Készült: 2020.03.28.22:58:31 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

25. ülésnap (2002.10.03.), 72. felszólalás
Felszólaló Gyárfás Ildikó (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:22


Felszólalások:  Előző  72  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

GYÁRFÁS ILDIKÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Kettészakadt az ország. A rendszerváltozást követő nagy horderejű változások az egyes térségek gazdaságát a vitathatatlan előnyök mellett sok tekintetben negatívan érintették. Fokozottabban igaz ez Északkelet-Magyarországra, ahol a korábbi húzóágazatok - például bányászat, kohászat, gépgyártás - összeomlottak, az ipari és mezőgazdasági termelés jelentősen visszaesett, és drasztikusan megnőtt a munkanélküliség. Az elmúlt 12 évben bár voltak, például 1995-98 között az Európai Unió elvárásainak megfelelő ambiciózus elképzelések, például Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az integrált szerkezetátalakítási program, de azt leállították, nem folytatták, így átütő eredményt nem hozott.

A megtermelt nemzeti jövedelemben, a nettó keresetekben, az életminőségben, az önkormányzatok pénzügyi helyzetében olyan mértékű különbség alakult ki Nyugat-Magyarország és Északkelet-Magyarország között, hogy jelentős mértékűvé vált az elvándorlás, mert minél kisebb egy ország, a gazdasági különbségek annál inkább irritálják a társadalmat.

Adódik a kérdés: mit kell tennünk azért, merre tartson Magyarország, hogy a hátrányos helyzetű térségek ütemesebben zárkózzanak fel fejlettebb társaikhoz?

Felfogásom szerint az a legfontosabb, hogy olyan országvezetés legyen, akiknek a felzárkóztatás ügye fontos; legyen bátorsága, vállalja és alkalmazza a differenciált megkülönböztetés eszközeit. A jelenlegi kormány ilyen. Jó úton indult el, amikor például létrehozta a kistérségi támogatási alapot, amely a szegény önkormányzatok pályázati önerejét hivatott pótolni. A területfejlesztésre biztosított támogatásokat pedig pártpolitikától mentesen, a rászorultság elvét figyelembe véve szükséges biztosítani, a döntési decentralizáció, az integrált forrásfelhasználás és programfinanszírozás elvét követve.

Ezen szempontok alkalmazása meghatározó jövőnk szempontjából, mert ez azt is jelenti, hogy meg tudunk-e felelni az Európai Unió elvárásainak. Ugyanis az uniós többlettámogatások csak akkor vonhatók be a területfejlesztésbe, ha bizonyítható, hogy a magyar kormány is fontos feladatának tartja, és áldoz is a térségi különbségek mérséklésére. Céljaink tehát nem lehetnek mások, mint a támogatási rendszer EU-konformmá tétele, a gazdaság dinamikájának, versenyképességének erősítése, a munkahelyteremtő képesség növelése, hogy csak a legfontosabbakat említsem.

Milyen eszközök alkalmazásával érhető el mindez? Infrastruktúra, például úthálózat, autópályák építésével, telephelyfejlesztéssel, például ipari parkok, vállalkozói parkok kialakításával, továbbépítésével, befektetői kedvezmények biztosításával, a szakképzés, a szakmastruktúra korszerűsítésével, a felnőttképzés, átképzés támogatásával, közcélú, közhasznú, közmunkaprogramok finanszírozásával, internethálózat kiépítésének támogatásával, távmunkaprogramok indításával, munkaadói járulékok, például az egészségügyi hozzájárulás mérséklésével, az önkormányzatok finanszírozásának javításával, a keletkezett források nagyobb mértékű helybenhagyásával, nagyobb mozgásszabadság és autonómia biztosításával.

Tisztelt Ház! A területfejlesztés, a térségi kiegyenlítés ügye jó irányba fordult. Az elmúlt hónapok intézkedései, a kormány eddig megszületett döntései és programjai is ezt bizonyítják. Most még nagyon az út elején tartunk. Azért dolgozunk, hogy a felzárkózás folyamata erőteljesebb és nagyobb léptékű legyen. Mi, akik Északkelet-Magyarországon élünk, igen rossz néven vennénk, ha lennének erők, amelyek e szándékot lassítanák.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

 

(12.50)

 




Felszólalások:  Előző  72  Következő    Ülésnap adatai