Készült: 2020.04.05.18:45:31 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

69. ülésnap (2003.05.05.), 272. felszólalás
Felszólaló Gyárfás Ildikó (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 9:59


Felszólalások:  Előző  272  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

GYÁRFÁS ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Magyarországon a modern közszolgálat feltételeinek megteremtését az Országgyűlés 1992. március 31-én tette meg, amikor elfogadta a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényt. E törvény első alkalommal szabályozta önállóan és teljeskörűen a közigazgatásban dolgozók munkavégzésével kapcsolatos foglalkoztatási viszonyokat, s ezáltal mintegy 110 ezer köztisztviselő személyzeti igazgatásának napi feladatait is érinti. A szabályozás középpontjában az állt, hogy a pártatlan, befolyástól mentes, szakszerű és törvényes ügyintézés, a kiegyensúlyozott közigazgatás a társadalom közös érdeke. Mindezt elismerve az Országgyűlés szükségesnek tartotta a közszolgálati jogviszony szabályozását, amelynek során egyaránt épített a magyar közjog demokratikus hagyományaira és a nyugat-európai jogfejlődés eredményeire.

A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény 2001. évi módosítása során a törvényalkotónak öt fontosabb törekvése volt, illetve jelent meg a törvényben. 1. A Ktv. személyi hatályának újrafogalmazása, annak szűkítése, ami - mint ismeretes - az ügykezelők és fizikai dolgozók kiszervezését jelentette a törvény hatálya alól. 2. A köztisztviselői életpálya bevezetése illetményemeléssel. 3. A közszolgálati munka minőségének fokozott biztosítása. 4. Az állami gondoskodás növekedése. 5. A közszolgálat moralitásának erősítése.

A Ktv. legutóbbi módosítása óta eltelt idő tapasztalatai alapján tekintsük át a kitűzött célok megvalósításához eszközül szolgáló szabályokat, azok jelenlegi módosításának szükségességét! A közszolgálati jogviszonyban álló ügykezelői és fizikai alkalmazotti állomány jogállásának megváltozása, a rájuk is vonatkozó közjogias szabályozás megszüntetése hazánkban nagy feszültségeket, nem várt negatív hatásokat eredményezett. A módosított törvény definíciója alapján köztisztviselőnek nem minősülő, ügykezelői és fizikai alkalmazotti státusban lévő munkavállalókat a munka törvénykönyve személyi hatálya alá helyezte, közszolgálati jogviszonyukat munkaviszonnyá alakítva. A munka törvénykönyvének elsődlegesen a piacgazdaságra irányuló, relatíve diszpozitív jellegű, a munkavállalók javára a kollektív alkuk és a felek megállapodásának rendszerén alapuló eltérési lehetőségeket biztosító szabályai idegenek a közszolgálat munkajogában, illetőleg működésképtelenek a kötött költségvetési és létszámkeretek között működő igazgatási szervezetekben. Ezen probléma megoldásaként javasolja a törvénymódosítás a Ktv. olyan tartalmú módosítását, amely szerint az ügykezelők visszakerülhetnek, illetve visszakerülnek a Ktv. személyi hatálya alá, megszüntetve ezzel az egy munkáltató-két törvény hatálya alatti helyzetet.

 

(Az elnöki széket Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

 

A 2001. évi XXXVI. törvény 2001. július 1-jétől a hazai közszolgálati rendszerben is intézményesítette a nemzetközi közszolgálati gyakorlatban széles körben alkalmazott, kiemelt főtisztviselői kart. Kialakításának célja egy olyan kis létszámú, de szakmai felkészültsége és igazgatási, gazdasági, társadalmi kérdésekben szerzett széles körű tájékozottsága miatt ütőképes, távlatokban gondolkodó szakmai elit megteremtése, amely mindennapi munkáján és az e minőségében reá osztott külön feladatokon keresztül szemléletében az ágazati érdekeken felülemelkedve, hatékonyan segítheti az önkormányzati munkát. E személyi körnek a kormányzati munka vitelében játszott, kitüntetett szerepköre indokolja, hogy az általánostól eltérő szabályok rendezzék a kiválasztásukat, bérezésüket, mozgathatóságukat, továbbképzésüket, stabilitásuk garanciáit.

A főtisztviselői kar továbbfejlesztésének azonban még teendői vannak. Ezt szolgálja a Ktv. erre vonatkozó szabályainak módosítása is, amikor pontosítja azon közigazgatási szervek körét, ahonnan a köztisztviselő a főtisztviselői kinevezést megpályáztathatja, illetőleg egyúttal behatárolja a kormányzati érdekből történő áthelyezés lehetséges eseteit is.

 

(21.00)

 

A főtisztviselői karba való felvételhez európai mértékben is védhető szakmai előfeltételeket kell törvényi szinten szabályozni. Ugyancsak a Ktv. 2001. július 1-jétől hatályos módosítása vezette be a rekreációs szabadság lehetőségét, amely szerint a köztisztviselőt 2001. július 1-je után szerzett tízéves közszolgálati jogviszony után hat hónapi rekreációs szabadság illeti meg. Jelen módosítás e szabadság kivételére a köztisztviselők számára kedvezőbb szabályokat állapít meg. A rekreációs szabadságot a köztisztviselők az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőzően egy évvel igénybe vehetik, így ezen kedvezménytől azok a köztisztviselők sem esnek el, akik sokszor több évtizedes közszolgálati jogviszonnyal rendelkeznek, és a közeljövőben mennek nyugdíjba.

A közszolgálati jogviszony egyik legfontosabb eleme a díjazás. Fontos kérdés az illetményrendszer, mert rajta keresztül biztosítható a köztisztviselői kar megfelelő szintű anyagi megbecsülése. A javadalmazásnak tükröznie kell a köztisztviselő által igényes szakmai felkészültséggel, élethivatásként választott, színvonalasan teljesített közszolgálat megbecsülését. Kijelenthetjük, hogy az illetmény szerkezeti és működési elvei alapvetően beváltak. Annak érdekében azonban, hogy funkciójának teljes mértékben megfeleljen, szükséges a reá vonatkozó szabályozás módosítása.

A Ktv. módosítását követően sajnos most sem lesz lehetőség arra, hogy az önkormányzatoknál dolgozó köztisztviselők esetében alanyi jogon legyen biztosítható az illetménykiegészítés. Megmarad azonban a helyi önkormányzatok képviselő-testületének döntési szabadsága az illetménykiegészítés bevezetésére. A mértékére vonatkozóan csak a felső határt állapítja meg a Ktv. A törvénymódosítás egységes illetménykiegészítés megállapítását teszi lehetővé a középiskolai végzettséggel rendelkező köztisztviselők számára. Kedvezőbb szabály, hogy a Ktv. módosítása megszünteti a tárgyévre vonatkozó illetménykiegészítés megállapításának szabályát, illetőleg hogy a már bevezetésre került illetménykiegészítés mértékét később a képviselő-testület nem csökkentheti. Mindezzel összhangban van a vezetők részére megállapítható vezetői pótlék meghatározására vonatkozó szabályok módosítása is. A törvénymódosítás itt is megszünteti a tárgyévre vonatkozó megállapíthatóságot, és oldja a mértékre vonatkozó szigorú szabályozást.

A köztisztviselők számára törvényben biztosított többletjuttatások egyike a ruházati költségtérítés. Ennek jelenlegi mértéke az illetményalap 150 százaléka. Ezt a mértéket a módosítási javaslat egységesen az illetményalap 200 százalékában határozza meg.

A köztisztviselők részére biztosított egyik jóléti juttatás az üdülési hozzájárulás. A Ktv. jelenlegi módosítása után lehetőség lesz arra, hogy a munkáltató a Magyar Üdülési Alapítvány által kibocsátott, névre szóló üdülési csekket biztosítson a köztisztviselők számára. Változatlanul fennáll azonban a választási lehetőség a köztisztviselő számára abban a tekintetben, hogy az üdülési hozzájárulást pénzben vagy üdülési csekkben igényelje. Kedvező fogadtatásra talált a közszolgálatban dolgozók körében a lakásépítéshez, lakásvásárláshoz hitelintézettől igényelt kölcsön vonatkozásában az állami készfizető kezesség vállalásáról szóló törvényi rendelkezés. Hatálybalépése óta nagyon sok köztisztviselőnek segített abban, hogy önálló otthont teremtsen maga és családja számára. Be kell azonban látni, hogy sokan visszaéltek ezzel a lehetőséggel, és üzleti célra használták fel. Ennek elkerülése, illetőleg annak érdekében, hogy a lehetőséggel valóban azok éljenek, akik saját lakásigényüket csak ily módon tudják kielégíteni, szükséges a törvény vonatkozó rendelkezéseinek pontosítása.

Tisztelt Képviselőtársaim! Megítélésem szerint a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosítása azt szolgálja, hogy sokoldalúan képzett, a köz szolgálata iránt elkötelezett köztisztviselők intézzék az állampolgárok ügyeit, akik mindezért megfelelő illetményben és juttatásban részesülnek. Bízom abban, hogy a törvény elfogadása után mindez így is lesz.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  272  Következő    Ülésnap adatai