-Lendva közötti vasúti szakaszokat.

Amit önök most terveznek, az egyszer sajnos már megtörtént az 1970-es években, s akkor is és most is épp egy energiaár-robbanás évében. Mint ahogy az akkor okozott károkat a mai napig szenvedi a vasúti és közúti hálózatunk, a mostani döntéseik következménye is hosszú távon garantálja a negatív eredményt.

Tisztelt Miniszter Úr! Kérdezem, hol olvashatjuk el mi, országgyűlési képviselők az önök vasútromboló reformjának a terveit és ezek hatástanulmányait. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
61 168 2007.04.02. 2:23  167-171

KOVÁCS FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az már közismert, hogy lassan hat éve a Rába folyó vizét Ausztriából három bőrgyárból, egy fémipari üzemből, illetve a közelmúlttól a fürstenfeldi geotermikus erőműből napi hét teherautónyi sóval szennyezi az osztrák állam. Ezeknek a gyáraknak, üzemeknek a szennyezése sajnálatos módon a magyar határon találkozik, konkrétan Szentgotthárd városánál. Sajnos az elmúlt hat évben - részben a nem komoly érdekérvényesítő képességünk miatt - az osztrákok tessék-lássék módon álltak hozzá a kérdéshez; elképesztő, hogy mennyire felelőtlenül gondolkodnak arról, ami az Európai Unió más területén elő sem fordulhatna. A közelmúltban a heiligenkreuzi ipari parkban egy üzemi baleset folytán a Rábába olajszennyeződés jutott, és az osztrák fél még csak azt a fáradságot se vette, hogy megkérdezze, mennyibe került az elhárítás költsége.

Több nemzetközi egyezmény szól ezekről az együttműködésekről, de a helyi önkormányzatoknak nincs módjuk a döntésbe beleszólni, illetve véleményüket kifejteni, azért, mert egy 1984-ben elfogadott madridi egyezménynek nem fogadtuk még el itt a parlamentben az 1997-es kiegészítését, amely kiegészítés alapján már helyben is dönthetnénk és helyben is perelhetnénk a szomszéd állam területét ilyen területi szennyeződés érintette kérdésekben, illetve más olyan kérdésben, ami a helyi lakosságot, az életkörülményeit, az életterét érinti. Ezért azzal a tiszteletteljes kérdéssel fordultam a miniszter úrhoz, hogy érdeklődve várjuk azt, mikor fogadja el a magyar parlament a madridi egyezménynek az 1997-es kiegészítését, amit Ausztria például már elfogadott, mert ha elfogadnánk, mint az előbb említettem, akkor maga a megyei önkormányzat, akár a szomszédos városok, települések önkormányzatai is fel tudnának jogilag is lépni ebben az ügyben. Mivel ez a lehetőség nincs, a kérdésem az, hogy a magyar kormány mikor fog határozatban fellépni a szennyezések és a heiligenkreuzi újabb beruházás terve ellen.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
78 185 2007.06.04. 2:26  184-187

KOVÁCS FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Nem először beszélgetünk már itt a Rába ügyéről. Elég tragikus a helyzet, ugyanis egy évvel ezelőtt, júliusban telt le az utolsó határidő, amikorra az osztrák fél vállalta azt, hogy a Rába habzását, illetve a Rába szennyezését megszünteti. Biztos ön előtt is ismert, illetve a minisztériumi anyagokból mi is tudjuk, hogy öt különböző szennyezőforrás sújtja a Rába vizét. Három bőrgyár a Rába mentén, egy fémüzem szintén a Rába mentén, és a legsúlyosabb környezetterhelő forrás a fürstenfeldi geotermikus erőmű, amelyet európai uniós forrásból építettek fel osztrák barátaink, és a vízvisszasajtolás, amit kötelezően előír nekik az európai uniós normatíva, nem történik meg, direktben a Lapincs folyóba engedik, és ez a 70 tonna só a legsúlyosabb természetszennyező, károsító hatású szennyezés a Rába vizében. Gyakorlatilag ezt a magas sómennyiséget beleengedték a Lapincsba, a Lapincsban az édesvízi élővilág megszűnt teljes egészében, és ezt a sószennyezést már lent mérik Győrnél, a Duna és a Rába találkozásánál is.

Többféle ultimátumot és kérést fogalmaztunk meg az osztrák fél felé, gyakorlatilag egy vállrándítással elrendezték a dolgot. Mint említettem az elején, az egy éve letelt időpont volt az, amikorra azt ígérték osztrák barátaink, hogy különböző szűrő-tisztító berendezésekkel látják el ezeket az üzemeket, és megszüntetik vizeink szennyezését. Nem történt semmi.

Kértem őket, hogy jelöljék ki azt a helyszínt, hogy ha a habot leüríttetjük a Rábán, a gusztustalan szennyeződést jelentő habot legyűjtjük a Rábáról, ahová visszahordhatjuk Ausztriába. Sajnos erre a kérésemre, erre a levélre sem válaszoltak. Van egy kézenfekvő ötlet, hogy arra késztessük őket, hogy jobban odafigyeljenek erre. Az 1930-as években építettek Nicknél egy vízierőművet azért, hogy ha kiszáradásra ítéltetett, mondjuk, a Fertő tó, a Rába vizével fel lehessen tölteni, mint ahogy ötletként felmerült ez a Balatonnál. Egy egyszerű csapmegnyitással valóban elkezdhetnénk a Fertő tó vizének felfrissítését a Rába vizével. Nekem mint megyei védelmi bizottsági elnöknek rendelkezésemre áll, hogy utasítást adjak rá. Talán akkor felfigyelnének arra, hogy igenis súlyos környezetkárosítást hajtanak végre.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
96 16 2007.10.09. 4:07  15-18

KOVÁCS FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Asszony! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Minden év október 6-án az aradi vértanúkra emlékezünk. Újra és újra megtanuljuk a nevüket, elhelyezzük koszorúinkat, meghallgatjuk és elmondjuk emlékbeszédeinket. 1849. október 6-a nemcsak Arad miatt a leggyászosabb napja a magyar történelemnek, ugyanezen a napon Pesten kivégzik Magyarország első felelős miniszterelnökét, gróf Batthyány Lajost, akinek 200 évvel ezelőtti születése okán az idei esztendő Batthyány-emlékév lett. Azonban nem születése és nem is halála miatt van helye Batthyány Lajosnak a magyar történelem aranylapjain, hanem élete, politikai és közéleti tevékenysége miatt.

Tisztelt Képviselőtársaim! 1849. január 3-án az ekkor már nem miniszterelnök, de országgyűlési képviselő gróf Batthyány Lajos az öttagú küldöttség tagjaként Bicskére érkezett, hogy tárgyalásokat folytasson Windischgrätzcel. Windischgrätz csak a küldöttség négy tagját, köztük Deák Ferencet volt hajlandó fogadni, de Batthyányt nem. Másnap reggel Batthyány Lajos Deák Ferenccel arról beszélgetett, hogy az elutasító magatartás vajon nem valami őt fenyegető veszély előhírnöke lehet-e. Deák ugyan nem látott komoly okot az aggodalomra, de javasolta, hogy meneküljön el a volt miniszterelnök. Batthyány ekkor rövid gondolkodás után kijelentette: egypár hitvány év miatt nem leszek szökevény. Öt nappal később, január 8-án Pesten Windischgrätz parancsára letartóztatta az osztrák rendőrség, tíz hónappal később pedig, október 6-án Pesten golyó által kivégezték.

Tisztelt Képviselőtársaim! Batthyány miniszterelnöksége alatt - majdnem fél év volt ez - megteremtette az önálló, független állam működésének feltételeit, a szakminisztériumokat, az önálló pénzügyi rendszert és az önálló hadsereget. Urbán Aladár professzor úr ezt írja tanulmányában: "Batthyány Lajos emlékét jobban őrzi az örökmécses világa, mint egy szobor. A mécses olyan államférfira emlékeztet, aki ott bábáskodott a modern alkotmányok születésénél, de annak alakulására, fejlődésére nem lehetett hatással. Védelmében azonban életét áldozta. A mécses lángja nem egyszerűen a vértanúságra, hanem arra a kimagasló személyiségre emlékeztet szimbolikusan, aki a népek tavaszának magyar reménységeit igyekezett - szerencsésebb emlékezetű minisztertársaival együtt - megvalósítani."

Magyarország első felelős miniszterelnöke, hogy elkerülje a megalázó, akasztásos kivégzést, október 5-én öngyilkosságot kísérelt meg. Megmentették, de a nyakán olyan sebeket ejtett, amely után megadatott a golyó általi halál kegye. A reformkor kiválóságai, az 1848-49-es forradalom kiemelkedő személyiségei, a csaták áldozatai, az aradi vértanúk és a megtorlások kivégezettjei és meghurcoltjai valóban örök emlékezetre méltó résztvevői a magyar történelemnek.

Magyarország első felelős miniszterelnökéről azonban mintha elfeledkeztünk volna, mintha csak a közelmúltban találtunk volna rá; sajnos, általában csak tanulmányi szinteken. Gróf Batthyány Lajos szenvedélyesen, kompromisszum nélkül kitartott céljai mellett. Az elvek, amelyek alapján élt és dolgozott, nem saját érdekből táplálkoztak, hanem valóban tenni akart önmagán túl is. Itt a parlamentben, az akkori magyar parlamentben elhangzott beszédében egyszer kijelentette: "Csak olyat adjanak a szájamba, mely azt elhagyá. Azért állom magam." Azt hiszem, a mai kornak is üzenete lehet ennek a kijelentésének.

Ez Batthyány életének, azt hiszem, az igazi üzenete. A mi felelősségünk az, hogy meghalljuk-e ezt. Én még bízom benne, hogy igen. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
96 64 2007.10.09. 5:28  19-171

KOVÁCS FERENC, a sport- és turisztikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Kisebbségi véleményként elhangzott, hogy miért nem támogattuk a bizottságban az előterjesztést. Mi elsősorban a szakmai szervezetek véleményére támaszkodtunk, és elsősorban azoknak a szakmai szervezeteknek a véleményére, amelyek az új törvényeket, az új módosításokat több szinten jelezték már felénk. A legsúlyosabb változások, a legnagyobb terhek az idegenforgalom területén fognak megjelenni az új adójogszabályokban, gyakorlatilag az utazási irodai területet teljesen új áfarendelet fogja rendezni és szabályozni.

Ma az európai uniós piacon kell megfelelnünk azoknak a kihívásoknak, azoknak a versenyhelyzeteknek, amelyek lehetőséget is adnak nekünk, illetve fejlődést is biztosíthatnának a hazai kis- és közepes vállalkozásoknak. Itt a vita során ma is többször elhangzott, hogy nagyon fontos, hogy Magyarországon a legnagyobb az élőmunkateher, ez az adótétel. Sajnálatos módon az idegenforgalmi és vendéglátó-ipari szakma az, amelyik a legnagyobb élőmunkaigénnyel rendelkezik, és mivel semmiféle könnyítés nem történik, itt várható a közeljövőben szerintem a legnagyobb mértékű elbocsátások köre, és ha az utazási irodákra vonatkozó rendelkezés ebben az értelemben fog életbe lépni, akkor nagy valószínűséggel számos utazási iroda be fog zárni. Ez megsaccolhatatlan, megközelítőleg kiszámíthatatlan, hogy mit fog ez érinteni.

Engedjék meg, hogy a szakma általános véleményét elmondjam, hogy az Európai Unióban általában az idegenforgalom területén 5 és 10 százalék közötti az áfaterhelés, nálunk 20 százalékos. Most a kormány tervezi bevezetni az úgynevezett árrésadóztatást, amelyben nem tesz lehetőséget arra, hogy a szolgáltatók által nyújtott szolgáltatás árából az utazásszervező visszaigényelje az áfáját, és pluszban még be kell neki fizetnie különbözetként az árrés áfáját is. Engedjék meg, hogy pontonként megpróbáljam összefoglalni azt a gondolatsort, amely alapján felállítottuk a véleményünket, amely alapján nem tartjuk alkalmasnak ezt a parlamentben benyújtandó törvénytervezetet az általános vitára.

Először is az utazási irodáknál kezdeném: egy biztos, hogy az utazásszervezői és -közvetítői szakma adókulcsának csökkentése a nemzetközi adóversenyben meglévő hátrányunk mérséklése érdekében indokolt lenne. A külföldi megrendelők érdekében végzett utazásszervezői és -közvetítői és az idegenvezetői tevékenység adómentesítése erősítené Magyarország nemzetközi pozícióit, ösztönözné és növelné a beutazóforgalmat. Meg kell szüntetni az árrésadózásra vonatkozó részleges adófeltüntetési tilalmat is. Biztosítani kell az utazás megkezdése előtt és az utolsó részlet befizetésekor a végszámla kiadásának lehetőségét.

A szakmai szervezetek legjobban azt kifogásolják, hogy az új áfaszabályok életbelépése a vállalkozók terheit nemhogy csökkentenék, hanem növelik, és ez még olyan szempontból is súlyos teher, hogy a jövő évi árakat, kalkulációkat elkészítették, és kiadták már a katalógusokat, amelyeken keresztül vevőket próbálnak szerezni. A számlaadási kötelezettség szabályozásánál figyelembe kellene venni a turizmus sajátosságait. Én remélem, hogy majd a törvény végső megalkotásánál a módosító javaslatokkal valóban tudunk kicsit csiszolni ezen az álláspontjukon.

Az adótörvényben fenn kell tartani annak a lehetőségét, hogy az utasnak egy szolgáltatás értékesítésekor - szállodai szoba megrendelése és értékesítése közvetlenül az utasnak, a konferencián való részvétel céljából - más adóalanytól megrendelt és közvetített szolgáltatás esetében is normál áfaszabályok szerint lehessen adózni. Nem világos az áfakövetkezmény a külföldről külföldre, a belföldről külföldre való utaztatásnál, például repülőgép-üzemanyag pótdíja, ki- és belépési illeték, vagy pedig olyan országok esetében, ahol elvárt, hogy az utazásszervező, utazásközvetítő előre beszedje az érintett országban a szokásjog szerint járó borravalót.

Ha a szolgáltatásokat nem közvetlenül az utas javára rendeli meg az utazási iroda, annak díját az utas felé az utazási iroda csak közvetíti, és nem mindig adóalany a szolgáltatást nyújtó. Az új áfatörvény módosítja a számla-kibocsátási szabályokat, és lehetővé teszi a számlával egy tekintet alá eső okirat kibocsátását. A tervezetben szereplő határidő azonban szakmailag kivitelezhetetlen. Lehetetlen nyolc napon belül tényleges árrés alapján az áfa feltüntetése, és nem lehet minden külföldi vevő írásbeli hozzájárulását dokumentálni a devizában történő számlázáshoz. A tervezet szerint ugyanis az idegen nyelvű számlát csak a vevő előzetes írásbeli engedélye alapján lehet kiállítani. Ez olyan törvénycikkely lenne, amit lehetetlen betartani. Aki kicsit is dolgozott az idegenforgalom bármelyik posztján, területén, az visszaigazolhatja, hogy vicces ez az egész megfogalmazás. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.)

Itt történik, hogy ha idegen számlával fizetnek - még egy mondat -, az áfa adóalapjának kiszámításánál lehessen a vételi és az eladási árfolyamot is figyelembe venni a Nemzeti Bank árfolyama mellett. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
105 187 2007.11.05. 1:46  186-190

KOVÁCS FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Az önök minisztériuma megbízásából a VÁTI Kht. idén tavasszal széles szakmai egyeztetésre terjesztette az országos területrendezési tervről szóló törvény módosítását. Vélemények, észrevételek a közhasznú társaság honlapján közzététettek, számtalanul érkeztek hozzá javaslatok, ezek átvezetése, szerkesztése, a végső konzultációk lefolytatása 2007 nyarán befejeződött. A beérkezett véleményekről a VÁTI Kht. összegzést készített, amely annak honlapján szeptemberben megjelent. A szükséges további egyeztetéseket az ÖTM koordinálja. A véleményezési fázisban jelentős horderejű problémákat vetettek fel az észrevételezők. A felvetésekre adott tervezői válaszok a VÁTI Kht. honlapjáról ismertek. A legvitatottabb szabályozási kérdésekre az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium külön szakmai egyeztetést is összehívott.

Tisztelt Miniszter Úr! Kérdezem és kérem, hogy szóban és írásban is adjon rövid tájékoztatást a felülvizsgálati eljárás jelenlegi állásáról és arról is, hogy miért volt erre szükség. A jogalkotási folyamat további várható menetrendjéről is szeretnék információt kapni.

Tisztelt Miniszter Úr! Mi, a Magyar Országgyűlés tagjai mikor ismerhetjük meg az előkészítés alatt álló törvénytervezetet? Erre ugyanis nagy szükségünk lenne döntéseink meghozatalához, hiszen mi leszünk azok a személyek, akik a választópolgáraink felé felelősséget kell hogy viseljünk a közép- és hosszú távú rendezési tervekben szereplő változtatásokért.

Várom megtisztelő válaszát és segítő közreműködését. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
150 168 2008.05.26. 2:08  167-170

KOVÁCS FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. (Zaj. - Az elnök csenget.) Tisztelt Államtitkár Úr! Pár hete a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, amely az önök által vezetett minisztérium felügyelete alá tartozik, több mint 40 milliós bírságot szabott ki Boba község önkormányzatára.

Bobán, mint sok más Vas megyei településen, nincs csatorna, ezért a szennyvizet évek óta - más lehetőség nem lévén - egy, a falu határában lévő gödörbe eresztik le. Erre az önkormányzatnak nincs és a vonatkozó kormányrendelet értelmében nem is lehet engedélye. A bírság, amit az önkormányzat kifizetni nem tud, köztartozásnak minősül. Ez mindenféle pályázati lehetőségnél kizáró ok. Így még a lehetősége is megszűnik a településnek, hogy valamilyen módon pénzhez jusson. A 70 éves vállalkozó, aki az önkormányzat megbízásából évek óta szállítja a szennyvizet, 142 milliós büntetést kapott, amelynek kifizetése szintén lehetetlen.

Az önkormányzat helyzete rég megoldatlan. A közeli szennyvíztisztítók nem hajlandók befogadni a szennyvizet, amely javarészt a falu közintézményeiből származik, messzebbre szállítani a település anyagi helyzete miatt nem tudja. A csatornázást félreeső földrajzi helyzete és 800 fős lélekszáma miatt önállóan megvalósítani nem tudta. A település az illetékes minisztériumtól többször kért segítséget, de még használható tanácsot sem kapott.

Tisztelt Államtitkár Úr! Véleményem szerint a képviselőket, polgármestereket azért választják meg, hogy a lakosok érdekeit képviseljék, mindenféle körülmények között. Ön az érintett önkormányzat és a polgármester helyében mit tett volna, hogy a falu közintézményei zavartalanul működhessenek, hogy a lakosoknak ne kelljen szennyvízszállításért havonta 25-30 ezer forintot fizetniük?

(16.40)

Milyen segítséget tud nyújtani a kormány Bobának és a száznál is több hasonló helyzetben lévő Vas megyei településnek, ahol egy névtelen feljelentés azonnal ugyanilyen körülményekkel járna?

Várom őszinte válaszát. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
190 219 2009.02.23. 2:47  216-237

KOVÁCS FERENC, a sport- és turisztikai bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előző vita során egyik képviselőtársunk azt mondta, hogy a kormányzás nem egy ötletbörze. Hát valóban nem az, de mint látjuk, ennek a törvénynek a sorsát végig tudjuk követni most már a parlament elmúlt négy évén keresztül. Látjuk, hogy ez az ötlet a standolásra, a készpénzre vonatkozólag többször fölmerült már. Három évvel ezelőtt vette ki a parlament a standolás előírását a vendéglátók részére a törvényből, és lám, valami csoda történt, újra előkerült valahonnan. Moldova György írja egyik könyvében, hogy minél kisebb egy hivatal hatalma, annál nagyobb a gőgje. Úgy gondolom, ez a gőg volt az, ami előhozhatta ezt az ötletet anélkül, hogy egyeztették volna a szakmai szervezetekkel, az érdekképviseletekkel és mindazokkal az érintettekkel, akik ilyen szakmai területen dolgoznak.

Maga a rendelkezés, a napi standolás és annak végrehajtási utasítása egy jogi nonszensz és egy fizikai abszurdum. Képzeljék el, hogy van egy füzet, amiben mindent le kell mérni, és a végén össze kell adni a literszámot. Tehát ha beírja egy vendéglős minden este vagy akár havonta - még a havi standolással sem értek egyet -, hogy neki egy hónapban fogyott 122 liter jövedéki áruja szesz formájában, ezen keresztül az égvilágon semmit nem tudnak ellenőrizni. Ugyanis ennek a tételnek egyszer benne kell lenni, ha eladták, a pénztárgépekben, a számítógéprendszerekben, a nyilvántartásokban, és számlákkal igazolva kell legyen, honnan jött, hol gyártották ezeket. Úgy gondolom, most olyan dologról döntünk, ami valóban a nem kormányzás bizonyítéka, annak az átgondolatlan kormányzati stratégiának a bizonyítéka, amire az előbb itt képviselőtársaim több tételben is utaltak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Miniszterelnök úr elővett egy régi fideszes ötletet a patrióta programról, ami arról szól, hogy a hazai kis- és középvállalkozásokat és a hazai terméket hozzuk helyzetbe. Ehhez tudni kell, hogy a vendéglátás területe ma hazánkban általában még magyar tulajdonban van, és általában kisvállalkozások működtetik. Hihetetlen nagy számban vannak alkalmazottaik, és ez az utolsó olyan területe talán még az országnak, amire mindig divat hivatkozni, ha valami mentőötletre gondolnak a politikusok. Kérem mindenkitől, hogy ne csak most ezt a javaslatot, amely egyelőre a havi standolással javítja ezt a törvényt, hanem majd a végleges törlését is támogassák, amikor erre sor kerül. Bizottságunk vállalja, hogy ezt a munkát előkészíti.

Köszönöm. (Szórványos taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
220 180 2009.09.14. 0:59  179-182

KOVÁCS FERENC (Fidesz): Elnök úr, köszönöm szépen szót. Tisztelt Államtitkár Úr! A tavalyi év folyamán és év elején számtalan utazási iroda jelezte, hogy az árfeltüntetési rendszerük miatt fogyasztóvédelmi hatóságok szerintük jogtalanul bírságolják őket. A Magyar Utazási Irodák Szövetségéhez fordultak panaszukkal, és a Magyar Utazási Irodák Szövetsége pedig bírósághoz fordult. Gyakorlatilag május végén megszületett a Legfelsőbb Bíróság döntése, amely megállapította azt, hogy jogtalan ürüggyel állapítottak meg bírságolási tételeket és szankciókat az utazási irodákkal szemben a prospektusokban szereplő árfeltüntetések kapcsán az ellenőrző szakhatóságok.

Tisztelt Államtitkár Úr! Érdeklődve várom válaszát, hogy a megbüntetett utazási irodák visszakapták-e a büntetési tételeiket, illetve az eltelt időszakra, amíg az állam használta a pénzüket, jár-e nekik a törvényes kamat.

Köszönöm, és várom válaszát. (Taps az MSZP soraiban.)