Készült: 2021.05.06.04:56:38 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

85. ülésnap (2015.06.12.), 126. felszólalás
Felszólaló Dr. Lukács László György (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 9:03


Felszólalások:  Előző  126  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném azért onnan folytatni vagy úgy folytatni, ahol abbahagytam, hiszen a vezérszónoki kör nem biztosított elegendő időt. Lényegében a fő problémaköröket megemlítettem, de mindezek mellett azért folytatni is kell ezt.

A kritika akkor úgy hangzott ‑ és ez volt a felvetés ‑, hogy jó-e a háziorvosi praxisoknak és az alapellátásnak az önkormányzati függősége. Akkor azt mondtam, hogy természetesen jó annyiban, hogy ez a döntés van talán a legközelebb a lakossághoz, illetve a praxisok problémájához, itt értik talán a legjobban. De elhangozhatott volna az a kérdés, hogy vajon jó-e, ha az önkormányzat szabja a körzethatárokat. Ezzel kapcsolatosan is azt lehet mondani, hogy minden bizonnyal a legjobb, mert úgy tűnik, kellő garancia van rá. Itt a módszertani intézet garanciája egyrészt a körzethatárok kialakításánál, aki véleményez, és a jogszabály úgy fogalmaz, hogy a háziorvos véleményét is figyelembe veheti.

Itt a Jobbik szeretne egy olyan módosítást, hogy az ilyen megengedő frázisok azért sokszor arra utalnak, pláne úgy, hogy beszéltünk róla, hogy az önkormányzatnak és a háziorvosnak nem is mindig a legjobb egymás között a viszonya, szeretnénk egy olyan következetességet beleépíteni a törvénybe, ami egyébként több passzusban is meg fog majd jelenni, amelyben nem elég az, hogy figyelembe veheti, hanem figyelembe is veszi, és amikor elmondja az indokolását, hogy miért tért el adott esetben akár a módszertani intézmény véleményétől vagy a háziorvos figyelembe vett véleményétől, akkor világosan és láthatóan indokolja meg az önkormányzat azt a döntést, hogy a törvény keretei között, tehát mely törvényi rendelkezésre hivatkozva, visszautalva arra, hogy ilyen és olyan okok miatt lát eltérési okot egyébként az orvos vagy a háziorvos vagy a módszertani intézménynek az álláspontjától; tehát egy világos és látható indokolást mindenképpen építsünk bele. Erre egyébként egy mondatszerkezetet nemcsak ezen a helyen, de máshol is javasoltunk.

A másik, amit javasoltunk és javasolni akarunk, hogy az önkormányzat és az orvosok között fennálló szerződéses viszonyt mindenképpen erősíteni kell. Mindenképpen ki kell használni azt a kettősséget benne, ami egy közjogi, de másrészt egy magánjogi kettőssége ennek a szerződésnek ‑ pontosan ez az erőssége ‑, és mindkét félnek valahogy össze kell egyeztetni azt az érdekhalmazát, ami a közjogi érdek, illetve a magánjogi érdek. Én ezt úgy tudom elképzelni, hogy talán egy olyan kötelezően alkalmazható minimális szerződésmintát bele kell tenni, amely a trükközések, a kerülőutak, illetve a tévutak elkerülésére jó lenne, hogy a rossz gyakorlatot mindenképpen ki lehessen iktatni a rendszerből.

(17.00)

Én úgy gondolom, hogy meg kell fontolni ‑ erre is hallottunk már felvetéseket ‑, hogy a szerződéseket milyen mélységig lehet meghatározni. Mindenképpen egy olyan következetes mintát kell kialakítani, amely kellő biztonságot nyújt mind egyébként az önkormányzatnak, mind pedig az orvosoknak.

Kritikaként hangzik el ‑ szeretnénk ezt is, hogy megfogadják, és ezt elmondtuk ‑, illetve a területi ellátási kötelezettség nélküli praxisokról már itt-ott szóltunk a vitában. Összegezve azt lehet elmondani, hogy közel 270 ilyen praxisról tudunk, 70 olyan szolgáltató van, aki talán nem lesz érintett ebben a változásban, de 200 olyan praxis mindenképpen van, akit érinteni fog a 600-ról 1200-ra növekvő számérték. Egyébként érdekes, hogy ez a 200-as praxisszám, ami területi ellátási kötelezettség nélküli praxis, kísértetiesen egybeesik a tartósan betöltetlen praxisok számával. Ha a kormány szeretné ezt a formát felszámolni, akkor lényegében fel tudná tölteni a hiányzó praxisszámot. Viszont akkor itt mindenképpen az kell, hogy valahogy határozottan lándzsát kell törni amellett, hogy mire teszi le a voksot mind a jogszabály, mind a kormány, tehát szükség van-e a területi ellátási kötelezettség nélküli praxisokra avagy nem, és ‑ ahogy említettem korábban ‑ ezzel kapcsolatosan tiszta vizet kell önteni a pohárba.

Érdekességként vettük észre ‑ és szeretnénk javasolni, hogy ez mindenképpen javításra kerüljön ‑, hogy a törvényjavaslat a preambulumában megemlíti a háziorvosokat, a házi gyermekorvosokat, viszont sehol nem beszél a fogorvosokról. Egyébként ezt talán a fogorvosok grémiuma is észrevette, és azt mondta, hogy bántóan kimaradt a preambulumban való, mondjuk úgy, képletes és jelképes felsorolásból, tehát ezt mindenképpen ki kellene egészíteni, amennyiben erre mód van, és a jogszabály előterjesztője lehetőséget lát erre.

Szintén az állam által szervezett szűrések ösztönzésénél javasoljuk kiegészíteni annyival, hogy az egészségügyért felelős miniszter a rendeletében kötelezően meghatározza azon szűrések listáját, felsorolását ‑ tehát legyen egy olyan taxatív lista és felsorolás ‑, amely az ösztönzést, de amely az elmulasztott szűrővizsgálatoknál a hátrányokat tartalmazza. Egy ilyen megismerhető és jól előrelátható felsorolásnak az indoka pontosan az lenne, hogy egy helyen tartalmazná azokat a következményeket, akár jutalmakat, akár hátrányokat, amelyekkel a lakosoknak számolniuk kell, ha a szűrővizsgálatokon nem vesznek részt. Ha meghatározzuk, hogy mi az, amiben egyébként pozitívan részesülhetnek, nyugodtan meghatározhatjuk álláspontom szerint azt is, hogy mi az, aminek elmulasztása esetén akár hátránnyal is számolhatnak, hiszen önmagában az is egy hátrány lehet, ha valaki nem megy el erre, akkor nem jut előrébb adott esetben a várólistán.

Az egészségügyi alapellátás megszervezésénél egy bizonytalansági tényezőt szeretnénk az 5. § (2) bekezdéséből törölni. Itt a „lehetőség szerint” kitételt használja a jogszabály. Ez megint egy olyan megengedő klauzula, ami szerintem nem kell hogy helyet kapjon benne. Feltétlenül szükségesnek gondoljuk ide is hozzátoldani azt a mondatot, amit korábban mondtunk, hogy a települési önkormányzatnak részletes indokolással el kell látni azt, hogy a törvényre alapítva milyen okok mentén döntött eltérően attól, ami egyébként az ő véleményezési, illetve döntési lehetősége volt. Tehát ne legyen az, hogy „lehetőség szerint”, mert ez egy extra kibúvót ad, és itt megint azzal jöhetünk, hogy az önkormányzatok és a háziorvosok viszonya nem minden esetben jó. Nem szabad hagyni, hogy akár a háziorvosoknak, de akár az önkormányzatoknak legyen kibúvó és legyen kibújási ok.

Az egészségügyi körzethatároknál említettem, hogy mivel kell kijavítani, illetve szintén említettem azt is a 8. §-nál, hogy a Ptk.-val összhangban a cselekvőképtelenség fogalmát hogyan lehet úgy használni, hogy egyébként az koherens legyen a Ptk.-val.

Ami pedig még megfogalmazódott bennem a felszólalások során, az az, hogy sokszor beszéltünk a népegészségügyi szemlélet mellett a szűrések fontosságáról és a szűrések volumenének a növekedéséről. Itt azért egy felkiáltójelet majd mellé kell tennünk. Módjával kell a szűréseket alkalmazni ‑ és ez is közismert ‑, hiszen a szűrések által egy olyan extra terhet tudunk rászabadítani a szakellátásra is, amellyel nem biztos, hogy a szakellátás a jelen struktúrájában meg tud birkózni. Éppen ezért a népegészségügyi programokat és ezeket a szűréseket ütemezetten kell bevezetni. Én nem is olyan régen egy konferencián hallottam erről egy okfejtést, azt hiszem, akkor is pont az egészségfejlesztési irodák eredményeit mérlegelték, és abban is azt hangsúlyozták, hogy természetesen nem lehet nagyon nagy tempóval nekilátni, hiszen egy ilyen szűrés azt eredményezheti, hogy a szakellátásban komoly gondokat okoz.

Talán még az fogalmazódott meg bennem, hogy a mostani pillanat, ez az alapellátási törvény talán az, amikor az utolsó pillanatban tudunk utánanyúlni az alapellátásban dolgozóknak, és a grabancuknál fogva még visszarángatni őket abból a pozícióból, ahol vannak. Tehát én úgy gondolom ‑ és minden pártnak ezt javasolom ‑, hogy ragadjuk meg most ezt a lehetőséget, és billentsük vissza vagy rántsuk vissza őket abból az állapotból, amely felé ‑ én úgy gondolom, és szintén ezt az okot láttam, és ezt már említetten ‑ a kilencvenes évek utáni privatizációs folyamatban elindultak, és a lehetőségeikhez képest nem tudtak előrébb lépni vagy inkább felélték a lehetőségeket. Most talán vissza lehet őket rántani egy olyan irányba, ahol a helyes irányba haladhatunk.

Összességében támogatható a javaslat. Javasoljuk, hogy a jobbító szándékú javaslatainkat, véleményünket fogadják meg. Természetesen mind a bizottsági vitákban, mind a Törvényalkotási bizottság előtt azért figyelemmel leszünk arra, hogy mit sikerült ebből átültetni, de összességében ez talán nem fogja befolyásolni a Jobbiknak a törvényjavaslatról alkotott véleményét. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  126  Következő    Ülésnap adatai